Ajax-loader

Horváth Mária

Rate_positive 2 Rate_neutral 0 Rate_negative 0

14 napja velünk van ma itt járt

Badge-jomunkas

Kívánságlista

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.


Erdély, ​havasok alja, vadászatok, pásztorok és prepegyitok világa bontakozik ki Wass Albert leghíresebb regénytrilógiájában. Főhőse, Nuca a zord világ ellentéteként maga a lelki szépség: a természet hűséges leánya. Látóasszonyi képessége személyes akaratán túli végzetszerűsége mintegy isteni törvény megtestesítőjévé teszi.

A ​legtöbb embernek első hallásra rejtély Diamond könyvének címe: "A harmadik csimpánz tündöklése és bukása". Az emberszabású majmok közül valószínűleg ismeri az orángutánt, a gorillát, de hogy háromféle csimpánz is létezne, ez különös. A tájékozottabb biológus hallott talán már a csimpánzok két jól megkülönböztethető fajáról, arról, hogy a közönséges csimpánz mellett létezik egy törpe csimpánz is. De mi vagy ki az a harmadik? Megdöbbentő, sokak számára elfogadhatatlan állítás: Mi vagyunk! A molekuláris biológia sok meglepő eredményt produkált már. Ezek közül kiemelkedő az a megállapítás, hogy a DNS-be írt genetikai programunk 98,4%-ban megegyezik a "másik két" csimpánzéval. A szerző arra kíváncsi, hogy mi volt ez a csekély 1,6%-os genetikai változás, ami ilyen fantasztikus sikert tett lehetővé fajunknak a Föld teljes benépesítésében, meghódításában és tönkretételében is - utóbbival potenciális bukásunkat is előre vetítve.

Rengeteg ​gátlás és félelem van bennünk még a legegyszerűbb helyzetekben is -rettegünk attól, hogy ha megmutatunk magunkból valamit, akkor kitesszük magunkat mások kritikájának, ítéletének, elutasításának. Sokkal egyszerűbbnek tűnik, ha inkább elrejtőzünk a szerepeink mögé, ha nem mondjuk ki, amit gondolunk, ha nem fejezzük ki, amit érzünk, mert így nem szolgáltatjuk ki magunkat annak, hogy mások nem fogadnak el és nem szeretnek bennünket. Éljük-e így le az életünket? Óvatosságunkban nem hagyjuk-e ki éppen a lényeget? Képesek lehetünk-e valódi intimitásra, megvalósíthatjuk-e legmélyebb vágyainkat, ha állandó önvédelemre rendezkedünk be? Úgy látom, a legtöbb ember nem meri azt az életet élni, amit a szíve mélyén kívánna. Azt mondjuk, nincs rá lehetőségünk, de sokszor valójában bátorságunk nincs, hogy kivívjuk, megteremtsük azt. Ehhez ugyanis egyrészt el kellene hinnünk azt, hogy képesek vagyunk rá, másrészt elsősorban saját belső hangunkra hallgatni, nem pedig mások - gyakran jóakaratú, de megalapozatlan, önös érdekekre épülő, vagy akár kifejezetten romboló - véleményére. Azon erőlködünk egész életünkben, hogy másoknak megfeleljünk, hogy ne gondoljanak rosszat rólunk, ne szóljanak meg, ne bántsanak minket, miközben önmagunkat cserbenhagyjuk. Miért nem tesszük fel néha a kérdést: És akkor mi van?! Mi van akkor, ha valami nem sikerül, ha valaki nem fogad el? Megéri-e lemondani arról, hogy a saját bensőnkből fakadó, autentikus életünket éljük, csak azért, hogy soha meg ne sérüljünk, el ne utasítsanak, el ne bukjunk (ami minden bizonnyal így is, úgy is lehetetlen)? Azt tapasztalom, hogy visszatekintve mindig megbánjuk, ha nem tesszük meg, ami igazán fontos lett volna számunkra, ha elszalasztjuk azokat a lehetőségeket, amelyek által azzá lehetnénk, akik lenni szeretnénk. Igen, vannak az életben rettenetesen nehéz és ijesztő helyzetek, amikor természetes, hogy félünk - mint ahogy olyan mély felnőttkori gátlások és szorongások is, amelyek korai sérülésekből fakadnak, így gyakorlatilag beleíródtak a sejtjeinkbe. Ilyenkor valóban nem könnyű a dolgunk - de vannak eszközök a kezünkben, és szó sincs arról, hogy ebbe bele kellene törődnünk, hogy ne élhetnénk bátran és hitelesen az életünket, ha így akarjuk, és erőfeszítést teszünk érte.

Agnyeska ​szereti csendes faluját a völgyben, az erdőket és a csillogó folyót. Kis világának peremén túl azonban a gonosz varázslattól sötétlő Rengeteg burjánzik, melynek árnyéka a lány életére is rávetül. Népét egy szigorú varázsló oltalmazza a Rengeteg hatalmától, a Sárkányként ismert mágus azonban szörnyű árat követel a segítségéért: tízévente egy hajadont. Ahogy közeleg a kiválasztás ideje, Agnyeska félelme egyre nő, mert tudja, hogy legjobb barátnőjére, a szépséges és bátor Kasjára fog esni a Sárkány választása, és senki sem mentheti meg a rá váró rettenetes sorstól. Amikor azonban a Sárkány eljön, nem Kasja lesz az, akit elragad. „A Rengetegben minden megvan, amit Novik írásaiban szeretek, és ráadásnak némi óvilági mágia és a sötét tündérmesék zamata.” Patrick Rothfuss, A szél neve szerzője „Vad, pezsdítő és mélyen, sötéten mágikus. Azonnal a klasszikusok közt a helye.” Lev Grossman, A varázslók szerzője

Íme ​egy könyv az élet kegyetlen varázslatáról, melyet már több évtizede olvasunk újra és újra, titkon azt remélve, hogy e történetben minden baj csak átmeneti.A szemérmesen félszeg, szerelemre éhes Colin és a kedvesen egyszerű Chloé gátak nélkül beteljesülő kapcsolatának története Boris Vian tollából meghökkentő stílusban, üde frissességgel, pergő ritmusban születik meg. A világot önfeledten habzsoló pár szerelmi történetében az abszurditás humorával, kiapadhatatlanul változatos őrültségeivel támadja a hamis értékek, a pózokkal teli sznobizmus konzerválóit, úgy, hogy a meglepő szófordulatok, szinesztéziák és szürrealista helyzetek mögött azért mégiscsak az alapvető emberi érzések görgetik a szerelmi történet cselekményét.Az olvasó csodálkozó mosolya hamar lesz harsány nevetéssé, ami hirtelen az arcra fagy, mert a szerelmesek szertelen boldogságára váratlanul iszonyú csapást mér az ostoba végzet: a kivédhetetlen tragédia...

A ​népélet múltját kutató néprajztudósok értékes segítőtársai azok a nagy tudományú falusi öregek, akik megőrizték emlékezetükben a régi szokásokat, az elődeiktől hallott meséket, dalokat, gyerekkoruk játékait. Pintér Pálné tihanyi parasztmesélő is ilyen jó emlékezetű falusi asszony, néprajzi pályázatok többszörös nyertese. Ő is sok jétékot, hiedelmet, dalt, mesét, mondát tud, de könyvében ne keressétek az ismerős balatoni mondák változatait, sem a népmesék hagyományos alakjait, motívumait. Pintér Pálné belelátja a mesét környezetébe, ezért tud olyan szépen mesélni a gyöngykagylóról, a tihanyi belső tóról, a gólyákról vagy a halászokról. Az ő meséiben a borzavári erdész fiával, Ákumbákum királyfival, a talpraesett Rebekával, Murkó herceggel találkozhattok, és az is kiderül, ki a csodakút jó álmot hozó, gyógyító tündére.

Covers_52895
A ​Tündértó titka Ismeretlen szerző
0
6

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_101264
0
11

A ​csoda, a varázslat, az emberen túli lények mindig foglalkoztatták a népek és gyermekek képzeletét. Ahány ország, égtája a világnak, annyiféle alakban lépnek elénk a tündérek, manók, boszorkányok, törpék, trollok, annyiféle csodaszerszámot és bűverőt használnak - és mégis mind közeli rokonok, régi ismerősök. A tündérmesék világának ezt a változatosságban megmutatkozó egységet szemlélteti kötetünk, mely a Népek Meséi sorozattól eltérőleg nem egy tájegység, hanem egy mesei műfaj alapján fogja össze anyagát: a legszebb, legfordulatosabb mesékből válagatott T. Aszódi Éva, melyeket öt világrész népei teremtettek meg gazdag képzeletükkel. Heinzelmann Emma gazdag, változatos és mesterien stílusos rajzai kísérik a szöveget.

Valamikor ​réges-régen élt egyszer a Balatonban egy nagy szakállú vízikirály. Erről a vízikirályról, hétszépségű lányairól, a hínártündérekről, egy mesebeli kis piros hajóról és a tihanyi varázsfüvekről szólnak Lipták Gábor új meséi. A balatoni mondák világa elevenedik meg a mesékben a vízi világ különös fényű alakjaival, akik a nép ajkán évszázadokon át éltek, hogy végül íróra találjanak.

Közel ​másfél évszázada annak, hogy Ipolyi Arnold: Magyar Mythológia című akadémikus stílusban íródott műve megjelent. A kutatók és az érdeklődők számára ma is kiváló forrásmunka, úgy a pogány magyarok ősvallása, mitológiája és azok vallási hite és szertartásai tekintetében. Teljesebb mű a témáról azóta sem született. Nincs a magyar tudományos irodalomnak még egy olyan műve, amelyről későbbi kutatók kevesebb elismeréssel írtak volna, de amelyből legtöbbször a forrás megnevezése nélkül többet merítettek, mint Ipolyi Magyar mythológiája. A magyarok ősvallását keresve a szerző megalkotta a folklór-néprajz alapjait.

Folytatódik ​Táltosfia családjának és barátainak története. A történelem órájának mutatója a 930-as években poroszkál, abban a korban, amelyet - némileg tévesen! - a történészek egyszerűen csak a kalandozások koraként említenek. A magyar törzsszövetség szállásterülete most már biztos határokkal kerített és óvott, de a mélyben valami készülőben van. A Nyugat megismerte a magyarok harci erejét és stratégiáját, s igyekszik felkészülni ellene. Míg egyik oldalról arra kérik a magyar törzsszövetséget, hogy némely nyugat-európai kiskirály oldalán jó pénzért és zsákmányért beavatkozzék, a másik oldal fegyverkezni kezd ellene. A magyarok ennek ellenére a következő esztendőben egészen Konstantinápolyig vágtatnak, súlyos vereséget mérve a bizánci haderőre, ráadásul az al-dunai besenyőkkel szövetségben, akikkel előtte nem volt felhőtlen a viszonyuk. Bizánc kilenc esztendőn át súlyos sarcot fizet a törzsszövetségnek. Itália felé is rendszeresek a zsákmányszerző hadjáratok. Eleinknek egy nagyobb egysége a mai Spanyolország területére is behatol. A korabeli mór történetírók munkáikban részletesen beszámolnak erről a hadjáratról. Valami azonban még sincs rendjén idehaza. Békétlenkednek a törzsek, és a törzsfők egymásnak feszülnek. Az eseményekben fontos szerepet játszik egy asszony, Lelle, akit csak Aranyasszonynak hívnak, és akit csodás képességekkel áldott meg a Világügyelő: érzi a jövendőt. Egyre többen hisznek neki, a közrendűektől kezdve a tekintélyes vezérekig… Valami készülőben van… Fajsz vezér és Bulcsú horka fejében megszületik a gondolat: nem lenne haszontalan, ha a távolabbi politikai célok érdekében a magyarok a bizánci kereszténység felé közelítenének…

A ​nagy mesemondó gazdag hagyatékában jól megférnek egymással a mesék a mondákkal, így van ez e kötet közel húsz darabjával, amely Benedek Elek saját gyűjtéséből közöl magyar népmeséket és mondákat. A Réka királyné sírja a magyar múlt régi, homályba vesző esztendeiig vezet el, amikor a hunok hatalmas királya, Attila élt és uralkodott. A hiedelem úgy tudja: tündérek építették Bálványos várát. Egy tündér állott a hegy tetején, tizenkettő lent a Bálványos patakban, s úgy adogatták föl neki a követ. A mondák szinte az élőbeszéd természetességével elevenítik föl Zeta vára, Hiripné fiai, A kápolna harangja, Mirkó királyfi történetét. Benedek művészetében a mesélőkedv áradása a székely nyelv eleven közvetlenségével párosul (Etéd; Szolokma; Atyha; Szerencsének szerencséje; Firtos és Tartod; A Szentdemeteri kastély; Csicser). Tündérekről és ördögökről szólnak e mesék és aranypalotában lakó szépséges tündérasszonyról, akinek két növendéklánya volt Maros és Olt. Meg kevély, gőgös asszonyról, aki nem ismer el a földön maga felett hatalmat, ám vára pillanatokon belül porrá omlik, s vele megsemmisül Venturné büszkesége is. A gyerekek számára a mesetartalmat hitelesen közvetíti Elek apó tüneményes stílusa.

Ősvallásunk ​tündérei a tündöklő égi Tündérország titokzatos és jóságos követei, a magyarok egykori angyalai. Mondáink szólnak a tündérek csodálatos aranykoráról, mely az emberi természet megromlása miatt tűnt el... A kutató-író bemutatja valaha-volt tündérvallásunk emlékeit, tündérhitünk párhuzamait és részletesen elemzi a tündérmulatság beavatási misztériumát is.

Covers_82674
Az ​ősi magyar hitvilág Ismeretlen szerző
0
15

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_324968
0
10

A ​magyar irodalomtörténet és folklór hálával tartozik Kálmány Lajosnak, hogy ezt az adalékokban gazdag és így jelentékeny kútfői értékkel is bíró mesegyűjteményt megmentette, kiadásra elkészítette és összehasonlító kritikai jegyzetekkel ellátta.

"Nagy ​utat tett meg a mese hőse, míg Prométheusztól, az isteni hérosztól a ravasz, furfangos kópéig eljutott. Egyetlen hős ő, csupán színét változtatta meg. Mert a mesei hős mindig mitikus: erre kötelezi a kozmikus küzdelem, melyet vívnia kell a gonoszság kipusztíthatatlan, százfejű hidrájával! Ugyanakkor mindig ember is, még ha aranyhaja van is; még ha csillag ragyog is a vállán; hiszen vízre eresztik, elássák, fejét karóba húzzák. S mert emberi nyugtalanság űzi, úttalan útjain túl a világ térségein magányosan bolyongja be az alvilág sötét zugait, miként a Nap, Hold és Szélvész birodalmát. A mese az Ember története, akinek hőssé kell válnia, hogy emberségét megőrizze."

A ​kötet a magyar boszorkányság archaikus előzményei közül a Balkán népeinek tündérekhez fűződő kultuszát és hiedelmeit mutatja be.Míg a magyar néphitben ennek az ősi indoeurópai hiedelem- és rítusrendszernek a nyomai főként boszorkányhiedelemként éltek tovább,a boszorkányüldözéstől mentes szerb, bolgár,görög,román területeken a tündérkultuszt tisztább formájában találhatjuk meg.A tanulmány részint a tündérhit még élő emlékeit mutatja be, részint a másodlagosan "elboszorkányosodott" magyar és balkáni hiedelmekből rekonstruálja a Balkán népeinek valamikori tündérkultuszát.A legfontosabb kifejezések az emberek és tündérek mindennapi és rituális kapcsolatairól, a tündérvarázslók extatikus gyakorlatáról,a tündéreket megjelenítő rituális társaságokról és mindezeknek a boszorkányhiedelmekkel ötvöződött nyomairól szólnak.Ily módon fény derül a "boszorkányszombat" - és "boszorkánytársaság" - képzetek egyik fontos népi előzményére is.

Ez ​a kis könyv arra törekszik, hogy a magyar néphit és népszokások terén való tájékozódást a tudományban előkészítse és annak eddigi eredményeit a közönség számára hozzáférhetővé tegye. Korlátozott a szabott ívszám és ez a magyarázata, ha sok mindent nem tárgyaltam, amit szerettem volna. Nem törekedtem kimerítő anyaggyűjtésre, inkább a nemzetközi kapcsolatok kimutatása volt a célom. A »Rontás és varázslás« című fejezetben a harmatszedésről mondottak kissé másként csoportosítva megtalálhatók »Adalékok a magyar néphithez 1920« című művemben. Ettől eltekintve kerültem az ismétléseket, inkább olyan kérdésekkel foglalkoztam, amelyeket az eddigi irodalom többé kevésbbé elhanyagolt. Feltűnő talán, hogy a téli, tavaszi és nyári ünnepeket tárgyalom az őszi nélkül. Ennek az a magyarázata, hogy az őszi »jeles napok« közül csak a halottak napjának van önálló jelentősége, ennek külön tárgyalását pedig a halotti szokásokról szóló fejezet pótolja.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.