Ajax-loader

kollekció: Napjaink, bulvár, politika

“A közügy mindenkinek kedvenc magánügye.”
(Rejtő Jenő)


Ben ​Richards feleségével és beteg lányával Co-Op City lepusztult szegénynegyedében él, ahol az emberek munka nélkül tengődnek. A bűnözés óriási méreteket öltött, fegyveres rendőrök cirkálnak a környéken. A Hálózat minden lakásba képernyőt szereltetett, amely vég nélkül ontja a vetélkedőket és valóságshow-kat. A férfit kirúgták, új állásra reménye sincs, az orvos pedig drága. Végső elkeseredésében Richards játékosnak jelentkezik a Hálózatnál és bekerül A Menekülő Emberbe. A szabályok egyszerűek: száz dollár minden szabadon töltött óráért, tizenkét óra előny. Ha harminc napig kibírja, övé az egymilliárd dollár. De ha elkapja a speciálisan képzett embervadász kommandó, megölik. És mindezt élőben közvetíti a tévé...

Szín: ​egy nemrég önállósult, fiatal nyugatafrikai állam. A történet elbeszélője és hőse: Odili Samalu, ennek az államnak egyik városában szerény és ifjú középiskolai tanár. De váratlanul mintha rámosolyogna a szerencse. A városba látogat volt tanára, az azóta hatalmas és népszerű vezető emberré lett Nanga oktatásügyi miniszter. Közvetlenül, barátságosan üdvözli régi tanítványát, és vendégül hívja házába. Odili büszke és boldog, amíg... amíg meg nem ismeri "a tiszteletre méltó minisztert" közelről. Itt kezdődik Achebe, a kiváló nigériai író lendületes, szókimondó, eseményekben és humorban bővelkedő szatírája, amely azonban nemegyszer a tragikumig emelkedik, máskor a szerelem lírája ékesíti, és mindig áthatja egy számunkra ismeretlen világ különös légkörének varázsa.

Történettudományunk ​az utóbbi évtizedben jelentős eredményeket ért el hazánk történetének marxista-leninista feldolgozása terén. A dualizmus és az ellenforradalom korszakának torzításai elfedték a magyar társadalomnak - és minden nép történetének - legfőbb mozgatóját, az osztályharcot. A valóságot meghamisító idealista-nacionalista ködbe burkolták történelmünket, nacionalista-soviniszta jelszavakkal igyekezve elaltatni az elnyomott osztályok törekvéseit, akadályozni a társadalmi haladás szükségességének felismerését. Történetszemléletünkben még ma is felbukkanhatnak és fel is bukkannak idealista, nacionalista maradványok. Ezek ellen küzdeni történészeink és pedagógusaink egyik legfontosabb feladat. E kötetben történettudományunk és párttörténetünk neves művelőinek tanulmányait gyűjtöttük össze, amelyek a magyar, nacionalizmus gyökereivel, kialakulásával, fejlődésével s mindmáig érezhető maradványival foglalkoznak. A tanulmányok sora a történelmi tények alapján és a marxista elmélet fényében mutatja be, miként vált a születésekor haladó nemzeti eszme a társadalmi fejlődés során reakciós nacionalizmussá, sokakat megmérgező, majd szörnyű háborúba sodró métellyé. Reméljük, e tanulmány kötettel hasznos kézikönyvet adunk a pedagógusok, pártmunkások, diákok s a társadalomtudományi kérdések iránt érdeklődők kezébe.

What ​is a meme? First coined by Richard Dawkins in The Selfish Gene, a meme is any idea, behavior, or skill that can be transferred from one person to another by imitation: stories, fashions, inventions, recipes, songs, ways of plowing a field or throwing a baseball or making a sculpture. The meme is also one of the most important--and controversial--concepts to emerge since The Origin of the Species appeared nearly 150 years ago. In The Meme Machine Susan Blackmore boldly asserts: "Just as the design of our bodies can be understood only in terms of natural selection, so the design of our minds can be understood only in terms of memetic selection." Indeed, Blackmore shows that once our distant ancestors acquired the crucial ability to imitate, a second kind of natural selection began, a survival of the fittest amongst competing ideas and behaviors. Ideas and behaviors that proved most adaptive--making tools, for example, or using language--survived and flourished, replicating themselves in as many minds as possible. These memes then passed themselves on from generation to generation by helping to ensure that the genes of those who acquired them also survived and reproduced. Applying this theory to many aspects of human life, Blackmore offers brilliant explanations for why we live in cities, why we talk so much, why we can't stop thinking, why we behave altruistically, how we choose our mates, and much more. With controversial implications for our religious beliefs, our free will, our very sense of "self," The Meme Machine offers a provocative theory everyone will soon be talking about.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

In ​this story from the frontlines of the undeclared battlefields of the War on Terror, Jeremy Scahill exposes America's new approach to war: fought far from any declared battlefield, by units that do not officially exist, in thousands of operations a month that are never publicly acknowledged. From Afghanistan and Pakistan to Yemen, Somalia and beyond, Scahill speaks to the CIA agents, mercenaries and elite Special Operations Forces operators. He goes deep into al Qaeda-held territory in Yemen and walks the streets of Mogadishu with CIA-backed warlords. We also meet the survivors of night raids and drone strikes - including families of US citizens targeted for assassination by their own government - who reveal the shocking human consequences of the dirty wars the United States struggle to keep hidden.

Covers_340125
A ​kovakőtől a szilíciumig Ismeretlen szerző
0
4

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A ​címben idézett két fogalomcsoport feltételezi a kizárólagosság igényének megfogalmazását és érvényesítését. Egyfelől a nemzeti elkötelezettségű, nacionalista, hazafi, patrióta, másfelől az internacionalista, nemzetközi, világpolgár, kozmopolita, bizonyos értelemben a hazátlan, sőt hazaáruló és hasonló kifejezések egyaránt arra vallanak, hogy nyelvünk felettébb gazdag, sokfajta árnyalatban képes leírni e két oppozícióban élő szellemi, politikai áramlatot. Valójában az idézett szókapcsolatok valami nem elegyíthető, belső ellentmondást hurcolnak magukban az internacionalista nem lehet hazafi, és a maga természetes módján nem lehet nacionalista, és viszont; a hazafi, a szakrálissá emelt nemzet tagja nem lehet internacionalista is egyúttal. Ez az elmúlt két évszázad történelmét is mélyen befolyásoló, mesterkélt és hamis alternatívaképzés gerjesztője volt számos történelmi konfliktusnak, etnikai mészárlásnak, világháborúnak, de egyúttal a napjainkig elhúzódó tartós gyűlölködéseknek is. Más esetekben tanúi lehetünk ezek sikeres feloldásának és meghaladásának, tehát a szembenállás tényét mind pozitív, mind negatív formájában módunk volt megtapasztalni. Az alább következő fejtegetésekkel amellett szeretnénk érvelni, hogy ez az alternatívaképzés hibás vágányon halad, és mesterkélt úton, társadalmi-történelmi konstruálások eredményeképpen jött létre amelyek ugyanakkor elkerülhetetlenek voltak a nemzetállamok létrejöttének, megszilárdulásának folyamataiban. Feloldásuk és meghaladásuk nem az ebből is egy kicsit, meg abból is egy kicsit logikája szerint, hanem a tertium datur új kontextusba emelő elgondolása és értelmezési kerete szerint lehetséges csupán. Ennek körvonalazására teszünk kísérletet és kínáljuk föl ennek a kísérletnek az eredményeit olyan eszmecserékre, amelyek révén közelebb kerülhetünk mind a történelem, mind napjaink egyik hevesen vitatott kérdésének konstruktív tárgyalásmódjához.

A ​XX. század hajnalán, a világ négy táján, Portugáliában, Japánban, Kínában és Oroszországban új világ születik. Mintha csak Karl Marx jóslata, "és ekkor társadalmi forradalom korszaka következik be" válna valóra az olvasó és a négy központi szereplő, Artur Teixeira, Szatake Fukui, Lian-hua és Nagyezsda döbbent szemei előtt. Négy karizmatikus személyiség, négy nehéz sors és négy lebilincselő történet alkotja A lótusz virágai című regényt.

Anna ​O'Brien térképtárosként-könyvtárosként csendesen, magányosan éli mindennapjait, de roppant büszke arra, hogy az illusztris Kongresszusi Könyvtárban dolgozhat, és nagyon érti a dolgát. A feladatai végzése közben a kezébe akad egy hibás haditengerészeti irat, amely egy hajó eltűnéséről ad számot. Arról a hajóról, amelyen egykor az édesapja is utazott... Elhatározza, hogy mindenáron javíttatja a hibát, de bárhogy is próbál érvényt szerezni a kérésének, rendre falakba ütközik. Sőt meg is fenyegetik. Szégyenlősségét levetkőzve úgy dönt, az egyik befolyásos kongresszusi képviselő segítségét kéri. Luke Callahan az egyik legbefolyásosabb és legtehetségesebb politikus a képviselőházban, ám forrófejűsége miatt egyik napról a másikra kegyvesztetté válik. Mindenáron tönkre akarja tenni az ellene tevékenykedő házelnököt, ezért Anna segítségét kéri, hogy minél több információt gyűjthessen össze a férfiról. A két fiatal együtt igyekszik felvenni a harcot az őket fenyegető erőkkel szemben, és kisvártatva kiderül: több bennük a közös vonás, mint ahogy azt kezdetben hitték. Ámor nyila megsebzi a szívüket, de maguk sem tudhatják, hogy múltbéli sérelmeik, illetve a titok, amelyet megfejteni kívánnak, engedi-e beteljesülni az álmaikat...

A ​kötet célja annak a folyamatnak az áttekintése, ahogyan a modern nyugati szociáldemokráciák által kidolgozott és képviselt értékegyüttes a szociáldemokrata kánon, annak különféle formáiban alakult, és kölcsönhatásra lépett mind e kánon hordozóival, mind a tágabb értelemben vett társadalommal.

Kéthly ​Anna levelezésének kiadása abszolút hiánypótló munka nemcsak a magyar könyvpiacon, de a szellemi életben is.A kötet a bevezető tanulmányban átfogó képet ad Kéthly Anna életéről: életútját, politikai tevékenységét beágyazza a hazai és a nemzetközi viszonyokba, és ezekkel összefüggésben követi nyomon politikáját, sikereit és kudarcait, mindennapi életének változásait.

Thierry ​Baudet egyvalamiben vitathatatlanul világelső: ütemérzékben. Nem tudnánk olyan időpillanatot mondani, amikor A határok jelentősége aktuálisabb lenne, mint ma. Baudet alaposan kidolgozott érveléssel, szenvedélyes lendülettel mutatja be, hogy az erősebb szupranacionalizmus nem Európa sikerességének záloga, hanem gyengeségének az oka. Szerinte ugyanis nemzetállamok nélkül nincs demokrácia, népszuverenitás és jogállamiság. "Thierry Baudet alaposan kidolgozott, meggyőző indokokat felsorakoztató könyve szerint a határok ellenőrzésének ügye a joguralom általi békés kormányzás sine qua nonja. Ez a könyv vigasztaló lehet minden magyarnak, mivel rámutat, hogy a magyarok jól teszik, amikor megvédik, ami az övék; amit csak nemrég szereztek vissza egy másik, nemzetek feletti diktatúrától, és amit minden joguk megvan, hogy a sajátjukénak tartsanak." Roger Scruton

Magyarok ​és délszlávok, szerbek, horvátok, szlovének egy évezrede élnek egymás mellett, többnyire békésen, bár a békésnek tűnő évszázadokat időnként súlyos, véres konfliktusok tarkították. A hosszú együttélés tapasztalata, érdekeik találkozása és nem ritkán ütközése formálta az egymásról kialakított képüket, amely jelentős mértékben meghatározta és napjainkban is befolyásolja az egyén és a politika viszonyulását a másik nemzethez. E képet az évszázados beidegződések – az együttélés tapasztalatai, az előző időszakok erőviszonyainak alakulása, kulturális kapcsolataik intenzitása, társadalmi rétegzettségük különbözősége, a „civilizációs” szintjeik közötti eltérés – mellett a közelmúlt, a néhány generáció távlatában belátható múlt eseményei és tapasztalatai is erőteljesen formálták. Különösen, ha azok olyan drámaian megváltozott időszakhoz köthetők, mint a két világháború közötti évtizedek. Az olvasó által kézben tartott könyv ennek a korszaknak, azon belül a két világháború közötti évtizedek magyar–jugoszláv kapcsolatainak tanulmányozásához kíván segítséget nyújtani. A kötet újszerűsége és úttörő jelentősége abból adódik, hogy elsőként tár elénk egy szomszédos állam hivatalos dokumentumain keresztül kirajzolódó átfogó Magyarország-képet. A kötet a források lehető legszélesebb köréből merítve, jórészt még publikálatlan belgrádi levéltári dokumentumok segítségével mutatja be a két világháború közötti délszláv állam viszonyulását Magyarországhoz. Magyarország külpolitikáját és belpolitikáját tárgyaló, a gazdasági és közlekedési kapcsolatokra vonatkozó források éppúgy helyet kaptak benne, mint a politikai botrányokkal, a pártpolitikai helyzet alakulásával, a vallási kérdésekkel, a revíziós politika sikereivel és kudarcaival, valamint – korántsem utolsósorban – a jugoszláviai magyar kisebbséggel és a magyarországi délszláv kisebbség helyzetével foglalkozó dokumentumok.

Covers_419238
A ​civilek hatalma Ismeretlen szerző
0
0

A ​modern politika egyre inkább parttalanná, »folyékonnyá« válik és kilép a hagyományos intézményi keretek közül. Napjainkban egyre többen érzik úgy, hogy a politika és a politikai elit elszakadt a választóktól, s a klasszikus intézmények immáron súlyos legitimációs problémákkal küszködnek. Szükség van tehát a politikai tér újraalkotására, amelynek két igen erős kísérlete született mindeddig a modern politikában: a populizmus és a civil/társadalmi mozgalmak. Jelen kötet a politikai tér újradefiniálásának utóbbi megoldását, vagyis a civilek hatalmát és a civil mozgalmaknak a politika visszaszerzésére vonatkozó erőfeszítéseit vizsgálja meg elsősorban a hazai keretek között.

Károlyi ​Gyula az egyik legtekintélyesebb és leggazdagabb arisztokrata nemzetség tagjaként látta meg a napvilágot 1871-ben. Karrierje a 20. század elején még sokban hasonlított számos mágnás kortársáéhoz, a későbbiekben azonban megadatott számára a lehetőség, hogy eljusson a politikusok által hőn áhított csúcsra: előbb 1919 nyarán, a szegedi ellenforradalmi kormány élén, majd 1931–1932-ben miniszterelnök lett. Mégsem elsősorban pozíciói révén vált a két világháború közötti magyar politikai élet egyik meghatározó személyiségévé. Az 1930-as évek közepétől már olyan befolyásos háttérpolitikusként tevékenykedett, aki keveset szerepel a nyilvánosság előtt, de részt vesz a fontosabb állami döntések előkészítésében, és véleményére kormányzati szinten rendre odafigyelnek. Mindennek szerves részét jelentette, hogy Horthy Miklós kormányzó szűkebb környezetéhez, kis létszámú belső bizalmas tanácsadói köréhez tartozott. Károlyi Gyula ezt a szerepét a változó politikai viszonyok közepette a korszak végéig, 1944-ig meg tudta őrizni. A kötet bemutatja a Károlyi családi hátterét, életútjának állomásait, földbirtokosi-gazdálkodói sikereit. Emellett az olvasó betekintést nyerhet abba, milyen tényezők vezettek el oda, hogy egy, a nyilvánosság felé inkább zárkózott személyiség befolyásos politikussá váljon. Tevékenysége hogyan, milyen körülmények között érvényesült, s mit is jelentett a gyakorlatban – a kortársak által is sokat emlegetett, de részleteiben kevéssé ismert – háttérpolitikusi-tanácsadói szerepe.

DiCaprio ​is a Generation-X rebel who defies definition, continuing to carve his own unique place in the pantheon of Hollywood legends. This is DiCaprio's story: a study of his unconventional past, magnetic looks, and powerful personality, illuminated by over 60 glorious color photos. Fully Updated incl. the Leonardo Bible and fantastic new pictures.

Ha ​egy kicsit odafigyelünk statisztikáinkra, rengeteg fejlesztést tudunk eszközölni akár fizetett piackutatás és elégedettségvizsgálat nélkül is. A közösségi média mérésből ugyanis szinte minden kideríthető, többek között az is, hogy mi a vásárlóink számára a legfontosabb? Milyen típusú tartalmat kedvelnek leginkább? Melyek a trendek az adott üzletágban? De vajon melyik adatot érdemes mérni és hogyan? Melyik felületen milyen mutatók vannak és mit jelentenek egyáltalán az egyes mutatók? A kozossegi-media.com 5. könyvében ezekre a kérdésekre keressük a választ és segítjük az olvasókat a közösségi média mérőszámainak megértésében és helyes használatában a Facebook, Youtube, Pinterest, Instagram, Youtube és még megannyi felület esetében.

A ​2008-as orosz-grúz háború olyan volt, mint az 1930-as években a Rajna-vidék megszállása, de ahogy akkor, most sem foglalkoztunk a baljós előjelekkel. Aztán 2014-ben Putyin elfoglalta a Krím félszigetet, ahogy anno a Szudéta-vidéket Hitler, de mi ezen is hamar túltettük magunkat. Azóta Oroszország megtámadta Ukrajnát, és a Baltikum lehet a következő... Sir Richard Shirreff, a NATO nyugalmazott tábornoka több évtizedes katonai tapasztalat alapján teszi fel a kérdést, mi lesz, ha a világ vezető hatalmai továbbra sem veszik komolyan az orosz elnök arrogáns politikáját, ha továbbra is kényelmesen hátradőlve áltatják magukat, hogy majd az atomfegyvereik megvédik őket Putyin agressziójával szemben. Vajon a NATO továbbra is a háttérben marad? Vajon szigorúbban lépnek majd fel Európa politikai erői, és ami a legfontosabb, vajon elődjénél határozottabb álláspontot képvisel majd az Egyesült Államok új elnöke? Így vagy úgy, de 2017 lehet a fordulat éve...

A ​kozossegi-media.com legújabb közösségi média könyvében a vállalati, a munkahelyi és a magánéleti konfliktusok, problémák, panaszok, valamint a platformokon futtatható céges nyereményjátékok kezelését vesszük górcső alá az elmélettől a gyakorlati példákig. Bemutatjuk, miért érdemes a pozitív, a negatív és a troll bejegyzésekkel, hozzászólásokkal foglalkozni, miért nincs "hülye" kérdés közösségi média felületeken és hogy miben rejlik egy-egy Facebook-on meghirdetett játék veszélye. A könyvben több, mint 70 valós esettanulmány szerepel a hazai fesztiváloktól, Majkán, Norbi Update-n és rappereken át a GAP-ig, Greenpeace-ig, de a felsőoktatási és közösségi média marketing tanulmányaikat folytató diákok számára a kötetben elhelyezett feladatok is segítik az ismeretek mélyítését.

Magyarországon ​az utóbbi években kezd ismét kiépülni a civil társadalom. Már a terminológiai bizonytalanságok is jelzik, hogy ez a szféra most van (újjá)alakulóban. Bajban lennénk, ha a többi között most azt kellene pontosan meghatároznunk, hogy nálunk valójában mi is tartozik a nonprofit szektorhoz. Ez szerencsére nem feladatunk, ám e segédkönyv szerkesztésekor lépten-nyomon olyan nehézségekbe ütköztünk, melyek abból fakadtak, hogy a mi körülményeink lényegesen eltérnek azoktól, mint amiket a módszerek bemutatása során az amerikai szerzők természetes kiindulópontnak vettek. Csak néhány példa: a szükséges munkafeltételek között olykor nem is említik a telefon meglétét - annyira természetes, hogy van, hiszen nincs nagy infrastrukturális különbség a városok és a "vidéki" települések között, erőteljes, független helyi sajtót feltételeznek, amely igazi közvéleményformáló egy szűkebb közösségben, dohányzásellenes kampány-példákon mutatják be a média működését, feltételezik, hogy a média képviselője megkérdezi, hogy mikor idézheti szó szerint a nyilatkozót, és így tovább. A demokrácia, a civil társadalom működése olykor nem a mi viszonyainkat idézi fel, ami persze nem jelenti azt, hogy ne tanuljunk, ne vegyük át mindazt, amit érdemes. Hogy mi is az átvételre méltó, azt az olvasónak a saját környezete lehetőségeivel összevetve kell eldöntenie. Idehaza bizonytalan a szféra finanszírozása, az állam már nem, a polgárok még nem képesek eltartani azokat a közhasznú tevékenységeket, amelyekre egy modern társdalomnak pedig nagy szüksége van. Vajúdik a nonprofit-törvény, vitákat vált ki a személyi jövedelemadó egy százaléka felajánlásának lehetősége, egyesületek, alapítványok máról-holnapra tartják fenn magukat, nagyítóval keresve a támogatókat. És mégis, a civil szféra feltartóztathatatlanul nyomul, országosan és a kisközösségekben is politikai, társadalmi tényezővé válik, mert épít a polgárok jó szándékaira, erőfeszítéseire, kezdeményezéseire - ezért is van már arra szükség, hogy médiamunkájukat egy kézikönyv segítse.

1944-1945-ben ​a megszálló Vörös Hadsereg az akkori Magyarország területéről több százezer embert vetett fogságba, hogy legnagyobb részüket elhurcolja - Szolzsenyicin szavaival élve - a Szovjetunió térképét légypiszokként beborító kényszermunkatáborokba. A hadifogolyként, illetve internáltként elhurcoltak a GUPVI, míg a szovjet hadbíróságok által hosszú évekre, évtizedekre elítéltek a GULAG fennhatósága alá tartozott lágerekbe kerültek. Ennek a kötetnek a szemelvénygyűjteménye tematikus bontásban, a túlélők visszaemlékezésinek egyes részleteit csokorba szedve örökíti meg az elfogott, illetve az úgynevezett málenkij robot (egy kis munka) ürügyével lépre csalt, közös sorsban osztozó katonák és civilek, férfiak és nők, fiúk és lányok megpróbáltatásait: rabságba vetésüket, a gyűjtőtáborokból a céltáborokig tartó hosszú és gyötrelmes vonatutat, a lágerélet mindennapjait, a foglyok ott átélt szenvedéseit, hazatérésüket, majd az itthoni megaláztatásokat, a rájuk kényszerített hallgatást...

Az ​amerikai Délről jövő, alabamai fekete értelmiségi családból származó Condoleezza Rice 2000-ben került George W. Bush kampánystábjába. A republikánusok győzelme után 2001-től nemzetbiztonsági tanácsadóként, 2005-től 2009-ig pedig külügyminiszterként volt tagja az elnök első és második adminisztrációjának. Memoárjában e nyolc mozgalmas évéről mesél: azokról a legfelső szinten zajló vitákról, amelyek a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után az afganisztáni és az iraki katonai beavatkozásokhoz vezettek, továbbá az amerikai kormányzat első számú diplomatájaként tett folyamatos utazásairól is, amelyek során közös nevezőt kellett találnia a szemben álló felek között, mérsékelnie a diktatórikus rezsimek által jelentett veszélyt, vagy épp előmozdítania a demokratikus kormányok hatalomra kerülését szerte a világon. Visszaemlékezései révén egy több száz éves demokratikus hagyománnyal rendelkező ország diplomáciájának napi működését ismerhetjük meg, közelképeket kapva olyan vezető politikusokról, tárgyalópartnerekről vagy diktátorokról, akikről naponta hallunk a hírekben, és beléphetünk azokba a tárgyalószobákba, ahol emberek millióinak sorsát meghatározó, történelmi döntések születnek.

A ​kötet a liberális ellenzéki centralista csoport tevékenységét kíséri figyelemmel a Pesti Hirlap 1844. júliusi átvételétől az Ellenzéki Nyilatkozat 1847. júniusi aláírásáig, és a centralisták tettei mögött meghúzódó stratégiai és taktikai megfontolások vizsgálata révén elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy az 1845 novemberében a reformellenzéken belül háttérbe szorult csoportosulás 1847-ben hogyan kerülhetett újra a politika élvonalába. A szerző vizsgálódásai során számos, korábban még nem vagy csak érintőlegesen tárgyalt forrást elemez. Köztük a Pesti Hirlapot leghosszabb ideig vezető Csengery Antalnak a folyóiratban névtelenül vagy álnév alatt publikált írásait, a Budapesti Hiradó, a Nemzeti Ujság, a Jelenkor, a Hetilap és az Erdélyi Hiradó jelen téma szempontjából fontos cikkeit, valamint a centralisták, illetve a reformellenzék vezetőinek egymáshoz írott leveleit. A stratégiai megfontolások elemzése során vizsgálat tárgyává válik Eötvös József A falu jegyzője című regénye is, mely annak ellenére is rontotta írója politikai megítélését, hogy célja a művel nem a központosítás eszméjének népszerűsítése, hanem csupán a fennálló állapotok bemutatása volt.

Arday ​Lajos történész, politológus (Nyíregyháza, 1935) a Debreceni Református Kollégium után a debreceni KLTE diákja volt. Itt végzett magyar-történelem (1959) és angol (1961) szakon, majd az ELTE-n orosz (1964) szakon. Emellett cseh felső-, szerb-horvát középfokú nyelvvizsgát tett. A MÁVAG-ban gépmunkás, revizor, majd Debrecenben tanszéki demonstrátor, levéltáros, gimnáziumi tanár. 1962-78: a BME nyelvtanára. Közben aspirantúra (1972-74), MTA tudományos munkatárs (1976-77), a Nemzetiségi Komplex Bizottság tagja, titkára. A Magyar Külügyi Intézet (1979-87), a Magyarságkutató, majd a Közép-Európa Intézet (1987-95) tudományos főmunkatársa, a Határon Túli Magyarok Hivatalának osztályvezetője (1998-2000). A honvédelmi miniszter biztonságpolitikai tanácsadója (1992-94), külső előadó, ZMNE (1997-2001), Közgazdasági/Corvinus Egyetem, Nemzetközi Tanulmányok Intézete 1990-től. Ösztöndíjas kutatóutak, előadások: MTA, London PRO (1973); Belgrád-Zágráb (1977); Soros, London PRO (1988); Fulbright Washington DC Georgetown, National Archives (1991-92). Egyetemi doktor (1966), történelemtudományok kandidátusa (1975), az MTA doktora (2005). Kutatási-oktatási, publikációs területe: Nagy-Britannia, magyar-angol kapcsolatok a 20. században, kisebbségek, identitás, biztonságpolitika Kelet-Közép-Európában. Tizenkét önálló könyv, négy egyetemi tankönyv és jegyzet szerzője. Főbb művei: Magyarok és szlovének - együttélésük és együttműködésük a jugoszláv-magyar határ mentén; szlovénül is (Szerkesztő és társszerző, 1987) Adatok, tények a magyarországi nemzetiségekről; angolul is (társszerzővel, 1988) Térkép, csata után Magyarország a brit külpolitikában (1918-19) (1990); 10 térképpel bővített 2. kiadás 2009) Kisebbségek és biztonság Kelet-Közép-Európában; angolul is (1994) Fejezetek a horvátországi magyarok történetéből (Szerkesztő és társszerző, 1994) A Rákóczi Alapítvány története (1994) Száz év, Száztíz év - Az Interparlamentáris Unió magyar nemzeti csoportjának története (1996, 2006) Magyarország nemzetközi kapcsolatainak története (Társszerző, 2001) Reformok és kudarcok - Jugoszlávia utolsó évtizedei és ami utána következett (2002) Magyarok a Délvidéken, Jugoszláviában (2002) Az Egyesült Királyság és Magyarország - Nagy-Britannia és a magyar-angol kapcsolatok a 20. században (2005)

Egy ​nép, amely több évszázada él Közép- és Kelet-Európa határvidékén, s amelynek csak huszonöt éve van önálló állama. Nemzetállam, amelyben a nemzetiségek is látszani akarnak. Természeti kincsek, hatalmas adottságok, a Kárpátok, a Fekete-tenger, a Dnyeper, parázs parlamenti jelenetek, forradalmak az utcán, hibridháború a végeken, tranzitállam, ütközőállam, területvesztés, népességvesztés, oligarchák, társadalmi szakadékok, csődközeli állapotok, reménytelen kutatás a magánzsebekbe vándorolt milliárdok után. A lembergi Operaház, a kijevi Aranykapu és a panel ablakán kidugott kéménycső. Magyarország legnagyobb szomszédja. Ez Ukrajna az Európai Unió és Oroszország határán. Erről szól a könyv - a negyed évszázados államiságról és annak történelmi gyökereiről.

Covers_359537
Back ​to a Market Economy Ismeretlen szerző
0
0

The ​title suggests that in the past Hungary belonged to the family of European countries having the same traditions, the same economic development and the same political structure. The forty-year gap from 1948 to 1989 proved to be a very painful and unsuccessful historical detour that the Hungarian people never really accepted. In this volume the Hungarian and foreign authors - analyse the way Hungary has covered in the last decade. Their answers to the sophisticated conceptual questions of the Hungarian transformation procedure present a far from simplified view of the recent situation. Instead, the various studies reflect the achievements and failures, hopes and disappointments, economic results and social problems that have characterised the last ten years. Moreover, they show that although after one decade the transition is still in process, the market economy can be considered well established in Hungary. Besides the Hungarian transition, the book deals with the most relevant theoretical problems of transition in general as well. Readers of this volume may be university students, observers and researchers of the Eastern and Central European transition processes, and all those who are interested in this very exciting historical period of Hungarian economic transformation.

A ​21. század eleji színházértelmezésben bizonyos súlypont-áthelyeződéseket vehetünk észre, amelyek szerint színház jobbára ott jön létre, ahol az ember és a tárgy _nem_ helyettesíthető. A legtöbb néző számára a színház nem idegen sem az igazságtól, sem a valóságtól, hanem testileg intenzív és valóságos. Amíg az új audiovizuális médiumok új virtuális realitásokat hoznak létre, addig a színházban a test és a tárgyak létének egyszerisége, jelenléte és multifunkcionalitása kelt érdeklődést.

A ​politika- és ideológiatörténeti kutatások a két világháború közötti időszak radikális jobboldali törekvéseit fő vonalaikban és összefüggéseikben nagyrészt tisztázták. Mégis úgy tűnik, hogy történetírásunk a negyedszázados ellenforradalmi konstrukció egyes periódusaiban a korabeli nemzetgyűlési viták, a sajtóanyagok, a felszabadulást követő népbírósági perek politikai következtetései, frazeológiai sajátosságai hatására túlhangsúlyozta a szélsőjobboldali egyesületek, pártok, asztaltársaságok időnkénti szerepét, miközben kevéssé elemezte politizálási módszereiket, változatos célkitűzéseiket, heterogén és igen mobil társadalmi összetételüket, s agresszív tetteiket. Az Ébredő Magyarok Egyesületének fénykorát vizsgáló egyesülettörténeti kismonográfia elsődleges levéltári források, a korabeli és a kései sajtótermékek kritikus felhasználásával arra igyekszik választ adni, hogy a korszak legszélsőségesebb szervezetének arculata miért változott meg Bethlen hatalomra jutását követően. A kormányzó, a mindenkori kormányok és a pretoriánus gárda szerepét betöltő egyesületek - élükön az ÉME és nemzetvédelmi csoportja - egymáshoz való viszonyát értékelve hézagpótló ismereteket nyújt a rendszer jellegéről folyó teoretikus vitához. Az ÉME első fél évtizedének objektív bemutatása lehetővé teszi annak érzékeltetését, hogy a konszolidáció folyamatát egyes politikai csoportosulások miképp kívánták elodázni, s ebben Horthy Miklós kezdeti kétszínű politikája mekkora szereppel bírt.

Nem ​terveztem, de szerencsére az első Sztárok és sztorik című könyvemet követi a második, aztán majd a harmadik és a negyedik album. Az szinte kikívánkozott, hogy a Demjén, Charlie, Tátrai nevével fémjelzett könyvből koruk miatt kimaradt zenészismerőseim, barátaim valahogy mégis ott lehessenek az első kötethez hasonló kiadványban. S íme, a második! Tehetségük alapján kétségtelenül mindegyiküknek helye van ilyen átfogó könyvben, amely igyekszik bemutatni, kik határozzák meg napjaink zenei ízlésvilágát. Bizton akadnak megint olyan "kimaradók", akiket a körülmények alakulása okán nem kaphattam lencsevégre, történetüket nem közölhettem. Törekedtem a teljességre, s megnyugtat, hogy a névsor ismét azokat tartalmazza, akik tettek az "asztalra" valamit műfajbeli ízlésünk alakításában. Rengeteg koncerten voltam, s az élményeket szinte lehetetlen visszaadni. Talán sikerül olyan képet nyújtanom a történeteken és fotókon keresztül, amely elkalauzolja az olvasót abba a világba, amit az előadások nézői átélhettek. Különböző műfajok között utazgathatunk a fényképezőgép lencséjének segítségével, mégis akad egy közös nevező, amely összefogja ezt a sokszínűséget: a zenei TEHETSÉG.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A ​18. századi Magyarország politikai életében sokkal szélesebb rétegek vettek részt, mint ahogyan az az abszolutizmus kori Európában megszokott volt. Ez az egyedülálló helyzet a Habsburg Birodalmon belül is külön fejlődési útra terelte az országot. A magyar rendek sajátos hatalma a vármegyerendszerre támaszkodott, széles körű jogosítványokkal rendelkeztek mind a törvényalkotás, mind az adókivetés terén. Az időnként összeülő országgyűléseken (diétákon) az uralkodónak a rendek küldötteivel kellett politikai alkudozásba bocsátkoznia. A diéta a magyar rendek jogait jelenítette meg egy olyan intézményes formában, amelyet a király és az ország feloldhatatlan kötelékének tekintettek. Politikai konfliktusaik azonban a század második felében egyre élesebbek lettek, ugyanis a rendek a jogaikat és kiváltságaikat alkotmányosságként kezdték el értelmezni, majd ekként védelmezni. Magyarország parlamentarizmusának 18. századi története adja meg továbbá a kulcsot a reformkor megértéséhez is. Az Országgyűlés Hivatala által 2015-ben útjára bocsátott A magyar országgyűlések története című sorozat jelen kötete a rendi diéták 1708 és 1792 közötti történetét és működését mutatja be.