Ajax-loader

Veresné Dr. Bálint Márta

Rate_positive 102 Rate_neutral 1 Rate_negative 0

1046 napja velünk van 1 napja láttuk utoljára

Supporter_300 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-hardrukkcafe_20

Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)


A ​zseniális és öntörvényű Lisbeth Salander életveszélyesen megsebesül. Még kórházban ápolják, amikor egy szűk, semmitől vissza nem riadó kör már szervezkedni kezd. A tét óriási a számukra: a svéd titkosszolgálat munkatársaiként bizonyíthatóan súlyos törvénytelenségeket követtek el. Mindenre képesek, hogy Salandert egyszer és mindenkorra eltüntessék, és ártalmatlanná tegyék szövetségesét, a sztárújságíró Mikael Blomkvistot is, aki jól dokumentált tényfeltáró riportban akarja leleplezni üzelmeiket. Rendőrök, titkos ügynökök, újságírók, közhivatalnokok válnak szövetségessé vagy halálos ellenséggé a küzdelemben, amely az egész politikai elitet óriási botránnyal fenyegeti. Azzal a gyermeki izgalommal és örömmel olvastam a Millennium trilógiát, mint valaha Dumas vagy Dickens műveit. Titkon azzal a reménnyel tölt el, hogy talán nincs minden veszve a mi tökéletlen világunkban. Lisbeth Salander, légy üdvözölve a halhatatlan regényhősök között!

Joey ​Harker egy átlagos kamasz: próbálja átvészelni az iskola megpróbáltatásait, viszonzatlanul szerelmes, és nincs benne semmi különleges. Azon kívül, hogy képes bárhol eltévedni. Egy nap aztán felfedezi, hogy az ő Földje csak egy a trillió alternatív Föld között, melyek egy részén a mágia az úr, más részén a tudomány, s ezek ádáz háborúban állnak egymással. Joeyt a békítő erő, a Köztesvilág szemelte ki magának, mivel született Világjáró, és így segítheti az egyensúly fenntartását, méghozzá más Földekről származó, saját alternatív énjeivel együtt. Kiképzést kap, hogy felvehesse a harcot a mágikus és a tudományos ellenségekkel, hogy ő, aki még a saját kis városkájában is eltéved, világok között járhasson világmegváltó küldetésben. Neil Gaiman és Michael Reaves regénye vad kalandozás világokon belül és világok között, jól megrajzolt helyszínekkel és élénk karakterekkel, különleges lényekkel és váratlan fordulatokkal.

AMIKOR ​EGY EMLÉK FELENGED, A MÚLT SZIVÁROG KI BELŐLE Mit tehet egy hétéves fiú, ha az addig nyugodt, vidéki életet megzavarja valami, ami nagyobb nemcsak nála, de az általa ismert felnőtteknél, sőt az általa ismert világnál is? Ami a világon túlról jött? Hirtelen elszakad a saját családjától, és egyetlen hely van ahová mehet, egy ház a földút végén. Ebben a házban három nő lakik, három nemzedék, nagymama, anya és lánya, akik sokat láttak és még többet tudnak. Ismerik a titkos utakat és lebegő járatokat, értik a halk szavakat és a néma igéket, jártak a földeken innen és a vizeken túl. Ők segíthetnek, csakhogy mint mindennek, a segítségnek ára van. Neil Gaiman új regénye a gyermekkor varázslatát mutatja a felnőttlét karcos szemüvegén át, az ártatlanság elvesztését a tapasztalat párás tükrében, hírnevéhez méltóan egy olyan történetben, amely semmihez sem hasonlít.

Rémfilmet ​forgatnak a Himalájában, amúgy hollywoodi módra. A forgatás azonban igazi horrorrá változik: titokzatos gyilkos öldösi a színészeket. Talán hírmondó sem maradna belőlük, ha nem tűnne fel a környéken a közeli kolostorban kutatómunkáját végző Leslie L. Lawrence és barátja, Jondon láma. Ismét előkerül a pipa, a 38-as Smith and Wesson, s gyilkos hajsza kezdődik a tettes után a világ tetejének égbe nyúló csúcsai között.

Miután ​az isten háta mögötti tanyán élő tizenkét éves térképrajzoló zsenit, T. S. Spivetet váratlanul telefonon értesítik a Smithsonian Intézetből, hogy elnyerte a rangos Baird-díjat, a normális élet - már amennyiben a családi vacsoraasztalnál folytatott társalgás feltérképezését annak tekintjük - félbeszakad, és kezdetét veszi az egész országot átszelő bizarr utazás, amely a montanai tanyáról a washingtoni múzeum patinás termeibe röpíti a főhőst. T. S. egyedül vág neki, virradat előtt azzal a tervvel indul el, hogy föllóg egy tehervonatra, és potyautasként jut el keletre. A szerelvénnyel együtt kalandjai is nekilódulnak, a fiú pedig aprólékos gonddal dokumentálja, feltérképezi, szemléltető ábrákba, grafikonokba foglalja élményeit, egyebek között a Közép - Nyugat legendás féregjáratait, a látszólag visszafelé forgó autókerekekkel és a McDonalds gyönyöreivel egyetemben. Vajon az ember hogyan ábrázolja térképen a családjáról leszűrt bonyolult tanulságokat, miként juttatja kifejezésre a szívfájdalom, a magány és a szeretet finom rezdüléseit? Bizonyos kérdésekre választ kapunk, ám közben mindegyre újak vetődnek föl. "Két jóslat a T. S. Spivet különös utazásával kapcsolatban: az olvasók éppúgy imádni fogják, ahogyan én, és kevesen akadnak majd közöttük, akik tapasztaltak már bármi effélét. Padlót fogtam Reif Larsen tálentumától, gazdagsága, fantáziája fölvillanyozott. Íme, egy könyv, amely véghez viszi a lehetetlent: ötvözi Mark Twaint, Thomas Pynchont és A család kicsi kincsét. A jó regény szórakoztat, a kiváló olyan, akár az égi adomány azoknak az olvasóknak, akik elég szerencsések, hogy rájuk leljenek. Ez a könyv kincs." - Stephen King

Negyven ​éve történt. Az agg milliárdos elveszítette unokahúgát, akit gyermekeként szeretett. S azóta is, évről évre, valaki – mintha az őrületbe akarná kergetni – minden születésnapján emlékezteti az idős urat arra a tragikus napra… Az évek óta tartó nyomozás új lendületet kap, amikor a férfi felfogad egy vesztes sajtóper után állás nélkül maradt, rámenősnek tűnő újságírót, hogy kísérelje meg az igazság kiderítését. Hisz sokan élnek még a rokonságból, akik akkor ott voltak. A gyilkosnak köztük kell lennie… Ugyanakkor egy jó hírű magánnyomozó iroda munkatársnője rááll az újságíróra, s szinte mindent kiderít róla, ahogyan mások sem bízhatnak abban, hogy titkuk rejtve marad a kivételes tehetségű, tetovált lány előtt.

Elbűvölő, ​lélegzetelállító történet egy titokzatos világról, amely egy letűnt kultúra rejtelmeibe, egy japán gésa életébe enged bepillantani. A történet egy szegény halászfaluból elkerülő 9 éves, kék szemű kislányról szól, akit eladnak egy gésa házba. A hű önéletrajzi leírásból tanúi lehetünk élete átalakulásának, miközben beletanul a gésák szigorú művészetébe, ahol a szerelem csak illúzió, ahol a szüzesség a legmagasabb áron kel el, ahol a nő feladata, hogy szolgáljon és tudásával elbűvölje a befolyásos férfiakat. Átélhetjük a háború okozta változást, amely egy új életforma kialakítására kényszeríti a gésákat, nem hoz szabadságot csak kétségbeesést és vívódást. A hangoskönyv Pécsi Ildikó előadásában került kiadásra.

Leslie ​L. Lawrence volt professzora John C. Lendvay cipősdobozt talál az asztala alatt, amelyben ezúttal nem cipő van; egy afrikai ültetvényen megjelenik a meggyilkolt Linda Hoskins szelleme; egy zöld mamba megmarja Frederic McIntire-t és még másokat is; a varázsló operálni akar, de még idejében meggyilkolják; a maszájok vért szolgálnak fel reggelire; a gyilkos pedig a markába nevet. Nem sokáig...

Alighogy ​Leslie L. Lawrence megkezdi nyelvóráit az oldsborough‑i főiskolán, éjszaka titokzatos apáca látogatja meg bezárt szobájában, riadtan segítségét kéri, majd nyomtalanul eltűnik. Ezzel fergeteges hajsza kezdődik a Himalájában rejtőző Gonosz leple után, amelybe bekapcsolódnak a gondolatalakok, a tulpák is. Már‑már tragikus véggel fenyeget a himalájai kaland, de ekkor Leslie L. Lawrence fogai közé szorítja pipáját, kezébe veszi .38‑as Smith and Wessonját, s az ég mintha derülni kezdene a hegyóriások felett…

Gyakorlatsorok ​az ovuláció serkentésére, várandósoknak, szülés utáni problémák rendezésére, inkontinencia megszüntetésére. Mikor, hogyan és milyen esetekben segíthet a Módszer? 1. Fogamzásgátló szereket használtál, mégis megfogantál? 2. Erős fájdalmaid vannak menstruáció előtt vagy alatt? 3. A menstruáció időtartama több mint öt nap? 4. Súlytöbblettől szenvedsz, de nem túlzott evéstől? 5. Nem vagy fogamzóképes, habár nincs semmi meghatározott orvosi ok erre? 6. A változás kor tünetei okoznak szenvedést? 7. Egy évben csak egy-két, vagy három menstruációd van és ez zavar téged? 8. A menstruáció rendszertelenül jelentkezik nálad, egyszer kéthetenként, egyszer kéthavonként? 9. Soha nem volt menstruációd természetes módon, habár elmúltál 13, 20, sőt talán még 30 éves is? 10. Férfi társainknak is vannak problémái?

A ​világ és ami alatta van Richard Mayhew egy fiatal üzletember jó úton a fényes karrier, szép feleség és kellemes élet felé... ami mind semmivé lesz, amikor egy bajba jutott lány segítségére siet. Jótette jutalmául a hétköznapi Fenti Londonból átkerül a baljós, sötét Lenti Londonba, az elveszett idők, elveszett helyek és elveszett emberek bizarr világába. Különös társaságba csöppen: Ajtó - a lány, akin segített - nemesi származású és szülei gyilkosát keresi; de Carabas márki kétes szívességeket behajtva éli még kétesebb életét; Vadász a világ legnagyobb szörnyeit hajszolja. A csatornák és metróalagutak labirintusában velük kell boldogulnia Richardnak, hogy segíthessen másokon és így segíthessen magán is. Vajon megleli-e azt az életet, amelyet már jóval korábban elveszített, mint hitte?

Az ​egzotikus receptekkel teli regény a XVII. századi Anglia vallás- és polgárháborúk sújtotta, érzéki és veszélyes világába kalauzolja az olvasót. A főhős boszorkánysággal vádolt anyja a közeli erdőben keres menedéket kisfiával, Johnnal, mikor a falu feldühödött népe az életükre tör. Bár nincs mit enniük, az asszony csodás erejű szakácskönyvének segítségével életben tartja éhező gyermekét. A sors szeszélye folytán a legyengült gyermek átvészeli a telet, és a Buckland Major konyháján találja magát, ahol az évek során korának legnagyobb mesterszakácsa válik belőle. Amikor pedig Lady Lucretia, a ház urának leánya koplalással tiltakozik közelgő esküvője ellen, Johnra hárul a feladat, hogy olyan lakomával lepje meg, amelynek még a holtak sem tudnának ellenállni. Lawrence Norfolk 1963-ban született Londonban. Első regénye, az 1991-ben megjelent Lempriere-lexikon egycsapásra világhírű íróvá tette, akinek páratlanul gazdag nyelven megírt történelmi regényeit Umberto Eco és Thomas Pynchon műveihez hasonlították.

Ki ​ne ismerné Bogar bárd meséit? Hiszen e könyv minden valamirevaló varázslócsaládban ott van a gyerekek könyvespolcán, ugyanúgy, ahogy a mugliknál (vagyis a varázstalan népeknél) a Grimm mesék. Bogar bárd itt olvasható öt meséjének mind megvan a maga mágusa, varázslója, s mindegyik más-más módon szórakoztat, nevettet vagy emlékezik meg halálos veszedelmekről. Albus Dumbledorenak - A Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola legendás igazgatójának - a mesékhez fűzött kommentárjai még élvezetesebbé teszik az olvasást, varázslók és muglik számára egyaránt. _Egy különleges és varázslatos kötet a szerző, J.K. Rowling rajzaival._

A ​neves drámaíró, Simai Kristóf több mint 210 éve (1795) egy szakácskönyv írásába fogott – ami azonban sohasem jelent meg. A kézirat szerencsére fennmaradt, és a szerző szándékát beteljesítve most megjelenik. Igazi gasztrotörténeti érdekességről van szó: itt találkozhatunk először kukoricás recepttel, itt olvasható a paprika és a paradicsom használatának első feljegyzése is.

A ​félárva, zárdában nevelkedett Idának az apja, Ó Péter borkereskedő gazdag hozománnyal, hirdetés útján keres férjet: sürgősen szabadulni akar leányától, hogy továbbra is szabados életmódjának hódolhasson. A leendő férjnek életmentő a pénz, hisz tehermentesítheti vele nővére birtokát, s jómagának is alkalma nyílik festői ambíciói megvalósítására. Az esküvő előtt Balogh Csaba és Ó Ida megfogadja egymásnak: üzleti alapú és szigorúan formális házasságukat egy esztendő múltán felbontják...

Covers_67182
6
11

Ez ​a mű a klasszikus kínai irodalom egyik legkiválóbb regénye. Ismeretlen szerzője a XVI. század második felében írta, s kora társadalmának páratlanul hűséges képét rajzolta meg benne. Bemutatja Hszi-men Csinget, a gazdag kereskedőt; az író az ő közéleti szereplésének és magánéletének rajzával tárja elénk a kor erkölcsi romlottságát, azt, ahogy ez a társadalom megérett a pusztulásra. Nem csodálhatjuk, hogy e regényt a császári cenzúra később tiltott olvasmánnyá nyilvánította. A mű már három kiadásban és nagy példányszámban jelent meg magyar nyelven; hisszük, hogy ez a negyedik kiadás is széles körökben terjed el.

Laura ​Joh Rowland erotikától fűtött krimijében a tizenhetedik századi Japán kel életre. A karakterek aprólékos jellemrajzának és a feszültséggel teli eseményeknek köszönhetően, A Szamuráj asszonya éppoly élénk, művészi és dicsőséges, mint az elveszett világ, amely feltárul hasábjain. Kioto császári városában a hatalom ceremoniális jellegű. Az ősi gonosz azonban továbbra sem nyugszik... Szano Icsiró, a sógun legfőbb nyomozója, az edói udvartól távol kezdi meg élete eddigi legveszélyesebb gyilkossági ügyét. Erős akaratú, gyönyörű felesége, Reiko oldalán érkezik meg a császár palotájába, hogy felderítse a gyilkos kilétét, aki birtokában van a halálos "szellemüvöltés", a kiai titkának. A szamurájnak és asszonyának kémek, politikai intrikák, tiltott szenvedélyek és tekervényes bonyodalmak egész hálóján kell átverekedniük magukat, hogy megelőzzék a palotában készülő vihar kitörését és túljárjanak a ravasz gyilkos eszén.

1767-ben ​a nyugat-afrikai Gambia egy Dzsuffure nevű falucskájából fehér rabszolgavadászok elrabolnak egy Kunta Kinte nevű tizenhét éves mandinka törzsbéli fiatalembert. Milliók sorsában osztozik - minden amerikai néger ősapja rabszolga-kereskedők hajóin vitorlázott át Amerikában, ahol adták-vették őket, mint a barmot; nemigen akadt olyan rabszolga, aki mindkét szülőjét ismerte, nemhogy ősei életéről tudott volna. Alex Haley családja alighanem páratlan kivétel. Az író elhalványult családi hagyományok, egy-egy, nemzedékek során féltve megőrzött és szájról szájra adott afrikai szó és mitikus őse, az afrikai sugárzó erejű emléke nyomán nekivágott a történelem dzsungelének, hogy ösvényt vágjon benne magának, vissza őseihez. Alex Haleynek sikerült a szinte lehetetlen. Tízesztendei nyomozás után ott állt Dzsuffuréban egy ősöreg néger, a falu évszázados szájhagyományának ismerője előtt, aki végeérhetetlenül sorolta neki ősei nemzedékeit: "Akkortájt, mikor megjöttek a Király katonái, Kunta, a legidősebb fiú elindult az erdőre fát vágni... és senki nem látta többé... Megállt bennem a lélek - írta Haley -, mozdulni se bírtam. Ez az öreg, aki egész életét ebben az isten háta mögötti afrikai faluban élte le, semmiképp nem tudhatja, hogy szóról szóra azt mondta, amit kisfiú koromban oly sokszor hallottam Tennessee-ben, nagyanyám henningi verandáján!... Az afrikai, aki "Kin-té"-nek nevezte magát, "kó"-nak hívta a gitárt, "Kambi Bolongó"-nak a virginiai folyót; és elrabolták, mikor dobnak való fát vágott a faluja közelében! ...Lelki szemeim előtt, mint a vetítővászon, elmosódottan megelevenedett, amit fajtám millióinak sorsáról olvastam. Ezreket raboltak el egyenkint, mint ősömet, Kuntát, de összehasonlíthatatlanul többen voltak, akik éjnek idején, sikoltozva ébredtek a fölgyújtott, rabszolgavadászoktól körülvett falvakban. Az életben maradt, munkaképesnek látszó foglyokat nyakuknál fogva egymáshoz szíjazták, és hosszú, nemegyszer mérföldes menetoszlopba sorakoztatták. Elképzeltem, hányan haltak meg a tengerparthoz vezető gyötrelmes menetben, s hány embert, már lépni is gyöngét hagytak hátra, hogy nyomorultul elpusztuljon. Aki elért a tengerpartra, azt megborotválták, bezsírozták, megvizsgálták minden létező testnyílását, legtöbbjét tüzes bélyeggel is megjelölték. Elképzeltem, hogyan ütlegelték, vonszolták őket a csónakok felé; hallani véltem sikolyaikat, látni, hogy tíz körömmel kapaszkodnak az anyaföldbe, s hogy végül már a part homokját harapják, végsőkig, kétségbeesetten ragaszkodva Afrikához. Lepergett előttem, hogyan tuszkolják le őket, ütlegek és szidalmak közepette a bűzös hajóűrbe, hogyan láncolnak oda minden embert a priccséhez, olyan sűrűn, hogy sokszor még hanyatt sem fértek el, csak oldalt, mint a dobozban az élükre állított kanalak... Hadd mondjam el; férfi létemre nem szégyenlem: valahol mélyen zokogás támadt bennem, kúszott egyre följebb, míg ki nem tört; kezem arcomra tapasztottam, és hangosan bömböltem, ahogy kicsi gyerek korom óta még soha. Elsirattam én akkor a történelem minden döbbenetes kegyetlenségét, embernek ember ellen elkövetett valamennyi gaztettét, az emberiségnek ezt a legnagyobb szégyenét..." Haley könyve a szabadnak született afrikai ősapa s az ő leszármazottainak, rabszolganemzedékeknek története; egy amerikai néger család hőskölteménye - tényekből, dokumentumokból, történelmi adatokból, családi emlékezetből szőtt olvasmány.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_92686
0
9

101 ​állatmese Ezópusz fabuláit egyszerű cselekmény jellemzi, amely mindig egy szálon fut, és logikusan következik belőle a tanulság. A tanulság szerves része a történetnek, és az olvasót a történet önálló értelmezésére készteti. Az állatokat és a képzeletbeli teremtményeket a szerző gondosan válogatta meg, tekintetbe véve egyetemesen elfogadott, jellegzetes tulajdonságaikat. A róka Ezópusznál mindig ravasz, a nyúl mindig gyáva, a farkas mindig kegyetlen. Bár a fabulák régen íródtak, ma is ugyanolyan érvénnyel bírnak. Az olvasót ma is lenyűgözi a történetek egyszerűsége, és megérinti őket a bennük rejlő tanulság.

Sally ​Porter az élet kellemetlen helyzetei ellen azzal védekezik, hogy elveszíti öntudatát. De ezzel nincs vége a dolognak. Mikor újra magához tér, új helyzetben találja magát. Az idő továbbhaladt és ő nem tud róla számot adni. Olyasmikre próbálják emlékeztetni, amiket tudtával nem követett el. Otthon olyan holmikat talál, amelyeket soha esze ágában sem volt megvásárolni. És amiket a férje összehazudott róla a válóperi tárgyaláson! Hogy hetekre eltünedezett, hogy hajlamos az erőszakra, hogy félmeztelenül táncolt egy mulatóban... El tudja ezt képzelni, dr. Ash? Igen, a pszichiáter el tudja képzelni. Ismeri ezt a betegséget, de szemtől szembe csak most találkozik vele először. Ez a többszörösen hasadt személyiség esete. A jámbor, félénk Sallyben négy további én lakozik, még saját nevük is van. Bella tömény érzékiség, Nola merő intellektualitás, Derry csupa jóindulat, Jinx pedig- tőle isten óvjon, ő maga a megtestesült agresszivitás. Ezeket a gyerekkorban lehasadt, önálló életre kelt személyiségdarabokat kellene szép sorjában visszaolvasztani a helyükre- létrehozni Sally valódi, gazdag, sokrétű személyiségét. A küzdelemnek dr. Ash számára is nagy a tétje. Ő is válságban van, belsőleg belerokkant a hivatásába, kiégett, házassága tragédiába torkollt. Sally esete a próbakő: meg tud-e újulni, képes-e még valódi együttérzésre? Meg tudja-e tehát egymást gyógyítani orvos és betege?

Agatha ​Raisin, az egyedülálló, célratörő reklámügynök eladja cégét, felszámolja londoni életét és leköltözik a mesés nyugalmú, festői Cotswoldsba. Ám a vágyott életről kiderül, hogy borzalmasan unalmas. Agatha, hogy unalmát elűzze, benevez a helyi pitesütő versenyre. Mivel fogalma sincs sütésről-főzésről, vesz egy kész pitét a londoni ismerős boltban, és sajátjaként nevezi be. Még a zsűri elnökét, a helybeli Cummings-Browne ezredest is megpróbálja megvesztegetni, de nem ő nyer. Ám a verseny végeztével az ezredes hazaviszi a süteményt, megeszi és meghal. Kiderül, hogy a pite spenótjába gyilkos csomorika keveredett. A rendőrség ugyan véletlen balesetként zárja le az ügyet, ám Agatha gyilkosságra gyanakszik és nyomozni kezd… A skót írónő regénye - mint valamennyi Agatha Raisin könyv - pompás, izgalmas krimi, nagyszerű szatíra a londoni és a vidéki életről, remek karakterekkel és pergő, fordulatos cselekménnyel. Az amatőr detektív remekül megrajzolt figuráját kritikusok és a rajongók egyaránt megszerették, a sorozat már a 21. kötetnél tart.

Az ​írás története öt évtizeden ível át. Fontos epizódjai a Tigris és az Eufrátesz partjától az Égei- és a Földközi-tengerig mind-mind a hétköznapokban gyökereznek. Íróvessző, nádtoll, véső, lúdtoll: az eszközök alakítják a formát. És a forma fokról fokra bontakozik ki. Terjed az írás, ez a csodálatos örökség: az emberiség emlékezete.

Ismeretlen, ​titokzatos fiatal nő, Vianne Rocher érkezik a kis faluba, Lasquenet-be, és megnyitja "csokoládézóját" - a tenyérnyi kávézóval kombinált csokoládéboltot. Végre van egy hely, ahol elsuttoghatók a titkok, megszellőztethetők a sérelmek, kipróbálhatók az álmok. Amikor Vianne húsvétra csokoládéfesztivált szervez, a falu egész közösségét megosztja... Íme az első olyan regény, amelyben a csokoládé elfoglalja a maga méltó helyét. A tartalmas, okos és franciásan pajzán könyv valamennyi érzékszervnek irodalmi ünnepet kínál.

Jay ​ifjú korában írt egy könyvsikert, azóta írói válságban szenved. Együtt él barátnőjével, és álnéven gyenge regényeket ír. A pincéjében viszont ott lapul 6 üveg gyümölcsbor, amelyek megváltoztatják az életét. Vesz egy tanyát az isten háta mögötti kis francia faluban, ahol elbűvöli a táj, az emberek, de még inkább titokzatos szomszédnője, a remeteéletet élő Marise Jay. Végre belekezd új regényébe, rendbe hozza az elhanyagolt tanyát, beilleszkedik a falu életébe, és egyre közelebb kerül a szomszédasszonya titkának megfejtéséhez. Újra átéli gyermekkora végzetes nyarát, amikor megszűnt a hite barátjában, Joe-ban és annak "hétköznapi mágiájában". De Joe váratlanul visszatér, s vele a csoda is.Aki ezt a könyvet kezébe veszi, annak különös illat csapja meg az orrát. A cukor és alma és szederzselé és füst rendkívüli, átható illata. Nosztalgiát ébresztő illat, melynek birtokába bátran nézhetünk az ínséges idők elébe...Joanne Harris ebben a könyvében is csak szépet és jót tartogat az olvasó számára.

A ​Napok romjai az elveszett ügyek és az elvesztegetett szerelem, a megbánás álomszerűen szép és gazdag regénye... Olyan fájdalmasan megindító és páratlanul őszinte mű ez, amely sokáig kísért az olvasó emlékezetében.

Amikor ​a legyezőhorgász-tanfolyamhoz csatlakozik egy munkáspárti főrend özvegye, Lady Jane Winters, aki mellesleg vitriolos tollú bulvárújságíró, rögtön felborzolódnak a kedélyek. Éles nyelve és nyers modora nem kíméli Hamish Macbethet, a helyi rendőrt sem, ám az még neki sem fordul meg a fejében, hogy valaki örökre el fogja hallgattatni a tolakodó hölgyet. Miután Lady Jane holttestét kihorgásszák a folyóból, Hamish a gyönyörű Priscilla Halburton-Smythe segítségével próbálja felkutatni a gyilkost. Ehhez először is az áldozat életét kell felgöngyölíteni. A rengeteg gyanúsítottat nem könnyű szóra bírni, a szószátyár áldozat viszont sajnos már nem beszél. Hamish tudja, hogy a titkok veszélyesek, a tudás hatalommal jár, és a gyilkosok rendszerint ismét lecsapnak… Az Agatha Raisin-könyvek népszerű írónőjének Hamish Macbeth-sorozata olyannyira sikeres, hogy turisták özönlenek Észak-Skóciába, ahogyan régen Sherlock Holmes „szülővárosába”. Eddig 28 kötet jelent meg, és a regényekből a BBC televíziós sorozatot készített, amelyben Robert Carlyle személyesítette meg Hamisht.

A ​gazda hihetetlen népszerűségnek örvendett. Valóban rámosolygott a szerencse. Az őszi s a kora téli munka is ment, akár a karikacsapás. Már-már úgy tűnt, minden a legnagyob rendben van, ám akkor megérkezett a sárkány. Akkoriban a sárkányok már ugyancsak kipusztulófélben voltak a szigeten. A Középső Királyság területén Augusztus Bonifacius uralkodása alatt már jóformán nem élt olyan ember, aki a saját két szemével látott sárkányt, vagy ha mégis, akkor is legfeljebb sok-sok évvel azelőtt történhetett a dolog. Igaz, továbbra is ott voltak még az ingoványos mocsarak, nyugaton és északon pedig a lakatlan hegységek, ám ezek igen messzire estek. Azokon a területeken valamikor réges-régen számtalan féle és fajta sárkány tanyázott, s úgy hírlett, ők bizony igen nagy távolságokra is portyázni mentek. A Középső Királyság azonban messze földön híres volt a félelmet csak hírből ismerő királyi lovagokról, s ők oly sok kóbor sárkányt öltek meg vagy küldtek vissza súlyos sérülésekkel, hogy a többiek feladták s többé nemigen merészkedtek erre a vidékre.

Neil ​Gaiman könyve is úgy kezdődik, ahogyan a legjobb történetek általában: egy fiúval, egy lánnyal meg egy beteljesületlen szerelemmel. De aztán egyáltalán nem úgy folytatódik, ahogyan a mesék folytatódni szoktak. Neil Gaiman ezzel a regényével is bebizonyítja, hogy nem véletlenül tartják őt a modern fantasy egyik legnagyobb alakjának. Falva falva egy aprócska település Angliában. Arról a falról kapta a nevét, amely a falu határában húzódik, és elválasztja az emberi világot a varázslatok birodalmától. Egy hűvös októberi estén a fiatal Tristran Thorn hullócsillagot lát a falon túl a földre zuhanni, és hogy elnyerje a gyönyörűséges Victoria kezét, megígéri a lánynak: elhozza neki a lehullott csillagot. Tristran elindul hát élete nagy kalandjára a falon túli varázslatos világba, amelyet a legfurcsább teremtmények és soha nem látott lények népesítenek be. Hűséges társak, halálos ellenségek várják, és ha Tristran elég kitartó, olyasmit találhat meg, amire egyáltalán nem számított.

Volt ​egyszer egy Amerika, s benne egy gazdag család, s a családnak egy szép, szegény vendége. A lányban annyi az erő, a természetesség, a báj, hogy a könyv minden szereplőjének életét attól kezdve ez az erő, természetesség és báj irányítja. Akkor is, amikor életsorsok veszedelmeiből és szerelmek vidám szövevényeiből kell végül mindennek jóra fordulnia. Még mi, olvasók is e lánynak köszönhetjük, hogy megismerhetjük ezt az egyszervolt Amerikát.

Julia ​Child 1948-ban érkezett diplomata férje oldalán először Franciaországba. Egy szót sem tudott franciául, soha addig nem kóstolt egyetlen francia ételt sem, ráadásul főzni sem tudott. Ám ahogy kezdett elmélyedni a nyelv tanulásában, ahogy kezdte megismerni a franciák életmódját és konyháját, szenvedélyes érdeklődés gyúlt benne az ország és lakói iránt, a főzés pedig életre szóló hivatásává vált. Ebben a könyvben Julia Child elsősorban franciaországi kalandjait meséli el: feltárul előttünk a háború utáni Párizs a híres Cordon Bleu főzőiskolával, az eldugott kisvendéglőkkel és a külföldiek pénztárcájához mért elegáns éttermekkel. Juliával együtt kilátogatunk Marseille nyüzsgő halpiacaira, végigjárjuk Provence kisvárosait, megcsodáljuk a kiépülőben levő francia Riviérát, megismerünk híres séfeket és a helyi konyha minden csínját-bínját értő egyszerű parasztasszonyokat. A szeretett férjével Európa más országaiba tett közös utazásaikról szóló tudósításokból kiderül az is, milyennek látta kontinensünket akkoriban egy érdeklődő amerikai. Az emlékirat egyben beszámoló arról, milyen hányattatások után sikerült kiadni a francia szerzőtársnőivel közösen írt, ma már alapműnek számító, kétkötetes angol nyelvű nagy francia szakácskönyvet, és hogyan lett Juliából Amerika első televíziós sztárszakácsa.

Az ​alig negyven-egynéhány évesen megboldogult Barry Fairbrother halála szó szerint felforgatja Pagford városkát. Pagford színleg maga az angol idill, macskaköves piactérrel, ódon apátsággal, ám az elbájoló homlokzat mögött háború tombol: gazdagok háborúja a szegényekkel, kamaszoké a szülőkkel, feleségeké a férjekkel, tanároké a tanítványokkal... Mert Pagford nem az, aminek látszik, és Barry megüresedett önkormányzati helye a valaha megélt legnagyobb háborút robbantja ki a helységben. Ki fog győzni a szenvedélyektől, köpönyegforgatástól, döbbenetes leleplezésektől viharos választáson? A The Casual Vacancy (Átmeneti üresedés) a páratlan mesemondó új alkotása az első olyan regény, amelyet Rowling a felnőtteknek írt.

Miss ​Hannah Pym munkaadója halála után ötezer fontot örököl. A vénkisasszony felmondja házvezetőnői állását, és úgy dönt, postakocsin utazva kalandot keres a vidéki Angliában. De a kalandot nem is kell keresnie, az hamar rátalál Miss Pymre, Miss Emily Freemantle képében: az ibolyakék szemű, elkényeztetett szépség egy kiélt arisztokrata elől menekül, akihez a szülei akarják hozzákényszeríteni. Amikor a lány jóképű jegyese is felszáll a postakocsijukra, Miss Pym biztosra veszi, hogy Emily elhamarkodottan akar kiugrani ebből az előkelő partiból. Így amint az utasok megszállnak egy fogadóban, Miss Pym hozzálát a fiatalok összeboronálásához, és bár Lord Ranger Harley fennen hangoztatja, hogy sosem venne el egy hálátlan leányzót, Miss Pym úgy gyanítja, hogy meghitt környezetben, némi háztartási munka segítségével, minden romantikus bonyodalom megoldódik. "M. C. Beaton a régensség korabeli romantikus regények koronázatlan királynője."

Corinne ​Hofmann feladva fényes karrierjét, biztos jövőjét, kényelmes európai életét, egy maszáj harcos szerelméért az egzotikus Kenyába költözött, és egy kislányt szült.. A szerzőnő ma ismét Svájcban él. Az Afrikai szeretők, illetve a Visszatérés Afrikába című önéletrajzi regényei világraszóló sikert értek el. A több mint húsz nyelvre lefordított, milliós példányszámban kiadott, és nagyszerűen megfilmesített élettörténet harmadik része Corinne harcát mutatja be kislányáért, akit férje tudta nélkül, afrikai családja és a törvény ellenében "lopva" menekített ki Kenyából, amikor rájött, a szerelem nem minden..

A ​Scarlett írónőjének e korábbi regénye az amerikai polgárháborút megelőző, de már a rabszolga-felszabadítás kérdéseit feszegető korban játszódik. Az 1851-es New Orleans a színhely, ez a ma is egzotikusnak számító város, amely akkoriban még erősen őrizte francia hagyományait, sőt egyenesen francia és amerikai részre oszlott, s ezek egymással igen kevéssé elegyedtek. A regény egy félig amerikai, félig New Orleans-i francia lány, Mary MacAlistair szívszaggató története. Mary tizenhatodik születésnapján drámai körülmények között kénytelen elhagyni a zárdát, ahol addig széltől is óvottan nevelkedett, és kerül ki - egy szál magában! - a nagyvilágba, ahol romantikus hőshöz illő megpróbáltatások várnak rá. Hosszú, kalandos hajóútja során jóságos tündérnek álcázott gonosz örömház-tulajdonosnőnek válik könnyű prédájává; kedves, vendéglátó családhoz kerül, ahonnét egyik percről a másikra minden magyarázat nélkül kilökik az utcára; belekóstol a nehéz proletársorsba, amelyből önereje és tehetsége révén fölvergődik. Az a tény, hogy végül fölleli nagyúri rokonságát, és a sorsa jóra fordul, nem gátolja abban, hogy hősiesen segítsen szegényen, gazdagon a várost megtizedelő sárgaláz idején. Ilyen s hasonló események juttatják végül révbe, azaz a szeretett férfiú karjaiba, akinek mellesleg legalább kétszer megmenti az életét. A kor, amelyben Mary él, és a város, amelynek minden rétegével kapcsolatba kerül, ahol sikerül egy év alatt fantasztikus karriert csinálnia, legalább olyan érdekes, mint a viszontagságok, melyeken hősnőnk keresztülmegy. Alexandra Ripley igen lelkiismeretesen tanulmányozta mind a történelmet, mind a terepet, és ismereteit a teljességre törekedve adja át az olvasónak. 1993-as első magyar nyelvű megjelenésekor a regény a magyar közönség kedvencévé vált. Hét év után újra szívesen ajánljuk az olvasóknak.

John ​Galsworthy a Forsyte Saga című családregénnyel írta be nevét a világirodalomba. Írásaiban a 20. század eleji angol társadalomról adott látleletet, bírálva a módos középosztály romlott erkölcseit. Kivételes érzékenységgel ragadta meg a férfiúi önzés és birtoklásvágy terhe alatt végzetessé váló női sorsokat. Erre kínál példát most megjelenő két kisregénye is. A meghalni a szerelemért Megan, a naiv vidéki lány tragikus története, aki hiszékenységének esik áldozatul, amikor szerelembe esik a véletlenül hozzájuk vetődő nagyvárosi ifjúval. Franket sokkal inkább a harsogó tavaszi természet és Megan ősi ártatlansága varázsolja el, mintsem egy érett szerelem, s fellángolásában tett leányszöktetési és házassági ígérete másnap szalmalángként lobban el. A hiszékeny lány sorsa azonban ekkorra már megpecsételődött… Az Egy devoni férfi árnyaltabb, ellentmondásosabb jellemeket vonultat fel. A tanyasi nagygazda a szigorú nevelő képében tűnik föl, elfedve unokája iránti rajongását, az öntörvényű, konvenciókra fittyet hányó ifjú Pasiance pedig éppoly hagyományos álmokat dédelget a szívében szerelemről és házasságról, mint bármelyik kortársa. Törtető szerencsevadász képében megjelenik a gaz csábító is, és a szereplők álarcai a sors kegyetlensége folytán a lány halálos ágyánál hullanak le. A két históriát az egymásra rímelő női sorstragédiákon túl a történetek keretét adó visszaemlékezés kapcsolja össze és teszi oly ringatóan merengővé - igazi érzelmi csemegét kínálva a melankolikus szerelmi történetek rajongóinak.

Kollekciók