Ajax-loader

Ladinszki-Kiss Nóra

Rate_positive 2176 Rate_neutral 35 Rate_negative 2

1567 napja velünk van ma itt járt

Rukkaracsony_2015 Supporter_300 Orgonaaga Roger Badge-tolkien-2015-fantasy Badge-rukkaracsony2014-2 Badge-valentin-szeret Badge-valentin-nemszeret Badge-feltolto-50 Badge-feltolto-1 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Capa Eger Mehecske Hal Farkas Bagoly Ugrifules_300 Badge1_300 Plecsni300 Rukkaracsony_300 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-aktivista Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (757)

Nagyszabású ​társadalmi tabló az Urak, úrfiak a két világháború közötti Magyarországról s két nemzedék harcáról, útkereséséről. A mű középpontjában az Erdélyből áttelepült fiatal értelmiségiek állanak, akiknek kétszeresen is új világban kell újrakezdeniük életüket, kegyetlenül nehéz körülmények között. Vannak, kiket hamar megtörnek a gerincroppantó idők, s csak a legjobbak képesek őrizni szívükben ifjúkoruk nemes eszményeit. De a történelem nem fogadja kegyeibe ezt az elsodort nemzedéket. Alig hogy megvetették lábukat Budapesten, Európa fölött ismét sötét viharfelhők gyülekeznek...

Sven ​Hassel 1917-ben született Dániában. A nagy gazdasági világválság idején Németországba emigrált, ahol önkéntesként beállt a hadseregbe. Innen Lengyelország lerohanása után 1939-ben dezertált, de elfogták, és koncentrációs táborba küldték. A biztos halál elől az menekítette meg, hogy besorozták az Oroszországba induló büntetőezredbe. A minden támadásnál elöl menetelő, visszavonuláskor pedig hátvédet alkotó ezreddel Hassel szinte az összes európai fronton megfordult, és megjárta a poklot. Műveiben az egyszerű katona szemszögéből láttatja a háborút, és megosztja velünk mindazt a szenvedést, amelyet társaival együtt el kellett viselnie. A Kárhozottak Légiójából már ismerős Porta, Pici és Papa után most találkozhatunk két új szereplővel, Légióssal és Heidével is. Hassel háborúellenes regényeinek sorában a Lánctalpak másodikként látott napvilágot.

Siddhartha ​Mukherjee tíz évvel ezelőtt, amikor még fiatal és kimerült orvos rezidens volt, rátalált egy könyvre, amely örökre megváltoztatta azt, ahogyan a szakmájára tekint. Ez a könyv, a The Youngest Science (A legifjabb tudomány) hatására Dr. Mukherjee-nek fel kellett tennie magának egy fontos és égető kérdést: Tudomány-e az orvostudomány? Egy tudománynak törvényei vannak – ezek olyan igaz ténymegállapítások, amelyeknek az alapját többször is megismételt kísérletek adják, amelyek valamilyen egyetemes természeti tulajdonságot írnak le. Vajon az orvoslásnak vannak-e ilyen törvényei? A szerző e könyvében pályafutásának legmeghökkentőbb és legtanulságosabb eseteit vizsgálja meg – azokat, amelyek révén végül eljutott oda, hogy sikerült beazonosítania a modern orvoslás három irányelvét. Ez a könyv, amely telis-tele van történelmi részletekkel, személyes történetekkel, és a modern orvoslás nagy áttöréseivel, izgalmas bepillantást ad az orvosok mindennapi küzdelmeibe és heuréka-élményeibe, amelyeknek a laikusok csak ritkán lehetnek szemtanúi. Ez a provokatív és humánus mű jó útmutató lehet minden olyan szakember számára, aki hivatása gyakorlása során sok bizonytalansággal és megmagyarázhatatlan csodával találkozik. A könyv szemléletét követve egészen új oldaláról ismerhetjük meg nem csak az orvoslást, hanem a minket körülvevő világot is. Siddhartha Mukherjee daganatos betegségek gyógyításával és kutatásával foglalkozó orvos, emellett a Betegségek betegsége – mindent a rákról című könyv szerzője. Művéért 2011-ben Pulitzer-díjjal jutalmazták. Mukherjee a Columbia Egyetem orvosi karának adjunktusa, valamint az egyetemi klinika onkológiai osztályának munkatársa. Diplomáit – Rhodes ösztöndíjasként – a Stanford, az Oxford és a Harvard Egyetem orvosi karán szerezte. Publikált már a Nature-ben, a Cell-ben, a The New England Journal of Medicine-ben és a The New York Times-ban is. A szerző New York-ban él feleségével és két lányával. https://www.ted.com/talks/siddhartha_mukherjee_soon_we_ll_cure_diseases_with_a_cell_not_a_pill?language=hu „Az „orvoslás törvényei” valójában a bizonytalanság, a pontatlanság és a hiányosság törvényei, amelyek szintúgy érvényesek minden olyan tudományterületre, ahol ezek az erők működésbe lépnek. Ezek a törvények a tökéletlenség törvényei.” Első törvény Egy erős megérzés sokkal többet ér, mint egy gyenge teszt. Második törvény A „normális” a szabályra tanít meg, a „kivétel” a törvényre. Harmadik törvény Minden tökéletes orvosi kísérletre jut egy tökéletes emberi előítélet.

„Többségünk ​számára a munka keveset ad – nagyon keveset. A kérdés, hogy vajon miért.” Miért dolgozunk? Egyszerű kérdés, a válasz azonban meglepő és összetett. Társadalmunk meggyőződése szerint a fizetésért. De akkor vajon miért elégedetlenek a munkájukkal olyan sokan a tisztes javadalmazás ellenére is? És miért tölt el másokat hihetetlen elégedettséggel rosszul fizető munkájuk? Barry Schwartz pszichológus az ipar és az üzleti élet történetét áttekintve feltárja a háttérben álló trendeket és mintázatokat. Bemutatja, miért veszítette el az értelmét a munka és hol találhatunk rá újra. Gondolatébresztő olvasmány mindenkinek, aki szeretné, hogy tartalmasabb legyen a munkája.

"A ​munka világa tele van számokkal, de olykor épp azzal nem számolunk, ami igazán fontos. A tényszerű adatok megnyugtatóan hatnak, ám a látványos sikerek vagy bukások láttán a vezérigazgatótól a portásig mindenki egy dolgot emleget: a kultúrát. A szervezeti kultúra a titkos összetevő, amitől minden más lesz, de senki sem tudja, micsoda is valójában. Valóban nő a termelékenység és a dolgozói elégedettség, ha tilos az íróasztalnál kávézni? Miért kell vezetőként hatalmat adnunk munkatársaink kezébe? Tényleg hatékonyabb a munkavégzés, ha rövidebb a munkaidő? Miért nélkülözhetetlen a konfliktus a kreatív gondolkodáshoz? Margaret Heffernan az üzleti életben szerzett tapasztalataiból merítve bebizonyítja, hogy gyakran az apró tettek vezetnek nagy eredményekhez. Érdekes történetei és meglepő statisztikái hozzásegítenek az erős szervezeti kultúra kialakításához.

A ​kommunikációs forradalom közepette az építészek valós időben ismerhetik meg a véleményünket, ami lehetővé teszi (és néha kényszeríti is őket), hogy olyan új ötletekkel és megoldásokkal álljanak elő, amelyek választ adnak korunk legégetőbb társadalmi és környezeti kérdéseire. Hogyan lehet kisebb helyen élni? Tud-e egy épület lélegezni? Lehet-e a föld alatt napozni? Vajon az építészet segíthet legyőzni a rákot? Marc Kushner építész, az Architizer.com alapítója egyedülálló nézőpontból, az építészet és a közösségi média találkozása felől mutat be 100 alkotást, amelyek már most előrevetítik a jövő építészetének újszerűségeit. A világ különböző pontjain megvalósult építészeti csodák fantasztikus fotói és történetei jól érzékeltetik, milyen szédületes iramban fejlődik az építészet a digitális korban.

"A ​sebesség korában nincs üdítőbb, mint a lassúság. A zavaró körülmények korában nincs nagyobb luxus, mint a koncentrált figyelem." A csendes üldögélés lehet a legnagyobb kaland az életben - állítja Pico Iyer, az ünnepelt útikönyvszerző, aki bejárta az egész világot. Leonard Cohen, Mahátma Gandhi, Marcel Proust és különböző innovatív vállalatok példáján keresztül mutatja be, hogy a magányos elvonulás növeli a kreativitást, és olyan életformát kínál, amely képes ellensúlyozni a modern világ őrült rohanását.

Nem ​véletlen, hogy a gyilkos gyűlöletet tanítani kell - sőt erőnek erejével kell az emberekbe oltani. Ez az érzés ugyanis nem természetes jelenség, hanem hazugság. Hazugság, amelyet újra és újra elhitetnek azokkal, akiknek jóformán semmijük sincs, és akik nem ismerhetnek meg más világnézetet. Hazugság, amelyben apám is hitt, és amelyet velem is szeretett volna elhitetni. Az egész életem azzal telt, hogy próbáltam megérteni, miért lett apám terrorista, és nyomasztott a tudat, hogy a terrorizmus nekem már a véremben van. Engem a fanatizmus bűvöletében neveltek, mégis az erőszakmentesség mellett döntöttem. Zak Ebrahim hétéves volt, amikor apja, El-Sayyid Nosair lelőtte Meir Kahane rabbit, a Zsidó Védelmi Liga vezetőjét. Miközben Nosair börtönbüntetését töltötte, segített megtervezni a World Trade Center elleni, 1993-as bombatámadást. E nem mindennapi könyvben végigkövethetjük, milyen utat járt be Zak, míg sikerült végleg maga mögött hagynia apja szörnyű örökségét.

Isserley, ​aki egy másik világból érkezett földünkre néhány társával, fáradhatatlanul járja Skócia útjait, "megfelelő" stopposokra vadászva. Faber lépésről lépésre bontja ki a jellemeket, a helyzetet, s mire teljes képet kapunk Isserleyről, már el is pusztult. A stopposok kidolgozott, tipikusnak nevezhető jellemek, pszichológiailag megalapozott önálló kis történetet képvisel mindegyik. A Felszín alatt nem igazán horror, nem igazán sci-fi, mégis mind a kettő. Örök irodalmi témát fejt ki: az emberi lét paradoxonját. Felveti a kérdést, mi is teszi igazán emberré az embert? Attól vagyunk emberek, hogy embernek nevezzük magunkat? Vagy attól, hogy le tudunk győzni más fajokat? Attól, hogy otthont teremtünk magunknak? Vagy attól, hogy a természet gyermekei maradunk? Esetleg attól, hogy kommunikálunk? Ezek alapján sem a földi emberek, sem a regényben szereplő idegen, magukat embernek nevező lények nem felelnek meg igazán az ember-képnek: egyik sem "emberebb" a másiknál. Az idegenek társadalma felsőbbrendűnek tartja magát, lenézi az embereket (akiket vodseleknek neveznek), ugyanakkor az ő társadalmuk a legszörnyűbb, legigazságtalanabb társadalmi berendezkedés.

Skócia ​egyik távoli hegyvidéki tanyáján nő fel Chris Guthrie, dolgos parasztszülők egészséges, munkára, családi boldogságra termett, szép leánya. A három kisregényből álló mű Chris Guthrie házasságainak örömeit és tragédiáját, fia kamaszéveinek és férfivá értésének történetét mondja el. A történet helyszínei: a tanya, a kisváros, majd a gyár, egyúttal a skót társadalom történelmi útjának is három állomása. Az 1935-ben fiatalon meghalt író műve ma már a skót irodalom klasszikus alkotásai közé számít, nem utolsósorban azért, mert költői erővel eleveníti meg a skót táj színeit és történelmi hagyományait, Chris Guthrie személyében pedig olyan vonzó és emlékezetes női alakot formál meg, aki élete legnagyott megpróbáltatásaiban is megőrzi emberi méltóságát.

"Szörnyű, ​hogy manapság mindenki a serdülőkorát éli" - sóhajt fel Gombrowicz hőse a regény vége felé, mint aki maga is belezöldült a sok talányba. Igaz, Jan Blonski szerint a Ferdydurke sajátos varázsát "teljes átláthatatlansága" adja: "A szituációk is, a figurák is, a stílus is hemzseg a váratlan fordulattól, s innen a fiatalság, a rendkívüliség, a boldog várakozás aurája, ami sugárzik a műből." A harmincas évek derekán született mű, amely máig a legnépszerűbb Gombrowicz-regény az író hazájában, bizonyos értelemben Karinthy Tanár úr, kérem!-jének rokona: időtlen szatíra a tanárok és szülők értetlenségéről, a jobb sorsra érdemes nebulók lázadásáról. De egyúttal az irodalmi konvenciók radikális paródiája is, s e tekintetben az igazi főhős maga az író, aki Umberto Eco-i nyitott művet ad a kezünkbe, a megírt alkotásban rejlő virtuális regényt, aminek az olvasóban kell megszületnie a szerzővel folytatott vitából és harcból.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.

Az ​Öljünk meg minden rohadékot erotikus-fantasztikus-krimi. Hőse, a fiatal rock Bailey, akit csak a body building érdekel, barátjával Gary Kiliannal, a Call riporterével - akaratán kívül - sötét bűnténybe bonyolódik. Felfedezik Markus Schutz doktor laboratóriumát, ahol eugenetikus kísérleteket folytatnak, mint a náci táborokban, s egy új emberfajtát, a szépembereket akarják létrehozni. Doktor Schutz ugyanis elhatározza, hogy megöl minden rondát (szóhasználatában rohadékot), hogy megnemesítse az emberiséget. A történetbe két F.B.I. ügynök, egy hatalmas kutya és számos lány is belekeveredik. Az F.B.I. ügynököket csak a titokzatos doktor, hősünket csak az alvás, a lányokat csak hősünk apollói teste érdekli. Izgalom, feszültség, meglepő fordulatok, szarkasztikus viani humor, fanyar életbölcselet jellemzi ezt a nem mindennapi könyvet, amelynek szemléletét talán a Boris Vian-i mottóval jellemezhetnénk a legjobban: "Élni tudni annyi: mint röhögni a halálon, s meghalni a röhögéstől"

Moon ​Unit Zappa, a zseniális zenész és showman, Frank Zappa 1969-ben született lánya, apja nyomdokaiba, művészi pályára lépett: regényíró lett. Önéletrajzi művének főhőse, Amerika Throne, önmagát keresi, igyekszik rendezni viszonyát apja emlékével, a híres férj maradék fényében élő anyjával, a férfiakkal és egyáltalán: a világgal. Hosszú, rögös út ez, sok-sok csalódáson, pszichoanalízisen és önámításon át vezet, ám Moon Unit (akárcsak nevének ihletője, az amerikai holdutazás leszállóegysége) sikerrel veszi az akadályokat, és ellenállhatatlan humorral megírt könyvében pontosan számol be ezekről. "Húzzatok ki a roncs alól" - idézi a Radiohead egyik dalát, ám ez esetben ő nem vár mások segítségére, hanem Münchhausen báró módjára a tulajdon hajánál fogva rántja ki magát már-már összeomló életének roncsai alól.

Görgey ​Gábor regényfolyammá terebélyesedett vállalkozása - az ötödik kötettel - a végéhez érkezett. A történet a rendszerváltozás utáni években játszódik. Főhőse, Topporczy Ádám - a "horthysta tábornok", Topporczy Dénes fia - nem találja helyét, ebben a megváltozott, új világban sem. Fell-felvillannak a múlt emlékképei: a világháború, a kitelepítés, a teljes kiszolgáltatottság évtizedei. Az emlékező főszereplő leginkább csendes szarkazmussal, öniróniával és belenyugvással szemléli az eseményeket, hiszen harag, bosszúállás soha, egy percre sem munkált benne. Előzményei: A homár páncélja Vadászszőnyeg Volt egyszer egy Felvidék Kísértések könyve

Topporoczy ​Ádám az emlékei között kutat, hiszen rá kell jönnie, miért követik. Az ismeretlennek, valamilyen kapcsolatban kell lennie a múltjával... Ádám tehát emlékezik: gáláns kalandok, elegáns bordélyok, felejteni való némberek villannak fel tudatában... És egyszerre megvan, honnan ismeri az őt követő férfit, és már azt is tudja, mi érdekli megbízóit. A megoldás a történelmi és társadalmi mélységeket feltáró könyv végén meghökkentő módon, nem mindennapi izgalmak közepette következik be.

A ​Kiskunhalom szociológiai irodalmunk egyik legjelentősebb alkotása. A színhely: egy alföldi falu, ahol látszatra minden csendes, és ahová a változásoknak, az eseményeknek még a megtört hullámai sem juthatnak el. Nagy Lajos azonban a nyugalmas felszín mögé lát, s a falu egyetlen napjának történetében izgalmasan érdekes világot mutat be. Mindaz, amit az ötvenéves író fél évszázad alatt megtudott szülőfalujáról, hiánytalanul belefér ebbe a cséplőgépzúgató nyári napba. Nagy Lajos figyelmét semmi sem kerüli el, a legkisebb dolgokból is tud következtetni, az ember sorsát nem önmagában vizsgálja, hanem összefüggéseiben, és bebizonyítja, hogy az egyes ember ezer szállal kapcsolódik a társadalomhoz, s éppen ezért minden lépése, cselekedete visszavezethető az adott társadalmi állapotokra. A kötetben megtalálható Nagy Lajos egyik legizgalmasabb elbeszélése, az 1919. május is, mely összebékíthetetlen emberi és társadalmi-politikai indulatok erőterébe viszi vissza az olvasót.

Ez ​a könyv a kábulat és az eufórikus gyönyör világáról szól, ahol a mértéktartás kérdésessé válik és a cél a pillanatnyi élvezetek teljes átélése. Ebben az önpusztító vad öröm-hajszában másképp működnek a gátló tényezők és a megfontolások. A végletekig próbára tett emberi szervezet minél hamarabbi ellazulása, kizárólagos mennybeküldése a szempont. Nem csak az alkohol és a kábítószerek alkalmasak a mámor elérésére, hanem a pszichikai és viselkedési drogok: a hisztéria és a melankólia különböző színű árnyalatai. Mintha zaklatott idegpályákon vágtatna velünk az életvonat, a megbomló elmék és szívek gyönyörű vágyakat szőnek, aztán a megvalósulásba, majdnem belehalnak. El lehet-e viselni józanul a nagy érzelmek súlyát? Csak akkor, ha a tobzódások mögött tisztaság dereng. Az emberi lélek, mint pislákoló fény..

Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (1130)

Jó ​ötlet-e letagadni a korunkat netes párkeresésnél? Mihez kezdesz, ha a barátnőd hatvanadik születésnapja egybeesik a barátod harmincadik születésnapjával? Szégyelljük-e magunkat, ha főnöztetünk, amikor az egyik gyerekünk tetves? Tényleg twittel a Dalai Láma, vagy azt az egyik titkára csinálja helyette? Lefeküdni valakivel két randi és hatheti sms-ezés után ugyanaz, mint férjhez menni két találkozás és hat hónapi levelezés után Jane Austen korában? Efféle dilemmákon emésztődve csetlik-botlik Bridget Jones a szinglianyaság buktatói között… És közben újra felfedezi a nőiségét – abban az életszakaszban, amelyet egyesek képesek az otromba és ósdi „középkorúság” szóval meghatározni. Igen, bridzselők, Bridget visszajött – és bármilyen meglepő, közben felnőtt lett, legalábbis egy kicsit. Most ötvenegy éves, de a körülmények szerencsétlen alakulása folytán megint egyedül van, és két kisgyerekről is gondoskodnia kell, valamint mellettük is időt szakítani szexi fiatal fiújára. Utolsó találkozásunk óta Bridget fölfedezte a Twittert (ő @JoneseyBJ), lecserélte a chardonnayt koktélra, és már nem önsegélyező könyveket olvas, hanem gyermeknevelési szakirodalmat. Persze, megint hebrencs kalandokba bonyolódik, de olykor – merjük kijelenteni? – mintha érzelmi érettségről árulkodna a viselkedése. Igaz, továbbra is képes olyan kelekótyaságokra, mint egy balul végződő botoxoztatás.

Jamaicán ​a rendőrségi terepjárók már dübörögnek, hogy kézre kerítsék a Magyarországról óriási vagyont „kimenekítő” és a távoli karibi szigeten bujkáló, korrupt pesti bankárt. Az Országos Jelzáloghitelbank elnökének privát gépén irtózatos erejű pokolgépet rejtettek el, és csupán percek kérdése, hogy Magyarország egyik legbefolyásosabb milliárdosát a feleségével együtt a levegőbe repítsék. André, a leszerelt légiós és szerelme, Adrienn e pillanatban fordul rá a genovai főutcára, de a rövid mézesheteknek egy orosz bérgyilkos vet véget, aki már a nyomukban liheg. A Megmentőből megismert André sorsdöntő válaszút elé kerül; cserbenhagyja Adriennt, amint korábbi élete megkísérti? Megtalálja a bankárt, akinek kapzsi mohósága Magyarországot végveszélybe sodorja? És mindezek után vajon visszatalál önmagához, vagy a dühödt bosszú olyan helyekre hajtja, ahonnan már nincs visszaút? Frei Tamás első regénye, A Megmentő, hónapokig vezette a hazai sikerlistákat. A „konspirációs akcióthriller” meghonosítójaként Frei Tamás második sikerkönyvében ismét az „itt és most”-ot tárja fel olvasóinak, torokszorító izgalmak közepette. Fordulatos érzelmi hullámvasúton repít minket az amerikai ultragazdagok csillogó villáitól az Everglades bűzös mocsaráig, a lélektelen emberrablók világvégi rejtekhelyétől a tőzsdecápák konspirációinak fehér abroszos asztaláig, a politika és bűnözés, a bosszú és leszámolás, a hatalmi és szerelmi játszmák terepére, aminek értő és érző ismerője, és amelynek a világa, egy államcsőd árnyékában, sokkal közelebb van a mai Magyarországhoz, mint gondolnánk…

Pedig ​André már azt hitte, hogy maga mögött hagyhatja a zaklatott múltat. Tévedett - mert az oroszok nem felejtenek... André Calvi megint célponttá válik, öngyilkos merénylő támad rá és imádott kislányára, Fruzsikára. Egyetlen másodperc véres drámája a nizzai utcán, amitől minden megváltozik. Szétrobban az élete, hogy aztán számára ismeretlen erők tőrbe csalják és keresztül rángassák a kelet-ukrajnai polgárháború mocskán. Közben magyar agrárbárók, akik csak a saját pénztárcájukat nézik, Moszkvában árusítják ki országot. A szövevényes nemzetközi játszmában, Amerika és Oroszország közé szorulva, a magyarok számára nagy a tét: a paksi atomerőmű éppúgy, mint az Adriai tenger mélyéről felhozott Anjou-kincsek, de a gátlástalan milliárdosok miatt hazánk NATO tagsága is veszélybe kerül. A magyar mezőgazdaságot kézben, a politikai elitet pedig sakkban tartó földesurak először még csak egy zalai vadászkastélyban konspirálnak, később viszont már orosz oligarchákkal, Azerbajdzsánban. A kérdés mindvégig úgy szól, hogy eltaktikázza-e magát a miniszterelnök? Az Agrárbárók Frei Tamás negyedik akcióregénye. A főhős ezúttal is André, a korábbi három kötetből már jól ismert magyar származású francia titkosügynök, akit ezúttal nehéz lesz felismerni... Frei Tamás 49 éves, manapság a nevét viselő nemzetközi kávézólánc, a Cafe Frei kiépítésével foglalkozik, miközben a regényírás a szenvedélye és a hobbija. Az egykor nézettségi rekordokat döntő televíziós évek óta három város között osztja meg az idejét. Budapesten, Nizzában és Miamiban él. Könyvei helyszíneit mindig bejárja, ezért is képes valósághűen bemutatni Donyecket, Moszkvát, Tokiót, New Yorkot, vagy éppen Bakut és Marokkót. Az olvasó a különleges "világkörüli utazás" ellenére szinte mindvégig Magyarországról olvas majd, mert az Agrárbárók a kulisszák mögé pillantva a jelenkor Magyarországát próbálja megérteni.

Ne ​a másikat vádold, ha boldogtalan vagy! – tanácsolja könyv­­ében a szerző. Érdemes megfogadni, s amennyire a mi viszonyaink közt lehetséges, alkalmazni. Nem csupán a házasságunk, a kapcsolataink válhatnak harmonikusabbá, hanem mi magunk is, ha – jobb későn, mint soha! – önmagunkat vizsgáljuk meg és alakítjuk át, hogy alkalmasak legyünk a boldogságra. (www.parkkiado.hu)

Adrian ​Mole átlépte a felnőttkor küszöbét és küszködik. Albérletek között vándorol, gőtékkel foglalkozik, ügynököl, étteremben mosogat és persze szorgalmasan írja regényét, az Ímhol hazámnak sík hegyeit. Megismerkedik egy szektával, pszichológushoz jár, aztán jön a szenvedélyes szerelem... És persze mindezt a rá jellemző fanyar humorral adja elő legújabb naplójában. Március 16. szombat. Átmentem Pandorához a leveleimért. Semmi különös: jégeralsó-rekklám, Reader's Digest előfizetési verseny (a díj egy aranyrúd) meg egy prospektus leszállított áru műbársony függönyök széles választékával. Jövő hónapban leszek huszonnégy, és be kell vallanom kedves naplóm, hogy azt reméltem, mire elérem ezt az életkort, érdekes és lenyűgöző emberek hadával állok majd levelezésben. Ehelyett a világ szemmel láthatólag olyasvalakinek tart engem, aki felkelés után magára húzza a jégeralsót, fölvonja a műbársony függönyt, és rögtön nekiül a Reader's Digest legújabb számának.

Egy ​fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja várába, és Mrs. Eileen St. Claire, egy csodálatos fiatal nő, titokzatos gyűrűt küld az Earlnek az ifjú tudóssal. Így kezdődik Szerb Antal egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektívregénye, amely a legendákkal teli, varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a képzelet szülte kísértetvilág a kor valóságos kísérteteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében.

Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (1155)

Ogden ​a dúsgazdag Mr. Ford elkényeztetett fiacskája, nemcsak elvált szülei perpatvarát kénytelen elviselni, hanem azt is, hogy különböző – erre szakosodott – emberrabló bandák lihegnek a nyomában, busás váltságdíj reményében. A szülőknek több se kell, a Kis Aranyrög védelmére számos alkalmazottat fogadnak fel, akik egymásról mit sem tudva alaposan összekavarják az iskola életét, ahová apja a rablók elől menekíti a gyermeket. Izgalmas kalandok és mulatságos helyzetek, valamint egy reménytelennek tűnő szerelmi szál teszi letehetetlenné Wodehouse 1913-ban publikált regényét, amely első ízben jelenik meg magyar nyelven. A regény egyik különlegessége, hogy főhőse, Mr. Burns, egyes szám első személyben meséli el a sok szálon futó történetet.

Egy ​háború, melyben az elfásult, didergő német katonákat már egyáltalán nem érdekelte a győzelem. Az egyszerű katona, a kisember már nem győzni akart, hanem életben maradni. De ez sem volt olyan egyszerű...

Nagyszabású ​társadalmi tabló az Urak, úrfiak a két világháború közötti Magyarországról s két nemzedék harcáról, útkereséséről. A mű középpontjában az Erdélyből áttelepült fiatal értelmiségiek állanak, akiknek kétszeresen is új világban kell újrakezdeniük életüket, kegyetlenül nehéz körülmények között. Vannak, kiket hamar megtörnek a gerincroppantó idők, s csak a legjobbak képesek őrizni szívükben ifjúkoruk nemes eszményeit. De a történelem nem fogadja kegyeibe ezt az elsodort nemzedéket. Alig hogy megvetették lábukat Budapesten, Európa fölött ismét sötét viharfelhők gyülekeznek...

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Egy ​esős napon a tizenöt éves Angela balesetet szenved a robogójával. Életveszélyes állapotban szállítják kórházba. A lány apja, Timoteo, aki a kórház jó nevű sebésze, mozdulatlanul vár a műtő melletti szobában. Rettegve gondol a következményekre, kérleli a lányát, hogy ne haljon meg. Miközben sebész kollégája Angela életéért küzd, Timoteo képzeletben beszél a lányához. Egy furcsán kezdődő, szenvedélyes szerelemről mesél, arról a nőről, akit igazából szeretett, és akiért mindent feláldozott volna. Ha nem lett volna túl késő... A megrázó erejű regény elsöprő sikert aratott Olaszországban. A könyvből 1.000.000 példányt adtak el, és közel harminc országban jelent meg.

A ​világhírű brazil író életművében fordulónak tartják ezt a regényt: ezzel kezdődik pályájának harmadik és sikerekben leggazdagabb szakasza, melyet oly dús művészettel megalkotott művek fémjeleznek, mint A vén tengerész, Az éjszaka pásztorai és főleg a Flor asszony két férje. Itt, a Gabrielá-ban tűnik fel Amado új modora, amelyben az epés indulat a szelíd iróniának és a bővérű humornak adja át a helyét, de úgy, hogy ez nem gyengíti, hanem inkább hitelesíti azt a társadalombíráló kedvet és közéleti elkötelezettséget, amely Amado minden művét jellemzi. Ebben az élvezetes szerelmi történetben Gabriela, a szép félvér lány az anyaföld nyugalmát egyesíti magában a vihar szenvedélyességével, és nemcsak kitűnő szakácsnőnek, hanem fölülmúlhatatlan szeretőnek is bizonyul. "Botlása" után pedig szerelmesének, a gyöngéd bártulajdonosnak van ereje, hogy kesztyűt dobjon a kisváros maradi erkölcseinek, és a maga életén példázza, hogy temeti el a kibontakozó polgárosodás a hűbéri oligarchia és az ököljog világát.

saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (292)

Egy ​háború, melyben az elfásult, didergő német katonákat már egyáltalán nem érdekelte a győzelem. Az egyszerű katona, a kisember már nem győzni akart, hanem életben maradni. De ez sem volt olyan egyszerű...

Nagyszabású ​társadalmi tabló az Urak, úrfiak a két világháború közötti Magyarországról s két nemzedék harcáról, útkereséséről. A mű középpontjában az Erdélyből áttelepült fiatal értelmiségiek állanak, akiknek kétszeresen is új világban kell újrakezdeniük életüket, kegyetlenül nehéz körülmények között. Vannak, kiket hamar megtörnek a gerincroppantó idők, s csak a legjobbak képesek őrizni szívükben ifjúkoruk nemes eszményeit. De a történelem nem fogadja kegyeibe ezt az elsodort nemzedéket. Alig hogy megvetették lábukat Budapesten, Európa fölött ismét sötét viharfelhők gyülekeznek...

Milyen ​más ez az éjszaka! Olyan különösen ragyognak a csillagok, olyan édesen alszanak a virágok, a fák. Márti szobájában a helyén pihen minden játék. A baba, a plüssmackó és a nyuszi még csak ásítoznak, Mártit viszont csodálatos álom kerítette hatalmába. Azt álmodja, hogy egy vándorcirkusszal járja a vidéket - bohócok, lovak, elefántok és akrobaták társaságában.

Ogden ​a dúsgazdag Mr. Ford elkényeztetett fiacskája, nemcsak elvált szülei perpatvarát kénytelen elviselni, hanem azt is, hogy különböző – erre szakosodott – emberrabló bandák lihegnek a nyomában, busás váltságdíj reményében. A szülőknek több se kell, a Kis Aranyrög védelmére számos alkalmazottat fogadnak fel, akik egymásról mit sem tudva alaposan összekavarják az iskola életét, ahová apja a rablók elől menekíti a gyermeket. Izgalmas kalandok és mulatságos helyzetek, valamint egy reménytelennek tűnő szerelmi szál teszi letehetetlenné Wodehouse 1913-ban publikált regényét, amely első ízben jelenik meg magyar nyelven. A regény egyik különlegessége, hogy főhőse, Mr. Burns, egyes szám első személyben meséli el a sok szálon futó történetet.

Mi ​lenne, ha...? Mi lenne, ha a tudósok megtalálnák az állat és ember közt hiányzó láncszemet, nem is megkövülten és egy példányban, hanem elevenen és több ezer példányban? Ebből a fantasztikus feltevésből kiindulva, a francia író a tragikomikus bonyodalmak, ötletes fordulatok, szellemes epizódok láncolatain keresztül vezeti a cselekményt az aggodalommal várt végkifejlet felé. A kötetben a regényen kívül az író híres - tv-játék formájában sikert aratott - novellája, a Tenger csendje és más elbeszélései is megtalálhatók.

A ​kamaszévek "kincses szigetén" találkozott utoljára a felnőtt magyar olvasó Robert Louis Stevenson 1850-1894 nevével. Emlékezete minden bizonnyal ilyesfajta képet őriz meg íróról: mult századi jelenség - visszahozhatatlanul távoli, mint a gyerekkor. Stevenson azonban korántsem csupán ifjusági iró, mint ahogy nem is egyértelmően romantikus. Az a két évtized pedig (1878-2894) a századvég, a késő Viktória-kor, amelyben művei gyökereznek, az a társadalmi és irodalmi atmoszféra, amely átjárja őket, éppenséggel távol áll a boldog békeidő idilli egyszerűségétől. Robert Louis Stevenson tipikus századvégi figura. Átmeneti jelenség; legértékesebb tulajdonságai: a továbbvezető tendenciák, a műveiben felsejlő XX. századi távlatok. Meséi és egzotikus históriái Maughamot és Forstert előlegezik, kriminalisztikai kisérletei Chestertont és Greene-t, történelmi regényei pedig Hardyt és a lélekelemző modern regény nagyjait. Fő érdeme, hogy sikeresen házasította össze Flaubert-t Dumas-val... Nincs diszharmónia a tartalom és a kidolgozás közt; a kidolgozás megnevesíti a tartalmat, kibontakoztatja igazi értékeit.

olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok