Ajax-loader

'árpád-ház' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Komjáthy István - Mondák ​könyve
Komjáthy ​István a mondai töredékek, krónikás naivságok és történelmi, művelődéstörténeti tények tiszteletben tartása mellett, írói szabadsággal ismerteti a csak népmesenyomokban fennmaradt magyar mitológiát, "naiv eposzukat", amelyet már Arany János is sajnálkozással említ elveszett értékeink között. A kötet darabjai - akár egy regény fejezetei - egy kerek egészt alkotnak: a magyar népmesékből és a rokon népek hagyománykincséből kialakított teremtésmondától, a krónikaírók által őseinknek hitt hunok mondáin át, színes meseszál vezet egészen a honfoglalásig, majd Árpád dédunokájának, a későbbi Istvánnak megszületéséig. E szépen kikerekedő messzi világból egy rész a tényekkel igazolható történelmi valóság és másik rész a monda, amely mögött szintén a történelem rejtőzik: a magyarság kialakulásának és őstörténetének, honfoglalás előtti életének homályba vesző évszázadai.

Kristó Gyula - Az ​aranybullák évszázada
E ​könyv a 13. századi Magyarország történetét mutatja be. A 13. század - Bánk bán, az Aranybullák, a tatárjárás és az utolsó Árpádok évszázada - fontos és mozgalmas időszaka a magyar történelemnek. Ekkor vetkőzi le a magyar gazdaság és társadalom azokat a feudalizmus korai szakaszára jellemző vonásokat, amelyek nagy része még a 11. században alakult ki. A korábban jobbára teljesen önellátó gazdasági rend egyeduralmát megtöri az árutermelés és a pénzgazdálkodás elemeinek jelentkezése, megerősödik a fölművelés helyzete, nagy ütemben terjed az agrárfalvak hálózata. A mezőgazdaság immár - a termelési eszközök és a termelési technika tökéletesedésével - felesleget hoz létre, amivel megteremti annak lehetőségét, hogy a társadalom bizonyos elemei kézműipari tevékenységet űzhessenek. Az alávetettek sokszínű tömegéből kiválnak tehát az iparos-parasztok, míg az agrárfoglalkozást folytató jobbágyparasztság megindul a jogi egység megteremtése útján. A társadalmi munkamegosztás létrehozza a várost. E könyv elsősorban és tudatosan a politikai történet mozzanatait, az államfejlődés kérdéseit állítja előtérbe (erre az államfejlődési irányra, illetve szintre utal a könyv mottójának választott Petőfi versrészlet is*), de mindenkor érvényesíti azt az elvet, hogy a politikatörténet jelenségeinek gazdasági és társadalmi meghatározottsága van. Amikor tehát e könyv az Aranybullák évszázada címet kapta, a szerző tudatában volt annak, hogy a magyarországi 13. századnak nem az Aranybullák a leginkább meghatározó jelentőségű tényezői, de mégis úgy látta: az Aranybullák egymásutánja jól mutatja a 13. századi Magyarország politikai és társadalmi - végső fokon gazdasági okokra visszamenő - változásait, s így alkalmas arra, hogy a könyv címeként reprezentálja a 13. századi magyar történelmet. * "Fenekestül felfordult az ország, Olyan volt, mint a Csáki szalmája, És e bajt a nagyurak okozták." (Petőfi Sándor)

Tóth Tamás - Mondák ​az Árpád-házi királyokról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Erik - A ​magyar társadalom története az Árpádkortól Mohácsig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pauler Gyula - A ​magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt I-II.
A ​magyar nemzet történetét akarom elmondani a XI-XIII. században, abban a korban, a melyben az Árpádházi királyok uralkodtak. Tiz vagy tizenkét nemzedék magyar természetét, állapotát, változásait, viszontagságát: örömét és búját, barátját és ellenségét kellene megismertetnem. A mit írok vagy legalább írni akarnék, nem csupán politikai történet, de nem is az, mit műveltség-történetnek szoktak nevezni, hanem a nemzet életrajza, az említett háromszáz esztendő alatt. Szólok a királyokról, a nélkül, hogy a királyok történetét írnám, mert a nagyobbak, hatalmasabbak tényezők voltak a nemzeti élet folyásában, a gyengébbek pedig abban a homályos korban, mikor még alig ismerünk fel alakot az események zűrzavarában, legalább féligmeddig kidomborodnak, úgy hogy belőlük némi következtetést vonhatunk alattvalóikra, környezetükre. Beszélek sokféle kisebbnagyobb, néha nem is döntő harczról, háborúról, mert azt hiszem, hogy nemzetet ép úgy, vagy még jobban jellemez, mikép ontja vérét a csatatéren, mint ha tudjuk - bár annak is megvan a jelentősége - minő lábasből evet, vagy miféle gombbal kapcsolta össze ruháját. Szólok társadalmi viszonyokról, egyházi, világi szervezetről, de nem igen fogok szólhatni - eléggé sajnálom - oly dolgokról, melyek a műveltség-történeteknek rendesen igen fontos és néha legérdekesebb fejezetei alkotják: a tudományról, művészetről, mert annak nálunk az Árpádok korában még csak igen gyenge hajtásai voltak s a nemzet életében, fejlődésében még nyomot hagyó szerepet nem játszottak. Pauler Gyula

Gaál Mózes - Magyarország ​művelődésének állapota az Árpád-házi királyok alatt
Gaál ​Mózes tanulmánya 1901-ben látott napvilágot. Jelen kiadás annak a reprint kiadása.

D. Kenese Erzsébet - Honfoglalók
… ​Nem néztek egymásra, nem hangzott szavuk, nem tartoztak senkihez, csak azért voltak, aki a sátorban vívta utolsó harcát. Részt vettek minden küzdelmében, névtelenül, elismerést nem várva adták karjuk erejét, életüket az ő céljaiért és most tehetetlenül csikorgatták fogukat. Az utolsó harcban nem segíthettek, bár vérüket, eleven szívüket adták volna érte. Legtöbbjük száz harcban sebesült, öregedő, kopott harcos volt, de … mindegyikük emlékezett valami dicsőséges közdelemre, amelyet Árpád oldala mellett vívott. - Társamért, Vidáért bosszút vett besenyőkön, - morgott Vázsoly és ősz bajuszát rágta, hogy könnye ki nem csorduljon. - Frankföldön bekötözött, - suttogta Bese, akinek torkát tépte akkor egy frank gerely. - Nyolc lovat adott a vezéri ménesből, mert fürkészője voltam a morvák ellen, - hajtogatta egy félszemű öreg. - Véresre vágott az ostorával, mert futni látott, de kardját adta, mert fegyvertelen maradtam – zokogott Bátor, aki még az urdungnak is nekiment azóta. - Kiváltott Karcsban három rabnőért, pedig a főasszony sátrába szánta azokat, - mondta Kara, az óriás perzsa kovács és hatalmas teste rázkódott, vinnyogva nyöszörgött, mint a gyászoló, hű eb. (…) – Vizet, dunai vizet adjatok… - mondta a fejedelem. Tevel hajolt gyorsan ipához és reszkető kezében megbillent a kupa, kiloccsant a hűs, tiszta víz… A besenyő meghúzódott arcán átvonaglott a fájdalom, szeme könnyes lett, de nem törölte meg. Kupán is könnyezett, Tana is. Mind a vezérek. (…) Azt hitték nem él már, de a nyílt szem mögött még lobogott az agy utolsó tüze, a lélek ereje… Felemelte fejét, és a nap felé sóhajtotta, hangosan kimondta életének titkolt tépelődését: - Napisten, jól tettem – e, hogy magyariakat elhoztam a te földedről?... Mereven nézett a néma, szikrázó tűzkorongra és felemelt feje hátra hanyatlott… - Magyariak földi napja kialudt!... Kint felemelkedtek az éjszakai árnyak… majd egymásra néztek és szinte egyszerre elővették késüket, felhasították arcukat. (…) Hábor hangosan felzokogott. Erős férfitestét rázta a fájdalmas sírás. Aki anyját sem könnyezte meg, könnyezve zokogott az vezére elvesztén. Tevele összeharapott szájából vér gyöngyözött, Töhötöm mélyen lehajtotta fejét és kardjára kulcsolt keze kifehéredett az erős markolástól… Kupán… fejet hajtott, majd derekánál fogva magasra emelte a gyermeket. Megmutatta a négy világtáj felé és a csüggedők pillantása odaszegeződött. A holdfényben halványan csillant Zsolt szőke feje, fájdalmas arca, keményen zárt szája és a bámulók Árpád szemét, homlokát, parancsoló száját látták benne. … - Marad, ki megtartsa magyariaknak, amit Árpád teremtett: a hazát!

Kész Barnabás - Kovács András - A ​magyarság története
Fedezd ​fel a Világot! -Enciklopédikus, magával ragadó kézikönyv -560 oldal tele izgalmas témákkal, érdekességekkel -Közel 1500 színes, részletes illusztráció és ábra -Az információgazdag oldalakon látványos és olvasmányos módon tárulnak fel múltunk fejezetei

Takács Ilona - Árpádházi ​Szent Margit
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fehér Tibor - Aranyváros ​hercege
Fehér ​Tibor új regényének hőse az Árpádok egyik legtehetségesebb uralkodója, III. Béla, aki ifjú hercegként kora legfényesebb és legműveltebb császári udvarába, Bizáncba került, ahol Mánuel császár deszpotává avatta, s a leányát is eljegyezte vele. A bizánci uralkodásból később ugyan semmi sem lett, az azonban kétségtelen, hogy Béla ebből az élményből is életre szóló tapasztalatokat merített. A szerző biztos kézzel rajzolja meg a korszak izgalmas eseményeit, a nagy magyar király életének fordulóit, igazolván azt a nézetet, hogy a történelem sokszor jóformán kész regényt szolgáltat az író számára. A cselekmény érdekfeszítő bonyolítása, a sok színes leírás a regényt emlékezetes olvasmánnyá teszi.

Urbánszki László - Az ​Arany Horda árnyékában
Ezerkétszáznegyvenöt ​tavaszán IV. Béla király keletre küldi hű serviensét, Zoltafia Leventét, hogy kiderítse az országból négy éve visszavonult Batu kán, a Tündöklő szándékait. Levente és benei társai Hanza-városi kereskedőknek álcázva indulnak az Arany Hordával határos Halicsba. Levente mordvin íjászaival megsegíti a Batu fővárosába tartó halicsi fejedelmet egy riválisával vívott csatában. Danyiil katonai kíséretének elvesztése miatt kényszerűségből elfogadja Levente ajánlkozását, és együtt vágnak neki a két hónapos útnak. Danyiil IV. Béla halálos ellenfele, a hírhedt halicsi háborúk végső győztese, fejedelemsége azonban ekkor már a mongolok vazallus állama. Csak káni engedéllyel uralkodhat, miután hódolt Batunak. Páncélos orosz bojárok, nomád lovasíjászok támadják a karavánt, a sivatagban megfosztják őket a vizüktől, orvlövészek vadásznak rájuk. Nehéz harcokban fogyatkoznak az orosz és mordvin harcosok, kiderül, hogy áruló van közöttük, sőt Batu kémszolgálata is felfigyel a fejedelem körüli cselszövésre. Levente mindent kockára téve küzd, mert tudja, hogy a Magyar Királyság számára létfontosságú Batu terveinek megismerése. Középkori vásár, harc az emberkereskedőkkel, Kijev túlélőivel. Szaraj színes keleti világa, mongol jurtadzsik és turdak testőrök. Hatalmi harc Batu és a dzsingiszida hercegek között, eskü a kettévágott kutyára. Urbánszki László Anno Domini című történelmi regénysorozatának legújabb kötetében alig ismert helyszínre vezeti el az olvasót: a mongol pusztítás után kaotikus állapotokba süllyedt Halicsi és Kijevi Fejedelemségek, valamint a világtól elzárt Arany Horda területére. Jól ismert hősei mellett felbukkannak a korszak és a térség meghatározó történelmi személyiségei, de a szerző most sem feledkezik meg a föld népének áldozatos harcairól és győzelmeiről. „Azt mondani, hogy a szerző a legjobbak egyike, most már kevés! Urbánszki László olyan egyéni és erőteljes hangon szólal meg a kortárs prózairodalomban, hogy a hangszórók bömbölésében is felismerjük suttogva felolvasott sorait.” – Fonyódi Tibor, az Isten ostorai írója

Ismeretlen szerző - Szent ​István és Szent László törvényei
Az ​első magyar törvénykönyvet államalapító királyunk, Szent István alkotta, s az uralkodása óta eltelt csaknem ezer esztendőben a magyar állam fejlődésének útját, a magyarság mindenkori sorskérdéseit végigkísérték a törvények. S bár a királyi bullákban, országgyűlési határozatokban és miniszteri rendeletekben rögzített parancsok és óhajtások nem mindig váltak valóra, de akár megvalósultak, akár nem, mindig hű tükrei voltak a magyarság évszázadainak.

Fehér Tibor - Könyves ​király
A ​szerző új regényének Kálmán király a főhőse, aki nagybátyja, I. László udvarában nevelkedik öccsével, a daliás Álmos herceggel együtt. Kálmánt a kriály papnak szánja, Álmost akarja örökösének megtenni. A nagyeszű és a tudományokban jártas herceg lengyel földre menekül, ahonnan királyként tér haza László halálakor. A regény lapjain megelevenedik Kálmán királynak, a nagy szervezőnek, országépítőnek, törvényhozónak és politikusnak egész uralkodása, tragikus családi életével, harcaival és lázadó öccse ellen elkövetett kegyetlen tettével együtt. A Kálmán és Álmos között zajló testvérharc a cselekmény főága. Ebben a komor történelmi korszakban virul ki Kálmán apródjának, majd comesének, a keresztes lovaggá lett Zoltánnak a szépséges Havaska iránt érzett szerelme. Zoltán igazi lovag, aki idegen tájak és emberek megismerésére vágyik, és sok csalódás után végül is Apuliában, egy normann úr házában találja meg élete értelmét. A regényt sok izgalmas esemény, jó meseszövés és szép magyar nyelve teszi érdekes, lebilincselő olvasmánnyá.

Vécsey Aurél - Az ​Árpád-házi királyok
Könyvünk ​arra vállalkozik, hogy bemutassa az Árpádok dinasztiáját, amely 450 év alatt huszonnyolc uralkodót adott az országnak a IX. század közepétől a XIV. század elejéig. Könyvünkben többek között győzelmek és vereségek elevenednek meg, de felbukkannak ellenkirályok, gyermek uralkodók, árulások, cselszövések, lázadások, véres belviszályok és trónvillongások is.

Soltész István - Árpád-házi ​királylányok Európában
Milyen ​méltatlanul keveset tudunk a régi korok asszonyairól, még akkor is, ha királyi házak szülöttei voltak! Pedig ha kicsit megismerjük a sorsukat, rájöhetünk, hogy életük, jellemük sokszor máig ható, sorsfordító hatással volt országok, birodalmak történetére. Erre az ismerkedő kalandra hív ez a könyv. Az Árpád-házi herceglányokat bemutató, kalandos részleteket sem nélkülöző könyv elsősorban arról szól, hogy miként lehettek a dinasztiákat, európai udvarokat összekötő királylányok alázatos és engedelmes szolgálók és egyben koruk hősei is. Bemutatja a magyar származású női szenteket is: Szent Erzsébetet, Szent Kingát, a szentéletű Jolántát, Szent Margitot, Boldog Tössi Erzsébetet, akik a krisztusi elkötelezettség erejével, szeretettel és megértéssel, szociális szakértelemmel segítették környezetük elesett embereit. Áldozat és hit, szerelem és szenvedély, politikai intrikák és bölcs józanság, szentek és szajhák élete középkori díszletek között - romantikus világba vezet el az Árpád-ház lányainak életét bemutató, a tények, az adatok mellett néha a beleélő fantázia eszközeit is felhasználó könyv.

Urbánszki László - A ​dalmát háború
IV. ​Béla királynak a tatárjárást követő években az újjáépítés és az ország határainak megvédése mellett trónja megszilárdításáért is keményen meg kellett küzdenie. Apjának, II. Andrásnak már halála után született meg István nevű fia harmadik feleségétől, Estei Beatrix királynétól, és a történet idején hétéves herceg akár igényt is formálhatott volna a koronára – különösen úgy, hogy Velence, ahol nevelkedett, magának akarta a dalmát kikötővárosokat, melyek adói a magyar király kincstárát gazdagították. A lándzsanemesi címet a vérükkel megszerző Levente, Lados és társaik nem sokáig élvezhetik gyarapodásukat Benefalván: az 1243. évi sáskajárás tönkreteszi szépen gyarapodó gulyáik legelőit, így kénytelenek távolabbi vidékekre hajtani az állatokat, ha nem akarják, hogy éhen pusztuljanak. Leventét a gulyák kétségbeesett, harcoktól sem mentes terelése közben éri utol a királyi parancs: induljon a dalmát tengerpartra, Zarába, derítse fel a velenceiek szándékait Utószülött Istvánnal, és ha kell, örökre szüntesse meg a fenyegetést, bármilyen eszközzel. Levente nehéz szívvel fordul dél felé társaival és állataival: veleszületett tisztességérzete berzenkedik a kimondatlanul ráosztott orgyilkos szerep ellen, hűsége a király iránt mégis megingathatatlan. A délvidéki hegyek közé érve azonban lecsap rá és csapatára a környék legkönyörtelenebb rablóbárója, akit hívei és ellenségei egyaránt csak Fekete Angyalnak neveznek… és Levente rádöbben, hogy a halál torkában már nincs helye a mérlegelésnek. Urbánszki László Anno Domini című, a Tatárjárást követő években játszódó regénysorozatának újabb kötete méltó folytatása a nagy sikerű Vérszagra gyűl, Fegyver csörög és A lándzsa nemesei című regényeknek. A szerző mélységesen szerethető és gyűlölhető hőseinek rendkívül fordulatos kalandjain keresztül – kiterjedt történelmi kutatómunkára támaszkodva – egyedülálló módon mutatja be a XIII. századi Magyarország sorsfordító eseményeit és hétköznapjait, főurait és legszegényebb parasztjait. „Urbánszki született író… elképesztő szeretettel és tisztelettel dolgozza fel a választott korszakát.” – Bán Mór

Passuth László - Hétszer ​vágott mező I-II.
A ​sok szereplőt mozgató történelmi regény több síkon játszódik. Magyarország, az egykori nagyhatalom mellett fontosabb színhelyei a bizánci és a szentföldi latin császárságok, de elviszi az olvasót az osztrák hercegségbe, Athénbe, Spártába, Ciprusra és a bolgár cárok országába is. II. Endre király korát ilyen átfogóan még történészeink sem dolgozták fel. Passuth László évtizedeken át a legnagyobb példányszámban és a legtöbb kiadásban megjelenő magyar író volt, aki a hazai népszerűségen túl a világsikerig tudott emelkedni. Esőisten siratja Mexikót című regénye például – immár jó fél évszázada – közkedvelt olvasmány a föld legkülönbözőbb nyelvterületein.

Kristó Gyula - Magyarország ​története 895-1301
A ​kötet nem csupán - címének megfelelően - Magyarország 895-1301 közti történetét tekinti át, hanem előzményként felvázolja a Kárpát-medence és a magyarság 895 előtti historiáját is. Ilyen módon a 14. Század elejéig összefoglaló képet ad a kárpát-medencei térségről, a magyarságról, illetve Magyarországról. A munka monografikus jellegű: egyaránt tárgyalja a gazdasági, a társadalmi, a politikai és a műveltségi viszonyokat. A magyarság korai történetének sorsfordító mozzanatai, eseményei között olvashatunk itt a nép eredetéről, a honfoglalásról, a kalandozásokról, az állam kialakulásáról, a trónharcokról és pártküzdelmekről, a tatárjárásról és a tartományuraságról. Megelevenednek a könyv lapjain azok az erőfeszítések, amelyek a fennmaradásért, a regionális hatalmi szerepkör elnyeréséért, a modernizáció meggyökereztetéséért, az Európa fejlettebb feléhez való illeszkedés megvalósításáért történtek. A nagy formátumú uralkodók (Szent István, Szent László, Kálmán, III. Béla, II. András, IV. Béla) mellett természetesen más királyokról is szó esik, ugyanakkor az egész társadalom (világiak és egyháziak) széles panorámáját kapjuk, bepillanthatunk a mindennapok életébe, kirajzolódnak az elit kultúra kontúrjai. A kötet használatát különféle mellékletek (térképek, bibliográfia, kutatástörténeti áttekintés, genealógiai összeállítás, időrendi táblázat) könnyítik meg.

Balázs György - István ​király - Az államalapító
Jött ​egyszer egy harcos lovasnép Keletrõl, megtelepedett a Duna és a Tisza táján. Nyilai hegyén a vakrémületet hordozta szerte Európában - aztán egyszerre támadt egy királya, aki harciasságát megfékezte, letelepítette, új életet és új vallást adott neki, s megalapozta országát. Ennyi is elég ahhoz, hogy I. István király alakja nemzedékeket izgató történelmi hõsként vésõdjék bele minden fiatal olvasó emlékezetébe. De: ilyen simán ment volna mindez? Kik, hogy pártolták István újításait, és kik, miért küzdöttek ellene? Magyarok, szlovákok, görögök, németek, maguk felett senkit sem ismerõ urak és mindenkinek alávetett szolgák, törvénybírók és kalmárok - emberek alakították akkor is a történelmet, s István neve azzal vált örökké élõvé, hogy õ megértette a kor szavát, és engedelmeskedett neki. Balázs György érdekes, színes korrajza I. Istvánról, az államalapító királyról, a magyar nép történetének egyik legkavargóbb korszakát és annak vezéralakját állítja az olvasó elé.

S. Bokor Malvin - Az ​utolsó Árpád
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kristó Gyula - Makk Ferenc - Az ​Árpád-házi uralkodók
Álmos, ​Árpád és utódaik országot és hazát teremtettek a Kárpát-medencében a hosszú vándorlás után. Az IPM-ben megjelent nagy sikerű sorozat alapján készült könyv államalapító és társadalomépítő első királyaink történetét beszéli el.

Kristó Gyula - Az ​Árpád-kor háborúi
Mivel ​magyarázható az az egyre növekvő érdeklődés, ami nemzeti történelmünk korai időszakai iránt megnyilvánul? Főként azzal, hogy még mindig számtalan feltételezésre vagyunk utalva - megfelelő források hiányában - a 895 és 1301 közötti periódust illetően. Jogos tehát az az igény, hogy még árnyaltabb képet kapjunk nemzeti históriánknak erről a korszakáról is, mert "az a nép, amelyik nem ismeri saját történelmét, megérdemli, hogy újra élje azt" (John Bernal). A nemzetközi rangú történész, Kristó Gyula legújabb könyve elé aligha írhatnánk azt a mottót, miszerint: boldog az a nép, amelynek története unalmas olvasmány. Az Árpád-kori hadtörténelem szintézisét tartalmazó monográfiájában ugyanis történelmünk sokat idézett - de talán mégsem eléggé ismert - nagy sorsfordulóit (honfoglalás, kalandozás, tatárjárás stb.), katonai eseményeit állítja elemzései középpontjába. A szerző - a téma forrásanyagának teljes birtokában - a marxista tudós felelősségérzetével vizsgálja a 9-13. századi hadtörténetünk megannyi mozzanatát, szeme előtt tartva a Hérodotos által támasztott magas szakmai és etikai követelményt, miszerint a historikus megállapításai az örökkévalóságnak kell, hogy szóljanak. Támadó és védelmi harcok, győzelmek és vereségek elevenednek meg a könyv lapjain, de mindegyiket összeköti a haza sorsáért aggódó, érte tenni kész nép önfeláldozó helytállása, lelkes patriotizmusa.

Fehér Tibor - Nyugtalan ​vér
E ​könyv írója - annyi sok szép regénye után - ismét a magyar történelem egyik viharos korszakába hívja olvasóit. Egy különös Árpád-házi királynak, Salamonnak életét kíséri végig gyermekkorától. Ő az a nyugtalan vérű uralkodó, aki jó és rossz indulatok között vergődve hatalomra törne ugyan, de végül is folyton mások akaratának bábja lesz csupán. Kicsinyes torzsalkodásokba keveredve országos háborúkat zúdít a népre. Mi, akik évszazadok messzeségéből figyeljük tetteit, igazat adunk mindazoknak, akik a magyarság érdekében végül is összefognak ellene... Tanulságos, elgondolkoztató korszak színes, eleven rajza ez a tanulságos és elgondolkoztató regény, amely filmszerűen pergő, izgalmas jelenetekben vázolja fel előttünk az Árpádok korabeli Magyarország forgatagos világát.

Makkai Sándor - Sárga ​vihar
A ​Táltoskirály folytatásában Makkai Sándor Magyarország történelmének egyik legtragikusabb időszakát: a tatárjárást örökítette meg. A fordulatos, mozgalmas cselekményű regény főhőse ezúttal is IV.Béla, a vívódó, szorongó lelki alkatú fiatal uralkodó, aki terveivel, határozataival és országátalakító elképzeléseivel csaknem mindig magára marad, ellenérzést ébreszt környezetében, de néha az ország egészében is. A sorozatos kudarcok (főként a kunok elleni lázadás) csak növelik magányosságát, s félelmét: Azt a végzethitet amely szerint őt közeli halál fenyegeti. Muhi pusztáról, a vesztes csatából hűséges emberei mentik meg. Életben maradt tehát, minden jóslat ellenére, s a tatárdúlás után "második világalapítóként" óriási energiával és nagyszabású tervekkel fog hozzá az ország újjáélesztéséhez - most már a benne hívő főurak támogatásával és segítségével. IV.Béla története így egybefonódik a tatárjárás mozzanatainak leírásával, az elpusztított ország életének rendkívül szuggesztív, megrázó erejű ábrázolásával - a korszak hiteles és érdekes társadalmi-történelmi rajzával.

Kósa Csaba - Veres ​mezőben zöld oroszlán
Négyszáz ​év története elevenedik meg Kósa Csaba lendületes, sodró írásában a magyar történelem kezdeti időszakáról, a kalandozások korától kezdve, az "utolsó aranyágacska", III. András haláláig. Külföldi és magyar krónikák, a legrégibb és legújabb kutatások alapján rajzolja meg az író hazánk történetének első négy, rendkívül izgalmas századát. Kaland és valóság rajzolódik fel e kötet lapjaira, egy nép európai indulásának és kibontakozásának korai története.

Szentmihályi Szabó Péter - Édua ​és Kun László
A ​13. század utolsó harmadát a történészek a feudális anarchia korának nevezik. Az ország erejét állandósult belső viszályok emésztik fel, a tegnapi szövetségesek mára ellenségek, hogy holnap talán ismét érdekszövetségre lépjenek. A Kőszegiek, a Gut-Keledek, a Csákok kiskirályként szabdalják szét az országot; külön államot jelent az államon belül az egyház szervezete, és megintcsak más érdekeknek engedelmeskednek a tatárdúlás után behívott kunok. Ilyen körülmények között lép trónra - gyerekfővel - 1272-ben az utolsó előtti Árpád-házi király, IV. László. Alakját a kortárs krónikások is , a történelemtudomány is sokféleképpen írják le. Kézai Simon, aki előbb nevelője, majd tanácsadója és historikusa, látja benne a nagyra hivatottságot, de azt is tudja, hogy a kor nem alkalmas László uralkodói képességeinek kibontására. Szeretne egy Árpádhoz vagy akár Attilához hasonló világhódítót nevelni belőle, de a király erejét a belső viszályok, az elhibázott külországi háborúk és saját gyengesége fogyasztják. Az észérvek és a nagypolitikai megfontolás Izabella nápolyi herceglányt kényszerítik László hitveséül. Lászlót azonban a szíve egy kun leányhoz, Éduához húzza. Ezt a feszültségekkel teli kort s a kibékíthetetlen érdekek hálójában vergődő Lászlót mutatja meg az író. Akárcsak korábbi regényei, az Édua és Kun László sem a mába kacsingató történelmi parabola. László vívódása, felizzó szerelme Édua iránt azonban ismerős,a regény alapkérdései a ma olvasójához szólnak.

Fehér Tibor - Lidérckirály
A ​szerző új regényének hőse Kun László, az utolsó Árpádok egyike, ez az igen szerencsétlen sorsú, fiatalon meggyilkolt uralkodó. Az igzalmas könyv lapjain életre kelnek a XIII. század utolsó harmadának gátlástalan főurai, a vad pártharcok szereplői, akiknek cselszövényei rossz útra terelték a tehetséges, jobb sorsra méltó királyt. A szerző nemcsak a korabeli magyar élet bonyolult sorskérdéseit villantja fel, hanem megrajzolja a csehek nagy királyának, II. Ottokárnak, valamint a megszülető Habsburg-birodalom alapítójának, Rudolfnak erényeit, hibáit; elvezet az Anjouk nápolyi udvarába is, akik a pápák segítségével ásták alá a magyar király tekintélyét, végzetes polgárháborúba sodorva az országot. Az író nagy tárgyismerettel ad hiteles korképet az akkori magyar társadalomról, annak erkölcséről, mozgatóerőiről és mindennapi életéről.

Fehér Tibor - Az ​ezüstkardú vitéz
A ​tatárjárás korának Magyarországba vezeti olvasóit Fehér Tibor fordulatos regénye. Hőse, az "ezüstkardú vitéz" bátorsága no meg kissé a szerencséje folytán is IV. Béla király közvetlen közelébe jut, hű embere, bajban tanácsadója, veszélyben derekas segítője lesz. Ereje, merészsége és démonian csodás ezüstkardja már-már mesehőssé tenné a szemünkben, hogyha az író nem alkotna körülötte nagyon is valóságos képet a korabeli Magyarországról, a közelgő tatárokról, a magyar urak széthúzásáról, arról a hajdani furcsa, kavargó középkori világról.

Covers_210905
Árpád-házi ​királyaink Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Árpád-házi ​királyaink
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jean-Pierre Montcassen - Az ​új Isten szerelmesei
VILÁG ​ÖRÖK ÚTJA Jean-Pierre Montcassen regénye az I. (Szent) István király halálát és a velencei Orseolo Péter trónra lépését követő évtizedben játszódik. A pogány hagyományokhoz makacsul ragaszkodó Békés vármegyei Vata törzsfő kisebbik fia, Zétény beleszeret egy cserzővarga lányába, Csernébe. Szerelme viszonzásra talál, ám a két fiatalnak nemcsak a vagyoni, hanem a vallási különbségekkel is meg kell küzdeniük: a lány családja keresztény, Zétény atyja pedig többször is parancsot adott már a birtokaira lépő térítő papok megölésére. Miközben az ország nagyurainak egyik fele az ősi vallást megőrizve fordul szembe az új, idegen és keresztény királlyal és talpnyalóival, Zéténynek is meg kell vívnia a maga küzdelmét a szerelméért – a lelkében és az apjával szemben egyaránt. AZ ŐSÖK IGAZSÁGA Jean-Pierre Montcassen (Cselenyák Imre), többek között _A fáraó lánya, A sivatag hercegnője, Az egyiptomi kéjnő,_ a _Szamuráj és gésa_ és _A fény leánya_ című nagy sikerű regények írója a magyar történelem egyik legérdekesebb korszakát dolgozza fel történelmi kalandregényében, a tőle megszokott könnyedséggel, humorral és romantikával.

Nagymihályi Géza - Az ​idegen szent
Csaknem ​kilencszáz éve, 1134-ben temették el Konstantinápolyban Szent László királyunk árvaságra jutott leányát, Piroskát, aki Eiréné néven II. Ióannész Komnénosz bizánci császár felesége volt, és a keleti kereszténység nagy szentjei közé tartozik. E kötet címe mégis: Az idegent szent, Xené, azaz az „Idegen” szerzetesi nevet vette fel halálos ágyán, és az általa alapított Pantokrátor-templomban temették el. Elgondolkodtató és megható, hogy egy császár feleségeként, nyolc gyermek anyjaként, mélyen vallásos lelkülettel, sikeres életmű után miért választotta az „Idegen” nevet? E könyv megírásának egyik – meglehet, nagyon személyes – indítéka, hogy sok évszázad után, legalább saját hazájában, ahol Szent Lászlónak kifejlett kultusza van, leánya ne legyen többé szinte teljesen idegen. Az Árpád-házi tönrténet évszázadai alatt hatalmas és szent egyéniségek sora tűnt fel. Szent István környezetében élt Szent Gellért, Szent Adalbert, Szent Imre, a későbbi évszázadokban az Árpád-házi boldogok és szentek hosszú sora. Közöttük a népies vallásosságot, az irodalmat és a művészeteket nagymértékben inspiráló Szent Margit, Szent Erzsébet és Szent László. Szerény véleményünk szerint Szent Eiréné egyenrangú személyként szerepelhet ebben a sorban. Semmi nem indokolja, hogy ne adjunk igazat Moravcsik következő szavainak: „Ha a XII. századi bizánci irodalmi emlékeket: a történetírók és költők műveit s a szentek életét olvassuk, újra találkozunk Eiréné császárné alakjával, s ezek az írások hazájában alig ismert alakjára oly fényt árasztanak, melynek megvilágításában nemcsak életének egyes képei tűnnek elő, hanem kibontakozik előttünk élete maradandó alkotása is, mellyel új hazáját, Bizáncot megajándékozta: a Pantokrátor-monostor.”

Magyar Zoltán - Az ​Árpád-kori szentek legendái
Európa ​legfiatalabb keresztény állama alig száz évvel a hit általános felvételét követően már szentek egész sorát vonultatta fel. Közülük is igazi hírre-névre és nemzetközi ismertségre az Árpádok nemzetségének királyi sarjai tettek szert: István, a keresztény állam megalapítója és fia, Imre; az 1196-ban szentté avatott László, a "magyar lovagkirály"; valamint a 13. század női szentjei: Erzsébet és Margit, továbbá azok a külhonba férjhez adott Árpád-házi királylányok, akiket új hazájukban öveztek hasonló tisztelettel. Noha királyi származású szentekkel Európa majd minden keresztény nemzete büszkélkedhet, a "szent királyok nemzetségének" ilyen markáns előfordulására Európa más tájain nem, illetve csak kisebb súllyal találni analóg példát. A középkori és újkori magyarság önképének, kultúrájának és kultúrtörténetének ugyanis oly meghatározó része lett a magyar szent királyok, az Árpád-ház szentjeinek kultusza, hogy annak ismerete nélkül a magyar kultúrhagyomány is csak részben érthető - hiszen alakjuk a történeti és egyházi hagyományokon kívül a magyarországi művelődés és művészetek majd minden szegmensébe elhatott, illetve "merült alá" színes és változatos formákban a népi kultúrába, így a legendák világába is.

Kollekciók