Ajax-loader

'utazás' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


A ​csudálatos Mary alkonyattájt a keleti széllel érkezik Banksék házába. Fél kezével a kalapját fogja, a másikban táskát cipel. Rövidesen megállapodik a szülőkkel, s máris olyan otthonosan érzi magát a házban, mintha mindig ott élt volna, a gyerekekkel pedig azonnal megtalálja a hangot. Michaelt annyira elbűvöli a csudálatos dadatündér, hogy lefekvéskor meg is kérdezi tőle: Ugye Mary Poppins, sohase megy el tőlünk? Mary szipog egyet, aztán így válaszol: Itt maradok, míg meg nem fordul a szél. S valóban így is lett. Mary a keleti széllel jött, s a nyugati széllel ment el. De mi minden történt közben a Banks-házban! Mary Poppins felejthetetlen alakja méltán állandó figurája az európai gyerekirodalomnak. A gyerekvilág hétköznapjai a tündérmesék varázslatával ötvöződnek Travers elbűvölő könyvében, mely Benedek Marcell szép fordításában jutott el a magyar gyerekekehez.

Minden ​történetnek zenéje van. Ennek fehér zenéje. Ez fontos, mert a fehér zene különös muzsika, időnkint zavarba ejtő: halkan szól, és lassan kell táncolni rá. Ha jól játsszák, olyan, mintha a csönd szólna, s akik szépen táncolják, úgy tűnik, meg sem mozdulnak. Átkozottul nehéz a fehér muzsika. Sok hozzáfűznivalóm nincs. Talán jobb, ha tisztázom még, hogy tizenkilencedik századi történetről van szó: fontos, hogy senki se várjon repülőgépeket, mosóautómatákat és pszichiátereket. Nincsenek. Bár ma se volnának. Alessandro Baricco 1958-ban született Torinóban. Harmincegy évesen, első regényével kezdte gyűjteni a díjakat. Három regénye után van egy francia és egy olasz díja, köztük a legrangosabb, a Viareggio-díj. jelen regényét valamennyi világ- és sok kis nyelvre lefordították. Most magyarra.

A ​szerző a következő egyszerű alapötlet bűvöletében írta meg ezt a könyvet: elmesélhető-e egy ember - egy férfiember - élettörténete úgy, ha voltaképpen csupán szerelmi históriáit és nőügyeit taglaljuk. Sorsunk talán legfontosabb vonatkozása az, hogy kikhez fűz(ött) minket szerelem vagy erotikus vonzalom, vegyünk egyszer szemügyre regényhőst ilyen alapon. A művelt olvasónak a cím hallatán földereng Johann Wolfgang Goethe kolléga közismert opusának címe: Utazás Itáliában. Ez sem a véletlen műve. Hősünk, Jánoska, azaz dr. Mester János, Goethe életének és munkásságának elszánt kutatója. Minthogy a költőfejedelem szerelmi ügyeivel is foglalkozik, tudja, Goethének legalább (esetleg: több mint) száz nője volt. Őneki, Mester Jánoskának, mindössze tizet engedélyezett a szerző. Három feleség, hét egyéb. Róluk szól a regény.

Ritkaság, ​hogy egy könyv vezesse több országban egyszerre, szinte az összes fontos sikerlistát. A New York Timesét és a BarnesandNoble-ét, például. Az végképp szokatlan, hogy ezt egy debütáló író tegye. 2015 elején Paula Hawkins regénye berobbant az angolszász piacokra. Ahogy Stephen King fogalmazott, ebben a történetben csak fokozódik és fokozódik a feszültség. Nem véletlenül hasonlítják Hitchkockhoz és Agatha Christie-hez az írót, a Gone girlhez a történetet. Rachel ingázó, minden reggel felszáll ugyanarra a vonatra. Tudja, hogy minden alkalommal várakozni szoktak ugyanannál a fénysorompónál, ahonnan egy sor hátsó udvarra nyílik rálátás. Már-már kezdi úgy érezni, hogy ismeri az egyik ház lakóit. Jess és Jason, így nevezi őket. A pár élete tökéletesnek tűnik, és Rachel sóvárogva gondol a boldogságukra. És aztán lát valami megdöbbentőt. Csak egyetlen pillanatig, ahogy a vonat tovahalad, de ennyi elég. A pillanat mindent megváltoztat. Rachel immár részese az életüknek, melyet eddig csak messziről szemlélt. Meglátják; sokkal több ő, mint egy lány a vonaton!

A ​furcsa cím: SK 955 - egy légijárat jele. Azér, amelyik huszonhat órányi közelségbe hozza Közép-Európához Dél-Amerikát. A hatalmas gép tízezer méter magasságban óránként ezer kilométeres sebességgel repül - akár a modern idők jelképe is lehetne. A ma utazója több hetes, kalandos - elmaradhatatlan kalóztámadásokkal és viharokkal tarkított - tengeri út helyett, így érkezik Dél-Amerikába, s így is járja be, némiképp "rohanvást" ezt a különös, izgalmas földrészt. S a tempóval együtt mintha változnék az érdeklődés tárgya is. A ma emberét a fülledt, néma őserdőknél jobban érdekli a nyüzsgő, zajos nagyváros, nyíllal vadászó indiántörzseknél jobban a modern társadalmi viszonyok, a bennük forrongó, feszülő erők, röviden: a mai élet. És hamarosan kiderül, hogy kalandokban így és ma sincs hiány... Felfedezni és útinaplóba gyűjteni őket igazi újságírónak való feladat!

Tudták ​melyik lakosztályban szállt meg Dan Brown Rómában, amikor az Angyalok és Démonokhoz gyűjtött anyagot? Európában újfajta kulturális turizmus indult útjára. Valóságos tömegek zarándokolnak az egy csapásra híressé vált szerző, Dan Brown regényei helyszíneire. Rengetegen kívánják lélekben és a valóságban is végigjárni az izgalmas krimik főszereplői által megtett utat, amelynek következtében egészen új szemmel fedezhetik fel Európa legszebb nagyvárosait.

A ​fiú a hosszú utat választotta. A lány azt, amelyik sehová sem vezet. De a véletlen úgy hozta, hogy mind a kettő ugyanoda vitt… Amikor minden darabokra hullik, a szerelem akkor is megmarad… Camryn Bennett soha nem volt még boldogabb, mint most. Öt hónap telt el azóta, hogy egy távolsági buszon megismerkedett lelki társával, Andrew Parrish-sel – és nem az esküvő lesz az egyetlen különleges esemény az eljövendőkben. Camryn idegesen, mégis izgatottan várja, hogy leélhesse az életét Andrew-val – azzal a férfival, akiről a szíve mélyén tudja, hogy örökké szeretni fogja. Oly sok minden áll még előttük – mígnem váratlanul bekövetkezik a tragédia. Andrew nem érti, hogyan történhetett velük ilyesmi. Próbál továbblépni, és azt hiszi, Camryn is ezt teszi. De amikor rájön, hogy Camryn titokban iszonyatosan szenved, és a fájdalmat önpusztító módszerekkel igyekszik elnyomni, kész bármit megtenni, hogy visszahozza a lányt az életbe. Be akarja bizonyítani, hogy a szerelmük mindent legyőz. Andrew úgy dönt, hogy újabb, reménnyel és szenvedéllyel teli utazásra viszi Camrynt. Már csak arról kell meggyőznie a lányt, hogy vágjanak bele…

Sokféle ​pletyka és félreértés övezi a nálunk jobbára csak hallomásból ismert Vladimir Nabokovot és híres-hírhedt regényét, a Lolitá-t. E nevezetes könyv éppúgy végigjárta a maga kálváriáját, mint századunk más jelentős, a pornográfia vádjával illetett regénye, például Lawrence Lady Chatterley-je, vagy Joyce Ulysses-e. A félreértések legfőbb forrása a regény eseménytörténete. A Lolita főhőse-elbeszélője, Humbert Humbert, francia születésű irodalomkutató és elvetélt író, akit perverz vágyak gyötörnek. Hányatott múltat hagy maga mögött, s gyanús idegenként kóvályog Amerikában. A javakorabeli férfi jelenét Lolitával, szállásadónője tizenkét éves lányával való találkozása szabja meg. Humbert előbb a gyermek közelébe férkőzik, majd amikor az árvaságra jut, a gondviselője, rabtartója és rabszolgája, kínzója és áldozata lesz. A démonikus viszony hátteréül az ezerszínű és végtelen Amerika szolgál, az óceántól óceánig nyújtózó Újvilág, melyet a duett többszörösen végigutazik, mígnem Quilty, a titokzatos drámaíró elrabolja Lolitát, hogy a maga - Humbertnél nem kevésbé perverz - vágyait élhesse ki rajta. A szerelmétől, léte értelmétől megfosztott Humbert végül fölleli és megöli ellenség-hasonmását. Ez a hihetetlenül gazdag, irodalmi allúziókkal, utalásokkal, már-már rejtvényekkel átszőtt mű azonban sokkal több egy szerelmi-szexuális kapcsolat taglalásánál: ízig-vérig művészregény, amely metaforikus áttétellel művészet és élet, alkotói képzelet és nyers életanyag, művész és polgár viszonyát, azaz egy jellegzetesen huszadik századi témát dolgoz fel egy esztétikai életszemlélet jegyében.

Elizabeth ​Gilbert új regényének középpontjában a szerelem, az erotika, a kalandok és a tudományos felfedezések állnak. A szegény angol családból származó botanikus, Henry Whittaker a kininkereskedelem révén komoly vagyonra tesz szert, és feleségével együtt kivándorol Amerikába. Itt születik meg lányuk, Alma Whittaker, aki nemcsak apja rengeteg pénzét, de eszét is örökli. Gondos botanikai kutatásai és tanulmányai révén Alma egyre mélyebben elmerül az evolúció rejtélyeiben, amikor is váratlanul betoppan az életébe Ambrose Pike, a tehetséges illusztrátor. Az orchidearajzok mestere egy egészen más irányba, a spiritualitás és a csodák világába vezeti a nőt. Alma a tiszta ész logikáját követő tudós, Ambrose művész. Ami kettőjüket összeköti, az a tudás iránti vágy: hogy a maguk módján megértsék a világ működését. A lélek botanikája nagyívű regény – egy nagyívű századról. Hatalmas térbeli ugrások jellemzik; az olvasó Londonból indulva eljut Peruba, Philadelphiába, Tahitire és Amszterdamba. Az út során felejthetetlen karakterek tűnnek fel: misszionáriusok, kalandorok, asztronómusok, hajóskapitányok, zsenik és kissé őrült figurák. De mind közül a legfontosabb Alma Whittaker története, aki a felvilágosodás korában született, az ipari forradalom idején élt, és szemtanúja volt az emberi történelem rendkívüli pillanatának, amikor a tudományok, a vallás, a kereskedelem és a társadalmi osztályokat érintő régi elképzelések megdőltek, és helyettük új ideák léptek életbe.

Az ​ázsiai nők életét bemutató A haszontalan nem című riportkötete megállapítja: „A férfiak alapvető problémái gazdasági, társadalmi kérdésekből erednek, a nők fő gondjai elsősorban abból származnak, hogy nők”. Pakisztánban az iszlám semmibe veszi őket, az indiai özvegyek a társadalom kivetettjei, Kínában talált 7 centiméteresre préselt lábfejű nőt, Japánban megismerte a gésákat. Fallaci felfogásában a nőkérdés emberkérdés, s a nők helyzete a társadalom általános állapotát jellemzi.

Az ​állandóan délre mutató kéz Égitestek a látómezőben Hagyományos eljárások új köntösben Navigálás rádióhullámok segítségével Rádióhullámok helyett tehetetlenségi erők Tájékozódás a világűrben

"Barbi ​cirka ugyanannyi idős lehetett, mint én. Vitán felül elsőleosztásos csaj. Már értem ezt úgy, hogy bárhova megy, az első kört nyeri. Ezzel a dettó Barbi baba külsővel nem is lehet versenyezni. Adu ász az első körben, fájdalom, de komolyan. (...) És félő, hogy Barbika teste egy nagy légüres teret hivatott lezárni, mert az ilyen csajok általában csak tündérszépek. Na, akkor csapok majd le én..." Amúgy a sztori a tavalyi nyaramról szól, meg a Barbiról. El akartam mesélni a szüleimnek az egész cuccot, csak nem mertem. Apámék ziher, hogy szétzuhannak, ha a képükbe mesélem az egészet fullra. Féltik a kislányukat, ami azért így visszagondolva eléggé jogos. Szóval csak leírni mertem, elmondani nem, ez ilyen hülyeség, mégis, mikor írtam, nem volt ott senki, és ez így fílingnek jobb. Mert ha ezt lenyomom nekik szóban, anyám valahogy talán viselné, de száz, hogy apám beájulna.

Simon ​Shaw 42 éves, gazdag és sikeres – a reklámszakmában dolgozik, frissen elvált és rettenetesen unatkozik. Egy gondoktól mentes, szabad élet reményében Provence ragyogóan napsütéses és festői lankái közé menekül, ahol inasa, a páratlan Ernest és a bájos Nicole unszolására lelkesen új vállalkozásba kezd. Brassière-les-Deux-Églises egykori csendőrlaktanyájából szándékozik szállodát építeni – a Hotel Pastis-t, a gazdagok és híresek menedékét. Amikor azonban a bosszantó nehézségek sorát – az építkezés fáradalmait, az új hivatással járó kínokat vagy Ambrose Crouch, a részeges újságíró felbukkanását – még a bankrabló Jojo és börtöntöltelék cimborái is tovább bonyolítják, Simonnak az a sanda gyanúja támad, hogy talán alábecsülte megpróbáltatásait... Peter Mayle könyveit már nem kell bemutatnunk olvasóinak, hiszen a Provence-trilógia szerzője mindig tartogat valami könnyed, de tartalmas szórakozást ígérő regényt. Gasztronómia és életvitel, páratlan szépségű tájak és válogatott étkek várják a Hotel Pastis vendégeit.

A ​népszerű Marco Polo útikönyv sorozat Portugália kötete színes képekkel gazdagon illusztrálva, sok- sok hasznos tudnivalóval látja el az odautazót. A könyv végén 18 oldalon útitérkép segít a tájékozódásban.

Verne ​egyik legsikerültebb és legnépszerűbb regénye, melyet mindenféle műfajban újra és újra feldolgoznak. A lebilincselő történet mindenki fantáziáját megmozgatja, a siker garantált. Pedig már szinte a legapróbb gyerekektől a felnőttekig mindenki tudja, mi történik: Phileas Fogg úr – az előkelő londoni Reform Club tagja – vállalkozik arra, hogy fogadásból 80 nap alatt körül utazza a Földet. A regény mégis olyan fordulatos, annyi mulatságos meglepetést tartogat, Verne olyan találóan jellemzi szereplőit, hogy az olvasók újra és újra megjutalmazzák magukat a kötet élményével. Nem csoda, hisz Phileas Fogg és Passepartout fantasztikus kalandokkal teli világ körüli útja sohasem pontosan ugyanúgy zajlik.

Hőse, ​Stas, példaképe lehet minden fiatal fiúnak. Jól tanul, jól sportol, figyelő szemmel jár-kel a világban, ismeri és szereti a természetet, lovagias bátorsággal vigyáz védencére, Nelre. A két gyerek viszontagságai bővelkednek izgalmas fordulatokban, s miközben sorsukért aggódunk, kitárul előttünk a csodás afrikai táj, és megismerkedhetünk a fekete földrész bennszülötteinek életével. A Sivatagon és vadonban az ifjúsági irodalom örökbecsű nagy értékei között foglal helyet.

Néhány ​óra múlva felébredt, vagyis inkább felriadt. Tudta, hogy mi ébresztette fel: egy hangos nyögés, szinte kiáltás, valahonnan egészen közelről. És a következő pillanatban harsányan megszólalt egy csengő. Poirot felült, és meggyújtotta a lámpát. Most vette észre, hogy a vonat áll. Valószínűleg egy állomás. A kiáltás megijesztette. Emlékezett rá, hogy a szomszéd fülke Ratchetté. Felkelt, és kinyitotta az ajtót, éppen akkor, amikor a kalauz végigsietett a folyosón, és bekopogott Ratchett ajtaján. Poirot résnyire nyitva hagyta az ajtót, és figyelt. A kalauz még egyszer kopogtatott. Megszólalt egy csengő, és egy távoli fülke ajtaja fölött kigyulladt egy lámpa. A kalauz hátrapillantott. Ebben a másodpercben megszólalt egy hang a szomszéd fülkében franciául: Semmi baj. Tévedtem. Rendben van, monsieur. A kalauz elsietett, és bekopogott azon az ajtón, amely fölött égett a lámpa. Poirot megkönnyebbült szívvel visszabújt az ágyba, és eloltotta a villanyt. De előbb még megnézte az óráját. Nulla óra harminchét perc volt.

A ​szerző két és fél hónapot töltött családjával, feleségével és kétéves lányaival Toszkánában - keresztben és kasul átszelték a híres olasz régiót, s módszeresen törekedtek arra, hogy az élményes bugyor egyre dagadjon. Kilenc költözés, megannyi szállás, sorolhatatlan látnivaló. Ámultak kismillió ősi városban, díszes templomban, műkincsektől roskadozó múzeumban, dohos barlangban, madárfüttyös erdőben, és mindennél több játszótéren. Az útikönyv gerincét a feltérképezett 60 toszkán település könnyed, olvasmányos, ám lexikális ismeretekben gazdag leírása adja. Az olvasó végigbarangolhat olyan városokat, mint Firenze, Lucca, Pisa, Carrara, San Gimignano, Arezzo, Cortona, Vinci és San Miniato. A szerző precíz történelmi, földrajzi, gasztronómiai és kulturális tudnivalókkal teszi színesebbé. Az oldalakat, mint élménybeszámolót, átitatja a család számtalan tréfás kalandja, megannyi humoros története és váratlan bonyodalmak sora. A könyvet számtalan csodás fotó díszíti, melyeket maga a fotózásban jártas szerző készített. A könyv remek olvasmány az útibeszámolókat kedvelőknek; nagyszerű kalauz a Toszkánába készülőknek; és letehetetlen, szórakoztató mű a gyönyörű táj iránt érdeklődőknek. A könyv az „Utazik a család“ sorozat első tagja, és jelentős olvasótáborra számít.

Covers_111070
Portugália Ismeretlen szerző
0
19

Ebben ​a kötetben mindent megtalálnak, amire csak szükségük lehet egy útikönyvben: izgalmas háttér-információkat, nélkülözhetetlen útitársat, végül pedig felejthetetlen élményeket. Varázslatos fotók A NYITOTT SZEMMEL sorozat híres nagyszerű fényképeiről, amelyek a tájak és műemlékek mellett a mindennapi élet jellegzetes pillanatait is rögzítik. Olvasmányos szövegek Szakemberek mutatják be az ország történelmét, kultúráját, növény- és állatvilágát, mindenekelőtt pedig lakóit. Éles szemű megfigyelések Mindenről szót ejtünk: a dimbes-dombos Lisszabonról, Portóról, a híres bor hazájáról, Alentejo gyönyörű strandjairól és az elbűvölő Algarvéról. Nem marad ki egyeteln talpalatnyi hely sem. Részletes, számozott térképek: Minden látnivaló pontos helyét feltüntetjük, ezeket a szövegből számozással keresheti vissza. Nem marad ki semmi Ebben a kötetben benne van az összes utazással kapcsolatos adat, szálloda, étterem és telefonszám, amire csak szükségük lehet.

A ​rákellenes csodagyógyszer összezsugorítja a tumort, és biztosít még néhány évet Hazelnek, ám ő így is folyamatosan a végső stádiumban van, és a diagnózisában már megírták az élete utolsó fejezetét. De amikor a támaszcsoportban megjelenő, isteni Augustus Waters képében bekövetkezik a nem várt fordulat, Hazel történetét is át kell írni... "A csillagainkban a hiba" - John Green eddigi legambiciózusabb és legfájdalmasabb, mélyenszántó, vakmerő, pimasz és kíméletlen műve, lélegzetelállító felfedezőút az élet és a szerelem kacagtató, vérpezsdítő és tragikus birodalmában.

A ​könyv minden idők legnagyobb és legsikerültebb szatirikus regénye. Lemuel Gulliver, seborvos, majd hajóskapitány bőrébe bújva Swift a korabeli (1725) divatos útleírások modorában adja elő hőse fantasztikus kalandjait; ironikusan hitelesiti féktelen mesélőkedvét köznapi adalékkal, hajónaplóadatokkal, tengerészszakzsargonnal, hogy országról országra haladva véresen kegyetlen szatírát adjon először csak a korabeli Angliáról, aztán egyre inkább, magáról az emberről és az emberiségről. Gulliver négy nagy utazást tesz. Először a törpék országába, Lilliputba, aztán az óriások hazájába, Brobdingnagba jut el - eközben, mintegy kicsinyítő és nagyító látcsövén át megismerjük az embert kicsinynek és nagynak, kicsinységében nevetségesnek, nagyságában visszataszítónak, s közben gonosz karikatúráját kapjuk Aglia társadalmi és politikai életének. A következő utazás több országba is elvisz: Laputában a filozófia és a tudomány ferdeségeit látjuk nevetséges színezetben. Glubbdubdriben, a Mágusok szigetén a történelem holt nagyjai lepleződnek le, s végül a halhatatlanság kétes áldásaival ismerkedünk meg a halhatatlan struldbrugok sorsán keresztül. Az utolsó utazás, amely a nemes és bölcs lovak, a nyihahák országába visz, végső, epés leszámolás magával az emberi nemmel, amelyet az undorító, ocsmány jehuk személyesítenek meg. A Gulliver utazásai sokszínű, sokértelmű alkotás, amely sértetlenül vészelte át a megírás óta eltelt évszázadokat. Korabeli célzásai ugyan elhomályosodtak, mégis változatlan hökkenő erővel hat, alapvető mondandója - úgy látszik - örökké aktuális marad. Gyerekkönyv- változata éppúgy örökzöld klasszikus, mint az eredeti véres szatíra, amely az egyetemes világirodalom ritka remekműve.

Vernét ​ebben a regényében nem elméleti feltalálóként, hanem az emberi nemeslelkűség hirdetőjeként ismerhetjük meg. A terjedelmes könyv központi magja, cselekményének mozgatója a Grant kapitány vezette Britannia hajótörötteinek felkutatására indult Robert és Mary Grant, valamint Glenarvan lord családjának és a Duncan nevű hajó személyzetének a földgömb déli oldalán megtett útja. A kis kutatócsoport viszontagságos utazása során az olvasó gazdag földrajzi és természetrajzi ismeretekre tehet szert, melyek általánosságban még ma is helytállóak. A leírások, valamint az érzelmi momentumok túlfokozása és elnyújtása a regényt kissé vontatottá teszik. A szereplők - az anarchista Ayrton alakját kivéve - szinte egytől egyig becsületes, jószándékú, bátor emberek. Ezt az egysíkú idealizálást és az egyéb írói hibákat a számos kaland ellensúlyozza s így a könyv a gyerekeknek továbbra is vonzó olvasmány marad.

Esther ​tízévi házasság után, búcsú nélkül hagyja el férjét, a fényűző életet élő sikeres írót. A szakmájában elismert, háborús tudósítóként dolgozó nőnek látszólat semmi oka nem volt, hogy kilépjen a nyitott házasságból. Lehet, hogy kényszerítették, elrabolták, megölték, vagy egyszerűen megunta kiüresedett kapcsolatát gazdag és befolyásos férjével? Megannyi válaszra váró kérdés. Aztán egy szép napon feltűnik egy különös fiatalember, Mikhail, aki ígéretet tesz a szerzőnek, hogy elvezeti feleségéhez. Az utazás Párizs csillogó termeiből Mikhail háború sújtotta szülőföldjére, Kazahsztán sztyeppéire vezet, ahol az író egy élő spirituális hagyomány segítségével különös felfedezést tesz... Coelho önéletrajzi ihletésű, új műve nemcsak a tőle megszokott bölcsességről és emberismeretről tesz tanúbizonyságot, de bepillantást enged a brazil szerző életébe, tükröt tart vágyainak és kétségeinek, feltárja féltve őrzött titkait.

Az ​elmúlt negyven évben többször bejártam a világot. Hatszor voltam Kínában, Amerikában, Európában Finnország és Albánia kivételével valamennyi államban jó néhányszor megfordultam. Húszéves koromtól idegenvezető voltam, főleg Jugoszláviában. Átutaztam Károlyvároson (Karlovac), amikor lőtték, és nyaraltam olyan luxusszállodában, melyben a háború miatt mindössze három család pihent. Megszámlálhatatlan előadást tartottam itthon és külföldön. Barátaim lettek a kilencvenes évek ismert európai vezetői, katonái, politikusai. Az érdekes találkozásokról, az úti élményekről, életem fontosabb döntéseiről, eseményeiről szól ez a könyv, és azokról az emberekről, akikkel valahol, valamikor együtt dolgoztam vagy összetalálkoztam. Amikor nekikezdtem emlékeim leírásának, el kellett döntenem: biztonságpolitika-elméletet vagy sztorikat szeretnék-e írni? Az utóbbiak mellett döntöttem. Remélem, jó döntés volt.

Bevallom, ​sejtelmem sem volt róla, micsoda veszedelmekre vállalkozom, amikor hozzáláttam ehhez a hazai útikönyvhöz. Önök biztosan elképzelték már, mennyi izgalmas kaland, lélegzetelállító veszély vár arra, aki útikönvet ír az Északi-sarkról vagy a dzsungelekről. Valóban: az útikönyvírás hősi kaland. De semmi sem sodorhatja olyan veszélyekbe az útleírás szerzőjét, mint egy hazai utazás. Kiszámítottam, ha minden kívánságnak tisztességgel eleget kívánnék tenni, a könyv megírásához 47 000 nevezetességet kellene felkeresnem, 60 000 emberrel kellene beszélnem, és buszon, vonaton, biciklin, csónakon 52 000 kilométert kellene megtennem. Ehhez mintegy 80 évre volna szükségem. A másik nagy veszedelme a hazai útikönyvírásnak, hogy senki sem próféta... Akármit írok, mindenki jobban tudja, mindenki többet tud róla, mindenki szakértő, csak én nem. Pedig én tisztességgel elmentem azokra a helyekre, amelyekről írtam, megnéztem a múzeumokat, elolvastam a történelemkönyveket. De én nem tudományos könyvet írtam, nem azt, hogy mi van, hanem hogy mit láttam. Mindezt azért hoztam Kedves Olvasóim szíves tudomására, hogy előre kijelentsem: igazuk van, ha úgy érzik, hogy e könyvből sok minden kimaradt, aminek Önök szerint benne kellett volna lennie. Egyetlenegyet viszont szívből remélek: a könyv elolvasása után valamennyien felkerekednek, és örömmel felfedező útra indulnak hazánk gyönyörű tájain.

Jack ​Kerouac (1922–1969) az amerikai beatnemzedék egyik kiemelkedő alkotója és teoretikusa, a beatéletmód és a beatideológia modelljének megteremtője – egyben az 1950-es–60-as évek amerikai ifjúságának képviselője és prófétája, a tiltakozás, a menekülés hangjainak megszólaltatója. Lelkes követőket és ádáz ellenségeket szerzett, gondolatai a szexről, a kábítószerekről Európában tovább gyűrűztek akkor is, amikor hazájában már csillapodtak a beat körüli viharok. Könyvei lírai, vallomásos jellegűek, más-más néven majd’ mindegyiknek ő maga a hőse.Főműve, az Úton a nagy utazások, száguldások története. 1947 és 1950 között barátjával, Neal Cassadyvel beautózta az Egyesült Államok és Mexikó legkülönfélébb tájait, utána egy évig tervezte az erről szóló beszámoló formáját, szerkezetét, majd pedig befűzött az írógépbe egy negyvenméteres papírtekercset – és megszületett a "spontán próza" műfaja.Az eredmény: a 60-as évek "ellenkultúrájának" beharangozása és majdani Bibliája, általános kritikusi értetlenség, valamint hatalmas közönségsiker. Sal Paradise és Dean Moriarty (Kerouac és Cassady fiktív megfelelője) szédületes dzsesszfanfárral került be az amerikai és a világirodalom halhatatlanjai közé.

"Egy ​napon elolvastam egy könyvet, és ettől az egész életem megváltozott. ...láttam a másik életre nyíló ajtó küszöbénél kiszivárgó fényt; láttam mindent, amit már ismertem, és mindent, amit még nem... Mindaz, amit addig tanultam, minden, amiben addig hittem, megszűnt érték lenni... de azért csak folytattam az olvasást, mert minél inkább előrehaladtam a könyvben, annál jobban megértettem, hogy olyan útra tévedtem, ahonnan nem lehet visszafordulni." Oszmant, az ifjú narrátort egészen felkavarja ez a titokzatos olvasmány. Évekig bolyong Törökországban, bejárja a legelhagyatottabb helyeket, s mindvégig ugyanaz az őrült szerelem és remény hajtja. Különös kalandokon át vezet az útja egészen addig a napig, amíg meg nem érti, hogy az új világ, amelyre oly igen vágyik, talán nem is egyéb, mint maga a fényes halál... Az elképesztő fordulatokban gazdag, nyugat-európai hagyományokra épülő, finom humorú misztikus regény eleven és valósághű képet fest a keletről, a mai Törökország életéről, belső viszonyairól. A mágikus realizmus kiemelkedő keleti képviselőjeként ismert Orhan Pamuk művei közül ez a második, amely megjelenik magyarul. A fehér kastély szintén az Ulpius-ház gondozásában látott napvilágot. Pamuk könyveit eddig huszonnégy nyelvre fordították le, legjelesebb kritikusai - köztük John Updike - García Márquezhez, Kafkához, Borgeshez, Ecóhoz, Italo Calvinóhoz, Virginia Woolfhoz, Faulknerhez, sőt, még Prousthoz is hasonlították.

A ​régmúlt után jönnek az új kalandok: az Újvilág! Badár Sándor és hű társa, Horváth János most elmondják, milyen az igazi Ámerika... Hőseink elindulnak, hogy meglátogassák a kutyaszán és az Iditarod földjét, és tizenháromezer kilométeres útjuk során minduntalan Mórahalomba botlanak. A kötet végére az olvasó biztos lehet abban, hogy hülyék mindenhol vannak, és ez olyan igaz minthogy, hogy az Északi Sarkkör sem kehet meg magyarok nélkül.

Négy ​napig utazik Jorger Semprun a politikai fogoly, a buchenwaldi koncentrációs tábor felé. Formentor-díjas könyve, A nagy utazás, ennek a négy napnak a története. De csak szerkezetében négy nap a regény időtartalma: Semprun mesterien keresztezi egybe a négy nap történetével az "utazás" előtti és utáni emlékeit, tulajdonképpen mindazt amit lényegesnek, közölnivalónak érez.

Az ​életben többnyire egyszerű a matek: a páros ügyek sokszor páratlanul zűrösek. Több okból is szörnyű, ha az embert elhagyja a gyerekei apja, egyebek közt a pénzügyek meg a szörnyű csalódás miatt is. De még a végtelenül fárasztó, minden energiát felemésztő anyagi küszködésnél is rosszabb, hogy amikor olyasmi történik, amivel nem tudunk mit kezdeni, akkor az egyedülálló szülőnél nincs magányosabb ember a világon. Így van ezzel Jess is, aki egyedül neveli kislányát, Tanzie-t és a férje korábbi kapcsolatából származó fiát, az emós Nickyt, aki a szomszéd srácok miatt igen nehéz helyzetben van. A kislány viszont matekzseni, de akármennyit gürcöl Jess, a Tanzie tehetségéhez illő méregdrága magániskolára sehogy nem jön össze a pénz. Hacsak... hacsak meg nem nyeri a skóciai pénzdíjas matekversenyt. Odáig azonban el is kell jutni. Skóciáig hosszú az út, főleg, ha egy ócska tragaccsal indul útnak az ember, ráadásul forgalmi nélkül. Ekkor lép a színre Ed, a lapátra tett cégvezető, akinek pénze és ideje is van jócskán. Neki más gondjai akadnak: a törvénnyel került összeütközésbe. És persze magányos, és komoly lelkifurdalás gyötri. A Mielőtt megismertelek és az Akit elhagytál páratlanul népszerű angol szerzőjének új könyve vérbeli női regény, ám rendhagyó módon romantikus: a cukor és a hab párosa lemaradt róla. Sírunk és nevetünk, és alig várjuk, hogy megtudjuk, bekerül-e Tanzie a magániskolába, egymásra talál-e Jess és Ed, no és vajon felgyógyul-e Norman, a hatalmas, de nemes lelkű kutya... "Jojo Moyes a szívfacsaró romantikus női irodalom koronázatlan királynője, és új kötetében sem fog csalódni senki. A mesteri történetvezetéstől a Mielőtt megismertelek minden rajongója odáig lesz." (ELLE) A Londonban született Jojo Moyes az egyik legnépszerűbb, legismertebb angol romantikus bestselleríró. Pályáját újságíróként kezdte, dolgozott Londonban és Hongkongban is, majd első regénye, az Oltalmazó eső megjelenése után szabadúszó író lett. Jelenleg egy essexi tanyán él családjával, férjével és három gyermekükkel. Moyes az egyetlen olyan szerző, aki kétszer nyerte meg "Az év romantikus regénye" elnevezésű rangos brit díjat - legutóbb a kiadónk Carta Light sorozatában megjelent Az utolsó szerelmes levél című regénnyel.

Ha ​Afganisztánban látod meg a napvilágot, könnyen előfordulhat, hogy valaki kétségbe vonja a létezéshez való jogodat. Apád egy gazdag embernek dolgozott, s meghalt; a kamionja rakományát elrabolták, helyette te lennél a kártérítés. Lassanként kinövöd a rejtekhelyet, melyet édesanyád ásott a krumpliverem mellett; így hát egy nap bejelenti, hogy elutaztok. Elkísér Pakisztánba, megsimogatja a fejedet, szavadat veszi, hogy jóravaló ember válik majd belőled, s magadra hagy. E tragikus, ám a szeretet vezérelte tettel veszi kezdetét Enaiatollah Akbari hihetetlen utazása, mely során - Iránon, Törökországon, Görögországon keresztül - végül Olaszországba érkezik. Odisszeája során megéli a nyomort, találkozik nemes lelkekkel; s mindvégig őrzi ironikus hangját és ellenállhatatlan mosolyát. "Geda drámaiság és retorika nélküli, szikár és feszes szövegében elegendő hely marad a főszereplőnek, Akbarinak, hogy magával ragadja olvasóját." _Corriere della Sera_

Mary, ​a fiatal és céltalan angol lány egy házibuliban kóborolva különös társasággal ismerkedik meg: Jack, Neal és Maggie régimódi ruhákat viselnek, a hatvanas évek amerikai szlengjét beszélik, és megdöbbentő hitelességgel adják elő Bob Dylan korai dalait. Titkos beatnik-klubjuk Alan Ginsberg, Jack Kerouac és a beatnemzedék többi bálványának szellemét próbálja újjáéleszteni – 1995-ben, a reménytelenül vidékies Bedford közepén. Amikor Mary csatlakozik társaságukhoz, és Jack iránti vonzalmával kezdi felforgatni az apró kommuna rendjét, egyre vészjóslóbb események, majd egy groteszk és nagyszabású utazás során kell szembesülnie azzal, hogy mit jelent egy kaland és költőiség nélküli korban felnőni – és milyen áldozatokkal jár, ha az ember mégis ki akarja menekíteni magát egy jobb világba. Toby Litt humoros, sodró és elgondolkodtató első könyve road movie-ba oltott fejlődésregény, az Úton és a Zabhegyező ezredvégi rokona.