Ajax-loader

'magyar történelem' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Szász Béla - Minden ​kényszer nélkül
"...A ​nyomozó, mint az óraingát, két térde között lengette gumibotját, és akárha nem hallaná feleletemet, nyomatékosan megismételte: - Mit üzent az a Wagner? - Aztán a testes fiatal hangja csattant fel: - Mikor szervezték be az amerikaiak? - Majd kórusban kiáltották: - Ki szervezete be? Tiltakozó válaszomra mindannyian megrohantak, aztán újra kérdeztek, újra megrohantak, végül letepertek, hogy a talpamat vegyék kezelésbe. Valamiképp leráztam őket, mire egy ötödik férfi segítségével, aki addig nézőként csak a fal mellett lapult, becsavartak a szőnyegbe..." Szász Béla (Szombathely, 1910), aki egyetemistaként részt vett az illegális kommunista mozgalomban, s 1937-ben Franciaországba, majd Argentínába emigrált, 1946-ban hazatért Magyarországra. Építeni az itthoni új rendet. 1949 tavaszán, kémkedés hazug vádjával, letartóztatják, s a Rajk-per egyik mellékperében tízévi fegyházra ítélik. 1954-ben szabadon bocsátják, rehabilitálják. A felajánlott vezető állást visszautasítva kiadói lektorként dolgozik. Rajk László temetésén, 1956. október 6-án a volt fogolytársak nevében ő mond gyászbeszédet. 1957-ben ismét emigrál, családostul. Azóta Angliában él. Híres műve, mely 1963 óta magyarul és idegen nyelveken bejárta a (külföldi) világot, a Rajk-pernek és a körötte történet törvénytelenségeknek döbbenetes krónikája. De több is annál: önvizsgálat és számvetés. A szabadon választott, majd kényszerűen végigjárt személyes útnak - egyben egy egész ország útjának - újra bejárása. Lebilincselő ereje abban a szinte hűvös tárgyilagosságban rejlik, amellyel Szász Béla az átélt iszonyatot ábrázolni képes, a letartóztatás pillanataitól kezdve a magyar, majd a szovjet vallatók vezette vizsgálatok kegyetlenségén át a törvénysértő ítéletig, a börtönbeli szenvedésektől a szabadulásig. Hiteles a tényekhez való szigorú ragaszkodásban, de hiteles az összefüggéseknek, a mélyebben rejlő indítékoknak feltárásában is. Korszerű írás. Gyűlölködés nélkül, de megingathatatlan etikai meggyőződéssel ítéli meg mindazt, ami azokban a nehéz években a szerzővel és szenvedő társaival - de bizonyos értelemben mindannyiunkkal - történt.

Palásti László - A ​bori halálút regénye
A ​Borban létesített munkatáborban hírhedten kemény bánásmódban részesültek a foglyok. A szenvedéseket fokozta a szintén szomorú emlékeket ébresztő, a tábor kiürítését követő „halálmenet”. Az egyre rosszabbra forduló bánásmód a Cservenkán végrehajtott tömeges kivégzésben csúcsosodott ki. A szerző mindezeket túlélte, így első kézből számolhat be a rémségekről.

Fekete Sándor - Haza ​és haladás
A ​Képes Történelem új kötete az 1848-as forradalmat megelőző fél század magyar reformküzdelmeinek lebilincselő krónikája. Az alkotó hazaszeretet valóságos tankönyve ez a mű, segít felvértezni az ifjú nemzedéket mind a nemzet iránti közöny, mind az elvakult, frázisos magyarkodás ártalmas végleteivel szemben. A valóságos történelem elevenedik fel e könyv lapjain, élő mivoltában áll elénk a kor minden számottevő egyénisége, mintegy testi-lelki közelségből ismerjük meg Kölcseyt, Széchenyit, Kossuthot, az ifjú Petőfit, az új Magyarország szellemi úttörőit, láttató leírások mutatják meg az elnyomó hatalmat s a szolgaságba tört népet, a reformokért küzdő ország látványos történelmi eseményeit és nem kevésbé jellemző hétköznapjait. Mintegy kétszáz korabeli metszet és kép segít feltárni az akkori emberek eszmevilágát, életmódját, művészetük minden fontos ágát. Sikerült olyan egységet teremteni a szöveg és a képek között, hogy az utóbbiak nem pusztán színező illusztrációk, hanem a történelem felidézésének elevenítő eszközei, szerves részei — a szó és a kép egymást erősítve, együttes erővel igazít el a történelem valóságos sodrában

Szinai Miklós - Ki ​lesz a kormányzó?
1920. ​február 17-én este elhurcolták és a megyeri Duna-parton meggyilkolták Somogyi Bélát, a Népszava szerkesztőjét és Bacsó Bélát, a lap munkatársát. A fehérterror ekkor már több mint fél éve szedte áldozatait. A Dunántúl után, ahogy Horthy Miklós csapatai megszállták az országot, a rémuralom kiterjedt a Duna-Tisza közére és Budapestre. De egy vezető politikus meggyilkolása az ország fővárosában (Somogyi ekkor már öt hónapja irányította a Népszavát) a terror új dimenziót tárta fel. Egyben tragikus erővel demonstrálta a különítmények tevékenységének egyik, eddig is megnyilvánuló jellegét: a szegényparasztok, a zsidók és kommunisták mellett a szociáldemokrata párt fokozott üldözését. Miután a nemzetgyűlési választások során a szociáldemokrata képviselőket vidéken letartóztatták, gyűléseiket a karhatalom szétverte, a szociáldemokrata párt 1920. január 15-én elhagyta a Huszár-kormányt és visszalépett a választásoktól. 1920 januárjában közel száz szociáldemokrata funkcionáriust tartóztattak le Budapesten. 1920. január 19-én Cservenka Miklóst, a MÁV gépgyár főbizalmiját, a Népszava panaszirodájának vezetőjét hurcolták el (és később meggyilkolták a különítményesek). Még ugyanebben a hónapban, 1920. január 27-én a karhatalom letartóztatta Szakasits Árpádot, a Népszava titkárát. Somogyi és Bacsó meggyilkolása a fehérterror - egyik - csúcspontját jelezte. Maga az időpont is kiemelte a gyilkosságot a terrorcselekmények sorából. Egy nappal előtte ült össze az első nemzetgyűlés és négy nappal a gyilkosság előtt, február 13-án nyújtotta át Párizsban az Apponyi Albert vezette magyar békedelegáció a válaszát a rendkívül súlyos békefeltételekre. Előtte ezekben a napokban kezdtek tárgyalásokat magyar politikusok az angol Munkáspárt és a francia szocialisták képviselőivel. Mikor 1919. novemberében, a Clerk-tárgyalások végén a nyugati hatalmak elismerték a gyenge és fiatal ellenforradalmi rendszert, az elismerés egyik feltétele volt a szociáldemokrata párt részvétele a kormányban és a nemzetgyűlési választásokon. Hogyan kísérelhették meg Apponyiakban az angol és a francia szocialistákat a magyar ügynek megnyerni, ha azóta a magyar szociáldemokraták nemcsak a kormányt hagyták el, a terror hatása alatt nemcsak a választásoktól léptek vissza, de most meggyilkolták a párt egyik vezetőjét is? A magyar békedelegáció amúgy is gyenge tárgyalási pozícióját a terror és ennek betetőzése súlyosan megrendítette. Felvetődik a kérdés: kinek volt érdeke az adott pillanatban a gyilkosság? A budapesti rendőrség, amely nem állt Horthy fővezérségének a kontrollja alatt, napok alatt kiderítette: a gyilkosok valamennyien az Ostenburg-különítmény tisztjei voltak. A nyomozás folytatása azonban kikerült a rendőrség kezéből, a fővezérség vette át. Természetesen már akkor felmerült a kérdés: ki állt a gyilkosok mögött, ki volt a gyilkosság értelmi szerzője? Cui prodest? (Kinek az érdeke?)

Poór János - Kényszerpályák ​nemzedéke 1795-1815
Egy ​rossz viszonyról szól ez a könyv. A Habsburgok és Magyarország kapcsolatáról a 18-19. század fordulóján. Nem annyira a viszony történetével foglalkozik, hanem azzal: mit gondoltak egymásról a felek, hogyan érezték magukat ebben a sorsközösségben. Hogy miképp gondolkodott az udvar, azt egy 1795-ös keltezésű, a magyarországi politika alapelveit összefoglaló programjelentés érzékelteti. S hogy a kormányzat komolyan gondolta ezt a programot, azt a kényszerpályára szorított magyar köz- és szellemi élet, az ország gazdasági diszkriminációja példázza. A felvilágosult abszolutista elődjét megtagadó kormányzat küzd az egyre anakronisztikusabb birodalom megerősítéséért, s Magyarországot császára "csak mint a birodalom részét nézi". Ám maga is kényszerpályán mozog, az erőtlenség és a tehetségtelenség kényszerpályáján. Katonai vereségek váltakoznak külpolitikai megaláztatásokkal. Hogyan működik e kényszerű szövetség? Ehhez szeretne adalékokkal szolgálni ez a könyv.

Gárdos Péter - Hajnali ​láz
Meghalni ​most? Amikor az élet elkezdődhet végre? Amikor a szerelem beköszönhet? Svédország, 1945. Országszerte koncentrációs táborokból szabadult embereket ápolnak. A huszonöt éves Miklóst újra halálra ítélik: az orvos hat hónapot ad neki. De Miklós élni akar. Levelet ír 117 magyar lánynak, akik annak idején földijei voltak, s most itt vannak valamelyik rehabilitációs táborban. Feleséget keres, akivel odahaza elkezdheti az életét. Kedves Nóra, kedves Erzsébet, kedves Lili, kedves Zsuzsa, kedves Sára, kedves Szeréna, kedves Ágnes, kedves Giza, kedves Baba, kedves Katalin... Reggeltől estig ír - levelet, verset, cikket -, fordít, a hazai híreket lesi és várja a gyógyulást. És hamarosan rátalál az igazira. Mint aki megtáltosodott, úgy sodorja magával a tizenkilenc éves Lilit, hogy legyőzve szorongásait és kísértő álmait, nekiinduljon ő is új életük, az igazi élet felépítésének. A regény szerelmük szárba szökkenését meséli el, miközben az erőfeszítések, az árulások, az igaz és hamis barátságok szövevényei az olvasót is végleg magukkal ragadják. A Hajnali láz - nagy szeretettel, feszes mondatokban és erős képekben megírt igaz történet - az élet szerelmes regénye. Gárdos Péter színház- és filmrendező 1948-ban született Budapesten. Legemlékezetesebb alkotásai az Uramisten, a Szamárköhögés, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, A porcelánbaba és a legutóbbi, a Tréfa. Filmjei számos díjat nyertek a legjelentősebb hazai és külföldi fesztiválokon. A Hajnali láz az első regénye.

Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Breszt Borisz - Divényi ​történet
Hatvan ​városának nagy hatalmú ura, a magyarból törökké lett, népnyúzó, hitehagyott Sah Szuvár bég iszonyú szándékot forral: az ifjú, tizenkét esztendős Balassi Bálintot szeretné elrabolni, hogy ezzel kényszerítse átállásra az apát, Balassi János urat, az egyik leghatalmasabb felvidéki főrangút, Divény, Kékkő és más várak, roppant javadalmak birtokosát. Sah Szuvár fiának, Rüsztem alajbégnek pedig Romhányi Ilonkára, az apátlan-anyátlan árvára, a kékkői várparancsnok fogadott leányára fáj a foga. Sikerül-e a gálád merénylet? A daliás Pongrácz Márton hadnagy és vitéz csapata megvédi-e Bálintkát s a szép kisasszonyt? Erről szól ez a lebilincselően érdekes történelmi regény.

Szenes Sándor - Befejezetlen ​múlt - Keresztények és zsidók, sorsok
Mivel ​magyarázható, hogy az egyház mint testület és szervezet, nem fordult szembe kellő időben a modern, tömeggyilkos antiszemitizmussal?

Mikszáth Kálmán - A ​fekete város
A ​századvég-századelő -- Jókai mellett -- legnépszerűbb, legolvasottabb írója novellistaként indult. Elbeszélései nyomán szűkebb pátriája, a Palócföld jellegzetes figuráinak avatott tollú megörökítőjeként vált ismertté, szeretettel és egyben a rá jellemző ironikus látásmóddal rajzolta meg az általa jól ismert embereket, az egyszerű nép egyszerre furfangos és érzelmekben gazdag lelkületű fiait-lányait éppúgy, mint a kedélyes, régimódi kisnemeseket, birtokosokat, akik fel-feltűnnek későbbi műveiben, a nagy sikerű romantikus kisregényeiben, majd hosszabb lélegzetű műveiben is. Bár a drámaiság sem idegen tőle, az anekdotaszerű szerkesztésmód, a bájos humor nagymestere, akinek társadalomkritikája, a kiegyezést követő kor bírálata többnyire megértő, megbocsátó, ritkán vitriolos, leszámítva politikai karcolatait, amelyek nem egyszer keltettek komoly felzúdulást. Kiapadhatatlan mesélőkedve, szellemes, szórakoztatóan tömör stílusa, realisztikus, de nem földhözragadt világlátása a magyar próza legjelentősebb mesterei közé emelik, akinek művei ma is az írót joggal megillető népszerűségnek örvendenek.

Passuth László - Sárkányfog
Az ​erdélyi késő reneszánsz korát és Báthory Zsigmond uralkodását bemutató Sárkányfog sok szálon futó krónikája rengeteg szereplőt vonultat fel. Passuth e művéből azonban nem csak szűk három évtized erdélyi eseményeibe nyerhetünk bepillantást; megelevenedik II. Fülöp barokk Spanyolországa, illetve megismerhetjük a francia és a császári udvar intrikus világát is.

Illés György - Dugovics ​Titusz
Rendkívül ​érdekes könyvet tart kezében a kedves olvasó. Ez a kötet a különös sorsú hős vitéz, a legendás Dugovics Titusz életét meséli el, születésétől haláláig. A martalócfiként világot látott kis Titusz anyjával hányattatások egész során megy keresztül. Bepillantást nyerünk a törökök által már szorongatott Magyarország mindennapi politikai viszonyaiba és szereplőinek magánéletébe. Eljut Hunyadi János udvarába, ahol felcseperedve János úr büszke vitéze lesz. Az élettörténet innen egyenesen vezet a nándorfehérvári bástya ormára, ahol a "nagy csatában" egy izmos török éppen kitűzné a lankadó védők feje fölé a lófarkas zászlót, amikor Titusz egy kétségbeesett erőfeszítéssel leveti magát a mélybe, magával ragadva a törököt, s a diadal jelvényét, újult erőt csöpögtetve így a védők szívébe. Dugovics Titusz a hűség, a hazaszeretet, az önfeláldozás példaképe. Szükséges és aktuális, hogy a tanulóifjúság jobban megismerje ezt a hőst, s a benne rejtező embert. Illés György a tőle megszokott olvasmányos, élvezetes stílusban tárja elénk a kort, a küzdelmet és a példamutató hősiességet.

Böszörményi Gyula - Leányrablás ​Budapesten
Budapest, ​1896. A város a millenniumi ünnepségek lázában ég. A békebeli Monarchia minden zugából tízezerszám tódulnak az emberek, hogy megcsodálják az ezeréves Magyarország egybehordott kincseit. Köztük van a Marosvásárhelyről érkezett, 16 éves Hangay Emma kisasszony is, akinek a rendezvények második napján nyoma vész. Négy évvel később titokzatos távirat érkezik az azóta is gyászoló, idős édesapa, Hangay Árpád címére: a különös üzenetet Emma, a rég halottnak hitt lány küldte! Az ekkor 17 éves Mili kisasszony, Emma húga azonnal a fővárosba utazik, hogy nővére keresésére induljon. A talpraesett, éles eszű lány nem sejti, hogy midőn felszáll a vonatra, rémálmokhoz hasonló kalandok sora veszi kezdetét, melyek kibogozásában egyetlen támasza a jó hírű, ám igen zord természetű mesterdetektív, Ambrózy Richárd báró lesz. "A szereplők olyan elevenek, szinte lelépnek a lapokról. Elég néhány szó, és megtörténik a csoda: máris a múlt század fordulójának lüktető világvárosában találod magad, különös, borzongató kalandok kellős közepén. Szívből ajánlom egyhangú hétköznapokra és pihentető hétvégékre!" - Katona Ildikó, hivatásos könyvrajongó

Salamon Konrád - Utak ​a Márciusi Front felé
A ​Márciusi Front a két világháború közti Magyarország történelmének talán legnagyobb hatású antifasiszta mozgalma. Salamon Konrád könyve azt vizsgálja, milyen politikai, szellemi és társadalmi előzményei voltak a Front létrejöttének, milyen utakon- buktatókon keresztül jutottak el a résztvevők a közös fellépés gondolatáig.

Covers_80036
elérhető
1

Kósa Csaba - Pogánykő
A ​szerző ebben az új könyvében ismert tájakra, de történelmi időkbe vezeti olvasóit. A Velencei-tónál járunk, az idő 1848, a híres pákozdi csata előestéje. Az öreg halász, Deres István és védence, az árva Lackó előbb ég semmit sem észlelnek a közelgő viharból. Kicsi világ kicsi viharai között élnek, hanem amikor a haza védelméről esik szó, az öreg halász is tudja, hol a helye. A sukoróiak egy akarattal sietnek a honvédek segítségére, a harc kemény, de győzelmes. A szép regény végén az árva Lackó érettebb, felnőtt tekintettel néz körül a nádi világon.

Tallós György - A ​Magyar Általános Hitelbank
A ​Magyar Általános Hitelbank a bécsi Rotchild-ház érdekeltségi körébe tartozó Österreichische Creditanstalttal mint gazdasági háttérrel és üzlettárssal Budapesten bejegyzett magyar üzleti bankként jött létre 1867-ben. Ez volt az első "Crédit mobilier" típusú, ipari, mezőgazdasági és infrastrukturális vállalatokat is finanszírozó bank hazánkban. A MÁH egy időben állambankári szerepet is betöltött, s mind a belföldi, mind a nemzetközi kapcsolatokban az ország legnagyobb üzleti bankjává fejlődött. A bécsi Rothschild-házat követően a párizsi Rothschild- és Schneider-házak érdekeltségi körébe tartozó francia nagybankok, majd a londoni Rothschild-ház is a bank részvénytőkéje jelentős hányadának tulajdonosaivá lettek. A MÁH részvénytöbbsége azonban kezdettől fogva magyarországi természetes és jogi személyek tulajdonában volt és maradt. A MÁH "redőnyzárására" 1948-ban került sor, amikor a nagybankok magyar tulajdonban levő részvényeinek állami tulajdonba vétele, majd a nagyvállalatok államosítása a bank további tevékenységének feltételeit rövid idő alatt alapvetően megváltoztatta. A kötet a Magyar Általános Hitelbanknak a magyarországi banktörténeti szakirodalomból eddig hiányzó monográfiája. Mind ilyen, intézménytörténeti jellegű. A nyolc évtizedig fennálló pénzintézet története azonban sok olyan gazdaságtörténeti, sőt politikatörténeti részeket is tartalmaz, amelyek túllépnek egy bankmonográifa feszes keretein. A könyv szerzője Tallós György közgazdász-banktörténész, 1970-1983 között a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, címzetes egyetemi tanár, s mint nyugalmazott elnökhelyettes az MNB elnöki tanácsadója. Elsősorban a magyar banktörténet kutatásával foglalkozik és A MAGYYAR NEMZETI BANK TÖRTÉNETÉT szerkeszti. A mű A MAGYARORSZÁGI PÉNZINTÉZETEK TÖRTÉNETE című sorozatban jelenik meg.

Kádár János - Válogatott ​beszédek és cikkek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Újváry Zsuzsanna - "Nagy ​két császár birodalmi között"
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kristó Gyula - Az ​aranybullák évszázada
E ​könyv a 13. századi Magyarország történetét mutatja be. A 13. század - Bánk bán, az Aranybullák, a tatárjárás és az utolsó Árpádok évszázada - fontos és mozgalmas időszaka a magyar történelemnek. Ekkor vetkőzi le a magyar gazdaság és társadalom azokat a feudalizmus korai szakaszára jellemző vonásokat, amelyek nagy része még a 11. században alakult ki. A korábban jobbára teljesen önellátó gazdasági rend egyeduralmát megtöri az árutermelés és a pénzgazdálkodás elemeinek jelentkezése, megerősödik a fölművelés helyzete, nagy ütemben terjed az agrárfalvak hálózata. A mezőgazdaság immár - a termelési eszközök és a termelési technika tökéletesedésével - felesleget hoz létre, amivel megteremti annak lehetőségét, hogy a társadalom bizonyos elemei kézműipari tevékenységet űzhessenek. Az alávetettek sokszínű tömegéből kiválnak tehát az iparos-parasztok, míg az agrárfoglalkozást folytató jobbágyparasztság megindul a jogi egység megteremtése útján. A társadalmi munkamegosztás létrehozza a várost. E könyv elsősorban és tudatosan a politikai történet mozzanatait, az államfejlődés kérdéseit állítja előtérbe (erre az államfejlődési irányra, illetve szintre utal a könyv mottójának választott Petőfi versrészlet is*), de mindenkor érvényesíti azt az elvet, hogy a politikatörténet jelenségeinek gazdasági és társadalmi meghatározottsága van. Amikor tehát e könyv az Aranybullák évszázada címet kapta, a szerző tudatában volt annak, hogy a magyarországi 13. századnak nem az Aranybullák a leginkább meghatározó jelentőségű tényezői, de mégis úgy látta: az Aranybullák egymásutánja jól mutatja a 13. századi Magyarország politikai és társadalmi - végső fokon gazdasági okokra visszamenő - változásait, s így alkalmas arra, hogy a könyv címeként reprezentálja a 13. századi magyar történelmet. * "Fenekestül felfordult az ország, Olyan volt, mint a Csáki szalmája, És e bajt a nagyurak okozták." (Petőfi Sándor)

Kulcsár Péter - A ​Jagelló-kor
Nincs ​történelmünknek még egy periódusa, melynek megítélésében akkora szerep jut erkölcsi kritériumoknak, mint ha a Hunyadi Mátyás halálától Mohácsig tartó, alig negyedfél évtizedről esik szó. Ezt az időszakot a koronát tartó családról Jagelló-kornak nevezzük. Volt már e famíliából királya Magyarországnak korábban is, 1440 és 1444 között; nem végezte szerencsével: Várna mellett bukott le lováról. De mellette s utána álltak még, akik a bukást jóra fordították, sőt, a fölfelé vezető út első lépcsőfokává tudták emelni olyannyira, hogy a következő fél században "vala Magyarország - Heltai Gáspár szavaival élve - az ő virágába és szinte a spiccen". Ilyen magas csúcsról akkora mélységbe hasonló hirtelenséggel nem csuklott még nemzet a keresztény történelem folyamán. Hihető-e, hogy ez az iszonyú zuhanás csak úgy egyszerűen a földrajzi, gazdasági, politikai szálakból sodrott história szükség mentén történt, és nem kell-e, nem szabad-e okként valami kevésbé közömböset, valami közelebbit, valami vigasztalóbbat keresnünk? Talán valóban a fizikai, kémiai, biológiai elemekből, földrajzi, gazdasági, politikai komponensekből teljesen soha össze nem rakható embert? Nem szabad-e föltételeznünk, hogy az események sora legalább némileg változtatható lett volna, ha jobb képesség, aktívabb akarat, több tudatosság, ha izmosabb erkölcs száll szembe a mechanikus mozgatókkal? Hívő és hitetlen, katolikus és protestáns már akkor is egyetértett abban, hogy az árulás, pártütés, esküszegés, a paráznaság, a részegeskedés, a kapzsiság, a tékozlás, a gyávaság meg a vakmerőség, a tunyaság és az ostobaság, a közöny, az önzés, az önfejűség, a széthúzás ömlött vissza valami isteni, természeti, társadalmi törvény értelmében a vétkesek fejére, és azok végül saját bűneikbe pusztultak bele, magukkal sodorva az ártatlan gyermekeket, a még meg sem született unokákat is. Az átok mindmáig rajtamaradt a léha nemzedék fején. Mintha bizony az oszmán hadsereg valami erkölcsi magaslatról zúdult volna Magyarországra.

Tardy Lajos - Históriai ​ínyencfalatok
Torkig ​vagyunk napjaink és közeli múltunk már-már követhetetlen, meg nem emészthető eseménygörgetegével, és tudnivágyásunk az egész világon magától értetődően a régmúlt felé fordul. Hiszen a "naprakészség" banalizáló csömöre nélkül kedvünkre meríthetünk a história feneketlenül mély tavából mindent, ami a megismerésre szomjazó, fürkésző alkatú embert az időszerűség fojtogató görcse nélkül is elkalauzolja az "idegborzolás" évszázadok előtti megnyilvánulásaitól kezdve a csalás és megcsalatás, a régi magyar világhír, a szerelem világtörténetébe kívánkozó férfi-nő kapcsolat és a hazai történeti ritkaságok kincsestárába. A zarándoklatnak álcázott középkori turisztika, a velencei börtönbe zárt magyar hadvezér nászévei a cellában, a fél évezred előtti pozsonyi királykoronázás bajviadalai és tömegszórakozásai, a messze idegenbe szakadt magyar huszárság kalandjai, az erdélyi fejedelem sztambuli követeinek viszontagságai, a szabadságharc hadbírájából lett besúgó lélektani rejtélye, a jobbágyait halálra kínzó francia báró hazai rémtettei - íme ízelítő a most 75. születésnapját ünneplő Tardy Lajos legújabb gyűjtésének csokrából. (1989)

Fehér Klára - Hová ​álljanak a belgák?
Az ​író könyvéről: A brüsszeli kaszárnyákban az őrmester sorakoztatja az újoncokat. - Falamandok balra, vallonok jobbra - harsogja. Kovács Péter, akinek szülei ötvenhatban disszidáltak, egy darabig tanácstalanul topog, azután kilép az őrmester elé. - Őrmester úr kérem, hová álljanak a belgák? Ezt a tragikusan komoly és mély viccet választottam regényem címéül és mottójául.

Covers_72500
elérhető
1

Gyurkó László - 1956
Gyurkó ​László - akárcsak Leninről és Kádár Jánosról írt könyvében - ismét olyan témát választott, mellyel történészek, a politika tudósai sajnálatosan keveset foglalkoznak. Előtanulmány és oknyomozás - ezt az alcímet adta új könyvének a Kossuth-díjas író. Előtanulmány egy majdani, minden részletet feltáró műhöz s történelmi oknyomozás 1956 véres és tragikus őszéről. Az író szinte óráról órára követi végig, mi történt Magyarországon 1956. október 23-a és november 4-e között. Összeveti a résztvevők, szemtanúk ellentétes emlékezéseit, a dokumentumokkal igazolható tényeket, a korabeli hazai és világsajtó cikkeit, rádióadásokat, s mindebből igyekszik megkeresni azoknak a zűrzavaros napoknak az igazságát. Megrajzolja a politikai és fegyveres harcok vezetőinek arcképét, a különböző irányzatok, pártok, szervezetek szerepét. Az 1956 valóban nyomozás: kísérlet közelmúltunk legmegrázóbb történelmi eseményének felderítésére.

Bethlen Béla - Észak-Erdély ​kormánybiztosa voltam
Ez ​az emlékirat a második világháború egyik kevéssé taglalt epizódjával ismerteti meg az olvasót. Bethlen Béla a második bécsi döntéssel Magyarországhoz csatolt erdélyi területek közigazgatását irányította. Ennek a vidéknek a mindennapjait ismerhetjük meg művéből, melynek utolsó fejezete Bethlen börtönben töltött éveit tárgyalja.

Rónay György - A ​párduc és a gödölye
Dr. ​Stoll Aurél törvényszéki bírót lefüggönyözött kocsiban, bekötött szemmel elviszik a "Főnök" villájába, ahol utasítást kap egy per lebonyolítására, az elkészített halálos ítélet kimondására. Stoll Aurél hozott már ítéletet, igaz, nem bíróként, emberként. Volt osztálytársa, Kende Pál, a Gödölye, 1944-ben felkereste azzal a kéréssel, mentse meg zsidó származású feleségét. Az első esetben Stoll engedelmesen teljesítette a parancsot, a másodikban kategorikusan elutasította a kérést. Rónay György bűn és bűntelenség, egyéni és kollektív felelősség kérdéseivel néz szembe kiélezetten drámai helyzetekbe sodort hősei sorsának elemzése révén, a múltat szembesítve a jelennel, amely ha nem is feloldozást, de egyértelmű megoldást tud már ezekre a kérdésekre.

Bertényi Iván - A ​magyar korona története
1978. ​január 6-án a Parlamentben Cyrus Vance akkori külügyminiszter az Egyesült Államok elnökének képviseletében ünnepélyesen átadta Apró Antalnak, az Országgyűlés akkori elnökének a magyar királyi koronát és a többi koronázási jelvényt. Nemzeti kincseink több mint három évtizedes távollét után visszakerültek hazánkba. Bertényi Iván történész a korona történetéről és a hozzá fűződő problémákról ad képet. Ismerteti a korona eredetével kapcsolatos nézeteket, vitákat, nyomon követi a korona sorsát történelmünk viszontagságai közepette. Szól a szentkorona-tan kialakulásáról és szerepéről, reakciós, soviniszta célokra való felhasználásáról. Részletesen ír egy-egy nevezetesebb koronázási szertartásól, a korona XX. századi történetéről, Nyugatra hurcolásáról, majd hazatéréséről. E kötet az 1978-ban megjelent mű harmadik, javított és bővített kiadása. A szerző hasznosította az első kiadás óta született újabb eredményeket, az újabb viták tanulságait.

Varga J. János - A ​fogyó félhold árnyékában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Raffay Ernő - Trianon ​titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal...
A ​trianoni békeszerződés nyomán Magyarország nemcsak területének kétharmadát, nemcsak gazdasági életképességét, s magyarjainak millióit vesztette el, de kettétörte és a továbbiakban szinte lehetetlenné tette a nemzeti fejlődésnek akkor már több évszázados folyamatát is. Hiába hangoztatták a nemzet legjobbjai háromnegyed évszázadon át, hogy túl a tépelődéseken végre új hazát kell építeni, igazán cselekvővé sohasem ért, sohasem érhetett a szándék. Trianon súlyos titokként, a végzetes katasztrófák félelmetes súlyával nehezedett a nemzetre. Raffai Ernő a titok föloldására vállalkozott, amikor egykorú hiteles források alapján nyomon követi könyvében az eseményeket. A történész az 1920 junius 4-én aláírt békeszerződést az "erőszak békéjé"-nek tekinti, olyan nagyhatalmi döntésnek, amely nyomán Magyarország történelme a világ legméltánytalanabb csapását volt kénytelen elszenvedni

Bánkúti Imre - A ​szatmári béke
Az ​1711. április 29-30-án aláírt szatmári béke megítélésében egymással ellentétes nézetek élnek mind történetírásunkban, mind köztudatunkban. Vannak, akik a béke megkötésének szükségességét és realitását is vitatják, következményeit pedig katasztrofálisnak tartják az ország későbbi fejlődése szempontjából. De a békekötés elkerülhetetlenségét elismerők is valamiféle árulásnak és elmaradásunk fő okának tartják. Bánkúti Imre könyve a kuruc és labanc nemesség közös osztályérdekeiből, az európai és főleg a monarchián belüli erőviszonyokból kiindulva igyekszik reális képet festeni e sorsdöntő esemény létrejöttének körülményeiről, a főszereplők tevékenységének és döntéseinek mélyebb okairól, valamint a békekötésnek a későbbi fejlődésben betöltött szerepéről.

Albert Gábor - Hol ​vannak azok az oszlopok?
Albert ​Gábor regényeben minden arra az igazságtevő és megtisztító viharra utal, amelyet 1956 októbere a magyar és a 20. századi világtörténelemben jelentett. A cím a Bibliából ismert, százszor megalázott, csapdába ejtett, megvakított, de még vakon is a rárótt kötelességét teljesítő Sámson hőstettére utal. Ő kérdi ugyanis rabtartójától és kísérőjétől, mikor cirkuszi mutatványként a két hatalmas oszlopon nyugvó templomba viszik, hogy hol vannak azok az oszlopok? `Azzal átfogta Sámson a két középső oszlopot, amelyeken a ház nyugodott, az egyiket jobb kezével, a másikat bal kezével. Megfeszítette erejét, úgyhogy a ház rádőlt a városfejedelmekre, és mindazokra, akik benn voltak.` (A bírák könyve 16. rész. 26-30. vers) A könyv `hősei` közül többen is erre a sámsoni szerepre készülnek, s a regény nem más, mint `fogáskeresés` azokon a bizonyos, rendszert tartó oszlopokon. Jóslás, prófécia, tiszteletadás egyszerre ez az 1956 szellemét sugárzó, annak emlékét idéző, emberi sorsidéző, emberi sors.

Virágvölgyi András - Magyar ​történelem
Melyik ​fejedelemhez köthető Erdély aranykora? Milyen ütközetekben vett részt a honvédsereg a tavaszi hadjárat során? Mi volt az első balatoni gőzhajó neve? Ki írta a Jónás könyvét? Mikor forgatták a Körhintát? Ezekre és számos hasonló kérdésre is választ kap ebben a könyvben, amely gyorsan és lényegre törően teszi elérhetővé a magyar történelem, kultúra és tudomány fontos tényeit. Ideális felkészítő anyag iskolásoknak és felnőtteknek egyaránt. Vizuális típus? A könyvben található időszalagok bőséges képanyaga elvezeti a megfelelő információhoz. A kötetet név- és fogalommagyarázatok, valamint térképek egészítik ki. Külön ajánljuk a válogatott történelmi szövegrészleteket, melyek által a régiek szólnak az olvasóhoz.

Péter Katalin - A ​csejtei várúrnő
A ​csejtei várúrnő mai közvéleményünkben vagy úgy él, mint koncepciós per áldozata, vagy mint öregedő, hiú asszony, aki fiatal jobbágylányok vérétől akart megfiatalodni. Valóban ilyen egyszerű lenne az igazság? A kötet az ügy kapcsán létrejött iratok segítségével keresi Báthory Erzsébet életének labirintusában a különös eset magyarázatát.

Kollekciók