Ajax-loader

'állatvilág' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Bálint György - Az ​állatok dicsérete
A ​középkorban megvetették az állatot, és különféle bűnök jelképét látta benne. Napjainkban sokan a másik végletbe esnek, és azt mondják, hogy az állat tisztább és erényesebb, mint az ember. Óvakodjunk az ilyen túlzásoktól, és főképpen hagyjuk békében az állatokat. Ne bánjunk velük sem kényszermunkára ítélt fegyencek, sem elkényeztetett csecsemők módjára, és ne készítsünk lelki életükről együgyű elméleteket. Amikor La Fontaine megírta meséit, nem akart hű állatjellemrajzokat adni; állatai különböző emberi tulajdonságok allegóriái csupán. A macska nem ravasz, a nyúl nem gyáva, a liba nem buta, a galamb nem szelíd, az oroszlán nem a vadon királya, és a méh nem nyárspolgár. Nyugodjunk bele, hogy egészen más síkon mozognak, mint az ember.. Egy előnyük mindenesetre van az emberrel szemben: nem ismerik a nagyképűséget.

Veress István - Sztárok ​anekdoták nélkül
Mit ​bömböl az oroszlán? Mikor támad a grizzly? Hányszor erősebb a cukorbogár az elefántnál? Miről beszélgetnek a delfinek? Hogyan támad a farkas? Miért hűségesek a kutyák?... Medvékről, cápákról, majmokról, elefántokról, oroszlánokról, farkasokról, kutyákról szól az Állatvilág c. folyóirat főszerkesztőjének könyve, de nem ám akármilyen állatokról! Világhírű regények és filmek népszerű "sztárjai" kelnek életre benne: Lassie, a hűséges skót juhászkutya; Elza, a nőstény oroszlán; King Kong, a félelmetes "szörnyeteg" és a két kicsi hód. De szó esik a farkas nevelte embergyerekről: Maugliról és a másik népszerű dzsungelhősről, Tarzanról, akit meg egy emberszabású majom nevelt fel. Létezhetnek-e ma is félig ember - félig állatok? Majomemberek? Miközben részleteket olvashatunk "hőseink" izgalmas kalandjaiból, megtudhatjuk azt is, mennyi az igazság és mennyi a mese, a legenda ezekben a közismert történetekben. A kötetet számos érdekes fotó és reprodukció illusztrálja, amelyek külföldi és hazai forrásokból származnak.

Szinák János - Veress István - A ​kutya hétköznapjai
Tisztelt ​Olvasó! Ez a kötet, melyet most a kezében tart, az 1986-ban megjelent A kutya hétköznapjai című könyvünk új - javított és átdolgozott - kiadása. Változatlanul azt szeretnénk, hogy kezdő és gyakorlott kutyatartó egyaránt haszonnal és kedvtelve forgathassa. Megismerje, illetve újragondolja a kutyatartás "hétköznapjait": négylábú barátaink testi-lelki gondozását, ápolását, etetését, nevelését. Egyszóval a mindennapi "rutin" praktikus teendőit. Tudniillik meggyőződésünk, hogy csak ilyen áron - kemény munkával - juthatunk el a hétköznapoktól az ünnepnapokig. Nevezetesen azokig a pillanatokig, percekig, évekig, amikor már derék ebünk tartása főleg rengeteg örömmel és csak igen csekély gonddal jár. Ehhez kívánunk Önnek is, magunknak is, sok szerencsét és nagyon jó kutyát, kutyákat... A szerzők

Covers_123908
elérhető
9

Fekete István - Tüskevár
Egy ​vakáció története elvenedik meg a regény lapjain, mégpedig egy olyan vakációé, amilyenről minden fiú álmodik. Két pesti diák -Tutajos és Bütyök - a Kis-Balaton sás- és nádrengetegében tölti a szünidőt, Matula Gergelyt, az öreg pákászt bízzák meg a fiúk nevelésével. Gergő bácsi, aki úgy ismeri a nádak, sások, tocsogók és tavak vadregényes vidékét, mint a tenyerét, szárnya alá veszi a városi gyerekeket, és kijáratja velük a természet és valóság nehéz, de sok örömet, igaz élményt tartogató nyári iskoláját. Halászat, vadászat, egy kis híján tragikus kimenetelű nyári vihar, a török időkbeli Tüskevár felfedezése, egy leheletfinoman bontakozó gyerekszerelem - csak úgy rohannak a napok. Mire a vakáció véget ér, a két fiút szinte kicserélték, búcsújuk a berektől fájó, de nem végleges: a téli szünidőben visszajönnek. A két fiú története az író Téli berek című regényében folytatódik.

Koroknay István - Az ​állatok nagy képeskönyve
Szerény ​becslések szerint másfél millió állatfaj él a Földön. Igaz, ezeknek nagy része gerinctelen, de a gerincesek száma sem becsülendő le: vagy húszezer hal-, közel háromezer kétéltű-, ötezernél több hüllő-, huszonnyolcezer madár- és tizenháromezer emlősfajt tart számon napjainkban a tudomány. Az állatok nagy képeskönyve csak arra vállalkozhatott, hogy a reprezentáns állatok közül válasszon ki vagy kétszázat, a legérdekesebbeket, s miközben az állatok különös életmódjáról, harcairól, násztáncáról vagy vándorlásairól ír, bemutassa őket képpel és színes leírásokkal. A három előző kiadás sikere azt bizonyította, hogy a mintegy kétszáz képpel és névmutatóval kiegészített könyv érdekes és hasznos kézikönyve az ifjúságnak.

Konrad Lorenz - Salamon ​király gyűrűje
"...ezeket ​az állathistóriákat bizony haragomban írtam le. Hogy mire haragudtam? Arra a rengeteg hihetetlenül rossz, csupa hazugság állattörténetre, amilyeneket manapság kínálgatnak minden könyvkereskedésben: arra a rengeteg firkászra, aki azt állítja, hogy állatokról mesél, noha nem is ismeri őket. Aki arról ír, hogy a méh kitátja a száját és ordít, vagy hogy a csukák harc közben torkon ragadják egymást - az bebizonyította, hogy halvány sejtelme sincs arról, milyen is az az állat, amelyet - mint állítja - tapasztalatból és szeretetből ábrázol... El sem tudjuk képzelni, hogy az efféle felelőtlenül megírt állathistóriák mennyi téveszmét terjeszthetnek az eleven érdeklődő ifjúság körében."

Wolfgang Gewalt - Pénzes Bethen - A ​delfinek közelről
Se ​szeri, se száma azoknak a "delfines" híreknek, cikkeknek, filmeknek, előadásoknak, amelyekkel az utóbbi években találkoztunk. Sőt, 1966-ban Budapesten, a Városligetben, egy ideiglenesen felépített sátorcirkuszban még élve is megszemlélhettük ezeket a pompás állatokat. Mindezek ellenére a hazai közönség csak alig ismeri a delfineket. Külföldön több kötetes monográfiák, vaskos szak- és ismeretterjesztő könyvek jelennek meg vagy láttak napvilágot, mert oly nagy az érdeklődés. De vajon miért? Több oka is van. A delfináriumok intelligens lakói belopták magukat a legtöbb ember szívébe. Többre vagyunk kíváncsiak, mint ami a vízicirkuszok porondján látható. A biológusok, zoológusok mindössze néhány évtizede férkőztek a delfinek "testközelségébe", így megismerésük még most is tart. Bármennyire is furcsán hangzik, egyes országokban még a katonákat is foglalkoztatják a delfinek és viszont: kiderült ugyanis, hogy ezek az állatok még harcászati célokra is bevethetők! Könyvünkben összegyűjtöttük azokat a legújabb kutatási eredményeket, amelyek ezekkel a roppant értelmes állatokkal kapcsolatosak. Felhasználtuk saját tapasztalatainkat is, hiszen bőven volt alkalmunk eredeti lelőhelyeiken megfigyelni őket, befogásuknál, szállításuknál, gondozásuknál és idomításuknál közreműködni. Mondanivalónkat igyekeztünk egyszerűen, közérthetően és érdekesen összeállítani. De azt sem tagadjuk, hogy könyvünkben vannak kevésbé olvasmányos részek is. Annak, hogy ezek a részletek is nyilvánosságot kaptak - alapos oka van. Ugyanis a hazai irodalomban csak érintőlegesen és hiányosan találunk tájékoztatást ezekről az állatokról. Éppen ezért ismertetjük eredetüket, fajaik legnagyobb részét, elterjedésüket, anatómiájukat, élettanukat, táplálkozásukat, szaporodásukat is. Zárszavunkban tárgyilagosan értékeljük a delfinek sajátságait, nehogy bárkiben is azt az érzést keltsük, hogy ezek az állatok a tengerekben élő testvéreink, és már csak egy szótárra van szükség egymás nyelvének, gondolatának megismeréséhez. A szerzők

Steinmann Henrik - Az ​állatok násza
A ​londoni állatkert egyik munkatársa szerint az állatok életéről neki feltett leggyakoribb kérdések egyike: ...és a sündisznók hogyan csinálják? Mi mást válaszolhatott erre, mint: Óvatosan! Könyvünk a legjellemzőbb és a legérdekesebb ivaros szaporodásmódokat ismerteti. Reméljük ki-ki megtalálja a műben az őt érdeklő állatok gyakran emberi szempontból meghökkentő szaporodásmódjainak leírását. Szó van a könyvben a párok egymásra találásáról, az eredményes megtermékenyítéshez szükséges idő- és térbeli koordinálásról, a párosodási helyzetek szinte végtelen számú variációiról...

Podani János - Tengeri ​állatok 1.
1979 ​- Rajzolta Lexa Klára A tengerek és óceánok Földünk kétharmadát borítják. Rengeteg állatnak nyújtanak otthon, közöttük kétségtelenül gazdaságilag a halak a legfontosabbak. Itt él a legnagyobb állatfaj, a nemritkán 130 tonna súlyú kékbálna is. Az igazi élőtömeget azonban az alacsonyabb rendű állatok képviselik. Becslések szerint a tengeri állatok összsúlyának több mint 90 százaléka a gerinctelenekre esik. Nemcsak mennyiségük, hanem formagazdagságuk is nagy. Csak a csigák közül 65000 faj él a tengerben. Ebből a változatosságból csupán ízelítőt adhat ez a könyv, mely a hozzánk legközelebb levő s így mindenki számára elérhető tengerek - a Balti- és a Fekete-tenger, valamint az Adria - gerinctelenek állataink leggyakoribb képviselőit mutatja be.

Koroknay István - Mi ​és az állatok
Az _Érdekes ​állatvilág_ után a szerző most az ember és az állat kapcsolatának hihetetlenül sok furcsaságát gyűjtötte össze kétszáznál több fotóval illusztrált kötetében.

Covers_42020
Háziállatok ​és társaik Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Háziállatok ​és társaik
Színes ​fotók illusztrálják a könyvet.

Szinák János - Veress István - Ó, ​azok a csodálatos ebek!
A ​találkozás ember és kutya között - mintegy 15 ezer éve történt. Akkor "ajánlhatta" fel az őskutya kitűnő szimatát, vadászösztönét és hűségét az embernek. Megtalálta, kiugrasztotta a vadat gazdája számára, hozzászegődött némi koncért, őrizte a hajlékát, majd később nyáját. Barátság és szolgálat fűz össze bennünket ma is a hihetetlenül sokféle módon, sokféle feladatra kitenyésztett, kiképzett kutyával. Címképünkön is egy bernáthegyi indul kis rumoshordócskájával életet menteni az Alpok lavinával betemetett hágóin, mert a kutya ott van velünk hűségesen mindenütt. Erről olvashatunk sok érdekes történetet könyvünkben, amelyet közel száz színes és másfél száz fekete-fehér kép kísér.

Szinák János - Veress István - Üvöltés ​az éjszakában
Amikor ​az állatok még beszéltek... Hány mese kezdődik ezekkel a szavakkal?! Megérteni az állatokat - Salamon és Aiszóposz óta - régi álma, vágya ez az embernek. S bár az utóbbi évtizedekben az etológia és az állatpszichológia révén egyre jobban értjük a rovarok, madarak, emlősök jelzéseit, az állatok "beszélgetésének" tanulmányozása sokkal bonyolultabb, nehezebbnek bizonyult feladat, mint mondjuk az ókori Kelet ékírásos szövegeinek, az agyagtáblák üzenetének a megfejtése. Igaz, néha sikerül kideríteni egyes állatfajok mozdulatainak, pózainak, mimikájának értelmét (pl. a társas életet élő rovarok közléseit: a szagok, táncok, érintések nyelvét), de mondhatjuk-e, hogy ismerjük valamennyi hang, mozdulat, gesztus jelentését? És főképpen: valóban beszélnek-e az állatok? Az állatok közlésmódjával (szakszóval: kommunikációjával) a zooszemiotika foglalkozik. Ennek a tudománynak alaptétele, hogy bizonyos fokig minden állat társas lény, és minden fajnak sajátos közlési problémái vannak.

Pere Rovira - Keresd ​meg a vadon állatait!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jack London - Fehér ​Agyar
"Nézd, ​kutyáink nem érnek semmit. Nem vastag bundájúak, és nem erősek már, és elpusztulnak a fagyban és hámban. Menjünk a faluba, és öljük meg őket, a farkasfajták kivételével, azokat meg kössük ki éjszakára, hogy párosodjanak a vad erdei farkassal" - tanácsolta valamikor réges-régen egy bölcs indián. Tanácsát megfogadták és attól kezdve a fehérhal törzs tagjai messze földön híresek lettek kutyáikról..." Alighanem így született a regény főhőse, Fehér Agyar, a farkasból kutyává szelídült csodálatosan okos, hűséges, erős és bátor állat, akinek történetét néhány évvel eredménytelenül végződött alaszkai aranyásó-kalandja után, 1906-ban írta meg Jack London.

David Hughes - Gerry ​és egyéb állatfajták
"Énszerintem ​csupán egyetlen világ van, én benne vagyok, a világ pedig énbennem, akárcsak a kacsa, amit ebédre ettünk, meg azok a bunkók a téren, és Jacquie, meg a maroknyi és napról napra fogyatkozó hegyi gorilla, meg a bor, meg az én szörnyeteg unokatestvérem, meg a parlamenti képviselők és a mexikóiak és a kínaiak, és anyám emléke és Norwood, Bournemouth és India, és Larry, amint az érthetetlen remekműveit írja, és fehérfülű fácánok tenyésztése, és minden, ami emberi, állati és eleven." A fenti monológ egy dél-franciaországi házban hangzik el, ahol a Durrell házaspár a nyarakat tölti, annak is a konyhájában, ahol az akkor (1975-ben) ötvenéves és már jócskán világhírű Gerald Durrell népes vendégsereg számára készíti a bőséges és koleszterindús lakomát, mielőtt átrepülnének Jersey szigetére, a Durrell állatkertjét fenntartó alapítvány évi közgyűlésére. A szerző, Durrel régi barátja és egykori kiadói szerkesztője egy hétre Durrellhoz szegődött, élete tanújának. Az eredmény: Gerald Durrell testközelből, életnagyságban - szeretettel, de szépítés nélkül megrajzolva.

Vivienne Klimke - Gyógyító ​állatok
Az ​állatok emberségesebbé tesznek bennünket: társaink, támaszaink, életünk szerves részei. Ha magányosak vagy túlhajszoltak vagyunk, elterelik a figyelmünket, vigaszt nyújtanak.

Karádi Ilona - Különös ​állatok
Kötetünk ​különböző állattörzsekből válogatva mutatja be a legérdekesebb fajokat, csoportjuk óriásait és törpéit, az álcázás művészeit éppúgy, mint a külsejükkel rémísztő "szörnyeket" vagy a nőstényüket csalogató "szépfiúkat". Nem tagadjuk, egy idlyen válogatás csak szubjektív lehet: olyan nehéz eldönteni, mit is tartsunk igazán különlegesnek! Hiszen ami számunkra izgalmas, egzotikus ritkaság, az a saját hazájában olyan megszokott, közönséges állat, hogy szinte észre sem veszik. Az imént a "ravasz" és az "előrelátó" szavakat említettük. Nem szabad azonban tévedésbe esnünk: sem az eszközt használó, sem az utódaikról oly nagy bölcsességgel gondoskodó állatoknál nincs szó tudatos emberi tevékenységről. A két legfontosabb ösztön: az ön- és fajfenntartás különleges példáit kell bennük látnunk. A bemutatott állatok közül néhány latin nevén szerepel, mert nincs jó magyar nevük. Külön szót érdemelnek a rajzok, melyek általában színes fényképek alapján készültek. És ha a fotóművész netán szokatlan pózban örökítette meg becserkészett "modelljét", bizony a mi állatunk is így jelenik meg a könyvben.

Igor Akimuskin - Hová? ​Hogyan?
Nyughatatlan ​állatokról, négylábú, szárnyas, tengeri örök vándorokról, arról szól ez a könyv, hogy honnan jönnek, és merre tartanak gyalogszerrel, hová repülnek, úsznak, és miként találják meg az utat ezek az állatok. Már régen foglalkoztatja az embereket az állatok megmagyarázhatatlan intuíciója (sokak számára úgy tűnik), természetfölötti ösztöne - az a hatodik érzék, amely segítségükre van abban, hogy környező világukban pontosan tájékozódjanak, s látni tudják a láthatatlant, és meghallják azt, ami nem hallható. Eme titkok közül már sokat megfejtett a tudomány. Csodálatos "hatodik érzéket" fedeztek fel a természetben: visszhangos mélységmérőket és radarokat, fénysarkítókat és fiziológiai időmérőket, naptájolókat és az információátvitelnek bonyolult "táncművészeti" módszereit, amelyeket a méhek esetében fedeztek fel. A közelmúltig már egymagában annak a feltételezését is, hogy ilyesmi egyáltalán lehetséges, merő fantasztikumnak tartották volna. Márpedig mégiscsak lehetséges, létezik. Bizonyított tény. Olvasóinknak másodízben javasoljuk Igor Akimuskin munkáját, és reméljük, hogy nemcsak jó szórakozást nyújt a könyv, hanem sok hasznos, érdekes ismeretet, segít jobban megérteni és megszeretni az élők világát.

Dala László - Az ​élet útja a Földön
Megmutatja, ​milyen sokféle élőlény élt és él a Földünkön az őslényektől a mai állatvilágig.

Magyar Eszter - Frici, ​Manó, Nudli és a többiek
Manó ​és Frici már nem túl fiatal hörcsögök, precíz figyelemmel mérik fel az alattuk lévő magasságot. Ha túl mélynek ítélik, megvárják, amíg odateszem a kezem, óvatosan lenéznek, majd amikor száz százalékosan meggyőződtek az asztal és a kezem közötti távolságról, magabiztosan lépnek át a kezemre. Tehát az ő esetükben egyáltalán nem mondhatom, hogy nincs magasságérzetük. Viszont ott van Angyalka, aki mintha adrenalinéhségben szenvedne, előszeretettel ugrándozik le két-három méteres magasságokból. Tehát, ha valami szabály vonatkozik a hörcsögökre, az úgy hangzik, hogy semmiféle szabály nem érvényes rájuk. Budán a Mészáros utcában, ahogy jön fölfelé a Krisztina-templomtól, balra egy kis narancssárgára festett üzletet vehet észre a járókelő. Az üzlet a szépen csengő Tukán névre hallgat, ami nem véletlen, hiszen állatkereskedésről van szó. A bolt tulajdonosa és egyetlen alkalmazottja e könyv szerzője, lakói papagájok, halak, egy zöld béka és a könyvben szereplő aranyhörcsögök. Nem túlzás azt állítani, hogy a hörcsöglét rejtelmeit nem sokan ismerik jobban a szerzőnél, az pedig szinte bizonyos, hogy aligha szereti valaki nálánál jobban őket. Nem tagadható az sem, hogy a hörcsögök iránti rajongás másokat is megfertőz, mivel e komikusan harcias, ám mégis roppant barátságos kis lények sokak otthonába varázsolnak fényt és derűt, így hát nem csoda, ha e könyv szereplőinek egyik-másik kalandja sokak számára ismerős lesz, mert a hörcsögök legnagyobb titka az, hogy néhány perc alatt képesek felébreszteni a felnőttben is a gyermeket.

Norman Carr - Vissza ​a vadonba
A ​szerző egy nagy afrikai vadrezervátum vezetője volt, amikor örökbe fogadott két, néhány napos oroszlánkölyköt. Az oroszlánok felneveléséhez végtelen türelemre és az állatok természetének beható ismeretére van szükség. A szerző mindkét adottsággal rendelkezett - nem akart szelíd oroszlánokat nevelni cirkuszok vagy állatkertek számára: vissza akarta vezetni őket a vadonba, ahol születtek. Egyébként az oroszlánkölyköket az anyjuk neveli: ő tanítja őket a préda elejtésére. Az elárvult, serdülő állatokat a szerző vezette be a zsákmány megszerzésének tudományba. Színes leírásai nyomán az olvasó együtt járja vele a vadon gyönyörű, vad tájait, lesi az oroszláneledelnek kiszemelt állatot, vesz részt az elkerülhetetlenül véres, kegyetlen jelenetekben - és borzongatja meg a vadon kérlelhetetlen törvénye, amely pusztulásra ítéli gyengébb, lassúbb, vigyázatlanabb lakóját. És végül büszkén néz a szerzővel a vadon uraivá felnőtt Nagyfiú és Kisfiú után...

Bernhard Grzimek - Afrika ​kincsei
A ​szerző, Bernhard Grzimek a frankfurti állatkert igazgatója és Tanganyika Nemzeti Parkjainak gondnoka, kinek - szerencsétlenül járt fiával együtt írt - munkájával már megismerkedhetett a magyar olvasóközönség (B. és M. Grzimek: A Serengeti nem halhat meg. Táncsics, 1968). Afrika kincsei című munkájában a közép-kelet-afrikai Nemzeti Parkok fennmaradásáért, a bennük féltve őrzött nemes nagyvadak életéért folytatott további harcokat írja le. Mindez azonban inkább csak kísérőszöveg, keret ahhoz az Afrikát a maga gyönyörű színeiben bemutató, csodás gazdagságú képeskönyvhöz, melyet az olvasó kézhez kap. Bájos és ijesztő, humoros és tragikus állattörténetek elevenednek meg e nagy képeskönyv lapjain, áthatva a kitűnő szakember és melegszívű állatbarát szerző mélységes szeretetétől. Az olvasó megismerheti közben az afrikai népek függetlenségi mozgalmainak néhány, a Nemzeti Parkok sorsát is érintő részletét, és eredményességeiknek nemcsak az emberekre, de a rezervátumok állataira nézve is örvendetes következményeit. A szerző által készített képanyag szinte páratlannak mondható, s elevenebb, közvetlenebb bemutatását adja Közép-Kelet-Afrika tájainak, lakóinak, kis- és nagyvadjainak és különösen ez utóbbiak nem mindenki által ismert mindennapi életének, mint a hazai könyvpiacon megjelent legtöbb hasonló kiadvány. B. Grzimek könyvét mindazoknak melegen ajánljuk, akik szeretik az életközelbe hozott, egzotikus afrikai tájakat és akik szeretik az állatokat.

Joy Adamson - Elza ​és kölykei
Elza, ​az elárvult kis oroszlánkölyök, a nagysikerű Oroszlánhűség hőse volt, akit a szerző és férje "családtagként" nevelt fel és szelídített meg. Ez a könyv Elza életének további folytatását meséli el: "házasságát", kölykeinek születését és felnevelését, betegségét és halálát, majd a kölykök további sorsát. A mesterséges környezetben felnőtt Elza sohasem vált "teljes értékű" oroszlánná, nem tudott visszatalálni a vadon törvényei közé. Az Adamson házaspár azt akarta, hogy a kölykök újra természetes életet éljenek. A fiatal állatokat a Serengeti-rezervátumban helyezték el. A felejthetetlen Oroszlánhűség folytatása!

Pénzes Bethen - Tengeri ​állatok 2.
1979 ​- Rajzolta: Gémes Péter Földünk felületének több mint kétharmadát óceánok és tengerek borítják. És ez a nagy tömegű víz nemcsak az élet kialakulását tette annak idején lehetővé: ma is nagy kincse az emberiségnek. A legtöbb tengervíz 2, 7-3, 3%-nyi mennyiségben sót, főleg konyhasót tartalmaz. Ez annyit jelent, hogy 1-1 liter tengervízben átlagosan 3 dkg sókeverék található. Egyes, édesvízben szegény országokban, például Izraelben, Kuvaitban, Szaúd-Arábiában a tengervízből ivóvizet nyernek. Másutt a tengeri sóból konyhasót, gyógyszer-, műtrágya-, és mosószer-alapanyagot készítenek. Az átlagosan 3800 m mélységű óceánok sokkal nagyobb területet nyújtanak az élővilágnak, mint a szárazulatok, a kontinensek - lényegesen több növény és állat található is bennük, mint valamennyi szárazföldön együttvéve. A Földünkön ma élő 25 000 féle halfajból például több mint 20 000 az óceánok és tengerek lakója. Nem közömbös az sem, hogy az óceánokban találjuk az állatvilág óriásait, a bálnákat is. Vajon miért? Azért, mert az 50-100 tonnányi test a vízben veszít a súlyából, így mozgatásához lényegesen kevesebb energiára van szükség, mint a szárazföldön, másrészt a táplálék is könnyebben beszerezhető. A tudósok kiszámították, hogy évente hozzávetőlegesen 400 milliárd tonna tengeri növény és állat születik. Vajon ebből az óriási tömegből mi jut nekünk, embereknek? Egyelőre csak a morzsák. Vagy más szóval, amit az 5 millió halász hálóval, horoggal, szigonnyal, csapdával kifog. A legújabb kimutatások szerint ez a mennyiség évente 65-70 millió tonnára tehető. Könyvünkben főleg azokat az állatokat ismertetjük, amelyek a leggyakrabban kerülnek "emberközelbe", a tengeri halászok hálójába, illetve azokat, melyekről oly szívesen olvasunk kalandos útleírások lapjain.

Botta István - 88 ​színes oldal a hazai halakról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Keve András - Madarak ​1.
1988 ​- Rajzolta Csépe Magdolna A madarakat mindenki szereti, sokan lesik életük egy-egy kedves mozzanatát a fiókák első szárnypróbálgatásától a fészekrakás örömteli munkájáig. Tavasszal az ő énekük jelzi, hogy vége a keserves télnek - ősszel pedig, ha a vándormadarak csapatait figyeljük az égbolton, tudjuk már, hogy hamarosan megérkezik a fagy.

Pénzes Bethen - Kisemlősök ​a lakásban
A ​természettől elszakadt ember természetes vágya, hogy otthonát növényekkel, kisebb állatokkal tegye barátságosabbá, kellemesebbé. A gyermekek is gyakran kapnak szüleiktől, nagyszüleiktől állatokat, hogy közelebb hozzák őket a természethez, hogy felelősségérzetre neveljék csemetéiket, vagy egyszerűen azért, mert örömet akarnak szerezni. Az első gond az, hogy tengerimalacot, fehér egeret, aranyhörcsögöt vegyenek-e. Sokkal szélesebb a skála. A könyv a teljesség igénye nélkül 25 kisemlősfajt ismertet. Ha még a választás a gond, a leírások alapos tanulmányozása segít eldönteni, melyik az az állat, amelynek minden igényét ki tudjuk elégíteni. Aszerint válasszunk! Ha már döntöttünk, a könyv tanácsai alapján szerezzük be vagy készítsük el a terráriumot, esetleg ketrecet, a szükséges eszközöket. Rendezzük be a férőhelyet, csak ezek után hozzunk állatot, amelynek gondozásához, táplálásához, tartásához minden tudnivaló megtalálható a könyvben. A szemléletes rajzok segítik a férőhely kialakítását, a szerző által készített fotók a tartandó állat megválasztását. Csak ha így járunk el, reménykedhetünk abban, hogy kedvencünk jól érzi magát társaságunkban, és tisztes életkort is megér.

Csányi Vilmos - Hogyan ​vadásznak az állatok?
˝Sokan ​azt gondolják, hogy a vadászat csak afféle úri kedvtelés, és ami az embert illeti, ez manapság így is van. Az állatok azonban életük és fajuk fenntartása érdekében foglalkoznak ezzel az izgalmas ˝sporttal˝. Minden állatnak szüksége van valamiféle táplálékra. Abból fedezi a test felépítéséhez szükséges anyagot és energiát, de energiára van szüksége ahhoz is, hogy mindennapi tevékenységét elvégezze, pl. vadásszon. A bioszféra ˝komponenseinek˝ a különböző élőlényeknek egymáshoz való viszonyát döntő módon az szabja meg, hogy milyen módon nyerik a testük felépítéséhez, életük fenntartásához szükséges energiát...˝

Covers_225044
elérhető
3

Sarah Albee - Oroszlánok
A ​magával ragadó sorozat izgalmas fényképek és meglepő tények segítségével mutatja be az állatvilág csodáit kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Daphne Sheldrick - Szerelem ​a szavannán
Daphne ​Sheldricknek sikerült a világon elsőként felnevelnie újszülött, árva kiselefántot. Mélységesen együtt érez az állatokkal, szerető megértéssel közelít hozzájuk, hosszú éveken át tanulmányozta a rendkívül gazdag kenyai flórát és faunát, fáradhatatlanul kutatta a megfelelő tartási körülményeket és a megfelelő tápszereket - mindez együtt tette lehetővé, hogy számtalan elefántot, orrszarvút és egyéb elárvult fiatal vadállatot mentsen meg a biztos haláltól. Lebilincselő és szívbemarkoló történetében Daphne elmeséli, milyen csodálatos kapcsolatot alakított ki elárvult állatokkal, köztük első barátjával, Bozival, a csillogó szemű antiloppal, aztán Riki-Tiki-Tévivel, az apró törpemongúzzal, Gregory Peckkel, a szorgos fehérfejű bivalyszövővel, Fecskével, a rakoncátlan zebracsikóval - és persze Eleanorral, a fenséges elefánttal, akivel több mint negyven éve barátok. Ám a kötet egyben Daphne és a híres tsavói fővadőr, David Sheldrick szerelmének varázslatos és megrendítő története is. Férje iránti őszinte, szenvedélyes szerelme, David kimeríthetetlen tudása a környező természetről, valamint a férfi korai, tragikus halála volt az, ami Daphne-t ambiciózus eredmények elérésére sarkallta. Elsősorban ennek köszönheti létrejöttét a világszerte ismert David Sheldrick Vadvédelmi Alapítvány, valamint a Nairobi Nemzeti Parkban levő állatmenhely és bölcsőde, ahol Daphne a mai napig él és dolgozik. A Szerelem a szavannán nemcsak kettőjüknek az orvvadászat visszaszorításáért, a kenyai állatvilág megmentésért folytatott nehéz küzdelmét írja le, hanem azt a páratlan készségüket is bemutatja, amelynek révén szinte lélektani módszerrel közelítettek az állatokhoz. Szeretet, együttérzés és humor sugárzik minden sorából ennek a kötetnek, melyből az olvasó bepillantást nyerhet korunk egyik legfigyelemreméltóbb asszonyának életébe.

Pere Rovira - Keresd ​meg a Föld állatait!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók