Ajax-loader

Váci Egyházmegyei Könyvtár (postán ↔)

Rate_positive 509 Rate_neutral 3 Rate_negative 2

897 napja velünk van ma itt járt

Badge-tolkien-and-lewis Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.


Covers_271330
Logos ​tés akoés Ismeretlen szerző
0
2

Tanulmányok ​a 60 éves Vladár Gábor tiszteletére. ,,E kötetben biblikus, gyakorlati- és rendszeres teológusok írnak arról, hogyan segíthetik a Szentírás megszólaltatását saját tudományterületük eredményei. A nagyon is gyakorlatias kérdésfelvetés a szerzők többségében az elvi alapok tisztázásának szükségességére mutatott rá. Így a biblikus tárgyú írások jó része hermeneutikai kérdésekkel is foglalkozik, de a gyakorlati teológusok munkái is a lehetőségek elméletei számbavételével kezdődött." A szerző

A ​hit révén minden család megszabadulhat terhes örökségétől. A család a legszentebb emberi közösség, amely végigkíséri életünket. Nem mindegy, hogy mit kapunk családunktól, s mit hagyunk gyermekeinkre. A bűnökkel terhelt családi háttér sok bajt, problémát okoz az utódoknak. A Szentírás és a tanúságtételek alapján a szerző arra a felismerésre vezeti olvasóit, hogy a család meg tud szabadulni a terhes örökségtől. Jézusnak van hatalma meggyógyítani és megszabadítani családunkat! Ez a hívő ember számára örömhír. Nem kell tovább cipelni családfánk terheit! Nem kell a testi-lelki betegségek rabságában élni! A szebb jövő itt van az ajtóban, csak ki kell nyújtani a hit karját, és elfogadni azt. Ajánlom mindazoknak, akik szeretnék meggyógyítani családjukat és rokonaikat! (Katona István)

A ​szépségről még sohasem írtam. Talán csodálkoznak a kedves olvasók, hogy most e témával foglalkozom. Tulajdonképpen inkább véletlenül került sor erre. Nagyböjti prédikációt kellett tartanom A hit szépsége és vonzereje címmel. Miközben készültem a beszédre, felismertem, milyen gyógyító erejű számomra ez a téma, s mennyire gazdagítja lelkemet. Mert amikor a szépségről gondolkozom és a szépségben gyönyörködöm, akkor az a kontemplatív és a misztikus spiritualitásnak felel meg. Azt szemlélem, ami van. Hagyom, hogy megérintsen a szépség, amellyel a természetben, a művészetben és az emberekben találkozom. Befogadom a szépet, amely elém tárul. S benne megsejtem Isten ősszépségét, amelyről a misztikusok írnak. Ez tehát olyan spiritualitás, amelyben a kegyelem áll a középpontban, és nem a saját cselekvésünk. Szemlélem a szépséget, és érzem, mennyire jót tesz, milyen gyógyítóan hat. Ebből kifolyólag a szépséggel való foglalkozás illeszkedik terápiás lelkiségembe is. A szép, amelyet csodálok, amelynek engedem, hogy megérintsen, érintkezésbe hoz saját szépségemmel, a lelkem mélyén rejlő szépséggel. Ám e szépség egy másik vonással is gazdagítja spiritualitásomat. Ez befogadó és optimista spiritualitás. Nem helyettesíti a spiritualitás más formáit. Ám kiegészíti őket, és az öröm és szeretet ízét ajándékozza nekik. /Anselm Grün/

Elgépiesedik ​napjainkban a szerelem is? Nem, erről szó sincs, mondja a népszerű szerző, Anselm Grün. A szerelem ma is a mennyekbe röpíthet bennünket, ugyanúgy, mint bármikor korábban. A szürke mindennapokban mégis szükség van arra, hogy szerelmünk új erőt, gondoskodást és táplálékot kapjon. Grün a spiritualitásban leli fel a szerelem igazi forrását. Ír az erotika, a szexualitás fontosságáról, amelyek a szerelmet ébren tartják, bemutatja a társas kapcsolatok nehézségeit is. A féltékenységet, a vitákat és a félreértéseket – mindezt az ő egyéni látásmódjával. Anselm Grün lenyűgözi olvasóit műveltségével és bölcsességével. Ez a könyve szól mindazokhoz, akik társas kapcsolatban élnek, vagy éltek. Feleséghez, férjhez, élettárshoz, elváltan élőkhöz, a kapcsolatra most készülőkhöz, és azokhoz is, akik már egyedül maradtak.

A ​kötetben szereplő írások a katolikus spiritualitás nagy témáiról szólnak. De nemcsak hitről, imaéletről és hivatásról, hanem szexualitásról, párkapcsolatról és életmódról is. Meg még sok minden egyébről… Nagyon őszintén – tabuk nélkül! A szövegek eredetileg a „Jezsuita bloggerek” közösségi portálon jelentek meg „pacsy” és „satory” nicknéven. Sikeresnek mondhatók, hiszen gyakran több száz kommentet, némelykor pedig akár ezer fölötti like-ot is kaptak – ez pedig a műfajon belül valóban párját ritkítja…

Mi ​a közös az Anonim Alkoholisták tizenkét lépéses felépülési programjában és Jézus tanításában? Richard Rohr szerint több, mint gondolnánk. A szerző – aki ferences szerzetes, egyúttal korunk egyik legnagyobb hatású spirituális írója – úgy látja, a modern társadalmak a függőség jeleit mutatják: függnek a fogyasztói kultúra kényelmétől vagy éppen az arra való vágyakozástól, belesüppedtek a megszokott cselekvési és gondolkodási minták ismétlésébe. A belső üresség, amit a modern ember egyre nyomasztóbban tapasztal, a spirituális keresés felé indít el. Talán a tizenkét lépéses program vagy a keresztény ima és lelkiismeret-vizsgálat nem tűnnek első látásra spirituális gyakorlatoknak, ám általuk mégis a legmélyebb belátásokhoz és a feltétel nélküli kegyelem megtapasztalásához juthatunk el – olyan lelki adományokhoz, amelyeket Jézus mindannyiunknak szánt.

A ​Szent Ignác által kínált út arra irányul, hogy az ember rátaláljon a szabadságra: hogy tudjon szabadon azzá válni, akivé lennie kell; hogy szeressen, és elfogadja mások szeretetét; hogy jó döntéseket hozzon; s hogy megtapasztalja a teremtés szépségét és Isten szeretetének misztériumát - írja James Martin amerikai jezsuita szerzetes hazájában nagy sikert aratott művének bevezetőjében. Amellett, hogy rövid áttekintést nyújt a jezsuita rend történetéről és lelkiségéről, a megtalálni Istent mindenben szentignáci alaptanítás szellemében elsősorban praktikus kérdésekre helyezi a hangsúlyt. Életvezetési tanácsai a mindennapi élet szinte minden fontos területét lefedik; a munka, a hivatás, a szeretet, a barátság, a szenvedés, az imádság vagy éppen a döntési helyzetek egyaránt helyet kapnak a könyvben. Gyakran humorral és öniróniával fűszerezett mondanivalóját sok-sok példával teszi szemléletessé. Nemcsak a szentek és más szerzetesek életéből merít, hanem saját életútjának válságait, tépelődéseit, felismeréseit, felemelő pillanatait is megosztja az olvasóval.

A ​keresztyén spiritualitás nagyobb korszakainak, meghatározó személyiségeinek és mozgalmainak rendszerezett összefoglalása az Újszövetség korától napjainkig „A spiritualitás kutatása iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A spiritualitás szó sok mindent elárul a mai korról. A jelen­legi nyugati kultúra egyik legkülönösebb jelensége, hogy egyre jobban érdekli a spiritualitás, viszont egyre kevésbé foglalko­zik a hagyományos egyházakkal. A világvallások spiritualitása nagymértékben eltér egymás­tól. Ez a könyv csak a keresztyén spiritualitásról szól, de ahol szükséges, teszünk kitekintéseket is” – írja Philip Sheldrake, a durhami egyetem gyakorlati teológusa, aki könyvében a keresztyén spiritualitás történetét beszéli el az újszövet­ségi kezdetektől napjainkig. Az egyes történelmi szaka­szok fontosabb személyiségeit és jelenségeit bemutatva azt mutatja fel, hogyan és miért változott, fejlődött a ke­resztyén spiritualitás az évszázadok folyamán.

Covers_286862
0
3

A ​kötet, amely a Rézler Alapítvány volt ösztöndíjasainak tisztelgése a 100 éve született Rézler Gyula emléke előtt, reprezentatív áttekintést nyújt az elmúlt másfél évtizedben Rézler-ösztöndíjat nyert szakemberek munkáiból. A szerzők között találunk egyetemi oktatót, szervezeti tanácsadót, mediátort és bírót is. A tanulmányok között ennek megfelelően van empirikus szociológiai szakcikk, jogi elemzés, gyakorlati útmutató és esszé jellegű tanulmány is. A könyv megjelenése a centenáriumi emlékezés része. Azonban a szerkesztő arra törekedett, hogy olyan kötet álljon össze, amely helyet követel magának a gazdaságszociológiával, munkatudománnyal, munkajoggal, mediációval és általában konfliktuskezeléssel foglalkozó hazai szakemberek könyvtárában. Az írások többsége alkalmas arra, hogy a fenti területeken indított egyetemi kurzusok vagy továbbképzések háttérolvasmányként használják őket.

Örömmel ​ajánlom figyelmébe Kertész Tibor munkáját. A szerző, aki a Partners Hungary Alapítvány trénere, az Igazságügyi Hivatal mediátorainak mentora és immár több éve a Miskolci Egyetem oktatója is, több mint 100 tréning és több mint 1300 mediációs ülés során megélt tapasztalatainak és kikristályosodott módszereinek esszenciáját foglalta e könyvbe. A kötet három nagy „könyve” a konfliktuskezelés és a mediáció alapfogalmaitól a mediáció különböző megközelítésmódján át vezet el a nehéz helyzetekben illetve szereplőkkel zajló közvetítésben ajánlott módszerekig úgy, hogy közben olyan új fogalmakkal is megismerteti az Olvasót, mint az on-line vagy a virtuális mediáció. A szerző jól követhető gondolatmenete, szemléletes példái, letisztult fogalmi rendszere, komplex látásmódja, gazdag gyakorlati tapasztalata és biztos elméleti tudása lehetővé teszi, hogy munkáját nagy haszonnal forgathassa az egyetemi hallgató és a már gyakorló mediátor, az érdeklődő „laikus” és a szakmabeli kolléga egyaránt. A könyv külön értéke, hogy mindvégig kiérződik a szerző elkötelezettsége, szakma iránti alázata és az ügyfelekkel szembeni felelősségtudata. Csemáné Dr. Váradi Erika dékánhelyettes Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Covers_226255
Mediáció Ismeretlen szerző
0
11

A ​mediációnak vagy más néven közvetítésnek már nálunk is évtizedes múltja van. Ha a felek vitája zsákutcába kerül, a bírósághoz fordulás előtt és gyakran ahelyett kiutat jelenthet egy semleges, harmadik személy bevonása. A közvetítő nem ítélkezik a vitás ügyben, hanem abban segíti a feleket, hogy egy minden érdekelt számára kedvező megoldást találjanak, amit írásos megállapodásukban rögzítenek. A két nagysikerű kiadást megért „Mediáció – a közvetítői tevékenység” című kiadvány folytatásának tekinthető, ugyanakkor teljesesen önálló új könyv célja, hogy az egyes területek legjobb gyakorlati és elméleti ismerőinek tolmácsolásában a lehető legteljesebb áttekintést nyújtsa a mediáció – avagy közvetítői tevékenység – intézményéről. A mű először a mediáció alapkérdéseivel ismerteti meg az olvasót: bemutatja a konfliktuskezelés elméletét és gyakorlatát, a különböző tárgyalási módszereket, kitér az egyes közvetítési területek megközelítésbeli sajátosságaira, valamint a mediátorképzés hazai rendszerére. A kötet ezt követően a mediáció törvényi és rendeleti szabályozása mellett részletesen elemzi az egyes közvetítési formák speciális szabályait, továbbá külföldi és hazai gyakorlatát. Így bemutatásra kerül a családi mediáció, az egészségügyi közvetítés, a gazdasági mediáció, a büntetőeljárás során alkalmazható közvetítés, a fogyasztói jogviták alternatív rendezése, valamint a munkaügyi és az oktatási mediáció. Az egyes részterületek bemutatására a legújabb szabályozás alapulvételével, valamint szemléltető ábrák és statisztikai elemzések alkalmazásával kerül sor.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

E ​könyv szerzőinek elsődleges célja, hogy megértsük a konfliktus lényegét általában az életben, és közelebbről azokban a vitákban, amelyekben az ügyvédek, a mediátorok és sok más szakember is érintett. A mediáció egyre közkeletűbb, s ez a könyv a maga világos, olvasmányos és tömör stílusával járul hozzá a téma megértéséhez és megismeréséhez. Lord Slynn of Hadley brit főügyész Nem lehet függetlenül szemlélni a konfliktust, összefügg a belebonyolódott emberek életszemléletével. A mediációnak pedig fel kell tárnia, illetve használnia kell ezeket az összefüggéseket. A szerzők által leírt módszer arra is hangsúlyt helyez, hogy a mediáció az élet kisebb, a nyilvánosság elé nem kerülő konfliktusmegoldási folyamataiban is alkalmazható. A konfliktus az egzisztencia kikerülhetetlen és ismételten kezelendő, megoldandó része. A konfliktusmegoldás pedig az élettechnikák egyik alapkészsége: ennek fejlesztése minden területen hasznos a problémák kezelésében. Strasser és Randolph könyvének magyarországi kiadása nagy nyereség a hazai pszichológia számára is, és reméljük, hogy a könyv eléri majd a művelt köztudatot, az értelmiségi olvasókat, akik gyakran a szakembereknél is fogékonyabbak az új pszichológiai szemléletek iránt, különösen, ha azok a dolgokat egyszerűen, Rágósán tárgyalják és mutatják be, ahogyan ez a kötet is teszi. Buda Béla dr.

Mediáció. ​Mi a csudát jelenthet ez a szó? Olyan idegenül hangzik, ráadásul még a számítógép is félreérti, és kijavítja meditációra. Pedig nem a belső csend és nyugalom megismeréséről szól ez a könyv, hanem konfliktusokról, vitákról, érzelmekről és fájdalomról, és ezeknek egy lehetséges megoldásáról - amely egyre népszerűbb külföldön és itthon, és sok országban már kötelező igénybe venni, mielőtt bírósági ügy lesz egy konfliktusból, legyen az válás, munkaügyi vita, fogyasztóvédelmi probléma vagy fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmény.

A ​mediáció, azaz a közvetítéses konfliktuskezelés annak az új kornak a "gyermeke", amelyben a konfliktusokat már nem lehet hatalmi szóval, az erõ direkt érvényesítésével kezelni. Jellemzõen a modern polgári társadalom a terepe ennek a kezelési módnak, akár az állam és egyes társadalmi csoportok, akár különbözõ szervezetek és tagjai, akár csoportok és magánszemélyek között. Ez a kis kötet úttörõ szerepet vállalt magára, témaelsõként megnyitva azt a hosszú utat, melynek végén a mediáció a társadalmi kultúra részévé válhat.

A ​gyermekpszichológus-mediátor szerző a Kapcsolat Alapítvány elnökeként a kötelező mediáció hazai bevezetésének legharcosabb képviselője több mint egy évtizede. Nem véletlen, hogy a Kapcsolat Alapítvány 20 éves gyakorlata alapján kidolgozott módszereinek gyűjteménye éppen most, a parlament őszi ülésszaka előtt jelenik meg. Az új Polgári Törvénykönyv Családi Könyvének átdolgozott Szakértői Javaslata alapján ugyanis, a gyermekkel kapcsolatos jogvitákban mind a gyámhatósági, mind a bírósági szakban kötelezően elrendelhetővé válhatna a felek számára a közvetítői eljárásban való részvétel, amelynek gyakorlatát már a kilencvenes évek közepétől művelik a kapcsolatügyeleti mediátorok. A könyv részletesen bemutatja a közvetítés technikai fogásait, és a családi mediáció speciális területeit (közvetítés serdülőkkel, válási és kapcsolattartási ügyekben). Napi szinten hasznosítható ismereteket nyújt a gyermekes családokkal foglalkozó szakembereknek, de szemléletformáló lehet elvált, vagy válni készülő szülőknek is.

Szerelem ​és párkapcsolat, házasság a katolikus egyház szerint.

„A ​bölcsők válsága kihat a gazdaságra. A gyermek aktív eleme a népességnek. Születése, gyermek mivolta mindenféle vásárlást von maga után. Élelemre, ruházatra, játékra, tanszerekre van szüksége. Ez vonatkozik a falusi közösségekre is. A megfogyatkozó népességű falvakban a polgármesterektől azt halljuk, hogy már nincs miért befektetni, nincs kinek felújítani a játszóteret, nincs értelme fenntartani az óvodát, tanulók híján bezárják az iskolát, bezárják a postát, az orvosi rendelőt. Tehát ellenkezőleg a közhiedelemmel, nem a gyerekek sokasága okozza a munkanélküliséget, hanem a gyerekek számának csökkenése. Nincs gazdaság-élénkülés demográfiai dinamizmus nélkül.”

P. ​Henri Boulad 1931-ben született Alexandriában a görög katolikus közösség tagjaként. Francia nyelvű és kultúrájú környezetben nő fel. Tizenhat évesen részesül a papi hivatás kegyelmében; 1950-ben Libanonba lép a jezsuita rend noviciátusába, ott is szentelik pappá 1963-ban. További stúdiumait is beleszámítva összesen 17 esztendőn keresztül folytatja tanulmányait: teológiát tanul Libanonban, filozófiát és irodalmat Franciaországban, pedagógiát az Egyesült Államokban, ahol a chicagói egyetemen "master of psychology" diplomát szerez; Amerikában tanul még misztikát és aszkétikát. Visszatérve Egyiptomba az ifjúság nevelése és a szociális munka területén, valamint lelkigyakorlatok vezetőjeként működik, 1985-től 1995-ig az egyiptomi CARITAS igazgatója, 1992 óta az egész Közép- és Közel-Kelet CARITAS elnöke, és a római CARITAS Világközpont elnökhelyettese. Beszédei, előadásai és lelkigyakorlatai 1995 óta számos országban - eddig 12 nyelven - könyvalakban is megjelennek. Évente előadókörutakat tart Európában, beszédeit gyakran a rádiók is közvetítik. Üzenetének lényege az őszintén megélt - a szociális elkötelezettséget is felölelő - mindennapi vallásosság és a misztikus lelkiség újra felfedezésének fontossága.

Az ​Európa számos országában ismert és népszerű egyiptomi jezsuita ebben a könyvében azt hirdeti, hogy a keresztény gondolkodás nem lehet pesszimista megközelítésmód még a hétköznapjainkat aggódással és félelemmel eltöltő problémákkal szemben sem. Az optimizmus a helyes önismeret és az istenismeret útja is, ezért a megoldás forrása számos kérdésben az emberiség sorsát, és saját személyes sorsunkat illetően egyaránt.

A ​megbocsátás lényege kivétel nélkül mindegyikünket érinti, aktívan vagy passzívan, elszenvedett sérelmek és vádak nyomán, lelkiismeret-furdalás és önvád, sőt esetleg pokoli félelmek okán, vagy a feltétlen szeretetben, amelyet megtapasztalhatunk vagy másoknak adhatunk. Boulad atya tollából egy ilyen témájú könyv csakis az isteni szeretet tökéletességét hirdetheti, és azt, hogy e szeretetből senki ki nem eshet. Aki olvassa Boulad atya könyveit, tudja, hogy amit mond, azt személyes tapasztalatai alapján, hitelesen és szenvedélyesen adja elő, az üdvösség bizonyosságát közvetítve. Nem erre van-e legnagyobb szüksége a mai keresztény világnak? A keresztény média nem fél "korunk valódi prófétája"-nak nevezni szerzőnket.

Henri ​Boulad 1931-ben született Alexandriában. Teológiai, filozófiai, pszichológiai és szociológiai tanulmányait Libanonban, Franciaországban és az Egyesült Államokban végezte. Családja eredetileg Szíriából származik. Muzulmán környezetben élő keresztény kisebbség tagjaként Pascal, Teilhard de Chardin és Simone Weil tanítványának vallja magát. Szenvedélyes nevelő, tanítványai keresztény és muzulmán családokból jönnek a híres jezsuita iskolába. Három kollégium igazgatója. Az evangélium szellemében a szegények melletti elkötelezettsége nem tesz különbséget a rászorulók vallási hovatartozása között. Évtizedeken át vezeti az egyiptomi Caritászt, lepratelepet létesít, menekülttáborokat szervez, küzd a szudáni genocídium megfékezéséért, a rabszolgák kiváltásáért, együttműködött a száz éves korában elhunyt Emmanuel nővérrel, aki a szeméttelepek hulladékaiból élő hajléktalanok életében osztozott. És nyaranként eljön Európába, Amerikába, Kanadába - tanítja nekünk a mindennapok misztikáját. Az elmélyülés és az elkötelezettség egységét. Mert ő hisz abban, hogy megváltoztatható, jóra fordítható ez a világ.

A ​keresztény olyan valaki, aki hisz az életben, aki hisz a feltámadásban, aki hiszi, hogy a halál nem a vég, hanem egyúttal a kezdet is. Vajon az a tény, hogy Krisztus feltámadt, megváltoztatja-e a mi szemléletünket az életről és a halálról, vagy pedig semmit sem változtat rajta? A mai világ, a mai társadalom betegesen pesszimista. Az életre, az emberre, a világra vetett sötét tekintet - betegség. Szinte mindnyájan elkaptuk. Úgy élünk, mintha Krisztus fel se támadott volna, vagy mintha annak semmiféle következménye nem lenne. Ám ha nem éljük az örömöt és a reményt, akkor nem is vagyunk keresztények.

A ​szabadság az ember hatalmas kihívás, melyet minden új helyzetben fel kell ismerni, fel kell találni. Úgy mutatkozik meg, mint szembefordulás a sorssal. Mint a végzet arcába vágott: NEM! Az e könyvben található elmélkedések segítségével - melyek számos filozófiai, költészeti és biblikus hivatkozást tartalmaznak - mindenki könnyebben fog haladni a maga szellemi szabadságához vezető úton.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Henri ​Boulad 1931-ben Alexandriában született. Teológiai tanulmányait Libanonban, filozófiait Franciaországban, pszichológiait az Egyesült Államokban végezte. Szociális érzékenységétől vezettetve megszervezte Egyiptomban a Caritas-t. Nagyszabású tervet valósít meg a leprások felkarolására, amelyet kiterjesztett Szudánra is. "Teljesen az önfeláldozásnak szentelt életéért" 1983-ban Franciaország elnökétől megkapta a francia érdemrend tiszti keresztjét. Előadásait már tucatnyi nyelvre lefordították, s könyv formában a világ számos országában megjelentek. Magyarul ez az ötödik kötete. _Részletek a könyvből:_ Az önmagamat irányító szabadság választás eredménye. Ez nagy, magas értékű szabadság, amely szemben áll azzal az ingadozó magatartással, melynek csak egy szabadság-lehetősége maradt. Mindannyian szabad lénynek vagyunk teremtve. Mégis, értsük meg, hogy szabadságunk nem adomány, hanem feladat, nem önző élvezet, hanem állandó meghívás az előrehaladásra. (...) Az ezerszer feltett kérdésre, szabad-e az ember, ezért válaszolom: "Az ember hivatása az, hogy szabad legyen." (...) A szabadság önmagában nem elegendő érték, nem cél, hanem csak eszköz, ahhoz kell, hogy igazán tudjunk szeretni. Szeretetünk minősége kivívott szabadságunk minőségével együtt emelkedik. A szeretet a legfőbb egyetemes érték azok közül, amik valamikor voltak, amik vannak, amik valaha is lesznek. Amikor szabadságomat ennek a legnagyobb értéknek a rendelkezésére bocsátom, tökéletesítem azt, mert ezáltal éri el értékének maximumát. A szeretet a szabadság fénypontja, ebben csúcsosodik ki.

Népénekek ​- kórusművek, csend - hangos éneklés, térdelve - táncolva, liturgia - kötetlenség. Bármelyik típusú istendicsére is áll hozzád a legközelebb, ez a könyv segít abban, hogy felfedezd, mi az, ami tetszésére van Istennek, hiszen az imádás Neki szól. Hogyan válhat a dicsőítés mindennapi életünk részévé? Mennyiben határozza meg kapcsolatainkat testvéreinkkel az Isten népe körében? Akár dicsőítésvezető vagy, akár a háttérben szolgálsz, ez a könyv azért íródott, hogy segítsen neked legfőbb hivatásod betöltésében... ami Isten imádása. Graham Kendrick egyike a világ legismertebb keresztény dalszerzőinek és dicsőítésvezetőinek. Három évtizedes pályafutása alapján nyugodtan nevezhetjük műfejteremtőnek, hiszen napjaink zenei dicsőítő stílusának egyik legfőbb kialakítója. Alapítója a "Felvonulás Jézusért" világmozgalomnak is, amelybe milliók kapcsolódtak be a '80-as évektől 2000-ig. Felvételei, dalai öt kontinens szinte valamennyi egyházában ismertek, használatosak. Megnyerő személyisége, hiteles keresztény élete miatt sok zenész példaképe. Feleségével és három lányával együtt Angliában él. Az utóbbi évtizedekben Isten hatalmas munkát végez a dicsőítés területén. Új dicsőítő generáció megszületésének lehetünk tanúi, ahol megvalósul az ige: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből." Graham Kendrick könyve nagy segítség lesz abban, hogy ez a nemzedék felnőjön és megérintse a Mennyet szívből jövő dicséretével.

A ​középkori esztétikának szentelt tanulmányok a 19. század második felétől fogva egyre nagyobb helyet foglalnak el az esztétikatörténeti kutatásokban, magyarul azonban még soha nem jelent meg egy kifejezetten ennek a kérdésnek szentelt összefoglaló munka. Cseke Ákos könyve ebben a tekintetben hiánypótló mű. A középkor és az esztétika ugyanakkor nem pusztán az ebben a témában született külföldi szakirodalom ismertetésére vállalkozik, hanem a szakirodalom közmegegyezésen alapuló belátásainak újragondolását is elvégzi. A könyv többek között a következő kérdésekre keresi a választ: Milyen szerepet tölt be a művészet és a szépség a középkori gondolkodásban? Mennyiben módosítja - vagy inkább ássa alá - a középkori szerzők tanulmányozása a modern esztétikai tapasztalatot? Mit jelent a szépséget észlelni a világban és önmagamban? Létezik-e érzékfeletti szépség? És vajon szép-e a szerelmes, széppé tesz-e a szeretet, a szerelem világa? A könyv többek között Tertullianus, Ágoston, Eriugena, Clairvaux-i Bernát, Bonaventura, Aquinói Tamás, Eckhart mester és Dante egy-egy szövegét elemzi és mutatja be az esztétika történeti vizsgálatának szempontjából. Cseke Ákos, Talentum-díjas filozófus a párizsi Sorbonne Egyetemen doktorált középkori filozófiából és esztétikából. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Esztétika tanszékén tanít.

Életünk ​egyik legfájdalmasabb tapasztalata a kényszerű vagy olykor vágyott messzeség. A vallás nyelvén a paradicsomból való kiűzöttségről van szó, ez azonban - azokban a távolságokban, amelyek a költőt a saját szavaitól, a szerelmest szerelmétől, a filozófust Istentől, vagy az embert olykor saját magától választják el - a szépirodalmi és a bölcseleti művekben is vissza-visszatérő téma és dilemma, ahogy persze a messzeséggel együtt s azzal párhuzamosan a közelség nem várt, hol megváltónak, hol riasztónak tűnő élményei is. Hogyan írható le ez az eredendő - olykor már-már az az érzésünk: - büntetésszámba menő messzeség? Létezik-e, lehetséges-e számunkra egyáltalán közelség, és ha igen, méltók s képesek vagyunk-e rá? Miféle távolságot rejt - és rejt el előlünk - szerelmeink, szavaink, Istenünk vélt vagy valóságos közelsége? Ezekre a kérdésekre keresik a választ e kötet írásai, melyek Ágoston Vallomásairól, Dante Isteni Színjátékáról, Kant kritikai filozófiájáról, József Attila és Babits Mihály költészetéről, Franz Kafka, Samuel Beckett és Pascal Quiguard prózai műveiről szólva megpróbálják körülírni a messzeséget és a közelséget: kísérletek a közelségről és a messzeségről, kísérletek a közelségre és a messzeségre.

Hogyan ​éljünk túl egy szakítást, válást, szeretteink halálát? Miként váljunk lelkileg szabaddá? Mit jelent valamit vagy valakit igazán elengedni? Mihez kezdjünk, ha rájövünk, hogy fájó emlékeinktől a lelkünk mélyén nem is akarunk megszabadulni, holott éppen ez gátol meg abban, hogy teljes életet élhessünk? Hogyan bocsássunk meg annak, aki megsebzett, becsapott, megalázott, megkárosított bennünket? Egyáltalán miért érdemes megbocsátani - miért nem jobb megoldás mégis a bosszú? Hogyan építsünk rá egy derűs, új lehetőségekben gazdag jövőt a csalódásokkal és fájdalmas tapasztalatokkal teli múltra? A kötet neves szerzői a modern pszichológia, a vallás és a spiritualitás világába vezetnek, együttérzéssel kísérve az olvasót azon a nehéz úton, amelynek végén azonban mégis csak ott van a felszabadulás és az újrakezdés lehetősége.

A ​középkor legnagyobb keresztény filozófusának államelméleti írása. Első magyar fordítás. * * * Ez a polgárok egymás közötti érintkezése szempontjából is hasznosabb, mert az a város, amely a maga fenntartásához a kereskedők sokaságát igényli, arra kényszerül, hogy külföldiekkel folyamatosan együtt éljen. Ám az együttélés a külföldiekkel nagymértékben megrontja a várost, Arisztotelész tanítása szerint, amelyet a Politika című művében fejtett ki, mivel a más törvények és szokások mellett felnövekedett külföldiek szükségképpen a mi polgáraink erkölcseitől eltérő módon tevékenykednek, és így midőn a polgáraink a külföldiek példájára hasonló cselekedetekre éreznek késztetést, a polgárok egymás közötti érintkezése zavart szenved. Továbbá, ha maguk a polgárok kezdenek kereskedéssel foglalkozni, számos bűn számára nyílik út. Mivel ugyanis a kereskedők törekvése leginkább a hasznot, a nyereséget tűzi ki célnak, a kereskedési gyakorlat által a polgárok szívébe költözik a kapzsiság, amiből az következik, hogy a városban mindenből árucikk lesz, a hűség szertefoszlik, csalásokba kezdenek, a közjót megvetik, mindenki csak a maga hasznát keresi, az erényekre már nem törekednek, mivel az erény tisztelete nem kapja meg a jutalmát, ezért az ilyen városban a polgárok egymással való érintkezése szükségszerűen megromlik. * * * ...amint egykor minden siracusai Dionysius halálát kívánta, egy özvegyasszony folyton azért imádkozott, hogy Dionysius sértetlen legyen és életben maradjon. Amikor a tirannus ezt megtudta, megkérdezte, miért teszi ezt. Akkor az özvegyasszony ezt mondta: Amikor fiatal lány voltam, és gonosz tirannus uralkodott felettünk, az ő halálát kívántam, de miután megölték, valamivel rosszabb következett utána; nagyon sokat reméltem attól, hogy vége lesz uralmának. Harmadik uralkodóként téged kaptunk, és az uralkodásod számunkra még az előzőknél is rosszabbul kezdődött. Ha tehát te is elpusztulsz, a te helyedbe egy még rosszabb tirannus lép. kevesebb

Alister ​McGrath könyvével egy meghívást nyújt át nekünk: üljünk le együtt, hármasban C. S. Lewisszal, és beszélgessünk az élet nagy kérdéseiről, dilemmáiról egy közös ebéd mellett. Fedezzük fel, miként vélekedett Lewis barátságról, mennyről, a hit mellett szóló érvekről, a történetmesélés erejéről, s még számos kérdésről!

Ez ​a kötet az i.e. 2 évezred és a 6-8. század közötti korszakok kultúráiban szerephez jutó rózsák és a hozzájuk fűződő botanikai alapú vagy arról éppen merészen ellentmondó nézetek, rózsaképek históriáját tekinti át. Érinti a megelőző s az azt követő időszak rózsaképzetét is. E vizsgálódás szempontja kettős: egyszerre botanika- és szimbólumtörténeti irányultságú, újdonsága talán éppen e perspektívakettőzés. A rózsatörténet alakulása, úgy fest, a köznapi tevékenységek mentén mondható el a legérthetőbben, s az ember önfenntartása és fajfenntartása az a két csomópont, amely körül a virághoz fűződő képzetek leginkább mintázatba rendeződnek.

Az ​antik mediterráneum rózsatörténete után Géczi János most újabb monográfiával jelentkezik, amelyben a Földközi-tenger térségében kialakult s a hellenisztikus hagyományokon keresztül formálódott virágképzetek középkori változatainak összegzésére tett kísérletet. A rózsát és a rózsás jelképek megannyi formáját a középkor keresztény embere is alkalmasnak találta életviszonyai bemutatására, jellemzésére és értékelésére. A kezdetben Jézus Krisztus alakjához és az általa képviselt erényekhez, majd idővel Máriához kapcsolt, piros vagy fehér virágú növény a kereszténység egyik leggazdagabb, legtöbb információit hordozó jelképegyütteseként az európai kultúra sajátosságait is előtérbe állítja.

A ​civilizációs növények közé, ha nehezen is, de beilleszthető rózsa négy évezreden át képes volt fennmaradni a mediterráneum térségében születő s onnan szétterjedő kultúrákban. Állandó, illetve művelődéstörténeti korszakonként változó okokkal egyaránt magyarázható, hogy mégis azon növények közé tartozik, amelyre bőséggel hivatkoztak és hasznossága miatt kiterjedt termesztésére vállalkoztak - a reneszánsz idején is. Mintha a rózsának két története lenne, melyeknek egymáshoz alig mutatkozik közük. Erre a következtetésre jut az az olvasó is, aki hol a színpompás virágot, hol a paradicsomot megidéző illata miatt elhíresült növényt bemutató forrásokat értelmez, de az is, aki a társadalomról, eltérő kultúrájú csoportok mentalitásáról, illetve gondolkodásról referáló rózsákhoz kapcsolt jelentések sorát tekinti át a fennmaradt tárgyi írott és képi források mentén.

Kollekciók