Ajax-loader

'elbeszélés' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kertész Ákos - A ​világ rendje
"A ​nagy szavakat magam sem szeretem, tudom az Olvasó sem szereti. Lejáratták, lejárattuk őket. Ezért haboztam sokáig: nem túlságosan föllengzős-e ez a cím (nem egyetlen novella, az egész kötet élén) hogy: A világ rendje. Azt hiszem magyarázattal tartozom. Egyik kisregényem hőse, Vukovics "azért tud hazudni, mert meg kellett tanulnia, mert nem fogadhatta el a dolgok megszokott értékét és megszokott rendszerét, mert ha elfogadja, akkor az erősek eltapossák a kis Vukovicsot. Ő csak úgy nyerhetett, ha blöffölt, mert neki így osztották le már az indulásnál a lapot..." Az indulásnál, tehát az elemiben. Vagyis a kicsi és gyönge Vukovics Bélának föl kellett lázadnia a világ rendje ellen. Az elemiben (fiatalabbak kedvéért: általános iskola, alsó tagozat) én az osztályban a legjobban fejlett három-négy srác egyike voltam, nekem ezért nem kellett volna lázadnom. Hazudni, blöffölni nem is tanultam meg. A világ rendjét mégsem voltam képes elfogadni sem akkor, sem később. Hogy miért? Talán ha megvénülök, és nagyon magányos leszek, egyszer megírom az önéletrajzomat... Az biztos, hogy a Bibliából már akkor megtanultam, hogy a legfőbb törvény: szeresd felebarátodat, mint önmagadat, s ez a törvény, amerre csak néztem, sehol sem érvényesült. A marxizmusból pedig azt tanultam meg később, hogy az embernek az a dolga ezen a földön, hogy ezt a rosszul berendezett világot a maga és társai számára jobban rendezze be. Ma már, túl az ötvenen, úgy látom, hogy mindig is a világ rendje ellen lázadtam egy bennem élő értelmesebb és emberibb rend nevében. A magam módján."

Tamási Áron - Gyökér ​és vadvirág
"Az ​írónak lényegében minden írása számadás. Ez a könyv nemcsak lényegében nevezhető annak, hanem formája szerint is. Ugyanis nem csupán szépszámú novellát és elbeszélést ölel egybe az olvasó számára, hanem emlékezik és emlékeztet a bőséges időkre is, melynek immár örökre elnyugodott ölében termettek ezek a gyümölcsök... Ha kezedbe veszed ezt a könyvet, kedves Olvasó, s a csendben zizzentve forgatod annak lapjait: bizonyára hallani fogod, hogy jár és néha megszólal ez a könyv, mint egy virágos és titokzatos óra..."

Katherine Mansfield - Egy ​csésze tea
Elbeszélései ​látszólag apróságokról, jelentéktelen dolgokról beszél: egy idős hölgy derűsen üldögél egy parkban, egy fiatal pár kineveti régimódi rókaprémjét, és ezzel elrontja hangulatát - még szokásos vasárnapi süteményét sem veszi meg. Az írónő érzékenysége, finoman szatirikus látásmódja ezekben a felvillanásokban is az emberi sorsok mélységét, az élet teljességét ragadja meg.

Covers_95707
Üzenet ​az iskolának Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Üzenet ​az iskolának
Költők, ​írók, filozófusok, publicisták a nevelésről írnak e kötetben. Üzennek az iskolának. A szerzők közös vonása, hogy maguk is a katedrán álltak valaha – többen ma is tanítanak közülük, és a szakember felkészültségével elemzik élményeiket, fogalmazzák meg gondolataikat. „Örülünk is e véleményeknek, érthetően jobban, ha elismerőek, de akkor is, ha bírálnak – írja előszavában dr. Gosztonyi János miniszterhelyettes – mert visszajelzést jelentenek – végső soron munkánk társadalmi megítélését E kötet kéziratának nyomdába adásakor már megjelent pártunk Központi Bizottságának határozata az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. A határozat meghozatalát igen alapos, széleskörű előkészítés és vita előzte meg, így szilárd bázist jelent a további munkában. Egyben eligazodást a vélekedésekben, a sokféle részletkérdésben folytatott és folyó vitákban. E kötet írásai – a szerkesztők tudatos válogatásának eredményeképpen – színező anyagot, hátteret, adalékot jelentenek, hiszen olyan emberek írásai, akik belülről ismerik az iskolát, s ha dicsérik, tudják, megdolgozott érte, ha haragszanak rá valamiért, érte haragszanak. Évtizedek hullámzanak végig emlékeinkben, s kirajzolódik bennük a változó iskola képe, amint kialakult a múltból maivá, s átalakulóban van egy jövendő állapotba. Ez a változás engem magával ragad, bizalommal és erővel tölt el, ha csak a magam emlékeit idézem is – még inkább mások nagyfokú érzékenységét, művészi gondot tükröző írásait olvasván.”

Covers_100029
Szellemvasút Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Szellemvasút
Gyakran ​hallani, hogy a Német Demokratikus Köztársaság irodalmában új hullám" keletkezett. Nem kívánunk vitatkozni azon, helyes-e ez a megállapítás vagy sem mindenesetre tény, hogy az utóbbi években olyan irodalom született az NDK-ban, mely levetkőzte a sematizmust, elmélyülten, művészi erővel elemzi a jelenségeket, és kritikusan, a szatíra fegyverével fordul szembe a hibákkal. Ez a folyamat Erwin Strittmatter, Christa Wolf és mások sok port felvert Tiűveivel kezdődött, és folytató: seregnyi új, tehetséges fiatal író elbeszéléseivel. Ezt az új és a megosztott Németország keleti felében terebélyesedő, sokféle hangú, mégis önálló arculatú irodalmat mutatjuk be kis antológiánkban, a legjobb, a leginkább elismert elbeszélők novelláinak válogatásával. Az anyag valóban igen színes a balladás hangtól a szatirikus hangvételig minden árnyalat képviselve van , és tematikailag is művészi színvonal tekintetében is elüt az átlagtól. Olyan fiatal tehetségek lépnek elénk, akik egy mindenképp figyelemre méltó irodalmat teremtettek és közvetítenek hozzánk.

Albert Maltz - Portyázás ​Harlemben
"Van ​bíró barátod? Van pénzünk ügyvédre? Van, aki meghallgatja? Bevisznek az őrszobára, beismertetnek velünk akármit, meg is ölhetnek, s a kutyát se érdekli. Ki a fene bánja, hogy mi lesz egy feketével? Ha a munkánkra nincs szükségük, már réges-rég kiirtottak volna. Az indiánokkal talán azt tették?..." Mit jelent ma az Egyesült Államokban színes bőrűnek lenni? Erre a kérdésre keresik a választ kötetünk elbeszélései - James Baldwin, Saul Bellow, Ralph Ellison, Langston Hughes, Albert Maltz, Ktherine Anne Porter és más, nálunk még nagyon ismert fekete és fehér szerzők írásai. Az elbeszélések hősei az amerikai társadalomban élő négerek, öregek és fiatalok, férfiak és nők, felnőttek és gyerekek, fájdalomból és haragból, megaláztatásokból és lázadásokból szövődik sajátos élményviláguk, amelyen a súlyos körülmények között is átleng az elpusztíthatatlan boldogságvágy, életszeretet, az emberibb élet akarása és hite. Ez ad türelmet a tűrőknek a nehéz sors elviseléséhez, de ez önt erőt is a bátrakba sorsukkal szembeszállni vagy fegyvert ragadva vállalni akár a halált is. A huszonhárom szerző huszonhárom elbeszélését a pezsgő-lüktető, vidám-szomorú néger spirituálék hangulat hatja át.

Covers_287218
Búcsúzik ​a lovacska Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Búcsúzik ​a lovacska
"Lovak! ​Kedves barátaink! Szavunk ismerői, veregetésünkért hálásan felnyihogók, az istállóból jött dobbanásaitok otthonossá teszik a ház falait, a szoba csöndjét, szerényen hirdetve: itt emberek laknak. Társaink az igában s harcban, ostor szégyenében, diadal mámorában, hulló rózsaszirmok közt, süvítő szélben, esőtől hajtott darában, fénylő szőrrel vagy botladozó lábbal velünk járjátok végig a messze nyúló utakat" - írja Jávor Ottó a kötet bevezető szép karcolatában. A mai gyereknek már alig-alig van közvetlen kapcsolata a lóval. Sokan csak a képernyőről ismerik, mások, a lótenyészetek, állami gazdaságok környékén élők távolról nézegethetik őket, a lovagláshoz pedig kifejezett szerencse kell. Pedig nagy kár! Ez az antológia szeretné közel hozni a gyerekekhez ezt a szelíd, kedves, emberi létünkben csöndesen megtelepedett jószágot. Nem nosztalgiát kíván felkelteni, csak a szeretetet megőrizni irántuk. S erre az irodalom és a képzőművészet bőven szolgál lehetőségekkel. A népmesék táltosai, elbeszélések végtelen sorában szereplő kiscsikók, társaink a harcban - felejthetetlen novellahősök vonulnak fel a könyvben, tanújaként az ember és e kedves jószágok fennmaradó kapcsolatának.

Anton Pavlovics Csehov - Szakadékban
Aki ​Anton Csehov elbeszéléseit olvassa, szomorú késő őszi napot érez maga körül, amikor olyan áttetsző a levegő, s élesen kirajzolódnak a pőre fák, a szürke házak, a szürke kis emberek... Az író szelleme, akár az őszi nap, könyörtelen világosságot vetít a kitaposott utakra, a görbe utcákra, a szűk és piszkos házakra, ahol szánalmas kis emberek fuldokolnak unalmukban és tétlenségükben, miközben oktalan és álmos sürgés-forgással töltik be a házakat... A tehetetlen emberek e szürke, unalmas tömege mellett elhaladt egy mindent látó, okos, nagy ember, végignézett hazája unalmas polgárain, és szomorú mosollyal, szelíd, de mélységes szemrehányással teli hangon, arcán és szívében reménytelen fájdalommal, bensőséges, szép hangján így szólt hozzájuk: - Siralmasan élnek önök, uraim!

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - A ​köpönyeg / Az orr / A revizor
Gogol ​a kiszolgáltatott, egyéniségében megnyomorított kisember típusát alkotta meg. Látszatra igénytelen történet: Akakij Akakijevics naphosszat aktákat körmölő kishivatalnok éhezéssel megtakarított pénzén új köpönyeget csináltat magának. A becses ruhadarabot az első este elrabolják tőle, s miután nem kerül elő - hősünk ágynak esik és belehal bánatába. Halála után bosszút áll a világon: kísértetként visszajár a városba, és bundákat lop magas rangú tisztviselőktől. Akakij Akakijevicset a bürokrácia embertelen gépezete megfosztotta valódi egyéniségétől, felfalta vágyait. Amikor azonban takarékoskodni kezd, döbbenetes változáson megy keresztül: elevenebb, sőt szilárdabb jellemű lett, olyan ember, aki határozott célt tűzött maga elé. A balszerencsés fordulat után már nem tud a régi módon élni, belepusztul fájdalmába. Gogol jelképnek szánja hőse tragédiáját: az ellopott köpönyeg az ellopott élet szimbóluma. A cselekmény a fantasztikum világába fut: Akakij kísértetként áll bosszút tönkretett életéért. Gogol - és nagy utódai - művészetére jellemző, hogy realizmusával nem zárja ki az elbeszélésből és a regényből a csodát, mert nem csupán romantikus toldaléknak tartja; Akakij sorsához és az orosz valósághoz hozzátartozik, hogy kísértetté váljék. Gogol jelentősége - az időben távolodva - egyre nő, úgy tűnik, nemcsak a nagy orosz próza "bújt ki a köpönyegéből", groteszk szürrealizmusa a kafkai látomások előzménye is. Az orr Egy kistisztviselőnek - Kovaljovnak - leválik a fejéről az orra és önálló életet kezd, mindent elér, ami gazdájának nem sikerül. Az elbeszélés legsajátosabb megkülönböztető jellegzetessége az a kapcsolatrendszer, mely e képtelen esemény, a szereplők és az olvasó közt jön létre, s ennek a legelső hatása: az olvasó meghökkentése. De hogy mi a funkciója a mű egészében, azt csak akkor érthetjük meg, ha megvizsgáljuk az elbeszélésnek még legalább két fontos elemét, a szerkezeti felépítést és a narrátor szerepét. Felépítését tekintve Az orr a novella klasszikus szerkezetét követi. Eszerint különös ellentmondás figyelhető meg: a szerkesztés arányosságot, gyugalmat sugalló jellege furcsa ötvözetet alkot a mű-olvasó kapcsolat meghökkentő, felzaklató voltával. A narrátor határozott szerepe az a tény, hogy az eseményeket, a történet egyes mozzanatait valószínűnek, furcsának vagy képtelennek nyilvánítja, mindvégig meghatározza az elbeszélés hangnemét. Az elbeszélésben bemutatott világ tipikus alakja Kovaljov ülnök. A narrátori jellemzés megszokott s hagyományos jellegű, s önmagában véve épp ezért nem elég hatásos. Valódi dimenzióját a képtelenségek képtelensége érzékelteti: Kovaljov orra változott át azzá, ami maga az ülnök szeretett volna lenni, valódi álamtanácsossá. Az orr, Kovaljov lényének alighanem legértékesebb része alakul át a kovaljovi értékrendszer csúcsán elhelyezkedő hivatalnokká. A novella társadalombíráló jellege nyilvánvaló, a valósághű közegbe benyomuló abszurdum azonban annál többet is mond. Egyfelől az ábrázol társadalom ürességére, belső viszonylatainak abszurditására, céljainak értelmetlenségére utal. De Kovaljov talajvesztése még ennél is általánosabb érvényű; az ember és a világ kapcsolatának képe, egy olyanfajta meggyőződés hangoztatása, hogyha a kisember elveszti illúzióit - s illuzió itt = orr -, akkor képtelen tovább élni. (www.leheza.hu) A revizor Múlt századi orosz kisváros. Korrupt hivatalnoki rendszer. A polgármestert levélben figyelmeztetik: revizor járja a vidéket. Inkognitóban. Két hete egy fiatalember szállt meg a fogadóban. Nem fizet és nem utazik. Gyanús. A ismeretlen veszedelmet ismertté kell tenni, hogy védekezni lehessen ellene. A kártyás, mihaszna fiatalemberre hamar ráhúzzák, hogy ő a revizor. A félreértésből mulatságos helyzetek sora kerekedik. És a nevetés éles fényében lelepleződik az egész, éppen kisszerűségében és ostobaságában veszélyes bürokratikus világ.

Jeffrey Archer - S ​ezen áll egy mese
A ​nálunk is oly népszerű angol szerző novelláskötete fordulatos történetek gyűjteménye, megannyi váratlan csattanóval. A kötetből megtudhatjuk, hogyan lehet a szépreményű, ám tehetségtelen hollywoodi színésznőjelöltből egy kis odafigyelés árán milliomos, hogy egy igazán fenséges gesztus miként leplezi le a női hiúságot, és milyen eredménnyel jár közös cellába zárni egy csencselőt és egy titkolódzó gyémánttolvajt. A drágakövek és műkincsek nem hagyják hidegen további hőseinket sem: így a turnézó Gloriát, a kortárs művészetre fogékony jogászt és leszármazottait, valamint a dúsgazdag, ám gyűrűtlen menyasszonyt, Arabellát. Elbukó és felemelkedő csalók, balsorsú vagy épp szerencsés ügyeskedők elevenednek meg, ördögi bűnesetek egész sora tárul elénk sőt olykor maga az ördög is. A kötet izgalmas bűnügyi históriáinál talán csak a gyarló vagy épp állhatatos hétköznapi hősök érdekesebbek. Szívszorító és lélekmelengető embermesékből tudhatjuk meg, lehetséges-e a jeles diplomata dinasztiába született Percivalnak új fényt varázsolnia a brit birodalom ragyogó egére, hogy mit rejt az olasz kisvárosi szálló legfelső emelete, milyen is egy igazán kölcsönös vakrandi vagy egy nem hagyománytisztelő, múlhatatlan szerelem. Szellemes, lebilincselő, egyedi, ám mélyen emberi így ír Jeffrey Archer, a novellista.

Nemes György - 12 ​elbeszélés
"33 ​év - 12 elbeszélés. Hát ez, bizony, nem sok. Még akkor sem, ha arra gondolok, hogy e kötet első helyén közölt elbeszélésem születésétől számítva, csaknem negyedszázad alatt, sem novellát, sem regényt, semmiféle szépprózát nem írtam. Aztán a következő kilenc év alatt - 1959-1968 között - is csak további, jó szívvel vállalható, tizenegy elbeszélés született. S e szerény számbeli teljesítményen talán az sem változtat, hogy mint regényíró azért az utolsó kilenc évben szorgalmasabb voltam: hat regényt írtam. S nem mentségként, csak elmélkedésre megjegyzem, hogy e kötet tucatnyi elbeszéléséből is négy csaknem kisregény terjedelmű, de legalábbis regényjellegű: csak egy kis nekibuzdulás, s mindegyik témából regényt írhattam volna. De minek? Éppen az volt a szándékom, hogy megtévesztő nekibuzdulás ne tegyen locsogóvá, s ha fontosnak vélem is a témát, próbáljak róla szűkszavúan vallani. Akadhat, aki azt mondja: megnyugtatóbb lenne, ha ennyi idő - egy emberöltő - alatt nem egy, hanem többször egy tucat elbeszélést tettem volna le az irodalom asztalára. Erre csak azt válaszolhatom: engem nem nyugtatna meg, s félek, az olvasókat se, mert lassan úgy rémlik, mintha az irodalomnak az a bizonyos asztala már-már össze akarna rogyni, annyi könyvet raktak rá. Így, ha mással nem is, azzal eldicsekedhetek, hogy - legalábbis e műfajban - nem akartam nagyon zavarni az irodalmi életet. (Azért egy kis helyreigazítás nem fölösleges: e tizenkettőn kívül van még néhány nyomtatásban megjelent elbeszélésem. Ezekhez azonban most szigorúbb voltam, mint annak idején, mikor írtam őket, s mint a lapok és folyóiratok szerkesztői, akik közölték - nem idézem meg újra egyiket sem. Marad tizenkettő.)" Nemes György

Darvasi László - Isten. ​Haza. Csal.
A ​kínai bölcsek, a szenvedélyes trubadúrok vagy a délszláv háború világa után Darvasi László legújabb novellái közelebbi tájékra kalauzolnak bennünket: a magyar vidékre, ahol az apáinkat és az anyáinkat hagytuk. Ahol a fiaink hagytak minket. A falusi kiskocsmák, az éttermi termékbemutatók, a fehér galléros uzsorások és az elhagyott öregek országa ez: a mi országunk.A szerző védjegye - a kifogyhatatlan fantázia, a látomásos képzelet és a láttató elbeszélés - ezekben a történetekben is megtalálható, valami azonban megváltozott: szikár és pontos látleleteket olvashatunk, nehezen feledhető félmondatok sejtetnek életnyi tragédiákat. Semmi kétség, ezek a novellák rólunk szólnak, az álmainkról és az értékeinkről, amelyekhez hűek akartunk maradni, mégis megcsaltak minket. Ezek a történetek kérdeznek: miért nem tudjuk elmondani a szüleinknek azt se, ha végre megértjük őket.

Wojciech Żukrowski - Ariadna ​éjszakái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_136895
Eső ​a szilfák levelén Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Eső ​a szilfák levelén
Az ​utóbbi években megjelent a két hasonló kisprózai antológia. - Naponta más és Ahol a sziget kezdődik - szintén előjelzés volt. Pályakezdő, túlnyomórészt valóban fiatal prózaírókat szólaltatott meg, s nem azért, hogy ezzel tizenöt vagy húsz jelentkezőt első vagy néhányadik sikerült novellájával íróvá, egy névsorba szedett csoportot írónemzedékké avasson, hanem azért, hogy a legújabban jelentkezőkkel mondathassa el a holnapi élő irodalom, a holnapi kispróza eszmei, gondolati, formai előrejelzését. Az előrejelzések nem föltétlenül válnak be. A pályakezdő-antológiák névsoraiban vannak nevek, amelyek fel-, majd eltűnnek, és vannak, amelyek újra írónevekké válnak. De az előrejelzésnek nem tehetség-előrejelzés a tárgya, hanem az, hogy merre halad a szépirodalom, a kispróza.

Covers_30906
elérhető
1

Bihari Klára - Miért?
Második ​kiadásban jelentetjük meg Bihari Klára drámaian súlyos, a mai fiatalság egy részének nyugtalanságától feszülő, izgalmas regényét. Miért? - lobban fel a kérdés. Miért disszidál egy tizenhat éves, második gimnazista kislány, akinek igazán mindent megadtak a szülei, talán még a kelleténél többet is: anyagi jólétet, szeretetet, lehetőséget, maximális szabadságot? Miért tette ezt? Miért szakadt el hazájától, szüleitől? Miért rejtőzik el, nyomokat sem hagyva maga után? Miért és hol vétették el a szülők, a tanárok, a társadalom? Ezek a fájó kérdések húzódnak végig a regény lapjai, s ezekre keresi a választ az író ezerféle módon, a gyerekkori élményektől a gimnazista kislány olykor féktelen szórakozásai vágyáig, majd az eltűnt Luca nyomait kutatva Ausztriában, Svédországban, Törökországban, országhatárokon át csavargó beat fiatalok között. Érdekes, különös sorsok villannak fel a detektívregénybe illő nyomozás folyamán. Keserű, drámai vívódások során át mutatja be Bihari Klára a szülők és fiatalok kapcsolatát, s jeleníti meg kíméletlen, a lényegről beszélő, meztelen őszinteséggel.

H. G. Wells - A ​vakok országa
"Arcán ​- írta Wellsről Európai irodalomtörténetében Babits - a brit gyakorlatiasság józan kifejezése ül. Fantasztikumában eleinte szigorú volt és egzakt; és az ő egzaktsága mögött nem settenkedett Poe démona. A józanság a szabad játékból hamarosan haszonra szánt és tervezgető utópiákban vitte..." A jellemzés szigorú, de igazságos. A fantasztikum és a gyakorlatiasság látszólag ellentmondó ereje mozgatja Wells egész életművét. Wells csodálkozó író, és ezért mindig kedves olvasmánya a hasonlóképpen csodálkozó ifjúságnak. szeme friss, pillantása éber, örök kiváncsisággal néz körül a világban. Amit meglát, lecsap rá; mindent vizsgálatra méltónak és megváltoztathatónak talál. És azonnal hozzá is fog, hogy megváltoztassa. Gyors és élénk fantáziája rögtön és gyakorlatiasan lát hozzá a probléma megoldásához, és ha a jelenben ezt történetesen nem látszik lehetségesnek - sebaj: megteszi a maga teremtette jövőben. Ha ábrándjait néha megmosolyogjuk is, és hosszú társadalmi regényeit ritkán vesszük kézben, fantasztikus regényei ma is megragadnak bennünket. Néhány kitűnő, és azóta száz és száz változatban megírt ötletet adott az irodalomban. Feltalálta az időgépet, mellyel kényelmesen lehet utazni a múltba és a jövőbe; feltalálta a Cavoritot, ezt a csodálatos anyagot, amely elszigeteli a gravitációt, és lehetővé teszi az utazást a világegyetem fekete mélységeiben; feltalálta a láthatatlanná tevő vegyszert, a mesterséges gyémánt előállítási módját, a hibernálást, és még számos különös "tudományos" eszközt és módszert - hogy ezek révén is a társadalom problémáiról beszéljen.

Végh Antal - Ha ​az Isten Nyulat adott...
Két ​szatirikus kisregényt és elbeszéléseket tartalmaz a kötet: valamennyi írás a mai falu életéről tudósít. Vérbő szatíra a Téeszmetró: a Vörös Rák nevet viselő téesz fantasztikus vállalkozásának meglepő és mulatságos fordulatokban bővelkedő története. A csőd szélén álló téesz, helyzetének javítására, metrót épít a falunak, a vezetőség és a tagok teljes hittel és hatalmas lelkesedéssel vesznek részt a terv megvalósításában. Először kézi erővel, aztán lopott gépekkel és a fővárosi metróépítkezéstől elcsalt szakemberekkel folyik az építkezés, de hajmeresztő korrupciókban, megvesztegetésekben sincs hiány - hisz csak ezek árán jöhet létre a világ első falusi metrója nyugati turisták szórakoztatására. A címadó írásban a "felsőbb szervtől" kirendelt szónok meggyőző beszédekben bizonyítja-magyarázza a téesz vezetőségének vagy a közgyűlésnek, hogy a jó elnököt miért váltják le, a szélhámost miért nevezik ki igazgatónak, a rossz elnök miért kap kitüntetést, a sikkasztó vezető milliós állami támogatást. S ezenközben elmondatik minden napjainkban dívó csalási, megvesztegetési forma és módozat. Az elbeszélések hősei többnyire idős szabolcs-szatmári parasztok, magányos emberek, utolsó képviselői egy letűnt korszaknak, a régi falu világának. A kötetzáró Élet-novella lírai hangvételű vallomás az író gyerekkoráról, családjáról.

Kováts Zsolt - Kutyák ​a bűn nyomában
"... ​A kazlak felé a lábnyomcsapás egyre erősebben ontotta magából a keresett szag anyagfelhőit, és a nagy véreb élénkebb ütemben lódult neki. Valami ősi emberi reflex alapján a tanya gazdája - egy borostás, rossz arcú ember, aki persze ráérezve, hogy üldöznek valakit - nyomban a hatalom letéteményese, az őrmester után csapódott, háromágú szénahányó villával a kezében. Arcán sunyi elszántság. Mint a gyáva emberek általában, érezve a biztonságos hátteret, rögtön indulatba jött, és heves támadással megrohamozta a laza kis petrencét. A kutya előtt ért oda, mert Shadow a kedvéért nem gyorsított. Szerencsére Éjszakai Árnyék és gazdája annyira összeszoktak, hogy a kutya viselkedéséből, fülmozgásásból és farokjelzéséből az Őrmester rögtön felismerte a helyzetet..."

Móricz Zsigmond - Az ​úr a tornácon
Kötetünk ​Móricz Zsigmondot, a novellaírót és az izgalmas riportok íróját kívánja bemutatni. Szeretné megéreztetni: milyen csodálatos, gazdag világ történeteinek, teremtményeinek, igazságkereső szenvedélyének bő világa. Móricznak, az elbeszélőnek gazdagságát kis novelláiban figyelhetjük meg legjobban. Nagy gyüjtő ő, mohó feljegyző, betelhetetlen figyelő - megejti egy figura, belékapcsolódik egy beszélgetésbe, hall egy csattanó történetkét, beletéved szorongató vagy vidám helyzetekbe: mindent felszív - a lépesméz kamrácskái telnek így meg mézzel. Talán a háborús rajzokkal, a gyors vázlatokkal tűnik el a novellák szigorú, drámai kompozíciója. Ekkor kereszteződik a riport és a novella, s második korszakában, majd még inkább a harmadikban döntő számmal a riportból kihajtó, tökéletes elevenségű, leleplező erejű rajz lép a szigorúbb novellaszerkezet helyébe. Móricz Zsigmond mindig tékozló volt: amit tyűjt, azt ő azonnal továbbadja - a pillanatot kapjuk így tőle, a tetten ért történést, a gyors ceruzavázlatot, a helyzetjelentést, sokszor csak dokumentumnak látszó adatot, valójában ekkor is jellemző, sűrített, kort megvilágosító figurát és helyzetet.\" (Illés Endre)

Vaszilij Suksin - Kígyóméreg
A ​tehetséges színész, filmrendező és író neve Magyarországon is ismert. A Farkasok, az Anyai szív, a Mil pardon, madám és több más írása látott már napvilágot a különböző válogatások és folyóiratok hasábjain. Suksin mai író, szereplőit, sokoldalúan jellemzett, érdekes figuráit az "élet sűrűjéből" emeli ki, témáit az emberi lélek mélységeiből hozza fel. A látszatok mögötti nyersebb valóságot kutatja. Néha elkeseredik, máskor csak finoman mosolyog a lelemények felmutatásakor. S amikor a megölt öreg erdőőrről, a szabadulása előtt három hónappal hazaszökő, honvágy gyötörte fegyencről, vagy a boldogság keresése közben mások életébe gázoló léha asszonyról ír - a vétkénél aránytalanul súlyosabban bűnhődő kisemberről szól, aki maga sem érti, hogy jónak szánt tettét miért tartják mások bűnnek. A legjobb szovjet elbeszélők közé sorolt szerző munkáinak tematikai gazdagsága, filmszerű cselekménybonyolítása, sajátságos stílusa megérdemelten nyeri el az olvasó érdeklődését és figyelmét.

William Humphrey - Akkor ​és ott
Az ​akkor: a század harmadik évtizedének első évei. Az ott: Texas, Oklahoma, Arkansas, amerre a Red River folyik. Amerika szíve. A nagy válság idején vagyunk. Nemcsak a természet szeszélye, a porviharok, tornádók, a szikkasztó aszályok sújtják a gyapottermelő farmereket, hanem a gazdasági élet csődje is: az állam azért fizet nekik, hogy ne dolgozzanak, födjüket ne műveljék, s a túltermeléssel ne terheljék a piacot. De olaj után is kutatnak a vörös földben, s akinek a birtokán felszínre tör a folyékony arany, egyszeriben gazdag ember lesz. A kiszolgáltatott kisemberek hagyományos életformájának, erkölcsi világának átalakulásáról szólnak ezek az elbeszélések. Arról a talajvesztésről, amely a gazdasági válság és az olajcsoda nyomában járt ezen a vidéken. William Humphrey, a neves amerikai író a felnőtt ember nosztalgiájával tekint vissza ifjúkorára, szülőhelyére, s idézi fel gyengéd humorral, finom érzelmességgel mindazt, ami akkor és ott történt. Az anekdotikus hangnem, a mesemondás színessége elevenen hozza elénk a tájat, a kort és a hősöket: a préri, a kisvárosok és lakóik: farmerek, kétkezi munkások, banditák, szélhámosok, esőcsinálók, indiánok és négerek világát.

Oláh Gábor - Két ​ló beszélget
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Olga - Asszonyok ​könyve
"E ​realista fogantatású történetek, melyeket parasztasszonyoktól magnószalagról jegyeztem le, megrázó vallomások a múltbeli parasztcsalád életéről. Drámák és konfliktusok, melyek férj-feleség, szülő-gyermek, öregek és fiatalok együttéléséből születik. Egyféle családszociográfia, melyet a belülről való láttatás, az élmény, az intimitás jellemez. Feltűnő jegyük az intenzív érzésvilág, mely minden asszonyi vallomásból árad; a szavak, a mondatok mögött indulatok lobognak, elfojtott vágyak sejlenek fel. Olyan vallomásfüzér ez, melyet az elbeszélők nem közösségnek szántak, s talán csak egy megrendült pillanatban avatnak be fájdalmas titkaikba egy-egy megbízható és együttérző személyt. Ezáltal az elbeszélések óhatatlanul is olyan mélylélektani indítékokról árulkodnak, melyeket az elbeszélő talán nem is sejt. Bár egyedisorsok villannak elénk, a történetekhez fűzött reflexiók és kommentárok, a közösségi gondolkodásmód, értékítélet jegyeit is magukon hordozzák.Egészében véve a sok egyéni sorstörténet, kaleidoszkópszerűen ugyan, az asszonyok szemével látott és láttatott egységes világot tár elénk. Egyben ismeretlen szellemi tájakról való híradással is szolgál arról: hogyan szerettek, szenvedtek, küzdöttek és vállalták az életet ezek az egyszerű, de erős asszonyok! A kötet még meglepetéssel is szolgál: a megélt történeteket népi elbeszélésekké avatja a kimondás belső kényszere, a paraszti gondolkodásmód epikus természete, valamint az egyéni tehetség. "

Esterházy Péter - Egy ​nő
_"Esterházy ​regényével a magyar irodalom egy nagy könyvvel lett gazdagabb, és végre nagykorú."_ ________________________________________________ _Nádas Péter_ A cím, kérem tisztelettel, nem zsákbamacska. A mű tényleg egy nőről szól. Vagy sok nőről. Vagy egy férfiról. (Ahogy azt egy férfi elképzeli.) Szóval rólunk van írva. A testről. A test árulkodásairól. Kapcsolataink kusza egyszerűségéről. Az érzékiség hatalmáról, midőn e hatalom csúcsán érezhetjük magunkat. S midőn - a lábainál. (Lába válogatja.) A nagysikerű _Egy kékharisnya följegyzéseiből_ kiderült, Esterházy szereti néven nevezni a dolgokat. Hát itt sem történik egyéb, mint a dolgok folyamatos néven nevezése. Mindössze a megközelítés tárgya változott... (nővé).

Covers_29127
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Elbeszélések ​a világirodalomból
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

George Mikes - Tsi-Tsa ​és Tsai
Tsi-Tsa ​- azaz: Cica - a magyar anyanyelvű angol író, George Mikes eladdig macskátlan londoni házba sétált be egy szép napon, és úgy befészkelte magát a legjobb fotelbe (és Mikes szívébe), hogy onnan soha többé el nem távozott. Illetve... De erről egyelőre ne többet! George Mikes - az egyetlen angol író, aki a Baranya megyei Siklóson született - könyvek hosszú sorában vallott arról, hogyan kell "idegennek", "utánozhatatlannak", "gazdagnak", "szegénynek", "dekadensnek", "jenkinek", és még sok egyébnek, többek között "hetvenévesnek" lenni. A népszerű író, a rádiós személyiség és világvándor homoros írásaiból gyűjtött csokorral adózunk emlékének és - remélhetőleg - szórakoztatjuk el a Vidám Könyvek Drága Olvasóit.

Tóth-Máthé Miklós - Tapshoz ​kérem a szereplőket
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_97356
elérhető
1

Szobotka Tibor - Hekuba
Már ​nem sikerült megélnie ötven esztendő írói munkássága novelláit összegyűjtött kötete megjelenését, s nem olvashatja el magáról, amit külföldön - sajnos - hamarabb észrevettek, mint idehaza, hogy neve, SZOBOTKA TIBOR többé ki nem hagyható egyetlen antológiából, egyetlen irodalmi felmérésből sem, mert elbeszélőink legnagyobbjai közé tartozott. A tizennégy éves korában felfedezett, tragikus halála percéig dolgozó művész egyre táguló tematikával, szélesülő világképpel, összetéveszthetetlen, szikrázóan fanyar vagy a korláttalan messzeséget is közvetlen közelbe varázsló mágikus stílusával nemcsak saját, mindannyiunk modern világát is papírra bűvölte: e kötet anyaga mindannyiunké. Ember-emberiség-emberiesség-élet-ha-lál-háború-béke-szerelem-szenvedély-megbocsátás-irgalom-irgalmatlanság-játék, gyöngédség-brutalitás-részvét vénáin átzúgó vér teszi sajátunkká és élővé, amihez nyúl, az arc, amely novelláiból visszanéz, egyszerre a sajátja, a sajátunk, az idegeneké, egyszerre mai, időtlen,bontatlan, kozmikus, helyhez kötött, és helyen és időn kívüli: boltozatát olyan sokáig éppen annyi újat és disszonánsat hozott hangja miatt fel nem ismert rendkívüli tehetségének oszlopai tartják. Sose vétő arányérzéke, a szerkeszteni tudás már-már zenei biztonsága, mint útkezdő írásai mutatják, természetes adományként kísérte, művészete többletét súlyos százada és súlyos élete érlelte egyre mélyebbé. Hekuba című novellája évekkel megelőzte a világhírű Rosenkrantz és Guil-denstern halott színpadi mű Shakespeare-parafrázisát, a Józanság trilógiája pedig most, a Goethe-évben a legizgalmasabb koszorú, amit irodalmi formában a Faust szerzője elé tettek. Klasszikus író hősei a legnagyobb természetességgel férnek meg Kusserbach pesti figurájával, a munkában megőszült szélhámossal, hétköznapjaink leghétköznapibb embereivel, vén professzora játékbabái mögül a halál irgalmas-irgalmatlan keze motoz, s a magyar honvéd fiatal arcán ott süt a remény, amely fénybe fonja komoly szemüvegét. Nagy művész volt, kevés jó szót kapott érte. Most visszanéz, és az olvasók elé teszi önmaga igazolását és tévedéseink ítéletét.

Reményi József Tamás - Tarján Tamás - Babérköszörű
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ilja Ilf - Jevgenyij Petrov - Elsöprő ​egyéniség
"Elég ​nehéz feladat a Tizenkét szék szerzőjének önéletrajzát megírni. Ugyanis az a helyzet, hogy a szerző két ízben született: 1897-ben, illetve 1903-ban. Először Ilja Ilf, másodszor Jevgenyij Petrov képében. Mindkét esemény Odessza városában történt. Ily módon az író már ifjúi éveitől kezdve kettős életet élt. Az idő tájt, amikor a szerző egyik fele a pelenkában rúgkapált, a másik már hatesztendős volt, és átmászott a temetőkerítésen, hogy orgonát csenjen... Megannyi kaland után a két különálló félnek végre sikerült összetalálkoznia. Ennek egyenes következményeként napvilágot látott a Tizenkét szék című regény... Efféle esetekben rendszerint arról faggatják a szerzőket, hogyan alkotnak kettesben. A kíváncsiskodóknak megemlíthetjük az énekművészek példáját, akik duettet énekelnek, és közben remekül érzik magukat..."

Bruck Edith - Ki ​téged így szeret
A ​könyvet úgy említik, mint az életben maradt Anna Frank naplóját. Nekünk különösen érdekes ez a könyv, hiszen Bruck Edith - akit az első kiadás óta a róla készült riportfilm révén is megismerhettünk - egy kis magyar faluban született, földhözragadt zsidó félparaszt családból, apja mészárossegéd és szerencsétlen kezű vándorkereskedő volt, "rongyoszsidó", amilyeneket a Kárpátalján lehetett látni hajdan. Az írónő kitűnően ismeri a magyar parasztéletet, azon belül is a jellegzetes világot, amellyel Olbracht műveiben találkozunk. Naplója e világ tragikus széthullásának dokumentuma, a deportálás borzalmainak leltárszerűen száraz számbavétele, s ereje éppen pátosztalanságában, nyerseségében van. A felszabadulás után az írónő Izraelbe vetődik, ahol végre hazát remél találni, de ott sem tud gyökeret verni: pincérnő, táncosnő, fotómodell és munkanélküli, aztán innen is továbbmenekül - s ma Olaszországban ismert és elismert író.

Palotai Boris - Hetedik ​év
A ​Hetedik év olyan történetet mond el, mely csakis akkor és csakis ott történhetett meg, amikor és ahová Palotai Boris helyezte az időben és a térben. Egy múlt nélküli, a semmiből épülő városban (nyilvánvalóan Sztálinvárosban), az ötvenes években. Ahol a legkülönbözőbb emberek keveredtek el egymással a munkásszállások és az építkezés állványainak egyenlőségében, ahol nem lehetett tudni, honnan, miképpen került közéjük valaki. Ahol az, aki akarta, tökéletesen eltemethette múltját. Itt valóban megeshetett, hogy egy művelt polgári család féltett sarja, egy mérnök, házasságot köthetett egy segédmunkással, akiről elég volt annyit tudnia, hogy boldognak érzi vele magát, s elhessenthette a feltolakodó kérdést: hogyan élt ez a gátlástalan, jóvérű nő azelőtt. Megelégszik annyival, amennyit az asszony elmond mozgalmas életéről, s amit elhallgat, aláaknázza házasságukat.

Kollekciók