Ajax-loader

'avarok' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Covers_103743
A ​repülő hajó Ismeretlen szerző
14

Ismeretlen szerző - A ​repülő hajó
A ​Szovjetunió népeinek meséiből ad ízelítőt ez a kötet. Jól és kevésbé ismert nemzetiségek mesekincséből válogattuk, de teljességre nem törekedhettünk, minthogy több mint 150 nemzetiség él a Szovjetunió területén. Királyfik, cárevicsek, nagy erejű legények, egyszerű halászok, gazdag földesurak és bátor vitézek győznek vagy veszítenek ki-ki érdeme szerint. Rab Zsuzsa meseértő, művészi tolmácsolása megszólaltatja legközelebbi nyelvrokonaink, az obi-ugor népek hőseit is. "Aranyalma pottyanjon a tenyerébe, aki ezt a mesét meghallgatta" - így végződik egy grúz mese. Ha aranyalmát nem is kapunk, de kellemes, értékes percekkel ajándékoz meg bennünket a kötet. A repülő hajó című népmese válogatást Szecskó Tamás varázslatosan szép rajzai díszítik.

Fehér Mátyás Jenő - Az ​avar kincsek nyomában
Az ​avar származású Carolus Magnus (eredeti avar nevén: Kara Ulu), a Frank Birodalom önjelölt császára, aki különben vérbeli kalandor volt, elrabolta két avar törzs teljes kincstárát, amely később "avar kincs" néven vált ismertté, és amelynek különböző darabjai Európa különböző helyein bukkantak föl. Az Argentínában élő magyar szerző 1972-ben, Buenos Airesben adta ki az avar kincsek utáni nyomozásának eredményeit tartalmazó könyvét, amely most hasonmás formájában jelent meg idehaza. A szerzőnek az tűnt föl, hogy az avar kincsek kora középkori fölbukkanási helyei föltűnő azonosságot mutatnak a kalandozó magyarok portyázásainak állomáshelyeivel. Hiszen a 10. századi nyugat-európai magyar kalandozásoknak, ezek irányának lehetetlen célszerű hadászati indítékát adni, hacsak nem az avar kincsek után vadásztak korai eleink. Okkal vetődik föl a kérdés, hogy talán az így szerzett sok szakrális kincs között, nem volt-e ott a magyar Szent Korona is, amelyet - mint a Hartvik-féle István legendában olvasható - a magyarok nem kértek, de járandóságként követeltek a pápától. Fölvetődik tehát a szent klenódium egykori zsákmány mivoltának lehetősége is. ; A szerző sorra elemzi az Európa különböző pontjain fölbukkant avar kincs darabjait - többségüket perzsa eredetűnek vélve - és aprólékosan nyomon követi sorsukat, időnkénti fölbukkanásaikat és a magyar múlthoz való kapcsolódásukat. Éspedig azzal a tanulsággal, hogy az a nép - mint az avar -, amelyeik könnyelműen veszni hagyja szellemi és szakrális kincseit, könnyen elsodródik az időben. Az a nép - mint a magyar -, amelyik híven őrzi a ráhagyott értékeket, minden sorscsapás ellenére megmarad. ; A terjedelmes, szakirodalmi és forráshivatkozásokkal sűrűn tűzdelt, hipotetikus fejtegetésekben bővelkedő, igen sok művészettörténeti, ötvöstechnikai, régészeti, filológiai utalást soroló szakmunka - elsősorban a történelmi rejtélyek és kuriózumok iránt érdeklődők olvasmánya.

Covers_117492
8

Ismeretlen szerző - Letagadott ​eleink a szkíták
Szkíta ​olvasókönyvünk egy nagy múltú, hős népnek állít emléket, amelyik ott bábáskodott az emberi civilizáció és kultúra bölcsőjénél. Krónikáink, gesztáink, régi történetíróink vallották az úgynevezett „szkíta-hun-avar-magyar folytonosságot”, vagyis közös eredetünket e titokzatos, s ősi múltunkhoz ezer szállal kötődő, velünk letagadhatatlan fizikai-lelki-szellemi kapcsolatban lévő néppel. Ezt a dicső, ősi múltat kellett hát eltakarítani az útból, s ezt a mítoszok és héroszok koráig nyúló nemzeti gyökérzetet elvágni, hogy a magyarellenes politikai tényezők a több ezer éves, nemzedékről nemzedékre átörökített eredettudattól megfosszanak bennünket a halszagú finnugor rokonság érdekében. A jeles közéleti férfiú, politikus, Werbőczy István (1458 körül-1541) híres „Hármaskönyvében” írja: “Az erdélyi scíthákról, a kiket székelyeknek hívunk Ezenkívül vannak az erdélyi részekben a scíthák, kiváltságos nemesek, a kik a scítha néptől, ennek Pannoniába való első bejövetelétől származtak el, a kiket mi romlott néven <> nevezünk; a kik teljesen külön törvényekkel és szokásokkal élnek; a hadi dolgokban a legjártasabbak...” (Werbőczy TRIPARTITUM, III. rész, 4. czím) A szkíták kutatása ma is népszerű, s a történészek, régészek, egyéb tudományágak képviselői (antropológusok, genetikusok, művészet –és vallástörténészek stb.) számos konferenciát tartottak a közelmúltban, hogy tisztázzák a szkítaság eredetével, kultúrájával kapcsolatos kérdéseket. Ma már egyértelmű, hogy nem nevezhetők műveletlen nomádnak, avagy barbárnak, hisz az állatábrázolásokról híres ötvös – bőr – és textilművészetük, a fejlett életmódról tanúskodó – nemcsak harcos, hanem városlakó és földművelő – poszt-sumér kultúrájuk a legfejlettebb ókori civilizációkkal is felveszi a versenyt. Több ókori szerző a legigazságosabb, legbátrabb népnek nevezi a szkítákat, akiknek legnagyobb kincse a szabadság volt. Több mint egy ezredéven át uralták Belső- és Közép-Ázsiától a Kárpát-medencéig az eurázsiai térséget, ide értve az egykori Urartu, tehát Dél-Kaukázus területét is. A szkíták örököseinek több, ma élő nemzet is joggal nevezheti magát. De leginkább mi, magyarok, akik nemzettudatunkban, népi emlékezetünkben, krónikáinkban, regéinkben, hagyományainkban, szokásainkban hordozzuk a szkíta örökség megannyi kincsét. Az "íjászok” és a „szarvas népét”, a szkítákat rendkívül harcias és legyőzhetetlen népnek tartották. I. e. 514 táján, az akkori világ leghatalmasabb uralkodója, a nagy perzsa birodalom ura, Dareiosz is megtapasztalhatta ezt, amikor arra vetemedett, hogy megtámadja a szkítákat. Hatalmas hadereje – hétszázezres hadserege és 600 hadihajója – ellenére sem volt képes legyőzni őket, és miután többször is vereséget szenvedett, kénytelen volt szégyenszemre visszafordulni. Thuküdidész ezt írta róluk: "... nem csak Európának, de Ázsiának sincs olyan népe, amely hasonlítható lenne hozzájuk; és önmagában egyetlen nép sem képes szembeszállni velük …” Ha visszatalálunk igaz eredetünk romlatlan ősforrásához: mi is legyőzhetetlenek leszünk jelenben és jövőben, ahogy eleinkkel, a szkítákkal együtt, azok voltunk a múltban… Pápai Szabó György - Patrubány Miklós

Fonyódi Tibor - Naptól ​vagyok, Holdtól vagyok
A ​IX. század utolsó évtizedében járunk. Egy sebesült szarvas vérnyomát követő vadász három titokzatos regössel találkozik, akik arra kérik, hogy hallgassa meg a történeteiket. A három elbeszélő három egymást követő századot, nézőpontot és stílust jelent, de mondandójuk azonos; egy múltja elől menekülő onogur javas, a kagán koronájának elkészítésére elhivatottságot érző avar ötvös és a tanítói ellen fellázadó és Nagy Károly szolgálatába szegődő magyar táltos elbeszélése nyomán minden képzeletet felülmúló összefüggésekre derül fény a honfoglalást megelőző háromszáz év eltitkolt, elhallgatott magyar történelméből. Fonyódi Tibor történelmi regénytrilógiájának második kötetében három különböző korban élt ember élettörténete elevenedik meg. A szerző olyan színes és eleven tablót fest az Avar Birodalomról, a Karolingok koráról és a IX. századi magyar történelemről, ami garantáltan felejthetetlen élményt nyújt a misztikummal fűszerezett történelmi kalandregények kedvelőinek. Az előzményektől függetlenül is olvasható regény méltó párja a nagy sikert aratott _Isten ostorai_nak.

Simon László - Nagykőrös ​és környéke avar kori topográfiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Baráthosi-Balogh Benedek - Hun ​utódok, elpusztult hunos véreink
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csiky Gergely - Avar ​Age Polearms and Edged Weapons
In ​Avar-Age Polearms and Edged Weapons, Gergely Csiky offers a presentation of close combat weapons of a nomadic population that migrated from Inner Asia to East-Central Europe. During the late 6th – early 7th centuries, the Avars led successful military campaigns against the Balkan realms of the Byzantine Empire, facilitated by their cavalry’s use of stirrups for the first time in Europe. Besides the classification, manufacturing techniques, fittings, suspension, distribution, and chronology of polearms and edged weapons known from Avar-age burials, a special emphasis is laid on the origins and cultural contacts of these weapons, among them the first edged weapons with curved blades: the sabres. The social significance and, function of these artefacts is discussed in order to place them in nomadic warfare.

Vágó Ádám - A ​Kárpát-medence ősi kincsei
Első ​ízben jelenik meg ilyen összefoglaló, tárgyakkal gazdagon reprezentált, művészeti megközelítésű, tudományos-ismeretterjesztő munka a Kárpát-medence Árpád-kor előtti műkincseiből. A bemutatott tárgyak egy része először jelenik meg nagyközönség előtt, így szenzációs újdonságnak számít. A reprezentatív művészeti album Kr. e. 800 000-től, a Kárpát-medencei őskőkor kezdetétől a Kr. u. 10. századig, a magyar honfoglalás korának végéig mutatja be és rendszerezi mindazt, amit az egyes korszakok tárgyi kultúrájáról, művészetéről tudunk. Történeti és művészeti megközelítésű korszakleírásokkal, elemzésekkel, érdekességekkel, térképekkel, valamint közel 2000 műtárgy színes fotójával mutatjuk be a Kárpát-medence ősi műkincseit.

Ismeretlen szerző - Avarok, ​bolgárok, magyarok - Konferenciakötet
1990 ​előtt a bolgár és a magyar régészek gyakran, sőt több-kevesebb rendszerességgel találkoztak Magyarországon és Bulgáriában egyaránt, hogy kicseréljék gondolataikat a feltárt leletekről. Ez a kapcsolat azonban a politikai és tudományszervezési változások miatt megszakadt. 2009 tavaszán aztán magyar és bolgár régészek, antropológusok, történészek végre újra találkozhattak Szófiában. Kötetünkben az ott magyar részről elhangzott régészeti előadások kibővített szövegeit adjuk közre. Számunkra kölcsönösen fontos az avar, az ősbolgár, valamint a honfoglaló magyar régészeti emlékek kutatása, hiszen egykoron ezek a népek igen szoros politikai, gazdasági kapcsolatban éltek egymással a Duna-medencében. Ennek folyománya lehet az, hogy a mai európai népek közül - genetikai tekintetben - hozzánk legközelebb éppen a bolgárok állnak.

Madaras László - Das ​awarenzeitliche Gräberfeld von Jászapáti
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csajághy György - A ​felgyői avar síp és történeti háttere
Az ​avarok zenéjéről igen keveset tudunk. Néhány általános jellegű feljegyzésen kívül eddig csak sejtések voltak arról, hogy milyen lehetett az avar muzsika. A felgyői kettős avar síp hangsorát sikerült megállapítanom. Az avar sípok hangsoráról szóló megállapításaimat, feltételezéseimet, s e hangszerekkel kapcsolatos egyéb véleményemet természetesen az újabb ép hangszerek előkerülése és azok vizsgálatai igazolhatják, s egyben a teljesen megnyugtató eredményeket is megadhatják. Az avar zene - s emellett más sztyeppei lovasnépek zenei emlékeinek kutatását kiemelt fontossággal kell kezelnünk, és a továbbiakban is szorgalmaznunk szükséges, hisz az eredmények a magyar népzene és a magyar őstörténet szempontjából is igen komoly jelentőségűek.

Fancsalszky Gábor - Állat- ​és emberábrázolás a késő avar kori öntött bronz övvereteken
A ​szerző a késő avar kori öntött bronz övdíszek alakos ábrázolású darabkáinak összehasonlító elemzését és rendszerezését végzi el. A könyv célja nem a leletek kronológiai jellegű feldolgozása, hanem az övveretek ábrázolásainak vizsgálatán alapuló típus-meghatározás. Egyben a kötet a 8. század alakos ábrázolású bronzöntéses művészetének összefoglalása is. Ilyen jellegű vizsgálat magyar nyelven még nem jelent meg. A több ezer tárgyrajz, ezeknek elemzése, valamint elterjedési térképei fontos feldolgozása a Kárpát-medence avar kori művészetének. A kiváló tudományos munka jegyzetapparátussal, bibliográfiával, rövidítések jegyzékével, térképekkel egészül ki, valamint német és angol nyelvű összefoglalókkal.

B. Nagy Katalin - A ​székkutas-kápolnadűlői avar temető
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Călin Cosma - Dobos Alpár - Gabriel T. Rustoiu - Aurel Rustoiu - Ovidiu Oargă - Războinici ​în Transilvania din epoca avară
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_335935
Avarok ​pusztái Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - Avarok ​pusztái
Az ​e kötetbe foglalt 37 régészeti tanulmány témáját tekintve az őskortól a középkorig több ezer év történetét öleli át, azonban ami mégis egybe fűzi őket az az, hogy a szerzők ezen cikkeikkel Lőrinczy Gábor régészt köszöntik 60. születésnapján. Az ünnepelt 1981-től dolgozik régészként, előbb a nyíregyházi, majd 1985-től a szegedi múzeumban. Elsősorban a Kárpát-medence népvándorlás kori régészetével foglalkozik, az avar kort kutatja. Nevéhez fűződik a Tiszántúl egyik legjelentősebb kora avar kori temetőjének feltárása Szegvár-Oromdűlőn. Egy-egy ásatás kapcsán érdeklődése az avar koron kívül a bronzkor, a római, az Árpád- és a középkor felé irányult. Az elmúlt évtizedben kutatásainak homlokterébe a Maros-torkolat nyugati oldalának honfoglalás kori településtörténeti kérdései kerültek. Komoly tudományos publikációs tevékenysége mellett nevéhez számos nagy sikerű kiállítás és konferencia is fűződik, illetve alapító szerkesztője a Móra Ferenc Múzeum régészeti kiadványsorozatainak (MFMÉ - Studia Archeologica, MFMÉ - Monumenta Archeologica és MFMÉ - Monographia Archeologica), valamint több önálló régészeti tanulmánykötetnek. Tagja számos hazai régészeti szakmai társaságnak. Sokoldalú munkásságának tanúbizonysága, hogy az őt köszöntő kötetbe egykori tanárai, kortársai és közel másfél évtizedes oktatói tevékenysége során kinevelt tanítványai is szép számmal jelen vannak a szerzők között, a kollégák és barátok mellett. A tanulmánykötet hűen illusztrálja az ünnepelt sokoldalúságát, s a hazai régészeti kutatások sokszínű világát.

Erdélyi István - Die ​Kunst der Awaren
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vásáry István - A ​régi Belső-Ázsia története
Az ​Európa keleti végén időről időre feltünő keleti népek, a hunok, az avarok, a magyarok vagy a tatár-mongolok története Ázsia belsejében kezdődött. Az európaiak csupán történeti útjuk végső fázisában ismerték meg a népeket, s ázsiai múltjuk legtöbbször teljes homályban maradt. E keleti népek történetének a magyarság keleti származásánál fogva különösen izgalmas, így nem véletlen, hogy belső-Ázsia kutatásában, s azon belül is Belső-Ázsia történeti főszereplőinek, a török és mongol népeknek a megismerésében a magyar kutatók mindig elől jártak. Eddig is sok önálló kötet, tanulmány, cikk látott napvilágot egy-egy korszakról, népről, de jelen mű e hatalmas terület történetének első magyar nyelvű összefoglalása, az indoeurópai szarmata népektől az 1200-as évekig, a mongol hódításig. A könyv fejezeteihez annotált bibliográfia csatlakozik, továbbá térképek, időrendi táblázat és mutató könnyíti meg a szerteágazó anyagban való eligazodást.

Nagy Borbála - Nagy Borbála - Az ​áruló avar kagán
A ​regény írója az utolsó avar kagán sorsán keresztül az Avar Birodalom végső 40 évében történt eseményeket követi egészen 803-ig. Elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy mik lehettek azok a külső és belső, a közvetlen és közvetett okok egy ilyen hatalmas és gazdag birodalom bukásának a középkori Európában, egy olyan korban, amikor egy ország vezetőjének a jó vagy rossz tulajdonságai döntően befolyásolták egy birodalom sorsát. Mennyire volt sorsszerű az avar kaganátus megsemmisülése, ha nem volt rátermett, határozott és keménykezű vezetője? Miért lett semmivé és tűnt el a történelem porondjáról néhány év alatt szinte nyomtalanul egy olyan birodalom, melynek több mint kétszáz éven keresztül sikerült a már lecsengett nagy népvándorlás után, a Kárpát-medencei népcsoportokat erős kézzel összefognia, és egységbe szerveznie anélkül, hogy vallási, nyelvi vagy kulturális egységesítésre törekedett volna, megelégedve egy sztyeppei típusú laza politikai egységgel? Milyen szerepe volt ebben a bukásban a kereszténység Kárpát-medencei terjedésének abban a bizonyos „sötét középkorban”, amelyben a regény cselekménye játszódik? Valóban összetartó ereje volt, amint azt Szent István Magyarországa kapcsán gondoljuk, vagy amilyen pozitív hatással volt a nyugat- és dél-európai kultúrák fejlődésére, annyira pusztító hatása volt a Kárpát-medencei félnomád kultúrkör számára? Frank Károly életét és udvarát, családját, családi körülményeit az író nagyrészt Einhard „Vita Caroli Imperatoris”című életrajzi írása alapján mutatja be. Az avar neveket a történelemből, vagy földrajzi nevekből vette Bécs városának nevéből kiindulva, ami elismerten avar eredetű. A konstantinápolyi, azaz az Új Római udvar leírásában az író Charles Diehl idevonatkozó művéből merített. Az író a szkíta–hun–avar–székely–magyar folytonosság feltételezése mellett a kulturális és nyelvi kapcsolatokról is szól, ahogy ezek a népek más-más nevük ellenére, ha nem is azonos, de rokon nyelven beszélhettek, vallásukban, kultúrájukban sem sokat különböztek egymástól, és tulajdonképpen ugyanazt az etnikumot képviselték mindvégig az ókori és középkori Kárpát-medencében. Nem voltak semmivel se „barbárabbak”, műveletlenebbek, mint ebben a korban a többi európai nép, hanem ahogy ma mondanánk, egyszerűen mások voltak. A Hargita hegység neve a Hérodotosz által a Kr. e. V. században említett szkíta ős nevével, Thargitaoszszal cseng össze, akinek országa a mai Erdély területét is magába foglalta. A regényben a Thargit név viselője a vidék mindenkori ura.

Covers_160633
Gold ​der Awaren Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Gold ​der Awaren
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_160633
Gold ​der Awaren Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Gold ​der Awaren
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bálint Csanád - A ​nagyszentmiklósi kincs
1799-ben ​látott napvilágot, azóta számtalan tudományos mű foglalkozott vele. A bécsi kincstárba került 23 edény formája és díszítése tekintetében páratlan; feliratait máig sem sikerült meggyőző módon megfejteni.Ezért is tisztázatlan a kincs készülésének kora, amitől részben függ az is, hogy mely nép tulajdonában lehetett. Bálint Csanád a régész, művészettörténész szemével vizsgálta a leletegyüttest, több alkalommal tanulmányozta az eredetiket is. A kutatás a Kelettel hozta kapcsolatba a kincset, ezért a szerző hosszasan tájékozódott az Eurázsia és Bizánc V–X. századi régészetével és művészetével foglalkozó irodalomban. Ennek köszönhetően első ízben született olyan összefoglalás, amely a kora középkori Irán, Közép-Ázsia, az arab kalifátus, Kína, Bizánc, az eurázsiai steppe és a Kárpát-medence fémedényművességeit együtt mutatja be. A kincs eredetével kapcsolatos két népszerű elmélet könnyen elvethető, mert az edények teljes mértékben eltérnek a dunai bolgár (IX. század) és a honfoglaló magyar (X. század)leletektől és ornamentikától. Az avar régészeti anyaggal, díszítésmóddal és ötvöstechnikával viszont apró egyezések hosszú sora mutatható ki. Ennek alapján megállapítható, hogy a nagyszentmiklósi kincs egy VII–VIII. századi avar (rész)fejedelmi család birtokában volt. A könyv nemcsak a kincs edényeiről nyújt fényképanyagot, de teljes áttekintést kínálva bemutatja a kora középkori eurázsiai fémedényleleteket és –ábrázolásokat is. Személynév- és lelőhely-névmutató segít eligazodni a könyvben feldolgozott anyagban.

Szádeczky-Kardoss Samu - Az ​avar történelem forrásai 557-től 806-ig
Magyarország ​földjének több mint két évszázadon át (586-796) az avarság volt az ura, mely lovas nomád népként a steppéről vándorolt be. Ennek a keleti eredetű etnikumnak a maradványai megérték Árpád honfoglalását, s így a történeti magyarság egyik komponensévé váltak. Az avar kaganátusnak a 620-as évekig tartó fénykorában világtörténeti szerep jutott: amint korábban a hunok indították meg a germánoknak a római impérium területére való beözönlését, úgy nyitottak utat a kalandozó avaroik a szlávoknak a bizánci limes átszakításával a Balkánra, az Adriáig és az Alpokig. Egyébként az írott forrásokból ismert idők folyamán első ízben az avarok egyesítették tartósan egyetlen politikai alakulat keretében a Közép-Duna-medence keleti és nyugati felét; ilyen értelemben Avarország a későbbi Magyarország történelmielőfutára volt. Jelen kötet az Európába vándorlástól a kaganátus önállóságának a felszámolásáig terjedő korszak avar történelmének az írott forrásait tartalmazza magyar fordításban, tömör kommentárral. Így fest hátteret ahhoz az egyre színeseb képhez, amelyet az évről évre szaporodó régészeti leletek nyújtanak az avarság életéről.

Szádeczky-Kardoss Samu - Az ​avar történelem forrásai I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Erdélyi István - A ​Kárpát medence népei a honfoglalás előtt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

dr. Kiss Gábor - Somogyi Péter - Tolna ​megyei avar temetők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Török Gyula - Das ​awarenzeitliche Gräberfeld von Solymár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fülöp Gyula - Lendvai Antal - Árpád ​népe előtt
Az ​avar korral foglalkozó régész, Fülöp Gyula és a szakmai útmutatás nyomán dolgozó kitűnő grafikus, a nemrégiben elhunyt Lendvai Antal közös műve ez a - honfoglalási évfordulóra ismét megjelent - ismeretterjesztő kötet. A magyarok bejövetele előtt a Kárpát-medencében élt népek életmódja, kultúrája kevéssé ismert; ebben a kötetben sokoldalúan és képzeletindítóan elevenedik meg az avarok világa, akik a 6. és 9. század között egy félig nomád, félig földművelő kultúrát honosítottak meg itt. A hazai régészet módszeres ásatásainak leletanyagából rekonstruálja a szerző a társadalom szerkezetét, a települések formáit, az életmódot, s azokat a mesterségeket, amelyeket viszonylag magas szinten műveltek. Fazekasaik, kovácsaik, ötvöseik termékei kerültek elő a sírokból, következtetni lehet orvoslásukra, sámánisztikus vallásukra, temetkezési kultuszaikra. A leírások, amelyeket a rajzok megelevenítő ábrái kísérnek, nem személytelenek: Fülöp Gyula a régészeti munka érdekességeit, rejtélyeit, anekdotikus mozzanatait is beleszövi a könyvbe. Jól sikerült, tartalmas ismeretterjesztő kiadvány ez - felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt ajánlható, az iskolai történelemoktatásban is alkalmasint érdemes lesz felhasználni.

Erdélyi István - Az ​avarság és Kelet a régészeti források tükrében
Erdélyi ​István a Szovjetunió különböző múzeumaiban és tudományos intézeteiben, valamint Mongóliában hosszú éveken át gyűjtötte az anyagot a magyarországi avar régészeti emlékek Kelet felé vezető szálainak felkutatásához. Dolgozatában foglalkozik az avar eredetkérdéssel, a hazaiakkal rokon jellegű és egykorú ukrajnai vezéri sírleletekkel, s vizsgálja a fennmaradt éremanyagot is, amely támpontot ad az emlékek keltezéséhez. Elemzéseit az avar vándorlás útvonalán kívül eső területek párhuzamos leletanyagának, bizonyos tárgytípusoknak - ékszerek, fegyverek, az ún. sárga kerámia -, valamint az avar társadalom szerkezetének leírása-magyarázata teszi még árnyaltabbá és gazdagabbá.

Covers_384454
A ​Csillagos Ég Lakói Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - A ​Csillagos Ég Lakói
Az ​emberiség történetében a halállal kapcsolatos hiedelmek, szokások és kultuszok csak külső formájukban kötődnek egy-egy korhoz és helyhez, lényegüket tekintve időtlenek és érintik az emberi kultúra szinte minden területét. Több koron átívelő az az elképzelés, hogy a halál "elköltözés egy másik világba". Ezt a bizonyos "másik világot" - ősidőktől napjainkig - szívesen képzelik el a felhők felett, az égen, az ókori egyiptomiak a halottaikra sokszor úgy gondoltak, mint a csillagos ég lakóira.

Walter Pohl - Die ​Awaren
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Trugly Sándor - Griffek ​és oroszlánok népe
A ​komáromi hajógyár területén feltárt késő avar temető a Kárpát-medence egyik legjelentősebb avar temetkezési helye. Trugly Sándor régész 1979 és 1989 között a nyolcadik századi avar temető 153 sírját tárta fel, közöttük 63 (a nemesi középréteghez tartozó) lovassírt. Ezek legszebb leletei közé tartoz-nak az aranyozott öv- és lószerszámveretek, melyeknek dokumentációja a könyv gerincét alkotja. A szerző könyvében tömören szól az avarok tör-ténelméről, s bemutatja magát a temető leletanyagát és az egykori népes-séget. A szenzációs leletanyag legjelentosebb darabjairól 67 színes fénykép készült.

Kiss Attila - Gesta ​Avarorum
Az ​Altináj és a Medveszív írójának új könyve az avarok történetébe avatja be olvasóit - ifjút és felnőttet egyaránt. A Képes Krónika mintájára készített különleges kötet egyszerre hiteles történelmi tabló és képeskönyv, mely a Kárpát-medencében évszázadokig élő avar népcsoport - sokak szerint elődeink - valós története. A képzeletbeli krónikás, Allogenész köpönyegébe bújva Kiss Attila időutazásra invitálja olvasóit, melyből kiderül: az Elveszett krónika a magyar köztudatból tűnt el... A szerző szavaival: "... csupán a forrásokat kell felkutatnom, hogy megtaláljam. Nézzétek hát a képeket, és olvassátok érdeklődéssel az immáron megtalált krónikát, mely az avarok történetéről szól!"

Kollekciók