Ajax-loader

kollekció: Kultúrtörténet, elemzések/tanulmányok

“A semmiből is hatalom lesz, ha valaki meggyőz egy tömegnyi keserű életű embert, hogy jogában áll jogtalanságot cselekedni.”
(Rejtő Jenő)


Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vágfalvi ​Ottó, a Fűzfőgyártelepen élő festő Veszprém megye közismert és kedvelt alkotója. Művészi inspirációját a természetből meríti. Tájképeinek leggyakoribb szereplője a balatoni környezet, melynek legapróbb változásaira is érzékenyen reagál. Lírai hangvételű képei atmoszferikus hatások iránti fogékonyságról, a pannon táj szeretetéről vallanak. Több évtizedes alkotómunkáját indulásától, egyéni stílusának kialakításán keresztül, annak kiteljesedéséig mutatja be a kortárs és pályatárs Heitler László. A monografikus feldolgozásban kibontakozik előttünk Vágfalvi Ottó művészi pályája, a társadalmi közeggel együtt bemutatva egy nemzedék emberi-művészi útkeresését is. Heitler László érzékletes képleírásait a Balatonhoz és a festőtárshoz kapcsolódó személyes vallomásokkal teszi élményszerűvé. Találó párhuzamokat vonva jelzi a Balaton-festésben, a magyar piktúrában Vágfalvi rokonait-őseit. Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár harminchárom színes és harminc fekete-fehér képet bemutató kismonográfiáját a helyi művészeket bemutató sorozat első kötetének szánja.

E ​disszertáció tárgya: a magyar nyelv inflexiós morfológiája és szintaxisa közötti összefüggések feltárása. Konkrétabban megfogalmazva: azt fogom megvizsgálni, hogy az inflexiós morfológiát milyen módon és mértékben határozza meg a szintaxis (annak szerkezetei és műveletei). E cél elérése érdekében fel kell tárni, milyen összefüggések fedezhetők fel a mondattani struktúrák valamint a szavak morfológiai felépítése között. Meg fogom tehát vizsgálni a főnévi inflexiós toldalékrendszert a főnévi szerkezetek szintaxisának kontextusában, és az igei inflexiós rendszert a mondatok funkcionális szerkezetének kontextusában. Ennek előfeltétele, hogy megalapozott és kellően részletes modellünk legyen a mondattani struktúrákról. E tekintetben iránymutatónak tekintem a Kiefer (1992), ill. a Kiefer és É. Kiss (1994) szerkesztette rendszerkötetek fejezeteiben foglaltakat, illetve az azokon eszközölt módosításokat (pl. É.Kiss 1998a), csakúgy mint más szerzők vonatkozó cikkeit, pl. Bródy (1995a), Kenései (megj.e.)- Látni fogjuk azonban, hogy ezek a modellek - minthogy nem tűzték célul a morfológiailag releváns információk kódolását a szintaktikai szerkezetekben - nem elég részletesek, nem bontják eléggé szét a szintaktikailag talán atomi(nak tűnő), de morfológiai szempontból komplex és osztható kategóriákat, így a szintaxis-morfológia viszony elemzése során, annak megfelelően ki kell majd bővítenünk az említett (és jelenleg standardnak számító) mondattani modelleket, az azokban szereplő mondattani szerkezeteket. E bővítő módosítások ugyanakkor lehetővé teszik, hogy bizonyos, eddig feltáratlan szintaktikai-szemantikai jelenségekről is számot adjunk, vagyis a szintaxismodellt érintő korrekciókról sok esetben belátható lesz, hogy a morfológiai csatlakozás által felvetett problémáktól függetlenül is szükségesek. Minthogy a morfológia nemcsak a szintaxissal érintkezik, hanem a fonológiával is (azaz a morfológiai struktúrákat a fonológiának kell interpretálnia), a bemutatandó elemzésekben arra is törekszem, hogy fonológiailag is plauzibilisek legyenek a megoldásaim, és ha nem is cél bizonyos morfofonológiailag releváns különbségtételek morfoszintaktikai motivációja, az feltétlenül kívánatos, hogy a morfológia két "arca", két oldala ne álljon kölcsönös ellentmondásban. A morfofonológiai keret, melyhez ilyen értelemben tartani kívánom magam, amellyel e disszertáció elemzései összeegyeztethetőségre törekszenek, Rebrus (megj.e.) igen alapos, igen részletes modellje. A morfoszintaktikai központú vizsgálódás elméleti kerete egy erre a célra általam felállított modell, melynek két fő pillére: egy minimalista megközelítésű (Chomsky 1995b, 1998) szintaxismodell, és egy az un. szétosztott morfológián (Distributed Morphology, Halle & Marantz 1993, 1994, Marantz 1997) alapuló, de a minimalista szintaxissal kombinálható, derivációs jellegű morfológia (párhuzamos szétosztott morfológia). Ezeket az alapmodelleket, és kombinációjukat az l. fejezet második részében ismertetem. A további fejezetek közül a 2. fejezet a főnévi toldalékrendszer elemzését tartalmazza, a 3. fejezet az igei toldalékrendszerét. A 4. fejezetben az ún. alanyi és tárgyas ragozás szintaktikai hátterével foglalkozom részletesen, míg a Függelék az általam felállított modell keretein belül azt mutatja be, hogyan elemezhető az egymásba ágyazott infinitívuszos szerkezetek ún. invertált ("feltekercselt") sorrendű változata.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A ​költőként ismert, József Attila-díjas szerző ebben a könyvében kilenc elemzéssel mutatkozik be, mint kritikus.Terjedelmi okok miatt ez a válogatás csak töredéke lehetett annak a gazdag termésnek, amelyet a beavatott olvasók már a folyóirat-publikációkból ismerhetnek. A szerzőt nemcsak hideg értékszempontok vezérlik az elemzések során, hanem az olvasáskor keletkező befogadásélmény mélyebb vetületei is. Rituális anamnéziseket készít, amelyek egyben önreflexiók is. Marno János posztmodern alkat, a hagyományokhoz való visszanyúlása olykor impresszionista gesztus, máskor szétszedés, új rendbe rakás és bemérés. Az elemző szinte teljesen egybeolvad elemzése tárgyával, de a meghittebb pillanatokban distanciával közelít. Vigyáz az arányokra, ez adja őszinteségének, ítélőképességének hitelét.

A ​középkorban az Esztergom-Székesfehérvár-Buda háromszöget az 'ország közepének' (medium regni) nevezték. Egyrészt azért, mivel az ország minden részéről jól megközelíthető volt, másrészt pedig a király ennek a három városnak a várában töltötte az év nagy részét. A könyv öt tanulmánya e városok középkori életével, a lezajlott fontosabb eseményekkel, az egykori várakból, bazilikákból mára megmaradt műemlékekkel foglalkozik. Az Esztergomról szóló részben a vár részeinek leírásán kívül olvashatunk Vitéz János palotájáról, a Szent Adalbert templomról, illetve III. Béla és Barbarossa Frigyes találkozásáról. Két tanulmány foglalkozik Buda, illetve Óbuda középkori szerepével, IV. Béla tevékenységével, Buda fővárossá válásával, a budai vár régészeti feltárásával. Az említett három városon kívül külön tanulmány tárgyalja Visegrád történetét, a vár egyes részeit, kora középkori fejlődését, majd későbbi hanyatlását. A könyvet a középkori udvari szokásokról szóló írás zárja. A tanulmányok végén megtaláljuk a városok történetének kronológiáját, a felhasznált szakirodalmat, valamint az emlékeket bemutató múzeumok nyitvatartási idejét.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jelen ​kötetünk – amely a tavaly indult Kultúra – Irodalom című könyvsorozat harmadik darabja – a magyar líratörténeti hagyomány késő- és posztmodern poétikái közti párbeszéd lehetőségeit vizsgálja. A későmodern versnyelvi tradíció (József Attila, Weöres Sándor, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Illyés Gyula, Rab Zsuzsa) új szempontú megközelítésein túl foglalkozik annak különféle formációkban való, posztmodern továbbélésével; az át- és újraírással (Borbély Szilárd), a szövegközi és szövegbelső emlékezet formáival (Tóth Krisztina), a nyelv-, műfaj- és referenciajáték alakzataival (Kányádi Sándor, Parti Nagy Lajos, Géczi János, Schein Gábor, Kiss Judit Ágnes, Krusovszky Dénes), a műfordítás elméleti és gyakorlati kérdéseivel (az Alice in Wonderland kapcsán), a szakralitás témájának versbe emelésével (Dobozi Eszter, Lackfi János, Borbély Szilárd, Kemény István), illetve a nyelviség határait meghaladó tapasztalatok poetizálódásának lehetőségeivel (Ladik Katalin, Németh Zoltán).

A ​Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállításának katalógusa sok képpel

Az ​olvasás sajátságos gyakorlatai megmutathatják, hogy az elmeléti érdeklődés széttartó folyamatai a szövegeknek nem csupán textuális-kontextuális dimenzióira támaszkodnak, hanem azok újabb és újabb rétegeit képesek játékba hozni. Az érdeklődés, mely sokszor valamiféle teoretikus elgondolás függvénye, jó esetben nem doktriner távlatokat erőltet egy tőle független vizsgálandó tárgyra, hanem abban a kölcsönviszonyban erősödik meg, sőt teljesedik ki, és hoz létre újabb és újabb kontextusokat, amely kizárólag az olvasás folyamatának köszönhetően létesül. Ami helyeselhető egy irodalmi megközelítésben, legyen az bármilyen összefüggésrendszerben elhelyezve, nyelvileg ellenőrizhető, s ez nem tényként, hanem folyamatosan mozgó perspektívák játékaként lép elénk. Az irodalom, azon belül is a lírai szövegek történeti helyzete a meghaladottság hangsúlyozása helyett új kérdések megfogalmazására sarkall. A kérdések természetesen továbbélnek, ám a válaszok a témafelvetés kereteihez igazodva újulnak meg. Amikor tehát e kötetben (főként 20. századi) költemények elemzésére vállalkozom, azokra a specifikus problémákra hívom fel a figyelmet, melyek az irodalom 21. századi olvasási lehetőségeit és nehézségeit is felmutatják. BEDNANICS Gábor (1976) az Eszterházy Károly Egyetem tanára. Korábbi kötetei: Beszédformák között (2003), Kerülőutak és zsákutcák (2009), A kétséges faggatása (2012). A Ráció Kiadónál a szerkesztésében megjelent kötetek: Kulturális közegek (2005), Induló modernség kezdődő avantgárd (2006), Az olvasás labirintusában (2013), Mesterkönyvek faggatása (2015).

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Magyarország ​vidékeinek jellemzőbb díszítő elemeit tartalmazzák a csatolt mintalapok. A magyar nép alkalmazza épületein, ruházatán, használati és dísztárgyain. Rajzolja, hímezi, szövi, faragja, festi és mintázza más és más szokások szerint, melyek a nép ösztönéből, a díszítés iránt kifejlett, veleszületett érzékéből erednek. Régi időkből megmaradt eredeti háziipari munkák díszítő elemei ezek, melyeket a gyáripar és a vásári munka nem formált át. Igazolja, hogy milyen változatos, gazdag formakincsünk van és a magyar nép mennyire szereti a díszítést. A változatok közös forrásból eredhettek, de a népszokás átformálta. Ezért különbözik pl. a székely, kalotaszegi, sárközi, kunsági stb. egy mástól.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

'Stephen ​King: Uncollected, Unpublished' is the most comprehensive review of the Stephen King works you've never read, including coverage of nearly one hundred unpublished and uncollected works of fiction -- novels, short stories, screenplays, and poems! Best of all, it features the first book publication of two lost works written by King, including an entire chapter from King's unpublished 1970 novel Sword in the Darkness that has never been published anywhere in the world!

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nyugat- ​és észak-magyarországi nyomdák. A 17. századi magyarországi nyomdák betűinek és díszeinek teljes áttekintése a gazdag dokumentumanyag nyomán szakmailag és terjedelmét tekintve is igen nagy feladat. A korszakról most megjelenő első kötetben V. Ecsedy Judit a nyugat- és észak-magyarországi nyomdákban használt betűtípusokat, díszes kezdőbetűket, illusztrációkat, könyvdíszeket, ábrákat, hangjegyeket és ornamenseket gyűjtötte egybe a teljesség igényével. A bevezető tanulmány a korra jellemző könyvdíszítési módokról, tendenciákról szól, ezt követi a nyomdák tipográfiai és illusztrációs gyakorlatának ismertetése. Az egyes képek szöveges leírása a Katalógus fejezetben található.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kötetünk ​a magyar betűtervezőket mutatja be, akikről csak kevesen tudnak, sőt, akiknek munkája gyakran név nélkül maradt, vagy mint Tótfalusi Kis Miklós példája mutatja, sokáig lappangott. (...) Különösen érdekes és aktuális része e könyvnek napjaink betűkultúrája, amely ráébreszt bennünket, hányan s milyen sokféle stílus és karakter, típus és hangulat szerint terveznek betűket idehaza. (...) Bemutatásuk talán segíti, hogy a Magyar Betű Társaság és a hazai tervezőgrafika is ismertebbé váljon, hiszen alig van olyan pillanata életünknek, hogy papíron, képernyőn vagy a városban ne kerülne valamilyen nyomtatott információ, mozgó tipográfia vagy utcaképi felirat a szemünk elé. (...) Eszembe jut Kner Imre elszánt korteskedése és sikere a jó tipográfiáért, Reiner Imre nemzetközi elismertsége, Gábor Pál napjainkig élő emblematikus munkáival, a Nagy Zoltán képviselte betűtervezői oeuvre, Virágvölgyi Péter az írásoktatás hitével és Zigány Edit, nagy betűtervezők halkszavú tanítványa. A bemutatás legizgalmasabb része azonban itt következik. Bízom benne, öröm lesz mindannyiunknak!

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

An ​intensive course of conversation, grammar, and culture for students, business people, or long-term travelers. This basic-intermediate level program uses the best of modern and traditional methods of instruction, and its unique design makes it convenient to learn or practice