Ajax-loader

kollekció: Filozófia

“Tévedni emberi dolog, de azért velem is előfordulhat.”
(Rejtő Jenő)


Robert B. Stone - José ​Silva - Az agykontroll megteremtője
Hogyan ​lehetséges, hogy egy szegény, mexikói származású, iskolázatlan, félárva kisfiú felnőve sok millió embernek segít boldogabban élni? Hogyan tehetjük életünket mi is boldoggá? A döbbenetes könyvből mindkét kérdésre választ kapunk. "Korunk legnagyobb forradalmát annak felfedezése jelenti, hogy lelki világunk megváltoztatásával a külvilág is megváltozik." William James (filozófus és író)

Márai Sándor - Füves ​könyv
Olyasféle ​ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult.

Turgonyi Zoltán - A ​filozófia alapjai
"E ​kötetet elsősorban középiskolai filozófiatankönyvnek szántam,de,úgy vélem,nemcsak a diákok forgathatják haszonnal,hanem mindazon "laikus "olvasók,akik érdeklődnek a bölcselet iránt.A filozófiai "tolvajnyelv" használatát a lehetséges mértékben elkerülve igyekeztem közérthetően fogalmazni,úgy azonban,hogy ezzel ne hamisítsam meg és ne egyszerűsítsem le a közölni kívánt gondolatokat." (a szerző)

Végh Antal - Mit ​ér az ember hit nélkül?
Akkor ​írok, amikor valami olyat látok, ami nem hagy nyugodni,amin változtatni szeretnék. Az én egyetlen esélyem a változtatásra, hogy beleszólok valamibe, hogy felhívom mások figyelmét is a torz dolgokra. Móricz azt mondta: Szépen megírni csak azt lehet, ami fáj. Nekem sok minden fáj. Hogy szépen írom-e meg, azt az olvasók döntik el... Két dologtól irtózom: a tétlenségtől és a szürkeségtől. Mindig kell valamit csinálni az embernek, mert másként értelmetlenné válnak a napjai. Mindegy, hogy mit: ír, kapál vagy házat épít, csak hasznosan töltse az idejét. Ez a kötetem egy riport-szociográfiai kötet, az utóbbi években írott ilyen jellegű írásaimat gyűjtöttem egybe. Ez a könyvem sem más, se több, mint bármelyik eddigi: üzenet az olvasónak. Olvasmány és elgondolkoztatás. Én így látom a világot, s vajon ő hogyan? Segítsük egymást a gondolkozásban, legyünk társak a gondolkodás bátorságában. Mert csak így érdemes az írónak tollat fogni a kezébe, és az olvasónak is könyvet - csak ekképpen!

Dörömbözi János - Erkölcsi ​alapismeretek
A ​kötet közérthető módon mutatja be az etika fogalmát, tárgyát, rövid történetét. Delphoi örök üzenete: "Ismerd meg önmagad!" és "Semmit se túlzottan!" a vezérfonala e műnek is. Megelevenedik e könyv lapjain az antik görög és római világ értékrendje: Szókratész, Platón, Arisztotelész és a hellénizmus eszményei, erkölcs és gazdaság, erkölcs és jog, erkölcs és politika kapcsolata, az ember "társas lény" mivoltának szépségei és nehézségei. A filozófiai megközelítésen (Kant, Kierkegaard, Nietzsche stb.) túl megismerkedhetünk az erkölcsi tartalom művészi megjelenítésének formáival: a képzőművészetek, a zene az irodalom, a film ember nemesítő törekvéseivel. A Laokoón-szoborcsoport, a Pieta különféle korok emberire egyaránt ható megrendítő élményére éppúgy utal, mint az antik dráma vagy a Dosztojevszkij által bemutatott "örök" erkölcsi értékekre. Betekintést nyerhetünk különböző vallási közösségek erkölcsi normarendszerébe, többek között az iszlám és a kereszténység erkölcsi alapelveibe. E mű tankönyv jellegén túlmutató sajátossága - a gazdag tény- és tárgyismeret szisztematikus feldolgozása - lehetővé teszi, hogy minden diák és minden pedagógus nélkülözhetetlen "vezetője" legyen, s "értékvesztett" világunkban hazánk valamennyi polgára számára útmutatást nyújtson.

Áron László - Edmund ​Husserl
"Filozófust ​ritkán ért oly szerencsés sor, hogy aránylag fiatalon, 40 éves korában elkészült egyik leglényegesebb művével, s hogy e munka majdnem pillanat alatt a világ vezető filozófusainak sorába emelte. Azóta hatása folyton nőtt; folyton tágultak munkaterületének határai; folyton emelkedtek szisztematikus szempontjai. Első jelentős munkája, a Logische Untersuchungen egyes tanulmányok gyüjteménye, melyek látszólag egész igénytelen és túlságosan speciális kérdésekkel foglalkoznak: mint a rész és egész, jel és jelentés, kategória és szemlélet viszonya. De e speciális és igénytelen dolgozatok megváltoztatták a filozófia tradicionális területét, mint egy földrengés. Ezeken a majdnem unalmasnak látszó témákon rendkívüli tehetségek fantáziája jött termékeny izgalomba, kik közül elég Schelert és Heideggert említenem. Ma már áttekinthetetlen a tudományos munkák sora, mely gondolataitól kapta az első lökéseket. Husserl hatása a filozófiára s a filozófiával kapcsolatos tudományokra nagyobb, mint a klasszikus német filozófia óta bárkié. E rendkívüli hatás titka a kérdezési mód genialitása. Husserl a látszólag rég megoldott és a megoldottságban megmerevedett témákból a kérdések egész raját varázsolta elő." Szilasi Vilmos, Nyugat

Antonio Bonfini - Beszélgetés ​a szüzességről és a házasélet tisztaságáról I-II.
Háromnapos ​lakoma folyik Mátyás király udvarában,amelynek résztvevői a királyi páron kívül a kor jeles humanistái, köztük a tudós Galeotto Marzio,Bánffy Miklós,az Aragóniai-ház tagjai - Beatrix testvérei -,államférfiak, hadvezérek, egyházi méltóságok. A lakomán egy téma körül zajlik a vita: melyik az előbbrevaló erény, a szüzesség avagy a házasélet tisztasága? A jellegzetesen humanista témafelvetés jellegzetes humanista módon kerül feldolgozásra: ékesszóló monológok hirdetik valamelyik álláspontot, szikrázó dialógusok csapnak össze olyan érvekkel, amelyek a reneszánsz humanista tudományosság egész fegyvertárát felvonultatják;egyaránt merítenek az ókori mítoszokból, történelemből és a görög-római irodalom nagyjainak alkotásaiból,valamint a keresztény kultúrából, a bibliából és a keresztény teológiából.

László Ervin - Harmadik ​évezred
A ​Budapest Klubban nem pusztán rokon lelkek találnak egymásra - sokkal inkább olyan emberek társulnak itt, akik felismerték, hogy a jövőbeli problémák nem oldhatók meg a jelen logikájával, még kevésbé a múlt szabályrendszerével. László Ervin volt az, aki megálmodta ezt a szervezetet. Hívó szavára a legkülönbözőbb hátterű és karakterű emberek gyűltek össze, hogy társai legyenek ebben a nagy kalandban, melynek célja, hogy kiterjessze a képzelet eddigi határait, és így képessé tegye az embert, hogy szembenézzen a gyorsan változó társadalom kihívásaival? Ez a könyv kihívás minden eredeti gondolkodó, minden úttörő, az emberiség összes alkotó szelleme számára." Sir Peter Ustinov

A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda - Az ​önmegvalósítás tudománya
Napjainkat ​bámulatra méltó anyagi fejlődés jellemzi, ám emellett problémáink is folytonosan szaporodnak. Egy teljesen zavarodott társadalomban élünk, s az ember sorsának kérdése aktuálisabb, mint valaha. Hogyan óvjuk meg a jövőnket? Mi az életünk célja? Honnan jöttünk, s mi történik a halál után? Ő isteni Kegyelme A.C. Bhaktivedanta Swami prabhupada egyedülálló és a gyakorlatban alkalmazható válaszokat ad e kérdésekre - a védikus tudomány, a világ legteljesebb tudománya fényében.

Covers_26554
elérhető
4

Tandori Dezső - Zombi
A ​Zombi önéletrajzi utalásokkal teli mű, mely kortárs és klasszikus világirodalmi művek sokaságával mutat rokonságot, pl. Bret Easton Ellis legújabb regényével (Holdpark): a "történet" hátterében maga Tandori áll, aki ismer valakit, aki a kéziratot írta. A személyiség megtöbbszöröződik, a léttel, annak valóságával kapcsolatban megoldhatatlannak tetsző filozófiai kérdések foglalkoztatják a főszereplőt. A történetet ezen a szálon kapcsolódik a Chandler-féle amerikai krimi, illetve inkább a thriller világához. A főszereplő nem képes sorsát irányítani, átláthatatlan és felfoghatatlan események és döntések vették át az irányítást; a valóság szülte összevisszaságban elkeseredetten próbálja előkeríteni gyerekeivel Dél-Amerikába szökött feleségét, és megfejteni, hogy új barátjával, a mackóval csak gondolati szinten kommunikál-e, a medve tényleg létezik, vagy párbeszédeiket csak a képzelete szülte.

Friedrich Nietzsche - Im-ígyen ​szóla Zarathustra
Az ​Im-ígyen szóla Zarathustra (1883) a filozófiatörténészek szerint szerzője kevésbé kidolgozott, nem elsőrangú fontosságú művei közé tartozik. Nem így vélekednek róla az irodalmárok, akik a költő Nietzsche egyik legjobb művének tartják. A nem filozófus Nietzsche-olvasóknak pedig mindenkor a legnépszerűbb, legkedvesebb olvasmánya volt. Műfajilag a nagy világköltemények, emberiség-költemények közé tartozik, állandó utalással, finom, művészi rájátszással a Bibliára. Cselekménye, története úgyszólván nincs. A szerző - alakmása, alteregója, a perzsa vallásalapító, Zarathustra maszkjában - próféciáit mondja el benne, hol tömören megfogalmazott aforizmák, hol prózai ditirambusok, hol ritmizált prózájú himnuszok, hol példabeszédek formájában (szerepel benne szabadvers is, a műfaj világviszonylatban legkiemelkedőbb darabjai közül). E próféciák értelmét, irányultságát mindmáig vitatják. Sokan a legreakciósabb, prefasiszta elméletek megnyilvánulását vélik kiolvasni belőlük (Zarathustra az Übermenschet, a felsőbbrendű embert jövendöli, hirdeti meg bennük); mások a pozitivista értékválság, az ontológiaellenes, afilozofikus polgári "józan ész" ellen meghirdetett legnagyobb lázadás, az emberi integritás, nembeli szabadság irányába tett "felkelés" halhatatlan dokumentumának tekintik. A mai olvasóra nyilvánvalóan esztétikai értékével hathat elsősorban. Hatalmas, egyívű pátosza, tragikus lírája, önkínzó, öngyötrő vallomásossága, a legmélyebb dekadencia ellen emelt akaratetikája kétségkívül a nagy műalkotások levegőjét árasztja. A huszadik század szinte minden fontos irodalmi irányzata sokat köszönhet e műnek, amely nélkül sem az elioti nagy poémákat, sem Adyt nem lehet igazán megérteni. A mű irodalomtörténeti, filozófiai és esztétikai szempontból alapvető jelentőségű.

Müller Péter - Szeretetkönyv
Hetvenedik ​születésnapján élete egyik legjelentősebb könyvével jelentkezik a magyar spirituális irodalom mestere. A szeretetről ír. Műve őszinte önvallomás. Gazdag tanítás de ugyanakkor társkeresés is. Az olvasó szeretét keresi. Azt mondja: "A szeretetről beszélni egyedül nem lehet. Csak együtt." Szól a szerelemről, a barátságról, a női és a férfisorsról. A párkapcsolatról, a szexualitásról és a magányról, társunk elvesztéséről, a saját lelkünkkel való barátságról, az öregségről, a családról a gyermeki és az anyai szeretetről, korunk érzelmi zűrzavaráról s az elmúlhatatlan égi szeretetről. A szeretet a legnagyobb szavunk. Minden örömünk és gondunk mögött ez az egyetlen szó rejlik. A jóskönyv élni segített. Ez a könyv továbblép. Szeretni segít.

Paulo Coelho - A ​győztes egyedül van
Igor ​Malev, a dúsgazdag orosz vállalkozó csak egy dologra tud gondolni: egykori feleségére, Ewára. A férfi jóképű és gazdag, ám mégis boldogtalan, mert társa évekkel ezelőtt elhagyta egy divattervezőért. Csalódását Igor máig nem heverte ki, s bármi áron vissza akarja hódítani szerelmét. A cannes-i filmfesztiválra készül, mert úgy tudja, hogy Ewa is ott lesz – új férje oldalán. S a mértéktelen luxusban lubickoló Szuperosztály tagjai között, a győztesek és a modern élet hedonista játékainak világában megkezdi 24 órán át tartó erőszaksorozatát. Igor maga a vibráló és jéghideg intelligencia, ezért a kibékülés sem lehet mindennapi. Megígérte, hogy egész világokat fog elpusztítani azért, hogy közel kerülhessen szerelméhez. És az ígéreteit mindig betartja… Paulo Coelho mesterien bonyolítja történetét. Tizenkettedik regényében sokkoló képet fest a csillogás iránti vágy uralta világunkról, megmutatva e mértéktelen rajongás borzalmas következményeit. Felkavaró regény a hatalom és a siker hajszolása miatt meghiúsult álmokról.

Hankiss Elemér - Az ​ezerarcú én
Hány ​arcunk van? Hány személyiségünk? Hány énünk? Egy? Tíz? Száz? Számtalan? És egyáltalában: mi az, hogy "én"? Igaz-e az, hogy van "látható" és "rejtett" én? "Magán-" és "nyilvános" én? "Áttetsző" és "tükör-" én? "Minimális" és "marginális", "modern" és "posztmodern", "normatív" és "autonóm", "szimbolikus", "narratív" vagy akár "transzcendentális" én? Kiknek van igazuk? Azoknak, akik szerint az én az emberi lény legbelső, rendező központja, vagy azoknak, akik szerint az én egyáltalában nem is létezik? És igaz-e az, hogy az ember egyszerre két dráma főszereplője? Mindennapi életének "triviális" felszínén dolgozik, neveli gyerekeit, lót-fut, lakásra gyűjt, kertészkedik, teszi a dolgát. Ugyanakkor azonban, ezzel egy időben, a mindennapi teendők felszíne alatt építi személyiséget, keresi élete értelmét, küzd az idővel, az elmúlással, az emberlét úgynevezett végső kérdéseivel, anélkül, hogy feltétlenül tudatában volna e rejtett küzdelemnek. A könyv e két dráma kölcsönhatásának fényében vizsgálja az emberi "személyiséget. Az elemzés kerete nem az emberi-társadalmi lét általában, hanem az elmúlt évtizedekben kibontakozott "fogyasztói civilizáció", amelyben az önmagát építeni és kiteljesíteni igyekvő emberre új lehetőségek, feladatok és veszélyek várnak. Megtalálhatja és elvesztheti önmagát.

Diószegi György - A ​bölcselet eredete
[...] ​a filozófia a bölcsesség szeretete, a bölcselet. A filozófus pedig az, aki a bölcsességet kedveli, a bölcselő. Az ókori görögök szerint a bölcsesség az istenek ajándéka, és csak a kiválasztottak kapták meg, mint kiemelkedő emberi erényt. A bölcsesség távolról sem korlátozódik csak a tudásra, ismeretre vagy valamilyen tudomány művelésére. Sokkal többet jelent, az emberek többsége számára megismerhetetlen, megfoghatatlan tudás megértését.

Søren Kierkegaard - Mozart ​Don Juanja
Attól ​a pillanattól kezdve, hogy lelkem első ízben ámult el s hajolt meg alázatos csodálattal Mozart muzsikájának hallatán, gyakorta kedves és üdítő foglalatosságként tűnődöm azon: hogy az a derűs görög világszemlélet, amely azért nevezi kozmosz-nak a világot, mert olyan, mint valami jól elrendezett egész, mint holmi ízléses, áttetsző ékszer az őt éltető és átható szellem számára, hogy ez a derűs szemlélet miképpen ismétlődhet meg a dolgok rendjében, az eszmék világában, miként lesz itt megint irányító bölcsességgé és csodálatra méltóvá főleg abban, ahogy összekapcsolja az összetartozót, Axelt Valborggal, Homéroszt a trójai háborúval, Raffaellót a katolicizmussal, Mozartot Don Juannal. Van olyan szánalmas hitetlenség, amely látszólag sok mindenre gyógyírt ád. Szerinte az effajta összefüggés véletlen, és nem lát benne mást, csupán az élet játékában működő különböző erők valóban szerencsés egybeesését.

Popper Péter - Ők ​- én vagyok
"Amikor ​az ember néha fülel elhangzott szavai után, meghökkenve tapasztalhatja, hogy tulajdonképpen nem ő szólt, hanem "valaki belőle". Szerb Antal, Dante, Jókai, Thomas Mann, Füst Milán és még sok más író hangja, mondatai hallatszanak. Észrevétlenül belém lopództak volna? (...)Ez az írás arról a 33 könyvről és íróról szól, akiknek a világlátásából annyi minden elkeveredett saját gondolataimmal és érzéseimmel, hogy ma már nemigen tudom szétválasztani őket. Ezért mesélek ezekről a könyvekről az Olvasónak, akit barátomnak érzek."

A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda - Rája-vidyá, ​a bölcsesség királya
Oly ​büszkék vagyunk akadémiai képzettségünkre, de ha megkérdezik tőlünk, kik vagyunk, nem tudunk válaszolni. Mindenki azt hiszi, hogy a test az önvaló, a védikus írásokból azonban megtudjuk, hogy ez nem így van. Csak akkor léphetünk be a valódi tudás birodalmába, s csak akkor érthetjük meg, hogy kik is vagyunk valójában, ha felismerjük, hogy nem ez a test az énünk.

Covers_99115
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Aranykönyv ​- Mindennapi bölcsességünk
Bölcsességek ​lexikona A-tól Z-ig "Az emberi szellem teljessége a tiéd is, élj vele mindennap, ahogy lélegzik az ember." Az "Aranykönyv" a legszebb és legmélyebb gondolatok gyűjteménye. Évezredek tudását tárja fel előttünk: a boldog és a teljes élet záloga bennünk rejlik.

Covers_192512
Etikai ​kislexikon Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Etikai ​kislexikon
Korunkban ​jelentősen megnövekedett az érdeklődés az erkölcsi-etikai kérdések iránt. Ezért szükségesnek mutakozott, hogy a magyar közönség számára újra kiadjuk az Etikai Kislexikont, amelynek 1967-es kiadása már régen elfogyott. A korábbi kiadástól eltérően a kislexikonban nemcsak fogalmak, kategóriák, irányzatok szerepelnek, hanem az etikai gondolkodás legjelentősebb alakjai is az ókortól a közelmúltig. A kislexikon alapja az I. Sz. Kon szerkesztette 1983-as szovjet kiadás, amelyet azonban a hazai szükségleteket és érdeklődést szem előtt tartva módosítottunk és kiegészítettünk.

Zoltai Dénes - Az ​esztétika rövid története
Hegel ​ismert mondása szerint egy tárgy nem más, mint önmagának története. A szerző ebben a szellemben arra törekedett, hogy az esztétikai tudomány történetét mint elméleti értékek felhalmozódásának történetét állítsa az olvasó elé. Nemcsak a szorosabb értelemben vett filozófiai művészetelmélet fejlődésének alakulását kíséri figyelemmel, hanem az egyes művészeti ágak és műfajok elméletének, mi több: a gyakorló művészek ars poeticájában foglalt esztétikai tudatnak történeti sorsfordulóit is. Az esztétika e felfogásban nem más, mint elméleti reflex, gondolati számvetés a mindenkori művészeti gyakorlat által napirendre tűzött kérdésekkel. Fejlődéstörténetének rajza ezért sem korlátozható a nagy virágkorok - az antikvitás, a reneszánsz, a klasszikus polgári felfogás - ábrázolására. Művészetelméleti irányzatok állnak ennek az áttekintésnek a homlokterében, s az egyes korok képe is ilyen irányzatok harcának felvázolása révén kerekedik teljessé. Az antik esztétika csúcsteljesítményei mellől ezért nem marad el a keleti előzmények és a hellenisztikus-középkori következmények jelzése; a német klasszikus idealizmus esztétikájának bemutatását ezért kíséri nyomon a romantikus művészetfelfogás elemzése. A szerző kísérletet tesz arra is, hogy áttekintést adjon századunk sok irányba húzó esztétikai irányzatairól. Ábrázolásában a marxista-leninista esztétikai felfogás genezise a legújabb kori esztétika központi eseménye. A történet ezúttal is az élet tanítómestere: a jelenkori törekvések jobb megértésére tanít és gondolati továbblépésre serkent.

Mácz István - Kísértés ​a jóra
Nem ​tankönyv, melyet tanítani kell, ám példát, fogalmazási módot kínál ahhoz, hogy az erkölcs értékeiről eredményesen lehessen beszélgetni. Tudom, ez a könyv inkább élményszerűen, mint iskolás módon beszél tárgyáról. Meggyőződésem, hogy az ismeretek átadása mellett erősebb hangsúllyal kell azon fáradoznunk, hogy az erkölcsi világ, AZ ETIKAI ÉRTÉKEK, az erények felé az ízlést finomítsuk, az érzékelést érzékenyebbé tegyük, az érdeklődősét mélyítsük, a kedvet fokozzuk. Az ember személyiségében élő ERKÖLCSI ÉRZÉK, a LELKIISMERET művelése legyen elsőrendű célunk. Munkám 42 témaként is felfogható. Törekedtem az erényeket tárgyilagosan, mint az EMBER ÉRTÉKEIT bemutatni, melyet hit és világnézetre való tekintet nélkül mindenki elfogad. A jóságról írtam, – de kinek? Értelmes, érdeklődő, jóra vágyó lánynak és fiúnak. Valószínűleg Neked is… Ez a könyv nem tankönyv. Olvasókönyv, melyet nem kell megtanulni, hanem TÁRSKÉNT kellene elfogadni, hogy segítse kereső értelmedet a JÓ felismerésében, vágyó szívedet indítsa a JÓ megszeretésére, akaratodnak erőt adjon megélni a JÓT.” (A könyv harmadik, javított kiadása. Az Oktatási Minisztérium tankönyvként ismerte el és ajánlja.)

Covers_171614
Filozófia Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Filozófia
A ​DIÁK-KISKÖNYVTÁR a tudomány és a művészetek területén való ismeretszerzést segíti. A középiskolai tananyagra és a legfontosabb lexikonokra építve egy olyan összeállítást készítettünk, melyből könnyen és gyorsan lehet tájékozódni. Hasznos segítség lehet nemcsak feleletek és dolgozatok előtt, hanem minden olyan helyzetben, amikor nem áll rendelkezésre több kötetes lexikon, vagy kevés az idő a bővebb információ megszerzéséhez. Sok sikert és jó tanulást!

Friedrich Nietzsche - Emberi, ​nagyon is emberi I-II.
"Az ​Emberi, nagyon is emberi egy válság emlékműve. Szabad szellemeknek ajánlja magát: majd minden mondata diadalról tanúskodik - megszabadultam általa a természetemben rejlő, de tőle idegen, hozzá nem tartozótól. Idegen tőlem az idealizmus: ahogy a cím mondja: 'ahol ti eszményi dolgokat láttok, ott én emberit, ó, csupán nagyon is emberit látok'... Kizárólag a következő értelemben használom itt a 'szabad szellem' kifejezést: az önmagát újra birtokba vevő, szabaddá lett szellem. A hangnem, a hangszín teljesen új; a könyv okosnak, hűvösnek, helyenként keménynek és gúnyosnak hathat. Úgy tűnik föl, bizonyos előkelő ízlésű szellemiség igyekszik felszínen tartani magát a mélyben örvénylő szenvedéllyel szemben. Ebben az összefüggésben érthető, hogy a könyv 1878-as kiadása végeredményben Voltaire halálának századik évfordulója ürügyén jelent meg. Mert Voltaire, ellentétben az utána következőkkel, mindenekelőtt a szellem grandseigneure: akárcsak én." Így vall Nietzsche az Ecce homo című önéletrajzában arról a művéről, amely új fordulatot jelentett alkotói korszakában, amikor is, a francia moralisták szellemében és nyelvezetét meghonosítva a német nyelvben, aforizmákban bírálja kora és a nyugati civilizáció társadalmát, vallását, történelmét, ideológiáját - röviden: a kor és a hanyatló napnyugati kultúra minden területét.

Oscar Wilde - Dorian ​Gray arcképe
Oscar ​Wilde klasszikus regényének hőse, a gazdag, gyönyörű és naiv fiatalember, Dorian Gray megszállottja annak a gondolatnak, hogy örökké fiatal és szép maradjon, s ezért még akár a lelkét is eladná. Miután az egyik barátja megfesti portréját, a fiú csak azt fájlalja, hogy az ő szépségét az élet és az idő hamar lerombolja majd, míg a képe örök marad, s azt kívánja, hogy bárcsak ez fordítva lenne. A fiatalember hamarosan cinikus barátja, Lord Henry Wotton befolyása alá kerül, aki ráébreszti az élet ízeire. Dorian átadja magát az önző és rafinált élvezeteknek, férfiakat és nőket taszít a bűn útjára, majd egyre mélyebbre süllyed, s a züllés minden nemét és formáját megtapasztalja. Az események egyre riasztóbb fordulatot vesznek, mivel nemsokára megtudja, hogy kívánsága teljesült. Legnagyobb csodálkozására ugyanis csak a róla készült kép öregszik. Arca és szeme őrzi az ártatlan ifjú szépségét, a festett arcmás viszont, amelyet gondosan elzárva tart háza egy titkos helyiségében, híven mutatja az idő és a bűn rombolását vonásain. Ekkor úgy érzi, itt az ideje megváltoztatnia az életét. Hogy teljesen tisztára mossa magát, bűnös múltjának tanúját, a szörnyűséges képet meg akarja semmisíteni...

Umberto Eco - A ​Foucault-inga
Három ​kiadói szerkesztő megunja az okkult könyvek „ördöngös" szerzőinek pancserságát, és egy Abulafia nevű számítógép segítségével nekilát, hogy egy tökéletes Tervet kovácsoljon. Az állítólagos Terv értelmében az emberiség sorsa a Világ Urainak kezében van; ez pedig valamiképpen összefügg azzal a gyanúval, hogy Szép Fülöp francia királynak talán mégsem sikerült felszámolnia annak idején a templomos lovagrendet. Hőseink remekül szórakoznak, ám egyszer csak hátborzongató sejtéseik támadnak... Annyi bizonyos, hogy bajba kerültek. A Foucault-inga a második nagy sikerű regénye Eco professzornak, a világhírű olasz szemiotikusnak. Ezúttal már nem egy gyilkosságsorozat tettesét s a tettes indítékait, tervét kutatja a detektív, mint A rózsa nevében, hanem végső soron maga a Terv: az emberi történelem, sőt a Mindenség tervszerűsége válik meghökkentően kérdésessé. Ha van Terv, akkor minden mindennel összefügg. Ha van Terv, akkor nem kétséges, mi közük a templomos lovagoknak a hasszaszínokhoz, az alkimistáknak a párizsi metróhoz, a titokzatos Saint-Germain grófnak Shakespeare-hez,a rózsakereszteseknek Arséne Lupinhez, a druidáknak az Eiffel-toronyhoz, a Föld forgását bizonyító Foucault-ingának... Kihez-mihez is? Ha van Terv, minden kiderül.

Covers_417454
elérhető
60

Milan Kundera - Lassúság
Miért ​tűnt el életünkből a "lassan járj" öröme, és miért nem fogadjuk meg a "tovább érsz" jó tanácsát? Hová lettek a népdalok sehová sem siető vándor-legényei, akik a szabad ég alatt háltak, s egy cseh közmondás szerint "a Jóisten ablakait nézegették"? - teszi fel a kérdést legújabb regénye elején a cseh származású, de immár franciául író Milan Kundera, és két vidéki utazás - egy XX. századi rohanó és egy XVIII. századi ráérős - valamint két szerelmi kaland elbeszélésével adja meg a választ. Az író és felesége egy szállodává alakított Párizs környéki kastélyban tölti a hétvégét. A kastély, ahol a környékbeliek szerint a hajdani lakók kísértenek, a XVIII. században különös, libertinus szerelmi románc színhelye volt. E kaland nem mindennapi tapasztalatokat szerzett hőse találkozik össze a kastély parkjában XX. századi hasonmásával, egy, a kastélyban zajló nemzetközi konferencia résztvevőjével, aki éppoly különös szerelmes éjszakát élt át. A két hős próbálná megosztani egymással érzéseit, élményeit, gondolatait, ám próbálkozásuk kudarcra van ítélve. Mintha nem is egy nyelven beszélnének. A világhírű szerző korunk két nagy egzisztenciális témáját vizsgálja-elemzi ebben a szellemes, vidáman ironikus, remekül megszerkesztett, igazi intellektuális élvezetet nyújtó, szórakoztató regényben: a rohanást (a történelemét és az egyénét), valamint az exhibicionizmust (az intellektuellek és a politikusok erkölcsi exhibiciozizmusát, féktelen vágyát, hogy indiszkrét módon közszemlére tegyék magánéletüket.)

Gárdonyi Géza - Ida ​regénye
A ​félárva, zárdában nevelkedett Idának az apja, Ó Péter borkereskedő gazdag hozománnyal, hirdetés útján keres férjet: sürgősen szabadulni akar leányától, hogy továbbra is szabados életmódjának hódolhasson. A leendő férjnek életmentő a pénz, hisz tehermentesítheti vele nővére birtokát, s jómagának is alkalma nyílik festői ambíciói megvalósítására. Az esküvő előtt Balogh Csaba és Ó Ida megfogadja egymásnak: üzleti alapú és szigorúan formális házasságukat egy esztendő múltán felbontják...

Nathaniel Hawthorne - A ​skarlát betű
Még ​a legszigorúbb irodalmkritikusok is úgy tartják, hogy Nathaniel Hawthorne a XIX. század amerikai irodalmának egyik legnagyobb alakja. 46 éves korában készült el az első, ám azonnal nagyhatású regénye, A skarlát betű. A rendkívül komor hangvételű regény egy házasságtörés története, amelyben az erkölcs és az álszentség keveredik a bűntudat mardosásával és a bosszúvággyal. Hősnője Hester Prynne, akit hűtlenség vádjával elítélnek. Tüzes vassal megbélyegzik, és a vörös A betűt (adultery=házasságtörés) ruháin is hordania kell. Az új-angliai szélsőséges puritanizmus megnyilvánulásaként ez a büntetési forma valóban elterjedt volt a puritánok között. Hester azonban emelt fővel vállalja a megbélyegzést, és gyöngéd szeretettel neveli gyermekét. Hawthorne azokat a hőseit ábrázolja rokonszenvesnek, akik saját belső erkölcsi törvényeik irányítása alatt felül tudnak emelkedni a bigott kötöttségeken. Közéjük tartozik Hester Prynne is. A regény legizgalmasabb erkölcsi dilemmája, amely Hestert és szerelmét, a fiatal lelkész Artur Dimmesdale-t is foglalkoztatja, a bűn és az érzelmek felvállalásának kettőssége. A skarlát betű nem a képmutatást ajánlja a dilemma feloldásaként, hanem a természetes erkölcs belső parancsainak követését.

Covers_363302
elérhető
58

Lao-ce - Tao ​Te King
A ​híres kínai filozófus, Lao-ce mai napig töretlen népszerűségnek örvendő műve. A Tao te king a kínai bölcselet hatalmas jelentőségű, egyetemes fontosságú alkotása, amely egyúttal költői alkotás is. A művet Weöres Sándor fordításában olvashatjuk.

Covers_1353
elérhető
39

Osho - Bátorság
Osho ​szerint a bátorság nem azonos a félelem hiányával, inkább szembenézés a jelenlétével. Bemutatja, honnan erednek a félelmeink, miként érthetjük meg ezeket, és honnan meríthetünk bátorságot szembesülni velük. Arra biztat minket, hogy örüljünk minden bizonytalanságnak és változásnak, amelyek lehetőséget teremtenek az új élményekre, s önmagunk és a bennünket körülvevő világ megértésére. Útmutatást ad belső bátorságunk fejlesztéséhez, képessé tesz hitelesen és elégedetten élni mindennapjainkat.

Carlos Castaneda - Don ​Juan tanításai
A ​cimben szereplő don Juan ugyan nem azonos a hires nőhóditóval, tanitásai azonban Castaneda jóvoltából már csaknem három évtizede hóditanak szerte a világon. Csak a Penguin Kiadó több mint hússzor jelentette meg! Carlos Castaneda néprajz szakos hallgatóként gyógyitó és különleges hatású növényekkel kapcsolatos indián hiedelmeket gyűjtött Amerika délnyugati vidékein, amikor 1960-ban találkozott don Juannal, a Mexikóból származott jaki indián varázslóval, akit a benszülöttek félelemmel vegyes tisztelettel öveztek. Öt évre tanitványául szegődött, s ez alatt az idő alatt don Juan misztikus tudása elvezette őt - hallucinációt okozó növénykeverékek elfogyasztását követően - a gyönyörnek és a félelemnek a nyugati civilizáció fogalmi rendszerével megközelithetetlen dimenzióihoz. Tudata határait kitágitó szerek (a peyote, a datura és különböző gombák) hatását követően Castaneda nemcsak szellemekkel és sámánokkal találkozott, hanem varjúvá változva átélte a halált is, és három izben találkozott Mescalitóval, a peyote istenével. Végezetül egy minden képzeletet felülmúló szörnyű éjszaka után don Juan tanitványa rájött arra, hogy már az életét fenyegetik azok az erők, melyeket képtelen igazán megérteni. Igy feladta a harcot, hogy a tudás megszerzésének jaki útján elérje célját, és tudással biró ember váljék belőle, bár "rátalált a szivvel megtett helyes útra". Néhány hónapnyi eszmélés után jegyzetei alapján Castaneda megirta ezt a rendkivüli könyvet, melynek hóditó útja azóta is tart.

Kollekciók