Ajax-loader

'antropológia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Erich Fromm - A ​szeretet művészete
Művészet-e ​a szeretet, vagy kellemes érzés, amit megtapasztalni a vaksors műve, olyasmi, amibe az ember, ha szerencsés, "beleesik"? Ez a könyvecske - noha az emberek többsége manapság kétségkivül az utóbbi nézetet vallja - az előbbi feltevésen alapul: a szeretés művészet, melyet meg kell tanulnunk. Ez nem könnyű, de az egyedüli lehetőség arra, hogy ebben az egyre inkább elidegenedő világban az elkülönültséget, a magányt legyőzzük, leküzdjük.

Philippe Descola - Gérard Lencloud - A ​kulturális antropológia eszméi
Az ​antropológia hatása a humán és társadalomtudományokra kétségtelenül ismertebb, mint azok a képzetek melyek révén ez a hatás érvényesül. Honnan erednek az antropológia eszméi? Részben az ember - mint társadalmi lény - természetéről, részben a történeti fejlődés törvényeiről kialakult nagy tantételekből, továbbá filozófiai ismeretelméletekből és a természettudományok kritikájából.

Nyíri Tamás - Az ​ember a világban
A ​könyv az antropológia mindent átfogó filozófiai kérdéseivel foglalkozó hiánytpotló mû. A ,,mi az ember?'', ,,mi az ember célja?'' s ,,hol az ember helye a világban?'' kérdések a legôsibb koroktól kezdve egészen a mai modern világig újra meg újra felvetôdnek, és megpróbálunk rájuk választ adni. Az író is ezt teszi közérthetô formában, felhasználva a modern antropológia meglátásait és eredményeit, azonban nem hagyja figyelmen kívül Isten létezését sem, hiszen vallja: ,,Aki választ keres arra a titokra, ami az ember, annak arra a titokra kell hallgatnia, ami az Isten.''

Hugo A. Bernatzik - Gari ​Gari
-Megadatott ​nekem, hogy tizenegy különféle törzset látogassak meg, 10 ezer méter filmet és 1400 fényképet készítve utamról. Köztük három olyan törzsrõl is, amelyeknek az életét még soha nem örökítették meg. Szokásaikról, kultúrájukról még senki sem hallott... Bernatzik expedíciója abban a történelmi pillanatban indult el a Nílus bölcsõje felé, amikor a fekete földrész utolsó érintetlen területeihez érkezett a civilizáció.

Covers_356306
elérhető
18

Lily King - Eufória
A ​regény három tehetséges, fiatal antropológusról szól, akik olyan szerelmi háromszögbe bonyolódnak, amely nem csupán egymáshoz fűződő viszonyukat, de karrierjüket és végső soron az életüket is veszélybe sodorja. Andrew Bankson már évek óta egyedül dolgozik terepen, egy új-guineai törzset tanulmányoz kevés sikerrel. Egyre elszigeteltebbé és frusztráltabbá válik, lassan az öngyilkosság gondolata is megkísérti, amikor is találkozik a híres antropológussal, Nell Stone-nal és furcsa, szeszélyes férjével, Fennel. Banksont elbűvöli a különleges páros, akiknek a lelkesedése magával ragadja, és visszarántja a szakadék pereméről. A két világháború között játszódó történetet Margaret Mead forradalmi antropológus életének eseményei ihlették. Mead a 60-70-es évek tudományos életének elismert alakja volt, aki a Csendes-óceán déli területein, illetve a Délkelet-Ázsiában élő törzsek szexualitáshoz fűződő viszonyát vizsgálta. Az Eufória a szenvedély és megszállottság, a felfedezések és áldozatvállalás lenyűgöző története egy díjnyertes szerző tollából. Lily King angol irodalom szakon végzett, jelenleg angolt, valamint kreatív írást oktat több amerikai egyetemen is. Az Eufória a negyedik regénye, amely 2014-ben elnyerte a Kirkus-díjat és a New England-könyvdíjat, de eddigi kötetei is mind díjnyertesek, amelyeket több nyelvre lefordítottak. King esszéi és recenziói olyan lapokban jelennek meg, mint a The New York Times vagy a The Washington Post. „King olyan érzékletesen írja le karakterei életét, hogy a könyv lapjait magunk mögött hagyva is életünk részének érezzük őket. Kutatási eredményei annyira szervesen beépültek a cselekményvezetésbe, hogy a didaktikus szándék minden jele nélkül érthetjük meg belőle a szereplők munkájának összetettségét.” Camilla Gibb, The Guardian „A szexuális forradalomra gyakorolt hatásával Mead világszerte a lázadás szimbóluma lett, ami néhányakat megijesztett, néhányan viszont üdvözölték tevékenységét, amíg végül személye valamiféle totemmé nőtte ki magát, amelyhez különféle csoportosulások járultak hitük vagy félelmük szerint. Ezért aztán nagyon is üdítő a világ leghíresebb antropológusának alakját végre emberi lényként érzékelni Lily King új könyvének lapjain.” Ron Charles, The Washington Post Díjak, jelölések: 2014 – Kirkus-díj 2014 – New England-könyvdíj 2014 – Nemzeti Könyvkritikusok Körének díja (döntős) 2014 – az év 10 legjobb könyvének egyike, The New York Times Book Review 2014 – az év legjobb 10 fikciós könyvének egyike, Time 2014 – az év legjobb könyvének egyike, NPR 2014 – az év legjobb 50 fikciós könyvének egyike, Washington Post 2014 – az Amazonon az év 100 legjobb könyve közül a 16. 2014 – az év legjobb fikciós könyvének egyike, Publishers Weekly 2014 – az OPRAH.COM szerint az év 15 „kötelező olvasmánya” közé tartozik

Sir Angus Fraser - A ​cigányok
Több ​mint kilenc évszázad telt el azóta, hogy a cigányok váratlanul megjelentek Európában, és ennyi ideje annak is, hogy az európai népek sikertelenül próbálkoznak eltéríteni őket sajátos, az európai hagyományoktól nagyon különböző életmódjuktól. Az egymást követő összeütközések a cigányság és Európa letelepedett népei között századunk közepén a "cigányholocaustban" jutottak el legabszurdabb stációjukhoz, de még ma is időszerű, hogy az előítéletek és a tudatlanság ellen ismeretekkel küzdjünk. Fraser, a jeles cigánykutató széles történeti, nyelvészeti és antropológiai ismeretekre támaszkodó etnohistóriája olvasmányos és lenyűgözően izgalmas bevezetőt kínál a téma iránt érdeklődő laikusoknak, ugyanakkor a legújabb kutatási eredmények feldolgozásával érdekes új meglátásokkal gazdagítja a szakirodalmat. A kötetet magyar vonatkozású kiegészítésekkel közöljük.

Covers_33301
elérhető
2

Hankó Ildikó - Emberek
1980 ​- Rajzolta Lacza Márta Földünkön több mint 5 milliárd ember él. Vannak köztük szőkék, barnák, alacsonyak, magasak, ferde szeműek - ki tudná számba venni azt a változatosságot, amit ez a sokféle ember képvisel? Az ember társadalmi és biológiai tény. Ez a kis kötet a sokarcú emberiséget mint biológiai lényt szeretné közelebb hozni az olvasóhoz, bemutatni az egyes földrészek legjellegzetesebb embertípusait. Nemcsak ilyen emberek élnek a Földön, de számtalan változatuk ismeretéhez több kötetre lenne szükség. Az egész emberiség egy fajba (Homo sapiens) tartozik. A különböző környezeti hatásokra (éghajlat, táplálkozás stb.) kialakult öröklődő változások következtében azonban ez az egységes faj különböző fajtákra, rasszokra tagolódott. A környezethatás igen szembetűnő testi változásokat hozott létre. Például a melegebb éghajlaton élő emberek bőre sötétebb, a hideg és szeles vidékeken élőknél a szem védelmére kialakult a mongolredő. Így jött létre ez az ezerarcú emberiség, amelynek tagjai külsőleg különbözőnek ugyan egymástól, de mind egy fajhoz tartoznak. Külső jegyek alapján értékrangsort nem lehet és nem is szabad fölállítani köztük. Mind azonos értékűek.

Nigel Barley - Egy ​zöldfülű antropológus kalandjai
Afrikában ​töltött első évéről írott őszinte, mulatságos és kihagyhatatlan, lefegyverzően tiszteletlen beszámolójával Nigel Barley bepillantást enged egy szociálantropológus mindennapjaiba, aki egy sár-kunyhóban ütött tanyát, hogy tanulmányozza a kameruni doajók szokásait, hiedelemrendszerét, életét. A szerző megtanulta az egyetemen, hogy hogyan kell terepmunkát végezni, de hamarosan kiderült, hogy a doajók mit sem tudnak arról, hogyan kell a terepmunka tárgyának viselkednie. Ezek a „Feljegyzések egy sárkunyhóból” kis híján odavesztek. A becses papírokat termeszek, kecskék, egerek, viharok és – Rómában, a hányattatások utolsó állomásán – tolvajok veszélyeztették, de éppolyan ellenállónak bizonyultak, mint a szerző maga. Nigel Barley a doajó nép körében töltött kameruni éveiről nem a megszokott tudományos és szakmai bennfentességgel számol be. Kíméletlen humorral és éleslátással jellemez bürokratákat, rendőröket, vám-hivatalnokokat, doajókat, amerikaiakat, németeket, franciákat – és angolokat is. A könyv szerzője Cambridge-ben modern nyelvekből diplomázott, majd Oxfordban folytatott antropológiai tanulmányokat és szociálantropológiából doktorált. Néhány évnyi tanítás után két évet terepmunkával töltött Kamerunban. Ottani élményei váltak The Innocent Anthropologist c. könyvének forrásául.

Covers_191521
9

Ismeretlen szerző - Indián ​asszonyok bölcsessége
"Ez ​az asszonyok ideje. Az asszonyok érzik, amit a Föld érez - a Föld szomorúságát gyermekei mostani életvitele miatt. Hitelt kell adni az asszonyok szavának." - E könyv a bölcsesség legősibb forrásához vezeti olvasóit, hogy fölfedje a halál, az élet , a betegség és a gyógyulás titkát, hogy mindenkit elvezessen a tiszta és boldog élet útjára.

Edward T. Hall - Rejtett ​dimenziók
Egy ​nálunk még kevéssé áttekinthető, érdekes tudományág, a proxémika a tárgya ennek az igen olvasmányos és egyben tanulságos kis könyvnek. A Hall által képviselt tudományos vizsgálati irány az élőlények s különösen az ember távolság- és tér-érzékelésével, a társaitól való távolságtartás - a proximitás - fiziológiai, pszichológiai, szociológiai és kulturális és főleg a művészetre gyakorolt következményeivel foglalkozik. A szerző - aki kiváló antropológus - eredeti, szórakoztató ismeretterjesztő írónak is bizonyult. Könyvünk témája tehát: a tér "rejtett" sajátosságainak érzékelése és ennek a jelentősége az egyes emberek, csoportok, kultúrák, kisebbségek életében. Az amerikai nagyvárosok és az európai népek, valamint a kelet-európai közösségek életformáinak szimpatikus szembeállításával számtalan érdekes, néha meghökkentően érzékletes példával bizonyítja a megapolisok elrettentő ridegségét. Mély humanizmus és kitűnő humor árad soraiból, amidőn az amerikai nagyvárosokba özönlő Puerto Ricó-iak, négerek "gettóiról", az arabok, a németek és franciák emberi érintkezési formáinak - percepciók különbözőségével magyarázott - furcsaságairól ír. Néhány észrevételén talán a mi városépítési terveink készítőinek is érdemes elgondolkodniok. Szalai Sándor professzor előszava - marxista szemléletünk szerint - "helyére teszi" az etológiai szemléletmód helyenként vitatható mértékű antropológiai alkalmazását.

Jens Bjerre - Kalahári
1957-ben ​Bjerre a délnyugat-afrikai Kalahári-sivatagba indult kétszemélyes expedíciójával, és az ott lakó kung-busmanok mintegy ötven tagú csoportjával élt együtt négy hónapig a száraz időszakban. - Mintha a kőkorba csöppent volna bele az atomkor kellős közepén! A kung-busmanok a föld legprimitívebb népei közé tartoznak. Asszonyaik gyűjtögetéssel szerzik meg a mindennapra valót, a férfiak meg mérgezett nyíllal vadásznak. Félig letelepült, félig vándorló életetmódot folytatnak. Van egy telephelyük, itt rakják össze - főleg fűből - madárfészekhez hasonló enyhelyeiket, de ha rosszak az időjárási viszonyok, szárazság, vagy steppetűz pusztít, az elköltöző vadállatok nyomában ők is felkerekednek és továbbállnak. Bjerre barátságot kötött ezekkel az egyszerű emberekkel, és a busmanok is megszerették a szerzőt, aki jó szívvel közeledett feléjük. Elkísérte a férfiakat a vadászmezőkre, az asszonyokat bogyó- és lárvagyűjtögető útjaikra. Részt vett a kis csoport kultikus szertartásain, táncolt velük a holdfényes éjszakákon, amikor dallal, tánccal könyörögtek esőért a hosszú száraz évszak után. Elbeszélgetett a varázslóval hiedelmeikről, plasztikus képet mutat a kis csoport megkapó közösségi életéről, szokásairól. Ismerteti a busmanok családi és temetkezési szertartásaikat. Érdekes például, hogy csak minden harmadik-negyedik újszülöttet hagynak életben, a többit születésük után elpusztítják. Az anya ugyanis - megfelelő táplálék hiányában - négyéves koráig szoptatja gyerekét, és a közben született kicsinyeit nem tudná felnevelni. Bjerre sok szép busman mesét, naív költeményt közöl könyvében.

Ancsel Éva - Az ​ember mértéke vagy mérték-hiánya
Az ​aszimmetrikus ember, Százkilencvennégy bekezdés az emberről, A szerelemről - komolyan, Töredékek az emberi teljességről - Etikai esszék... A szerző neves filozófus; az olvasóközönség számos művét ismeri és szereti. Írásának alapgondolata, hogy az embert - lévén bizonytalan státusú, rögzítetlen lény - a mérték-hiány jellemzi. Ennek megnyilvánulásait és következményeit elemzi a görög tragédiáktól az újkori ember történelmi reményeinek szertelenségéig. Kimutatja: mihez vezet a gőg, amely elhiteti az emberrel, hogy uralkodhat a természet felett és megrendszabályozhatja a történelmi univerzumot is. A remények sérülésében és a kudarcokban a szerző nem puszta negativitást lát, hanem annak lehetőségét is, hogy fölismerjük határainkat, megértsük a végességet, amely az emberi létezést tiszteletre és figyelemre egyáltalán érdemessé teszi.

Hársing László - Filozófiai ​antropológia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Christopher McDougall - Futni ​születtünk
_Egy ​rejtőzködő indián törzs, néhány szuperatléta és minden idők legnagyobb ultrafutó versenyének története_ „A futás az a rendkívüli képesség, amely emberré tett minket – és ez azt jelenti, hogy minden ember birtokában van ennek a rendkívüli képességnek.” Egy egyszerű kérdéssel kezdődött minden: Miért fáj a lábam? A válasz után kutatva Christopher McDougall elképesztően izgalmas emberekkel találkozott, és hihetetlen atlétikai teljesítményeknek volt szemtanúja. A rejtélyes Caballo Blanco közvetítésével megismerte a világ legfantasztikusabb ultrafutóit, a Mexikóban élő tarahumara indiánokat, és közelebbi kapcsolatba kerülve velük rádöbbent, hogy mindaz, amit a nyugati világ a futásról tud, téveszméken nyugszik. És a kérdések egyre sokasodtak. McDougall útja a Harvard high-tech laboratóriumaiból Észak-Amerika napsütötte völgyein és hófödte csúcsain át vezetett a Réz-kanyonba. Elbeszélésmódja egyszerre személyes és tudományos; az egyéni sorsok pontos és empatikus leírása mellett ismerteti a tudomány aktuális állását is az emberi fiziológiáról, táplálkozásról, az evolúcióról. A Futni születtünk nem csupán a szellemünket mozgatja meg, hanem a testünket is arra ösztönzi, hogy tegyük próbára a lábunkat, és lássuk be: mindannyian futni születtünk.

Vercors - Tropi-komédia ​/ A tenger csendje és más elbeszélések
Mi ​lenne, ha...? Mi lenne, ha a tudósok megtalálnák az állat és ember közt hiányzó láncszemet, nem is megkövülten és egy példányban, hanem elevenen és több ezer példányban? Ebből a fantasztikus feltevésből kiindulva, a francia író a tragikomikus bonyodalmak, ötletes fordulatok, szellemes epizódok láncolatain keresztül vezeti a cselekményt az aggodalommal várt végkifejlet felé. A kötetben a regényen kívül az író híres - tv-játék formájában sikert aratott - novellája, a Tenger csendje és más elbeszélései is megtalálhatók.

Jens Bjerre - Vad ​Új-Guinea
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kathy Reichs - Végzetes ​utazás
A ​Dr. Csont-sorozat rajongói bizonyára kiéhezetten várják már dr. Temperance Brennan törvényszéki orvosszakértő legújabb nyomozását. A New York Times- bestseller kötet most először olvasható magyar nyelven. Amikor lezuhan egy repülő Észak-Karolina hegyei között, Tempe Brennan is részt vesz az eset feltárásában és az áldozatok maradványainak azonosításában. Csakhogy egy erdei tisztáson olyan emberi lábfejre bukkan, amely sejtése szerint nem a gépről került oda. Mivel felfedezése több környékbeli számára súlyos következményekkel járhat, szakmailag meghurcolják, hogy így tartsák távol a helyszíntől. Őt azonban nem lehet csak úgy félreállítani. Vaslogikával és végtelen türelemmel vizsgálja a vidéket jó ideje sújtó szörnyű gyilkosságokból származó maradványokat… Ahogy a szálak egyre nagyobb hatalmú emberekhez vezetnek, egyre komolyabb fenyegetésekkel kell szembenéznie, ő mégis folytatja a nyomozást. Szerencsére a döbbenetes igazság kiderítésében olyan segítőtársai akadnak, mint a szívdöglesztő Andrew Ryan nyomozóhadnagy és Boyd, a kölcsönkapott csaucsau, akinek a szimata több detektívével ér fel… Kathy Reichs most is mesteri kézzel bonyolítja a vérfagyasztó cselekményt, elegáns, szellemes prózája nem hiába tette világhírűvé az írónőnek is nagyszerű törvényszéki orvosszakértő nevét.

Mark Nelissen - Darwin ​a szupermarketben
Es­tén­ként ​egy mok­kás­ka­nál­nyi tu­do­mány, kü­lö­nö­sebb meg­eről­te­tés nél­kül. „Nincs szük­ség drága la­bo­ra­tó­ri­u­mi mun­ká­ra vagy ki­fi­no­mult meg­fi­gye­lé­si tech­ni­kák­ra ahhoz, hogy meg­lás­suk, meg­hall­juk, ki­sza­gol­juk a ma­ga­tar­tá­sunk mö­gött rejlő evo­lú­ci­ót. Szó sincs róla! Ha va­la­ki azt hiszi, hogy a ma­ga­tar­tás­bio­ló­gi­ai és evo­lú­ci­ós bio­ló­gi­ai je­len­sé­gek meg­fi­gye­lé­sé­hez la­bo­ra­tó­ri­um­ra van szük­ség, vá­lassza ki az első em­bert, aki a lá­tó­me­ze­jé­be kerül… ki­vé­tel nél­kül mind­annyi­an a nap hu­szon­négy órá­já­ban a ma­ga­tar­tás­bio­ló­gia tö­ké­le­tes pél­dái va­gyunk.” A dar­wi­niz­mus bol­do­gít „Az evo­lú­ci­ós el­mé­let nem­csak tu­do­má­nyos fo­gó­dzót kínál, hanem abban is segít, hogy az ember meg tudja vá­la­szol­ni az élet ér­tel­mé­re vo­nat­ko­zó kér­dé­se­ket.” Mark Ne­l­is­sen (Uni­ver­si­te­it An­te­wer­pen) bio­ló­gus­ként te­kint a vi­lág­ra, és bár­mer­re néz, min­den az evo­lú­ci­ót jut­tat­ja az eszé­be, majd a la­i­kus ol­va­só szá­má­ra meg­le­pő kö­vet­kez­te­té­sek­re jut. Rend­kí­vü­li hu­mor­ral, ugyan­ak­kor tu­do­má­nyos ala­pos­ság­gal írja meg azo­kat a min­den­na­pi tör­té­ne­te­ket, me­lyek­ben az evo­lú­ció el­mé­le­te ott le­sel­ke­dik kö­rü­löt­tünk min­den sar­kon. Az utcán és a bol­tok­ban, az új­sá­gok­ban és e-mai­lek­ben: Charles Dar­win fel­buk­kan min­den­hol.

Hankiss Elemér - Az ​ezerarcú én
Hány ​arcunk van? Hány személyiségünk? Hány énünk? Egy? Tíz? Száz? Számtalan? És egyáltalában: mi az, hogy "én"? Igaz-e az, hogy van "látható" és "rejtett" én? "Magán-" és "nyilvános" én? "Áttetsző" és "tükör-" én? "Minimális" és "marginális", "modern" és "posztmodern", "normatív" és "autonóm", "szimbolikus", "narratív" vagy akár "transzcendentális" én? Kiknek van igazuk? Azoknak, akik szerint az én az emberi lény legbelső, rendező központja, vagy azoknak, akik szerint az én egyáltalában nem is létezik? És igaz-e az, hogy az ember egyszerre két dráma főszereplője? Mindennapi életének "triviális" felszínén dolgozik, neveli gyerekeit, lót-fut, lakásra gyűjt, kertészkedik, teszi a dolgát. Ugyanakkor azonban, ezzel egy időben, a mindennapi teendők felszíne alatt építi személyiséget, keresi élete értelmét, küzd az idővel, az elmúlással, az emberlét úgynevezett végső kérdéseivel, anélkül, hogy feltétlenül tudatában volna e rejtett küzdelemnek. A könyv e két dráma kölcsönhatásának fényében vizsgálja az emberi "személyiséget. Az elemzés kerete nem az emberi-társadalmi lét általában, hanem az elmúlt évtizedekben kibontakozott "fogyasztói civilizáció", amelyben az önmagát építeni és kiteljesíteni igyekvő emberre új lehetőségek, feladatok és veszélyek várnak. Megtalálhatja és elvesztheti önmagát.

Csányi Vilmos - Ironikus ​etológia
„Az ​evolúció legképtelenebb, sületlen, hagymázos ötlete minden kétséget kizáróan az ember, becenevén a Homo sapiens. Öt-hatmillió éve a bioszféra üde színfolt lehetett a bolygón sokféle állattal és növénnyel, amelyek között persze szép számmal voltak mulatságosak, netán bolondosak is, mint azt példáim igazolták, de az ökológiai rendszer kiegyensúlyozott volt, és úgy tűnhetett, hogy megalapozott, tartós jövője sok százmillió évre biztosítva van. És ekkor a rendszer finom, olajozott kerekei közé por, homok, autóroncsok, kátrány, mindent feloldó savak és lúgos, enzimes mosópor került. Recsegés, ropogás, pattognak a fogaskerekek, égett fémszag, füst és korom. Mi történt? Egy csimpánzméretű, a fák ágai között kiegyensúlyozottan élő derék majom megőrült…”

Laura Bazzicalupo - Kevélység
A ​hét főbűn Ke­vély­ség, fös­vény­ség, bu­ja­ság, irigy­ség, tor­kos­ság, harag, jóra való rest­ség – ez a hét ki­fe­je­zés a bűnök egész uni­ver­zu­mát fog­lal­ja össze. A hét fő­bűn­re az ókori vi­lág­ban a go­nosz meg­tes­te­sü­lé­se­ként te­kin­tet­tek, a zsi­dó-ke­resz­tény kul­túr­kör­ben pedig az er­kölcs­te­len­ség meg­fé­ke­zé­sé­nek egyik fő­pil­lé­re­ként ka­pott ki­emelt sze­re­pet. Mit mon­da­nak ezek a ki­fe­je­zé­sek nap­ja­ink­ban? Mi ma­radt meg egy­ko­ri vég­ze­tes és ve­sze­del­mes ter­mé­sze­tük­ből? Vajon sze­re­pet kap­nak-e ko­runk tár­sa­dal­má­ban is, vagy netán már el­avult­nak szá­mí­ta­nak egy olyan vi­lág­ban, ahol „min­den el­megy”, ahol már min­den ha­tárt meg­szeg­tünk. Fel­ele­ve­nít­he­tők és új­ra­ér­tel­mez­he­tők, netán be­épít­he­tők a pszi­cho­ló­gi­á­ba és a pszi­cho­ana­li­ti­kus te­rá­pi­ák­ba? Egy biz­tos: vé­tek­ről és bűn­ről lehet idő­sze­rű­en be­szél­ni. Ebben az új so­ro­zat­ban hét tudós kutat az újabb vá­la­szok után. A fő­bű­nö­ket egé­szen szo­kat­lan, mai szem­lé­let­tel vizs­gál­ják, amely már távol áll attól a val­lá­sos ha­gyo­mány­tól, amely­ben ere­de­ti­leg meg­for­má­lód­tak. Kor­sze­rű­en, in­kább ki­áll­ha­tat­lan szen­ve­dély­ként ér­tel­me­zik őket. A hoz­zá­juk való vi­szony az em­be­ri­ség azon ké­pes­sé­gét fe­je­zi ki, amellyel kü­lönb­sé­get tesz jó és rossz kö­zött. Be­szél, anél­kül, hogy má­sok­ra fi­gyel­ne, és min­dig igaza van: nagy­ké­pű. Meg­van a pénze és a ha­tal­ma, azt akar­ja, hogy min­den tőle in­dul­jon ki: ön­telt. Gyö­nyö­rű és el­ér­he­tet­len, min­den moz­du­la­tá­ban saját tes­té­re össz­pon­to­sít: hiú. A ke­vély­ség a bűnök ere­de­te: ta­la­já­ból táp­lál­ko­zik a többi bűn, me­lyek mind ennek kü­lön­bö­ző for­mái. A ke­vély­ség ugyan­ak­kor a csúcs­pont­ja és a be­te­tő­zé­se is ugyan­en­nek a sor­nak: a bűnök ki­rály­nő­je. Tehát ha a többi mind hi­á­nyoz­na, ha egy ember élete egé­szé­ben eré­nyes, sőt tö­ké­le­te­sen er­köl­csös lenne, és a gőg ko­ro­náz­na meg ennyi erényt, akkor az ön­ma­gá­ban ele­gen­dő lenne ahhoz, hogy rontó ár­nyék­kal be­bo­rít­va, meg­sem­mi­sít­se ezt az éle­tet. A gőg egy­ma­gá­ban, lévén a bűnök leg­sú­lyo­sab­bi­ka, képes kár­ho­zat­ra ren­del­ni az em­bert. Ere­det és csúcs­pont.

N. N. Mikluho-Makláj - Pápuák ​között
Mikluho ​Makláj az orosz külügyminisztérium tisztviselőjeként látogatott el a cári birodalom terjeszkedésének célpontjaira a mai Indonézia területén, hogy információkat szerezzen az ott élő népekről. A borneói bennszülöttek (pápuák) közt antropológusként sikerült kialakítania a kutatásaihoz nélkülözhetetlen „bizalmas” résztvevői és megfigyelői atmoszférát. A mai Maklájparton végzett antropológiai és kultúrakutatásai révén igazolta, hogy a pápuák is emberek. Például megállapította, hogy fejükön hajzat, nem pedig szőrzet található – ez akkoriban tudományos vita kérdése volt! Feltételezte, hogy minden ember eredete közös, azaz nincsenek különböző fajok az emberiségen belül. A könyv olvasmányos formában tárja elénk az európai tudós küzdelmes hétköznapjait a pápuák világában, ugyanakkor hiteles antropológiai dokumentum is. A könyv bemutat néhányat a szerző kutatások során készített rajzaiból is.

Desmond Morris - A ​csupasz majom
Desmond ​Morris: A csupasz majom (The Naked Ape - London 1967.) című, világszerte számtalan kiadást megért könyvében, a zoológus szemével vizsgálja és ismerteti fajunkat, az embert. Megállapításai, következtetései sokszor meglepőek, elgondolkodtatóak. A könyv olvasmányos, laikus számára is tökéletesen érthető, élvezhető. Ajánlom minden zoológia, etológia, az ember eredete iránt érdeklődő figyelmébe. (A korrektor.)

Immanuel Kant - Antropológiai ​írások
A ​Pragmatikus érdekű antropológia, Kant utolsó nagyobb lélegzetű írása, annak az előadás-sorozatnak a könyvvé formált változata, melyet harminc éven át évente megtartott, szélesebb publikum előtt és a maga feje után, kötelező (kormányzatilag jóváhagyott) sorvezető nélkül. Találkozni benne mindazzal, ami Kantot, túl a tekintélyen, amelyet a Kritikák szereztek neki, lebilincselő beszélgetőpartnerré tette a kortársak szemében: amit Kant összeolvasott, végighallgatott és kigondolt csillapíthatatlan kíváncsiságában az ember, az emberi esendőség és az esendőségek dacára mégiscsak bámulatra méltó emberi tehetségekről és fogékonyságokról. Bár az antropológiai előadások nem filozófusoknak vagy filozófustanoncoknak szóltak, mégis sok minden előkerül a könyvben a Kritikákból. Szó esik továbbá olyasmiről is, amiről a voltaképpeni filozófiai munkákban nem esett szó, ám ami Kantot azokban is szenvedélyesen érdekelte - egyebek közt nemünk esélye arra, hogy ne kelljen beismernünk, hogy "az eszes lényeknek ez a faja aligha érdemel tisztes helyet a többi (általunk ismert) lény között". A kötetben olvasható néhány kisebb antropológiai tárgyú írás, valamint egy bő válogatás az ízlést és a nem karakterét tárgyaló fejezetekhez készült jegyzetekből is.

Komoróczy Géza - Zsidók ​az Északkeleti-Kárpátokban
A ​könyv a térség zsidó történelmének legkorábbi évszázadairól szól, a 16. századtól a 19. század közepéig, benne a mai Kárpátaljával, melyet csak a 20. század eseményei hoztak létre, s a vármegyéiben (Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros) élő zsidók szoros kapcsolatban álltak a szomszédos Sáros, Zemplén, Szatmár, a határ mentén pedig Kis-Lengyelország, Halics-Galícia, Podólia, Bukovina zsidó világával.

Christoph Wulf - Az ​antropológia rövid összefoglalása
Az ​antropológia feladata, hogy megismerje az emberi jelenségeket és struktúrákat a fejlődés és a történelem síkján, és képessé váljon kérdések feltevésére. Ennek érdekében a kötet az alábbi témaköröket dolgozza fel: A testiség mibenléte; A kulturális tanulási folyamat mimetikus alapjai; A performativitás elmélete és gyakorlati megvalósulásai, A nyelv; A kép; Az imagináció; A halál; A másság. E témakörökön belül a kötet kitér az antropológiai ismeretek és módszerek használatának kérdésére más tudományágakban. A kötet olyan átfogóan, közérthetően, ugyanakkor a tudomány szempontjait figyelembe véve dolgozza fel témáját, amilyen összefoglalás a magyar könyvpiacon még nem jelent meg. A felsőoktatásban és a tudományos ismeretterjesztésben egyaránt megvan a helye.

Covers_391460
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Mítosz, ​vallás és egyház Latin-Amerikában
2014. ​október 3-án a Károli Gáspár Református Egyetem és a Néprajzi Múzeum szervezésében került sor a Mítosz, vallás és egyház Latin-Amerikában című, Boglár Lajos emlékére rendezett tudományos konferenciára. A szervezők arra törekedtek, hogy bemutassák a magyarországi Latin-Amerika kutatások sokszínűségét, és lehetőséget biztosítsanak arra, hogy minél több magyarországi intézmény képviseltesse magát. Ezért az előadások témáját sem korlátozták a néprajz és kulturális antropológia témakörére. A kötet, melyet az olvasó a kezében tart, a konferencián elhangzott előadások szerkesztett, bővített változatát tartalmazza. A két bevezető tanulmányt tematikus bontásban követik az antropológiai, történeti és irodalmi témájú tanulmányok. A szerkesztők bíznak abban, hogy a konferencia után az elkészült kötet is hatékonyan járul hozzá a magyarországi latinamerikanisták szakmai párbeszédéhez, miközben méltó emléket állít a feledhetetlen kutatónak, tanárnak és embernek, Boglár Lajosnak.

Francesco Faeta - Demológia, ​antropológia és kultúrkritika
A ​kötet, melyet az olvasó a kezében tart a mai olasz néprajztudomány és kulturális antropológia egyik kiemelkedő alakja, Francesco Faeta különbözõ témaköröket érintő munkáit tartalmazza. A szerző kiemelten fontos feladatának tekinti a délolasz parasztság tanulmányozását, mely kapcsán egészen közelről vizsgálja meg az antropológia néhány általános elméleti és módszertani megoldását az olasz események néhány aspektusára vonatkoztatva. Könyörtelenül polemizál, számon kéri olasz kollégáin a társadalmi szempontok antropológiai és néprajzi munkákban való következetes érvényesítését! Pálcát tör elődei és kortársai megfontoltságot hiányoló értelmezései fölött, és arra emlékeztet, hogy a különböző „poétikákat és politikákat” integráltan és a maguk kontextusában kell értelmezni. A könyv megjelenésének az ad különös jelentőséget, hogy ez az egyik első, magyarul napvilágot látó olasz, modern kulturális antropológiai/néprajzi jellegű munka. A kötet tanulmányai bevezetésül szolgálnak az olasz szakirodalom magyarországi alkalmazásának. Francesco Faeta a Messinai Egyetemen a kulturális antropológia oktatója, egyetemi tanár. Fő érdeklődési területe a vizuális antropológia, valamint a néprajzi fotó és film, továbbá az ünnepek és rítusok, a tér társadalmi és kulturális szerveződésének kérdései. Jelenleg az olaszok államformáról és a nemzetről alkotott képzeteinek újraértelmezésén dolgozik.

Kathy Reichs - Csupasz ​csontok
Tempe ​Brennan halottakkal dolgozik, de az élőkért. Aki ismeri Tempe Brennant, az jól tudja: igazi munkamániás. Most végre vakációzni készül Ryannel, a tengerkék szemű nyomozóhadnaggyal, akivel oly sok bűnügyet oldottak már meg együtt. A nyaralás szokás szerint mégsem akar összejönni. Minden egy ártatlan pikniken kezdődik, ahol Boyd, Tempe exférjének hű ebe, aki egyre nagyobb szakértelemmel túr ki maradványokat a föld alól, rejtélyes medvecsontokra bukkan. Ez önmagában még nem lenne baj, de sajnos emberi kéztőcsontok is kerültek melléjük a szemeteszsákba… És ahol egy bűnügy van, akad több is. Sziklafalnak csapódik, és lezuhan egy Cessna, pilótája és utasa megég. Kik ők, és milyen sötét titkokat rejtenek a maradványaik? A szálak egyre jobban összekuszálódnak. Tempet azonban nem olyan fából faragták, hogy egy kis nehézség visszariasztaná. Nem ijeszti el a nyomába szegődő, titokzatos Kaszás sem. Pedig lenne oka félelemre, hiszen a Kaszás nemcsak az ő, hanem a lánya életét is fenyegeti… Az izgalmas nyomozás mellett mindeközben egy párkapcsolat kibontakozásának is tanúi lehetünk ebben a sodró tempójú, bravúrosan szerkesztett regényben. Elegánsan, sallangmentesen, egyedi humorral fűszerezve, ahogyan csak Kathy Reichs tudja.

Baumann Tímea - "Maradjon ​emléközet?"
Baumann ​Tímea ,,Maradjon emléközet?" A délszláv háború társadalmi emlékezete a kopácsi magyar emlékezetközösségben című könyvének célja, hogy az emlékezetközösséget mint sajátos kultúrát, annak társadalmi gyakorlatait, illetve az emlékezetközösség sajátjának tekinthető társadalmi emlékezet alakulását vizsgálja és elemezze. A vizsgált társadalmi emlékezet az 1991 és 1995 zajlott, Jugoszlávia felbomlását kísérő úgynevezett délszláv háború horvátországi baranjai eseményei és azok (egyéni és társadalmi) következményei. A szerző kutatását a horvátországi Kopácson (Kopačevo) élő, magukat zömében magyar nemzetiségűnek valló emberek között végezte. Baumann Tímea írásában az emlékezetközösséget mint ,,sajátos kultúrát" mutatja be, terepmunkán alapuló kvalitatív kutatási módszerekkel feltárva emlékezési és felejtési stratégiáit. Ezzel azt igyekszik bizonyítani, hogy létezik egy olyan lokális társadalmi emlékezet, amely az egyéni emlékezők elbeszélési és elhallgatási stratégiáit szabályozza. Baumann Tímea kulturális antropológus és magyar mint idegen nyelv tanár. 2007-ben végzett a Pécsi Tudományegyetemen kommunikáció és magyar nyelv és irodalom szakon, majd 2014 novemberében a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának Kultúratudományi Doktori Programjában summa cum laude minősítéssel védte meg doktori disszertációját. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Nemzetközi Oktatási Központjának oktatója.

Nigel Barley - Az ​antropológia nem extrém sport
„Az ​antropológia nem extrém sport." Mindig is gyanítottam, de jó érzés volt, amikor ezt egy jó hírű biztosítótársaság is leírta feketén-fehéren. Elvégre, ők már csak tudják. Két hónapos terepmunka idejére kötöttem egészségbiztosítást, és elég meggondolatlan voltam ahhoz, hogy az apró betűs részt is elolvassam. Az 1980-as évek lévén, amikor mint tudjuk, a világ olyan volt, amilyen, sem atomtámadás ellen nem voltam biztosítva, sem egy idegen kormány államosítási kísérlete ellen. Még rémisztőbb volt azonban az, hogy tizenkét hónapig biztosítva voltam arra az esetre, ha elrabolnának. A szabadeséses ejtőernyős ugrás kifejezetten tilos volt „az összes egyéb extrém sporttal együtt". De most már hivatalosan is megállapítást nyert: „Az antropológia nem extrém sport." Nigel Barley, akinek nyugat-afrikai élményeit a nagy sikerű Egy zöldfülű antropológus kalandjaiban megismerhettük, 1985-ben az indonéz Szulavézi szigetére látogatott, hogy a modern civilizációtól még érintetlen népeket keressen fel. A toradzsa kultúrában bőven talált izgalmas vonásokat: fejvadászatot vagy éppen transzvesztita papokat, miközben számos barátra lelt. Nem meglepő tehát, hogy Indonézia a szerző máig tartó szenvedélyévé vált. A történet végkifejlete, mely toradzsa barátainak londoni látogatását örökíti meg, izgalmas új távlatokat ad Barley informatív és szórakoztató könyvének.

Kisdi Barbara - Mint ​a földbe hullott mag
A ​kulturális antropológus és orientalista szerző kutatását az otthon szülés témakörében 2005 és 2010 között végezte Magyarországon. Noha könyve fókuszában az otthon szülés áll, valójában azon túlmenően a gyermekszülés és a születés alternatív értelmezése érdekli, illetve azok a nők, akik gyermekük születését „másként” képzelik el. Könyvében amellett érvel, hogy az otthon szülés témája számos olyan kutatási kérdést, vizsgálati lehetőséget rejt magában, amelyek messze túlmutatnak egy szülési/születési mód tárgyalásán: a különböző nemi (főként női) szerepek, az identitás formálódása, a test-képek és reprezentációk, az új típusú közösségek kialakulása, az értékrendek és normarendszerek összeütközése, a hatalom kérdései stb. a kulturális antropológiában régóta bevett kérdésnek számítanak. Így a könyv végső soron egy olyan gondolkodásmódot kíván feltárni, amelynek sokkal inkább csupán része az otthon szülés, mintsem annak eredője. A modern és az alternatív szüléskultúra tárgyalása arra a tényre világít rá, hogy a szülés és születés számos „szabályszerűsége” alapvetően társadalmi konstrukció. A könyv hasznos olvasmány lehet mindazok számára, akik az alternatív mozgalmak, a posztmodern szüléskultúra vagy a nemek társadalmi viszonyulásai iránt érdeklődnek, de nem lesz közömbös azon leendő vagy gyakorló édesanyák és édesapák számára sem, akik folyamatában és tág összefüggésrendszerében szeretnék megérteni a különböző szüléskultúrák elveit és természetét.

Kollekciók