Ajax-loader

'magyar' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Papp Diána - Bodza ​Bisztró
A ​húszéves budapesti fiatalok bulikkal teli életét élő harmincas ügyfélszolgálati csoportvezető, Kulcsár Petra váratlanul egy kis bükki faluban találja magát: egy lerobbant éttermet örökölt rég nem látott apjától. A lány szíve szerint túladna rajta, de miközben ügyeket intézni jár a faluba, megismerkedik az apja szívéhez közel álló emberekkel, akikkel hamarosan barátságot köt; és nem csak az elvesztett édesapjáról alkotott kép tisztul benne, de a fontossági sorrend is helyreáll az életében. Az eleinte sokkoló helyzet szépen lassan megoldást hoz Petra gondjaira, élete elvarratlan szálai sem maradnak elvarratlanok, sőt a szerelem sem várat magára sokáig. - Papp Diána, a Szerdán habcsók után ismét egy fiatal nő nehéz választásairól írt könyvet, amelyből természetesen a megszokott receptek sem hiányozhatnak. A Bodza Bisztró hangos lesz a nevetéstől, túlcsordul a szerelemtől és árad belőle a gasztronómia iránti szenvedély.

Závada Pál - Jadviga ​párnája
A ​naplóformában írott regény, bár történetileg az elidegenedésről, közelebbről egy rejtelmes családi szövetség csődjéről tudósít, mégsem egyszerűen a széthullás krónikája, benne rések nyílnak a moralitás titkos rejtekeire, amelyek még az egész életre kiható nagy hazugságok idején is a tisztaság hajlékai maradnak. Ez a tragikus ambivalencia, amelynek következményei az emberi természet esendőségében erednek, a sors végzetszerűségével kíséri végig a történetet. Zaklatott vidék az események színtere is: a két vagy három emberöltővel korábbi hazai peremvidék, amúgy valójában a Kárpát-medence kellős közepe, ahol mindig is a dac viharai váltakoznak a rezignáció bénító szélcsendjével. A _Jadviga párnája_ jelentős alkotás, varázslatos elbeszélés, nyelvi erejénél fogva világos gesztus a klasszikus próza eseményei felé a kortárs irodalom bizonytalan hierarchiájában.

Szilvási Lajos - Középiskolások
Szilvási ​Lajos bőséges életművének egy eddig csak nehezen hozzáférhető darabját tartja a kezében az olvasó. Gyűjtők féltve őrzött kötete a Középiskolások, a szerző első regénye. Mindössze 18 éves, amikor a SZOT József Attila regénypályázatára beadja művét, amit meg is nyer. Míg a szerző könyvei később százezres tételben jelentek meg több kiadásban és utánnyomásban is, ez a könyve még csak kis példányszámban került boltokba. Így sok, könyvespolcokon őrzött Szilvási-sorozatból hiányzik ez a kötet. Most a gyűjtők és a rajongók kérésére újra kiadjuk a Középiskolásokat. Reméljük, hogy a könyv kiadásával örömet okozunk Szilvási Lajos regényeit kedvelők népes táborának.

Csathó Kálmán - A ​varjú a toronyórán / Blanche, avagy a szegény rokon / Mikor az öregek fiatalok voltak
A ​századelő népszerű regény- és drámaírójának három regényét adjuk most közre. Csathó Kálmán színes, joviális írásainak cselekményvezetése szórakoztatóan fordulatos, alakjai lélegeznek, élnek. Csathó kerüli a zord hangulatokat, sötét tónusokat, a megoldhatatlan konfliktusokat - a fenyegető fellegeket lehetőleg elhárítja kedves figuráinak feje felől, a szerető szíveket összeboronálja, s ezen közben hiába vesznek hatalmas vagyonok: a veszteségből is származik haszon. Ennek a nosztalgikus idillnek a hátterében persze az olvasó, ha érzékeny a társadalmi mozgásokra, felfedezheti a századforduló gazdasági átrétegződésének farkastörvényeit - hiszen az úri osztály eladósodása, a hozzá nem értő gazdálkodás következtében elfoszló nagybirtokok, a pénz és a születési előjogok különválása és szembefordulása - akárcsak a Móricznál, Csathónál is - gyakran a regények alaphelyzete, sötét kontúrja. A kereteket azonban a szerelmi bonyodalmak fodulatai töltik meg, s karakteres, markánsan jellemzett alakok: kedves, bohókás, naiv vagy éppenhogy akaratos, céltudatos leányok; csélcsap, léha - vagy ellenkezőleg: korrekt, tisztességes, feddhetetlen - fiatalurak, és a zsánerfigurák: zsörtölődő, kuporgató vagy éppen nagyvonalúan tékozló, vendégszerető, de csaknem mindig csőd felé haladó földbirtokosok, savanyú vénkisasszonyok - a régi úri Magyarország megannyi jellegzetes kövülete.

Petőfi Sándor - Petőfi ​Sándor elbeszélő költeményei
Petőfi ​életművének szerves részét képezik verses elbeszélései. Mégsem érdektelen, sőt nagyon is érdekesnek látszik a költő elbeszélő hajlamának remekeit kiemelve, most egy könyvben, egymás szomszédságában olvasni. S láthatjuk - ahogy Fekete Sándor az elbeszélő Petőfiről írja - "mennyire gazdag költészetének ez az ága: nincs két egyforma vagy akár csak hasonló munka nagyobb elbeszélései között. Találunk benne csúfondáros paródiát, szatirikus verses népmesét, lírai emlékezést, a forradalmár idillvágyáról árulkodó derűs novellát, romantikus múltidézést, jelenkori szatírát és politikai-meditatív irányregényt." jelen kötetünkkel a 130 éve halott Petőfire emlékezünk.

Móricz Zsigmond - Az ​úr a tornácon
Kötetünk ​Móricz Zsigmondot, a novellaírót és az izgalmas riportok íróját kívánja bemutatni. Szeretné megéreztetni: milyen csodálatos, gazdag világ történeteinek, teremtményeinek, igazságkereső szenvedélyének bő világa. Móricznak, az elbeszélőnek gazdagságát kis novelláiban figyelhetjük meg legjobban. Nagy gyüjtő ő, mohó feljegyző, betelhetetlen figyelő - megejti egy figura, belékapcsolódik egy beszélgetésbe, hall egy csattanó történetkét, beletéved szorongató vagy vidám helyzetekbe: mindent felszív - a lépesméz kamrácskái telnek így meg mézzel. Talán a háborús rajzokkal, a gyors vázlatokkal tűnik el a novellák szigorú, drámai kompozíciója. Ekkor kereszteződik a riport és a novella, s második korszakában, majd még inkább a harmadikban döntő számmal a riportból kihajtó, tökéletes elevenségű, leleplező erejű rajz lép a szigorúbb novellaszerkezet helyébe. Móricz Zsigmond mindig tékozló volt: amit tyűjt, azt ő azonnal továbbadja - a pillanatot kapjuk így tőle, a tetten ért történést, a gyors ceruzavázlatot, a helyzetjelentést, sokszor csak dokumentumnak látszó adatot, valójában ekkor is jellemző, sűrített, kort megvilágosító figurát és helyzetet.\" (Illés Endre)

Covers_47982
elérhető
43

Szabó Magda - Születésnap
Mennyi ​mindent vár Illés Bori attól a májusi vasárnaptól, amelyen betölti tizennegyedik évét! Úgy érzi, ez a nap határkő lesz életében, ettől a naptól fogva nagylánynak tekintheti magát, s nagylánynak tekintik a felnőttek is. De a várva várt tizennegyedik születésnap csak csalódást, keserűséget tartogat Bori számára. Az igazi születésnap, amely véget vet a gyermekkornak, nem esik egybe a naptár szerinti születésnappal. Váratlanul érkezik a kislány életébe az első komoly próbatétel, amely eldönti: nagylány-e már Illés Bori, kiérdemli-e a felnőttek bizalmát. Szabó Magda kitűnő regénye az igazi születésnap történetét meséli el a fiatal lányolvasóknak.

Covers_207734
elérhető
0

Ligeti Pál - Nostradamus
Világháború ​1993-ban? Anarchia és káosz Magyarországon? Járványok és éhínség Kelet-Európában? Világvége 1999-ben? Földönkívüliek hozzák az AIDS gyógyszerét? Eljön az Antikrisztus?

Covers_2322
elérhető
3

Füst Milán - Öröktüzek
Füst ​Milán összegyűjtött novelláit tartalmazzaez a könyv. Ezek az írások a szerző pályájának különböző korszakaiból valók, s egész epikus munkásságának áttekintését adják. Mindegyiküket jellemzi a finom érzékenység, humanizmus, a lélektani igény és a szép kultusza, valamint Füst Milán egyéni stílusa, mely nem utánozható, nem ismételhető, de immár irodalmunk sajátos értéke. Elbeszéléseiben a művész felülről néz le osztályára s ez a magatartás, iróniával s a valóság megragadásának szenvedélyességével párosulva: Füst Milán novelláit társadalmilag is hitelessé teszi, nemegyszer kritikai mondanivalóval telíti.

Illyés Gyula - Hunok ​Párisban
A ​mű életrajzi gyökere: a magyar Tanácsköztársaság leverése után Illyés Gyula bölcsészhallgatóként részt vett egy illegálisan működő forradalmi csoport munkájában, s a letartóztatási elől külföldre kellett menekülnie. 1922 áprilisában érkezett Párizsba ahonnan csak 1926-ban térhetett haza. Ezt az öt párizsi esztendőt ábrázolta az elmúlt ifjúságnak szóló nosztalgiával és tündéri iróniával átszőtt non-fiction regényében, amelynek kezdősorait - másfél évtizeddel később - akkoriban vetette papírra, a második világháború idején, amikor Párizs már elesett, amikor "Szegény francia föld akárcsak egy kopott Szövet léptünk alól lassacskán elfogyott"

Illyés Gyula - Kháron ​ladikján
A ​magyar irodalom legbölcsebb, legderűsebb esszéregénye a megöregedésről és a meghalásról. Egy életmű betetőzése is egyben, meg az életét is. Ajánlás helyett két rövid idézettel kínáljuk a könyvet: "Jól közeledni tehát végnapjainkhoz udvariasság. A megöregedés illemtanának fővizsgája, hogy miképp húzzuk be magunk után az ajtót. Miképp tűnünk el a függöny mögött, mely gorteszk komédiánkat befejezi. Erre azzal a meggondolással kell fölkészülnünk, hogy még egy pillangó halála is botrányos ellentmondás." "Minden filozófia - s minden költői lobogó - következetesen a halál, a biztos vesztés ellenében lobog. Oly kitartóan, hogy már-már reménnyel."

Jékely Zoltán - Jékely ​Zoltán összegyűjtött versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_246102
elérhető
15

Réti Atilla - Bagolyvár
Bő ​tucat novellát takar a "Bagolyvár", ez a szellemi "udvar", melyben egyszerre van jelen a hagyománytisztelet, a múltidézés, a magántörténelem és az írói elődök meg- és felidézése. Az elsőkötetes Réti Atilla nem tesz mást, csupán mesél. Mesél el- és letűnt dolgokról, eseményekről, tragédiákról, családi drámákról, melyek itt, Kelet-Közép-Európában estek és esnek meg velünk, esendőkkel, ősökkel, felmenőkkel, térben Erdélytől Mosonmagyaróvárig, Lengyelországtól Csallóközig, időben pedig a Monarchiától egészen napjainkig, nagyobb látleletben az ókori bölcsektől a jelenig, e kusza és sajátos, szintén kelet-közép-európai, rendszerváltozásunkig. Vagy módszerváltozásunkig? Fikció és valóság, történetek és vallomások, családi legendáriumok és udvari pletykák: Bagolyvár kicsit (vagy nem kicsit) a miénk is, hiszen a történetek allegorizálnak, a történetek kitekintenek... és összefüggenek és panorámaképpé rendeződnek. És tudjuk, történelem nincs, csak történetek vannak. Réti Atilla történeteit érdemes olvasni. Érdekes olvasni. Ezt bizonyítja a tucatnyi megjelenés rangos lapokban, novellapályázatok első helye (a mű benn a kötetben), és a megírt-megélt-megidézett múlt egyedi interpretálásnak nyelvi igényessége. A kötet ékes bizonyítéka a műfaji megújulásnak: tárcára (tárczára) már- és mégpedig szükségünk van!

Leslie L. Lawrence - A ​villogó fények kolostora
Leslie ​L. Lawrence, azaz Blobzang rinpocse, a nepáli Ngabpa kolostorba érkezik, hogy régi kéziratokat tanulmányozzon. A rossz időjárás furcsa idegeneket kerget a kolostorba a már ott lévő, még furcsábbak mellé. A kisértetjárta kolostorban elszabadul a pokol: villogni kezd a titokzatos kék fény, vörös lángok ugrálnak az ablakokban, hirtelen felépül a rég leomlott démonfal, karosszék repked a levegőben, a halott Kitty Loewenstein pedig tigris hátán lovagol. Aztán gyilkosság történik, majd még egy, és még egy... Hősünk múmiákat talál egy dobozban, hegyes fejű kalapácsot egy halott fejében, a kolostor apátját pedig egy kondérban, holtan. Leslie L. Lawrence nem retten meg: szorosra húzza az övét, fejébe nyomja sárga süvegét, felhúzza kunkori orrú díszcsizmáját és a gyilkos után ered. Vajon megtalálja?

Lőrincz L. László - A ​piramis gyermekei
A ​titokzatos "angyal" nem hagyja, hogy régi ismerősünk, Samuel Nelson magánzsaru, halálra igya magát Mexikóban; a halott házvezetőnő darabokra töri Mr. Holland egyiptomi gyűjteményét; Tracy kihalássza a mezítelen Junót a tengerből; többen azt hiszik, hogy Szethy visszatért a Vörös Nap világából; Szilágyi professzor és Nelson összegyűjtik a régi csapatot, hogy Egyiptomba utazzanak megkeresi a "mentőcsónakot", amiről Imu újabban előkerült felirata beszél. LŐRINCZ L. LÁSZLÓ nagysikerű A FÖLD ALATTI PIRAMIS című regényének folytatása, A PIRAMIS GYERMEKEI újabb titkokat tár fel abból a világból, amelyben a szkarabeusz még félelmetes fegyver volt, és Imu egy távoli világ küldötteként a Földre érkezett.

Leslie L. Lawrence - Ördög, ​ördög, ki a házból!
Santarcangeli ​atyát (Leslie L. Lawrence későbbi barátját) ördögöt űzni küldik egy írországi missziós házba. Az atyát zűrzavaros kép fogadja: egy missziós nővért valóban megszállt az ördög; titokzatos "gyümölcsöket" terem a kert legmagasabb fája: ráadásul gazdátlan mocsári múmiák garázdálkodnak a misszió pincéjében. Az atya biztos benne, hogy hosszú évekkel ezelőtt kezdődött a történet, amikor KHIEU apónak ezer dollárt ajándékozott valaki a PHNOM PENH-i piacon. Az ördögök ravaszak, Santarcangeli eszén azonban ők sem járhatnak túl: megérkezik Pirosszemű, és máris kezdetét veszi az ördögűzés.

Leslie L. Lawrence - A ​játék r@bszolgái
Robert ​McKinley úgy eltűnik, mintha a föld nyelte volna el; LESLIE L. LAWRENCE egy szerzetes holttestére bukkan a Lagerfeld Galérián; Katmanduban vásárol egy napernyőt, pedig nincs is szüksége rá; Miss Donovant lelövik egy barlangban; felbukkannak a vascsőrű madarak és a kíváncsi döglegyek; Mr. Burger végre bevallja, hogy Melissa az ő lánya; Norbu rinpócse elárulja, hogy a szadhu varázsköppenye elnyeli a radarhullámokat. De hol van McKinley, ki rabolta el Melissát és ki követte el a gyilkosságokat? LESLIE L. LAWRENCE iszik egy enyhén avas ízű, jakvajas, himalájai teát, hóna alá csapja a napernyőjét és a gazemberek nyomába ered. A végén persze mindenre fény derül. (Vagy mégsem?)

Fejős Éva - Mert ​nekünk szeretnünk kell egymást
Az ​olvasó varázslatos világba csöppen, ha átlendül egy bizonyos ajtón Fejős Éva hőseivel... A tizenhat éves Lili visz magával mindannyiunkat - de legalábbis jó barátját, a vele egyidős fiút; egy vadidegen nőt, akit csak egyszer látott a villamoson és egy segítőkész, de örök vesztes optikust - egy másik, talán a fantázia által teremtett világba. Ebben a rendhagyó történetben eljutunk Lili és egy japán mangaíró álomvilágába, elválások és szerelmek történetébe csöppenünk a furcsa, de nagyon szerethető kamasz vezetésével. Ne feledkezzünk el a regény másik főhősnőjéről, Annáról sem, a késdobálóból lett könyvkiadói dolgozóról, akit jó humorral megáldott és kedvesen őrült családtagjai támogatnak abban, hogy magára találjon egy fájdalmas elválás után. Aztán ott van Ádám, az optikus, azzal a vággyal a szívében, hogy végre felfigyeljenek rá a nők, valamint a tizenhat éves Dani, aki szeretné, ha a kisöccse végre megszólalna... Hirtelen mindannyiuk kívánsága megvalósulni látszik, és hiába figyelmezteti Lilit a múltjából és álmaiból váratlanul felbukkanó különös lány, hogy térjen vissza a hétköznapokba a társaival együtt - Lili nem hallgat rá... Ez a regény Fejős Éva eddigi legkülönlegesebb története, amelyben bátran utaztatja el az olvasóit a fantázia, a sötét titkok és szerelmek birodalmába.

Fejős Éva - Eper ​reggelire
Dóra ​az íróasztalánál ült, a megrendeléseket nézte át, majd a kezébe vette a tollat, és elkezdte egyesével lehúzni a tételeket. A szálloda foglaltsági mutatói pillanatnyilag nem indokolták, hogy ilyen nagyvonalúan rendelgessen a helyettese. Aztán hirtelen észbe kapott. Maron már nem a helyettese. Legfeljebb papíron. És hamarosan az ő pozícióját tölti be - csupán napok kérdése a dolog. Ő ezentúl legfeljebb tanácsokat adhat neki. Nem más "fokozta le" - vagy, ahogy tetszik: léptette elő - tanácsadóvá: ő maga döntött így. Ő adta fel korábbi pozícióját, ő hagyta el hónapokra Indonéziát, és csak a távolból vezette a hotelt. Néhány nappal korábban érkezett vissza Bali szigetére, a feladatait átadni, és csomagolni. Csomagolni... és búcsúzni. Kibámult az ablakon. Rálátott a medencére, és ha egy picit hátrébb gurult az asztaltól a székkel, rálátott az óceánra is. Mona Lisa és parti árustársai már lerohanták a háncsnapernyők alatt pihenő néhány vendéget. Dóra vágott egy grimaszt. Bár tudta, hogy az árusoknak ez az egyetlen megélhetési forrásuk, világosan megmondta nekik, hogy nem zaklathatják a pihenő vendégeket, csak akkor mehetnek oda hozzájuk, ha azok óceánparti sétára indulnak. Egy időben, amikor nemcsak papíron vezette a szállodát, hanem ott is élt, a balinéz árusok betartották ezt a szabályt. Most csupán Ogud, a festő srác - vele és családjával Dóra jó barátságot ápolt - ücsörgött a vendégektől tisztes távolságban, egy pálmafa árnyékában, egy képen dolgozva.

Szuhay-Havas Ervin - Tizenhárom ​csillag
Könyvünkben ​nem a tizenhárom észak-amerikai brit gyarmat teljes történelmi rajzát adjuk attól a pillanattól fogva, hogy a rőt hajú Erzsébet flottája (és a szélvihar) szétszórta a spanyol Armadát A szerző célja az volt, hogy az amerikai forradalom körképét vázolja fel. Mármost az amerikai történelemről azt mondják, hogy az ango! események „meghosszabbítása" az óceánon tűi. Valóban az tehát szükség volt az angol háttér vázlatára. Meg kell ismerkednünk azzal is, amit a kezdetek roman¬tikája ködfüggönybe von: az első telepesek és a természet párviadalával. Majd azzal, miként öltött testet a tizenhárom gyarmat: vajon kötetlen, szabad fejlődés volt-e az amerikai, vagy éppen megfordítva: fekete ós nem fekete páriák különösen kegyetlen robotja? (Mindkettő!) Ezután a „forradalom művészete" következik, a világtörténelem harmadik polgári forradalmáé (az angol és a németalföldi után). A légkör nem ismerős, hiszen ipari forradalom előtti, modern politikai pártok előtti világot ismerünk meg egy szűz kontinensen* Van azért a könyvben éppen elég esemény: a bostoni mészárlás, a teaiázadás, a lexingtoni sortűz, a concordi harc, végül a függetlenségi háború nyolc esztendejének rövid Összefoglalása. A könyv az Egyesült Államok születésének 200. évfordulóján jut el az olvasóhoz.

Vajda János - Vajda ​János összes költeményei
Vajda ​János verseinek teljesnek mondható kiadása, Kozocsa Sándor munkája 1941-ben jelent meg; ezt később néhányszor javították és átdolgozták, utoljára 1982-ben. Emellett megindult 1969-ben a kritikai kiadás, Barta János szerkesztésében, és sajnos máig sem zárult le. Jelen kiadásunk a kritikai kiadás első három kötetén alapul. Felépítésében, szerkezetében annak elveit követi: a kisebb, rövidebb lírai és epikai művek után a hosszabb költői művek (köztük elbeszélő költemények, verses regények, egy dráma s egy meghatározhatatlan műfajú, hosszú "egészségügyi tanács-adó") következnek, keletkezésük időrendjében. Az egyes művek jegyzetei a legszükségesebb tudnivalókat és szövegmagyarázatokat közlik. A költő összes verseit több mint két évtized múltán korunk igényeinek megfelelő javított, pontos szövegű kiadással adjuk közre.

Kőrösi Zoltán - Az ​ítéletidő
Átható ​szarszag terjeng Ferencvárosban egy napos októberi reggelen. Beszakad az útburkolat, meggörbülnek a villamossínek, és ez csak a kezdete a közelgő világvégének. Mert a világnak vége van, ha egy betonszállító teherautó rakománya beömlik egy Škoda ülésére, és vége van akkor is, ha átjáró nyílik ég és föld között az Angyal és a Mester utca sarkán. De a világ, benne Magyarország és Budapest, a jelek szerint nem akar tudomást venni arról, hogy megérkezett az apokalipszis. A világot az se érdekli, hogy a születésekor minden ember mellé két őrző rendeltetik, az egyik a jobb válla felől, a másik a bal felől vigyázza. Az egyik a jóra tanítja, a másik bűnbe csábítja. Rajtunk áll, hogy melyiket választjuk, ám hogy mi volt a jóra és mi volt a bűnbe vezető döntés, csupán az utolsó pillanatban világosodik meg, amikor már nincsen visszalépés. Humor és mágia, pusztulás és megváltó szerelem különös fordulatai keverednek Kőrösi Zoltán új regényében.

Madách Imre - Az ​ember tragédiája
A ​tizenöt színből álló költemény első három színe (I. A mennyekben, II. A Paradicsomban, III. A Paradicsomból kiűzetve) és az utolsó szín (XV. A Paradicsomból kiűzve) keretbe foglalják a köztük lévő tizenegyet. Ezért az első három és az utolsó színre Keretszínekként vagy Biblikus színekként, míg a közrefogott tizenegy színre Történeti színekként szokás utalni. A Tragédia színeiben Madách (a lírai hős, Ádám, illetve kalauza, Lucifer szemén keresztül) végigvezet a biblikus és földi világtörténelem művészi szándékai szerint kiemelt és értelmezett „nagy pillanatain”, s látnia kell: az emberiség kiemelkedő alakjai új meg új eszmékkel, hanyatló s megújuló erkölcsi felbuzdulással küzdenek az emberiség tökéletesedéséért, a jobb sorsért, az mégis bukásból bukásba hanyatlik. A földi történelem vége pedig magának a Földnek és egyúttal lakóinak teljes tönkremenetele. Látomásai hatására Ádám úgy dönt, nem érdemes az életre és már-már eldobja azt magától; társa, a gyermekük megfoganását megjelentő Éva szavára, valamint az Úr biztatására úgy dönt – bár továbbra is kételyek mardossák – vállalja a küzdelmet, amit az egyes ember és az egész emberiség sorsának beteljesítése jelent.

Fónagy Iván - A ​mágia története
A ​misztikus kötet 1943-ban jelent meg először Szerb Antal előszavával, és már akkoriban is téma- és formabontó műnek számított! A „történet” a régi világ, a mágikus múlt, amikor még a homo divinans uralkodott, és nem vette át a helyét a homo faber, amelyiknek a valóság szabta a hétköznapjait. Ez a mítoszok és mondakörök földjének történetei, számos esetben az ezt megelőző időszak rejtett tudásának visszaadásai, amelyek egyszerre lenyűgözőek, ismeretlenek, a ma szemlélőjének, olvasójának kapu és kulcs a „nemtudás” birodalmába. Döbbenetes mélységek és távlatok, elsüllyedt civilizációk és kultúrák világa, a lélek mélyén szunnyadó nem emberi világ erői, ősvallások rítusai adják a kivételes munka gerincét, miközben bepillantást nyerhetünk a sötét középkorba is, az eretnekek és boszorkányok világába, ahogy a felvilágosodás utáni időszak rózsakeresztes és szabadkőműves történetbe is. Szerb Antal szavaival: „Mindazok a jelenségek, amelyek e könyv tárgyai, néha tragikus és megdöbbentő, néha bizony mulatságos kísérletek, hogy a másfajta ember világát visszaállítsák, hogy megtalálják újra az elveszített kapcsolatot a nem-emberi világ és a lélek mélyén szunnyadó nem-emberi, mert több-mint-emberi világ erőivel, kísérletek, hogy újraépítsék a nagy szivárványhidat, amely összeomlott az idők kezdetén.”

Márai Sándor - Füves ​könyv
Olyasféle ​ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult.

Covers_398189
elérhető
34

Leiner Laura - Késtél
Budai ​Rebeka élete tizenhat évesen fenekestül felfordult, amikor posztolt a barátja falára egy szemrehányó, egy szál gitáros dalt, a Késtélt. Azóta ő Bexi, aki immár a második lemezén dolgozik, a dal ugyanis óriási sláger lett és országos hírnevet hozott számára. Körte, a tetoválóművészből avanzsált menedzser épp egy tévés fellépést szervezett le a Pop/Rock sztár leszek! döntőjébe, ahol Beki a legesélyesebb versenyző duettpartnere lesz. Nagy Márk nemcsak az énekhangjával, hanem külsejével is belopta magát a női nézők szívébe, de Bekivel már nehezebb dolga lesz...

Lengyel László - Várszegi Asztrik - Beszélgetőkönyvecske
Katolikus ​püspök, szerzetes és szabadgondolkodó értelmiségi Magyarországon nem folytatott még párbeszédet életről és ha­lálról, emberről és Istenről, földi és égi világról. Ez a kicsiny beszélgetőkönyvecske talán egy botrány utolsó és a megértő kézfogás első jele. A pannonhalmi bencés főapát elfogulatla­nul és címét, rangját feledve, egyszerű emberként beszélgetett, miként én is azon igyekeztem, hogy előítéleteimet, beidegző­déseimet kizárjam ebből a beszélgetésből. A párbeszéd egyenrangú felek párbeszéde. Egyikünk se érezte annak szükségét, hogy a másikat kioktassa, megtérítse. Megér­teni akartuk egymás szempontjait, rezdüléseit itt az ezredfor­dulón. Elismertük a másik jogát a hitre és a nem-hitre... Tréfálkoztunk azon, hogy a főapát urat hogyan kísérti meg az ördög személyemben. Valójában párbajunk inkább a kóbor lovag és a befogadó szerzetes játéka. Ő játszott a bűn és erény, a fény és sötétség kockáival. Azután mindketten feldobtuk a tudás és tudatlanság gnosztikus kockáját. Egy szabályokkal rendelkező játékot játszottunk. Szórakoztatót, néha vérre me­nőt, de mindig becsületest. Szigorúan tiszteletben tartottuk a játékszabályokat. Ennek annál is inkább jelentőséget tulajdoní­tottunk, mert beszélgetésünk újra meg újra élethelyzeteket, er­kölcsi próbákat érintett - voltak-e, vannak-e és főként lesznek-e eligazító, betartható regulák?... Ez a könyv szabad könyv. A szabadság hatja át minden sorát. Várszegi Asztrik a II. Vatikáni Zsinat által megújult katolikus egyházat képviseli függetlenséggel és alázattal. Én felszabadult értelmiségi vagyok, annak minden előnyével és hátrányával. Másoktól nem várhatjuk el, nem követelhetjük, hogy felelőssé­get vállaljon elődeink hibáiért és bűneiért, de magunktól igen. Elvállaltuk ezt a felelősséget. Lengyel László

Covers_6079
elérhető
11

Bolgár György - Vágy
Titokzatos ​könyvet tart kezében az olvasó. Nem csak azért, mert a könyv szerzője egészen mást kínál nekünk, mint amire számítottunk volna. Nem csak azért, mert a vágy örökké megfejthetetlen, mégis örökké újabb és újabb felfedezésekre sarkalló témája az életnek és az irodalomnak. Nem csak azért, mert ilyen kíméletlen, néha brutális őszinteséggel, közönségességgel, szókimondással, ugyanakkor iróniával és fájdalommal ritkán nyúlnak a testi vágy, az erotika témájához. Nem csak azért, mert az író különleges és többféle úton-módon sodorja a szerelmi szálakat, egészen addig, amíg azok végül (magyar és francia) térben és (15 évnyi) időben össze nem érnek. Nem csak azért, mert a feleségről, a szeretőről és a férfiról szóló külön történeteket egy negyedik vonulatban - egypercesekkel - kommentálja. Nem csak azért, mert a szerelmi három- négy- és sokszöget a rendszerváltás fogja keretbe. Nem csak azért, mert a különböző helyzetből és szemszögből írt történetek elütő stílusa azonnal érzékelteti az olvasóval a házasság és a szeretői viszony egymástól annyira különböző, mégis egyforma bugyrainak feneketlenségét. És nem is csak azért, mert bár a könyv szerkezete első látásra bonyolult, a szöveg - vágyat keltve és magát kelletve - olvastatja magát. A Vágy modern magyar regény arról, hogyan küszködik, birkózik, küzd egymással férfi és nő. Nem bírnak egymással. Sírni és nevetni való egyszerre; reménytelen. Kész regény.

Simó Sándor - Franciska ​vasárnapjai
Az ​ismert filmrendező regényének hősnője azokban a bizonyos "ötvenes években" cselédsorban kerül a rendőrség, majd az ÁVH kötelékébe, lesz a kistarcsai női tábor fegyőre, annak felszámolásáig. Többszörös, történelmi jelentőségű fordulatok közepette is megmarad kötelességét teljesítő kisembernek, eszébe sem jut rákérdezni a látott szörnyűségek okaira, és a maga erkölcse szerint tisztességes is marad, legalább annyira, hogy végül, elhagyatva és hitében megcsalatva, szégyenkezni tud. Ettől már egyetlen lépés csak az önálló gondolkodás.

Varga Ferencné - Sző, ​fon, nem takács, mi az?
Kitaláltad ​már, mi az? És mit gondolsz, miért nincs csizmája a rókának? Nem baj, ha nem tudod, a választ megtalálod a könyvben. A találós kérdések nem csak a fejtörés öröméért érdekesek. Egyikük-másikuk olyan szép, akár egy népdal. A szórakoztató kötetet Varga Ferencné állította össze, és Bálint Endre vidám illusztrációi kísérik.

Szendi Gábor - A ​nő felemelkedése és tündöklése
A ​mű az evolúciós pszichológia nézőpontjából elemzi Nő és Férfi kapcsolatát. Bizonyítja, hogy ebben a férfiközpontúnak hitt világban valójában a Nő a titkos mozgató. A Nő a szervezője és egyben a fődíja annak a férfiak közt dúló, vérre menő viadalnak, amely érte folyik. Miközben a Nő gyengének tűnik, az Erő vele van, miközben vesztesnek tűnik, mindig ő az igazi győztes. A könyv fejezetei Nő és Férfi választásainak és kapcsolatának rejtett mechanizmusait írja le. Olyan kérdésekre keresi a választ: Miért vannak nemek, miért hal ki 10 millió év múlva a férfi? Mi a női szépség és mit vár a nő a férfitől? Mi a nő „A és B terve”, miért van annyi „kakukkfióka” a családokban? Mire jó az orgazmus, mi a szerepe az emberi szimmetriának? Miről árulkodik a mutató és gyűrűsujj arányunk, honnan sejthető, hogy Michelangelo Dávidja homoszexuális? És miért küzd annyi nő a meddőséggel, s hogyan csapja be a nőt a meddőségipar? A könyv zárófejezete a freudi életmű súlyos kérdéseit feszegeti, s bepillantást enged a pszichiáter és pszichológus szakmai szexuális visszaéléseibe is. A könyv olvasmányos, népszerű stílusban mondja el a legmodernebb tudományos eredményeket, de bőséges szakirodalmi hivatkozásokkal segíti a szakmai olvasókat is. Szendi Gábor leginkább szabad gondolkodónak szereti nevezni magát, akinek a legfontosabb érték az igazság és a szabadság. Változatos életútja arról tanúskodik, hogy a megújulásban és a változásban érzi jól magát. Programozó matematikusnak indult, majd filmíró lett, írásaiból három film is készült, majd pár év könyvkötés után a pszichológus hivatást választotta. Kutatóként az agy-lélek kapcsolata és az evolúciós pszichológia, gyógyítóként az életgubancok megoldása érdekli. Az igazság helyett a gyógyszeripari érdekek szolgálatába álló megélhetési tudományból kiábrándulva fordult a tudományos újságírás felé, céljának a hiteles tájékoztatást tartja. Ezért írta meg 2004-ben a bombaként robbanó leleplező tanulmányát, a Depresszióipart, majd 2005-ben az azonos című könyvét, melyek a gyógyszeripar és a pszichiátria veszélyes összefonódását tárták fel. Létrehozta „egyszemélyes” webszájtját, ahol cenzúrázatlanul mondhatja el véleményét. Mindezekért megtorlásként kutatói állásából elbocsátották, és a Magyar Pszichiátriai Társaság beperelte.

Szerb Antal - A ​Pendragon legenda
Egy ​fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja várába, és Mrs. Eileen St. Claire, egy csodálatos fiatal nő, titokzatos gyűrűt küld az Earlnek az ifjú tudóssal. Így kezdődik Szerb Antal egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektívregénye, amely a legendákkal teli, varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a képzelet szülte kísértetvilág a kor valóságos kísérteteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében.

Kollekciók