Ajax-loader

'kultúrtörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Csaba György - Csillagjóslás
A ​nem-tudható dolgok tudománya, Évszázadok kérdőjelei, Az asztrológia történetéből, Hogyan dolgozik az asztrológus? Állítsunk fel egy horoszkópot! A horoszkópok kiértékelése, Néhány érdekes horoszkóp, Az asztrológia és az igazság, A házszámítás menete.

Pásztor Ferenc - 100 ​nap nyeregben
Tiszteletreméltó ​célkitűzéssel indult útnak a Magyar Televízió "Pamír '69" expedíciója. Feladata az volt, hogy az expedíció tagjai a Szovjetunió hatalmas térségein felkutassák az ott élő öreg magyarokat, az első világháború hadifoglyaiból lett forradalmárokat, internacionalista harcosokat, az ötven év előtti küzdelmek még élő tanúit, hogy - mint a szerző írja: "a huszonnegyedik órában" - elbeszélgessenek velük, meghallgassák vallomásaikat. Magnetofon-szalagokra rögzítve vagy a jegyzetfüzet lapjain magukkal vitték azoknak a polgárháborús veteránoknak az üzeneteit és különféle megbízatásait is, akik annak idején visszakerültek hazájukba, de azóta is elevenen őrzik az igaz ügyért vívott csaták és a régi bajtársak emlékét. Pásztor Ferenc, a TV Híradó riportere és három tagú stábja járta végig a Teknőcnek keresztelt mikrobuszon a "nagyapák útjait". Harmincezer kilométert tettek meg Ukrajnától a közép-ázsiai Frunze városáig. Kalandos útjuk során érdekes emberekkel, ismeretlen ízekkel, tájakkal, népszokásokkal ismerkedtek meg. Meggyőződtek a szovjet emberek már-már legendás vendégszeretetéről. Megülték a híres kubányi kozáklovakat. Búvármaszkot öltve ismerkedtek a Fekete-tengerben a vízalatti világ titkaival. Ősi városok páratlan műemlékeit csodálták, forró sivatagok porát nyelték, míg végül a fáradságos út jutalmául magukkal hozhatták a Pamir hófödte csúcsáról elébük táruló pompás látványt. Tanulságos, szórakoztató, mindvégig élvezetes olvasmány Pásztor Ferenc közvetlen hangú útibeszámolója, melyet a tv-ben bemutatott filmsorozat alapján írt meg. Hol megnevettet bennünket sajátságos humorával, hol a torkunkat szorongatja a nem mindennapi találkozások bensőséges leírásával. A könyv mondanivalóját jól illusztrálják Zih Béla operatőr fényképfelvételei.

Kósa László - Szemerkényi Ágnes - Apáról ​fiúra
A ​népi kultúra nemzeti műveltségünk elválaszthatatlan része. Csakis bővebb ismeretének birtokában érthető meg igazán számos XlX-XX. századi magyar műalkotás. Ez a világos stílusban íródott könyv éppen arra vállalkozik, hogy olvasóját végigvezesse a népi kultúra legfontosabb területein. E több kiadást megért könyv ötödik kiadása a népi társadalomról szóló teljesen új fejezettel és a tudományos kutatások további eredményeivel kiegészítve jelenik meg. Eddig nem közölt vagy ritkán látható fényképekkel illusztrációs anyaga is felfrissült. A könyv helyet kapott a középiskolás tankönyvjegyzéken, néprajzi ismeretek tanításához és tanulásához ajánlott.

Candace Bushnell - Szex ​és New York
"Isten ​hozott az elveszített ártatlanság korában!... Első az önvédelem és a jó üzlet. Ámor meg elhúzhat a jó büdös francba." - Íme New York, Manhattan, a felső tízezer, a kulturális elit világa. A kivételezettek nemegyszer botrányos szexuális szokásairól most egy kívülálló rántja le falrengető humorral a leplet. A Candace Bushnell, angol újságírónő által írt, szellemes és brutálisan őszinte kötet bemutatja azt a manhattani réteget, akik csapatostul lepik el a partikat, bárokat, klubokat. A különböző történetekben a szerző saját élményeit, tapasztalatait osztja meg az olvasóval. Carrie, az ifjú írónő folyton rosszkor és rossz helyen keresi a szerelmet. Mr. Big, az iparmágnás egyik értelmetlen partnerkapcsolatból sodródik céltalanul a másikba. Samantha Jones, a negyvenes éveit taposó filmproducer a nők azon nemzedékéről mesél, akik egyetlen dolgot tanultak meg nagyon jól az életben: a szépség és a fiatalság múlandó. A "modellezők" csakis és kizárólag fotogén "dilis csajokkal" hajlandóak randevúzni és ágyba bújni. No meg a "biciklis bölcsészek", akik már jócskán benne járnak a korban, s közlekedési eszközükön kívül csak a hátizsákjukhoz ragaszkondnak nagyon.

Covers_323952
elérhető
12

Linor Goralik - Barbie
Ha ​Barbie körül minden olyan kétségbeejtő lenne, amilyennek sokan állítják, akkor életének bő fél évszázada alatt civilizációnkat már rég elnyelte volna a pokol; ha viszont minden olyan jó benne, mint ahogy mások állítják, az emberiség rég a mennybe ment volna. A magam részéről azt szeretném, hogy könyvem olvasója egy egyszerű premisszából induljon ki: Barbie dolgai nem jók, nem rosszak, hanem bonyolultak. S éppen ez a bonyolultság, üzenetének állandó kettőssége az, ami a babát oly roppant érdekes témává teszi.

Ross King - Leonardo ​és az Utolsó vacsora
Milánó, ​1496 – a negyvennégy esztendős Leonardo da Vinci ekkorra már híres arról, hogy elvállalt megbízatásait képtelen teljesíteni. De a Santa Maria delle Grazie-kolostor refektóriumában három év alatt mégiscsak befejezte az _Utolsó vacsorát_. Ez a freskó közel hét méter széles; Leonardo még soha nem próbálkozott ilyen irdatlan nagy felülettel, sőt a freskófestészet bonyolult, fizikailag is emberpróbáló technikájában sem volt semmiféle tapasztalata. Az _Utolsó vacsora_ több mint öt évszázad alatt az emberiség egyik legfontosabb és legimsertebb művészeti, vallási és kulturális ikonja lett. A művészeti csoda mögött azonban ott húzódik egy valóságos és mélységesen emberi vonulat; Milánó történelmének és Leonardo életének sorsdöntő fontosságú eseményei. Ross King könyve, a _Leonrdo és az Utolsó vacsora_ a mester Milánóban töltött öt esztendejét és a világ leghíresebb művészeti alkotásának megszületését eleveníti fel. Ross King (1962) kanadai származású író, kritikus, népszerű történeti-művészettörténeti ismeretterjesztő művek szerzője. A _Brunelleschi kupolája_ (2008), _Michelangelo és a Sixtus-kápolna_ (2010), valamint _Párisz ítélete_ (2012) című könyvei magyarul is olvashatók. A már jó ideje az angliai Woodstockban élő író jelenleg új könyvén dolgozik, mely Monet-ról szól.

Benedek Elek - Nagy ​magyarok élete
Benedek ​Elek 1905-ben hatalmas vállalkozásba fogott, meg akarta írni a magyar történelem és szellem nagyjainak 18 kötetre tervezett életrajzi gyűjteményét: 13 kötet el is készült a Nagy magyarok életéből, de a történelmi földcsuszamlás, a világháború megakadályozta az írót, hogy bevégezze a "nagy magyarok Patheonjának" fölépítését. E félbeszakadt, nagyratörő sorozat legszebb darabjait: Mikes Kelemen, Kőrösi Csoma Sándor, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Széchenyi István életrajzát veheti most kezébe az olvasó e válogatásban.

Tóth Béla - Szálló ​ígék lexikona
Mint ​a kötet címe is mutatja, Tóth Béla, a neves művelődéstörténész, író, újságíró arra vállalkozott, hogy összegyűjtse a híres szállóigéket, a híres emberekhez kötődő mondásokat. "A szállóigék eredetével és történetével foglalkozva - írja a szerző -, nemegyszer kellett régi közhiedelmeket lerontanom." Hatalmas munkával kutatta ki a szállóigék hiteles forrását, sokukról bebizonyítva, hogy sose mondta az az illető, akihez kötődik... Igazi kultúrtörténeti csemegét tart kezében az olvasó.

Vojtech Zamarovsky - Élő ​Olimpia
Vojtech ​Zamarovsky, az ókori világ vándorai és az emberiség múltjának szerelmese ezúttal az olimpiai játékok bölcsőjéhez, Olümpiába viszi el olvasóját. Hol feküdt ez a város, milyen sors jutott osztályrészéül a történelemben, mikor kezdett versenyjátékokat rendezni, milyen versenyszámban mérték össze erejüket az ókori atléták - megannyi kérdés, amelyet az író felvet és igyekszik megválaszolni a maga alapos tárgyismeretről tanúskodó s a legapróbb részletek iránt is érzékeny módján. A kérdések másik csoportja már a mai korra vonatkozik, hiszen Olümpia nem tűnt el a történelem süllyesztőjében, hanem ma is él és hat: a kolokagathiát, a testi és szellemi tökélyt állítja elénk eszményül, s arra int, ne forduljon elő még egyszer, hogy a háborúink miatt elhalasztjuk az olimpiát. A népszerű szerző legújabb könyvét a Los Angeles-i olimpiára való készülődés jegyében nyújtjuk át az olvasónak.

Márai Sándor - Fedőneve: ​Ulysses I-II.
Ahová ​most belépünk, az az emberi világ egyik legveszélyesebb térfogata, a történelem. ELSŐ KIADÁS. Ulysses Vasárnapi krónikája következik. Ulysses a magyar irodalom egyik legnagyobb élő reprezentánsának fedőneve. Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, hangzott föl először 1951. október 7-én, Münchenben. Márai az évek során (1967-ig volt a Rádió munkatársa) több száz felolvasást tartott, melyek közül az első időszakban a Vasárnapi krónika címmel jelzett sorozaté volt a főszerep. A cím emlékezés egyben a Pesti Hírlap nagy hagyományokkal rendelkező rovatára, melynek 1936-tól kezdve maga is gazdája volt több éven keresztül. Szerencsésebb népek nagyobb erővel fejlődtek, mi kérlelhetetlen erővel tudtunk megmaradni. Most is ezt műveljük. Ez a mi titkunk, egy nemzet titkos műfaja. És titkos fegyverünk az emlékezés. Mindez személyes, írói vallomása is: az odahaza egy osztály élményét, emlékeit felidéző Márai immár a száműzött sors egyik alapvető toposzába, a nemzetbe, annak is szellemi vonulatába kapaszkodik, amelyhez mindig is közelállónak tudta magát. 1954-ben tervbe vette a Szabad Európa Rádióban felolvasott jegyzeteinek kötetbe rendezését (Átfésülni, egy későbbi magyar kiadás céljaira, a rádióba írott felolvasásokat, Szól a kakas már címmel összeállítani egy ilyen kötetet), de elképzelése nem valósult meg. A Fedőneve: Ulysses tehát elsősorban az írói szándék megvalósulása, ugyanakkor egy sorozat nyitódarabja, mely gyarapítja, árnyalja Márai-tudásunkat, amikor a hidegháborús évek kibeszéletlen történeteivel szembesülünk a kötet lapjain: a berlini híd szimbolikája, az amerikai és szovjet befolyás alatt álló Európa kiszolgáltatottsága, a Rákosi-éra gunyoros arca, a bolsevista hatalomgyakorlás, Nyugat-Európa és a vasfüggöny, Andrássy út hatvan, kitelepítés és megtorlás, kultúra és szellemtörténet, irodalom kalodában; a politikai és közéleti író jegyzeteinek olvasásával az íróról alkotott képünk is egyre tisztábbá válhat, miközben páratlan kulturális panorámaképet kapunk a kettészakadt Európáról. Jelent-e valami újat e kötet a Márai-portréban? Úgy tűnik, hogy a felolvasások árnyalják az eddigi megállapításokat a hazáját gyűlölő emigráns Márairól, számos idézet jól példázza ezt. Egyrészt a féltés hangján szól az ország népéről, amely kiszolgáltatott a Szovjetuniónak és hazai lakájainak, másrészt történészi körképet ad a korról. Márai Sándor magyar író akart lenni, idehaza szeretett volna élni és dolgozni. Ez nem sikerült, de felolvasásai közreadásával a kassai polgár egy kicsit ismét hazaérkezett. Hallgassuk őt érdeklődéssel, nyitott füllel!

Dan Burstein - A ​Kód titkai
A ​könyv a Da Vinci-kód hátterében megbúvó rejtélyek nem hivatalos kalauza. Dan Brown A Da Vinci-kód c. bestsellere által felvetett és annak sikere kapcsán a közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdések köré csoportosított cikkeket, tanulmányokat, interjúkat, illetve autentikus szövegeket a szerző – szakszerű, mégis közérthető, olvasmányos stílusban. Színvonalas ismeretterjesztő munka, rendkívül gazdag tematikájú, az oknyomozó újságírás és a tényirodalom eszközeit tartalmazza. Az adott kérdés kapcsán a legszélsőségesebb nézeteket is felsorakoztatja. Dan Burstein neves amerikai újságíró, ezt megelőzően hat hasonló témájú kötetet adott már ki.

Benedek István - A ​tudás útja
Nehéz ​lenne meghatározni Benedek István könyvének műfaját. A természettudomány története az ókortól a 20. századig? A tudósok működésének bemutatása? Aligha - Az emberi gondolkodás legkiválóbb vagy legjelentősebb, legnagyobb hatású képviselőinek gondolkodásmódját igyekszik Benedek István írásai felfűzni, hogy elolvasása után az olvasóban megmaradjon a kép: ilyen utat tett meg az emberi tudás. Ez a könyv nem elégíti ki azt az igényt, hogy belőle mindenről részletesen olvassunk. De megtudjuk azt, hogy miként vélekedik a gondolkodásról, a természettudományos szemlélet alakulásáról a szerző. S persze közben magunk is végigjárjuk az utat nem aprólékos részletekben, inkább valahogy úgy, amint a kíváncsi turista végigszalad a múzeumok termein.

Covers_50279
elérhető
98

Spiró György - Fogság
Spiró ​György nagy fába vágta a fejszét, talán a legnagyobba. A dráma-, regény-, novella- és versíró szerző tizenkét éven át érlelte most megjelent regényét, mely végül közel nyolcszáz oldalasra sikeredett, miközben saját bevallása szerint sok mindent kihagyott belőle, ami még foglalkoztatta a témában. A téma a kétezer éves kereszténység, amely a nyugati civilizációt alapvetően meghatározza. Hőse az Uri nevű egyszerű, rövidlátó kisfiú, aki Krisztus megfeszítésének századában született. A kalandregénynek is beillő fejlődéstörténet az ő útján vezet végig: a római diaszpórában felcseperedett fiú különös módon tagja lesz a delegációnak, amely Pészahkor Jeruzsálembe viszi az adót, és ez a gyenge fizikumú kölyök Jeruzsálemen, Júdeán és Alexandrián keresztül vándorol, hogy aztán évek múlva visszajusson Rómába. Valahogy mindig többnek hiszik, így olyan kiváltságos helyzetekbe kerül, hogy együtt vacsorázik Pilátussal, a császárnak tolmácsol, de gyakran a legsanyarúbb számkivetettség a sorsa. Rengeteg kalandon keresztül okosodik és érik Uri, miközben az író kihasználja a lehetőséget, hogy véleményt mondjon a kis- és nagypolitikáról, a „császárváltogató korról”, amelyben semmi bizonyos nincs, csak az állandó változás és bizonytalanság, s amely a kifinomult olvasóban bizonyosan sok szempontból kísértetiesen rímel korunkra. Miközben vaskos olvasmány a Fogság, mindvégig lehengerlő humorral és bölcsességgel megírt, változékony, kalandokkal teli, gördülékeny olvasmány, amely nagyra vállalkozott, ahogy a nagy regények többsége. Hogy sikerült-e Spirónak átfogót, egyetemest alkotnia, majd eldöntik a vállalkozó szellemű olvasók.

Robert Maklowicz - Café ​Museum
A ​lengyel, örmény, magyar, ukrán és osztrák felmenőkre visszatekintő, 1963-as születésű Robert Makłowicz eleve sejtette, hogy a nemzeti hovatartozás kérdése régiónkban nem is olyan egyszerű. Ebben megerősíthették a szülővárosában, Krakkóban végzett történelmi stúdiumai, de meggyőződéses közép-européerré utazó- és főzőszenvedélye tették őt. Pályáját újságíróként, gasztrokritikusként kezdte. Kulináris utazásoknak szentelt televíziós műsora révén lett ismertté. Több mint tíz kötetet jegyez, írt szakácskönyvet és a lengyel riportiskola hagyományait folytató útirajzot. Érdeklődése olykor egzotikus tájak felé vezérli, igazi vadászterülete azonban az ezredfordulós Közép-Európa. Most vele együtt fedezhetjük fel a múlt ízeit és hangulatait, a félmúlt nyögvenyelős falatait a jelenben, a Tapolcán elfogyasztott kakasherepörkölttől a bécsi művészvilág törzshelyén, a Café Museumban tett viziten, az erdélyi tavaszban rendezett cujkás, juhtúrós pikniken és a magyar mangalicatoron át a Ferenc Ferdinánd utolsó utazását idéző boszniai és adriai kalandozásig. Recepteket ne keressünk a könyvben, de találhatunk ínycsiklandozó étel- és italleírásokat, sőt olyan kultúrtörténeti adalékokat is, hogy hol készült az első székelygulyás, és miért mondta a trónörökös, hogy egy Habsburg- gyomor nem akvárium. A felkészült szerző remek humorral osztja meg élményeit: csak megyek, amerre látok, egyre csak gurulok, mint egy biliárdgolyó a svarcgelb posztón, amit Közép-Európának nevezünk. Sok ilyen utazásban volt részem, olykor kiszámíthatatlan útvonalon haladtam, mint a kezdő játékos lökése után a golyó, olykor pedig nyílegyenesen célba találtam, mintha egy bajnok játszana. Néhány ilyen útról szól ez a könyv. - "Végig éhség gyötört, amikor ezt a könyvet olvastam: egyrészt az őrült ételleírások miatti fizikai éhség, másrészt a világ megismerésének éhe, amelyet olyan érzékletesen tár elénk Makłowicz. Ahogy olvastam a Café Museum-ot, azonnal meg akartam enni a szerző által oly nagy szakértelemmel és szeretettel bemutatott ételeket, és utána rögvest meg akartam mindent inni, aminek a megivásáról itt szó esik, de legszívesebben autóba ültem volna, hogy haladéktalanul felkeressem mindazokat a helyeket, amelyekről túl szerény terjedelmű művében Makłowicz megemlékezik. Szó sincs arról, hogy a szerző szakácskönyvet vagy útirajzot írt volna, ez a könyv ugyanis nemzetekről, társadalmakról és kultúrákról szól. A Café Museum-ban persze szó esik az étvágyról és a szomjúságról, de elsősorban Közép-Európa titokzatos világába nyit utat, amely sokkal összetettebb és különösebb minden képzelt világnál. Ebből eredeztetjük magunkat mi, közép-európaiak. Mert valójában nincsenek is igazi lengyelek, igazi szlovákok vagy magyarok, az igazi osztrákokról már nem is beszélve - csak igazi közép-európaiak léteznek. Olyanok, mint Robert Makłowicz." - (Krzysztof Varga)

Láng Benedek - Mágia ​a középkorban
Ho­gyan ​lehet mé­hek­ből te­he­net gyár­ta­ni, má­gi­kus esz­kö­zök­kel vá­ra­kat el­fog­lal­ni, kris­tály­gömb­bel an­gya­lo­kat idéz­ni, ta­liz­mán­nal sze­rel­me­se­ket szét­vá­lasz­ta­ni? Ho­gyan tud­juk imák se­gít­sé­gé­vel az egye­te­mi tan­tár­gyak anya­gát né­hány hét alatt el­sa­já­tí­ta­ni, és miért ér­de­mes egész­sé­günk meg­őr­zé­se ér­de­ké­ben kí­gyó­kat és bé­ká­kat fo­gyasz­ta­nunk? Miért ol­vas­tak kö­zép­ko­ri ér­tel­mi­sé­gi­ek, egye­te­mi pro­fesszo­rok, szer­ze­te­sek és ud­va­ron­cok ilyen kü­lö­nös té­mák­ról, és ho­gyan tud­ták az ol­va­sot­ta­kat ko­mo­lyan venni? Ben­nük volt a hiba, vagy ne­künk kel­le­ne ko­mo­lyabb erő­fe­szí­tést tenni, hogy meg­ért­sük őket? A mágia mint val­lás­tör­té­ne­ti, tu­do­mány­tör­té­ne­ti és szo­cio­ló­gi­ai ku­ta­tás tár­gya a tör­té­net­tu­do­má­nyok tel­jes jogú té­má­já­vá lé­pett elő. Ön­ál­ló disz­cip­lí­ná­ról van tehát szó, amely­nek meg­van­nak a maga ve­ze­tő tu­dó­sai, tár­su­lá­sai, pub­li­ká­ci­ói és fo­lyó­ira­tai, va­la­mint a maga nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­ái. Nem túl­zás azt ál­lí­ta­ni, hogy a nyu­ga­ti szak­iro­da­lom­ban a leg­je­len­tő­sebb fi­lo­ló­gu­sok, tu­do­mány-, fi­lo­zó­fia- és val­lás­tör­té­né­szek az utób­bi két év­ti­zed során egy­más után is­mer­ték fel a ta­nult mágia je­len­tő­sé­gét és az e té­ma­kör kí­nál­ta pers­pek­tí­vá­kat. Láng Benedek tudománytörténetet és tudománymódszertant oktat a BME Filozófia és Tudománytörténeti Tanszékén.

Benedek István - Az ​értelem dicsérete
Benedek ​István (1915 - 1966) író, orvos, orvostörténész. Az értelem dicsérete művelődéstörténeti tanulmány a 16-17. század gondolkodóiról.

Hámori Tibor - Piszkos ​Fred és a többiek...
"Egy ​ideig matatott az iratai között, majd hirtelen megremegett, megfordult és a titkárnő szinte megdöbbent megváltozott arcától, szemétől. - Félsz, Jenő? - kérdezte Magda. Felkapta a fejét és felháborodott hangon mondta: - Csak az nem fél, akinek nincs fantáziája!"

Polgár Ernő - A ​kultúrák eredete és ősképei
Bevezetés ​a mítoszok és szimbólumok világába

Gál György Sándor - Kánkán
A ​Kánkán kikötővárosok matrózkocsmáiból indult el diadalútjára. Először Marseille-t és Toulont vette be rohammal, aztán a fővárost: Párizst. Kánkán zengett a báltermekben és a kültelki mulatságokon, a főurak palotáiban és a kispolgár szerény szalonjában. Végül megjelent a színpadon is, rikoltozva, egy bacchanália vad bakugrásaival rémisztgetve és gyönyörködtetve a publikumot. Offenbach Orfeuszában nyeri el végső "udvarképes" formáját. S e pillanattól kezdve a Kánkán több, mint holmi szilaj, fékevesztett tánc. Különös jelképe a Második Császárságnak, az aranyborjú körül örvénylő körtáncnak, e különös birodalomnak, melynek falait, alighogy felemelték, máris a korrupció, a kegyetlen önkényuralom és a pénz titkos erői repesztették szét. III. Napóleon Párizsa fölött ott zúg hát a Kánkán. Magával sodró, őrjöngő, extatikus tánc. Ritmusába a Danse Macabre feszültsége. Egy birodalom zenéje ez, mely táncolva, rikoltozva, pezsgős poharat emelve a magasba indul el Sedan, az összeomlás felé. A Kánkán regénye nemcsak Offenbach életét mondja el, hanem egy egész történelmi korszakét is.

Tompa Andrea - Fejtől ​s lábtól
„…meg ​lehet, meg kell írni a ’87-es spirituális erő maradékának előzményeit és magyarázatát, a semmi máshoz nem hasonlítható erdélyi polgárság, az erdélyi urbanitás gazdag, sokszínű hagyományaival. Így született meg, Fejtől s lábtól címmel két orvos párhuzamos életrajza. Míg az első könyv, A hóhér háza egy magányos leány huszadik századvégi bildungsromanja, addig az új regény egy magányos férfi és egy magányos leány különös kettősét rajzolja meg száz évvel előbb. Felváltva beszélnek hozzánk: a Brassó közeli aljegyző fia és az enyedi zsidó kereskedő lánya. Kolozsvár olvasztótégelyében. Igen, lehetne e könyv romantikus példázat, de nem az. Hőseink első találkozásának emlékét kiradírozza az összeomlás, az új időszámításban mellékesen, véletlenszerűen sodródnak megint, mintegy először, egymás mellé. Az igazi nagy, szenvedélyes találkozás a tudásra és hasznos működésre szomjas lelkeké Kolozsvárral, a polgári Erdély kultúrájával, szellemi potenciáljával, a fejlődés igézetével. És ennek sodró energiáiból az országos traumák után is marad muníció. Egy szinte ismeretlen nyelven megszólaló regényt olvasunk, amelynek szerzője nem az almáriumban kutatja a családi múltat, hanem korabeli hírlapokban, színlapokban, tudományos értekezésekben, sebészek esetleírásaiban, fürdőorvosok tervezeteiben. Ezekben találja meg a válaszokat legszemélyesebb kérdéseire. Ha művelődéstörténész volnék, hangsúlyoznám, hogy Tompa Andrea hézagpótló munkát írt. Irodalmárként, a regény elbűvölt olvasójaként azonban az érett elbeszélőt, a poézisra fogékony megfigyelőt látom, aki fordított optikával dolgozik: nem egy mikrovilág nagyjeleneteit írja, hanem a történelem teátralitását fordítja le a napi teendők gesztusaira.” Reményi József Tamás „Mert száz esztendő azért biztosan kell, hogy kimenjen minden harag s düh, s olyasmi. S főleg, hogy azokkal menjen ki, kik tanúskodtak, s szemükkel látták a nagy összeroskadást s mindent, szomorúságot, haza vesztését.” TOMPA ANDREA író, színikritikus, Kolozsváron született, ma Budapesten él. Első könyve, A hóhér háza 2010-ben jelent meg a Kalligram kiadónál. 2013-ban megkapta a most alapított Békés Pál-díjat.

Szécsi Noémi - Géra Eleonóra - A ​budapesti úrinő magánélete (1860-1914)
Szécsi ​Noémi nőtörténeti blogja, a Halcsontos fűző kinőtte kereteit: a bejegyzések témái kibővítve és rendszerezve, szakmai szerzőtárs bevonásával most kötetben is olvashatóak. A szerzőtárs Géra Eleonóra történész, az ELTE Művelődéstörténeti tanszékének docense. Fedák Sári, Blaha Lujza, Jászai Mari, Beniczkyné Bajza Lenke, Jókai Mór udvartartása, a Feszty-szalon… A nőtörténetnek az a nagy korszaka, amelyben egy nő nem csak a szépségéről vagy a botrányairól híres, hanem művészként, tudósként is kitűnik, érvényesül, netán jól keres. Amikor pénzzé tudja tenni vagy befolyásra tudja váltani a tehetségét - a férfivagyonok és a férfikarrierek világában. A századfordulón a főváros diktálja a színpadi, az irodalmi és az öltözködési divatot. Kiállításokat rendeznek, szalonokat, iskolákat nyitnak. Egyre több fiatal lány szeretne Budapesten szerencsét próbálni. Itt játszódnak a regények, itt adják ki az újságokat, amelyekben egyre több a női szerző és a szerkesztő. A pesti lapok közlik a híreket és a pletykákat. Ezekben az újságokban jelennek meg a divat-tudósítások, amelyek hatására a vidéki lányok, asszonyok is Budapestről rendelik meg a kelengyéjüket, a kalapjukat, a báli ruhájukat és a társasági élethez szükséges egyéb kellékeket. A nők jogaiért folyó harcnak is Budapest a legfőbb színtere. A budapesti nők magánélete a századfordulón tehát már egyre inkább közügy. A kötet szerzői újságcikkek, regények, visszaemlékezések és levéltárakból előkerült magániratok alapján érdekesnél érdekesebb női sorsokat idéznek elénk. Két szólamban mesélnek nagy jelentőségű eseményekről - szerelmekről, eljegyzésről, tanulmányokról, házasságkötésről, terhességről, szülésről, tönkrement frigyekről, halálesetekről - vagy éppen olyan praktikus dolgokról, mint a háztartási költségvetés, az öltözködés, a cselédtartás, a gyermekgondok és a nyaralás.

Don Péter - Lovagias ​ügyek
A ​magyar írók és újságírók párbajainak krónikája az esetek sokaságával döbbenti meg a mai olvasót. Don Péter kultúrtörténész az 1834 és 1920 közötti korszak irodalmából és sajtójából gyűjtötte össze azokat a nevezetes párbajokat, melyeknek sértett vagy sértő résztvevői írók vagy újságírók voltak Kossuth Lajostól Gárdonyi Gézáig, Krúdy Gyulától Herczeg Ferencig. A karddal vagy pisztollyal vívott párbaj a konfliktusok elintézésének szinte mindennapos, ritualizált formája volt. Ezek a kétszemélyes magánháborúk folyamatosan dúltak béke idején, de a becsületbeli konfliktusok formalizált rendezésével, a felgyülemlő agresszió gyors levezetésének lehetőségével paradox módon őrizték is a békét.

Joel Levy - Elveszett ​kincsek atlasza
Az ​embereket minden korban izgatták a kincsvadászokról és az általuk talált rejtelmes, majd eltűnt kincsekről szóló történetek. E kötet feltárja a legértékesebb és legkülönlegesebb műkincsek sorsát Tutanhamon sírjától Dzsingisz kán mesés hadizsákmányáig. Az eltemetett arany-, ezüst- és drágakőkincsek mellett olyan műtárgyakkal is foglalkozik, amelyek tudományos vagy technikai jelentőségűek, mint az antiküthérai mechanizmus vagy a bagdadi elem; kulturális vagy vallási fontosságúak, mint a Lewis-szigeti sakkfigurák vagy a bamijáni Buddhák. Szó esik a mindmáig hiányzó kincsekről is a legendás szent Gráltól El Dorado gazdagságáig. A kötetben megtaláljuk a legújabb régészeti felfedezéseket, és megismerkedhetünk az archeológia legizgalmasabb kutatási módszereivel. E gazdagon illusztrált kötet nem hiányozhat mindazok könyvespolcáról, akik szívesen mélyednek el az ősi civilizációk rejtelmeiben.

Dworschák Ernő - Draveczky Balázs - Teázóknak ​való
"Az ​első csésze tea ajkamat és torkomat nedvesíti meg, a második megtöri magányosságomat, a harmadik csésze átjárja beleimet és rátalál néhány különlegesre az ötszáz kötetnyi írásjegyből. A negyedik csésze tea könnyű verítékezést okoz, - ekkor az élet minden igazságtalansága távozik pórusaimon. Az ötödik csészével megtisztulok; a hatodik csésze tea a tökéletesség birodalmába hív. A hetedik csésze - jaj, már nem bírom tovább!" Lu T'ung Tang kori költő

Borgos Anna - Nemek ​között
Milyen ​tüneteket produkáltak a huszadik század eleji hisztériás betegek és orvosaik? Kinek az önéletrajzát írta meg Gertrude Stein? Hogyan viszonyultak a szexualitáshoz Erdős Renée, Török Sophie vagy Lux Terka regényhősnői? Milyen történeteket hordoznak Csáth Géza és Jónás Olga, Hatvany Lajos és Kovács Júlia, Bródy Sándor és Fehér Judit kapcsolatai és művei? Mik voltak a századelőn a női testkultúra új útjai? Hogyan jelent meg Vay Sándor/Sarolta a korabeli irodalmi és pszichiátriai diskurzusban? Hogyan ábrázolta a leszbikusságot a háború előtti orvosi irodalom? Hol helyezhető el a biszexualitás a jelenkori szexuális identitások között? Vannak-e jellemző sajátosságai a kétanyás családoknak? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Borgos Anna új könyve, mely az elmúlt évek szerteágazó kutatómunkájának termése.

Fábri Anna - Magánélet ​Széchenyi István korában
A ​sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Umberto Eco - A ​tegnap szigete
A ​tegnap szigete afféle megtalált kézirat. Descartes-ból, Galileiből és Spinozából, Marinóból és John Donne-ból, Vermeerből, Arcimboldóból és mindenféle furcsaságokból összegyúrt, mégis szívgyönyörködtetően eredeti olvasmány. Egy barokk ifjúról szól, akit sorsa a spanyolok ostromolta Casale hős várvédőjéből szabadgondolkodó párizsi szerelmessé, majd a Bastille foglyává, Mazarin titkosügynökévé és végül déltengeri hajótörötté tesz. Végül? Hajótörése nem szokványos: "mióta világ a világ, alighanem egyetlen olyan képviselője vagyok emberi fajunknak, aki egy elhagyatott hajón szenvedett hajótörést” – írja a hajdani ifjú, Roberto de la Grive a lakatlannak tetsző hajón. A lakatlan hajó pedig egy szigettől (az "antipódus-délkör” vonalán túli legendás Salamon-szigettől?) nem messze horgonyoz, és minden földi jóval roskadásig meg van rakva, de ketrecbe zárt trópusi madarakon kívül egy lélek sincs rajta. Valóságos kísértethajó. Jobban mondva... Roberto egyre furább jeleit észleli egy titokzatos Másik nemkülönben titokzatos jelenlétének. Ki lehet az? A gyerekkorától a fantáziájában élő Hasonmás, aki miatt alkalmasint bajba, majd tengerre került? Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre választ kap az olvasó. A végső válaszokat azonban mintha a Tegnap szigete kínálná. Át kéne jutni. De hogyan? Roberto nem tud úszni. Vajon sikerül-e? A regényhős gyakorol, gyakorlás közben leveleket ír Szíve Hölgyének, emlékezik, és képzeleg. Végül úgy dönt, hogy a saját kezébe veszi sorsát. Ajtót nyit a Képtelenség Palotáján. Belép a tulajdon regényébe.

Fehér Tibor - Aquincumi ​lovas
1963. ​október 2-án Dunaújvárosban, a hajdani Intercisa helyén, egy lakótelep építésekor római kőkoporsóra bukkantak. A régészek megállapítják: a halott keleti ember lehetett. A szarkofág oldalán dombormű: két kis genius tartja lefordított fáklyáját. Ki volt a halott? Mikor élt? Miért és hogyan halt meg? Ezekre a kérdésekre ad választ Fehér Tibor új regénye, amelynek cselekménye a IV. század közepén kezdődik. A szerző biztos kézzel és alapos történelmi tudással vezet bennünket II. Constantinus, Julianus és I. Valentinianus római császárok birodalmába, felidézve a kor eseményeit, embereit. Hőseivel élünk a császárok udvarában, a szegények viskóiban és a gazdagok palotáiban. Megelevenedik a regény lapjain Aquincum, Intercisa, Róma, Athén, Konstantinápoly, Antiochia és több más város élete. Az intercisai szarkofágban fekvő Joriás egykori életét rekonstruálva kitűnően érzékelteti az író a hanyatló római birodalom utolsó évszázadának hangulatát, feszültséggel és ellentmondásokkal teli, véres, sötét korszakát.

Ismeretlen szerző - Séta ​a pesti Vármegyeházán és irodalmi barangolás Pest megyében
különleges, ​jubileumi év a 2009. esztendő, az államalapító Szent István királyunk által törvénybe vett megyerendszer, Pest Vármegye fennállásának 1000. évfordulója. A Pest Megyei Közművelődési Intézet e kiadvány megjelentetésével tisztelegni kíván nagy múltú megyénk kulturális értékei előtt. A kötet bemutatja a klasszicista Megyeháza épületének varázslatos titkait, majd irodalomtörténeti barangolásra invitálja az olvasót Pest megyébe, szakavatott krónikások vezetésével. (Ez utóbbi tanulmány szerzője Sin Edit, szakmai lektora Bihari József.)

Covers_50778
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Falak... ​és ami mögöttük van
Látták ​leomlani húsz éve, 1989-ben a berlini falat, ott voltak a Die Mauer helyén rendezett gigantikus The Wall Pink Floyd-koncerten, megmászták a kínai nagy falat, megdöbbentek az uniós falakon belülre vágyó félholt fekete-afrikaiak láttán Észak-Afrikában és a Kanári-szigeteken, értetlenül álltak a zsidókat és arabokat elválasztó ciszjordániai fal tövében, tisztelettel adóztak a kivándorló ősöknek a New York-i Szabadság-szobor melletti Ellis Islanden, lenyűgözve figyelték az emberiség első falfestményét az altamirai barlangban, felírták a nevüket Prágában a graffitivel borított Lennon-falra, porszemnek érezték magukat az egeket ostromló inka falak tövében… A HVG újságírói a világ számos pontján találkoztak ember építette határfalakkal, és munkájuk során legalább ennyiszer szembesültek láthatatlan falakkal. E kötetben három tucat fallal ismertetik meg az olvasót, városfalaktól birodalmi védfalakon át a ma is épülő ember ember elleni válaszfalakig. Van ezeknek az épített határoknak egy közös vonásuk: egyetlenegy olyan masszív válaszfal sem épült még a történelemben – bármit is tervezett az építtetőjük –, amely idővel le ne omlana. Térségünkben például a hírhedett berlini fal és a szabad mozgásunkat korlátozó vasfüggöny is ugyanerre a sorsra jutott. Ez az utóbbi, embereket és rendszereket elválasztó fizikai és virtuális fal húsz évvel ezelőtt tűnt el – amihez annak idején a maga módján hozzájárult az idén 30 éves HVG is.

Gaëtan Picon - Korunk ​szellemi körképe
Picon ​és tudós társai nemcsak arra vállalkoztak, hogy kiválasszák a jelenkor végtelen szellemi termeléséből a különösen fontos és jellegzetes szerzőket (pl. Bertrand Russel, Carl Jung, Claude Lévi-Strauss, T. S. Eliot, Albert Einstein, Robert Oppenheimer) s műveik különösen fontos és jellegzetes részleteit, hanem ezeket mélyenszántó magyarázó és összekötő szövegeikkel rendszerbe foglalták; a heterogén részekből szerves s a részeket kölcsönösen megvilágító egészet alkottak.

Nicolás Gorihsen - Dr. Hans Comelius - Bernd Helms - Mallorca
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók