Ajax-loader

Noémi Lőrincz

Rate_positive 1383 Rate_neutral 69 Rate_negative 1

1711 napja velünk van ma itt járt

Rukkaracsony_2015 Badge-valentin-nemszeret Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge1_300 Make_love_and_read_300 10000fb_300 Buek_2013_300 Rukkola_plecsni_xmas_300x300 Santa_300 Silly_walk_300 Poe_300 Meetoff_300 Badge-rozsasandor Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-early_bird Badge-onkentes Badge-aktivista Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (1933)

A ​nagyközönség Szabó Magdát elsősorban mint regényírót ismeri és szereti, talán nem is tartja számon, hogy költőként indult. A Szilfán halat teljes gyűjteménye Szabó Magda verseinek. A régi kötetekben megjelent költeményeken kívül mintegy ötven ismeretlen verset tartalmaz, köztük a Szüret című hosszabb elbeszélő költeményt, az utolsó háborús ősz és szüret egy epizódjának verses regényét.

A ​Tisza szakácskönyv különös érték, aminek azonban nehéz a műfaját meghatározni. Kultúrtörténet? Manapság is használható gyakorlati fogódzó a jó ízeket kedvelő, a hivatásos vendéglátó, vagy a sajnos oly kevés idővel rendelkező "modern" háziasszony számára? Kísérlet a magyar ízek, egykori étkezési kultúrák helyreállítására, útkeresés a hazai étkezési rend s a modern konyha összehangolására? Mindez egyszerre! Tekinthetjük a Zrínyiek reánk maradt konyhai könyve, a Bornemissza Anna fejedelem-asszony számára összeállított Szakáts könyv, illetve Apor Péter által ránk hagyományozott, no meg a XVIII.-XIX. századbéli egyéb jeles "ínyenci feljegyzések" egyenes folytatásának. A magyar múlt szinte kiveszett középnemesi konyhaművészetének mintegy véletlenül fennmaradó, ám a pernye alatt mindvégig hamvadó kései parazsának is, mely most, hogy előkotortuk, szépen fényleni kezdett. Mert igényesebb falusi turizmusunk ugyancsak sokat meríthet, ha akar, az egykori Tisza-konyháról s bevallott célunk éppen az, hogy e kötet közreadásával a vendégfogadó házakat segítsük egy kicsikét. A másoknak főző háziasszonyok, és a kisebb panziók, étkezőhelyek szakácsmesterei nem csak feledésbe merült, remek, és ma is könnyedén elkészíthető ételek hosszú sorát ismerhetik meg belőle, ám éppen az ő vendégkörük az, amely az igényesebb magyar házikonyha páratlan ízvilágának is hírét hordhatják a messzi-világba, új, és még újabb látogatókat csábítva országunkba ezáltal.

Ki ​ez a pimasz figura, aki utánozhatatlan zsenialitással alkotja meg a legegyszerűbb alapanyagokból a legfenségesebb ételkölteményeket, és már most legendává vált? Jamie Oliver, a brit szakácsfejedelem nemcsak a konyhában szított forradalmat, de reformjaival társadalmi változásokat is sürget. Nem hagyta szó nélkül a gyermekétkeztetés hiányosságait, és étterme, a Fifteen tizenöt hátrányos helyzetű fiatalnak ad munkát. Mindenkit arra bátorít, hogy ne gyorsétterembe járjon, hanem ragadjon fakanalat, és csapjon a lecsóba! Jamie felismerte, hogy a gasztronómia nem puszta táplálékbevitelt jelent, de egész kultúrákat is meghatároz. Mert az vagy, amit megeszel… Jamie megtalálta a hangot az emberekkel, és persze nem feledkezik meg a helyi gazdákról sem. Aki tőlük vásárol, nem csak friss, szezonális terményekből készült ételeket tehet a tányérjára, de még a helyi gazdaságot is támogatja. De miért pucér a szakács? Mert főzőshow-jában lefejtette a több száz éves misztikumot a konyhaművészetről. Főzni nem nehéz, csak meg kell próbálni!

Ami ​ebben a pokoljárásban vonzó - különös, hát a borzalomnak is lehet bája? -, az maga a szerző személye, a vézna, szőke fiúé, aki öt esztendőt töltött a halál árnyékában. Tizenkilenc éves volt, amikor a 290-es számot kapta Auschwitzban, s az érkezéskor még azt kérdezte magától: "Auschwitz? Az ördög hallott róla. És milyen lehet egy koncentrációs tábor? Hamarosan megtudom." Ami azt illeti, alaposan megismerhette öt esztendő alatt. Megtanulta a túlélés művészetének minden "naprakész" csínját-bínját, a fogarany, a cigaretta, a krumpli csereértékét, illetve az emberélet értékének teljes semmibevételét. És megismerte Kielar a halál minden fajtáját, mielőtt megismerhette volna a szerelmet, az életet. Alvilági útikalauz ez a fekete memoár; felsorol minden pokolbeli látnivalót, és mint minden jó útikalauz, végül a halál glosszáriumát is közli, azt a német társalgási nyelvet, amelyet rabok és rabtartók egyaránt beszéltek. Az olvasót magával ragadja a szerző egyéni bája és egyéni látásmódja. S amit olyan sokszor elmondtunk már: a haláltáborok kora után született nemzedékek megismerhetik ebből a könyvből azt a világot, amely ugyan már távoli, de amelyről a haladó emberiség nem feledkezhetik meg soha.

A ​rákellenes csodagyógyszer összezsugorítja a tumort, és biztosít még néhány évet Hazelnek, ám ő így is folyamatosan a végső stádiumban van, és a diagnózisában már megírták az élete utolsó fejezetét. De amikor a támaszcsoportban megjelenő, isteni Augustus Waters képében bekövetkezik a nem várt fordulat, Hazel történetét is át kell írni... "A csillagainkban a hiba" - John Green eddigi legambiciózusabb és legfájdalmasabb, mélyenszántó, vakmerő, pimasz és kíméletlen műve, lélegzetelállító felfedezőút az élet és a szerelem kacagtató, vérpezsdítő és tragikus birodalmában.

A ​Nyugat dala Amikor Smantha Evans megtudja, hogy állapotos ikertestvére, Sbrina ápolásra szorul, azonnal otthagyja philadelphiai állását és lakást, és elutazik Wyomingba, a sógora ranchára. Első látásra elbűvöli a táj; a vadregényes Sziklás-hegység és a végtelen szabad tér leírhatatlan vonzerőt gyakorol rá. Akárcsak Jake Tanner, a szomszéd birtok tulajdonosa, akit a lány első találkozásukkor egyszerű cowboynak néz. Csakhogy Jake a gazdag Lesley Marshallt fogja feleségül venni... A megszelídíthetetlen Jo a Presscott Colossus Cirkusznál nőtt föl. Korán elhunyt szülei helyett a cirkusz tulajdonosa, Frank Prescott nevelte fel. El sem tudja képzelni, hogy máshol is élhetne, mást is csinálhatna az oroszlánidomításon kívül. Frank halála után azonban a nagymenő chicagói ügyvéd, Keane Prescott örökli a cirkuszt, és ezzel bizonytalanná válik a társulat jövője. A férfit megfogja a lány egyenessége, természetes bája, és ellenállhatatlan kísértést jelent számára az ártatlansága...

A ​gondolataink és érzéseink megjelenési helye a testünk. Alapvető létezésünket a gondolataink, mint láthatatlan, de mégis észlelhető energianyalábok irányítják, csakúgy, mint a cselekedeteinket. Amikor valamilyen okból a gondolkodás kibillen az egységből, a testben áramló energiák egyensúlya is megbomlik. Ennek hatására pedig a sejtekben, a szervekben, az egész szervezetben kisebb-nagyobb eltérések alakulnak ki, ezeket az eltéréseket nevezi a nyugati orvoslás betegségnek, de mi nevezzük ezt az állapotot inkább energiahiánynak. Ez a könyv ahhoz nyújt segítséget, hogy megértsd, mi a betegségek lelki kiváltó oka és lelki háttere, továbbá iránymutatás is egyben, hogy melyik testrészed mikor és hogyan jelezhet számodra.

A ​Reálontológia születése, melyet – mint e mű szerzője – most az olvasók elé tárok, irodalmi besorolását és szakmai intencióját illetően „kommentár"; olyan interpretáció, melynek fő törekvése magát a művet beszéltetni: pártatlanul a szöveghez hajolni, s azt úgy közvetíteni, hogy az olvasó az eredeti szerző „létfelettien” érvényes szavát hallhassa ki belőle. Úgy gondolom azonban, hogy (nem csak a filozófiában, de más irodalmi műfajban sem) nincs ilyen létfelettien érvényes, magánvaló szövegjelentés, hogy tehát nem iktatható ki a „saját álláspont” értelmező–megítélő szerepe egy végső instanciájában szövegközpontú és kommentáló jellegű Fenomenológia–kommentárból sem. Egy mű interpretációja ugyanis – úgy gondolom – sohasem érték– és értelmezésmentes olvasat, hanem egyfajta szándékoltan megteremtett kommunikációs viszony különböző életvilágok és értékvalóságok között, amelyben az interpretátor gondoskodó felügyelete mellett az értelmező és az értelmezett szöveg is saját létértelmét, világlátását, értékeit „viszi vásárra": ajánlja fel objektíve a másik oldalnak – s próbálja ezáltal jelentéssel bíró értéklétként igazolni önmaga és a másik létezését is. Az egyáltalában vett kultúra paradoxona ez: kultúrlétünk történeti feltételei között, saját interpretációink révén, mindenkori önmagunknak kell egyetemes értelemként és értékként folytonosan újrateremteni a kultúrértéket hordozó mű értelmét. A Szerző

Hogyan ​hozzuk ki belőlük a legtöbbet? – Kézikönyv szülőknek tanári melléklettel A Nehezen kezelhető gyerekek című könyv lenyűgöző betekintést ad a fiatal serdülők gondolkodásmódjába, ráadásul élvezetes olvasmány. Ami azonban még ennél is fontosabb, hűen tükrözi azokat a kihívásokat, melyekkel napjainkban a szülőknek és a tanároknak szembe kell nézniük. (Virginia Elliott, a sydneyi Sylvania High School igazgatója) Mitől lesznek bizonyos gyerekek „nehezen kezelhetők”? Azért, mert rátaláltak egyfajta érvényesülési módra, és újból meg újból alkalmazzák ugyanazt a módszert. Nem „rossz” gyerekek, mégis azt éreztetik a szüleikkel és tanáraikkal, hogy rosszaságokat művelnek. Miért? Azért, mert hozzászoktak ahhoz, hogy a maguk módján csinálják a dolgokat, és nem olyan típusú emberek, akik könnyedén lemondanának egy előnyről. Ön is ismer ilyen gyereket? Számos fajtájuk létezik: az Alkudozó típus (gondoljunk Bart Simpsonra), a Versenyző típus (Lance Armstrong szellemét idézve), a Fenegyerek (ihletője a néhai Steve Irwin), a nehezen legyőzhető Szónok (Margaret Thatcher visszhangja) – és így tovább. Méretben is különböznek, a kicsinyektől a magas tinédzserekig – és nem lehet bírni velük! Andrew Fuller, aki egykor maga is nehezen kezelhető gyerek volt, 25 évnyi szaktudását adta bele ebbe a humoros és elmés könyvbe. Megmutatja a szülőknek és tanároknak, hogyan értsék meg ezeket az édes kis drágaságokat, hogyan kezeljék hangulataikat, valamint milyen módon segítsenek nekik a pozitív életszokások kialakításában. Ha Ön arról álmodik, hogy néha nyertesként kerül ki az otthoni – vagy az osztálytermi – harcokból, ez a könyv Önnek szól! Andrew Fuller klinikai pszichológus és családterapeuta, aki azon munkálkodik, hogy alkalmazkodást teremtsen a családokban, közösségekben és iskolákban. Tanulmányozza, hogyan tanulnak a gyerekek, hogyan lehet javítani koncentráló képességüket és tanulmányi eredményeiket. Ismert művei a Help Your Child Succeed at School, a Raising Real People és a Beating Bullies.

A ​toszkanai Villa San Girolamo, az egykori apácazárda előbb német erősség, majd szövetséges kórház. Ahogy a háború észak felé mozdul, a betegeket elviszik. Csak Hana, a fiatal kanadai nővér marad ott, és megszállottan ápolja a feketére égett "angol" betegét, Almássy László grófot, akit beduinok szabadítottak ki lángolva lezuhant repülőgépéből a sivatagban. Aztán megjelenik Caravaggio, a tolvaj, Hana elesett apjának barátja, akinek két hüvelykujját kémkedés gyanúja miatt lecsapták a németek, és a fel nem robbant bombák után kutató Kip, az angol hadsereg szikh utásza. Négyük világa egyszerre zárt és nyitott. Mert minden gondolat és mozdulat kapcsolódik valamilyen korábbi érzéshez, élményhez. Minden megnyilvánulásának nagyobb a jelentősége önmagánál. Keveredik múlt és jövő, képzelgés és valóság. Négyük sorsa - múltban, jelenben, jövőben - találkozik és szétválik. Számukra a vallomások, beszámolók, az önvizsgálat ideje ez: iszonyú sok minden történik a világban és a lélekben. A Villa San Girolamo egy sziget a háborúban, egy sziget a reménytelenségben és reményben.

Mrs. ​Argyle-t, a dúsgazdag, jótékony hölgyet, három leány és két fiú örökbe fogadó anyját holtan találják a nappalijában. Valaki piszkavassal szétverte a fejét. A rendőrség úgy véli, tudja, ki a tettes. Letartóztatják az egyik mostohafiút, Jackót, aki ellen vannak bizonyítékok – s akinek volna alibije, csakhogy az úrvezető, aki a gyilkosság időpontjában felvette a kocsijába, nem kerül elő. Jackót elítélik, és meghal a börtönben. Eltelik két esztendő. Dr. Calgary, a sarkkutató hazatér Angliába. Régi újságokat lapozva megdöbbentő hírre bukkan. Feltámadnak benne az emlékek. Két évvel azelőtti balesete, az amnézia… Tennie kell valamit. Dr. Calgary biztos benne, hogy a rendőrség tévedett. Cselekszik. Jackót törvényileg rehabilitálják. De a család nehezen elnyert békéje odavan. Mert ha nem Jacko, a fekete bárány a gyilkos, akkor ki? Csak a közvetlen környezet valamelyik tagja követhette el a szörnyű tettet. De kicsoda? A szelíd, tudós férj? A ragaszkodó, fiatal titkárnő? A cseléd? A lányok? A másik fiú? Még egy gyilkosságba és egy gyilkossági kísérletbe kerül, míg dr. Calgary levezekli „vétkét”, és bravúros amatőr nyomozással felgöngyölíti az eredeti és az új bűnügyeket.

Jamaicán ​a rendőrségi terepjárók már dübörögnek, hogy kézre kerítsék a Magyarországról óriási vagyont „kimenekítő” és a távoli karibi szigeten bujkáló, korrupt pesti bankárt. Az Országos Jelzáloghitelbank elnökének privát gépén irtózatos erejű pokolgépet rejtettek el, és csupán percek kérdése, hogy Magyarország egyik legbefolyásosabb milliárdosát a feleségével együtt a levegőbe repítsék. André, a leszerelt légiós és szerelme, Adrienn e pillanatban fordul rá a genovai főutcára, de a rövid mézesheteknek egy orosz bérgyilkos vet véget, aki már a nyomukban liheg. A Megmentőből megismert André sorsdöntő válaszút elé kerül; cserbenhagyja Adriennt, amint korábbi élete megkísérti? Megtalálja a bankárt, akinek kapzsi mohósága Magyarországot végveszélybe sodorja? És mindezek után vajon visszatalál önmagához, vagy a dühödt bosszú olyan helyekre hajtja, ahonnan már nincs visszaút? Frei Tamás első regénye, A Megmentő, hónapokig vezette a hazai sikerlistákat. A „konspirációs akcióthriller” meghonosítójaként Frei Tamás második sikerkönyvében ismét az „itt és most”-ot tárja fel olvasóinak, torokszorító izgalmak közepette. Fordulatos érzelmi hullámvasúton repít minket az amerikai ultragazdagok csillogó villáitól az Everglades bűzös mocsaráig, a lélektelen emberrablók világvégi rejtekhelyétől a tőzsdecápák konspirációinak fehér abroszos asztaláig, a politika és bűnözés, a bosszú és leszámolás, a hatalmi és szerelmi játszmák terepére, aminek értő és érző ismerője, és amelynek a világa, egy államcsőd árnyékában, sokkal közelebb van a mai Magyarországhoz, mint gondolnánk…

Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.

összes (439)

Jóslás ​magyarkártyából Kártyavetés Nagy csillag 22 kártyával Jóslás francia kártyával

Remek ​humorú, antimilitarista kópéregényében az első világháború amerikai ismeretlen katonája regényes körülmények közt kikél a sírjából, gusztálgatja a csinos nőket a New York-i utcán, és elmeséli kalandjait. Kiderül, hogy nem is amerikai, nem is hazafi, nem is a csatatéren vesztette életét. De a társai se különbek. Torriente Brau friss szellemű, mulatságos, abszurd - groteszk írása nem a kisember rovására élcelődik, hanem a harcias frázisokból és a háborús - hazafiaskodó szólamokból űz csúfot.

Rudolf ​Carnap (1891-1970) német származású filozófus és logikus, a logikai pozitivizmus nevű irányzat vezéralakja. 1935-ig a Bécsi Kör, a legjelentősebb logikai pozitivista csoportosulás tagja volt, majd haláláig az Egyesült Államokban dolgozott. Frege logikájától és Rusell episztemológiájától befolyásolva arra törekedett, hogy létrehozza azt az elméleti keretet, amelyben a tudomány racionálisan rekonstruálható, azaz a tapasztalat szolgáltatta tényanyagból logikailag kifogástalan módon felépíthető. A könyv végigkíséri Carnap nézeteinek alakulását, figyelmet fordítva arra, hogy a program megvalósítása körben felmerülő problémákra miként dolgozott ki Carnap újabb és újabb megoldásokat. Jóllehet a logikai pozitivista program végső soron megvalósíthatatlannak bizonyult, a megvalósítási kísérletek során létrejött egy új filozófiai diszciplína, a tudományelmélet. Logikusként Carnap A nyelv logikai szintaxisával és szemantikai írásaival beírta magát Frege, Russell és Tarski mellé a huszadik századi logika klasszikusainak sorába.

A ​könyv első története egy Gyémánt nevű lóról szól, akit egy bányában látott hajdanában az író. És mikor néhány évvel később az akkorra már felszámolt bánya környékén utazik autóval, a mezőn egy szakasztott olyan gebét lát keringeni, mint amilyen Gyémánt volt. "Ki kellett szállnom - írja Thurzó Gábor. - ...Ő volt-e?... De akármilyen gebe, nekem most ez kellett, a Gyémánt legyen, a bányamély sötétje helyett már harsány füvön, vakító égbolt alatt járva megszokott köreit, hisz ez volt az élete. Elfogott valami kis nosztalgia, egy kis vágyódás, boldogság, szorongás. Járt körbe-körbe Gyémánt, a kiszuperált bányaló, járta az életét, s járja, míg vén inai fel nem mondják a szolgálatot... elterül békésen, mint aki teljesítette kötelességét, holott mást sem tett, mint rótta a rászabott köröket. - Mehetünk - szálltam vissza a kocsiba. Még visszanéztem - hátha most fejezi be Gyémánt az utolsó kört?" Világos és tudatos analógia ez Gyémánt és az író között, aki tárgyilagosan, fegyelmezetten rögzíti súlyos betegségének testi és közérzeti tüneteit. Reménykedésről, belenyugvásról, lázadásról, legfőképpen pedig szorongató készenlétről vallanak az első történetek, amelyek azután felidéznek néhány mélyen beszédes emléket. Az elmúlás lehetősége nem a félelem és nem a rettegés alakjában jelenik meg elbeszéléseiben, hanem megtörtént, még mindig eleven történelemként. Érzéki kapcsolódás, összefonódás ez a világgal, mintsem elválás tőle; valamilyen itt maradás. Hol örömteli, hol szomorú ragaszkodás. Thurzó Gábor az utolsó kört nézve is higgadt, szellemes; nem mond le a pontos érzelmi és intellektuális megfigyelésről és a finoman elemző ábrázolásról. Ironikus és lírai - így bölcs. Nem sokkal a halála előtt mondta: "majd" azt a fát akarja látni utoljára, amelynek az ágain már nincs egyetlen levél sem, de teli van vöröslő almákkal.

Lehet, ​hogy minden egy TÉVES hívással kezdődik... Sohase hagyatkozz azok tanácsára, akik iskolai szerelmükkel házasodtak össze, és ma patetikusan suttogják füledbe, hogy "a szerelmet nem lehet erőltetni, hívatlanul jön"! Ez ostobaság! Hívatlanul csak a fájdalmas betegségek meg a díjbeszedők szoktak jönni. Azokért, akiket az ember szívesen látna alsóneműben, egy kicsit azért meg kell küzdeni. Téves hívás. Lehet ez egy kapcsolat kezdete? Hát hogyne! Ismerős? Veled is megtörtént már? Vagy meg fog történni? Vigyázz, csapdába ne ess!

Az ​1970-es évek végén, majd' másfél évtizeddel a Hidegvérrel világsikere után a beteg, kábítószeres és alkoholista Capote írt még egy utolsó nagyszerű könyvet: egy dokumentarista elbeszélésekből és irodalmi riportokból komponált, helyenként megrendítően szép kötetet. S talán az ebben szereplő írások némelyikében jutott legközelebb eszményéhez: hogy olyan egyszerűen, tisztán írjon, "amilyen a hegyi patak". Régóta tudta, hogy különbség van nemcsak a rossz és a jó, hanem a nagyon jó írás és az igazi művészet között is, s "ez a különbség bonyolult, de kíméletlen". Istentől kapott korbácsnak nevezte ezt a tudást, amely gyakran megbénította - s mégis hálás volt érte s a remekművekért, melyeket e korbács alatt alkotott. Az életmű ilyen kiemelkedő darabjai közé tartozik a "Bűvölet", egy gyerekkori emlék fölidézése, amikor Truman a varázserejű Mrs. Fergusonnak mondta el legféltettebb titkát; vagy a "Gyönyörű gyermek", melyben az olvasó szinte együtt eteti a sirályokat Marilyn Monroe-val, aki "olyan, mint egy menekülő kolibri"; vagy a "Faragott koporsók", egy kisvárosi gyilkosságsorozat története; vagy a "Kedves idegen", melynek főhőse levelezni kezd egy soha nem látott tizenkét éves kislánnyal, s ez földúlja az életét... S még számtalan furcsa, felejthetetlen alakkal ismerkedhetünk meg: egy martinique-i idős arisztokrata hölggyel, akinek zongorajátékát kaméleonok hallgatják, Mrs. Kellyvel, aki a mélyhűtőjében tartja halott macskáit, mert képtelen örökre elveszíteni őket, egy gyilkossal, aki semmi rosszat nem lát abban, amit tett... s magával Truman Capote-val is, aki a kötet utolsó írásában önmagával készít interjút.

Tudod-e, ​mi vagyok? Felhő vagyok. Villám vagyok. Szivárvány vagyok. Gyönyörűszép kislány vagyok - mondja Laide, a fiatal milánói táncosnő az elbűvölt Antonio Dorigónak, aki -vesztére - beleszeret ebbe a pénzért kapható lányba. S valóban: a szemtelen, szép, hazug Laide viharossá kavarja az öregedő, félszeg agglegény életét: Antonio szenved, gyötrődik, szakít vele és újra visszatér hozzá, a féltékenység nyomasztó lázálmaiban vergődik: szerelme egyoldalú, Laide lépten-nyomon becsapja, kénye-kedve szerint bánik vele, s a férfit valami leküzdhetetlen szenvedély, téboly sodorja egyre mélyebb megaláztatásokba. Voltaképp a magány, a halálfélelem elől menekül a szerelembe. De vajon hová jut és mi lesz a sorsa? Mi történik ezzel a két emberrel, akit a véletlen sodort egymáshoz? Dino Buzzatinak (1906 - 1972), a modern olasz és európai irodalom jelentős alakjának életművéből ad keresztmetszetet az a négyrészes Európa-válogatás, amelynek második darabjaként jelenik meg most sokadszorra ismét magyarul az Egy szerelem története. A Tatárpuszta mellett ez Buzzatinak a leghíresebb - és mindmáig legnépszerűbb - regénye, mely a hatvanas évek eleje óta mit sem veszített frissességéből. Több, mint "erotikus" mű: méltán emeli alkotóját a század legnagyobbjai közé.

A ​regény egy meg nem nevezett észak-olaszországi kisvárosban élő ügyvéd családjának viszontagságairól szól. A főszereplő Anna, az ügyvéd legfiatalabb lánya: az írónő az ő szemével láttatja a család és a baráti kör tagjait, akikről finom ironiával remek skicceket rajzol. De Anna útját követve eljutunk egy délolasz faluba is, ahol Anna átéli a német megszállást. És ámulva látjuk, hogy ez az ízig-vérig "urbánus" írónő mennyire otthon van a paraszti világban is, hogy parasztfigurái ugyanolyan remeklések, mint a kisvárosi polgárokról rajzolt portréi.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Josephine ​Hart az angol-szász nyelvterület újonnan feltűnt csillaga. Pályáját újságíróként kezdte, majd színházi producerként működött. Jelenleg Londonban él, férje, két gyermeke van. Első sikereit 1990-ben aratta, s pályatársaival ellentétben ő nem további vastag regények írásával akarja megőrizni hírnevét, hanem gondosan kidolgozott, feszített cselekményű, szűkszavú írásaival. Könyveiben az emberi lélek legtitkosabb zugaira világít rá, olyan szenvedélyekre, amelyeket regényeinek szereplői önmaguknak sem mernek bevallani. Testvérek rivalizálása, a tehetségtelenebbik vak gyűlölete a tehetségessel szemben, ez Gyűlöllek című regényének témája.

Tűnődéseink ​első korszakát idézi fel ez a könyv. Kíváncsian figyelni kezdtük őket, s rejtélyes, zárt világnak láttuk ekkor a homoszexuálisok világát. De rögtön észrevettük azt is, hogy gondjaik iránt egy-két éve már nemcsak azok érdeklődnek, akik magukban vívják álmatlan éjszakákon és megalázott nappalokon küzdelmüket a Démonnal...! Szeretnénk megérteni érzékeny titkaikat; ám úgy láttuk, hogy az előítéletek nyomán többnyire még idegennek tartják őket, e furcsa párokat. Gyakran éreztük, hogy a társadalom, ha kíváncsi is, nem eléggé türelmes irántuk. Hagyomány, hogy az erkölcs nevében a homoszexuálisok ellen fordul néha a közhangulat. A legjobb esetben is enyhén utálkozva elfordulnak tőlük még azok is, akik egyébként megérthetnének valamit az ösztönöknek ebből a különös üzenetéből... A középkorban az eretnekek sokszor idézett s gyűlölt bűne volt ez. Mindennaposak voltak a kivégzésükről szóló élveteg-szadista híradások: "Hogy szenvedő lelkület legalább a kínhalállal megmentsék, elszakítván bűnben fetrengő testüktől". Ez a magyarázat volt az egyetlen "jogi igazságszolgáltatás", amire számíthattak... Hosszú volt a szenvedések útja. 1954-ben az angol parlament egy különbizottsága fogalmazta meg az új szemlélet alaptételét: A homoszexualitás se nem bűn, se nem betegség: a gyermekkortól kezdve folyamatosan kialakuló, sem akarattal, sem orvosi beavatkozással meg nem szüntethető állapot... A nemi élet egyik változata csupán, még ha az egyén számára gyakran több szenvedéssel jár is, mint az összes többi változat együttvéve...

Az ​író írja könyvéről: ...az embernek ugyan fél szárnya nincs, de a közösséggel azért emelkedhet felfelé; önmagunk megvalósítása közben, küzdelmes hétköznapok sodrában szembesülünk múlttal és jövővel, nemzedékünk lehetőségeivel. Sorsom próbálóan nehéz időszakában újra beléptem a gyárkapun, s láttam, hogy a jól ismert munkásvilág mennyire megváltozott - s néhány dologban nem is előnyére -, de azért otthon voltam, befogadtak, s ha íróként nem is mindig értettek meg, az embert erős kézzel tartották, emelték, szárnyakra nem lett szükségem. Hogyan kell manapság élni? Lehet-e mai fiatalok indulatával helyesen megítélni a mi nehéz ifjúságunkat, az apák életét? Milyen a gyári csarnokól a jövő horizontja? Igazolható-e valamikori hősök erőfeszítése, elbukása? Manapság csak dolgozni és tanulni kell, ez a jelen idő hősiessége, barikádharc nélkül; de mit várunk a jövőtől? E könyvet a befogadó közösségnek, barátaimnak ajánlom.

Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (891)

Több ​mint kilenc évszázad telt el azóta, hogy a cigányok váratlanul megjelentek Európában, és ennyi ideje annak is, hogy az európai népek sikertelenül próbálkoznak eltéríteni őket sajátos, az európai hagyományoktól nagyon különböző életmódjuktól. Az egymást követő összeütközések a cigányság és Európa letelepedett népei között századunk közepén a "cigányholocaustban" jutottak el legabszurdabb stációjukhoz, de még ma is időszerű, hogy az előítéletek és a tudatlanság ellen ismeretekkel küzdjünk. Fraser, a jeles cigánykutató széles történeti, nyelvészeti és antropológiai ismeretekre támaszkodó etnohistóriája olvasmányos és lenyűgözően izgalmas bevezetőt kínál a téma iránt érdeklődő laikusoknak, ugyanakkor a legújabb kutatási eredmények feldolgozásával érdekes új meglátásokkal gazdagítja a szakirodalmat. A kötetet magyar vonatkozású kiegészítésekkel közöljük.

"Nem ​voltam ősszel New Yorkban. Azaz nem voltam ott végig, nem tanítottam, mint huszonegy éven keresztül minden esztendőben. Hiányzott New York. A város, az illata, az utcák, a lakás, a ház, a barátok, a múzeumok, a koncerttermek, az operák, az egyetem épülete, a szobám, a vendéglők, a diákok, a könyvesboltok, de még a földalatti, az eső és a szél is. Ez a New York-nosztalgia" - vallja Heller Ágnes a könyv előszavában. Mindezek a hiányzó pillanatok kerülnek bemutatásra, az olykor naplók szövegéből kinövő műben. Heller egyszerre válaszol a "mi történt ma?" és a "milyen New York?" kérdésére. Hol nőcisen, praktikusan: turkálókról, a ruhatár és büfé nélküli színházakról, hol a szellemi oldalát leírva: képzőművészeti, színházi, zenei élményeket sorjáz. Csapongón vezet körbe, mintha csak egy lakást mutatna be, a benne megforduló emberekkel, a benne megélt történetekkel együtt.

Timothy ​Archer episzkopális püspök ugyan elkötelezte magát az egyháznak, de korántsem vak és bigott, így fia és szeretője öngyilkossága után nem csupán a személyes hite rendül meg, de a történeti Krisztus létébe vetett bizalma is. Az Izraelben előkerült ősi szövegekben keresi a választ, médiumon keresztül kapcsolatba lép halott fiával, s az, hogy saját életét is górcső alá veszi, érinti mindazokat, akik így vagy úgy hozzá tartoznak. Az úgynevezett Valis-trilógia utolsó darabja a halál és a hit paradoxonjainak nyughatatlan, elgondolkodtató és megindító körüljárása. A regény Dick utolsó műve, melynek megjelenését már nem érhette meg.

Darren ​Shan, a rendkívül népszerű _Vámpír könyvek_ szerzője új sorozatában a Démonvilág borzalmait ecseteli nagy átéléssel. Az első kötet tizenhárom éves főhősének arra a kérdésre kell megtalálnia a választ: mi a jobb – farkasemberré válni, vagy szembeszállni a nagy hatalmú démonmesterrel.

Hat ​karácsonyi novella, kicsit másképp: David Sedaris módra. Hat történet a karácsonyról, pontosabban a karácsonyi feelingrõl, azzal az utánozhatatlan fanyar humorral, ami Sedaris írásaira általában jellemzõ.

Az ​igazságról. A halálról. A vallási egységről. A bosszúról. A balszerencséről. A színlelésről és alakoskodásról. A szülőkről és gyermekekről. A házasságról és a magános életről. Az irigységről. A szerelemről. És még nagyon sok másról.

Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (1219)

Mindenki ​ismeri DumDum Coogant, a hetedikes rögbisztárt. Amióta járni tud, ledönt a földre mindent, ami az útjába akad. DumDum kedvenc célpontja Penn Webb, a buzgómócsing, zöldségevõ szomszéd srác. DumDum – és legjobb haverja, Mike – szemében a világ legszórakoztatóbb dolga Webbel kekeckedni. De DumDum egyszer csak kezdi másként látni a világot... Newbery Medállal díjazott és Amerikában az Év Legjobb Könyvévé választott kötet.

Sigmund ​Freud, a pszichoanalízis megalapítója 1918-ban azt remélte, hogy Budapest a mélylélektan központjává válik. Ferenczi Sándort, Freud legközelebbi barátját és munkatársát 1919-ben a világ első pszichoanalízis professzorává nevezték ki. Kevesen tudják, hogy a matematikusokon és a fizikusokon kívül egyetlen tudomány sem adott annyi nagy magyar tudóst az emberiségnek, mint a pszichoanalízis.

Ken ​Follett legújabb bestsellere is a szokott sikerrecept szerint készült. Ha egy gazdag vállalkozónak sikerül megvalósítania nagyravágyó tervét, akkor egy fényűző szállodát építene egy elhagyatott filmstúdió helyére. Ez a terv azonban többeknek nem tetszik... Kémek veszik körbe a vállalkozó házát, és egy titkos csővezetéken keresztül behatolnak az állítólagos filmstúdióba is. Ken Follett Rejtekhely című munkája is ugyanolyan lehetetlen, mint a többi világszerte sikeres remekműve.

Kiadványunk ​elsősorban a gyermekolvasóknak készült, de gyermekkönyvtárosok, pedagógusok és szülők érdeklődésére is számot tarthat.

Luke ​ismeretlen helyen riad fel gyötrő álmából: émelyítő hányinger kínozza, szakadozott ruhája foszlányokban lóg rajta. Fogalma sincs, hogy hol van, és hogyan került oda. Ráeszmél, hogy semmire sem emlékszik addigi életéből. Végső kétségbeesésében nekivág az idegennek tűnő világnak, hogy kiderítse, honnan jött, hogy hívják, és mi történt vele. Lépésről lépésre, fokozatosan építi újjá személyazonosságát tétova tapogatózások, keserves csalódások és a rá leselkedő veszélyek közepette. Beléivódott ösztönei hajtják-űzik előre, ám közben - könyörtelen leszámolások, titkosszolgálati fortélyok, álnok cselszövések, érzelmi vívódások és szerelmi bonyodalmak hálójában vergődve - ki kell bogoznia, hogy egykori diáktársai közül ki a barát és ki a halálos ellenség. A különböző idősíkokba helyezett, váratlan fordulatokban gazdag, rendkívül izgalmas cselekmény hátteréül a negyvenes-ötvenes évek szolgálnak: a második világháború amerikai ifjúsága, a francia ellenállási mozgalom, majd a CIA és a KGB hidegháborús párharcának a beindulása, beleágyazva a világűr meghódításáért kibontakozott szovjet-amerikai versenyfutásba.

André ​története a következő parlamenti választások napjaiban indul ismét útjára, feszült, konfliktusokkal teli időszakban. A képzeletbeli Magyarország arra ébred, hogy a kisebbség került többségbe. De hogyan? Miként és miért esik egymásnak a magyar politikai és gazdasági elit egy része, és mi köze mindehhez Andrénak, Adriennek és egy kaliforniában élő sikeres magyar feltalálónőnek? Mi történik a sarokba szorított miniszterelnökkel, a magyar poli-garchákkal, és persze Andréval, meg az ő fekete szemű hároméves kislányával, Fruzsikával. Bátor és izgalmas utazás a következő évek Magyarországának kulisszái mögé!

saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (275)

Sigmund ​Freud, a pszichoanalízis megalapítója 1918-ban azt remélte, hogy Budapest a mélylélektan központjává válik. Ferenczi Sándort, Freud legközelebbi barátját és munkatársát 1919-ben a világ első pszichoanalízis professzorává nevezték ki. Kevesen tudják, hogy a matematikusokon és a fizikusokon kívül egyetlen tudomány sem adott annyi nagy magyar tudóst az emberiségnek, mint a pszichoanalízis.

Mindenki ​ismeri DumDum Coogant, a hetedikes rögbisztárt. Amióta járni tud, ledönt a földre mindent, ami az útjába akad. DumDum kedvenc célpontja Penn Webb, a buzgómócsing, zöldségevõ szomszéd srác. DumDum – és legjobb haverja, Mike – szemében a világ legszórakoztatóbb dolga Webbel kekeckedni. De DumDum egyszer csak kezdi másként látni a világot... Newbery Medállal díjazott és Amerikában az Év Legjobb Könyvévé választott kötet.

Az ​élet oly csodálatosan megajándékozott, és oly tökéletesen kirabolt, mit várhatok még? Az 1939-ben írt kitűnő regény egy beteljesületlen szerelem története. A mindig fellegekben élő, jellemgyenge, de szeretni valóan kedves Lajos és Eszter húsz esztendővel korábban bontakozott szerelmét rombolta szét, amikor a férfi Eszter nővérét, Vilmát vette feleségül. Felesége halála után, gyermekeivel látogatóba érkezik az asszonyhoz, aki még mindig szereti. A találkozás oka igencsak prózai: Lajos, aki már mindenétől megfosztotta Esztert, most végső menedékét készül elrabolni, a családi otthon eladására kéri. Eszter ekkor tudja meg, hogy a férfi nősülése előtt végső elkeseredésében levelekben könyörgött Eszternek, hogy szökjenek meg együtt, mert szüksége van rá. Eszter azonban sohasem kapta meg a leveleket.

A ​versek a kamasz fiú érzelemvilágát, sajátos éles, friss, kritikus szemléletét tükrözik. Az aforizmaszerű bölcsességektől a kamasz szerelem szép megfogalmazásáig, a fiatalok világának sok apró részlete megtalálható itt egy őszinte és szeretetre vágyó, a magánytól félő kamasz látásmódján keresztül. Beszél önmagáról, szűkebb és tágabb környezetéről, szülőkről, felnőttekről, társakról, szerelmekről, a világhoz, a valósághoz való viszonyáról. Ágai Ágnes verseit nem csak az ifjú olvasóknak ajánljuk, hiszen a felnőtt olvasók is tanulságot és örömet lelhetnek bennük.

"A ​könyv alapvető fogalmai - a tradíciótól irányított társadalmi jellem - olyasféle szerepet játszanak az elmúlt három évtized szociológiájában; mint az osztály, a hatalom vagy a rétegződés közkeletű kategóriái. Sőt, ezek az újabb fogalmak a szociológusok közvetítésével a szépirodalomba, az irodalomtörténetbe és a zsurnalisztikába is bevonultak. A mű tulajdonképpen szociológiai esszé; előadásmódja és nyelvezete azonban annyira közvetlen és magával ragadó, hogy hatása messze túlterjedt a szakmai körökön, sikere vetekszik a nagyközönség számára írt népszerű könyvekkel."

Ken ​Follett legújabb bestsellere is a szokott sikerrecept szerint készült. Ha egy gazdag vállalkozónak sikerül megvalósítania nagyravágyó tervét, akkor egy fényűző szállodát építene egy elhagyatott filmstúdió helyére. Ez a terv azonban többeknek nem tetszik... Kémek veszik körbe a vállalkozó házát, és egy titkos csővezetéken keresztül behatolnak az állítólagos filmstúdióba is. Ken Follett Rejtekhely című munkája is ugyanolyan lehetetlen, mint a többi világszerte sikeres remekműve.

olvasta

Ezek a felhasználók olvasták már a könyvet.

A ​szülők egyszerűen szörnyűek! Így gonolja Rebeka is, amikor megtudja, hogy bentlakásos iskolába kell járnia. Sárkányvölgybe érkezve azonban nem hisz a szemének: az erdőben csodaszép egyszarvú nyargal, a virágok fölött pedig tündérek és sárkányok repkednek. A kislány megismerkedik Themisztoklésszel a legnagyobb varázslóval, s miközben megpróbálja megfejteni Sárkányvölgy kastélyának titkát, fantasztikus kaland veszi kezdetét.

Kollekciók