Ajax-loader

'kortárs' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


"Martini ​pezsgő volt a tét. Fogadtunk Ágival, lesz-e közelebbi kapcsolatom valamelyik lánnyal. Azt mondtam, kizárt. 2002. április 19. péntek. Martini pezsgő volt a tét. Fogadtunk Ágival, lesz-e közelebbi kapcsolatom valamelyik lánnyal. Azt mondtam, kizárt. Nyertem. Ugye, most már értik, miért. 2002. október 31. péntek" (Havas Henrik)

"Egy ​nagy ismeretlen Úr vendégeként (Kosztolányi), a földi szenvedést megtapasztalva Kertész Imre szinte nem evilági, és mégis valamennyiőnknek ismerős perspektívából számol be mindarról, ami megesett vele. (...) A Valaki másban a kortárs európai irodalomban párját ritkító élességgel és kíméletlenséggel mutatja be, miként talált rá az idegenben az otthonra, a nem-azonosban az azonosra. S közben bennünket, olvasókat is ráébreszt valamire. Arra, hogy a rettenetben, sőt a rettenet fokozásában is ott lappang a misztérium lehetősége, s hogy talán az idegenség végtelen fokozása vezet el minket oda, hogy sejteni kezdjük azt, ami túl van az idegenségen." (Földényi F. László) "...a Valaki más is naplóból készült, mint ahogyan a Gályanapló is. Valaki - pontosabban valaki más - kilép a 89-es évig tartó bezártságból, ki a nagyvilágba, s megpróbál ott nem valamiféle más identitást felvenni, hanem a saját identitásánál megmaradni." (Kertész Imre, 1999) "Régen olvastam ilyen izgalmasat. E könyv újdonsága, szellemi izgalma abban a művészi bátorságban áll, amellyel Kertész körbenéz a mában, lajstromozza, mi van, mi nincs. Semmihez nem ragaszkodik, sem otthonos fájdalomhoz, sem elért tudáshoz, nincs is neki semmije, hacsak nem ez: a semmi" (Esterházy Péter)

Megbotránkoztató, ​ugyanakkor szívbe markoló történet egy nem mindennapi szerelemről egy szaúdi herceg és egy magyar nő között. Gamal ibh Hussein Ál-Szudairi a milliomosok megszokott életét éli, míg egy üzleti tárgyalás alkalmával Budapestre érkezik. Ridegsége és elhatárolódása az új világgal szemben hamarosan átalakul valami egészen mássá. Vannak érzések, melyek korlátokat döntenek le, és embereket formálnak át. Mindezt azért, hogy új útra léphessenek. Miként vállalhatja föl egymást két ember, akik oly különbözőek? Miként lépnek új útra, vagy veszik fel a harcot saját lelkükkel szemben? És mikor jönnek rá, hogy valami végleges és megváltoztathatatlan Borsa Brown, a több ezer példányban eladott Maffia triógia sikerszerzőjének legújabb és eddigi legizgalmasabb regénye sajátos, erotikával fűszerezett stílusával dolgozza fel a kényes témát. Csakúgy, mint eddigi könyveiben, elzárt világba kalauzol, érdekes karaktereket és élethelyzeteket, emberi kapcsolatokat mutat be, melyeket kellőképpen színez csattanós párbeszédekkel. Az erotikus részekre tekintettel 18 év feletti olvasóknak ajánlott!

Elizabeth ​Wurtzel alig múlt húszéves, amikor megírta ezt a könyvet a depressziójának történetéről, s ma már Sylvia Plathszal és Willam Styronnal együtt a "depresszió-irodalom" legfontosabb szerzői között emlegetik. Wurtzel szerint Plath és Styron könyve túlságosan udvarias, bocsánatkérő volt; ő egy "rock-and-roll könyvet" akart írni: vadul, teljesen kitárulkozva mesél a szüleihez fűződő és a depresszióját úgy-ahogy magyarázó kapcsolatáról, szenvedéseiről, őrült szerelmi és szexuális kalandjairól, pszichológusairól és pszichiátereiről, öngyilkossági kísérletéről, segítőkész egyetemi barátairól, akiknek végül az agyára ment állandó, megmagyarázhatatlan kínlódásával. A "regény" végén, utószóként közölt esszéjében Wurtzel a Prozac-jelenségről ír - a kilencvenes évek elején megjelent csodaszerrel őt is "meggyógyították", de Wurtzel szerint nem felhőtlenül jó hír az, hogy Amerikában jóformán mindenkinek, aki szomorúságra panaszkodik, három perc alatt felírják a Prozacot (vagy valamilyen hasonló, depresszió elleni szupergyógyszert). Az igazi depresszióval ugyanis nem olyan könnyű elbánni, s miközben mindenütt mesterségesen boldoggá tett emberek szaladgálnak, az "igazi" depressziósok bajára ma sem tudja senki a megoldást - mert hiszen a világ bajait sem lehet holmi neurotranszmitterekre ható molekulákkal megoldani. Wurtzel élete mindenesetre valamennyire egyenesbe jött: sikeres rockzenekritikus és írónő - két könyvet publikált a Prozac-ország óta.

*** ​BELLWETHER-DÍJAS REGÉNY *** Egyedül Rachel, egy dán édesanya és egy fekete édesapa gyermeke éli túl azt a családi tragédiát, amely egy végzetes reggelen következett be chicagói házuk tetején. A kislány új gyámot kap, az afroamerikai nagyanyjával egy többnyire feketék lakta közösségbe kerül, ahol világosbarna bőre, kék szeme és szépsége miatt folyamatosan a figyelem középpontjába kerül. Ez a figyelem végigkíséri, ahogy cseperedik és próbálja feldolgozni a gyászát, miközben lassan megérti, hogy az anyja titka és tragédiája milyen kapcsolatban áll saját bizonytalan identitásával. A fiatal félvér lány megrázó és szívbemarkoló története a társadalom rassz- és osztályfelfogását veszi célba, és a Washington Post a megjelenés évében az év regényének választotta a társadalmi igazságossággal kapcsolatos témákkal foglalkozó legjobb irodalmi kéziratért járó Bellwether-díjas írást. ,,A lány az égből - szárnyal... Energiájáról az élénk színekkel megrajzolt szereplők gondoskodnak, s az, ahogyan egymást látják. Durrow-nak fantasztikus füle van a párbeszédekhez, képes egyetlen sorral remények és félelmek egész tárházát életre kelteni." - New York Times ,,Ígéretes debütálás... [Durrow] modern történetet szőtt identitásról és túlélésről." - The Washington Post ,,Komplex és komoly regény a félvér amerikaiak életéről... Magával ragadó és elgondolkodtató olvasmány" - Minneapolis Star Tribune ,,Megindító, csodálatos első regény... Durrow erőt sugárzó regénye méltó rá, hogy helyet kapjon az amerikai életérzés klasszikus történetei között." - The Miami Herald Durrow Rachelje fiatal félvér nő, akit semmiképp sem neveznék tragikus szereplőnek. Bár bonyolult utat tesz meg az elidegenedés és a kétségbeesés útvesztőjében, végül olyan nővé érik, akinek saját hangja van, és nyitott a világ számtalan lehetőségére... Emelkedj fel! Szárnyalj! Lépj tovább! Elegáns csomagolásban ezt az üzenetet kapja kézhez az olvasó." - The Huffington Post ,,Feszes próza, konfliktusos végkifejlet, és mély reflexió rasszizmusra és faji identitásra: ezek visszhangoznak a műben, anélkül, hogy az politikai vagy bármilyen más túlságosan konkrét üzenetet közvetítene, miközben a történet egyszerre működik mind modern felnőttéválási meseként, mind releváns társadalmi kommentárként." - Publishers Weekly

A ​zseniális amerikai filmrendező abszurd rajzai és versei. Tim Burton rendezőt ötletesen hátborzongató vizuális zsenialitása tette világhírűvé. Egyedi látványvilágú animációs filmjeinek – ezeknek a keserédes, modern tündérmeséknek – köszönhetően mára beírta magát a filmtörténelembe. A saját maga által illusztrált kötet hősei egytől egyig meg nem értett, tragikus sorsú kölykök, akik mindent megtesznek, hogy szeretetet és megértést találjanak kegyetlen világunkban. Burton természetesen olyan morbid és abszurd, ugyanakkor kedves humorral ír róluk, hogy mikor olvasás közben kicsordul a könnyünk, nem tudjuk: a sírástól vagy a nevetéstől.

Forty-two-year-old ​Vinnie knows lots of things. He knows new books and school shoes are expensive. He knows his teenage daughter keeps getting into trouble and he knows his eight-year-old has wet the bed every night for the past year. What Vinnie doesn't know is where his wife is, or how he will ever get better at single fatherhood. Ellen knows how much it costs to take a taxi to the cemetery. She knows she's too scared to get behind the wheel of a car ever again and she knows that what happened was all her fault. What Ellen doesn't know is that Vinnie is about to need her to face her fears. And neither of them knows they're going to change the other's life forever.

John ​Fowles, a kortársi angol regényírás rangos képviselője nevével _A lepkegyűjtő_ címlapján találkozhatott először a magyar olvasó. Világsikert aratott s most Harold Pinter és Karel Reisz filmjén újabb diadalútját járó műve, _A francia hadnagy szeretője_ az utóbbi évtizedek egyik legizgalmasabb és legsokrétűbb angol regénye. Romantikus elbeszélés a tizenkilencedik századból, egy viktoriánus jegyesség felbomlásának és egy nagyon is modern szerelemnek a megkapó története, élvezetes, szellemes és gondolatgazdag korrajz a tizenkilencedik századi Anglia társadalmáról, szokásairól és eszmevilágáról - s mindez egy minden ízében modern szerző tudatosságának, fölényes és játékos iróniájának a mérlegén. Két kor, két lelkület, két világ éa két irodalmi forma vívja játékos párviadalát, majd nyújt békülékeny kezet egymásnak, pontosan száz év távlatából, a könyv lapjain: az a tizenkilencedik századi Anglia, amelyet a kor nagy realistái, Dickens, Thackeray, George Eliot és Thomas Hardy örökítettek meg számunkra felejthetetlenül - és modern korunk, a maga kétkedőbb, zaklatottabb, de talán merészebb tudatosságával, melynek foglalata a modern kísérleti regény. Ennek a tudatosságnak és ennek a regényformának mestere John Fowles; fölényes íráskészségre valló, színes, cselekményében és gondolati anyagában egyaránt lebilincselően érdekfeszítő regénye, _A francia hadnagy szeretője_ rá a bizonyíték.

Egy ​idős asszony és két kisgyermek megrendítő története ártatlanságról, veszteségről és megbékélésről.

„Ebben ​a szexi, okos és gyengéd történetben a punk rock és az igaz szerelem lüktet. Az olvasók el fognak ájulni az Eleanor és Parktól.” (Gayle Forman, New York Times bestseller szerző) Park _Eleanor kezét fogni olyan volt, mint egy pillangót tartani. Vagy mint egy szívdobbanás. Mint valami teljeset, valami teljesen élőt fogni._ _Park fogta már más lányok kezét. És eddig mindig kellemes volt. Nem sokban különbözött attól, amikor kiskorukban Josh-sal kézen fogva mentek át az utcán. Vagy amikor a nagymamája templomba vitte, és fogta a kezét. Talán egy kicsit édesebb, egy kicsit furább volt._ _Amikor tavaly kiszáradt szájjal és a szemét majdnem végig nyitva tartva megcsókolta azt a lányt, azon tűnődött, hogy talán vele van valami baj. Még azon is eltöprengett – komolyan, csókolózás közben ezen töprengett –, nem meleg-e esetleg._ _Vagy talán, gondolta most, egyszerűen csak nem ismerte fel azokat a lányokat. Ahogy egy számítógép meghajtója kiköpi azt a lemezt, amelyiknek nem ismeri fel a formázását._ _Amikor hozzáért Eleanor kezéhez, felismerte őt. Tudta._ Eleanor _Jó volt egymás kezét fogni. Eleanor keze nem volt teljesen ciki. És a csókolózás biztonságosnak tűnt, mivel a duzzadt ajakkal nincs semmi baj – és mivel Park általában lehunyta a szemét._ _Eleanor törzsén azonban nem volt biztonságos hely. A nyakától a térdéig nem akadt olyan pont, ahol észrevehető struktúrával rendelkezett volna._ _Amikor Park a derekához ért, behúzta a hasát, és előrebukott. Ami ahhoz a katasztrófához vezetett… amitől Godzillának érezte magát. (Pedig még Godzilla sem kövér. Csupán gigantikus méretű.)_ _A dologban az volt az őrjítő, hogy Eleanor szerette volna, ha Park újból megérinti. Azt szerette volna, hogy állandóan tartsa rajta a kezét. Még ha emiatt Park rá is jön, Eleanor túlzottan emlékeztet egy rozmárra ahhoz, hogy a barátnője maradhasson… Ennyire jó érzés volt. Olyan volt, mint az a kutya, amelyik megízlelte az emberi vért, és attól kezdve mindig harap. Egy rozmár, amelyik megízlelte az emberi vért._ Két rossz csillagzat alatt született fiatal története, akik elég okosak, hogy tudják, az első szerelem szinte sohasem tart örökké, de elég bátrak és elszántak, hogy mégis megpróbálják.

Egy ​sziklának dőlve, a sekély vízben akadnak rá a fiatalemberre, aki társaival egy énekkari fellépésre készült a tóparti nyaralóban. Fején véres seb tátong. A házikó félreeső helyen fekszik, s idegen mozgását senki nem észlelte. Minden jel arra mutat, hogy gyilkosság történt, s a gyilkost a kóristák között kell keresni. Egy szövevényes, titkokkal és tagadásokkal teli világ tárul fel Maria Kallio, a pályakezdő nyomozónő előtt. A békésnek tűnő kórus háza táján valami nagyon nincs rendben. Egyre több bűncselekményre derül fény, miközben Maria a gyilkos nyomában jár.

Irodalmi ​alkotás nagyon ritkán képes olyan világraszóló botrányt kelteni, amilyen az Amerikai Psychót övezte. Kiadók, amelyek már szerződést kötöttek a mű megjelentetésére, és előlegképpen súlyos összegeket fizettek a ki Ellisnek, sorra visszakoztak, és elálltak a publikálástól. Ez a könyv nemegyszer átlépi az elviselhetőség küszöbét. Amit írója a perverzió és az erőszak tombolásáról elgondol és leír, az kívül esik a normális ember felfogóképességének és erkölcsi érzékének határain. Amit azonban ezzel közöl, az értelmezhető és megítélhető: megrendít, felkavar, s könyörtelenül szembesít egy olyan világgal, amelyre - ha mégoly kelletlenül is - ráismerünk.A regény főalakja Pat Bateman, huszonhat éves yuppie a Wall Streetről; intelligens, jóképű, elegáns és gazdag fiatalember. Lételeme a csillogó felszín: a legdivatosabb és legdrágább holmikban jár, a legfelkapottabb éttermekben vacsorázik barátaival és soros barátnőivel, ízlése ételben-italban főúri, fényűző lakása tömve a csúcstechnológiát képviselő szórakoztató-elektronikai szerkentyűkkel, véleménye a zenétől a politikáig mindenről naprakész. De Bateman valójában értéket, mértéket nem ismerő pszichopata szörnyeteg, aki a belsejében tátongó űrtől szexorgiákkal, egyre rafináltabb kéjgyilkosságokkal, sőt kannibalizmussal igyekszik menekülni - mindhiába.A nyolcvanas évek második fele óta nemzedékének legjelentősebb írójaként számon tartott Bret Easton Ellis könyvének lapjain az amerikai álom helyébe lidérces rémálom lép: az Amerikai Psycho egy irányt vesztett, erőszakban tobzódó, anyagiasságba fulladó kultúra egyöntetűen sötét, kiutat nem mutató, döbbenetes erejű látomás.

A ​csodálatos történet 1880-ban kezdődik, amikor a gyönyörű Fermina élvezhetné életét, helyette választania kell két udvarlója között, a jóképű Florentino Ariza és a népszerű Juvenal Urbino doktor között. Ez a gyötrődés és háromszög csaknem 50 éven át tart. A meghökkentő befejezésű szerelmi történet egy buja, lüktető, letűnt világban játszódik, melyet egyaránt uralnak a misztikus események és a sztentori hangú bölömbikák; ahol a tengerben olykor még feltűnik egy éneklő vízitehén keblén a borjával, vagy egy gyönyörű vízihulla; ahol még a legjózanabb gondolkodású embernek is természetesnek tűnik, hogy a tárgyak olykor elsétálnak a helyükről. Teljesen más világ ez, mint a mi közép-európai, misztikumtól mentes és romantikátlan valóságunk.

Emlékeztek ​még Leára, Dorcira, Majára. És Petire, Zétényre, Ákosra? Itt vannak az újabb ovis történetek a nagycsoport mindennapjaiból! Peti barátot keres, a fiúk bosszantják a lányokat, a lányok szerelmesek, kisállatot akar a csoport, bodobácsokat gyűjtenek és indiánosdit játszanak, és az utolsó nap még benn is alszanak az oviban. A óvó néni pedig angyali türelemmel segít megoldani minden vitás kérdést és áll elő újabb és újabb ötletekkel.

Heri ​Kókler úgy repült, mint egy madár. De sajnos úgy zuhant, mint egy kő. Amikor Szputnyik 2000-es típusú seprűje megbokrosodott, hiába nyomogatta a féket, és kapcsolt alacsonyabb sebességi fokozatba, semmi nem történt, csak zuhant lefelé, egyre gyorsabban és gyorsabban. Rémülten látta, hogy ő és az iskola oszlopcsarnoka egyre közelednek egymáshoz. Közvetlenül alatta nyerítve menekült a bűvös erejű egyfarkú, tudományos nevén monofarkincusz. Ludvig az aranybagoly, szárnyával takarta el vak szemét, hogy ne lássa Heri életének utolsó, de legizgalmasabb pillanatát, amikor nem nyílik ki a fel nem pumpált légzsák és az otthon felejtett ejtőernyő.

Lola ​Nolan, a szárnypróbálgató divattervező nem híve a divat követésének. Ő jelmezeket alkot. Minél ütősebb a szerelése – minél sziporkázóbb, furább és vadabb –, annál jobb. De bármennyire hajmeresztő is a stílusa, Lola imádja a szüleit, tűzbe menne a barátnőjéért, és merész terveket szövöget a jövőről. Szóval minden tök tuti (a dögös rocker pasiját is beleértve), amíg vissza nem költöznek a környékre a rémes Bell ikrek: Calliope és Cricket. Miután Cricket – a tehetséges feltaláló –, ikernővére árnyékából kilépve, ismét része lesz Lola életének, a lány rákényszerül, hogy végre tudomásul vegye az érzéseket, amiket időtlen idők óta táplál a szomszéd srác iránt.

Annabel ​Greene harmadikos gimnazista, és megvan mindene, amiről csak egy lány álmodhat: divatos ruhák, menő barátnők, jó jegyek és a suli leghelyesebb sráca… Mindez azonban csak abban a tévéreklámban igaz, melyet nyáron forgatott vele egy áruházlánc. Annabel valódi élete már kevésbé irigylésre méltó. Elege van a modellkedésből, legjobb barátnője ellene fordult, az iskolában magányos, és otthon sem érzi jól magát igazán. Egyik nővére, a nagyszájú, életvidám Kirsten, New Yorkba költözött, míg Whitney, a középső nővér, egész nap otthon gubbaszt és súlyos anorexiával küzd. Szülői szeretetben elvileg nincs hiány, csakhogy az apja nem az a lelkizős fajta, anyja pedig annyira élvezi lánya modellkedését, hogy észre sem veszi, Annabelnek mennyire elege van mindebből. A lány már meg sem próbál beszélni családjával a problémáiról, inkább hazudik vagy egyszerűen csak hallgat, hogy elkerülje a veszekedéseket, megkímélje egykor súlyos depresszióval küzdő anyját a csalódástól és az újabb megrázkódtatásoktól. Aztán egy új barátság jelentős változást hoz: Annabel megismerkedik fura, magányos iskolatársával, Owen Armstronggal, akinek a fülében mindig ott az iPod. Owent már olyan sokszor sodorta bajba agresszív viselkedése, hogy dühterápiára ítélték. Az ott tanultakat és a zenét segítségül hívva, a fiú lassan rávezeti Annabelt, hogyan lépjen ki a hazugságok világából. De vajon lesz-e elég bátorsága, hogy elmondja, mi történt valójában a nyáron, miért lett vége legjobb barátnőjéhez fűződő barátságának? Vigyázat, ha elkezded olvasni, nem tudod letenni! Hidd el, nem érdemes kockáztatni, hogy elkobozza a tanár: ne olvasd órán, pad alatt… Sarah Dessen történetei rendkívül népszerűek a fiatalabb korosztály körében, nem véletlenül filmesítették meg korábbi regényét Szerelmi leckék hitetleneknek címmel, Mandy Moore főszereplésével.

"A ​női nemi szerv, ez a civilizáció kezdete óta tiltott hús, a férfiak félelmeinek táplálója, a gyönyör és a születés eszköze, egyszerre gerjeszt vágyat és gyűlöletet. Mind a mai napig ki szokás átkozni, hol gúny, hol imádat tárgya. Amennyit bántják, annyit dédelgetik is, és mindig felelnie kell valamiért. Tiltakozására erőszak a válasz. Egész családok - sőt egy-egy egész nemzet - tiszteletének tárgya, máskor pedig sebészetileg némítják el, hogy ne tehessen szert túl sok szabadságra. A költők magasztalják, a festők másolják - az emberiség története a vulva törvényeiben és vágyaiban fogant. Miközben akaratát, vágyait és törvényeit hol a politika, hol a vallás, hol egyes férfiak próbálták előírni..." A fergeteges antik istennőktől a nácizmus és a G pont felfedezése közti összefüggésig, az ifjú Voltaire és az erényöv konfliktusától a Playboy és a Penthouse "fanszőrháború"-jáig: Diane Ducret, aki a történelmet női szemmel láttató könyvek szerzőjeként világszerte, így nálunk is nagy sikert aratott már, ezúttal bizony nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy a női nemi szerv kultúrtörténetét írja meg. Választása telitalálatnak bizonyult: könyve magával ragadó szenvedélyű, mégis kifogástalanul dokumentált, lebilincselő olvasmány.

Annie ​és Duncan Minneapolisba utaznak, hogy megnézzenek egy vécét. Hogy miért? Mert ebben a vécében történt valami Tucker Crowe-val, a nyolcvanas évek zseniális rockzenészével, ami miatt abbahagyta a zenélést, s azóta semmit sem lehet tudni róla. Néhány tucat ember számára máig is Tucker Crowe az isten; az interneten tartják a kapcsolatot egymással. Közéjük tartozik a középkorú Duncan is. Annie-t, az élettársát kevésbé izgatja a dolog – bár Tucker Crowe főművét, a Juliet című albumot õ is szívesen hallgatja –, s egyre inkább úgy érzi, hogy tizenöt évet elvesztegetett az életéből: egy unalmas kisvárosban él Anglia sivár keleti tengerpartján, a munkájában alig talál örömet, s ami a legfőbb, Duncannel beszélni sem lehet házasságról és gyerekekről – csak Tucker Crowe-ról. S aztán váratlanul megjelenik egy új Tucker Crowe-album, pontosabban a legendás Juliet első, hangszerelés nélküli változata, maguk a pőre dalok, ahogy a zenész először szalagra vette őket a stúdiómunkák előtt: a meztelen Juliet. Duncan természetesen rajong érte, Anne viszont nem érti, miért lenne jobb ez a nyers, első változat, mint a végleges album. S amikor a veszekedésük után Duncan ráadásul egy másik nő ágyában keres vigaszt, Annie végre kidobhatja őt az életéből, s arra koncentrálhat, ami most a legfontosabb: e-maileket vált egy férfival, aki Tucker Crowe-nak mondja magát… A Pop, csajok, satöbbi, az Egy fiúról, a Betoncsók és más emlékezetes regények szerzője újból úgy ír kedvenc témáiról – a férfi-nő kapcsolatról, vágyakról, elpocsékolt évekről, popzenéről, rajongásról, szerelemről –, hogy azt érezzük: nemcsak a humora különleges, hanem az érzelmi intelligenciája is.

A ​Cold Mountain fegyház E blokkjában, a siralomházban, néhány rab várja, hogy elérkezzen az idő, amikor végig kell mennie a halálsoron, melynek a végén ott magasodik a villamosszék, az Öreg Füstös. Mindnyájukat - Eduard Delacroix-t, a keszeg kis franciát. "Vad" Billy Whartont, az eszelős fiatalembert, és John Coffeyt, a hatalmas termetű, folyvást könnyező négert - főbenjáró bűnért, többszörös gyilkosságért ítélték halálra. Paul Edgecombe, a blokk lelkiismeretes főfoglára azonban bizonyos meglepő, mondhatni, csodás események hatására úgy érzi, néhány dolognak utána kell járnia. Lehet, hogy a három halálraítélt közül az egyik ártatlan? S ha igen, vajon módjában és hatalmában áll-e tennie is valamit ez ügyben, Hisz Paul tudja, milyen óriási kockázatot vállal megbízható munkatársaival együtt, nemcsak az állásukat veszíthetik el, de ők maguk is börtönbe kerülhetnek. Amikor megtudja az igazságot, nincs sok választása… Stephen King letehetetlenül izgalmas, feszes regényét - melyből nagy sikerű film is készült Tom Hanks és Michael Clarke Duncan főszereplésével - most egy kötetben izgulhatja végig, Kedves Olvasó!

Jó ​ötlet-e letagadni a korunkat netes párkeresésnél? Mihez kezdesz, ha a barátnőd hatvanadik születésnapja egybeesik a barátod harmincadik születésnapjával? Szégyelljük-e magunkat, ha főnöztetünk, amikor az egyik gyerekünk tetves? Tényleg twittel a Dalai Láma, vagy azt az egyik titkára csinálja helyette? Lefeküdni valakivel két randi és hatheti sms-ezés után ugyanaz, mint férjhez menni két találkozás és hat hónapi levelezés után Jane Austen korában? Efféle dilemmákon emésztődve csetlik-botlik Bridget Jones a szinglianyaság buktatói között… És közben újra felfedezi a nőiségét – abban az életszakaszban, amelyet egyesek képesek az otromba és ósdi „középkorúság” szóval meghatározni. Igen, bridzselők, Bridget visszajött – és bármilyen meglepő, közben felnőtt lett, legalábbis egy kicsit. Most ötvenegy éves, de a körülmények szerencsétlen alakulása folytán megint egyedül van, és két kisgyerekről is gondoskodnia kell, valamint mellettük is időt szakítani szexi fiatal fiújára. Utolsó találkozásunk óta Bridget fölfedezte a Twittert (ő @JoneseyBJ), lecserélte a chardonnayt koktélra, és már nem önsegélyező könyveket olvas, hanem gyermeknevelési szakirodalmat. Persze, megint hebrencs kalandokba bonyolódik, de olykor – merjük kijelenteni? – mintha érzelmi érettségről árulkodna a viselkedése. Igaz, továbbra is képes olyan kelekótyaságokra, mint egy balul végződő botoxoztatás.

Miért ​kell a szilveszternek feltétlenül az önfeledt bulizásról szólnia? Van az úgy, hogy az ember legfeljebb annyira vágyik, hogy egy rossz film előtt belesüppedjen a kanapéba, csokit és chipset tömjön magába, és közben zokogva búcsúztassa az óévvel együtt a frissen gallyra ment kapcsolatát. Épp így tervezte Lia is, miután stílusosan, december 24-én szakítottak Norbival. A barátaik azonban nem pontosan úgy képzelték el az év utolsó napját, mint Lia, ezért a szilveszter éjszaka végül sokkal inkább egy őrült road movie-ra hasonlított, amely fölött mintha mindenki elveszítette volna az irányítást...

A ​neves pszichológus könyve a kezdetektől az iskoláskor küszöbéig kíséri el a gyereket – és vele együtt a szülőt – azon az érdekes, izgalmas, olykor fárasztó, mégis nagyon szép felfedezőúton, amelynek során a kicsiből nagy lesz. Segít felismerni a buktatókat, és megmutatja, hogyan tehetjük ezt az időszakot olyanná, hogy a gyermekünk érzelmileg és értelmileg minél kiegyensúlyozottabban fejlődhessen. Tanácsai hozzásegítenek ahhoz, hogy a kisgyerekkor ne csak a gyermeket, de a szülőt is életre szóló élményekkel gazdagítsa. „Csak a sokat és jól játszó kisgyerek tud majd jól és elmélyülten gondolkozni.”

Gábor ​Emma szerelemtéboly áldozata lesz. Napról napra bomlik meg az agya és elveszti kapcsolatát a realitással. Lassan ellenségnek látja barátait, képtelen ellátni munkáját, fölkelni reggel, elaludni este. Hallucinációi eluralkodnak rajta, kiesik a világból. Fekete Béla ki-besétál az életébe, hol akarja őt, hol nem, hol biztos, hol bizonytalan, kihasználja, elhagyja, megcsalja, gyötri, mígnem a nő hisztériássá válik, és orvosi segítségre kényszerül. Pszichiátere gyógyszeresen túladagolja, spiritisztája ördögűzést hajt rajta végre, mert kétségbeesésében minden hihető és hihetetlen módszerbe kapaszkodik. Felvonulnak pszichológusok, pszichiáterek, jósok, asztrológusok, álomfejtők, buddhista lelki vezetők, papok, hipnoterapeuták, házasságközvetítők, mind-mind segítési szándékkal, és jókora tarifával. A főhősnő egyre mélyebbre zuhan az őrületbe, hiszen oly keskeny a határ téboly és normalitás között, és oly hirtelen váratlansággal ragad magával a váltás. Emma öniróniával szemléli saját nyomorúságát, az író néhol metsző gúnnyal, máskor elnéző humorral, az abszurd és a groteszk elemeivel ábrázolja korunk segítőinek seregét, míg a főhős vissza nem rugdossa magát az élhető életbe.

Egy ​limai katonaiskolában gyilkosság történik. Egy korlátoltságában is emberséges hadnagy fényt akar deríteni az igazságra, de fölöttesei féltik az iskola jó hírét és saját karrierjüket. Amíg az ügy kapcsán összecsap tisztesség és megalkuvás, a világhírű perui író regényében filmszerű pontossággal bontakozik ki a kadétok élete - lelki-testi-anyagi drámája -, és ez a kis, zárt kör a maga kegyetlen vadontörvényeivel már előrevetíti a felnőttek társadalmának fondorlattal leplezett szilajságát, fennkölt hazugságát. Érezzük, hogy ez a lidérces álom már a való világ főpróbája, még játék, de már véres-halálos játék, s ez után a főpróba után a fennálló társadalom démoni erőinek csak még iszonyúbb előadása következhet. Vargas Llosa szinte klasszikus katarzisélményben részesíti hőseit, de a lenyűgözött olvasó - a szerzővel együtt - mégis gondolkodóba esik: vajon van-e olyan katarzis, amely a gyávaság és az elszánt erőszak poklának ilyen mélységes bugyraiból is megválthatja ennek az ordaséletre gyürkőző kisvilágnak hitvány kisáldozatait és szánandó-kárhozott kisgazembereit?

Parancsba ​adták hol éljenek, mit dolgozzanak, mit gondoljanak, kit szeressenek. A sorsuk egy rossz szón múlott, amit rosszkor, rossz helyen… Anchee Min egy olyan országban nőtt fel, ahol a mindenható hatalom uralkodott a lelkek felett. Ahol a szép nők mind gyanúsak voltak, ahol a szerelem halálos bűnnek számított. Ellent tud-e állni a lélek az elnyomás brutalitásának? Lehet-e úgy szolgálni egy rendszer, hogy az ember lázad? Szabad-e szeretni, ha tiltják, és titkolózni, ha mindenki áruló. Veszélyes szenvedély, felemelkedés és bukás, bűnhődés és feloldozás ez a regény. Anchee Min Sanghajban született, egy szegény család legidősebb lányaként. Kisiskolás korában éltanuló volt, a Vörös Gárdisták példaképe. Tizenévesként egy kommunista gazdaság rizsültetvényén dolgozott, megalázó körülmények között, ahol az egyik felettesébe, egy női parancsnokba lett szerelmes. Később kiemelték, és filmszínésznőt képeztek belőle. Propaganda filmek ismert arca lett Kína-szerte. 1976-ban, Mao elnök halála után Anchee Min nemkívánatos személy lett az országban. Kalandos úton kimenekítették Kínából, és az Egyesült Államokban telepedett le. Eleinte alakalmi munkákból élt – volt felszolgáló, takarító, díszletező, futár és modell is – miközben minden pénzét angolórákra költötte, hogy egyetemre járhasson. 1990-ben diplomázott filmrendező szakon.Ma Kaliforniában él családjával. A „Vörös Azálea” saját élettörténete, melyet nyolc éven át írt, és amely húsz országban vezette a sikerlistákat, miközben a The New York Times az év könyvének kiáltotta ki. „Akár egy kínai Anne Frank naplója” Amy Tan, író „Őszinte vallomás, szívszorító dráma, és valódi költészet” The New York Times „Megható és erotikus… Egy fiatal lány költői naplója” Sunday Times

Galántai ​Zsófi úgy érzi, célba ért. Sikeres a munkájában, és végre összeköltözhet szerelmével. Aztán jön egy furcsa, szégyenteljes, mégis emlékezetes éjszaka egy messziről jött idegennel, és Zsófi jól felépített élete összeomlik. Mindent hátrahagyva elindul a mexikói után, aki titokzatos jeleket hagy neki szerte a világban… Szerelem? Kalandvágy? Zarándoklat? – vajon mi hajtja a magyar lányt egyre egzotikusabb tájak, egyre veszélyesebb kalandok, és önmaga számára is ismeretlen énje felé? Mi ad több muníciót a lelkünknek: ha bátran kilépünk megszokott és talán megunt életünkből, vállalva a kockázatot, hogy veszítünk, vagy ha vágyainkat elnyomva éljük mindennapjainkat? Merre vezet az utunk? Hol jobb: útközben vagy „célba érve”? Fejős Éva, aki eddigi négy regényével több mint százezer olvasót hódított meg, ismét új bestsellerrel örvendezteti meg rajongóit. A mexikói krimibe illő izgalmakat és igazi lélektani drámát ígér.

A ​Rika agyában című regény a tudat ragyogó fénye és a tudatalatti homályos alagútjai közötti utazás és rendkívüli lényekkel való találkozások kalandjait kínálja. A Varázslók és A terápia című könyvek szerzője, Levent Mete a lélek mélységei elé tart tükröt ezzel a regényével. Sajátos nézőpontból: egy gimnazista lány agyából fogja vallatóra; az egyéni és társadalmi erőszak hatásait; a fantasztikus irodalom lehetőségeivel figyelmeztet a világunk egyre megszokottabbá váló kegyetlenségére és igazságtalanságára.

Ez ​a könyv arra vállalkozik, hogy fellebbentse a fátylat a Trónok harca titkairól új megvilágításba helyezve a karaktereket, a történet szálait és a fontosabb eseményeket. A szerzők többek között olyan témaköröket vizsgálnak, mint például Westeros különös lényei, Jaime és Cersei Lannister kapcsolata, vagy a trónok harcát vívó westerosi nagyurak jelleme és erényei (vagy éppen ezek hiánya). A Trónok harca világának titkait olvasva mélyebb betekintést kapunk a Nagy Házak sorsát formáló erők működésébe, jobban megérthetjük, hogy mi motiválta a szereplőket döntéseik során és lehull a lepel számos olyan titokról is, melyeket csak a sorok közt elrejtett utalások alaposabb elemzésével érthetünk meg. Napjainkban George R. R. Martin regényciklusa – az abból készült HBO filmsorozatnak köszönhetően – igazi virágkorát éli. Könyvünk épp ezért a rajongók számára kötelező darab, hiszen betekintést enged a Trónok harca titokzatos világának legmélyebb rejtelmeibe...

Az ​1957-es születésű flamand író e regényében a főhős könyvtáros nem túl eseménydús, vigasztalan napjainak hol rideg, hol humoros bemutatása váltakozik az ő szintúgy humoros, néhol pimasz, majd szorongásoktól sem mentes monológjaival.

"A ​nő csoda. Csak bámuljuk - szépségükön, bájukon, kedvességükön túl - hihetetlen munkabírásukat, kitartásukat, rendkívüli energiájukat, ahogy a munkahelyen és a családi életben helytállnak. Lenyűgözve figyeljük őket, de e csodálatba mindig belekeveredik egy gombostűfejnyi mellékgondolat. Régóta és sokakban megfogalmazódott már, hogy a nőkkel kapcsolatban sötét rejtély, titok lappang." Talán sikerült a szerzőnek ezt a titkot megfejtenie. Vagy mégsem?

A ​világszerte méltán népszerű írónő új regénye olyan problémákat feszeget, amelyek nemcsak Amerikában, hanem Magyarországon is egyre inkább gondot jelentenek: visszaüssön-e, akit bántalmaznak? Érdemes-e minden értékítéletet és meggyőződést feladni, csak hogy befogadjon minket a közösség? Mekkora a szülők felelőssége, és meddig terjed a tanároké, a társaké, a környezeté? Homokba dughatjuk-e a fejünket, vagy ezzel csak saját magunkat és gyermekeinket veszélyeztetjük? Lehet, hogy nem elég jól, nem elég okosan szeretjük õket, és így nem is tudjuk megvédeni õket se maguktól, se a világtól?

Kollekciók