Ajax-loader

Viktória

Rate_positive 422 Rate_neutral 10 Rate_negative 0

997 napja velünk van ma itt járt

Badge-tolkien-2015-fantasy Badge-rukkaracsony2014-2 Badge-feltolto-1 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.


Giró-Szász ​András az Európai Unióhoz való spanyol csatlakozási és integrációs folyamattal foglalkozó könyve után ezúttal az 1996-ban kormányra került és 2000-ben ismét választásokat nyert spanyol Néppárt történetét, politikáját mutatja be. Ezúttal is munkája elemzi azt a folyamatot, hogyan tudta a spanyol társadalommal elfogadtatni magát ez a jobboldalról induló és végül a centrumban magára találó politikai erő. Milyen kompromisszumok kötettek mindezért? José María Aznar az elmúlt évtizedben hitelesen szabadította meg a Néppártot a frakció örökségétől, s hozta létre a modern spanyol jobboldal kereszténydemokrata értékek alapján szerveződő, jobbközép alternatívát kínáló politikai irányzatát.

Ez ​a könyv többek között azt a szociáldemokrata politikust, Peyer Károlyt is megidézi, akinek személye, a két világháború közötti ellenforradalmi rendszer idején kifejtett tevékenysége jelképe lett a hatalommal való kompromisszumos megegyezéses politikának, aki mindezt anélkül tette, hogy alapveto szándékait, követeléseit feladta volna. Az általa is gyakran kritizált ellenforradalmi rendszer keretein belül egy keskeny ösvényt jelölt ki a maga számára. Soha nem kötött elvtelen kompromisszumot, mindig tekintettel volt arra, hogy mikor kell az ország érdekét az "osztályharc" elé helyezni, s konfliktus helyzetekben milyen felelos magatartást követel a nemzet sorsa.

Demokrácia ​és politika alakulása közép-európában

Szakhmáry ​Zoltán, a tehetséges fiatal földbirtokos több száz hold földön gazdálkodik a Kiskunságon. Nem éri be az elmaradott földművelői módszerekkel, modernizálni akar. Mindezt azonban úgy, hogy közben saját társadalmi osztályához is ragaszkodik, ő dzsentriként akar mintagazdaságot létrehozni. A lehetetlent kísérti, mint egyébként minden dolgában. Ezt tetézi magánéleti konfliktusa: szeretik a nők, és ő is odavan a szerelemért, de afféle "egyasszonyos ember", mondta róla maga Móricz. Olyan ember, akinek egyszerre csak egy nő fér meg a vágyaiban: bárhogy rajong is a feleségéért, ha mégis beleszeret valaki másba, akkor már csak érte, a szeretőjéért fog megveszekedni, élni és halni. Regény és dráma "ikerköteteinknek" az Úri muri a negyedik darabja. A sorozatban eddig a Rokonok, a Légy jó mindhalálig és a Nem élhetek muzsikaszó nélkül jelent meg.

Covers_184303
5
0

Cselédek Arisztid ​megkérdezi Taszilótól: -Hány cselédetek van nektek? -Mindig kettő. -Kettő? -Igen. Az egyik, aki megy, a másik, aki jön. Luxusvilla Agenort végigvezeti a házigazda a luxusvilla kivilágított termein, és sorra bemutatja a vendégeknek. Egy sarokba érve termetes hölgy mutatkozik be neki: -Vanda vagyok! Agenor végigméri, majd rávágja: -És milyen öveg!

A ​Fekete gyémántok remekmű, a mai olvasó is belefelejtkező kedvvel, izgalommal ismerkedik pompás, sokszálú meséjével és remek karakterfiguráival. Hőse Berend Iván, az aszkéta tudós, a haza ügyeiért lobogó, önfeláldozóan jó, rettenthetetlen bátorságú férfi - akit még ivásban és kardvívásban sem pipálhat le senki -, megtestesítője egy egész korszak nemzeti és férfi-ideáljának.

Grigorij ​Tyitov és Anatolij Zlobin dokumentumregénye hihetetlennek tűnő, mégis valóságos történetet beszél el. Valódiak a szereplők, a helyszínek, és valósághű a náci hadifogolytáborok embertelen világáról rajzolt kép is. Ám nem kevésbé igaz a könyv főhősének a szabadságszeretete és elszántsága, amely bűvöletbe ejti az olvasót, és lebilincselően izgalmas kalandok önfeledt szemlélőjévé teszi. Az események a második világháború idején, nagyrészt a német hadifogolytáborok gyilkos környezetében játszódnak, de minduntalan átcsapnak a szögesdrótokon túlra: a téli erdőségekbe, az ellenséges falvakban, az egyre ismétlődő szökések útjára. Az űzött vad nehéz élete, a balszerencsés lebukások, a még kegyetlenebb fogság szenvedései vonulnak el előttünk. A történet középpontjában maga az egyik szerző - Grigorij Tyitov - áll, aki hadifogságának kalandos történetét beszéli el. Anatolij Zlobin - szerzőtársának vallomását önti irodalmi formába. Tyitov, a balti tengerész, súlyos harcok után sebesülten a németek fogságába kerül, minden idegszálával egyre újabb szökéseket készít elő, vállalva az árulást, a kínzást, a válogatott testi és lelki gyötrelmeket. Egyetlen cél lebeg szeme előtt: kiszabadulni, eljutni saját csapataihoz, és fegyverrel tovább harcolni a fasiszták ellen. E küzdelem felőrli testi erejét, már-már a halál küszöbén áll, de akaratának utolsó szikrájával még cselekedni képes. E dokumentumregény minden során átsugárzik annak igazsága, hogy a Tyitov-vágású szovjet katonák a fogolytáborok drótkerítése mögött is tovább folytatták háborújukat.

Csaknem ​két évtizeden át dolgozott Gergely Sándor Dózsa-regényén, életművének legnagyobb vállalkozásán. A felkészülést, az anyaggyűjtést és a koncepció kialakítását már a húszas évek második felében elkezdte (1929-ben tanulmányt is írt A Dózsa-féle parasztforradalom története címmel), de csak 1945-ben, a felszabadulás és az emigrációból való hazatérés évében jelent meg - az 1936-os Úriszék s az 1939-es Nagy tábor után - a Tüzes trónus, a trilógia harmadik kötete, s lett teljessé "az első komoly, marxista szemlélettel írt magyar történelmi regény" - ahogy Bölöni György méltatta a művet. A Dózsa György - regényeposz, alkotója törekedett, hogy a maga teljességében állítsa olvasói elé 1514-et, történelmünknek ezt a nagyszerű és tragikus esztendejét. Az első rész egy dunántúli jobbágyfalu életén, bonyolult emberi viszonyain át mutatja be a kort, érzékelteti az országos elkeseredést, a második azt az összetett folyamatot követi nyomon, amelynek során a törökellenes háborúra gyülekező "nagy tábor" átalakul forradalmi hadsereggé, az utolsó kötetben pedig a roppant küzdelem kavargását ábrázolja, s a tragikus kifejlet okait kutatja nagy írói erővel.

A ​mese és valóság határán járó szóbeli történelem - népünk történeti emlékezete - nem igazodik a történetíráshoz. Nyomtalanul elmúlt belőle számos nagy király, politikus, hadvezér, ám megőrződtek a legjelesebbek: az igazságosztó Mátyás, II. Rákóczi Ferenc, a kuruc harcok vezére és Kossuth Lajos, a jobbágyfelszabadító. Sorsfordító napokról néha semmit sem tud az emlékezet, jelentéktelen mozzanatokat melenget évszázadokon át. Ami mondákban, népdalokban, mesékben, közmondásokban, hiedelmekben, szokásokban megőrződött, mégis sajátos történelem - minél jobban megismerjük, annál közelebb jutunk igazságához.

"Haszontalan ​kölyök ez!" Így vélekedik Tipről legközelebbi cimborája, de osztozik ebben tanítója és egész szülővárosa is. Hogyan történik életében a határozott fordulat, és indul - eleinte önmagán is csodálkozva - ellenkező irányba, háttal annak, ami felé eddig haladt? Miféle "lámpa" világítja előtte meg a homályos és sokszor nehéz, kilátástalan utakat? Amikor új, értékes barátja megjegyzi, hogy "... olyan kevés komoly keresztyén foglalkozik a gyermekek nevelésével", Tip nyitottnak látja a lehetőséget titkos vágya megvalósulására. Sok hozzá hasonló sorsú kis csavargó kiált az után a Barát után, Aki törődik az utcakölykökkel is.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Könyvemet ​ajánlom mindazoknak Akik két dolgot nem tudtak elképzelni, hogy elmúlik és ez jön utána. Akik rabok voltak vagy fogvatartók, szóval egymásra vigyáztak. Akik izgalmasnak találták, s még guillotine se volt. Akik magyarok, de nem ez a foglalkozásuk. Akik kíváncsiak, hogyan bukott el az első szabadonválasztott. Akik lusták voltak írni, mit műveltek. Akik az utóbbi években este fél nyolckor szoktak villanyt gyújtani. Akik utálják a könyvjelzőt. Akiknek a következő megállónál le kell szállniuk. Akiknek eső jutott a nyaralásból. Akiknek senki sem olajozza be a hátát. Akiknek a könny a legjobb barát. Akik Fa Nándor és Faulkner közé még be tudnak préselni. Akiknek Szentkuthy nehéz, az Igy gondozd a Moszkvicsodat könnyű. Akiknek billeg az asztaluk. Akik nem szeretnek utána beszélgetni. Akiket érdekel háromféleképpen ugyanaz. Akiknek befér a zsebébe. Akik videóra is minden vacakot felvesznek. Akik inkább olvasnak Wagnert, mint hallgatnak. Akik FTC, vagy MTK, vagy bármilyen drukkerek,. Akik 30 éve arra vágynak, hogy valaki kivigye őket a lóversenyre. Akik apák, de nem hitték. Akik néha furcsa hangulatban. Akik nem is tudják, milyen fent. Akik már látják az alagút végét, csak még nem tudják, melyiket. Akik sajnálják, hogy elmúlt, mégiscsak néggyel kevesebbet ezentúl. Akiknek ez az első rendszerük. Akik elhiszik, hogy értük és nem értem. Farkasházy Tivadar

Miképpen ​hat a politikatudományra a nyugati, de még inkább a hazai elemzői közösség? A politikai elemzők megjelenése Magyarországon - sok egyéb szakmai rézsiker mellett - azzal az alapvető eredménnyel is járhat, hogy a fiatalabb, a valóság új dimenzióira fogékony elemzők segítségével sikerül kilépni a hagyományok által kijelölt kötöttségek közül: meg lehet törni az "exkluzív" tudomány és "politika közeli publicisztika" dichotómiáját, illetve világosabban sikerülhet elhatárolni egymástól a különféle elemzői szerepeket. Ilyen elhatárolásokra ugyanis a tudomány (hiába törekedett rá) önmagában nem volt képes. A hagyományos tudomány szövetségesre talál, és ez segíthet a piactól eddig meglehetősen elzárkózó akadémiai tudománynak. Magyarországon tehát a politikai elemzés nem pusztán egy politikatudományon belüli szak, és nem is feltétlenül olyan szerteágazó elemzési szféra, mint Nyugat-Európában, hanem egy "stimuláló" irányzat is: előmozdíthatja a XIX. században kialakult hagyományok, tudományos vagy nem tudományos normák és közösségi viszonyok lassú megváltoztatását. Ez a kettős szerep külön is indokolja, miért foglalkozom e könyvben oly részletesen a politikai elemzéssel és a politikai elemzőkkel.

A ​kormányfő bukásának, illetve megbuktatásának rendkívül széles skálájú okozati összefüggéseit Csizmadia Ervin jól érhető rendszerbe foglalva, magyar és nemzetközi környezetbe ágyazva elemzi. A neves szerző a baloldal előtt álló új és nehéz kihívásokat, valamint a kormányzás tapasztalatait, tanúságait nemcsak átfogóan értelmezi, de külön kötetben egy exkluzív maratoni interjú keretében a volt kormányfő véleményét, interpretációját is közli a magyar demokrácia egyik legizgalmasabb időszakáról. "Elképzeltek maguknak egy miniszterelnököt" Csizmadia Ervin interjúja Medgyessy Péterrel: Medgyessy Péter: A szegény, derék baloldali-liberális magyar értelmiség megrekedt a nyolcvanas évek reformretorikájánál. Nekik ugyan borzasztóan nagy szerepük volt a rendszerváltozás egész hátterének megteremtésében, de ezek az emberek mégis megrekedtek a nyolcvanas években. Kötöttek egy megállapodást... Csizmadia Ervin: Ez súlyos megállapítás megint, tudja? Medgyessy Péter: Természetesen. Megint nem fognak szeretni. Kibírom. Az első néhány hónaptól eltekintve nem különösebben kedveltek, mert mindig egy picit kilógtam a sorból, picikét mindig mást gondoltam vagy mást képviseltem. A Medgyessy-talány. A nemzeti középtől (a) végig: Medgyessy Péter - sok tekintetben kamikaze - kormányzása az MSZP történetében először nem elnyomta, hanem lehetővé tette a személyi alternatívakiérlelődését. Természetesen tudom: nagyon sok minden más is szerepet játszott az események folyásában, többek között az az európai trend, amely szép lassan felőrölte az idősebb politikusgeneráció kormányfőit és helyükre fiatalabbakat állított. Medgyessy nyilván nem akart a lengyel Miller és a cseh Spidla sorsára jutni, de ha figyelembe vesszük az orbáni kihívás mértékét, valamint a szocialista párton belüli végső erjedést, azt kell mondjuk: politikai bukása elkerülhetetlen volt. - És az MSZP 2004-ben éppen ezáltal kap lehetőséget arra, hogy méltó és egyenrangú vetélytársa legyen a Fidesznek. Annak a Fidesznek, amelyről sokáig a szocialisták gondolták azt, hogy nem méltó és nem egyenrangú vetélytársa az MSZP-nek. Ennek a politikai bukásnak a legfőbb hozadéka az lehet, ha a baloldalt nem pusztán csak választások nyerésére alkalmas párttá teszi (hiszen arra eddig is alkalmas volt), hanem egy értékelvű politizálás letéteményesévé is. Egy ilyen megújult baloldal lehet a garancia arra, hogy megkezdődhessen az értékek tisztázó vitája. Mindaz, ami az elmúlt másfél évtizedben elmaradt. Ha Medgyessy Péter bukása ebben a tekintetben új korszakot nyit, akkor működése nem volt hiábavaló; ha minden ott folytatódik tovább, ahol augusztusban abbamaradt, akkor a politikai elitnek érdemes tovább tűnődnie: miért is van ez így?

Covers_171634
Pszichológia Ismeretlen szerző
2
1

A ​Diák-Kiskönyvtár a tudomány és a művészetek területén való ismeretszerzést segíti. A középiskolai tananyagra és a legfontosabb lexikonokra építve egy olyan összeállítást készítettünk, melyből könnyen és gyorsan lehet tájékozódni. Hasznos segítség lehet nemcsak feleletek és dolgozatok előtt, hanem minden olyan helyzetben, amikor nem áll rendelkezésre több kötetes lexikon, vagy kevés az idő a bővebb információ megszerzéséhez.

Wilhelm ​Busch német igehirdető szenvedélyesen prédikálta az evangéliumot, hogy embereket vezethessen Jézus Krisztushoz. Előadásai most "Jézus a mi sorsunk" címmel jutnak el a magyar olvasóhoz, a fordításban is megőrizve eredeti formájukat, stílusukat. Kívánjuk, hogy Wilhelm Busch előadássorozata ilyen módon is sokakat segítsen a Jézus Krisztus melletti döntésre, a vele való életre és üdvösségre. A magyar kiadó Jézus a mi sorsunk "Jézus a mi sorsunk" - ezt választotta Busch lelkész az 1958-ban Essenben tartott nagy evangélizáció fő témájául. Nagy örömmel szolgált Essenben, mint ifjúsági lelkész, azonkívül az evangélium szenvedélyes hirdetőjeként minduntalan úton volt. Számtalan előadásban hívta hallgatóit Jézushoz - városban és falun, Keleten és Nyugaton, Európában és világszerte. Mennyire örült, amikor az emberek csak úgy özönlöttek előadásaira, hogy üzenetét meghallgassák! Meg volt győződve róla, hogy a Jézusról szóló evangélium minden idők legmegdöbbentőbb üzenete. Többezres tömeg hallgatta, mégis - mint igazi lelkigondozó - mindig személyesen szólította meg az egyes embert. Ez volt igehirdetéseinek különlegessége. Magnószalagon rögzített beszédeiből készült könyvével szóljon továbbra is személyesen olvasóihoz, mint a megfeszített és feltámadott Jézus Krisztus hírvivője. "Jézus a mi sorsunk" - ez volt egész igeszolgálatának fő mondanivalója. Szeretnéd hallgatni? Lehetséges! Ülj most gondolatban az ő szószéke elé, és hamarosan tudni fogod: "Jézus a mi sorsunk", ez az egész világnak és a mi életünknek is fontos kérdése. Karl-Heinz Ehring

"Bokor, ​akárcsak előző könyveiben a dokumentarista oknyomozásával enged bepillantást a szellemi diverzió boszorkánykonyhájába. Hogy ez már a hidegháború utáni időszak, azt a szójátékot idéző cím is sejteti: Hidegháború-Idegháború."

"Megpróbálok ​két rövid mondattal válaszolni a könyv címében feltett kérdésre: miért beteg a magyar gazdaság? Azért, mert máig nem sikerült kihátrálnunk a szocializmus, a központosított tervgazdaság zsákutcájából. Ami a rendszerváltás óta eltelt 18 évben, s ezen belül az utolsó két esztendőben történt, az nem túl sok, hanem túl kevés volt." Mihályi Péter

Hittankönyv ​a konfirmáció után korosztálynak

A ​szerző már több mint három évtizede foglalkozik természettudományos és világnézeti kérdésekkel. E könyv elsősorban a megváltás szükségszerűségét fejti ki, tisztán a logikai gondolkodás útján. Mondanivalóját kétszáz bibliai idézettel támasztja alá, s ezáltal könyvét kincsesbányává teszi minden gondolkozó, istenkereső számára... A szerző segítséget nyújt az olvasónak egy értelmes élet megtalálásában, miközben szigorúan igazodik az istenadta megváltás útjához.

A ​kötetben két regény kap helyet: a Tavaszi szél és a Tatárvágás. A Tavaszi szél története közvetlenül a felszabadulás után játszódik, a tiszántúli falvakban élő szegénység új életének tavaszi hangulatú kezdetét idézi föl. "Az urak nélküli gyűlések, viták, földosztások, fehéredő felhők, szikkadó földek, borzas vadvizek, vajúdó történelmek s bomló fabimbók tavasza" ez, a friss örömekhez azonban csakhamar új gondok társulnak, s szinte magától értetődő logikával bizonyosodik be, hogy a régi, kisparaszti módszerekkel nem lehet teljesen új életet teremteni; a gondoktól, az izgalmaktól, a gyötrődéstől csak a közös gazdálkodás válthatja meg a szegénységet. De a jövő lehetőségeit még csak Katona Sándor, a regény kommunista hőse ismeri fel igazán. A regényt egy nagy és tiszta szerelem története és lírája is átszövi; Katona Sándor és Forrás Éva szerelmének ábrázolása Szabó Pál prózájának egyik legköltőibb fejezete. A másik regény, a Tatárvágás, szerkezetileg két részből áll. Az első rész főhőse Nagy Károly, aki szegény fiú létére, a falusi lelkész segítségével mezőgazdasági akadémiát végez, grófi intéző lesz, és földbirtokot szerez. Sorsában Szabó Pál az érvényesülés törvényei által meghatározott karriert mutatja be. A második rész egy emberöltővel később, a második világháború utolsó évében játszódik. Főhőse: Molnár László néptanító, aki nagylélegzetű néprajzkutatási tervekkel érkezik Tatárvágásra, egy tanyaközpontba. Kultúrát akar teremteni, nevelni akar, s úgy gondolja, hogy ennek a törekvésnek semmi köze a politikához, az ő feladata: meghúzódni, készülni a békére, a kultúra terjesztésének lehetőségeire. A körülmények azonban nap mint nap arra kényszerítik, hogy próbát tegyen az emberségből. S ez a próbatétel szinte törvényszerűen politikai hitvallást eredményez. Amikor váratlanul találkozik az igazi szerelemmel s kommunista kedvesét letartóztatják, már nemcsak mint párját vesztett szerelmes jelentkezik a Gestapónál, hanem népéért szorongó, s a barbárság ellen tudatosan lázadó emberként.

Covers_210806
Kis ​ablakok Ismeretlen szerző
1
0

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Barangolás ​a művészettörténetben.

Egyre ​gyakrabban találkozunk a nem-keresztyén vallások problémájával. Ezért szükséges, hogy tájékozottak legyünk. Ez a füzet nemcsak tájékoztató szándékkal íródott, hanem azért is, hogy segítse az olvasót a nem-keresztyén vallások helyes megítélésében és értékelésében Jézus Krisztus evangéliuma alapján.

Déry ​Tibor nagysikerű regénye két ember útját követi nyomon. Az egyik Köpe Bálint, egy kistarcsai kastély özvegy házmesternéjának fia, a másik különös, sőt különc férfi: Farkas Zeno professzor, a világhírű tudós. A professzor és a fiatal munkás a társadalom két ellenkező pólusán áll, de a maguk módján mindketten megsínylik a kor nyomorúságát: Bálintot a nyomor, a gazdasági válság, a munkanélküliség sújtja, Farkas Zenót a Horthy-Magyarország, a fasizálódó Európa szellemi közviszonyai nyomasztják. A regény két hőse a magyar irodalom emlékezetes, nagy alakjai közé tartozik. Rendkívüli lélektani tudással, árnyaltan megrajzolt figurájuk köré kristályosodik ki a kor magyar valóságának sok problémája, a pontosan megrajzolt vagy éppen csak jelzett mellékalakok részint társadalmi magatartás-lehetőségeket, részint egyéni, személyes választásokat testesítenek meg. A Felelet, kiváltképp második kötete, megjelenéskor viták kereszttüzében állt. Ma már, új kiadások és fordítások, a mű népszerűsége nyomán - e viták letűntével - bizonyosan tudjuk, hogy újabb irodalmunk maradandó, értékes alkotása.

Covers_311107
A ​bizottsági munka Ismeretlen szerző
1
0

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

"A ​könyv hat volt kommunista ország - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Oroszország, Szlovénia és Ukrajna - privatizációs politikáját, gyakorlatát és a magánosítás eredményeit vizsgálja, különös figyelmet fordítva a privatizáció egyes országok közötti különbségeire és az utóbbiak összefüggésére az országok politikai átalakulási folyamatainak sajátosságaival. Az elemzés a közép- és nagyvállalatok privatizációjára korlátozódik, és csak érintőlegesen foglalkozik a bankok, a természetes monopóliumok és a mezőgazdaság magántulajdonba kerülésével. Ugyanakkor azonban túl is terjed más (főleg magyarországi) elemzések témakörén. Ugyanis a szoros értelemben vett privatizáción, az állami tulajdonú vállatok, vállalatrészek magántulajdonba kerülésén kívül - amit elsődleges privatizációnak nevezünk - vizsgáljuk a másodlagos privatizációt is. Az utóbbin a tulajdonosi szerkezetnek az elsődleges privatizációt követő, a tulajdonosi koncentráció irányába mutató változásait értjük."

Rövid ​novella, tárca, színházi cikk, jegyzet, művészportré: csaknem kilencven, s a magyar irodalom történetében gazdag múltra visszatekintő, de hagyományos értelemben mégis nehezen meghatározható kispróza gyűjteménye Szakonyi Károly különleges arculatú, új könyve, a Magányos biciklista. "Régóta készülök egy ilyen kötet összeállítására - nyilatkozta új könyvéről az író -, mert demonstrálni szeretném, hogy a gazdag múltú újságtárca nem halt ki... Az elődök - jobbnál jobb magyar írók - szoros kapcsolatban álltak a lapokkal. Bekapcsolódni a köznapok - és szó szerint a köznapok! - vérkeringésébe, beleszólni az élet dolgaiba - ezt biztosította a sajtóban nyert tér. Ma erre kisebb az esély, az író inkább csak a vendég az újságnál, még akkor is, ha belső munkatárs. De azért jut hely rá, hogy ezen az úton is eljussunk az olvasóhoz." Mi a köznapokba való bekapcsolódás írói indítéka a kötet "színeseiben", amelyek nyersanyagát az író szemét és tehetségét leginkább próbára tévő "mai élet" kincsesbányájából meríti Szakonyi Károly? E vegyes műfajú írások belső egységét megteremtő végső indíték - az árbockosárból figyelő matrózéval rokon írói magatartás, amely a hétköznapi események sodrában, a pillanat megfoghatatlan áramlásában is az ember morális lényének a megnyilvánulásaira figyel, s ennek a morális érzékenységnek az észrevétlen, csendes tragédiákat előidéző kopására szeretné figyelmeztetni olvasóit: a világot.

Peter ​Brackett, az ünnepelt sztárújságíró számára kiváltképp rosszul kezdődik a nap: nem elég, hogy hosszú évek óta először egy vasúti szerencsétlenség színhelyén kell szimatolnia, de rossz sorsa Sabrina Peterson személyében egy feltűnően gyönyörű , és feltűnően felvágott nyelvű kolleginával is összehozza. A férfi először kíváncsiságból, majd szükségből a lány nyomába szegődik. Peterson a konkurenciának dolgozik és értesüléseivel mintha mindig Brackett előtt járna egy lépéssel. Egymástól függetlenül egyre mélyebbre ássák magukat a körülmények tanulmányozásába, míg kiderítik, hogy merénylet történt - s ettől kezdve már az életük forog kockán! Őrült hajsza - és őrült versengés - veszi kezdetét, melynek, bár kiindulópontja a hírhajhászat és közbülső állomása egy házasságkötő terem, csak egy dolog lehet a vége: rá kell döbbenniük, egyedül úgy nyerhetnek, ha megosztanak minden információt és közösen próbálnak végére járni az ügynek, mielőtt az jár az ő végükre... Nick Nolte és Julia Roberts legújabb romantikus akciófilmje a nyári időszak egyik legnagyobb sikere volt szerte a világon!

Covers_12972
Mata ​Hari Ismeretlen szerző
3
3

1917. ​október tizenötödikének hajnalán, kémkedés miatt, a vincennes-i erődben kivégeztek egy harminckilenc éves asszonyt. Párizs ünnepelt táncosnője volt, művésznevén Mata Hari, polgárnevén Margaretha Geertruida Zelle. Ki volt ez a nő, akinek származása, élete, halála körül annyi, egymásnak ellentmondó állítás, találgatás született? Akiről 1929 februárjában, a New York Herald szerint, Gemb tábornok, a háborús Németország hírszerző főnöke azt állítja, nem állt szolgálatukban, a szakirodalom viszont, s nemcsak a francia, bizonyított tényként tartja számon ténykedését, s akinek peréről az ötvenes években Mornet francia ügyész, kötetünk egyik szerzőjének mégis azt mondja: "Köztünk szólva, nem volt miért akkora hűhót csapni!" E könyvben négy írás található. Egy korabeli regény; egy filmregény - amelynek főszerepét Greta Garbo játszotta -; egy kortárs francia író munkája és egy mai, hazai szakíróé. Adataik éppúgy ellentmondanak egymásnak, mint valamennyi írás, ami Mata Hariról valaha is készült - a szereplők neve is változó, olykor ugyanaz a név más helyesírással, ugyanaz a szereplő más néven szerepel -, de úgy hisszük, e téma szempontjából mindez mindegy, mint ahogyan az is, hogy hány főből állt az őt elítélő katonatanács, hogy kivégzésekor világos ruhát viselt-e vagy sötétet, szerelmes volt-e a Vittelben megismert "sok nevű" orosz tisztbe, szimpla kalandornő volt-e, vagy valóban kémnő. Maga a jelenség itt a lényeg és az a légkör, amelyet a későbbiekben a Petit Journal-ban így mérlegeltek: "Senkit sem lehet igazán elmarasztalni, csak a háborút, amely olykor vakon forgatja az igazság pallosát, mégpedig megfontolatlan sietséggel."

A ​fiatal Malraux második regénye, a Királyok útja ellentétben első és későbbi regényeivel csak rendkívül lazán kapcsolódik politikai eseményekhez: alapproblémája nem a társadalmi cselekvés, a forradalom vagy ellenforradalom lehetőségeinek, perspektívájának felvázolása, hanem a határhelyzetbe került magányos individuum helyzetének, létmódjának tisztázása. A mű kérdésfeltevései az egzisztencialista regényt előlegezik, de annak tézisszerűsége nélkül. A regény két főhőse, Claude Vannec és a titokzatos Perken Kambodzsában találkoznak. Claude régész, ősi sziámi emlékek után kutat, a hajdani Királyok útja nyomán akar becses műemlékeket, templomokat, szobrászati remekeket feltárni. Az idősödő kalandor, Perken, már első találkozásukkor mély benyomást tesz rá: rábeszéli, hogy kutassanak együtt a dzsungelben, vállalják az állandóan fenyegető életveszélyt, az egymással is viszálykodó törzsek támadásait. A felfedező út során lassan fény derül Perken múltjára, arra, hogy korlátlan befolyása, hatalma volt a moik törzse felett, és valamiképp vissza akarja szerezni ezt a befolyást. A műkincsek is inkább azért érdeklik, hogy zavaros vagyoni viszonyait rendezze. A két barát küzdelmes útja végül Perken halálával zárul, de a könyv egésze is a halállal szembenéző, a túlvilágban nem hívő, az egyéniséget kiteljesíteni, "megbizonyosítani" vágyó magányos emberről szól. - Kitűnően megírt, klasszikus értékű mű.

Az ​Erdély aranykorá-nak történelmi tündérmeséibe szövi bele első ízben a villódzó, színes török motívumot: és költőien beszél a szülőföldről is, romantikus díszletek közt életre keltve kedves Erdélyének sorsfordító éveit. A tündérmese szivárványos ködébe burkolt történetben nem a realista szerkezetet, a hitelességet kérjük számon: a hangulat, a stílus, a légkör olvasztja vonzó, bűbájos egységgé. A varázslat számára nem is képzelhető megfelelőbb színhely, mint a 17. századi Erdély váraival, barlangjaival; szereplőkül pedig féktelen főurak, nemes lelkű asszonyok, kegyetlen, cselszövő, egzotikus török férfi- és nőalakok felvonultatása. A látomás gazdagsága szinte elkápráztatja az olvasót: a regénynek azonban javára válik ez a sűrűség, fokozza a káprázatot, a szerelem, harc, menekülés, bosszúállás és megbékélés csodálatos szövevényét - a halhatatlan mesét.

Joseph ​Burke kemény fickó. Ám éppen egy ilyen ember - aki senkitől és semmitől nem riad vissza - kell ahhoz, hogy Jackie Robinson megváltoztathassa Amerikát. Ez a regény az első fekete baseball játékos regénye, aki a fehér ligában szerződést kapott. Aki ezzel történelmet és nem csak sporttörténelmet írt. Akinek az életére attól fogva egyetlen biztosító sem kötött volna életbiztosítást. Talán, mert ők nem ismerték Joseph Burke-öt. Szépasszonyok és maffiózók, bérgyilkosok, akikből néha barát lesz, és barátok, akikből néha ellenség. Robert B. Parker szikár mondataiból a háború után Amerika egy olyan szelete rajzolódik ki, amit nem ismerhetünk meg a történelemkönyvekből. Szerelem, árulás, kegyetlenség és hűség csapnak össze az első fekete baseball játékos és fehér testőre körül. És ahhoz, hogy életben maradjanak, meg kell tanulniuk megbízni egymásban...

A ​Nagy Sziget, Kuba hétköznapjai. A karibi szocializmus "vidám barakkja". A szemtanú tollából. A rendszerváltás óta az egyetlen magyar szerző által írt tényirodalmi értékű napló. 1997-2013.