Ajax-loader

kollekció: Háborús

“A harmónia a mindenség mélyén lapuló állandó melódia.”
(Rejtő Jenő)


William Harrington - Az ​ezredes
Konrad ​Heinrici, az angolok fogságába esett Abwher-ezredes, a többszörösen kitünetett német felderítőtiszt számára az angol titkosszolgálat párizsi akciója az utolsó lehetőség, hogy megmeneküljön az akasztófától. Életben maradásának feltétele, hogy kapcsolatait felhasználva, a németek által megszállt Párizsban kiszabadítson egy zsidó üzletembert. Adriana Ter Horst, a feltűnően szép egykori úszóbajnoknő, a vakmerőségéről ismert angol kémnő számára ez az utolsó lehetőség, hogy nyomtalanul eltűnt férjét megtalálhassa Európában. Utolsó lehetőség az angolok mentőakciója több száz francia gyermek számára is, hogy megmeneküljenek a halálnál is félelmetesebb fenyegetéstől: a náci koncentrációs táboroktól. Willaim Harrington könyve háborús kalandregény, amely a manapság oly divatos kommandótörténetek erényeit is felvonultatja. A páratlanul izgalmas, fordulatos cselekményt furcsa szerelmi szál is gazdagítja: Adriana beleszeret az ezredesbe, nem sejtve, hogy érzelmei halálos csapda felé sodorják...

Pierre Boulle - Heroincsempészek
John ​Butler vietnámi veterán. Ő az egyike azon kevesek közül, aki túlélte a VIETNÁMI POKLOT. A félelem, mely a dzsungelharcok maradványa, megmarad, és a HEROIN rabja lesz, s mi több, beépül a kábítószerkereskedők szervezetébe, mely kíméletlen pontossággal dolgozik... Butler kihasználja barátnője Bridget szerelmét is. Butler pillanatokon belül ismét a dzsungelben találja magát, rémálmai helyszínén, továbbá feltűnik egykori őrmestere is. A heroincsempészek nyomába ered a legerősebb drogellenes szervezet, a V.D.N.I. A helyszín Rangoon és a dzsungel.

Covers_51047
elérhető
19

Laurent Vachaud - Kémnők
A ​második világháború sűrűjében vagyunk. A fiatal nő, Louise Desfontaines már jó ideje harcol a francia ellenállás, a re`sistance soraiban. Történetünk kezdetén ki kell szabadítania egy angol tisztet, akit a normandiai partraszállás előkészítésének akciója során kaptak el a németek. A férfi a kínzások ellenére sem vallott még, de félő, hogy ez már csak idő kérdése: Louise-nak sietnie kell. Igazi kis kommandót szervez a feladat végrehajtására, mégpedig csupa fiatal nőből. Suzy, a kabarétáncosnő, a férfiak elcsábításában jeleskedik, Gaëlle, a vegyészmérnök, a robbanószerek specialistája. Jeanne-t, a hajdani prostituáltat szinte a kivégzéséről hozza el Louise, éppen azért, mert ő aztán nem riad vissza a gyilkosságtól. A nők titokban Normandiába repülnek, ahol egy Maria fedőnevű olasz ügynök fogadja őket. Vele együtt öttagúvá bővül a női különítmény, s megkezdődik a titkos élethalálharc a küldetés teljesítéséért. Buktatókkal, váratlan helyzetekkel, tragédiákkal, szerelmekkel és szinte elképzelhetetlen hősiességgel. A cselekményt igaz történet ihlette, és az is közismert, hogy a francia ellenállásban számtalan nő harcolt, legalább olyan elszántsággal és rátermettséggel, mint a férfiak. A letehetetlenül és szívszorítóan izgalmas regény egyúttal igazságot is szolgáltat európai közelmúltunk elfeledett háborús hősnőinek, akik szemrebbenés nélkül kockáztatták, és ha kellett, feláldozták életüket a hazájukért.

Debra Dean - Leningrádi ​Madonnák
Marina, ​az Ermitázs tárlatvezetője 1941-ben, a leningrádi ostrom idején a páratlan műkincsek megóvásáért fáradozik. A parancs szerint ki kell emelni a festményeket a keretből és biztonságos helyre kell őket szállítani. Az üres kereteket mementóként visszaakasztják eredeti helyükre - reménykedve abban, hogy a műkincsek egykor visszatérhetnek méltó helyükre. Amikor a Luftwaffe bombái hullani kezdenek, Marina a fantázia világában talál menedéket a rettegés, az éhezés és a feltartóztathatatlan halál elől. Ecsetvonásról ecsetvonásra felidézi és emlékezetébe vési a csodálatos remekműveket, a pompás aktokat, az angyalokat, az isteni nyugalommal mosolygó Madonnákat... Debra Dean merész hangvételű, megindító története új színt jelent az amerikai regényirodalomban. Méltán volt 2007 sikerkönyve a nemzetközi könyvpiacon.

Szlankó Bálint - Maximum ​nulla áldozattal
Ez ​a könyv első ízben derít fényt arra, milyen mélyen belesüllyedt a Magyar Honvédség az afganisztáni háborúba. Testközelből számol be egy harctámogató csoportról, ami súlyosabb harcokban vett részt, mint bármelyik magyar katonai alakulat a második világháború óta. A szerző saját tapasztalatain, több tucat interjún és pontosan rekonstruált történeteken keresztül mutatja be a katonák és a háború mindennapjait, a magyar szerepvállalás történetét 2004-től napjainkig. Itt olvashatunk először arról, hogy mit is csinálnak a magyar különleges alakulatok Kelet-Afganisztán több ezer méter magas hegyei között. A valóság sokkal durvább annál, mint amit elképzeltünk.

Joseph Heller - A ​22-es csapdája
Ismét ​egy kitűnő amerikai regény a második világháborúról. Joseph Heller könyve Norman Mailer, James Jones, Irvin Shaw világhírű műveivel egyenrangú alkotás: a legjobbak egyike. Heller tétele, hogy a háború a legnagyobb őrültség, amit az ember valaha kitalált. S ezen az abszurd helyzeten -a háborún - belül minden abszurd, ami csak történik. Sorra feltárulnak a hadat viselő amerikai társadalom ellentmondásai, amelyek közül a leglényegesebb, hogy Yossariannak és társainak, a Pianosa szigetén állomásozó bombázóegység pilótáinak igazi ellensége nem más, mint a saját parancsnokuk, aki a háborút remek alkalomnak tartja a saját karrierje előmozdítására. Yossarian keresztüllát a parancsnokok számításain, és elhatározza, hogy ezentúl csak egy dologra fog ügyelni: a saját testi épségére. Közben persze állandóan összeütközésbe kerül a felsőbbséggel, és folyton beleesik a 22-es csapdájába... A 22-es csapdája abszurd, vad, őrült szatíra, amelynek olvasása közben az ember hahotázik és káromkodik.

Kurt Rieder - A ​legyőzhetetlen Messerschmitt
A ​Wilhelm Emil Messerschmitt által tervezett Messerschmitt Bf 109 vadászgép a 20. század legjelentősebb harci repülőgépe. A második világháború éveiben ez a típus jelképezte a Luftwaffe haderejét, valamennyi szövetséges katona ismerte és félte a híres vadászgépet. A Messerschmitt Bf 109 különböző variánsait repülő pilóták eredményei magasan felülmúlták az egyéb hadban álló országok által rendszeresített gépeken harcoló pilóták eredményeit, a háború legnagyobb ászai ezt a konstrukciót repülték. A Luftwaffe pilótái közül 5000-nél is többen értek el 5 vagy több légi győzelmet, amely a szövetségesek értékelési rendszerében magával vonta az ász minősítést. Egyes kivételes tehetségű német pilóták egymagukban is döbbenetes veszteségeket okoztak az ellenfelek számára: Erich Hartmann 352, Gerhard Barkhorn 301, Günther Rali 275, Ottó Kittel 267, Walter Nowotny 258, Wilhelm Batz pedig 237 légi győzelmet ért el katonai pályafutása alatt. Ez a felsorolás korántsem teljes: összesen 23 német pilóta aratott diadalt a légi harcok során 200-nál több alkalommal, és további 82 pilóta ért el 100-nal több légigyőzelmet. A legnagyobb ászok egyesített győzelmei még ennél is beszédesebb eredményeket mutatnak: a második világháború 35 legeredményesebb német pilótája - többségük a Me 109 különböző variánsaival repült - összesen 6800-nál is több szövetséges repülőgépet lőtt le.

Földi Pál - Rommel ​a hadvezér
Erwin ​Rommel (1891-1944) a német hadvezetés egyik legtehetségesebb tábornoka, már-már legendás alakja volt, akinek katonai karrierje még az I. világháborúban kezdődött, a Verdun körüli véres harcokban. Már ekkor kimutatta oroszlánkörmeit, pontosabban a "sivatagi róka" ravaszságát, mintegy előre vetítve a későbbi nagy taktikust. Földi Pál - a magyar nyelvű "alapirodalom" áttekintésével - ad pályaképet a tábornokról, elsősorban haditerveit, nagy ütközeteit elemezve alaposabban. Bemutatja a mindenkori harcoló feleket, erejüket, stratégiai és taktikai megfontolásaikat, fegyverzetüket, harcértéküket és moráljukat, majd az ütközetek lefolyását, kimenetelét és következményeit. Legtöbbet természetesen az észak-afrikai és a normandiai hadműveletekkel foglalkozik; mindeközben folyvást figyel a Hitler-Rommel viszony alakulására. Rommel ugyanis épp azért vált a Führer követőjévé, mert a német katonaerényeket látta megtestesülni benne, később a kiábrándulás annál megrázóbb volt számára. Végül is a kölcsönös eltávolodás és gyanakvás oda vezetett, hogy a Führer kergette önként vállalt halálba egykori hívét. Kettejük viszonya kicsiben tükrözi mindazt a tömérdek emberi meghasonlást és drámát, amely a Harmadik Birodalom bukását kísérte. - Népszerű történelmi biográfia, széles körű érdeklődésre számíthat.

Kurt Rieder - Partraszállás ​a II. világháborúban
"Minden ​jól kezdődött.Az aknákat,az akadályokat és a parti ütegeket már java részben leküzdöttük.Nagy arányokban és igen eredményesen vetettük be ejtőernyős csapatokat.A gyalogság partraszállása gyorsan halad,sok harckocsi és önjáró löveg már a parton van."1944.június 6.Churchill miniszterelnök Sztálin marsallnak. Egy lebilincselően hiteles dokumentum könyv a partraszállásról eredeti fényképekkel kiegészítve.

Kurt Rieder - Hitler ​titkos fegyverei
Az ​első világháborút lezáró békeszerződések számos, Németországra vonatkozó szankciója között a hadsereg személyi és technikai állományával kapcsolatos megkötések is szerepeltek. Adolf Hitler hatalomra jutását követően azonban a hadvezetés sorra játszotta ki ezeket a korlátozásokat, eleinte civil programoknak álcázva a fegyverfejlesztéseket, majd az évek múlásával egyre nyíltabban, arrogánsán és agresszíven felvállalva azokat. A Heereswaffenamt a harmincas évek második felében nagyon komoly anyagi, illetve humán erőforrásokat fordított a modern harceszközök fejlesztésére, amely eredményeképpen modern kézifegyverek, harcjárművek és repülőgépek születtek a rajzasztalokon, illetve kerültek sorozatgyártásra. A második világháború első szakaszában a jól megválasztott stratégia mellett ezek a fegyverek biztosították a Harmadik Birodalom hadseregének ütőképességét. A háborús készülődés jegyében a HWA és az OKL főleg a támadásra alkalmas fegyverek megalkotására vonatkozó programokat részesítette előnyben, a védekezésre alkalmas fegyverek fejlesztése csak másodlagos jelentőséggel bírt a hadvezetés számára. 1941-re azonban, ahogy a német hadsereg addigi fölénye megingott, majd fokozatosan elenyészett, egyre nagyobb szerepet kaptak a különböző védekező fegyverek is.

Erich Maria Remarque - Szerelem ​és halál órája
A ​Szerelem és halál órája, a talán legtöbbször megjelent műve Remarque-nak, 1952/53-ban íródott, a háború utáni Németország hihetetlenül friss élményeiből táplálkozva. Ugyan a szerző maga nem vett részt a második világháborúban, sőt ellene tiltakozva hagyta el Németországot már a hitleri hatalomátvételkor, és Marlene Dietrichhel együtt a legaktívabb antifasiszta németek voltak. Mégis ugyanaz az élmény, ami a Nyugaton a helyzet változatlan című regényét tette halhatatlanná, íratta meg a már jóval érettebb íróval ezt a regényt: a fájdalom a sok értelmetlenül elpusztult fiatal élet miatt - és a szolidaritás a tehetetlen, kiszolgáltatott, itt a halál órájában már szinte pőrére vetkőzött emberrel. Akinek a szerelemre is csak kurta órája van, mert meghalni rendelte őt az emberi butaság - nem a történelem.

Alistair MacLean - Kémek ​a Sasfészekben
Időpont: ​1944. Helyszín: a Sasfészek nevű vár a bajor Alpokban, a Gestapo dél-németországi központja. A németek itt tartanak fogva egy amerikai tábornokot, a szövetségesek tervezett franciaországi partraszállásának egyik szervezőjét. Ha vall, akkor az angol-amerikai csapatoknak el kell halasztaniuk a második front megnyitását. Londonból tehát útnak indul egy héttagú kommandó, hogy kiszabadítsa a tábornokot. Már az elején kérdések merülnek föl az olvasóban és az ügynökökben. Lehet, hogy áruló van közöttük? Lehet, hogy nem is egy? Lehet, hogy parancsnokuk célja nem is a tábornok kiszabadítása, hanem valami egészen más? Lehet, hogy a németek már jó előre tudtak a küldetésükről? És hogyan juthatnak fel a megközelíthetetlen szirten álló várba? És hányan maradnak életben, mire feljutnak? Hányan térhetnek haza Angliába? Lélegzetelállító kalandok egész sora, a többszörös megtévesztéssel manőverező mesterkémek munkájának izgalmas, eseménydús ábrázolása, jó humor -ez jellemzi Alistair MacLeannek, a műfaj nagy öregének egyik legjobb, legnépszerűbb regényét.

Eric Knight - Légy ​hű magadhoz
Eric ​Knightnak ez a műve háborús regény, mégsem csak a fronteseményeket mutatja be, hanem a hátország életét is - egy szabadságos katona és egy katonai segédszolgálatot teljesítő lány szerelmének tükrében. Amíg Clive és Prudence történetét figyelemmel kísérjük, megismerkedünk a háborús Anglia társadalmi osztályainak életével meg az angol hadsereggel is. Az a kép, melyet Knight Angliáról fest, sötét, vigasztalan. Maga a hős, aki valamennyire az író nézeteit fejezi ki, az élet és az eszmék szélsőségei között vergődik, s létének nagy kérdését csak a véletlen halál oldhatja fel. Eric Mowbray Knight 1897-ben született. Gyermekkora és ifjúsága nehéz volt, már korán magának kellett megkeresnie kenyerét. 1912-ben Amerikába utazik anyjához. Az Egyesült Államokban eleinte nyomdában dolgozik, szabad idejében újságcikkeket ír, később képzőművészeti iskolába jár. Amikor kitör az első világháború, önként bevonul. A háború után visszatér Amerikába, s újra írni kezd. Újságíró lesz, szépirodalommal foglalkozik. 1934-ben kerül kiadásra első műve, egy novellás kötet. Első nagysikerű alkotása, a Sam Small csodálatos élete 1936-ban jelenik meg. A második világháború kitörésekor Angliába utazik, bejárja a háború sújtotta vidékeket, s visszatérve Amerikába, élményeiről egy riportkötetben számol be. Amikor az Egyesült Államok is belép a háborúba, Knight bevonul. Még megírja Légy hű magadhoz című regényét, 1943-ban Franciaországban repülőgépével lezuhan.

Josikava Eidzsi - Muszasi ​I-V.
A ​Muszasi többek szerint a japán Elfújta a szél. Igazi nagyregény, amely a 16. századi Japánt örökíti meg. Azt a Sógun történetéből is ismert Japánt, amely több mint 150 évig tartó háborúskodás után egy igazi hősért kiált, aki egyesíti a feldúlt és zsarnok nagyurak által felosztott országot. Itt lép színre Muszasi, a valóságban is létező páratlan kardforgató harcművész, író és zen buddhista mester, hogy megkezdje emberpróbáló küzdelmét egy új kor hajnalán… Josikava Eidzsi egyike Japán legtermékenyebb és legnépszerűbb íróinak. A Muszasi olyan történelmi regény, amelynek öt kötetét számtalanszor jelentették meg, generációk nőttek fel rajta, film- és tévésorozatok tömege készült belőle, hiszen Japán élő folklórjának része. AZ első kötettel az olvasó egy hosszú utazásra indul a felkelő nap országába, amelyet egykor szamurájok és sógunok uraltak, és ahol a kard osztott igazságot.

Pierre Boulle - Híd ​a Kwai folyón
Egy ​Pierre Boulle nevű fiatal francia tartalékos tiszt, a gaulle-isták Kínában tevékenykedő titkosszolgálatának tagja, 1942 augusztusában útnak indul egy törékeny bambusztutajon, hogy a Nam-Na folyón leereszkedve, titokban eljusson Haoiba és felvegye a kapcsolatot az ottani antifasisztákkal. De elfogják, s több mint két évet tölt a japánokkal cimboráló pétainista franciák börtönében, míg végre sikerül megszöknie. A fiatal francia, aki eredetileg villamosmérnök, majd gumiültetvényes volt, a háború után új foglalkozást választ magának: író lesz, s fő műve a Híd a Kwai folyón ugyanabban a hátsó-indiai dzsungelben játszódik, amelyet a háború alatt megismert. A háttér azonos, a mesterien megírt történet drámaian izgalmas: japán parancsra angol hadifoglyok vasútat építenek az őserdőben, Calcuttából pedig útnak indul egy háromtagú angol különítmény, hogy felrobbantsa a vasútvonal egyik legfontosabb hídját, amely a Kwai folyón épül. A lélegzet-elállítóan fordulatos történet nemcsak magával ragadja, de el is gondolkoztatja az olvasót az emberi magatartás, a kötelességteljesítés helyes és helytelen értelmezésének problémájáról.

Robert Capa - Kissé ​elmosódva
„A ​valóságot megírni mindig nagyon nehéz, így hát az igazság kedvéért megengedtem magamnak, hogy néha egy kicsit túllépjek rajta vagy egy kicsit eloldalazzak mellette. Ennek a könyvnek minden eseménye és szereplője a képzelet szülötte, de van valami köze az igazsághoz is.” Ezekkel a szavakkal ajánlotta könyvét az olvasók figyelmébe 1947-ben a legendás fotóriporter, Robert Capa. Az eredetileg filmforgatókönyvnek készült írás valójában egy szerelmi történet, melyet át- meg átszőnek Capa második világháborús haditudósítói munkájának eseményei – pergő cselekményével, szellemes és humoros párbeszédeivel valóban filmvászonra kívánkozik. De sokat elárul az eleinte írónak készülő, világvándor fotósról is, akiről már életében tudták ismerői: bármily hihetetlen kalandokba keveredjék, bármennyire közel kerüljön is a halálhoz, számára a valóság még mindig nem elég érdekes. Vérbeli mesemondó volt, szellemes társalgó, csak úgy ontotta a remek sztorikat. Imádták őt a nők, hírességek vették körül, mint például nagy szerelme, Ingrid Bergman, vagy a barátai Steinbeck, Hemingway, John Huston, Billy Wilder és Picasso. A Kissé elmosódva című, stílusában itt-ott Rejtő Jenő-i ízeket felvonultató háborús memoárt a szerző több mint száz, fekete-fehér fotója illusztrálja. Robert Capa (1913-1954) magyar származású fotóriporter és haditudósító 1936-ban a spanyol polgárháborúban készített, A milicista halála című fotójával vált világhírűvé. 1941 és 1945 között az amerikai hadseregben volt haditudósító, az olasz- és németországi hadszíntereken, a szicíliai és normandiai partraszállásról készült híres felvételei a Life-ban és a Collier’sben jelentek meg. 1947-ben többekkel megalakította a ma is működő Magnum fotóügynökséget, melynek haláláig elnöke volt. Utolsó riportját az indokínai harcokról készítette. A vietnami Thai Binhben aknára lépve vesztette életét. Tekintélyes hagyatékából (felvételeinek száma 70 ezer körül mozog, s egyre újabbak kerülnek elő) 88 fotó ma a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum tulajdonában van.

Somogyváry Gyula - A ​Rajna ködbe vész
A ​szerző egykor oly ismert és kedvelt regénye a XVII. század második felébe viszi el az olvasót, a török elleni keresztes hadjárat Magyarországába. A főhős Gottfried Albert Joachim, a rajnai vértes, aki nem csak egy "felszabadítandó" s egybe kifosztandó területet lát az idegen földben. Buda ostromát, a hősies és izgalmas harcokat is az ő szemén keresztül mutatja be az író. A vértes a végső diadal perceiben sem tud igazán örülni: igazságérzete lázad az ellen, hogy az oly sok áldozatot hozó magyar katonákat fölényesen kisemmizik a dicsőségből az idegenek. Ez és egy romantikus szerelem az oka annak, hogy az eredeti szülőföld képe, a Rajna fokozatosan ködbe vész, hogy egy újfajta, egész életre szóló érzés töltse be a vértes szívét. S ez az érzés döntő és titokzatos elhatározásra készteti...

Wieslaw Pawel Szymanski - Órák ​helyett percek
1831 ​szeptemberének első napjaiban Paszkevics herceg seregei már Varsó bevételére készülnek. A tíz hónapja váltakozó szerencsével folyó felkelés a végéhez közeledik. Ama nevezetes szeptemberi napon megelevenednek előttünk a dráma főszereplői: I. Sándor cár, a Kongresszusi Királyság megteremtője, akit fiatalkori barátjának és későbbi külügyminiszterének, a lengyel Adam Czartoryski hercegnek sikerült meggyőznie arról, hogy a Lengyel Királyság léte az egész orosz birodalom modernizálásának záloga. Megismerjük a józan és gyakorlatias pénzügyminisztert, Drucki-Lubecki herceget, aki a két nemzet kölcsönösen hasznos gazdasági kapcsolatainak kiépítésére igyekezett fordítani zseniális szervezőképességét. Árnyalt képet kapunk Nyikolaj Novoszilcov szentárorról, a pétervári udvar hírhedt figurájáról és teljhatalmú varsói megbízottjáról, aki ifjúkorában szintén liberális eszméket vallott. Miért hidegült el egymástól a cár és külügyminisztere? Miért maradt magára I. Sándor cár a kapzsi és korlátolt bojárok acsarkodásával szemben? Miért habozott Czartoryski a felkelés kormányának élén, és miért nem tudta Lelewel rászánni magát a kormány megdöntésére? Szymanski, a krakkói irodalomtörténész új regénye eszméket és vágyakat ütköztet, a történelmi pillanat sokszínű teljességét tükrözi, és olvasóját is állásfoglalásra készteti eszme és valóság, erkölcs és politika, haladás és megmaradás évszázados perében.

Valentine Williams - A ​tuskólábú
Dúl ​az első világháború. Desmond Okewood angol kapitány rejtélyes üzenetet kap Németországból, nyomtalanul eltűnt bátyjától, Francistól. Véletlenül hozzájut egy halott amerikai útleveléhez és német titkosrendőrségi jelvényéhez. A kapitány megtévesztésig hasonlít az elhunythoz, így egy pillanat alatt dönt. Elcseréli az irataikat és elindul Németországba felkutatni Francist. Ekkor még nem sejti, milyen veszedelmes kalandokba keveredik az ellenséges országban, azt még kevésbé, hogy a császár által korlátlan hatalommal felruházott, titokzatos Tuskólábú veszi üldözőbe.

Nemeskürty István - Requiem ​egy hadseregért
Fasiszta ​kormány fasiszta hadseregéről van szó, rablóhadjáratban részt vevőről. Talán győzelmet kívántunk volna neki? Nem, nem erről van szó! Nem a 2. magyar hadseregről, mint fasiszta katonai szervezetről, hanem az abba kényszerített, cinikusan halálba hajszolt _emberekről_ van szó. Mikor a magyarok déli szárnyához csatlakozó olasz hadsereg nem érkezett haza a Don mellől, mert ott pusztult, Olaszországban forradalmi nyugtalanság kezdődött, sztrájkok, tömegtiltakozások terjedtek el futótűzként, mintegy az 1943. nyári Mussolini-ellenes megmozdulás előjeleként. El akarták számoltatni a fasiszta kormányt: hová lettek a katonáik? Azóta - szovjet-orosz koprodukcióban! - két film is készült már erről a hadseregről, ennek sorsáról és tragédiájának politikai jelentőségéről. Nálunk akkor döbbenetes közönnyel tért napirendre az ország a katasztrófa felett. Persze hogy hírzárlat volt, persze hogy kemény volt a cenzúra és erős a politikai terror: de mégis. A mohácsinál nagyobb méretű verség huszonnégy óra alatt gyászba boríthatott volna egy országot. Nem ez történt. De a doni katasztrófa is egyik előkészítő mozzanatává vált az új Magyarország építésének. Ezek a jeltelen sírban nyugvó halott katonák is mártírjai a nép Magyarországának, Keresztury Dezső szép versének szavaival: _Áldozatunk nem a gaz jogcíme:_ _[jóra parancs._

Robert Merle - Mesterségem ​a halál
A ​nácizmus s egyben a huszadik század egyik legrejtélyesebb figurája a becsületes, nyílt tekintetű, kék szemű, német családapa, aki pedáns tisztviselő módjára elvégzi munkáját a haláltáborban, majd hazamegy, és példás családi életet él. Hogyan lehetséges? Sokan próbáltak már felelni erre a kérdésre, de nem lehet: egyszerűen felfoghatatlan. Merle a legrégibb, legegyszerűbb írói módszert választja: egyes szám első személyben, belülről ábrázolja a táborparancsnokot kamaszkorától kezdve. És az olvasó egyszer csak azon kapja magát, hogy már maga is tervezget, számol, gondolkozik, hogyan lehetne ésszerűbben, hatékonyabban megszervezni a transzportok mozgatását, hogyan lehetne megduplázni az üzem napi termelését. Annyira azonosul a főhőssel, hogy a Feladat teljesítése közben elfeledkezik róla, hogy miről is van szó. S ha nem csapja falhoz dühében a könyvet, akkor rájön, hogyan lehetséges: hát így. Ennyi az egész. Ez ennek a könyvnek a legelképesztőbb tanulsága.

Daniel Yonnet - Öldöklő ​angyalok
Helyőrség ​az isten háta mögött, egy ólombánya mellett, az algériai-tunéziai határon. A francia újoncok unatkoznak, szidják az életet, a környéket, az arabokat, akikre vigyázniuk kell. De a trágárságokon, a nemi nyomor szülte kényszerfantáziákon át is érezni lehet, mennyire vágyakoznak normális emberi életre. Aztán hirtelen belekerülnek a háború örvényébe, és néhány nap alatt állattá vedlenek: ölnek, gyújtogatnak, állatokat mészárolnak, foglyokat lőnek agyon. Többnapos esztelen menetelés és értelmetlen öldöklés után Émile, a narrátor is elveszti önmagát: maga ajánlkozik, hogy lelőjön egy arab foglyot. "A fellalok ott lihegtek a nyomomban. Perzselte a tarkómat szaggatott lélegzetük. Kiabáltam a többieknek, hogy segítsenek. Hátrafordultak, és röhögtek rajtam, hogy fekszem a porban, és nem tudok mozdulni a félelemtől. Egyre hanfosabban nevettek, látszottak a fogaik, sárgák és hegyesek, mint a vásári szörnyalakoké. Megint ordítottam. És izzadságban fürödve felébredtem. A sátorban beszűrődő fény megnyugtat. Chaupier már elment a kávéért. Egyik ágytól a másikig sétál, farkán a kávéspitlivel. Általában undorodom ettől a látványtól. Ma örülök neki. Meg nem tudnám mondani, hogy miért örülök a röhejes látványnak, de örülök neki. Nincs mindenre magyarázat. Ez van, ezt kell szeretni."

Tobak Tibor - Pumák ​földön-égen
... ​A légvédelem eléggé pontos pamacssorozata lobban föl, közel hozzánk. A négymotorosok sok száz csőből ugyancsak minket lőnek. Kötelékünk sajnos szétszóródik. Én ragadok Bob gépéhez, de mást nem látok. Lehetséges, hogy csak ketten maradtunk? Gondolkozni nincs idő.- Bob gépének orra villog, én is nyomom a billentyűket. A mélységben lépcsőzött hatalmas repülőtestek között rohanunk. Hirtelen szörnyű látvány: egy Liberatort az orrunk előtt talál el egy 88 mm-es ágyúlövedék, az egész bal szárny, rajta a két motorral, lerobban a törzsről, és már lángol minden... Fekete pontok válnak el a törzstől, nyílnak a fehér gombák, de - mily borzalmas! Majdnem mindnek ég az ernyője és a ruhája!...

Thiery Árpád - A ​szabadság rongyosai
A ​regény története ma játszódik.Két barát újonc sorkatonáról szól, akik elhatározzák, hogy az emberséghez méltatlan bánásmód és a körülmények miatt megszöknek az alakulattól. Olyan ezredről van szó, amelynek egy évvel előtte a teljes vezetését leváltották, tiszteket fokoztak le, ítéltek el és helyeztek át, mert uralkodóvá lett a katonákkal való durva, embertelen bánásmód. A két katona egyike, Mettera Bálint az utolsó pillanatban gyávaságból meggondolja magát és marad. A másik, Bíró Géza leüti az őrt, elveszi a géppisztolyát, a lőszert, a kapunál lefegyverzi az ezredügyeletet, és túszul ejtve az ügyeletes tisztet egyébként a saját századparancsnokát, autón rnegszökik Első útja a menyasszonyához vezet majd onnan tovább kell szöknie. Kalandok sorát éli át, hogy végül egy ostoba félreértés folytán teljesedjen be a sorsa. Mettera a gyáva ember pszichózisnak összes hátrányával éli át a barátja halálát, és azokat a durva atrocitásokat, amelyek annál az alakulatnál, de máshol is honosak a mai napig, hogy aztán megsokallja, és végső, bátor tettre szánja el magát A regény izgalmas, fordulatos történet keretében, a civil háttér árnyalt ábrázolásával együtt, merészen mutatja be azt a szellemet amely a mai napig megvan a hadsereg sok alakulatánál. Nyíltan ábrázolja azokat a közvéleményben és a hadsereg vezetésében tapasztalt törekvéseket, amelyek humanizálni akarják a hadsereg szellemét és mindennapi életét.

Fehér Klára - Hová ​álljanak a belgák?
Az ​író könyvéről: A brüsszeli kaszárnyákban az őrmester sorakoztatja az újoncokat. - Falamandok balra, vallonok jobbra - harsogja. Kovács Péter, akinek szülei ötvenhatban disszidáltak, egy darabig tanácstalanul topog, azután kilép az őrmester elé. - Őrmester úr kérem, hová álljanak a belgák? Ezt a tragikusan komoly és mély viccet választottam regényem címéül és mottójául.

Kuncz Aladár - Fekete ​kolostor
Az ​írót a francia háború kitörése Franciaországban érte, s ellenséges állam honpolgáraként társaival együtt öt évig gyötrődött különböző francia internálótáborokban. Nagy regényekre emlékeztető ellenállhatatlan sodrású "feljegyzéseiben" rendkívüli egyszerűséggel és erővel idézi fel a nacionalista gyűlölködésnek kiszolgáltatott internáltak szenvedéseit, a rabok erőszakosan beszűkített elveszejtő és félelmetes infenóvá torzuló világát. Egyedüli iránytűje, mentsége és menedéke a megértő humanizmus az óvja meg őt minden durva elfogultságtól, általánosítástól, s ez teszi lehetővé hogy rabtartóinak egyik-másikában meglássa az embert, s hogy ne a francia népből, kultúrából ábránduljon ki, hanem a polgári demokráciának álcázott imperializmusból. Rabságának második felében egyre világosabban látja, hogy a háború céltalan vérontása kizárólag imperialista érdekeket szolgál, s bár emberileg érthető, szubjektív sértettsége miatt nem tud teljesen kivülálló józansággal, határozottan állást foglalni a háborús felek igazságának, igazságtalanságának kérdésében, magát a vérontást embertelennek, jogosulatlannak tartja.

Sven Hassel - Kárhozottak ​Légiója
Sven ​Hassel 1917-ben született Dániában. A nagy gazdasági világválság idején Németországba emigrált, ahol önkéntesként beállt a hadseregbe. Innen Lengyelország lerohanása után (1939) dezertált, de elfogták, és koncentrációs táborba küldték. A biztos halál elől az menekítette meg, hogy besorozták az Oroszországba induló büntetőezredbe. A minden támadásnál elöl menetelő, visszavonuláskor pedig hátvédet alkotó ezreddel Hassel szinte az összes európai fronton megfordult, és megjárta a poklot. Háborúellenes műveiben a tényeken kívül saját élményeit is megírja, felidézve mindazt a szenvedést, amelyet társaival együtt el kellett viselnie. A szerzőn kívül megismerkedhetünk Portával, Picivel és Papával, akik mind létező személyek, és sajnos nem mindannyian élték túl a háborút.. Hassel első regénye a Kárhozottak Légiója. *** Az csak természetes, hogy ajánlom ezt a könyvet a háborús regények kedvelőinek. Ilyen jót ugyanis rég olvashattak ebben a műfajban. Azok számára viszont, akik a háborút koruk, tapasztalatlanságuk vagy elmeállapotuk miatt képesek valamiféle romantikus erőpróbának, a férfiasság végső megnyilvánulásának látni, legszívesebben kötelező olvasmánnyá tenném. Ez a könyv talán megértetné velük is, hogy a háború kegyetlen, ostoba, nyomorúságos és teljességgel értelmetlen. Sven Hasselnek talán elhinnék. Tudja mit beszél. Egy büntetőzászlóaljban harcolta végig a második világháború szinte valamennyi hadszínterét, ők voltak azok, akiknek támadásánál elől volt a helyük, visszavonuláskor pedig a hátvédben. Szemtanúként írja le a pusztító, hatalmas tankcsatákat, a véres utcai harcokat, a kétségbeesett, néma küzdelmet egy szál késsel valamely föld alatti alagútban. Szökését a szovjet hadifogolytáborból és a német börtön gyötrelmeit. A békés perceket, a váratlanul felbukkanó és eltűnő szerelmet, a "vadbaromvadászatot": a gyilkos parancsnok kilövését. Na igen, és ajánlom ezt a könyvet az irodalom barátainak is, mert Sven Hassel igen jó író. Valódi sorsok, valódi jellemek tárulnak elénk ebben a való élet által ihletett vérbeli regényben.

Ernest Hemingway - Akiért ​a harang szól
"Hiszek ​a népben és abban a jogában, hogy úgy kormányozza magát, ahogy akarja. De azért nem kellene a gyilkosságban is hinned... Vállalnod kell, mert elkerülhetetlen, de hinned nem kell benne. Ha hiszel benne, mindent elrontottál." ERNEST HEMINGWAY

Erich Maria Remarque - Nyugaton ​a helyzet változatlan
Erich ​Maria Remarque 1898-ban született, s a tanárképző padjából került az első világháborúba. Húszéves korában szerelt le. Ő és társai, akikkel egyszerre vonult be, semmi egyebet nem láttak a világból, csak az iskolát és a frontot. A Nyugaton a helyzet változatlan az ő szenvedéseik és kiábrándulásuk története. Hőse, Paul Baumer, csak apró vonásokban különbözik társaitól. A lövészárok élete nagyjából egyforma emberekké gyúrja őket. A front iszonyata mindent kiéget belőlük, egyetlen erényük, egyetlen kincsük marad: a bajtársiasság. Megrázóan igaz, őszinte írás ez a regény. Óriási sikerét kétségtelen értékei mellett annak is köszönhette, hogy megjelenésekor már szükséges volt a belőle harsogó figyelmeztetés: íme, valójában ez a háború, vigyázzatok, nehogy újra belesodorjanak benneteket! Hiszen ekkoriban egy müncheni sörház asztalai mellett már a második világháború sikerére isznak az osztrák káplár hívei. De ami ebben a sodró lendületű regényben a humánum magas hőfokán megfogalmazódik, ma is eleven problémája az emberiségnek, s még sokáig nem veszíti érvényét.

Szabó Magda - Katalin ​utca
"A ​Katalin utca egyszerre valóság, egyszerre jelkép: emlékeinkben életünknek – helyszíneivel, rokonainkkal, barátainkkal együtt – rögzült szakasza, amelyet ha tehetnénk, ahogy a videofelvételen lehetséges, annyiszor játszanánk, élnénk meg újra, ahányszor csak menekülni szeretnénk a jelenbõl abba a boldogító irrealitásba, ami rég szétfoszlott már, csak éppen feledhetetlen. Mindenkinek megvan a maga Katalin utcája, olykor álmodik is vele, és ha felébred, csalódottan és nyugtalanul szomorú. Ebben a könyvben azt szerettem volna megírni, hogy csak az találhatja meg visszakívánt Katalin utcáját, aki nem vétett ellene. Az író most beavatja az olvasót titkába: õ milyennek képzeli el a halál utáni életet, a túlvilágot, az élõk és holtak érintkezését és folyton változó viszonylatait, s megpróbálja körbevilágítani az etikai több mint faux pas-t, amikor szándékosan, olykor szándéktalanul, de vétkezünk. Három családot költöztettem a Katalin utcába, egy fogorvost feleségével, lányával, egy pedagógust, Irén és Blanka nevû gyerekeivel és egy õrnagyot, akinek fia van, Bálint. A három ház szomszédos, talaj tekintetében azonos egység, s a lakók barátok. Az olvasó majd látni fogja, hogyan szövõdnek és kuszálódnak össze a szoros egymás mellett élés szálai a családok életében, ki hogy viselkeódik válságos pillanatokban, s miután a regény végére elkészül az egyenleg, el is falazza a visszatérés akár álombeli lehetõségét is attól, aki nem érdemli meg: azontúl soha nem mehetnek végig a régi kövezeten, annál kevésbé, hiszen az elsõ világháború utáni környezetváltozások magát a helyszínt is megváltoztatták. Az író szívbõl reméli, aki ezt a könyvet végigolvassa, megérti érvelését, bármilyen bizarr is, azt is, hogy az elvesztett háború után új Katalin utcák létesülnek mások számára, de ezek a mások voltaképpen azonosak azokkal, akik valaha gyermekként viháncoltak vagy könnyeiket törölgették a három kertben. Csak a személyek fordulnak meg tengelyük körül, ebben a regényben, ahol a holtak úgy járnak-kelnek, mint az élõk, az olvasónak meg kell éreznie, nincs valódi halál, csak visszatérés valamibe, ahonnan egy idõre kiszálltunk és hogy az apostolnak, aki olyan megindítóan prédikált a szeretetrõl, bizony, igaza van. Az író egyik legkedvesebb gyermekét teszi le az olvasó elé, mint az ókor római polgárai, ha felemelték a csecsemõt, magukénak ismerték el. Most elindulnak a rejtelmes utca lakói, s az író az olvasótól is azt kéri: hozza haza Blankát. Mindenkit, aki helyettünk lakol addig sosem ismert paraméterek közt azért, mert elkövette helyettünk mindazt, amit mi nem mertünk, mert ahhoz is gyávák voltunk, hogy vállaljuk önmagunk negatív állóképét."

Ken Follett - A ​Tű a szénakazalban
A ​cselekmény 1940-ben indul, amikor a Henry Faber álnéven élő német mesterkém (fedőnevén Die Nadel, a Tű) egy kis londoni panzióban kénytelen meggyilkolni a szerelmi ajánlatával váratlanul rátörő szállásadónőjét, mert az éppen rádióadása közben nyitott rá. Rendkívüli óvatossága révén Tűnek sikerül mindig kisiklania a rá vadászó angol kémelhárítók kezei közül, akik már elég sokat tudnak a Tűről, amikor 1944-ben, az invázió előtt létfontosságú felderítést hajt végre: tisztázza, hogy Calais felé irányuló invázió csak álcázás, a valódi invázió iránya Normandia lesz...

Cseres Tibor - Hideg ​napok
1964-ben ​jelent meg először Cseres Tibor Hideg napok című regénye, amelyből nagy sikerű film és dráma is készült. A több kiadást is megért könyv harminc évvel ezelőtti utolsó megjelenése óta a beszerezhetetlen regények közé tartozik. A regény két időben, két színtéren játszódó, keretes cselekménye az 1942-es újvidéki vérengzés hátborzongató napjait idézi. Cseres Tibor a legnehezebb írói megoldást választva, negatív hőseinek belső monológjaiban, párbeszédeiben az önleleplezés akaratlan, de kegyetlen következetességű módszerével eleveníti fel a hírhedt megtorlás történetét. Az országos méretűvé táguló, megrázó dráma hátterében a legmagasabb rangú szereplő - Büky őrnagy - személyes jellegű tragédiája bontakozik ki: egy véletlen következtében felesége, aki titokban látogat Újvidékre, szintén a megtorlás áldozata lesz. A József Attila-díjas szerző műve a közelmúlt irodalmának egyik kiemelkedő, jeles alkotása, mely a mai napig nem veszített értékeiből.

Kollekciók