Ajax-loader

kollekció: Rukkarácsony

Ezeket a könyveket adtátok egymásnak a 2012-es Rukkarácsonyon.


Clara ​Hutt harminchárom éves, középosztálybeli angol fiatalasszony. Gyereket nevel, háztartást vezet, és egy magazinba írogat. Szép háza, no meg két imádnivaló gyereke van - akik többnyire idegesítik - nagy, különc, "darabokra hullott" ámde elbűvölő családja, valamint jóképű (bár egyre titokzatosabb) férje. És rendszeresen szeretkezik - nos, többé-kevésbé. Megvan a férj, a ház, a gyerekek, szóval minden rendben is volna, ám Clara mégis úgy érzi, valami nem stimmel az életében. Talán épp azért, mert mindene megvan, kissé unatkozik, és elég bizarr módon szórakoztatja magát: folyamatosan nassol, jóllehet némi súlyfelesleggel küszködik; zavarba ejtő témákkal szekírozza a barátnőit és a férjét; ráadásul mindenféle eszement helyzetbe keveri magát. Férje egyáltalán nem "veszi" Clara kétségbeesett vészjelzéseit. A várva várt párizsi hétvégén, amely romokban heverő házasságukat volna hivatott megmenteni, "hajdani szerelmük kihunyó parazsát újjáéleszteni" - mire észbe kap, elhagyott feleség válik belőle. A nem várt fordulat észre téríti, rátalál régi önmagára, és egy új, izgalmasnak ígérkező szerelem tűnik fel a láthatáron.

Olyasféle ​ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult.

A ​korabeli kritika értetlenül fogadta ezt a "rendhagyó" regényt, Emily Brontë egyetlen prózai alkotását. Még nővére, Charlotte is jóformán mentegetni, magyarázni, szépíteni próbálja ezt az elemi erejű, jóformán a semmiből kiszökkent alkotást - az _Üvöltő szelek_ második kiadásához, 1850-ben írt előszavában "primitív műhelyben, egyszerű szerszámokkal" készült, gránittömbből durván faragott szoborhoz hasonlítja immár halott húga regényét. Ma már a Brontë nővérek közül a kritika is, az olvasói közvélemény is Emilyt tartja a legnagyobbnak, az _Üvöltő szelek_-et nemcsak jobbnak, mint akár a _Jane Eyre_-t, hanem világirodalmi rangú műnek, a 19. század egyik reprezentatív nagy regényének. Gyűlölet és szerelem együttélését, egymást erősítő-romboló hatását Emily Brontë előtt talán senki, azóta is csak kevés alkotó érzékeltette ilyen elemi erővel. Emily Brontë - írja Ruttkay Kálmán - "nem moralizál, nem a büntető törvénykönyv paragrafusaiban gondolkozik, nem gondol a társadalom működését szabályozó erkölcsi normákkal, nem hívja segítségül az isteni igazságszolgáltatást, s ő maga sem szolgáltat költői igazságot. Nála, mint minden más, a jó és a rossz is a »lenni vagy nem lenni« nagy alapkérdésének függvénye."

Anikó, ​a szemfüles kamaszlány, a család életének krónikása, nővére, a fülig szerelmes, már az "igazit" kereső Mari, no meg kishuguk, a kotnyeles Évi ennek a kis- és nagylányoknak szóló, vidám perceket, jó szórakozást kínáló regénynek a hősei. G. Szabó Judit új könyve a nagy sikerű Hárman a szekrény tetején és Megérjük a pénzünket folytatása.

A ​Földet háború pusztította, emberek milliói haltak meg. Ebben a világban valóra válik az emberiség régi álma: végre lehetséges egy másik személy testébe bújni. A 16 éves Callie rábukkan egy titokzatos helyre, ahol rászorult tinédzserek bérbe adhatják fiatal testüket a társadalom idős, de tehetős polgárainak. Amikor azonban a fejébe ültetett szerkezet meghibásodik, Callie öntudatára ébred, és dúsgazdag bérlőjének mesés életét kezdi élni. Aztán a lány ráébred a halálos tervre, aminek ő is része. Az összeesküvés szálait befolyásos emberek mozgatják, és Callie kénytelen lesz végére járni a rejtélynek, ha életben akar maradni. Ez pedig nem lesz egyszerű, mert ebben a világban tényleg senki sem az, akinek látszik. Lissa Price idei szenzációja az év legígéretesebb ifjúsági sci-fije, amit a stílus minden rajongójának ajánlunk.

A ​főhős egy huszonnégy éves, lófogú, csúnyácska lány, aki egy kollegáival töltött görbe este után hiába várja, hogy barátja érte jöjjön a zuhogó esőben és hazavigye. Taxiért tülekedve megcsúszik a vizes lépcsőn és elesik. Lexi másnap kórházi ágyon ébred, és azonnal távozni akar, hisz csak a fejét verte be egy kicsit a lépcsőn. A körülötte foglalatoskodó nővér hívja a kezelőorvost, aki elmondja, hogy öt napja, egy autóbaleset után került a kórházba: sajnos alaposan átlépte a megengedett sebességet. Lexi egyik képtelen furcsaságot a másik után tapasztalja: anyját idősebbnek látja, a saját tükörképén is megütközik, olyan az egész, mint egy lidérces álom. Főleg, amikor bebizonyítják, hogy 2004 helyett már 2007-et írunk, ő pedig már nem a padlóosztályon dolgozó egyik lány, hanem huszonnyolc éves osztályvezető, gyöngyfogsorral, bombázó alakkal és oldalán egy szívdöglesztő kinézetű, dúsgazdag férjjel. Vajon hogyan került a majdnem szegénységből ilyen mesebeli körülmények közé?

Az ​emberiség a pusztulás szélén álló világát elhagyva a Marsra költözik. Az új kezdet reménye hívja, csakhogy ő magával hozza a régi félelmeit és vágyait is. Azonban a különös, új világ az ősi, kihalófélben lévő marslakókkal és a hatalmas, vörös-arany sivatagokkal teljesen megbabonázza, beleszivárog az álmaiba, és örökre megváltoztatja. Ray Bradbury 1950-ben megjelent műve ma is döbbenetesen friss és lenyűgöző.

A ​könyvből bárki könnyen megtanulhatja José Silva világszerte elterjedt módszerét, amit többek közt a következőket ígéri: önbizalma szárnyakat kap; memóriája hihetetlen mértékben javul; tanulásának gyorsasága és hatékonysága megsokszorozódik; kiegyensúlyozottabb, optimistább és energikusabb lesz; elsajátíthatja az öngyógyítást és a pszichikus gyógyítást; könnyen lefogyhat, leszokhat a dohányzásról; kreativitása fokozódik; jobbá teheti házasságát; kifejlesztheti hatodik érzékét.

"- ​A rohadt életbe - ordította Thomas, és a kormánykerékre csapott. - Hát neked mindig csak saját magadra kell gondolnod? Hetekkel ezelőtt mondtam neked, hogy az igazgató tanács tagjai és az orvosegyetem dékánjai lesznek ott. Valami furcsa dolog zajlik a kórházban, amit nem mondanak el nekem. De gondolom, ez szerinted nem fontos, mi? Thomas elvörösödött a haragtól, Cassi majd elsüllyedt. Az volt az érzése, bármit mond is, csak rosszabbra fordul tőle minden. Thomas mogorva némaságba burkolódzott. Még irgalmatlanabbul vezetett, s a kocsi sebességét, mire a szikes mocsárhoz értek, kilencven mérföldre vitte föl. Cassi a biztonsági öv ellenére ide-oda billent, amint a kocsi az éles kanyarokat vette. Megkönnyebbült, amikor a saját felhajtójuk előtt lassítani kezdett. Mire a bejárathoz értek, Cassi már beletörődött a partyba. Mentegetőzött, amiért nem értette meg férje szándékait, és szelíden hozzátette: - Te is fáradtnak látszol.

A ​New York-i Octavian hírhedt négyes fogata, a KLIKK újra átalakulóban van. Massie és Claire: Látszólag jó barátnők, de Nina megjelenésével a béke napjai véget érnek, és újra indul a fékevesztett parti, amelynek tétje: bekerülni a suli „number one” csajcsapatába. Alicia: A téli szünetet a napfény hazájában, Spanyolországban töltötte, de az OCD-be visszatérve a dögös Nina is vele tart, aki nemcsak a srácok szívét, de Massie elsőségét is elrabolja… Nina: Az OCD ügyeletes sztárcsaja lesz, és a Cupido díjátadón még Massie pasiját is lenyúlja… Massie: Megesküszik, hogy végleg lealázza a kis Ninát, olyan „kezelésben” részesíti, amit nem felejt el egyhamar… Claire: Kénytelen Massie szobatársaként eltűrni a csajos hisztiket, de nemsokára saját otthon várja…

Az ​"Anya csak egy van" Vámos Miklós nagyregényeinek egyike, 1992-94-ből. Tizenöt év alatt harmincnyolc kiadást ért meg. Ez a harminckilencedik - az első javított - kiadás. Különös, hogy noha csak tizennyolc év telt el, mennyire megváltozott a világ. A regény születésének (és cselekményének) idején például a mobiltelefon még újdonságnak számított, kistelefonnak, zsebtelefonnak, rádiótelefonnak hívták. Ezen a szerző nem változtatott. A mániás-depressziós - mindközönségesen: félbolond - anya viszont pontosan olyan, amilyen sok-sok sorstársa napjainkban. Elviselhetetlen és mulatságos. Szerencsétlen és mázlista. Félénk és bátor. Érzelemszegény és szerelmes. A könyv végére megértjük, mennyivel fajsúlyosabb ember ez az idős hölgy, mint hinnők. Míg az első fejezetekben sajnáljuk, az utolsókban már-már irigyeljük, bármilyen megrázó a sorsa. Meghat és megnevettet. Ha a regényt befejezve úgy érezzük, ideje fölhívnunk a saját anyánkat, jó nyomon járunk - a szerző írói nyílvesszeje célba talált. "Nem voltam képes abbahagyni a röhögést, bökdösött pedig a Zsuzsa, bámult rám a Sári, a Julcsi, meg az egész gyásznép, az a másfél tucatnyi ember, aki eljött anya temetésére Rávallott ez az utolsó tréfa, és persze rám, észrevehettem volna a halotti anyakönyvi kivonaton, hogy téves az évszám, anya fiatalítási célból a születési évét átjavította a személyijében, azt vették alapul, észrevehettem volna a sírkövesnél is, de én nem szoktam észrevenni azt, amit kéne, vagy csak későn, túl későn, így hát anya életéből végleg elveszett tíz év, s a veszteséget márványba vésték az örökkévalóságnak, pontosabban tíz évre, urnafülke esetén ennyi a porladási idő, jaj, nehogy elfelejtsem meghosszabbítani, ahogyan anya felejtette el apát, illetve ahogyan mindannyian elfelejtettük Kár, hogy csak MOST kezdek rájönni, hogy alapjában véve jópofa nő lehetett az anyám KÁR, hogy csak most kezdem IRIGYELNI, amiért annyira BÁTRAN élt, ahogyan én sose mertem DE JÓ VOLNA ÚJRAKEZDENI DE JÓ VOLNA, HA NEM EZ LENNE A VÉGE"

Amerika, ​1962. A rabszolgatartás újra legális. A néhány túlélő zsidó álnéven bujkál. San Franciscóban a Ji King legalább annyira hétköznapi dolog, mint a telefonkönyv. Mindez azért, mert a szövetséges hatalmak elveszítették a második világháborút, és az Egyesült Államok területén most közösen osztozik a császári Japán és a náci Németország. De azt mondják, létezik egy könyv. Egy betiltott könyv, amely egy másik világról szól. Azt is mondják, hogy abban a másik világban a háborút a szövetségesek nyerték meg. Mindenki a valóságot keresi, de vajon létezik-e valóság egyáltalán? Philip K. Dick Hugo-díjas regénye mára a science-fiction klasszikusává vált. Egyszerre teremtette meg az alternatív történelmi regények műfaját, és emelte íróját a tudományos fantasztikus irodalom legnagyobb alakjai közé.

Több ​mint tíz évvel az Érzelmi intelligencia megírását követően Daniel Goleman egy újabb forradalmi jelentőségű könyvvel állt elő. A legfrissebb tudományos és gyakorlati példák sorával érzékelteti, hogy a verbális és logikai készségek mellett mekkora jelentősége van az érzelmi és társas intelligenciának nem csupán társas kapcsolataink, hanem harmonikus érzelmi, lelki fejlődésünk, sőt még anyagi érvényesülésünk szempontjából is. Szociálpszichológiai és idegtudományi iskolák bemutatásával vezet be az emberi agy működésének rejtelmeibe s abba a gyökeresen új szemléletbe, hogy az emberi agy működése nem csupán az agykérgen belül, hanem két agy között végbemenő folyamatokban is vizsgálható. Több fejezet foglalkozik a gének és kulturális mémek szerepével, vagyis az emberi kapcsolatok biológiai és társadalmi természetével. A társas intelligencia olyan készség, ami a látáshoz, halláshoz és mozgáshoz hasonlóan megkönnyíti az élet fizikai, gazdasági, társadalmi dzsungelében való fennmaradást, eligazodást. Aki a társas intelligencia különleges képességével rendelkezik, olvasni tud a másik ember gondolataiban, belelát a lelkébe, szívébe, együtt érez vele. Megismeri az adás örömét, és ezzel örömet szerezhet másoknak is. Ahogy az olvasót is örömmel tölti el e könyv olvasása, különösen, amikor a lertakban ráismer azokra a hétköznapi helyzetekre, amikkel oly gyakran szembesül, ám ritkán tudatosít.

Az ​1855-ös vonatrablást a kortársak "a század bűntényének, a modern kor legszenzációsabb akciójának" kiáltották ki. Pedig első pillantásra nem látszik különösebben nagyszabású bűncselekménynek. Az ellopott pénzösszeg - tizenkétezer font aranyrudakban - nagy volt, de nem példa nélkül álló; az adott időszakban tucatnyi rablás történt, amely ennél nagyobb zsákmányt hozott. A Viktória korabeli Anglia megdöbbenését történelmi okok magyarázzák. A Nagy Vonatrablás azért váltott ki akkora felháborodást, mert arra a következtetésre késztette a józanul gondolkodó embereket, hogy a fejlődésnek talán mégsem szükségszerű velejárója a bűnözés felszámolása, az előrehaladó idővel együtt nem lesz jobb az ember! A Nagy Vonatrablás meglepetésekkel tarkított perének anyaga fennmaradt - az összes elkövető részletes vallomásával egyetemben; ezen alapul Michael Crichton méltán világsikert aratott, meghökkentő fordulatokban gazdag regénye, melyben ez a több mint agyafúrtan kitervelt, s ha lehet ezt mondani, végtelenül elegánsan végbevitt bűntény olyan életszerűen jelenik meg előttünk, méghozzá - még nyelvhasználatában is - következetesen a Viktória korabeli angol társadalomba ágyazódva, hogy az az illúziónk támad, mintha magunk is szemtanúi lettünk volna az eseményeknek..

Az ​elmúlt évtizedekben a "racionalista" beállítottságú pedagógusok és pszichológusok úgy vélték, hogy a mesék ijesztő és kegyetlen motívumai ártalmasak a gyermeki lélek fejlődésére, ezért támadták és akadályozták a mesék eredeti, népi, "hagyományos" fogalmazásban való megjelenését. Bruno Bettelheim gyermekpszichológus a mesék részletes elemzése során bemutatja, hogy a felnőtt ésszel ijesztőnek és kegyetlennek tűnő mesemotívumok milyen módon vesznek részt a gyermek lelki "anyagcseréjében", és hogyan segítenek megoldani a valóban ijesztő konfliktusokat, melyek lélektani megértése és feldolgozása nélkül a gyermek nehezen válhat kiegyensúlyozott, ép lelkű felnőtté.

Anthon ​Hofmiller hadnagyot, a Monarchia közös hadseregének ifjú ulánustisztjét egy isten háta mögötti magyar garnizonba helyezik. A szolgálat egyhangú, a kaszinóban az unalomig ismert arcok veszik körül, szívesen fogadja hát a vidék földbirtokosának, Kékesfalvynak vacsorameghívását. A pazar környezet, a nemes borok, a muzsika mámorossá teszik a fiatal tisztet, aki hajszál híján elmulasztja az udvariasság alapvető kötelességét:táncra kérni a házikisasszonyt. Ám a gáláns gesztus végzetes hibának bizonyul, tragikus következményei egész életére árnyékot vetnek. Stefan Zweig - Freud lelkes híve - páratlan szuggesztivitással ábrázolja Hofmiller hadnagy "nyugtalan szívének" vergődését szánalom és közöny, nagylelkű szeretet és gyáva megbánás, önfeláldozás és önzés között, háttérként felvillantva egyet a világháború küszöbén álló Monarchia ezer arca közül.

A ​napóleoni háború véget ért, de az indulatok, a bosszúállás vágya, a megtorlástól való félelem hullámai még nem csitultak el sem a győztesekben, sem a vesztesekben. A háborúk lezárásaként békekonferenciát rendeznek Párizsban, ahol különböző nemzetek vezető politikusai, diplomatái és kémei azon mesterkednek, hogy amennyit csak lehet, megpróbáljanak megkaparintani Napóleon birodalmának romjaiból. Itt tűnik fel a titokzatos János Magda grófnő, aki egy szerelmi csalódás miatt hagyta maga mögött Londont, majd az angol kormány kémjeként próbál gyógyírt lelni sebére. Egy ideje azonban nem érkezik tőle információ, ezért az angol külügyminisztérium Candover herceget bízza meg, hogy vegye fel a kapcsolatot vele. Bár az első találkozás mindkettejükben fájó sebeket tép fel, kormányzati utasításra egymás szeretőiként kénytelenek megjelenni az előkelő francia körökben. A feltűnő pár körül azonnal megindulnak a találgatások: vajon a káprázatos fiatal nő egy ravasz és veszélyes kém, vagy csupán egy gazdag és jóképű angol herceg kitartottja? Az igazság azonban, melynek megismeréséhez a szövevényes kémtörténet szálai vezetnek el, ennél jóval bonyolultabb...

Alfred, ​a zsidó gyermekorvos beleszeret az egyetemista Andreába. Hisznek abban, hogy szerelmük erősebb, mint a felmerülő problémák, és felveszik a harcot Paradicsomról szőtt álmuk megvalósításáért. Ám boldogságuk útjában számtalan, előre nem sejtett akadály áll... E könyv Stefanie Zweig főhajtása a szerelem hatalma és a ma is elevenen élő zsidó hagyományok előtt. Értőn mutatja meg, hogyan kell összhangot teremteni; miköz- ben félreértésekról mesél, megmutatja: valódi megértés nélkül nem létezik tartalmas együttélés sem.

Diane ​Mott Davidson első osztályú receptjeiért és ötcsillagos kosztjáért rajonganak a kritikusok, akárcsak Goldy kiváló partiszervizéért, olyannyira, hogy történeteik a sikerlisták éllovasai szerte az országban. Goldy színre lép, és gusztusos titkokat tálal fel, köretnek pedig jó néhány gyanús körülményt, a gyilkosságról nem is szólva… No és azok a fantasztikus receptek! Halotti torra svédasztalt varázsolni, nem épp a legvidámabb dolog, véli Goldy. Ám kitesz magáért, hogy enyhítse a negyven gyászoló fájdalmát. Mi sem alkalmasabb erre, mint a posírozott lazac és az omlós epertorta… Kulináris erőfeszítései célt érnek, mintha csak az orvos rendelte volna, azonban volt apósa, Fritz Korman nőgyógyász hirtelen holtan esik össze. Goldyt gyanúsítják, hogy mérget csempészett az ételbe. A Közegészségügyi Hivatal rögvest lefoglalja a maradékot, az exférje bűnösnek kiáltja ki Goldyt, a vállalkozását bezárás fenyegeti. A nő tisztában van vele, hogy nem várhat, míg a rendőrség feltálalja a megoldást, így kézbe veszi a dolgot. Rövidesen dőlnek a családi csontvázak a szekrényből, vájdlingnyi kínosabbnál kínosabb titokra derül fény, s mindezt – mintegy főételként – egy cseppet sem ínycsiklandó gyilkosság koronázza meg…

Megindító, ​tragikus eset: egy jóravaló, okos kisfiút apja részegségében súlyosan bántalmaz, amelynek maradandó következményeit a fiú élethosszan cipeli. Amikor megismerjük, huszonéves, esetlenül nagydarab fickó, horpadásos homlokkal, túlságosan is lomha észjárással. Faragatlan, bivalyerõs óriás, ugyanakkor a légynek sem tudna ártani. Nem, ha életének döntéseit magamaga bírná meghozni... de valahogy mindig kicsúszik a kezébõl a gyeplõ. Mentora évek óta George, a kisstílû bûnözõ, az õ utasításait hajtja végre közös balhéikban. Ám egyszer végre a sarkára áll, elszánja magát, hogy egyedül is boldogulni fog ifj. Clayton "Blaze" Blaisdell. S mi tanúi lehetünk egyszemélyes vállalkozása aprólékos megtervezésének, gondos kivitelezésének és kimenetelének. Blaze élete nagy dobása -- egy gyermekrablás, milliós váltságdíjjal. Ahogy szorul körülötte a hurok, és hibát hibára halmoz, azt veszi észre, hogy a fejében idõrõl idõre megszólal a már halott George, az utolsó pillanatban mindig elhárítva a közeledõ katasztrófát... Stephen King íróasztala mélyérõl ásta elõ ifjúkori írását, a Blaze eredeti kéziratát. Nem találta rossznak, s némiképp átdolgozva, álnéven, mint Richard Bachman, közrebocsátotta, tisztelgésül Steinbeck: Egerek és emberek-je elõtt. A párhuzam óhatatlan és sokatmondó: King álnéven is élete egyik legjobb mûvét írta meg.

Holtak ​és utódok, családok és barátságok, eszmék és szerelmek két nemzedéke. Závada regénye Buchbinder fényképész 1942-es életképével veszi kezdetét, és az elmúlt század ötven évét íveli át. A Jadviga párnája és a Milota után a trilógia harmadik darabja csoportkép egy történelmi korról, amely a szerző "műtermében" személyes fikcióvá, párhuzamos élettörténetekké bomlik ki és fonódik össze. Hitek és tévhitek, köz- és magánbűnök, kis és nagy hazugságok, érzékek és érzelmek iskolája ez a könyv. Úgy húz magába, mint valamely lassú örvény, s ha mélyéről végül fölenged, láthatóbbá válik ez a közös, nehéz dolog - hívjuk nemzeti múltnak -, tót, zsidó és magyar magyaroké, mindannyiunké, akik a történetet mint narrátorok, névtelen ismerosök magunknak elbeszéljük. Érzelmek és érzékek, hitek és tévhitek, köz- és magánbűnök, kis és nagy hazugságok - A fényképész utókora regény a huszadik század második felének Magyarországáról. A Jadviga párnája és a Milota után a trilógia harmadik darabja csoportkép egy korról, amelynek borzalmas feketéi és fehérei hiába is akarnának történelemként bevonulni az emlékezet kockái közé, Závada "műtermében" személyes fikcióvá válnak. Ez a fikció elvarázsol és fogva tart, lehúz, mint valamely lassú örvény, s ha mélyéről végre fölenged, láthatóvá válik a közös múlt: tót, zsidó és magyar közös múltja, amelyben narrátorként, közös elbeszélőként valamennyien jelen vagyunk. A regény bravúros szerkezete ugyanis egy pillanatra sem engedi, hogy kívülállóként szemléljük az eseményeket: mindannyiunk arca föltűnik Buchbinder fényképész 1942-ben készült mozgalmas életképén. S hogy kiből mi lett ennyi év után - nos, erre is fény derül a fénykép utóéletét kutató szereplők sorsfordulóin keresztül. Élet a botrányon túl - családok és barátságok, eszmék és szerelmek két generációja a magyar történelem ötven évén át. Holtak, rabok, miniszterek; nótafák és biciklisták¸ érzelmek és iskolák: Závada elbűvölő és szövevényes nagyregényének minden oldala csupa titok, meglepetés, rácsodálkozás. A fényképész utókora mi vagyunk.

"Megváltozott ​a lánya; annyira hasonlított a feleségére, hogy nem is bírt egyenesen ránézni. A lélegzete is elakadt ma, amikor meglátta a pázsiton. Idősebb volt az arca, olyan, mint a feleségéé, a haja is őszülni kezdett a halántékán, gumival fogta össze laza kontyba. Kísértetiesen idézték meg elhunyt anyját az arcvonásai, a szeme formája és színe, a gödröcske bal oldalon, ha mosolygott." A Pulitzer-díjas Jhumpa Lahiri kötetében hétköznapian egyszerű és szívfájdítóan szép történeteket mesél el, nyolc novellát fűzve egybe. Az öt elbeszélés, valamint a záró hármas csokor két, Amerikában élő bengáli család tagjainak néhol párhuzamosan futó, néhol egymást metsző vagy éppen eltávolodó életét meséli el. A legapróbb részleteket lefestve egy csodálatosan teljes kép sejlik fel előttünk, amely nem csupán a beilleszkedés kulturális nehézségeit fedi fel, hanem az emberi lélek, a szív legmélyére hatol, s tárja fel annak titkait rendkívüli biztonsággal és kivételes empátiával.

A ​középkori lovagvilág szokásait jól példázza Sir Thomas Malory Arthur királynak és vitézeinek, a kerek Asztal lovagjainak históriája című műve. A rózsák háborúja idején élt kóborlovag könyve kedvelt olvasmánya volt korának.

A ​kötet huszonkét olyan Fekete István-írás gyűjteménye, amelyekben a Paczolay, Herlicska és Matula nevű közismert hős szerepel. Az alakjukhoz köthető elbeszélések zöme eredendően tárcaként látott napvilágot, így a kötött terjedelem alapvetően meghatározta az ábrázolás- és elbeszélésmódot. A hangulat és a rajz mind nagyobb jelentőséget kap, és szinte magától értetődő a visszatérő figurák szerepeltetése. Az elbeszélések összeolvashatósága hatásosan szemlélteti Fekete István figurateremtését, s azt is bemutatja, hogy miként formálódott ez a sajátos írói szövegvilág egészen a Tüskevárig és a Téli berekig.

...mondjuk ​ki úgy, ahogy van: a nők legeslegsúlyosabb problémája a férfi. (Ildikó von Kürthy) Ildikó von Kürthy ragyogó humorral, lendületesen ír a modern nő lelkivilágáról. (Der Spiegel) Az első szótól az utolsóig élvezetes olvasmány. Ahány mondat, annyi poén. (Hamburger Morgenpost) Női dolgokról, nemcsak nőknek!

Jeles ​napjaink közül a karácsony a legszebb és minden család számára az egyik legnagyobb ünnep. Hogyan varázsoljunk bensőséges karácsonyi hangulatot otthonunkba? Hogyan díszítsük fel a lakás különböző helyiségeit és a fenyőfát? Mi legyen a karácsonyi menü? Hogyan csomagoljuk be ajándékainkat? Sok remek ötlettel és színes képpel lesz segítségünkre ez a könyv.

- ​legyünk fittebbek, vékonyabbak és hajlékonyabbak -tanítsuk meg izmainkat testfelépítésünkkel összhangban dolgozni -könnyítsünk hát-és nyakfájásunkon, izomfeszességünkön a megfelelő egyensúly és a helyes testtartás helyreállításával -könyvünk mindehhez világos magyarázatokat nyújt, részletesen ismerteti és jól követhető ábrákon bemutatja az egymás után következő lépéseket, így a gyakorlatok egyszerűen elsajátíthatóak

Covers_210776
0
0

A ​budapesti Szépművészeti Múzeum képeiről készült reprodukciókkal illusztrált kicsiny könyvecske a Bibliából és híres írók, költők mondásaiból nyújt éppen ötvenet. Mindegyik mondás a szeretetről szól, azzal kapcsolatban állít valami lényegeset, megszívlelendőt.

Anne ​Vadim, a gyönyörű, fiatal lány vívóedzésen összeesik. A kórházban kiderül, csak májátültetés mentheti meg az életét. A donorbank nem tud megfelelő szervet rendelkezésre bocsátani, s mivel a lány állapota egyre súlyosabb, elkezdődik a harc a donor felkutatására. Dr. Richet sportorvos és Anne anyja is kétségbe esve próbál segíteni, hogy az életmentő szervet megszerezzék. Végre felcsillan a remény, amikor kiderül, Anne anyja barátnőjének ikerlányai tökéletes donornak bizonyulnak...

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rohanó ​napjainkban gyakran pont arra jut a legkevesebb idő, ami valójában a legfontosabb. Törekszünk a boldogságra, de vajon tudjuk-e, hogy mi tesz bennünket boldoggá? Ismerjük-e saját magunkat elég jól ahhoz, hogy képesek legyünk a megfelelő irányba haladni? Melyikünket ne foglalkoztatnának olyan kérdések, mint hogy mit gondolnak rólam a munkahelyemen, az iskolában, vagy épp a szomszédjaim? Vajon mennyire vagyok vonzó személyiség, illetve, hogy mit látnak meg bennem a férfiak? Az önismeret kulcsfontosságú ahhoz, hogy képesek legyünk helyesen értelmezni a külvilág jelzéseit, és kiteljesíthessük a bennünk rejlő varázslatos személyiséget, a nőt, az asszonyt. De kik is vagyunk valójában? Ez a kérdés évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. Kíváncsiságunk csodálatos velünk született képességünk, amelynek segítségével képesek vagyunk megismerni a világot és önmagunkat is. Mennyire vagyok a társaság középpontja, rámenős - vagy ne' adj isten -, agresszív, esetleg zárkózott, visszahúzódó? Érzelmes vagyok-e, vagy inkább hideg, vagy mennyire vagyok gondoskodó anya, barátnő vagy esetleg szerető? Mennyire vagyok őszinte, vagy inkább kényszeres... hmm, nem igazmondó...? Megannyi megválaszolandó kérdés, melyekre a szituációs személyiségtesztek segítségével könnyed, szórakoztató formában válaszokat kaphatunk. A kérdésekben nincsenek jó és rossz válaszok, hiszen mindannyian emberek vagyunk és ebből kifolyólag egyediek, különbözőek, másféleképpen látjuk a világot. Köszönhetően a gazdag pszichológiai ismeretanyagnak, az egészen finom megközelítések segítségével elhelyezhetjük magunkat egy képzeletbeli skálán. Végezetül pedig a személyiségteszteknek két roppant fontos erénye van, az egyik az, hogy az eredményt rajtunk kívül senki sem látja majd, nem kell megmutatni senkinek, ha nem akarjuk...

Minden ​egy titokzatos idegen tükörképével kezdődött. Egy arccal, mely szomorúan nézte a lányt. Emma zárt világa hirtelen megrendül, egy nap leforgása alatt megváltozik minden. A világ kinyílik előtte, új élmények és érzések várnak rá. Az idő már nem lesz többé kihívás számára, mert egy különleges ősi betegségben szenved: Időtlen. Akárcsak a tükörbéli arc tulajdonosa, a fiatal férfi, Ében. Emmát elemi erővel vonzza a szomorú szemű ismeretlen fiú, aki észrevétlenül lopja be magát a lány szívébe. Ám mielőtt szerelmük kiteljesedhetne, a csapás megérkezik egy őrült nő személyében, és Emma képtelen lesz szembeszállni a sorssal, hogy megvédhesse épphogy felfedezett boldogságát. Szerelembe esni könnyű. Elszökni a végzeted elől a szerelmeddel, már kevésbé az. Életfogytig – Tarthat addig egy szerelem?