Ajax-loader

'magyar történelem' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Szász Béla - Minden ​kényszer nélkül
"...A ​nyomozó, mint az óraingát, két térde között lengette gumibotját, és akárha nem hallaná feleletemet, nyomatékosan megismételte: - Mit üzent az a Wagner? - Aztán a testes fiatal hangja csattant fel: - Mikor szervezték be az amerikaiak? - Majd kórusban kiáltották: - Ki szervezete be? Tiltakozó válaszomra mindannyian megrohantak, aztán újra kérdeztek, újra megrohantak, végül letepertek, hogy a talpamat vegyék kezelésbe. Valamiképp leráztam őket, mire egy ötödik férfi segítségével, aki addig nézőként csak a fal mellett lapult, becsavartak a szőnyegbe..." Szász Béla (Szombathely, 1910), aki egyetemistaként részt vett az illegális kommunista mozgalomban, s 1937-ben Franciaországba, majd Argentínába emigrált, 1946-ban hazatért Magyarországra. Építeni az itthoni új rendet. 1949 tavaszán, kémkedés hazug vádjával, letartóztatják, s a Rajk-per egyik mellékperében tízévi fegyházra ítélik. 1954-ben szabadon bocsátják, rehabilitálják. A felajánlott vezető állást visszautasítva kiadói lektorként dolgozik. Rajk László temetésén, 1956. október 6-án a volt fogolytársak nevében ő mond gyászbeszédet. 1957-ben ismét emigrál, családostul. Azóta Angliában él. Híres műve, mely 1963 óta magyarul és idegen nyelveken bejárta a (külföldi) világot, a Rajk-pernek és a körötte történet törvénytelenségeknek döbbenetes krónikája. De több is annál: önvizsgálat és számvetés. A szabadon választott, majd kényszerűen végigjárt személyes útnak - egyben egy egész ország útjának - újra bejárása. Lebilincselő ereje abban a szinte hűvös tárgyilagosságban rejlik, amellyel Szász Béla az átélt iszonyatot ábrázolni képes, a letartóztatás pillanataitól kezdve a magyar, majd a szovjet vallatók vezette vizsgálatok kegyetlenségén át a törvénysértő ítéletig, a börtönbeli szenvedésektől a szabadulásig. Hiteles a tényekhez való szigorú ragaszkodásban, de hiteles az összefüggéseknek, a mélyebben rejlő indítékoknak feltárásában is. Korszerű írás. Gyűlölködés nélkül, de megingathatatlan etikai meggyőződéssel ítéli meg mindazt, ami azokban a nehéz években a szerzővel és szenvedő társaival - de bizonyos értelemben mindannyiunkkal - történt.

Mikszáth Kálmán - A ​fekete város
A ​századvég-századelő -- Jókai mellett -- legnépszerűbb, legolvasottabb írója novellistaként indult. Elbeszélései nyomán szűkebb pátriája, a Palócföld jellegzetes figuráinak avatott tollú megörökítőjeként vált ismertté, szeretettel és egyben a rá jellemző ironikus látásmóddal rajzolta meg az általa jól ismert embereket, az egyszerű nép egyszerre furfangos és érzelmekben gazdag lelkületű fiait-lányait éppúgy, mint a kedélyes, régimódi kisnemeseket, birtokosokat, akik fel-feltűnnek későbbi műveiben, a nagy sikerű romantikus kisregényeiben, majd hosszabb lélegzetű műveiben is. Bár a drámaiság sem idegen tőle, az anekdotaszerű szerkesztésmód, a bájos humor nagymestere, akinek társadalomkritikája, a kiegyezést követő kor bírálata többnyire megértő, megbocsátó, ritkán vitriolos, leszámítva politikai karcolatait, amelyek nem egyszer keltettek komoly felzúdulást. Kiapadhatatlan mesélőkedve, szellemes, szórakoztatóan tömör stílusa, realisztikus, de nem földhözragadt világlátása a magyar próza legjelentősebb mesterei közé emelik, akinek művei ma is az írót joggal megillető népszerűségnek örvendenek.

László Gyula - "Emlékezzünk ​régiekről ..."
"Ez ​a könyv három feladatot vállal. Röviden ismerteti a régmúlt felderítésére szolgáló tudományok munkamódját; ismerteti a Kárpát-medence őstörténetét az ősembertől a honfoglalásig, és végül ismerteti a magyar nép kialakulását, honfoglalását, a magyar fejedelemség megszilárdulását és az államalkotó Géza fejedelem életét." Így summázza művét - a Képes Történelem sorozat eddigi egyik legsikeresebb kötetét - szerzője, a jeles régész-történész professzor, tudományágának lelkes népszerűsítője. Ezzel a kötettel indítja útjára a kiadó közkedvelt és az iskolákban hosszabb ideje hiányolt sorozatának újabb, felfrissített folyamát.

Covers_36219
El ​nem égetett dokumentumok Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - El ​nem égetett dokumentumok
Kádár ​János és Kállai Gyula őrizetbe vétele, 1951 - Péter Gábor beadványa a börtönben, 1956 - Apró Antal levele Nagy Imréhez, 1956 - Apró Antal összefoglalója a Párt Elnökségének, 1956 - Walter Román feljegyzése a Kádár Jánossal folytatott megbeszélésről, 1956 - Rákosi Mátyás levele Nyikita Hruscsovhoz, 1956 - Kádár János levele Chivu Stoicához, a Nagy Imre-csoport menedékjogának megszüntetéséről, 1957 - Chivu Stoica válaszlevele Kádár Jánoshoz, 1957 - Kádár János feljegyzése a PB-nek Hruscsov felmentéséről, 1964 - Darvas József levele Kádár Jánoshoz, 1965 - Kádár János válaszlevele Darvas Józsefhez, 1965 - Komócsin Zoltán előterjesztése a PB-nek Rákosi Mátyás hazatéréséről, 1967 - Kádár János első levele a PB-hez, 1972 - Kádár János első beadványa a PB-hez nyugdíjazásáról, 1972 - a KB zárt ülése Kádár János nyugdíjazásáról, 1972 - a PB határozati javaslata, 1972 - Jurij Andropov levele Kádár Jánoshoz, 1983.

Brodarics István - Brodarics ​históriája a mohácsi vészről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Asbóth János - Álmok ​álmodója
A ​regény Darvady Zoltán céltalan életét s reménytelen szerelmét adja elő. A kötetet fájdalmas zengésű zeneiség, gyötrődő belső monológ, jelképiségre, látomásosságra hajló képalkotás, erős önelemző gondolatiság jellemzi.

Száray Miklós - Kaposi József - Történelem ​IV.
A ​Forrásközpontú történelem sorozat tankönyvei kísérletet tesznek a történelmi múlt forrásközpontú feldolgozására, és lehetőséget adnak a tanulói tevékenységre épülő történelemtanításra. A sorozat nem azért újdonság, mert a kötetek bőséggel tartalmaznak forrásokat, hanem azért, mert a tananyag mennyisége és a tankönyvek felépítése elegendő időt és megfelelő módszereket kínál a forráselemzésre. A kötetet szinkron időtábla egészíti ki. Tankönyvsorozatunk ösztönzi és segíti az új vizsgakövetelményeknek megfelelő szaktanári gyakorlat kialakítását, alkalmazását, a tananyag komplexebb feldolgozását.

Dr. Besnyő Miklós - Történetek ​a középkorból
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Helméczy Mátyás - Fél ​évszázad eltitkolt történelme
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tormay Cécile - Magyar ​legendárium
A ​magyarok földjén Szent István építette az oltárt, Szent Imre tette rá az áldozatot, és Szent Gellért gyújtotta meg felette az örök tüzet. Távol idegen országból, messze partokról a tenger felett, mint titokzatos Erőtől hajtott tiszta láng jött el Magyarországba a Szent Földre induló barát. Jött tengeri szelek zúgásában, akaratán kívül. Szállt vizeken, hegyek között, vad folyók sodra felett ismeretlen térségeken − a Duna völgyéig. És itt megállt a láng és a Szent Lélek erejéből a néki idegen népnek hirdetni tudta az Igét, s a másnyelvben születettek megértették őt. Ezért hajlították el a Szelek a tengeren hajójának irányát, ezért kellett eljönnie Szent István országába, hogy térítsen és tanítson, s mikor majd felindul a lázadás szelleme, a pogány diadalnak útját szent vérével ő torlaszolja el, ő, akit kiküldött az Úr, hogy Krisztus hitének vértanúja, de egy sokat vádolt népnek is a tanúja legyen.

Böszörményi Gyula - Leányrablás ​Budapesten
Budapest, ​1896. A város a millenniumi ünnepségek lázában ég. A békebeli Monarchia minden zugából tízezerszám tódulnak az emberek, hogy megcsodálják az ezeréves Magyarország egybehordott kincseit. Köztük van a Marosvásárhelyről érkezett, 16 éves Hangay Emma kisasszony is, akinek a rendezvények második napján nyoma vész. Négy évvel később titokzatos távirat érkezik az azóta is gyászoló, idős édesapa, Hangay Árpád címére: a különös üzenetet Emma, a rég halottnak hitt lány küldte! Az ekkor 17 éves Mili kisasszony, Emma húga azonnal a fővárosba utazik, hogy nővére keresésére induljon. A talpraesett, éles eszű lány nem sejti, hogy midőn felszáll a vonatra, rémálmokhoz hasonló kalandok sora veszi kezdetét, melyek kibogozásában egyetlen támasza a jó hírű, ám igen zord természetű mesterdetektív, Ambrózy Richárd báró lesz. "A szereplők olyan elevenek, szinte lelépnek a lapokról. Elég néhány szó, és megtörténik a csoda: máris a múlt század fordulójának lüktető világvárosában találod magad, különös, borzongató kalandok kellős közepén. Szívből ajánlom egyhangú hétköznapokra és pihentető hétvégékre!" - Katona Ildikó, hivatásos könyvrajongó

Bokor Imre - Kiskirályok ​mundérban
Honvédelmi ​miniszterek Honvédelmi minisztérium(ok) Elnökségek Üdültetések Bundázás Tudományos élet Lakások, nyaralók, építkezések Gyakorlatok Italozások Tanácsadók és selejtesítések Himnusz az esőben Rejtjelezés Álcázás Meseliget 3x6 nem egyenlő 2x9 Emelővilla Miniszteri szemlék, ellenőrzések Kitüntetések, elismerések, ajándékok Zsilipek Riadó! Őrségben Káderpolitika Pártélet és társadalmi politika Epilógus

Arany János - Buda ​halála
Buda ​király megosztja hatalmát öccsével, Etelével: a hatalomról való balga lemondása a tragikai mag, ami végül halálához vezet. Etele a hivatott a világ fölötti uralomra, de ennek az a feltétele, hogy képes legyen önmagát legyőzni. Az idegen Detre ármánya egymás ellen uszítja a két testvért, s így betelik mind Buda, mind pedig a hun nép végzete. Arany tudatosan olyan eposzi hőst alkot, aki végzete tudatában küzd

Kosáry Domokos - Napóleon ​és Magyarország
"A ​dráma két főszereplője közül az egyikről kitűnt, hogy a valóságban nem vállalja azt, amiről szavakban, kesergőn, fenyegetőzve, dicsekvéssel is, annyit fogadkozott. A másik pedig, akinek gesztusa oly hősinek, világot szakasztónak indult, de végül, tétován, a levegőben megállt... már kezdett pusztán pórul járt cselszövőnek látszani."

Vécsey Aurél - Magyar ​Tragédia - A Don-kanyar
Szinte ​mindenkinek van olyan felmenője – nagyapa, dédnagyapa –, aki a Don-kanyarban vesztette életét, vagy sebesülten, illetve hosszú szovjet fogság után tért csak haza. Majd' hét évtizede a szülőföldjétől kétezer kilométerre bevetett 2. magyar hadsereg gyakorlatilag megsemmisült, és csak a töredéke tért haza. Az ország XX. századi történelmének egyik legnagyobb tragédiáját általában, mint második mohácsi vészt emlegetik. Pedig 1942 tavaszán a magyar politikai vezetés kényszerhelyzetben ugyan, de még a győzelem reményével küldte a frontra a 2. hadsereget, mégis a Don-kanyarban megvívott harcok a magyar hadtörténelem legszomorúbb fejezetei közé tartoznak. A megfelelő fegyverzet, felszerelés nélkül kiküldött, lehetetlen feladattal megbízott honvédek ezrei szenvedtek, haltak meg és estek fogságba feleslegesen a farkasordító hideg orosz télben, majd a megsemmisítő vereséget követően vonultak vissza rendezetlenül, pánikban és kétségbeesve, az életükért küzdve, parancsnokaik által magukra hagyva. Miközben a Magyar Királyi Honvédség Főparancsnoksága és az ország politikai vezetése szinte semmit sem tett az előre látható katasztrófa elkerülése érdekében. De mit keresett a 2. magyar hadsereg a Szovjetunióban, kétezer kilométerre hazájától, miért bocsátották a magyar katonákat a német hadvezetés rendelkezésére, hányan vesztek oda a Don-kanyarban, melyek voltak a vereség okai? Könyvünkben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.

Bene Sándor - Borián Gellért - Zrínyi ​és a vadkan
Vadkan ​vagy orgyilkos áldozata lett-e Zrínyi Miklós? Ezt a kérdést igen sokan felteszik manapság is, noha ismerik a történettudomány válaszát. Pedig e problémakörben nem csupán a halál okának tisztázása a fontos, hanem a különféle mendemondák eloszlatása is. A nemzeti köztudatba szilárdan beépült "magyar hős - Habsburg orgyilkos" eszmei panele gyakran elfedi a régenvolt események valódi lefolyását, megakadályozza a reális történelem- és nemzetszemléletet. Ezért érdekes és időszerű az a legendaeloszlatás, amire a Labirintus sorozat új kötetének két fiatal tudományos kutatója vállalkozott, akik munkájuk során nem csupán arra az önmagában eldönthetetlen kérdésre koncentrálnak: hogyan halt meg Zrínyi Miklós, a kiváló politikus, hadvezér és költő, a szigetvári hős dédunokája? Tovább lépnek: az események aprólékos, szinte nyomozói szintű feltárása és rekonstruálása mellett a hátteret is pontosan megrajzolják, felmérik a "Magyar Mars" halálának jelentőségét, számba veszik az Udvar elleni gyanú kialakulásának politikai körülményeit, az egykorú nemzetközi közvélemény reagálását is. Sőt a hazai és külföldi dokumentumok, oklevelek, emlékiratok tükrében - melynek egy része a Zrínyi-kutatók előtt is alig ismert - egy minden eddiginél árnyaltabb és hitelesebb Zrínyi-portré felvázolására is kísérletet tesznek.

Balogh Béni - A ​rablólovag aranyai
Izgalmas, ​kedves humorú történetek gyűjteménye ez a Delfin-könyv - a magyar honfoglalástól az 1848-as szabadságharcig terjedő időszakból. Helyet kap benne néhány betyártörténet, meseelemekben bővelkedő népmonda is.

Bárdos László - A ​dzsidás kapitány
"Hajnalban ​orosz őrjárat közelíti meg a magyar arcvonalat. Az őrjáratot lengyel dzsidás tiszt vezeti. Kérem a magyar parancsnokot, hogy honvédei ejtsék foglyul az orosz patrult. Az őrjárat nem fogja védeni magát. Rulikowski kapitány." - Bárdos László regényének főhőse valóságos történelmi alak, a cári hadsereg lengyel származású húszéves dzsidás tisztje, aki át akar állni a magyar szabadságharc oldalára, hogy a lengyel légióhoz csatlakozhassék.Az 1848-49-es szabadságharc sok idegen származású tisztje és katonája között különlegesen rokonszenves ez a fiatal lengyel, aki egy nagyváradi temetőben, egyszerű sírkő alatt nyugszik.

Kende Péter - Erdélyből ​jöttek
...Lelkiismeret furdalásom ​van: szökevénynek érzem magam, dezertőrnek. De azt mondom: létezik erkölcsös dezertálás, sőt, kötelező dezertálás is. Aki úgy érzi, a saját világában már nem élhet becsületesen és hasznosan, annak talán megbocsátható a lépés: a tehetetlenségből a talán mégis feladathoz menekülés... ...Hirtelen meghúzták a kötelet, a testem kifeszült. Elém lépett a tiszt: - No, hajlik-e a magyar derék? - És verni kezdett. Módszeresen, alaposan... ...Beárultak, milyen könyvek vannak a lakásomon - el is kobozták a Gesta Hungarorumot, Németh László, Illyés Gyula köteteit... ...Mi, akikre ráomlott a gyűlölet, akik már nem tudtuk elviselni a reménytelenséget - mi kevésbé tudunk gyűlölni. Hiába éltünk meg bármit is, már tudjuk: gyűlöletre nem szabad gyűlölettel válaszolni...

Gárdonyi Géza - Isten ​rabjai
Egy ​XVI. századi nyelvemlék, a Margitlegenda hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margit regényes élettörténetére. A Ráskai Lea másolatában megmaradt legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenlétében mi is találkozhatunk. A 231 lapból álló kódex a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten létesített Domonkos-rendi kolostor híres lakójának életrajzát tartalmazza. Az író szorgalmasan tanulmányozza a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedésének, helyiségeinek rajzát, régi följegyzésekből megismeri Margit apácatársainak nevét, korát, származását. Képzelete azonban túllép a szűkös történelmi adatokon, kitölti a krónika hiátusait, fantáziája rekonstruálja a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét. Hosszú előkészület után egyetlen év alatt írja meg híres történelmi regényét. Az Isten rabjai első kiadása 1908 áprilisában jelent meg, és azóta az egymást követő nemzedékek kedves olvasmányává lett.

Szentmihályi Szabó Péter - Gellért
Gellért ​élete és kora egyike a magyar történelem izgalmas fejezeteinek. A kor a XI. század, Szent István kora, amikor roppant feladat áll az ország vezetői előtt: vagy sikerül megszervezni a nyugati mintájú keresztény-feudális országot, vagy menthetetlenül széthull az amúgy is bomlófélben levő törzsszövetség. Ebből a munkából veszi ki részét a velencei származású Gerhardus Sagredo, bencés rendfőnök is, akit a véletlen sodort Magyarföldre, de a király kérésére végleg itt marad, s Istvánhoz hasonló igényességgel, bölcsességgel vállalja a rá mért feladatot. Elszörnyedve szemléli István vasszigorát, amellyel a szabadsághoz szokott barbár fejeket a monarchia és a keresztény egyház igájába hajtja, de ugyanilyen elképesztő számára, hogy a nyugodt felszín alatt milyen elevenen él a pogány kultúra. Istvánnak életében számos lázadást sikerült elfojtania, de halála után elszabadul a pokol, és az új rend ellen a pogány szabadság jelszavaival lázadó Vata emberei megölik Gellért püspököt is. A regény Gellért elképzelt önéletírása. Szentmihályi nagy anyagismerettel és kitűnő jellemformáló erővel eleveníti meg ezt a kivételes embert és a körülötte szerveződő új világot.

Szenes Sándor - Befejezetlen ​múlt
Mivel ​magyarázható, hogy az egyház mint testület és szervezet, nem fordult szembe kellő időben a modern, tömeggyilkos antiszemitizmussal?

Palásti László - A ​bori halálút regénye
A ​Borban létesített munkatáborban hírhedten kemény bánásmódban részesültek a foglyok. A szenvedéseket fokozta a szintén szomorú emlékeket ébresztő, a tábor kiürítését követő „halálmenet”. Az egyre rosszabbra forduló bánásmód a Cservenkán végrehajtott tömeges kivégzésben csúcsosodott ki. A szerző mindezeket túlélte, így első kézből számolhat be a rémségekről.

Fekete Sándor - Haza ​és haladás
A ​Képes Történelem új kötete az 1848-as forradalmat megelőző fél század magyar reformküzdelmeinek lebilincselő krónikája. Az alkotó hazaszeretet valóságos tankönyve ez a mű, segít felvértezni az ifjú nemzedéket mind a nemzet iránti közöny, mind az elvakult, frázisos magyarkodás ártalmas végleteivel szemben. A valóságos történelem elevenedik fel e könyv lapjain, élő mivoltában áll elénk a kor minden számottevő egyénisége, mintegy testi-lelki közelségből ismerjük meg Kölcseyt, Széchenyit, Kossuthot, az ifjú Petőfit, az új Magyarország szellemi úttörőit, láttató leírások mutatják meg az elnyomó hatalmat s a szolgaságba tört népet, a reformokért küzdő ország látványos történelmi eseményeit és nem kevésbé jellemző hétköznapjait. Mintegy kétszáz korabeli metszet és kép segít feltárni az akkori emberek eszmevilágát, életmódját, művészetük minden fontos ágát. Sikerült olyan egységet teremteni a szöveg és a képek között, hogy az utóbbiak nem pusztán színező illusztrációk, hanem a történelem felidézésének elevenítő eszközei, szerves részei — a szó és a kép egymást erősítve, együttes erővel igazít el a történelem valóságos sodrában

Poór János - Kényszerpályák ​nemzedéke 1795-1815
Egy ​rossz viszonyról szól ez a könyv. A Habsburgok és Magyarország kapcsolatáról a 18-19. század fordulóján. Nem annyira a viszony történetével foglalkozik, hanem azzal: mit gondoltak egymásról a felek, hogyan érezték magukat ebben a sorsközösségben. Hogy miképp gondolkodott az udvar, azt egy 1795-ös keltezésű, a magyarországi politika alapelveit összefoglaló programjelentés érzékelteti. S hogy a kormányzat komolyan gondolta ezt a programot, azt a kényszerpályára szorított magyar köz- és szellemi élet, az ország gazdasági diszkriminációja példázza. A felvilágosult abszolutista elődjét megtagadó kormányzat küzd az egyre anakronisztikusabb birodalom megerősítéséért, s Magyarországot császára "csak mint a birodalom részét nézi". Ám maga is kényszerpályán mozog, az erőtlenség és a tehetségtelenség kényszerpályáján. Katonai vereségek váltakoznak külpolitikai megaláztatásokkal. Hogyan működik e kényszerű szövetség? Ehhez szeretne adalékokkal szolgálni ez a könyv.

Gárdos Péter - Hajnali ​láz
Meghalni ​most? Amikor az élet elkezdődhet végre? Amikor a szerelem beköszönhet? Svédország, 1945. Országszerte koncentrációs táborokból szabadult embereket ápolnak. A huszonöt éves Miklóst újra halálra ítélik: az orvos hat hónapot ad neki. De Miklós élni akar. Levelet ír 117 magyar lánynak, akik annak idején földijei voltak, s most itt vannak valamelyik rehabilitációs táborban. Feleséget keres, akivel odahaza elkezdheti az életét. Kedves Nóra, kedves Erzsébet, kedves Lili, kedves Zsuzsa, kedves Sára, kedves Szeréna, kedves Ágnes, kedves Giza, kedves Baba, kedves Katalin... Reggeltől estig ír - levelet, verset, cikket -, fordít, a hazai híreket lesi és várja a gyógyulást. És hamarosan rátalál az igazira. Mint aki megtáltosodott, úgy sodorja magával a tizenkilenc éves Lilit, hogy legyőzve szorongásait és kísértő álmait, nekiinduljon ő is új életük, az igazi élet felépítésének. A regény szerelmük szárba szökkenését meséli el, miközben az erőfeszítések, az árulások, az igaz és hamis barátságok szövevényei az olvasót is végleg magukkal ragadják. A Hajnali láz - nagy szeretettel, feszes mondatokban és erős képekben megírt igaz történet - az élet szerelmes regénye. Gárdos Péter színház- és filmrendező 1948-ban született Budapesten. Legemlékezetesebb alkotásai az Uramisten, a Szamárköhögés, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, A porcelánbaba és a legutóbbi, a Tréfa. Filmjei számos díjat nyertek a legjelentősebb hazai és külföldi fesztiválokon. A Hajnali láz az első regénye.

Breszt Borisz - Divényi ​történet
Hatvan ​városának nagy hatalmú ura, a magyarból törökké lett, népnyúzó, hitehagyott Sah Szuvár bég iszonyú szándékot forral: az ifjú, tizenkét esztendős Balassi Bálintot szeretné elrabolni, hogy ezzel kényszerítse átállásra az apát, Balassi János urat, az egyik leghatalmasabb felvidéki főrangút, Divény, Kékkő és más várak, roppant javadalmak birtokosát. Sah Szuvár fiának, Rüsztem alajbégnek pedig Romhányi Ilonkára, az apátlan-anyátlan árvára, a kékkői várparancsnok fogadott leányára fáj a foga. Sikerül-e a gálád merénylet? A daliás Pongrácz Márton hadnagy és vitéz csapata megvédi-e Bálintkát s a szép kisasszonyt? Erről szól ez a lebilincselően érdekes történelmi regény.

Passuth László - Sárkányfog
Az ​erdélyi késő reneszánsz korát és Báthory Zsigmond uralkodását bemutató Sárkányfog sok szálon futó krónikája rengeteg szereplőt vonultat fel. Passuth e művéből azonban nem csak szűk három évtized erdélyi eseményeibe nyerhetünk bepillantást; megelevenedik II. Fülöp barokk Spanyolországa, illetve megismerhetjük a francia és a császári udvar intrikus világát is.

Illés György - Dugovics ​Titusz
Rendkívül ​érdekes könyvet tart kezében a kedves olvasó. Ez a kötet a különös sorsú hős vitéz, a legendás Dugovics Titusz életét meséli el, születésétől haláláig. A martalócfiként világot látott kis Titusz anyjával hányattatások egész során megy keresztül. Bepillantást nyerünk a törökök által már szorongatott Magyarország mindennapi politikai viszonyaiba és szereplőinek magánéletébe. Eljut Hunyadi János udvarába, ahol felcseperedve János úr büszke vitéze lesz. Az élettörténet innen egyenesen vezet a nándorfehérvári bástya ormára, ahol a "nagy csatában" egy izmos török éppen kitűzné a lankadó védők feje fölé a lófarkas zászlót, amikor Titusz egy kétségbeesett erőfeszítéssel leveti magát a mélybe, magával ragadva a törököt, s a diadal jelvényét, újult erőt csöpögtetve így a védők szívébe. Dugovics Titusz a hűség, a hazaszeretet, az önfeláldozás példaképe. Szükséges és aktuális, hogy a tanulóifjúság jobban megismerje ezt a hőst, s a benne rejtező embert. Illés György a tőle megszokott olvasmányos, élvezetes stílusban tárja elénk a kort, a küzdelmet és a példamutató hősiességet.

Salamon Konrád - Utak ​a Márciusi Front felé
A ​Márciusi Front a két világháború közti Magyarország történelmének talán legnagyobb hatású antifasiszta mozgalma. Salamon Konrád könyve azt vizsgálja, milyen politikai, szellemi és társadalmi előzményei voltak a Front létrejöttének, milyen utakon- buktatókon keresztül jutottak el a résztvevők a közös fellépés gondolatáig.

Covers_80036
elérhető
1

Kósa Csaba - Pogánykő
A ​szerző ebben az új könyvében ismert tájakra, de történelmi időkbe vezeti olvasóit. A Velencei-tónál járunk, az idő 1848, a híres pákozdi csata előestéje. Az öreg halász, Deres István és védence, az árva Lackó előbb ég semmit sem észlelnek a közelgő viharból. Kicsi világ kicsi viharai között élnek, hanem amikor a haza védelméről esik szó, az öreg halász is tudja, hol a helye. A sukoróiak egy akarattal sietnek a honvédek segítségére, a harc kemény, de győzelmes. A szép regény végén az árva Lackó érettebb, felnőtt tekintettel néz körül a nádi világon.

Tallós György - A ​Magyar Általános Hitelbank
A ​Magyar Általános Hitelbank a bécsi Rotchild-ház érdekeltségi körébe tartozó Österreichische Creditanstalttal mint gazdasági háttérrel és üzlettárssal Budapesten bejegyzett magyar üzleti bankként jött létre 1867-ben. Ez volt az első "Crédit mobilier" típusú, ipari, mezőgazdasági és infrastrukturális vállalatokat is finanszírozó bank hazánkban. A MÁH egy időben állambankári szerepet is betöltött, s mind a belföldi, mind a nemzetközi kapcsolatokban az ország legnagyobb üzleti bankjává fejlődött. A bécsi Rothschild-házat követően a párizsi Rothschild- és Schneider-házak érdekeltségi körébe tartozó francia nagybankok, majd a londoni Rothschild-ház is a bank részvénytőkéje jelentős hányadának tulajdonosaivá lettek. A MÁH részvénytöbbsége azonban kezdettől fogva magyarországi természetes és jogi személyek tulajdonában volt és maradt. A MÁH "redőnyzárására" 1948-ban került sor, amikor a nagybankok magyar tulajdonban levő részvényeinek állami tulajdonba vétele, majd a nagyvállalatok államosítása a bank további tevékenységének feltételeit rövid idő alatt alapvetően megváltoztatta. A kötet a Magyar Általános Hitelbanknak a magyarországi banktörténeti szakirodalomból eddig hiányzó monográfiája. Mind ilyen, intézménytörténeti jellegű. A nyolc évtizedig fennálló pénzintézet története azonban sok olyan gazdaságtörténeti, sőt politikatörténeti részeket is tartalmaz, amelyek túllépnek egy bankmonográifa feszes keretein. A könyv szerzője Tallós György közgazdász-banktörténész, 1970-1983 között a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, címzetes egyetemi tanár, s mint nyugalmazott elnökhelyettes az MNB elnöki tanácsadója. Elsősorban a magyar banktörténet kutatásával foglalkozik és A MAGYYAR NEMZETI BANK TÖRTÉNETÉT szerkeszti. A mű A MAGYARORSZÁGI PÉNZINTÉZETEK TÖRTÉNETE című sorozatban jelenik meg.

Kollekciók