Ajax-loader

kollekció: Napjaink, bulvár, politika

“A közügy mindenkinek kedvenc magánügye.”
(Rejtő Jenő)


Az ​Acélsodrony a politika, a szellem, a kultúra, a művészet és a sport közelmúltjának évtizedeibe kalauzolja az olvasót. Ez a kötet a hatvanas évekbe. Az akkori történések – általában jelentős dolgok, teljesítmények – felidézése nosztalgikus élményeket ébreszthet azokban, akik már felnőtt fejjel élték át a kérdéses időket, ugyanakkor ismeretforrás mindazoknak, akik semmit vagy csak nagyon keveset tudnak az apáik által megéltekről. A nemtudás nagy baj, a múlttal szembeni közöny még nagyobb. Tapasztalatom szerint azoknak, akik ma kerülnek ki az iskolapadokból, a „kádárinak” mondott évtizedekről, a Magyarországon és a hazánkat körülvevő világban akkoriban lezajlott eseményekről még csak sejtelmük sincs. Holott a „konszolidált Kádár-korszak” kezdete és a kubai rakétaválságot követő enyhülés, de azt is mondhatnám, Csontváry újrafelfedezése, Marilyn Monroe öngyilkossága vagy a francia filmes újhullám megszületése óta közel fél évszázad telt el már. Ez a kötet, a 60-as, 70-es és 80-as évekről tervezett sorozat első darabja, megpróbálja pótolni azt a megbocsáthatatlan mulasztást, amit a közoktatás a rendszerváltozás óta folyamatosan elkövet. Mesél, magyaráz és – remélem – szórakoztat is. Olykor felemel, olykor elborzaszt. Ebben a könyvben minden benne van, amit szerintem a múlt század hatvanas éveiről tudni érdemes. Vagy tudni kell. Vagy tudni kellene. A benne vázolt kép panoramikus. Előbukkannak a kor Magyarországának politikai eseményei és szereplői; a nagyvilágé nemkülönben. Találkozni lehet mindazokkal a művészekkel, alkotásokkal, tudósokkal – a szellem világának nagyjaival –, akik egy egész nemzedék világlátását formálták. De nem marad ki a sport sem, ugyanilyen metszetben. A mozaikszerűen összeálló kép sokakban, akik maguk is megélték azokat az időket, nosztalgikus érzéseket ébreszthet, a fiatalabbak érdeklődését pedig felkeltheti egy olyan korszak iránt, melyről alighanem keveset vagy szinte semmit sem tudnak. Magyarország és a világ közel fél évszázaddal ezelőtt is élt, lélegzett, alkotott. Könyvem segédkezet nyújt annak a megértéséhez, miként.

Az ​Acélsodrony második kötetében nemcsak a kezdő évszámok változnak 6-osról 7-esre, de minden közelebb van már hozzánk. Azt is mondhatnám, „átnyúló” érvénnyel. Erről a korról a mai középnemzedéknek már eleven emlékei vannak. Szerzőként a hetvenes évek krónikájának megírásakor több bizsergést éreztem, mint az előző kötetnél. Innen valamiképp minden „szólongat”, ahogyan, felteszem, generációm más tagjait is. Ezzel a gondolattal ajánlom az Acélsodrony – a 70-es évek című könyvemet azoknak, akik túljutottak már a hatvanas éveken, és most nem csupán a folytatásra, de testközelibb élményekre is vágynak. Ajánlom továbbá azoknak, akikben a hetvenes évek történéseit olvasva felébred a kíváncsiság: mi volt előtte? Egyszóval ez a kötet kicsit kedvcsináló is – múlthoz, jövőhöz.

Részlet ​a könyvből: Egy embert eltenni láb alól, nem okozott Ravennek lelkiismeret-furdalást. Üzlet volt. Igyekezett óvatos és okos lenni. Nem élt benne gyűlölet a kiszemelt áldozat iránt. Csak egyszer látta a minisztert; megmutatták, amint az új lakónegyed utcáján a fényben úszó, kis karácsonyfák között végigvonult. Társtalan, öregedő, kissé mogorva férfi volt, akiről az a hír járta, hogy nagy emberbarát. A hideg szél Raven arcába vágott. Ez jó ok volt arra, hogy felhajtsa kabátja gallérját, s így száját is eltakarja. A nyúlszáj nagy hátrányt jelentett az ő mesterségében; gyerekkorában rosszul varrták össze, és felsőajkát most torz forradás csúfította. Ha az embert ilyen feltűnő ismertetőjellel verte meg a sors, érthető, hogy az idők folyamán gátlástalan és könyörtelen lesz.

Covers_205125
A ​Juszt-ügy Ismeretlen szerző
2
0

Valamikor, ​amikor április elején a reggeli postával megkaptam a két fekete mágneslemezt -, s a számítógép képernyőjén megnéztem a tartalmukat, tudtam, hogy ismét a kezembe adta a sors - mint már annyiszor a pályám során - a "nagy sztorit". Néhány napig nem szóltam senkinek sem a szerkesztőségben. Találkoztam viszont egy-két régi haverral, akik a különböző szolgálatoktól mentek nyugdíjba. Kíváncsi voltam, hogy mi a véleményük a dokumentumokról. E sajátos szakértői-tanácsadói kör annak idején - majd 'húsz éve tanít a rendőrségi hírek értelmezésére. Azért itt kell tennem egy kis kitérőt: A nyolcvanas évek elejétől - még TV Híradós koromban - osztott be Matúz Józsefné, a Híradó alapító főszerkesztője belügyi és honvédségi tudósítónak. Ő volt az, aki kitalálta a Híradót Magyarországon. Azt, ami az akkori hatalomnak is megfelelt, úgy hogy közben nem is volt rossz. Az én időmben - a 70-es évek végétől - már nem egyszer izgalmas is tudott lenni. Akkor, a nyitás jegyében csináltam meg a SOKKOLÓ-t, ami a közlekedési baleseteket tárt a nézők elé, akkor még szokatlan stílusban. Lett is visszhangja: jó is, rossz is. A szerkesztőségben igazából senki nem foglalkozott ezekkel a minisztériumokkal, s mert én voltam a "Benjamin" a Híradónál, rám ragadt a két terület. Amikor a rendszerváltás előestéjén Szabó László megszüntette a Kék fény-t, adta magát a lehetőség egy új rendőrségi műsor indítására, így született meg a KRIMINÁLIS. Indulástól sikerült egy jó garnitúrát összehozni. A Rangos Katalin-Szente László páros ön magában hozott két jogi diplomát, no meg szerkesztői virtuozitást, Czégényi József alezredes a rendőrségi kapcsolatokat, Borenich Péter kollega a nyugodt tapasztalatot, B. Révész László rendező az élő adásokhoz nélkülözhetetlen higgadtságot. És sokan voltak a kezdők közül, akik nálunk kezdték bontogatni a szárnyukat, ugyanis emlékezve saját indulásom nehézségeire, mindvégig hangoztattam, s tartottam is magam az elvhez: egy dobása mindenkinek lehet, s ha beválik maradhat. A teljesség igénye nélkül néhányan, akik nálunk indultak, s mára menők lettek a kereskedelmi csatornákon: a kettesen Máté Kriszta, azután az RTL-en a Fókusz négy műsorvezetője. A Kriminális nevű újságot pedig azért voltam kénytelen 99 márciusában megindítani, mert akkor már több mint fél éve nem fizetett a műsorért a TV. Valahonnan kellett valami bevétel, hogy ne menjen el az összes kollégám a kereskedelmi csatornákhoz.

A ​lehallgatás, a titkok utáni fürkészés legnevezetesebb eseteit ismerheti meg Pálfy József könyvéből az olvasó. Kezdve a magánélet politikai aduként is felhasználható megnyilvánulásaitól a gigászi méretű berendezésekkel végrehajtott nagyszabású akciókig. Megtudhatjuk például, hogy miért biztonságos az üvegmennyezet és az üvegpadló. Vagy azt. hogy miért kapós egy kis piros lámpával rendelkező telefon. Mennyire lehet ügyes egy rádióamatőr? Hogy végül is mi okozta vesztét egy részegen gázoló bajor politikusnak? Mi mindenben segíthet a komputeres nyilvántartás a kíváncsiskodóknak? Hogyan vezették félre a félvezetők iránt érdeklődőket a kaliforniai Szilícium-völgyben? Kik voltak az "Éva-akció" résztvevői, és mit kerestek a Vatikánban? Hogyan lőtt vissza a Leláncolt kacsa, a franciák népszerű szatirikus hetilapja? Mit tartalmaz a lehallgatási illemtan? Hogyan működik a NSA, a lehallgatás gigásza? Miért kért szovjet állampolgárságot két amerikai fiatalember? Kik azok, akik lovagi címet kaphatnak, de szakszervezeti tagok nem lehetnek? - Megannyi érdekes történet, amelyben feltárulnak a titokfürkészők titkai.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Történettudományunk ​az utóbbi évtizedben jelentős eredményeket ért el hazánk történetének marxista-leninista feldolgozása terén. A dualizmus és az ellenforradalom korszakának torzításai elfedték a magyar társadalomnak - és minden nép történetének - legfőbb mozgatóját, az osztályharcot. A valóságot meghamisító idealista-nacionalista ködbe burkolták történelmünket, nacionalista-soviniszta jelszavakkal igyekezve elaltatni az elnyomott osztályok törekvéseit, akadályozni a társadalmi haladás szükségességének felismerését. Történetszemléletünkben még ma is felbukkanhatnak és fel is bukkannak idealista, nacionalista maradványok. Ezek ellen küzdeni történészeink és pedagógusaink egyik legfontosabb feladat. E kötetben történettudományunk és párttörténetünk neves művelőinek tanulmányait gyűjtöttük össze, amelyek a magyar, nacionalizmus gyökereivel, kialakulásával, fejlődésével s mindmáig érezhető maradványival foglalkoznak. A tanulmányok sora a történelmi tények alapján és a marxista elmélet fényében mutatja be, miként vált a születésekor haladó nemzeti eszme a társadalmi fejlődés során reakciós nacionalizmussá, sokakat megmérgező, majd szörnyű háborúba sodró métellyé. Reméljük, e tanulmány kötettel hasznos kézikönyvet adunk a pedagógusok, pártmunkások, diákok s a társadalomtudományi kérdések iránt érdeklődők kezébe.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anna ​O'Brien térképtárosként-könyvtárosként csendesen, magányosan éli mindennapjait, de roppant büszke arra, hogy az illusztris Kongresszusi Könyvtárban dolgozhat, és nagyon érti a dolgát. A feladatai végzése közben a kezébe akad egy hibás haditengerészeti irat, amely egy hajó eltűnéséről ad számot. Arról a hajóról, amelyen egykor az édesapja is utazott... Elhatározza, hogy mindenáron javíttatja a hibát, de bárhogy is próbál érvényt szerezni a kérésének, rendre falakba ütközik. Sőt meg is fenyegetik. Szégyenlősségét levetkőzve úgy dönt, az egyik befolyásos kongresszusi képviselő segítségét kéri. Luke Callahan az egyik legbefolyásosabb és legtehetségesebb politikus a képviselőházban, ám forrófejűsége miatt egyik napról a másikra kegyvesztetté válik. Mindenáron tönkre akarja tenni az ellene tevékenykedő házelnököt, ezért Anna segítségét kéri, hogy minél több információt gyűjthessen össze a férfiról. A két fiatal együtt igyekszik felvenni a harcot az őket fenyegető erőkkel szemben, és kisvártatva kiderül: több bennük a közös vonás, mint ahogy azt kezdetben hitték. Ámor nyila megsebzi a szívüket, de maguk sem tudhatják, hogy múltbéli sérelmeik, illetve a titok, amelyet megfejteni kívánnak, engedi-e beteljesülni az álmaikat...

A ​kötet célja annak a folyamatnak az áttekintése, ahogyan a modern nyugati szociáldemokráciák által kidolgozott és képviselt értékegyüttes a szociáldemokrata kánon, annak különféle formáiban alakult, és kölcsönhatásra lépett mind e kánon hordozóival, mind a tágabb értelemben vett társadalommal.

A ​Szovjetunió összeomlása óta drámaian megváltozott a függetlenné vált egykori szovjet tagköztársaságok helyi értéke a világban. Az 1990-es években a nyugati országok értékrendjébe oly gyorsan betagozódott Litvánia, Lettország és Észtország a pénzügyigazdasági világválság következtében mára fájdalmasan sérülékennyé vált: a balti kis tigrisek a kényszerű megszorítások következményeivel küszködnek. Az egykori szovjet birodalom másik szegletében Közép-Ázsia öt titokzatos posztkommunista kalifátusa-Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán - részben mesés energetikai kincsei, részben Afganisztán közelsége miatt az amerikaiorosz geopolitikai kötélhúzás kulcsfontosságú terrénuma lett. Ezeknek az országoknak a múltjáról, mai politikai, társadalmi és gazdasági életének gyökereiről szól Gereben Ágnes információban gazdag, olvasmányos könyve.

Covers_419238
A ​civilek hatalma Ismeretlen szerző
0
0

A ​modern politika egyre inkább parttalanná, »folyékonnyá« válik és kilép a hagyományos intézményi keretek közül. Napjainkban egyre többen érzik úgy, hogy a politika és a politikai elit elszakadt a választóktól, s a klasszikus intézmények immáron súlyos legitimációs problémákkal küszködnek. Szükség van tehát a politikai tér újraalkotására, amelynek két igen erős kísérlete született mindeddig a modern politikában: a populizmus és a civil/társadalmi mozgalmak. Jelen kötet a politikai tér újradefiniálásának utóbbi megoldását, vagyis a civilek hatalmát és a civil mozgalmaknak a politika visszaszerzésére vonatkozó erőfeszítéseit vizsgálja meg elsősorban a hazai keretek között.

Az ​egész világ megdöbbent, amikor 2014 nyarán a magát Iszlám Államnak nevező szervezet vezetője kikiáltotta a kalifátust, megtagadva nemcsak Irak és Szíria, de voltaképp az összes muszlim többségű állam létjogosultságát. A vállalkozás megdöbbentő kegyetlenséggel, brutalitással és tragikus terrormerényletek sorozatával járt, melyekkel mintegy kikényszerítette a nemzetközi közösség reakcióját; azonban egyértelmű visszaszorulása ellenére a mai napig meghatározza a nemzetközi közbeszédet és politikát. Ugyanakkor az Iszlám Állam jelenségével kapcsolatos alapvető kérdések a mai napig nyitottak maradtak. Milyen folyamatok teremtettek lehetőséget a szervezet létrehozására? Állam-e az Iszlám Állam, és ha nem, hogyan írható le? Mik a céljai, miben különbözik az al-Káidától, és hogyan hat a közel-keleti politikára? A szerzők e kérdésekre keresik a választ egy olyan mű keretei között, amely többéves kutatás és széles körű tudományos konzultáció eredményeként született. A kötet szerzőiről Arany Anett a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa, valamint a Tempus Közalapítvány munkatársa. N. Rózsa Erzsébet az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense. Szalai Máté a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tanársegédje.

1944-1945-ben ​a megszálló Vörös Hadsereg az akkori Magyarország területéről több százezer embert vetett fogságba, hogy legnagyobb részüket elhurcolja - Szolzsenyicin szavaival élve - a Szovjetunió térképét légypiszokként beborító kényszermunkatáborokba. A hadifogolyként, illetve internáltként elhurcoltak a GUPVI, míg a szovjet hadbíróságok által hosszú évekre, évtizedekre elítéltek a GULAG fennhatósága alá tartozott lágerekbe kerültek. Ennek a kötetnek a szemelvénygyűjteménye tematikus bontásban, a túlélők visszaemlékezésinek egyes részleteit csokorba szedve örökíti meg az elfogott, illetve az úgynevezett málenkij robot (egy kis munka) ürügyével lépre csalt, közös sorsban osztozó katonák és civilek, férfiak és nők, fiúk és lányok megpróbáltatásait: rabságba vetésüket, a gyűjtőtáborokból a céltáborokig tartó hosszú és gyötrelmes vonatutat, a lágerélet mindennapjait, a foglyok ott átélt szenvedéseit, hazatérésüket, majd az itthoni megaláztatásokat, a rájuk kényszerített hallgatást...

Covers_359537
Back ​to a Market Economy Ismeretlen szerző
0
0

The ​title suggests that in the past Hungary belonged to the family of European countries having the same traditions, the same economic development and the same political structure. The forty-year gap from 1948 to 1989 proved to be a very painful and unsuccessful historical detour that the Hungarian people never really accepted. In this volume the Hungarian and foreign authors - analyse the way Hungary has covered in the last decade. Their answers to the sophisticated conceptual questions of the Hungarian transformation procedure present a far from simplified view of the recent situation. Instead, the various studies reflect the achievements and failures, hopes and disappointments, economic results and social problems that have characterised the last ten years. Moreover, they show that although after one decade the transition is still in process, the market economy can be considered well established in Hungary. Besides the Hungarian transition, the book deals with the most relevant theoretical problems of transition in general as well. Readers of this volume may be university students, observers and researchers of the Eastern and Central European transition processes, and all those who are interested in this very exciting historical period of Hungarian economic transformation.

A ​21. század eleji színházértelmezésben bizonyos súlypont-áthelyeződéseket vehetünk észre, amelyek szerint színház jobbára ott jön létre, ahol az ember és a tárgy _nem_ helyettesíthető. A legtöbb néző számára a színház nem idegen sem az igazságtól, sem a valóságtól, hanem testileg intenzív és valóságos. Amíg az új audiovizuális médiumok új virtuális realitásokat hoznak létre, addig a színházban a test és a tárgyak létének egyszerisége, jelenléte és multifunkcionalitása kelt érdeklődést.

A ​politika- és ideológiatörténeti kutatások a két világháború közötti időszak radikális jobboldali törekvéseit fő vonalaikban és összefüggéseikben nagyrészt tisztázták. Mégis úgy tűnik, hogy történetírásunk a negyedszázados ellenforradalmi konstrukció egyes periódusaiban a korabeli nemzetgyűlési viták, a sajtóanyagok, a felszabadulást követő népbírósági perek politikai következtetései, frazeológiai sajátosságai hatására túlhangsúlyozta a szélsőjobboldali egyesületek, pártok, asztaltársaságok időnkénti szerepét, miközben kevéssé elemezte politizálási módszereiket, változatos célkitűzéseiket, heterogén és igen mobil társadalmi összetételüket, s agresszív tetteiket. Az Ébredő Magyarok Egyesületének fénykorát vizsgáló egyesülettörténeti kismonográfia elsődleges levéltári források, a korabeli és a kései sajtótermékek kritikus felhasználásával arra igyekszik választ adni, hogy a korszak legszélsőségesebb szervezetének arculata miért változott meg Bethlen hatalomra jutását követően. A kormányzó, a mindenkori kormányok és a pretoriánus gárda szerepét betöltő egyesületek - élükön az ÉME és nemzetvédelmi csoportja - egymáshoz való viszonyát értékelve hézagpótló ismereteket nyújt a rendszer jellegéről folyó teoretikus vitához. Az ÉME első fél évtizedének objektív bemutatása lehetővé teszi annak érzékeltetését, hogy a konszolidáció folyamatát egyes politikai csoportosulások miképp kívánták elodázni, s ebben Horthy Miklós kezdeti kétszínű politikája mekkora szereppel bírt.

Nem ​terveztem, de szerencsére az első Sztárok és sztorik című könyvemet követi a második, aztán majd a harmadik és a negyedik album. Az szinte kikívánkozott, hogy a Demjén, Charlie, Tátrai nevével fémjelzett könyvből koruk miatt kimaradt zenészismerőseim, barátaim valahogy mégis ott lehessenek az első kötethez hasonló kiadványban. S íme, a második! Tehetségük alapján kétségtelenül mindegyiküknek helye van ilyen átfogó könyvben, amely igyekszik bemutatni, kik határozzák meg napjaink zenei ízlésvilágát. Bizton akadnak megint olyan "kimaradók", akiket a körülmények alakulása okán nem kaphattam lencsevégre, történetüket nem közölhettem. Törekedtem a teljességre, s megnyugtat, hogy a névsor ismét azokat tartalmazza, akik tettek az "asztalra" valamit műfajbeli ízlésünk alakításában. Rengeteg koncerten voltam, s az élményeket szinte lehetetlen visszaadni. Talán sikerül olyan képet nyújtanom a történeteken és fotókon keresztül, amely elkalauzolja az olvasót abba a világba, amit az előadások nézői átélhettek. Különböző műfajok között utazgathatunk a fényképezőgép lencséjének segítségével, mégis akad egy közös nevező, amely összefogja ezt a sokszínűséget: a zenei TEHETSÉG.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Felszabadulás ​vagy megszállás volt 1945? Bábkormányt vezetett-e dálnoki Miklós Béla? Miért nem lett háborús bűnös Horthy Miklós? Mi volt a Dévaványai és a Vésztői Köztársaság? Kik voltak a kisnyilasok és mi lett velük? Miért volt szükség államformaváltásra 1946-ban? Ki milyen demokráciát képzelt el? Lehetett-e élni élelmiszerjegy nélkül? Új nyelven beszélt a politika? Miért a Kossuth-címer lett az ország jelképe? Kolhozok voltak-e a szövetkezetek? Mit gondolt a politikáról az utca embere? Ki volt az úr a Balkánon? Hogyan alakult a vallásszabadság ügye? Az ifjúság megforgatta az egész világot? Foglyul ejtette-e a politika a sportot? Kérdések és válaszok sorozatunk újabb kötetében több mint 120 kérdésre talál választ az olvasó a magyar történelem 1944–1949 közötti éveiről. Sajátos helyzetet jelentettek ezek az évek történelmünkben. A világháború utolsó szakaszában a szó szoros értelmében kettészakadt az ország: két kormánya és két parlamentje volt. Annak ellenére, hogy külföldi csapatok állomásoztak itt és ellenőrizték szinte minden lépésünket, a függetlenség visszaszerzésével és a demokrácia bevezetésével, köztársasággal kísérletezett az ország és vezetői. Sajnos csak néhány évig: Magyarország két diktatúra – a náci és a sztálinista – közé szorult. Mostanság az akkor történteket besorolják Rákosi Mátyás uralmának előkészítésébe, ahogy ő is szívesen beszélt így a koalíciós évekről. Persze nem így volt ez; pártharcok dúltak, miközben igazi demokratikus politikusokat ismert meg a közvélemény. Az embereket mindeközben lefoglalta a háború utáni hétköznapi élet számos gondja, baja, bánata, sikere. A II. világháború rettenete és a nyilas gyilkos tobzódás szörnyűségei után valami más következett. Ez a kis könyv dióhéjban igyekszik beszámolni az akkori élet legkülönbözőbb területeiről, köztük az eredményekről és a derűs pillanatokról is. A kötet a Kérdések és válaszok sorozat hetedik része.

A ​18. századi Magyarország politikai életében sokkal szélesebb rétegek vettek részt, mint ahogyan az az abszolutizmus kori Európában megszokott volt. Ez az egyedülálló helyzet a Habsburg Birodalmon belül is külön fejlődési útra terelte az országot. A magyar rendek sajátos hatalma a vármegyerendszerre támaszkodott, széles körű jogosítványokkal rendelkeztek mind a törvényalkotás, mind az adókivetés terén. Az időnként összeülő országgyűléseken (diétákon) az uralkodónak a rendek küldötteivel kellett politikai alkudozásba bocsátkoznia. A diéta a magyar rendek jogait jelenítette meg egy olyan intézményes formában, amelyet a király és az ország feloldhatatlan kötelékének tekintettek. Politikai konfliktusaik azonban a század második felében egyre élesebbek lettek, ugyanis a rendek a jogaikat és kiváltságaikat alkotmányosságként kezdték el értelmezni, majd ekként védelmezni. Magyarország parlamentarizmusának 18. századi története adja meg továbbá a kulcsot a reformkor megértéséhez is. Az Országgyűlés Hivatala által 2015-ben útjára bocsátott A magyar országgyűlések története című sorozat jelen kötete a rendi diéták 1708 és 1792 közötti történetét és működését mutatja be.

A ​neves francia történész a hazai elfogultságoktól és történelmi "emlékezetzavaroktól" mentesen, tárgyilagos távolságtartással ad teljes képet Horthy személyes, katonai és politikusi életútjáról. Eddig sem magyarul, sem más nyelveken nem született korszerű szemléletű, tudományos igényű monográfia a XX. századi Magyarország tragikus negyedszázadának meghatározó alakjáról. Catherine Horel terjedelmes kötete objektíven elemzi Horthy személyiségének ellentmondásait, történelmi szerepét és felelősségét. A forrásmunkákat illetően Horel dolgozta fel először a vatikáni levéltár anyagait, és a korábbiaknál mélyebben tárgyalja Horthy portugáliai emigrációjának időszakát is. A szerzőt Horthy életpályájának feldolgozásában mindenekelőtt az a folyamat érdekelte, hogy a dualizmus korában szocializálódott, XIX. századi értékrendet valló katonaember a XX. század történelmi viharaiban hogyan változott meg, és hogyan nem volt képes mégsem alkalmazkodni azokhoz a politikai kihívásokhoz, amelyekkel szembesült.

Nógrádi ​György könyvében azoknak az eseményeknek a történetét idézi fel a 20. és a 21. századból, amelyeket vagy fontosnak tart, vagy valamilyen módon a résztvevője volt. A válogatás természetesen szubjektív. Írása nem történelemkönyv, hanem egyfajta gondolatébresztő, amely segít jobban eligazodni a mai globalizált világban, amelyben teljesen át kell értelmezni a védelem feladatait, a biztonság és a szabadságjogok kritériumait. Szerencsénk volt, túléltük... Túléltük a viharos 20. századot, az első és a második világháborút, a hidegháborút, azt, hogy Európa elveszítette vezető helyét, szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. A békés időszak azonban nem az európaiak érdeme volt. A békét az amerikaiak és a szovjetek kényszerítették rájuk. Elképzelhető, hogy az Egyesült Államok további jelentős támogatása nélkül Európát gazdasági, társadalmi és politikai szétesés rendítené meg. Bár Thomas Jefferson óva intette nemzetét, hogy "soha ne vegyen aktívan részt Európa vitáiban. A politikai érdekeik teljesen különböznek a mieinktől. A kölcsönös féltékenységeik, az erőegyensúlyuk, a bonyolult szövetségeik, a kormányzatuk formái és elvei mind idegenek tőlünk. Az örökös háború nemzetei". Ám az Egyesült Államok vezető akar lenni, és nincs vita az értékekről és az identitásról. Meghatározzák az érdekeiket, és mindent ennek rendelnek alá...

No ​other radical historian has reached so many hearts and minds as Howard Zinn. It is rare that a historian of the Left has managed to retain as much credibility while refusing to let his academic mantle change his beautiful writing style from being anything but direct, forthright, and accessible. Whether his subject is war, race, politics, economic justice, or history itself, each of his works serves as a reminder that to embrace one's subjectivity can mean embracing one's humanity, that heart and mind can speak with one voice. Here, in six sections, is the historian's own choice of his shorter essays on some of the most critical problems facing America throughout its history, and today.

Majd' ​mindenki moderál! A műsorvezetést jóval többen gyakorolják, mint azt elsőre gondolnánk: üzletemberek, pedagógusok, vezetők bármilyen területről, kereskedők, előadók (konferenciák résztvevői éppúgy, mint zenészek), hálózatépítők, szóvivők, menedzserek, rendezvényszervezők, diákok, s persze a sajtó munkatársai (rádiósok, tévések) - is. Sokan nem is gondolnák elsőre, hogy egy bármilyen kis létszámú értekezlet, meeting "levezetése" éppúgy moderálás, mint egy jótékonysági bál, Mikulás-ünnepség, falunap, megnyitó és üzleti, kulturális, családi találkozók kézben tartása, összefogása. Így naponta ezrek gyakorolják a műsorvezetést, még pontosabban a felépítést, amely egy külön hivatás! A könyv azoknak szól, akik akár kis létszámú "közönség", hallgatóság elé is kerülnek, hogy felvezessenek, összekössenek valamit, valakiket. A rendezvénymoderátor-specialista szerző, aki negyedszázada dolgozik színpadon és a médiában, 32 fejezetben nyújtja át színesen, könnyed hangvétellel a moderálás alapjait, akár a most indulók vagy e szakmára fókuszálók számára is részletesen, gyakorlatiasan, rengeteg példával, javaslattal. Mert egyre többen vannak, akiknek mikrofon kerül a kezükbe...

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók