Ajax-loader

'allegorikus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Covers_3000
elérhető
144

Paulo Coelho - Az ​alkimista
Paulo ​Coelho 1988-ban megjelent regénye, Az alkimista minden idők legnagyobb könyvsikere az író hazájában, Brazíliában, ahol eddig közel kétszáz kiadásban látott napvilágot. A spanyol pásztorfiú története - jelképes zarándokútja - arra ösztönöz bennünket világnézetünktől függetlenül, hogy merjünk hinni álmainknak, vegyük kezünkbe sorsunk irányítását, találjuk meg elrejtett kincsünket, ami csak a miénk, s közelebb van hozzánk, mint gondolnánk. Ez a legendás mű úgy lett világsiker néhány év alatt negyven nyelven, sok-sok millió példányban, hogy irodalmi értékét is mindenütt elismerték.

Alan Alexander Milne - Micimackó
​Réges-régen valamikor az ősidőkben, de legalábbis múlt péntek előtt, Micimackó az erdőben élt, saját kunyhójában. S ugyanebben az erdőben lakott a fontoskodó Nyuszi, a tudálékos Bagoly, a félénk Malacka, a sértődős Füles, Kanga, a kengurumama kicsinyével, Zsebibabával, no meg a vidám, ugrálós Tigris és persze mindnyájuk szeretett gazdája, Micimackó legjobb barátja: Róbert Gida. Ebben a mesebeli erdőben mindennap történik valami mulatságos vagy izgalmas esemény. Micimackó háborúságba keveredik a méhekkel, elefántfogásra indul barátjával, Malackával, s hőstetteiket szépen zengő versekben énekli meg. Sokszor bajba is keveredik, lévén ő egy Csekélyértelmű Medvebocs, de Róbert Gida, aki már nagy és okos - majdnem hatéves -, mindig mindent rendbe hoz. A hazánkban is hallatlanul népszerű két meseregény Karinthy Frigyes ragyogó fordításában, E. H. Shepard rajzaival jelenik meg újra.

George Orwell - Állatfarm
Orwell ​1943/44-ben írott műve - amelynek a szerző a Tündérmese alcímet adta - ténylegesen a sztálini korszak szatírája, a Lenin halálától a szovjet-német megnemtámadási egyezményig terjedő időszakban, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol farm - Mr . Jones Major-ja - a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát, és a maguk igazgatta Állatfarm-on élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd egyre jobban elkomoruló életüket. Az 1984 írójának már ebben a művében is nagy szerepet játszik a történelmi dokumentumok meghamisításának motívuma. Visszamenőlegesen megváltoznak, majd feledésbe merülnek az állatok hajdani ideológusának, az Őrnagynak eszméi, a Napóleon nevű nagy kan ragadja magához a hatalmat, és - természetesen mindig a megfelelő ideológiai magyarázattal - egyre zordabb diktatúrát kényszerít állattársaira. A kezdeti jelszó pedig - Minden állat egyenlő - érdekesen módosul... A könyvet Ralph Steadman egyedülálló rajzai illusztrálják.

E. T. A. Hoffmann - Az ​arany virágcserép / Scuderi kisasszony
A ​német romantika mindmáig nagy hatású elbeszélőjének varázslatosan szép fantasztikus kisregényében "Az arany virágcserépben" Anselmus, a félszeg diák a mindennapi életnél nemesebb és szebb közegben, a mesevilágban oldódik fel. Munkaadójának, Lindhorstnak és három lányának fantasztikus története a sejtelmes mesék forrásvidékén játszódik. Szalamandrák, kígyók vagy emberek ők? - kérdezheti az olvasó. Ki tudja ezt - a káprázatos kolorittal égő világ a lényeges, amelyben izzó szirmú virágok, pazar tollú madarak, zenélő szökőkutak és egyéb földöntúli csodák alkotják a környezetet. Anselmus megérti a madarak beszédét, övé lesz az arany virágcserép és Serpentina is. Ez a felhőtlen öröm és boldogságérzet a mese végén nem más mint a kötészetben, általában véve a szép emberi tettekben, alkotásokban, rejlő boldogság. A Scuderi kisasszony története reális időben és környezetben a Napkirály uralkodása idején játszódik Párizsban, középpontjában egy nemes lelkű idős irónővel. Madeleine Scuderivel és egy borzongató bűnügyi történettel. Fordulatos meseszövés, lebilincselő olvasmányosság és hajlékony stílus jellemzi a kisregényt.

Nathaniel Hawthorne - A ​lelkipásztor fekete fátyla
Nathaniel ​Hawthorne, A skarlát betű és A hétormú ház világhírű szerzője egyben az elbeszélés műfajának amerikai úttörője. Első kötetét folyóiratokban korábban már publikált írásaiból állította össze s tette közzé 1837-ben, ezért is lett a címe: Másodjára elmondott történetek. 1942-től 1846-ig Concordban élt egy régi paplakban. Ebben az ódon relikviákkal zsúfolt, varázsos levegőjű, mohlepte falú kőházikóban születtek következő kötetének - Mohák egy régi paplakról - elbeszélései: a cím azt hivatott jelölni, hogy ide, Concordhoz s a paplakhoz kötődnek, akár a moha a házikó falához. 1851-ben megjelent harmadik köttének a címét pedig egyik legderűsebb, legbájosabb miniatűr remekétől, A hóember című elbeszélésétől kölcsönözte. Hawthorne nemigen hasonlítható amerikai író-kortársaihoz. Idegenkedett a transzcendentalisták végtelen optimizmusától, az eredendően jó emberi természetet tagadva az egyetemleges bűnt és bűntudatot vizsgálta; az emersoni magabízást a másik oldaláról nézte, gőgként fogta fel és szedte darabjaira; a kialakulóban levő individualisztikus amerikai magatartással szembeállította "az emberiség mágneses láncolatát", a természetes, tiszta együvé tartozást; de szélsőséges karakterei, szituációi a romantikával se igen rokoníthatók, mert minden sorában ott érezzük a racionális hajlamú, az egyensúlyt "szív és fej között" megkeresni, megteremteni kívánó, a tanulságot józan fejjel mérlegelő lélekbúvár-művészt. Nem csoda, hogy kortársai közül kevesen voltak igazán jó véleménnyel róla - és az sem, hogy tehetségét Edgar Allan Poe ismerte fel a leghamarabb. Az idő jártával (s különösen századunkban) egyre bonyolultabbá váló emberi lélek belső mechanizmusát vizsgáló Hawthorne valóban "a ma írója". Életművének legjava most már a magyar olvasónak is rendelkezésére áll.

George Orwell - Animal ​Farm
Having ​got rid of their human master, the animals of Manor Farm look forward to a life of freedom and plenty. But as a clever, ruthless élite among them takes control, the other animals find themselves hopelessly ensnared in the old ways. Orwell's chilling story of the betrayal of idealism through tyranny and corruption is as fresh and relevant today as when it was first published in 1945.

E. T. A. Hoffmann - Az ​arany virágcserép
A ​múlt német írói és költői közül csak nagyon kevésnek jutott osztályrészül, hogy műve ösztönző és termékenyítő erőként hatoljon be más irodalmakba, idegen kulturális közegben gyökerező alkotások ihlető forrásává váljék. E. T. A. Hoffmann egyike volt ezeknek a keveseknek: Goethe és Heine mellett az egyetlen német író, akinek hatása térben és időben egyformán hosszan gyűrűző, széles körű és maradandó is. A világirodalmi hatású író szerény és szűk keretek közé szorított élete két szférában zajlott. A polgári életben jól képzett jogász és lelkiismeretes tisztviselő volt, művész mivoltában viszont a romantika univerzális művészideáljának megtestesítője: ügyes kezű festő, kitűnő muzsikus, jó zeneszerző s mindezek mellett a német romantikus irodalom egyik legeredetibb tehetsége. Polgári foglalkozásánál fogva maga is beletartozott józan, prózai, fantáziátlan filisztervilágba, művében viszont a hétköznapok szürke valóságát átvilágító, varázslatos, érzék feletti világot teremtett. Ez a kettősség mindvégig meghatározója marad Hoffmann írásművészetének, amely a realitásban éppúgy otthon van, mint a képzelet tündérországában.

Covers_318590
elérhető
17

Sun-Mi Hwang - Rügy
Van ​egy nő. Anyává szeretne válni. Lehet bármi erősebb ennél a vágynál? Az évtized legmeghatóbb történetében Sun-mi Hwang az anyai önzetlenség és áldozatvállalás olyan mélységeibe vezeti az olvasót, ahová író nem merészkedett korábban. Ismeretlen tartomány. Pedig minden nő ebben a tartományban él, aki valaha gyermeket hozott a világra. Anya az, akinek minden tette a gyermek boldogságában nyer értelmet, aki testét-lelkét adja a belőle lett másik életért. Szeret, erőt mutat, amikor arra van szükség, és gondolkodás nélkül adja akár az életét is, amikor eljön az idő. Hwang Sun-mi egyszerű eszközökkel mesél egy tyúkról, aki megszökik ketrecéből, és mindenét feláldozza egyetlen utódjáért - egy kiskacsáért.

E. T. A. Hoffmann - Az ​arany virágcserép / A homokember / Scuderi kisasszony
A ​német romantikus irodalom képviselője ebben az írásban a 20. sz.-i szürrealista irodalom legjobb képviselőit is zavarba ejtő témával lepi meg az olvasót ebben az írásban. A meghökkentő történet azonban sejtetni engedi az író lelkében dúló poklot, a tébollyal küszködő ember szenvedéseit. A levélregény első darabja Nathanaeltől származik, aki barátjának s egyben mostohatestvérének számol be gyermekkorának nyomasztó látomásairól. Ezzel szeretné magyarázatát adni minapi érthetetlen viselkedésének, amikor is egy barométerárust látszólag indokolatlanul durván lehajított a lépcsőn. A látomások még gyermekkorában kezdődtek, édesanyja meséje hívta elő őket. A mese a Homokemberről szólt, aki esténként gyermekek arcába homokot szór. Ezt érzik, amikor elálmosodnak, amikor úgy érzik, hogy leragad a szemük. Nathanaelben egyre inkább megnőtt a Homokembertől való szorongás, de egyben a kíváncsiság is. A dajka hátborzongató meséje csak alátámasztotta Nathanael gyanúját: a Homokember nem ártalmatlan, mesebeli lény, hanem a valóságban létező szörny.

Richard Bach - Jonathan, ​a sirály
Jonathan ​számára a repülés nem a zsákmányszerzéssel egyenlő - célja magának a repülés szépségének a megélése, amely a tökéletesedés útjának is tekinthető. Tökéletesen akar repülni, ezért folyamatosan gyakorol, igyekszik megismerni képességeit és azok határait. Ennek érdekeben még a kiközösítést, a magányt is vállalja. Minden értelemben felfelé törekszik, s a dimenzióhatárokon átívelve megéli, hogy a halál nem megsemmisülés, hanem valójában út az egyre teljesebb és tágasabb valóságok felé. Tökéletesedni - ezt tartja a sirály (és az ember) legfőbb feladatának. Amikor pedig eléri ezt a célt, rádöbben, hogy a tökéletességnek nincs értelme, ha kizárólag csak a sajátja. Ezért visszatér a rajhoz, amely kivetette magából, majd megnyeri és tanítani kezdi a fiatal madarakat. Arra, hogy repülni szép, és arra, hogy fölfelé kell törekedni. Bennünket, embereket pedig arra, hogy soha ne adjuk alább, mint ő, Jonathan, a sirály.

Szathmári Sándor - Gépvilág ​és más fantasztikus történetek
Szathmári ​Sándor, a Kazohinia írójának novelláskötetéről írja Keresztury Dezső: Szathmári munkáiban a tudományos képzelet kalandjai - amelyeket egyébként egy jól tájékozott s mérnöki pontossággal szerkesztő író mesél el - mindig valami "kaland-fölötti" eszméről, érzésről szólnak. Az olvasó nyilván elgondolkodik e novellák tanulságain is. Ezek - s ez Szathmári szépírói érdeme - nem lógnak ki a történetekből, mint a régi szentek szájából az írt szalagok, hanem a felidézett életanyagból világítanak elő. Olyan életbölcselet összetevőiként, amely némi kesernyés rezignációval ábrázolja, értelmezi ugyan az emberi élet tényeit, de keserűsége nem a végső, reménytelen kiábrándultságé, hanem azé az értelmen túli bizalomé, amely Madách Tragédiájának eszmevilágát is - egyébként Szathmári nagy sugalmazóját - átlendíti a lét abszurditásának vízióin.

Varga Vera - Az ​üveg jelentése
Az ​üveg története csaknem egyidős az írott történelemével. Az eddig ismert legrégibb, több ezer éves üvegtárgyra Mezopotámiában bukkantak a régészek. Az üvegkészítés innen Egyiptomba jutott, majd Egyiptom után a Római Birodalomban is elterjedt, ahol az előállítás technikáját már olyan magas fokra fejlesztették, hogy művészi tárgyak elkészítésére is alkalmassá vált. A Római Birodalom bukása után a középkori Európában a gótikus üvegfestmények kivételével az üvegművesség háttérbe szorult, és csak a 16. században Itáliában, elsősorban Velencében éledt újjá - felélesztve az antik hagyományokat. A velencei, gyémántheggyel karcolt csipkeszerű díszítményekkel ellátott dísztárgyaknak a 16. század végén csakhamar vetélytársa akadt: Csehországban sikerült előállítani a metszésre alkalmas színtelen üveget, s a cseh és sziléziai német mesterek ún. kristálymodorú megmunkálásával az üveg hódító útjára indult. Az üvegserlegek és -tálak előbb a főúri palotákba, majd a polgári otthonokba is eljutottak. A 19. században a bájos biedermeier, empire fürdőkúra- és emlékpoharak uralták a szalonokat, majd lassan átadták helyüket a reprezentatív historizáló és szecessziós üvegtárgyaknak: Emil Gallé álomszép maratott réteges vázáinak, Louis Comfort Tiffany aranyos, szivárványfényben ragyogó lüszteres dísztárgyainak vagy, hogy hazai példákat is mondjunk, Pantocsek Leó irizáló kancsóinak, Sovánka István elegáns alkotásainak, Róth Miksa lenyűgöző üvegfestményeinek. Az üveg napjainkban is megőrizte fontosságát az iparművészetben, megtartotta kedveltségét otthonainkban és középületeinkben, ünnepeinken és mindennapjainkban. Kötetünk az Iparművészeti Múzeum világviszonylatban is gazdag üveggyűjteményének legszebb, 19-20. századi darabjait mutatja be a gyűjtemény vezetőjének értő kalauzolásával. S miközben elgyönyörködhetünk a régi korok és a modern idők műveinek bámulatos technikájában, művészi szépségében, megismerkedhetünk az üveg történetének néhány nagy korszakával és mélyebb jelentésével is.

Silo - A ​Föld emberivé tétele
Nem ​meglepő, hogy e változó időkben népszerűvé válik „egy másfajta gondolkodásmód meglelésének" elve. Mivel minden felgyorsult, villámgyorsan kell gondolkodnunk. Amiben tegnapig úgy hittünk, mintha a megváltozhatatlan valóság lenne, ma már nem az. Így tehát nem gondolkodhatunk saját tájunkból kiindulva, ha az nem válik dinamikussá és egyetemessé, ha nem szerez érvényt minden ember számára. Meg kell értenünk, hogy a „táj" és „tekintet" fogalmak szolgálatunkra lehetnek abban, hogy segítsük ezt a meghirdetett „új gondolkodásmódot", melyet az egyetemesedés egyre felgyorsuló folyamata megkíván. A _Föld emberivé tétele_ három költői prózában megírt alkotást foglal magában. Azonban valamennyi határozottan eltérő a szóban forgó témát és a szerző megszabta irányt illetően. „A belső tekintet" megismertet az allegóriák mély, szinte álomszerű világával és az emberi lény véget nem érő belső háborgásával. „A belső táj" a valóság egy olyan megismeréséhez vezet, melyet a természeti és társadalmi világ ösztönöz. „A belső táj" magába olvaszt és semlegesít olyan ellentmondásokat, melyek feloldhatatlannak tűnnek. Végül „Az emberi táj" aprólékosan elemez olyan témákat, mint a nevelés, a történelem, az ideológiák, az erőszak, a törvény, az állam és a vallások. Silo e szövegeinek mindegyikében megtaláljuk gondolatvilágának azon alapvető vonulatait, melyeket a _Vezetett Élmények_ és a _Hozzájárulások a gondolkodáshoz_ című művekben fejteget tovább.

Illyés Gyula - Rózsa ​és Ibolya
Magyar ​népmese Illyés Gyula feldolgozásában Sinkó György gyönyörű illusztrációival

Daniel Defoe - A ​teljes nagy Robinson
Robinson ​Crusoe yorki tengerész élete és csodálatos kalandjai A nagy Robinson Defoe eredeti alkotását tartalmazza, amelyben maradéktalanul szerepelnek a kalandos, érdekfeszítő részek. Maga a Robinson-történet valódi, megtörtént eseményeken alapul. 1704-ben Harding kapitány egy engedetlen matrózát Alexander Selkirket kitette a csendes-óceáni Juan Fernandez-szigetek egyikére, ahol a tengerész öt évig teljesen egyedül élt és 1709-ben Rogers kapitány vette fel hajójára. Selkirk magányos életének érdekes eseményei indították Defoet a Robinson megírására. Defoe Robinsonja azonban nem a Juan Fernandez-szigetek egyikén éli magányos életét, hanem az Atlanti-óceán dél-amerikai partjainál, Trinidad közelében egy kis szigeten veti partra a tenger. Csupán az akkori idők közlekedési viszonyai miatt esett olyan távol a művelt világtól, hogy 28 éven át teljesen egyedül kellett megküzdenie az élet minden problémájával. Ez a könyv nemcsak Robinson magányos szigetéletének leírása, hiszen előtte is, utána is egész sereg csodálatos kalandon megy keresztül, és a megpróbáltatások ellenére is ember marad. Ez az, ami megkülönböztetett helyet biztosít Robinsonnak és írójának a világirodalomban. A Robinson az emberiség talán legolvasottabb műve lett.

Alisir Nevái - Ferhád ​és Sirin
Alisír ​Nevái (1441-1501) a klasszikus török költészet legnagyobb alakja, a keleti reneszánsz századában írta halhatatlan műveit. Közép-Ázsia költője volt, e hatalmas térség kultúrájának középpontjában, ahol irániak és törökök, arabok és indiaiak, kínaiak és görögök éltek együtt. Nevái ó-üzbég (csagatáj) nyelven alkotott, munkásságával elősegítette, hogy az üzbégek önálló nemzetté váljanak a török nyelvű népek kiterjedt családjában. Legszebb elbeszélő költeménye, a Ferhád és Sirin, a legyőzhetetlen szerelem csodálatosan költői emléke. Az ősi és sajátosan keleti témát számos nagy költő dolgozta fel a perzsa költészetben is, a legegyénibb s legmaradandóbb módon azonban Nevái formázta meg a két szerelmes, Ferhád és Sirin híres történetét. Kötetünket Alisír Nevái műveihez készített XV-XVI. századi miniatúrák színes másolatai díszítik.

Mándy Iván - Álom ​a színházról
Az ​Író színdarabja bemutatására készül. S eközben nyomasztó, különös álmok gyötrik. Szorong, hogy el találja mulasztani a bemutatót. Hogy nem lesz közönség. Hogy egyáltalán előadás sem lesz...S mialatt a rendezővel együtt helyszíneket keres, szereplők után futkos, különös kalandokban lesz része. Álombeli kalandokban persze.Néger nagyapót játszik egy eszpresszóbeli, furcsa színielőadáson, s a játék szívszorítóan komollyá változik...Zsókával, a meghalt színésznővel indul süteményt és tejszínhabot vásárolni, és megismerkedik egy bigott főpincérrel...Versenyt úszik valami nagy, titokzatos vízben Bélával, darabja rendezőjével; Süddeutsches Theater meghívását várja; megkéri Dragonics Teréz kezét; jegyet vált a halottak színházába; hátán cipeli a nagy Liszauert, az Árusok Terének veteránját...De mindig, mindenhova későn érkezik.

John Bunyan - The ​Pilgrim's Progress
The ​Pilgrim's Progress has been printed, read and translated more often than the Bible. People of all ages have found delight in the simple, earnest story of Christian, the Pilgrim. The events seen lifelike; they follow each other rapidly and consistently. John Bunyan was born in 1628 in the village of Elstow, England. His father was a tinker, a lowly occupation. Nevertheless, his father sent him to school to learn both to read and write. In 147 Bunyan married an orphan who was a praying Christian. She led her husband to the Lord, and he was baptized. Bunyan soon began to preach, but was arrested and thrown into prison for preaching without receiving permission from the established church. He remained there for twelve years, during which time he wrote this book. The reading of The Pilgrim's Progress can be not only a pleasurable experience, but a life-changing one, as well.

Jan van Rijckenborgh - Johann Valentin Andreä - Rózsakereszt ​Krisztián Alkémiai Menyegzője I-II.
___Az ​emberiség ősidők óta vágyik a tökéletes életre. Ez a könyv megmutatja az ehhez a magasságos élethez vezető utat. ___Az emberiség történelmében bizonyos időközökben - leplezetten ugyan - de mégis megközelíthetővé teszik ennek az útnak a rejtélyeit a megfelelő ismeretekkel rendelkező csoportok, többek között a klasszikus rózsakeresztesek a harmincéves háború előtti időkben a XVII. században, amikor ez a mű először látott napvilágot. ___Úgy látszik, most jött el annak az ideje, hogy erről a rejtélyről eltávolítsák a számtalan leplet és megmagyarázzák az erre érett emberiségnek. ___Jan van Rijckenborgh, az Arany Rózsakereszt Szellemi Iskolájának vezetője több, mint húsz ilyen művet alkotott, hogy az utat a legkülönbözőbb szemszögekből világítsa meg az igazságot kereső ember számára. Könyveit a Lectorium Rosicrucianum Európa különböző városaiban rendezett konferenciáin és találkozóin tartott előadásai anyagából állították össze.

E. T. A. Hoffmann - Fantáziadarabok ​Callot modorában 2.
A ​magyar Hoffmann-kiadás második köteteként megjelent Fantáziadarabok Callot modorában II.-vel a Cartaphilus Kiadó új fordításokban közli az eredeti, először 1814/1815-ben négy, majd még Hoffmann életében másodszor, 1819-ben, két kötetben megjelent összes fantáziadarabot.

E. T. A. Hoffmann - Fantáziadarabok ​Callot modorában 1.
A ​szerző első gyűjteményes kötete: novelláival, meséivel, zenei elmélkedéseivel. A címben szereplő Callot egy francia grafikus-rézkarcoló művész, aki egy időben igen népszerű volt, és munkássága erősen hatott Hoffmannra. A kötet tartalmazza a Gluck lovag című fantasztikus elbeszélést is, amely a zeneszerző Gluck szellemét Hoffmann korának Berlinjébe idézi meg, hogy szembesítse a siralmas nyárspolgári ízléssel.

Manfred Kyber - A ​kis Veronika három lámpása
A ​történet egy házban és bővebben egy kis észak-német, baltikumi faluban játszódik, ahol több nemzedék óta lakik Veronika családja. A kezdetben pár éves kislány tisztánlátása révén bepillantást nyer a ház körüli kert flórájának és faunájának hétköznapi ember számára nem felfogható, asztrálvilági életébe; megismerkedik bogárral, rigóval, sünnel, tündérekkel, szellemekkel és végül saját őrangyalával. Aztán eljön a pillanat, amikor - mint minden gyermek - elveszti az asztrálsík iránti érzékenységét és csak nyomokban marad meg észlelési képessége. Találkozik egy régi rokon itteni és túlvilág között bolyongó szellemével és megváltozott tudatállapotban visszaemlékszik néhány korábbi testetöltésére. Végül meghal és megszabadulva a fizikai test okozta korlátoktól, felismeri igazi helyét és küldetését. A könyv igazi értékei nem a cselekményben rejlenek. Nagyon színesen ábrázolja az egyes jellemeket - akár állati, akár emberi alakba öltöztetve, mint például a macska, illetve a nagynéni alakjában, de ami sokkal megkapóbb, az a mély humánum, amivel mindezt teszi.

E. T. A. Hoffmann - Az ​arany cserép
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fáy András - Fáy ​András meséi és allegóriái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karl Gjellerup - A ​zarándok Kámanita
Gjellerup ​legendás regénye, »A zarándok Kámanita«, a buddhizmus gondolatát és a régi India életét ismerteti meg velünk. Manapság a Nyugat fokozódó érdeklődéssel fordul a távoli Kelet, elsősorban India felé. A legkiválóbb gondolkodók a Kelettől remélik azt a szikrát, mely a Nyugat teóriákba fulladt filozófiáját új lángra lobbanthatja; a művészet már régóta felvette a keleti hatásokat; az írók és költők pedig nemcsak témáért, de belső tartalomért, ideákért is elzarándokolnak gondolatban India földjére...

Guillaume de Lorris - Jean de Meun - Rózsaregény
A ​két 13. századi szerző olyan szerelmi kézikönyvet hozott létre, amely nemcsak a következő századok Franciaországában, hanem szerte Európában a legnépszerűbb olvasmányok egyikének számított. Betekintést ad e korszak szellemi életébe, és ismerete nélkül a középkorról alkotott elképzelésünk nem lehet teljes. Szerb Antal így ír róla a Világirodalom történetében: "Guillaume de Lorris még tiszteletben tartja az udvari szerelem konvencióit, de mint intellectuelhez illik, nem lírában vagy epikában ábrázolja, hanem meg akarja írni a szerelem tankönyvét, allegóriába öltöztetve ... Jean de Meun a szerelmi allegóriát arra használta fel, hogy keretei közt kifejtse életfilozófiáját, amely sarkalatos ellentéte annak, amit általában középkorinak szoktunk tartani: Jean de Meun a természetes élet híve; a gazdagok, a fényűzésben élők éppúgy vétenek a természet ellen, mint a szűzies szerelmesek, a szerzetesek és a szentéletű asszonyok, mindazok, akik az egyetemes mulandóság ellen nem harcolnak a fajfenntartás szolgálatában." A Rózsaregény rendkívüli sikerét és népszerűségét egyrészt a több mint 300 fennmaradt kézirata, másrészt azok a verses és prózai változatok tanúsítják, amelyekben egészen a 17. századig a francia költők több-kevesebb sikerrel megkísérelték "újrakölteni". Magyarországon eddig csak kisebb részletek láttak napvilágot a műből Illyés Gyula, Justus Pál és Mészöly Dezső fordításában. Rajnavölgyi Géza ihletett, az eredeti mű költőiségével egyenértékű és árnyalt, élvezetes nyelven készített fordításában immár a két ófrancia szerző teljes Rózsaregényét olvashatja magyarul a középkori francia költészet legszebb alkotásai iránt érdeklődő olvasóközönség.

Thomas Ligotti - Teatro ​Grottesco
This ​collection features tormented individuals who play out their doom in various odd little towns, as well as in dark sectors frequented by sinister and often blackly comical eccentrics. The cycle of narratives that includes the title work of this collection, for instance, introduces readers to a freakish community of artists who encounter demonic perils that ultimately engulf their lives. These are selected examples of the forbidding array of persons and places that compose the mesmerizing fiction of Thomas Ligotti.

E. T. A. Hoffmann - Der ​goldene Topf
Anders ​als es die Mode jener Zeit nahegelegt hätte, hat E.T.A. Hoffmann sein ›Mährchen aus der neuen Zeit‹, so der Untertitel vom ›goldenen Topf‹, in die Alltagswelt verlegt. Dieser Kunstgriff einer Phantasiegeschichte, die, »[f]eenhaft und wunderbar aber keck ins gewöhnliche alltägliche Leben tretend«, seine Gestalten ergreift und sie zu Grenzgängern zwischen nüchterner und phantastischer Welt macht, bestätigt den literarischen Rang des Kunstmärchens: Weder greift es die Form des Volksmärchens auf noch versteigt sich der Autor in Bildwelten fern jeglicher Realität. Das Einbrechen des Phantastischen in den Alltag hat sich als angemessenes Mittel erwiesen, amüsante wie verstörende, ja bisweilen sogar beklemmende Spannung zu erzeugen. Reich an intertextuellen Bezügen und musikalischen Anklängen ist ›Der goldene Topf‹ selbst vielfache Inspirationsquelle für Literaten, Musiker und Illustratoren geworden.

George Orwell - Állati ​gazdaság
Eric ​Arthur Blair (George Orwell) 1903-ban született Indiában, ahol apja a Civil Service munkatársaként dolgozott. Családja pár év múlva hazaköltözik Angliába, s a cseperedő Eric már itt kezdheti meg tanulmányait. 1917-ben szülei beiratják a rangos Eton College-ba, ahol tehetségét különféle diáklapok írásában és szerkesztésében próbálgatja. 1921-ben elhagyja az iskolát, s a következő évben belép a Burmai Birodalmi Rendőrség kötelékébe. Hat esztendőt tölt Burmában, mélyen meggyűlöli a gyarmattartó rendszert, leszerel és visszatér Európába. Távol-keleti élményeit írja meg első - egyetlen nálunk is megjelent - könyvében, a "Burmese Days"-ben. (Tragédia Burmában, Bp. 1948) A válság esztendeit Párizsban és Londonban vészeli át csavargók és nyomorgó kisemberek negyedeiben súlyos nélkülözések közepette. /Erről vall irodalmi aszociográfiája, az 1933-ban megjelent megromlott egészsége miatt csakhamar kénytelen feladni. Egy hamsteadi könyvkereskedésben biztositani magának. 1936-ban bejárja Lancashire és Yorkshire munkanélküliség-sújtotta vidékeit, s útjáról megdöbbentő riportkötetben számol be "The Road to Wigan Pier" címmel. Személyes tapasztalatai radikalizálják társadalomkritikáját, politikailag független szocialistának vallja magát. Számos értelmiségihez hasonlóan így kerül a spanyol polgárháborúba, önkéntesként harcol a köztársaságiak oldalán, súlyosan megsebesül, s kishíján maga is ott marad a kommunisták és a Franco-gárdisták gyilkos harapófogojában. E tragikus helytállás dokumentuma a "Homage to Catalonia". A második világháború alatt belép a Home Guardba, 1940-től három éven át a BBC keleti adásainak munkatársa. Hamarosan a Tribune közismert kommentátorává válik. Ujságíró pályafutását haditudósítóként folytatja a nagytekintélyű Observernél, majd a Manchester Evening News állandó szerkesztője lesz. Ekkoriban írja két politikai allegóriáját, az "Animal Farm"-ot és a "Nineteen Eighty-Four"-t. E két írói remek méltán szerzett nevének világhírt, s azóta is nemzedékek ABC-je maradt a bolsevik diktatúra természetéről. A háborút követően az író tüdőbetegsége mindinkább elhatalmasodik. Utolsó éveit már szanatóriumban tölti. 1950-ben, ötvenhat éves korában éri a halál. Ez a kötet magyarul először Budapesten, 1984-ben, a nemzetközi Orwell-évben látott napvilágot, az AB Független (szamizdat) Kiadónál, tisztelgésül az író szellemének.

Rudolf Steiner - Johann Valentin Andreae - Christian ​Rosenkreutz kémiai-menyegzője, 1459. év / Christian Rosenkreutz kémiai menyegzője / A rózsakeresztes kereszténység
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hugo von Hofmannsthal - Jedermann
›Jedermann‹ ​ist neben dem ›Rosenkavalier‹ Hugo von Hofmannsthals populärstes Werk. Millionen haben ›Das Spiel vom Sterben des reichen Mannes‹ auf dem Domplatz von Salzburg und anderswo gesehen, Hunderttausende das Stück gelesen. Mit diesem Werk hat sich der Wunsch des Dichters nach Volkstümlichkeit erfüllt: nach dem »Spiel vor der Menge«, nach einer Kunst, die das Trennende von Gesellschaftsklassen und Bildungsstufen aufhebt und zu allen spricht. Diese ernste Volkstümlichkeit ist weder künstlich noch naiv. Wie immer bei Hofmannsthal eröffnen sich auch hier Perspektiven der Weltliteratur: Jedermann kommt von weit her. Als Vorlage diente eine alte englische »Moralität«, die neben einer niederländischen und einer niederdeutschen Version überliefert ist. Hofmannsthal hat mehr angestrebt als bloße Erbauung. In einer Zeit scheinbar unangefochtenen Wohlstandes spürte er Fragwürdigkeiten und Bedrohungen des bestehenden; in der Gestalt und Funktion des Mammon werden Gesellschaftskritik, ja antikapitalistische Kritik deutlich. Und fürs lebende Theater hat Hofmannsthal das alte Spiel erneuert: Max Reinhardt regte seine Kunst an und realisierte sie. 1911 hat er ›Jedermann‹ in Berlin im Zirkus Schumann uraufgeführt. Seine Verwirklichung fand das Werk in Salzburg. 1920 wurde es dort zum ersten Mal vor der Fassade des Doms gespielt, vor ihren steinernen Figuren, zu denen sich die Figuren der Darsteller gesellten. Hofmannsthal und Reinhardt fügten eine ganze, unvergleichliche Stadt, ihre Architektur, ihre Glocken, ihre Luft, ins Kunstwerk für alle ein.

Kollekciók