Ajax-loader

Váci Egyházmegyei Könyvtár (postán ↔)

Rate_positive 509 Rate_neutral 3 Rate_negative 2

897 napja velünk van ma itt járt

Badge-tolkien-and-lewis Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.


Művészet-e ​a szeretet, vagy kellemes érzés, amit megtapasztalni a vaksors műve, olyasmi, amibe az ember, ha szerencsés, "beleesik"? Ez a könyvecske - noha az emberek többsége manapság kétségkivül az utóbbi nézetet vallja - az előbbi feltevésen alapul: a szeretés művészet, melyet meg kell tanulnunk. Ez nem könnyű, de az egyedüli lehetőség arra, hogy ebben az egyre inkább elidegenedő világban az elkülönültséget, a magányt legyőzzük, leküzdjük.

Mielőtt ​a fiatal francia filozófus az Áthosz-hegyre érkezett, már olvasott néhány könyvet a keleti (ortodox) lelkiségről. Párizsban részt vett egy liturgián, amely felébresztette benne a vágyat, hogy néhány napot az Áthosz-hegyen töltsön azért, hogy egy kicsit többet tudjon az imáról és a hészükhasztok imamódjáról. Ezek a csendben élő emberek a „hészükhiát” azaz belső békét keresik. Túl hosszú lenne elmesélni, hogyan is találkozott Szerafim atyával. Szerafim atyáról egymásnak ellentmondó hírek keringtek a szerzetesi közösségben. Némelyek azzal vádolták, hogy néhány centiméterrel a föld felett jár, mások azzal, hogy kiabál; végül voltak, akik azt mondták róla, hogy az igazi, Szentlélek ihlette sztarec, aki képes arra, hogy hasznos tanácsokat adjon és a szívekben olvasson.

Nem ​kétséges, hogy van túlvilág. Csupán az a kérdés: milyen messze van a belvárostól, és meddig tart nyitva? Váratlan események adódnak. Az egyik ember kísértetet lát. A másik hangokat hall. A harmadik arra ébred, hogy bilibe lóg a feje. Ugyan hányan akadnak közöttünk, akik még sohasem érezték tarkójukon egy jéghideg kéz érintését, mikor épp egyedül voltak odahaza? (Én ugyan nem, hál' istennek, de hányan igen!) Mi lehet e tapasztalatok mögött? Vagy ha nem mögöttük, hát előttük? Igaz-e, hogy egyesek képesek a jövőbe látni, vagy szellemekkel társalogni? És van-e rá mód, hogy az ember a halála után is zuhanyozhasson?... Csupa lélekbe markoló, időszerű kérdés. Vajon megfelel-e rá Woody Allen, akit a magyar közönség eddig mint filmszínészt, filmírót, filmrendezőt – Annie Hall, Manhattan, Játszd újra, Sam!, Szentivánéji szexkomédia – ismer? Nem követünk el indiszkréciót, ha eláruljuk: nemcsak ezekre a kérdésekre talál választ a Nyájas Olvasó a Woody Allen humoreszkjeiből válogatott gyűjteményben, hanem a csetlő-botló emberi lét számos egyéb fontos, vagy még fontosabb problémájára. Hogy csak néhányat említsünk, mutatóba: Jó, de képes erre a gőzmozdony?; Kopog a Halál; Kalauz kevésbé ismert balettekhez; Rosszlányok a menzán; Ha az impresszionisták fogorvosok lettek volna – akinek pedig ennyi jó kevés, az lapozzon bele a kötetbe, melynek címe és természetesen legfőbb témája: LELKI JELENSÉGEK VIZSGÁLATA

A ​kötetben olvasható tanulmány előadásként hangzott el 1959. február 9-én a New York-i egyetem művészettörténeti tanszékén, a James B. Duke House felavatása alkalmából. Millard Meiss, aki maga is ezen az egyetemen tanult, főként a XIV. századi európai festészettel foglalkozott, e tárgykörben írt Painting in Florence and Siena after the Black Death (Firenzei és sienai festészet a pestisjárvány után) című munkája napjainkig alapvető jelentőségű. Annak a kiváló művészettörténész generációnak a második nemzedékéhez tartozott, amelyet legjobban Erwin Panofsky neve fémjelez. 1975-ben bekövetkezett haláláig a princetoni egyetem professzora volt. Itt közreadott munkájának középpontjában a helyi és az egyéni stílus vizsgálata áll, a trecento egyik legtöbbet vitatott problémájának megoldásához járul hozzá. Stíluskritikai alapon elkülöníti Giotto és az ún. Izsák mester munkáit, rámutat azokra a kérdésekre, amelyek a Giottónak tulajdonított festmények datálása, egymásmellettisége kapcsán felmerülnek, s ezek egy részének a megválaszolására is kísérletet tesz.

Az ​Óváros nyugati felében fekvő Jaffai kapunál mindig nagy a forgalom. Ez a néhány négyzetméter akár határ is lehetne Kelet és Nyugat között. Belépve ide a zsidó Jeruzsálemből, balra a latin, jobbra az örmény negyedbe érünk, egyenesen pedig pár lépés s már az arab bazárban, a szúkban járunk. Az áthaladók közül csak kevesen állnak meg az apró kávéház előtt, ahol az utcákra kirakott székeken helybéliek üldögélnek estelente, no meg azok, akik otthon érzik magukat köztük. Többségük túl a hetvenen, itt várnak már évek óta az alkony utáni órákban. Mély meghajlással fogadják az őket köszöntők üdvözlését s hellyel kínálnak mindenkit, aki velük akar hallgatni, figyelve miként történik a világ, amíg a tintakék égen sűrű aranyfényben izzva elhalad Jeruzsálem fölött a Hold.

Anthony ​de Mello 1931-ben született az indiai Bombay-ben. Fiatalon jezsuita lett. Filozófiai, teológiai és pszichológiai tanulmányait Barcelonában, Poonában, Chicagóban és Rómában végezte. Indiában, majd világszerte mint lelkigyakorlatvezető vált ismertté. Könyveit (Sadhana, Wellspring, The Prayer of the Frog, stb.) számos nyelvre lefordították. 1987-ben bekövetkezett haláláig az indiai Lovananban Lelkipásztori Tanácsadó és Kiképző Központot vezetett. Bőven merítve a keresztény lelkiség hagyományából és az indiai nagy vallások kincsestárából, könnyedén, mesteri kézzel, rendkívüli szaktudással, s főképp élményei megosztásával mutat irányt azoknak, akik egyénileg vagy csoportosan keresik "misztikus szívük" titkait, s szeretnének megnyílni a Jelenlévő Végtelen Szeretet, Béke és Öröm: Isten előtt.

"Ez ​a világ zárt kapu. Korlát. És ugyanakkor átkelőhely. Két rab szomszédos cellákban, kapcsolatot teremt egymással úgy, hogy átkopognak a falon. A fal választja el őket egymástól, de ugyanakkor ugyanaz a fal teszi lehetővé, hogy kapcsolatba lépjenek. Így van ez Isten és miközöttünk. Minden válaszfal kapocs. Ha minden jóra törő vágyakozásunkat egy dologra irányítjuk, ezt a dolgot létfeltételünkké tesszük. De nem tesszük egyúttal jóvá. Mi mindig mást akarunk, mint pusztán létezni. A teremtett dolgok lényegük szerint közvetítők. Közvetítők egymáshoz, s ennek nincs vége. Közvetítők Istenhez. Ilyenként kell elfogadni őket."

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ez ​a könyv bingeni Szent Hildegárd gyógymódját ismerteti. Új, természetes gyógymód ez, mely a tőle ránk maradt orvosi könyvein alapszik. Hildegárd orvosi könyvei kincset érő recepteket tartalmaznak, amiket - s az egész hildegárdi gyógymódot - dr. Gottfried Hertzka orvos tett közkinccsé, s a nép széles rétegeinek hívta fel figyelmét erre az új, természetes gyógymódra. A könyv visszhangja minden várakozást felülmúlt. A szerző rengeteg levelet kapott, melyekből nyilvánvalóvá lett, hogy az embereknek elegük van már a káros mellékhatású tablettákból és injekciókból, s olyan gyógymódot keresnek, melyet éppen Hildegárd kínál. "Minden betegség gyógyítható - írta Hildegárd -, Isten soha nem engedett volna betegséget megszületni, ha nem teremtett volna ellene való gyógyszert is." "Csak keresni kell! Én kerestem, s rátaláltam Hildegárdra" - írja dr. Hertzka, aki ebben a könyvében olyan betegségeket említ, amelyekre alapvetően új, természetes gyógyszerekkel rendelkezik. A könyv mintegy 50 eredeti Hildegárd-receptet tartalmaz, kitűnő útmutató arra, hogy az egészséges ember egészséges maradjon, a beteg pedig meggyógyuljon.

A ​latin nyelvvel való ismerkedésünk kezdetén nem lépünk teljesen idegen földre. Minden különösebb nehézség nélkül le tudjuk írni, el tudjuk olvasni a latin szövegeket, hisz annyi más néphez hasonlóan mi, magyarok is a latin ábécé betűit használjuk. Ki ne tudna, akár azonnal, jónéhány nyelvünkbe átkerült latin szót, ma is használt latin fordulatot, közmondást felsorolni? Első európai hírű poétánk, Janus Pannonius latinul alkotott... Tanulmányaink során elsődleges célunk lesz a latin nyelv és kultúra megismerése, de jó, ha tudjuk, hogy a latin kultúra csak a görög kultúrával együtt érthető meg, melytől a legalkalmasabb történelmi pillanatban vette át a stafétabotot. Az ókori görög és latin kultúra az a klasszikus örökség, mely az európai civilizáció alakulását alapvetően meghatározta és meghatározza a tudományok, a művészetek és a mindennapi élet megannyi területén.

Megrendítő ​olvasmány. A szerző beutazta az Osztrák-Magyar Monarchia "keleti" zsidók főbb lakhelyeit, s élményeit esszéregényben rögzítette. Körkép a holokauszt előtti zsidóságról.

A ​Szentszék sajtótermében mutatták be július 5-én Ferenc pápa Lumen fidei (A hit világossága) kezdetű első enciklikáját, amely immáron magyarul is olvasható. A dokumentum valójában „négykezes” mű, ahogyan szellemesen maga Ferenc pápa jellemezte. A Lumen fidei négy részre oszlik, bevezetővel és végkövetkeztetéssel. Ferenc pápa megmagyarázza, hogy XVI. Benedek a szeretetről és a reményről szóló enciklikái után majdnem befejezte a hitről szóló körlevelét is. Ferenc pápa közvetlenül elődje kezéből vette át a szöveget március 23-án, Castel Gandolfo-i látogatása során, és később szerényen megjegyezte: csupán „előszót” ír hozzá.

A ​könyv is, egy kicsit olyan, mint a horgászás: a végére tartogatja a meglepetést. Valahogy úgy, mint amikor a metróban utazunk.

Az ​Emberi játszmák folytatása ez a kötet, melyben a népszerű szerző jóval tovább megy annál, hogy megállapítsa: mindannyiunknak van egy szülői, egy felnőtt valamint egy gyermeki énje, és hogy ezek milyen játszmákat játszanak egymással és másokkal. Ebben a könyvben már a gyermek sem "szabad" - hiszen sorskönyvvel a fejünkben jövünk a világra, attól függően, hogy akarnak vagy nem akarnak bennünket, hogy milyen nevet gondolnak ki nekünk, hogy milyen családba születünk, és így tovább. Sorsunk nem a csillagokban van megírva, hanem saját tudattalanunkban - állítja E. Berne. És kíméletlenül elmondja azt is, hogy hogyan.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A ​könyv rövid áttekintést nyújt Kálvin János egész irodalmi munkásságáról. A válogatás fő célkitűzése az volt, hogy átfogó legyen, Kálvin gondolatrendszerének összefüggéseit mutassa be, és olyan műveket is tartalmazzon, amelyek magyar nyelven még soha nem jelentek meg eddig.

Összeegyeztethető-e ​a vallás és a Silva-féle Agykontroll gyakorlása? Válaszunk e kérdésre egyértelmű igen, de döntse el ezt mindenki önmaga a könyv elolvasása után.

Meg ​vagyok róla győződve, hogy a mai lelkipásztorkodásnak és egyáltalán az emberekkel való minden munkának legnagyobb fogyatékossága, hogy nem tudjuk egymást olyan önzetlenül meghallgatni, mint azt a minden ember iránti tiszteletünk megköveteli Akinek nincs belső nyugalma, nem tud embereket meghallgatni. Aki saját gondolatait túlértékeli, nem tud mást úgy elfogadni, ahogy van.

Az ​Ékes virágszál először Budapesten jelent meg 1946-ban, a máriapócsi kegykép könnyezésének 250. évfordulóján. A műben a kegykép első könnyezésének történetét olvashatjuk. "Dr. Timkó Imre megyéspüspök azt írja róla, hogy: "Nevét örökre beírta a magyar görögkatolikus egyház történetébe. Ékes virágszál című könyvét, amelyben a Máriapócsi kegykép első csodálatos könnyezésének állított maradandó irodalmi emléket, öntudatos örömmel tekintjük közös kincsünknek." /1980. évi III. sz. körlevél/" (Forrás, és az írónőről szóló cikk folytatása itt: http://byzantinohungarica.hu/node/175)

A ​kötet nagyon érdekes összeállítás: tíz magyar muszlimával készített riportot tartalmaz. A riportok főbb témái: miért, milyen körülmények között vették fel az iszlámot, milyen változásokat okozott ez az életükben, milyen nehézségeket vagy könnyebbséget hozott, milyen volt környezetük, ismerőseik, családtagjaik hogyan reagáltak muszlimmá válásukra. Az első kézből származó beszámolók érdekesek lehetnek az iszlám iránt érdeklődők számára, és a friss muszlimok részére is.

Teológiai ​és filozófiai értékeléssel nem szolgálhatok a kötetben, mert nem ez a rendeltetése, és mert nézetem szerint ilyen szempontból nincs mit hozzászólni sem az íráshoz, sem a vitához. Pusztán szeretnék hozzájárulni annak a vitának megismertetéséhez, amely ma nem feltétlenül érdekes és időszerű, ám annak idején igen nagy port vert föl. (A szerző)

A ​rövidke könyv Nagymagyarország utolsó hercegprímásáról, Csernoch Jánosról szól, udvari papja, Lepold Antal visszaemlékezéseiben. Az író végigvezet minket az első világháború, a trianoni békediktátum, majd a rákövetkező időszak viharos eseményein, bepillantást kapunk egy pápaválasztásba, és megismerjük a hazájához haláláig hű főpapot. A hercegprímás esztergomi síremlékére a magyar törvényhozás ezt iratta; „Az égben visszakéri, amit a földön megmenteni nem tudott”.

Ez ​a "mesternovella" Stefan Zweig utolsó szépirodalmi alkotása, és még halála évében, 1942-ben megjelent; azóta is az író egyik legnépszerűbb, legtöbbet olvasott műve. Az elbeszélés sajátságos feszültségét a főszereplők zseniális sakkpartijának izgalmas megjelenítése, és az író alteregójának tekinthető, a Bécset megtámadó német fasizmus elől Amerikába menekülő osztrák ügyvéd alakjának különös titokzatossága adja. A novella egyik főhőse a New Yorkból Buenos Aires-be tartó óceánjáró gőzösön a majdnem végzetessé váló sakkjátszma kapcsán így meditál: "A sakkjátékhoz, amint a szerelemhez is nélkülözhetetlen a partner, hogy ne váljunk automatává, puszta robottá -, s ezáltal végül embertelenné..."

Az ​elmúlt évek során hazánkat is elérte a nyugati világot elárasztó okkult hullám. Áltudományos könyvek százai jelennek meg köztünk élő földönkívüliekről, "hiteles" lélekvándorlásokról, túlvilágról érkező jelekről, természetfölötti erővel rendelkező mágusokról, jósokról. Rafael Gómez Pérez a keresztény álláspontot tárja könyvében az olvasók elé, miközben felvázolja az ezoterika történetét, rámutat az említett jelenségek lélektani gyökereire , s többek között meggyőző erővel cáfolja a nálunk is közismert Erich von Däniken nézeteit, vagy a híres-hírhedt Nostradamus próféciák magyarázóit. A Spanyolországban több kiadást megért mű rendkívül érdekfeszítő olvasmány, ugyanakkor hiányt pótló hitvédelmi munka, mely számos jószándékú, de tájékozatlan keresztényt vértezhet fel az okkultizmus inváziója ellen.

Idén ​már a boldogok sorában tisztelhetjük Salkaházi Sárát, akinek életét hatvankét esztendeje oltotta ki a Duna-parton a gyilkos golyó. Katolikus hitének, eucharisztikus lelkiségének, a Szociális Testvérek Társasága szellemiségének következetes megélése vezette arra, ami azokban a napokban keresztény ember számára természetes kellett hogy legyen, mégis rendkívüli hősiességet kívánt: az üldözöttek mentésének vállalására. Tanúságtevő halála életének nem váratlan, összefüggés nélküli záróeseménye volt, hanem hívő életének, szeretettől vezérelt munkásságának összefoglalása. Nem tulajdoníthatjuk magunknak hősiessége örök ragyogását. Ki merheti vakmerően állítani, hogy a saját erejéből maga is megállná a próbát? De Sára testvér tanúságtételéből Krisztus ereje és szeretete ragyog. A krisztusi ember arcának vonásai a történelemnek egy -- jaj, nem is távoli -- konkrét pillanatában. Úgy tekintünk hát életének tükrébe, hogy a hiteles keresztény élet példaképét látjuk benne. Nem harsogó propagandák és pillanatnyi aktualitások zajában, hanem saját keresztény azonosságunkat keresve segítő, oltalmazó, közbenjáró szeretete után sóvárgunk. (Erdő Péter bíboros ajánlásából)

Emmerich ​Katalin Anna (1774–1824) szegény németországi parasztemberek leánya, ágostonrendi apáca. Csaknem mindig beteg volt, s betegsége idejét Krisztus kínszenvedéséről való elmélkedéssel töltötte, miközben látomásai voltak és testén Krisztus szenvedéseinek stigmái mutatkoztak (ezeknek természetfeletti jellegét a legszigorúbb világi s egyházi vizsgálat állapította meg). Látomásaiban egyes bibliai jeleneteket s Jézus három nyilvános évének tanító-működését szemlélte, s e szemlélődésről való beszámolóiban a bibliai helyeknek, személyeknek s egykorú szokásoknak olyfokú s pontos ismeretét árulta el, amely a műveletlen földműves leánynál emberileg érthetetlen volna. Az ebben a könyvben leírt látomásait használta föl Mel Gibson Passió című filmjében olyan részletek bemutatására, amelyek az evangéliumokban nem találhatók. Figyelem! Az Apostoli Szentszék még nem mondott ítéletet Istenben boldogult Emmerich Anna Katalinnak sem erényei, sem rendkívüli kegyelmei fölött. Ezért tehát mindaz a rendkívüli dolog, amit e könyv elbeszél, csupán szokásos emberi hiten alapul és mi csakis ebben az értelemben adjuk át az olvasónak lelki épülés végett.

Amikor ​mások személyiségét igyekszünk meghatározni, bánjunk nagyon óvatosan a szavainkkal, figyelmeztet Csepeli. E könyvében az intim szféra legizgalmasabb kérdéseit - a vonzalmat, hízelgést, a féltékenységet stb. - vizsgálja a szociálpszichológia eszközeivel. Könyve az angolszász ismeretterjesztés legremekebb példái mellé kívánkozik.

A ​Biblia, de főként az Ószövetség, olvasása sokszor nehézségek elé állít bennünket, különösen a fiatalabb, illetve a Biblia világában kevésbé járatos olvasókat. Ez a könyv rövid fejezetekben, igen egyszerű elbeszélési modorban hámozza ki a fontosabb ószövetségi történetek mondanivalóját a mai olvasó számára. Ezzel hasznos segédeszközt nyújt a lelkipásztorkodó papságnak és szülőknek egyaránt. Minden egyes fejezet végén a tanításhoz használatos feladatlapot tartalmaz.

Vermes ​Géza Makón született, 1924-ben. 1946-ban elhagyta Magyarországot, s ezt követően 11 éven át Louvainben és Párizsban tanult, tanított és kutatott. 1957-ben Angliában telepedett le. 1965-ben az oxfordi egyetemen kinevezték a zsidó tudományok (Jewis Studies) professzorának. A tudós szerző mint a holt- tengeri tekercsek kutatója szerzett magának nemzetközi hírnevet és tekintélyt. Ő készítette a tekercsek mértékadó angol fordítását (The Dead Sea Scrolls in English). A zsidó Jézus angolul 1973-ban jelent meg, lefordították spanyolra, franciára, japánra, olaszra, portugálra, németre is. A könyv fő vonzereje a zsidó források felhasználása önálló kutatások alapján, széles körben, a rabbinikus irodalomtól a feliratokon át a holt-tengeri tekercsekig. Vermes Géza, az Újszövetséget magyarázva, történeti, vallástörténeti és filológiai elemzései során Jézust valódi történeti közegében, a szegény, elmaradott, de szellemi tekintetben igen élénk és érzékeny Galileában mint kiváló zsidó démonűzőt és gyógyító szentembert állítja elénk, és mint ihletett vallási tanítómestert. A zsidó háttér megvilágításával sikerült megszabadítania Jézus alakját a hagyományos keresztény zsidóellenesség nyomasztó terhétől. Könyvében Jézus mint hiteles történeti személyiség jelenik meg, akinek hívei voltak, de akit mind követői, mind ellenfelei félreértettek egykor, és ma is. A könyv egy trilógia első kötete. Folytatása a Jesus and the World of Judaism (1983), illetve a The Religion of Jesus the Jew (1993) című kötetek.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Te ​még soha nem voltál kíváncsi arra, mit "beszélnek" a bennünket körülvevő tárgyak? Mert én igen! Amikor adódott egy kis csendes időm, füleltem, hallgatóztam - Istenben elcsendesült lélekkel -, s rájöttem, hogy miként az egész természet, úgy az élettelen dolgok is tudnak imádkozni. Persze, csak akkor, ha a mi imára hangolt lelkünk segít nekik. Képzeld el, találkoztam a bűnbánó tölcsérrel, együtt adhattam hálát a ventilátorral, a kő kereső imáját reménykedve hallgattam. Tudod, milyen gyönyörű az ajtók és kapuk közös esti imája? Gyere és hallgasd meg! És ha már este van az ágy pihenő fohásza is felcsendül - közvetlenül a telefon hallgató imája után. Bevallom, amíg nem figyeltem, addig nem is tudtam, hogy a kottafej magától dalol - ha az Úrhoz szól! A sátor pedig csakis kitekintó imát tud mondani... Igen meglepődtem, amikor titkon kihallgattam a lázongó kulcs tépelődő imáját... A magasban pedig az óra féltő szavai szálltak még feljebb, fel az Úrhoz...

Covers_350810
A ​Szent Liturgia Ismeretlen szerző
0
2

A ​Szent Liturgia hitforrás, amelyből Isten népe oltja szomjúságát e világ pusztaságában. Pásztorainak hittel kell a sziklára ülni, mint Mózesnek, hogy a nép bőséges élő vízhez jusson. A Szent Liturgiát naponta életünk középpontjává kell tenni. (fordító)

A ​szerzőnek ez a kötete a BBC rádióban elhangzott előadás-sorozatának gyűjteménye. Benne az erkölcs, a képzelet és a racionalitás - avagy a jó, a szép és az igaz - szempontjából egyaránt lenyűgöző erővel vonultatja föl a keresztény eszméket, tudatosan mellőzve a felekezeteket elválasztó dogmatikai különbségeket.

Orwell ​1943/44-ben írott műve - amelynek a szerző a Tündérmese alcímet adta - ténylegesen a sztálini korszak szatírája, a Lenin halálától a szovjet-német megnemtámadási egyezményig terjedő időszakban, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol farm - Mr . Jones Major-ja - a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát, és a maguk igazgatta Állatfarm-on élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd egyre jobban elkomoruló életüket. Az 1984 írójának már ebben a művében is nagy szerepet játszik a történelmi dokumentumok meghamisításának motívuma. Visszamenőlegesen megváltoznak, majd feledésbe merülnek az állatok hajdani ideológusának, az Őrnagynak eszméi, a Napóleon nevű nagy kan ragadja magához a hatalmat, és - természetesen mindig a megfelelő ideológiai magyarázattal - egyre zordabb diktatúrát kényszerít állattársaira. A kezdeti jelszó pedig - Minden állat egyenlő - érdekesen módosul... A könyvet Ralph Steadman egyedülálló rajzai illusztrálják.

A ​kirobbanó sikerű Erőleves a léleknek üzenete reményt és biztatást adott az olvasóknak. A szerzők a változatlanul jó hírekre áhítozó világra gondolva ismét munkához láttak, hogy újabb porció erőlevest főzzenek a lélektápláló, szívmelengető, fájdalmat enyhítő, optimizmust sugárzó történetekből.

Josy ​Doyon tudatában minden összezavarodik: az átélt háborús élmények, személyes viszontagsága eszményekben és emberekben. Szeretetből lázad, mert úgy véli, hzogy aki annyit szenvedett, mint ő, annak joga van minden téren a tökéletes otthonra. a tökéletes hitre. Megtévesztve és kiábrándulva a történelmi egyházakból, keserves útja végül a Jehova Tanúi szektához vezet. Eleinte házról házra jár a Bibliával és a társulati irodalommal a kezében, végigküzd néhány szolgálati ranglétrát, míg a vakbuzgó hithirdetőből és elvakult gyülekezeti agitátorból önálló gondolkodású felnőtté és gyermekeit féltő anyává érik. Katartikus felismeréssei során leszámol tévedéseivel és demagógiától megbabonázott magatartásával. Könyvében egyszerű szavakkal szavakkal, őszintén számol be arról, hogyan kergette idáig a tökéletesség fantomját, mígnem a jehovisták között élve és dolgozva rádöbben képmutatásokra és hazugságaikra, a kegyetlen szervezeti önzésük mögött húzódó üzleti szándékokra. Visszatalál a történelmi egyházakhoz, de már nem a katolikust, hanem a szerinte józanabb, kiegyensúlyozattabb és az egyénnek nagyobb lelki szabadságot nyújtó protestáns vallást választja. Megállípításai, figyelmeztetései még a második vatikáni zsinat egyháza számára is néha fájdalmasan igazak.

Kollekciók