Ajax-loader

'arab' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Émile Ajar (Romain Gary) - Előttem ​az élet
- ​Õk azt mondták: Õrületbe estél Õmiatta, akit szeretsz. Én azt mondtam: Az élet ízét csak a bolondok ismerik. Jáfíi: Raúd Al Radzsákín - "- Élhet az ember szeretet nélkül, Hamil úr? Nem válaszolt. Ivott egy kis mentateát, ami nagyon egészséges. Hamil úr egy idõ óta mindig szürke dzsellabát hordott, nehogy mellényben érje az elszólítás. Rám nézett, és csak hallgatott tovább. Biztos azt gondolta, hogy én még tizenhat-éven-aluliaknak-nem-ajánlott vagyok, és vannak dolgok, amikrõl nem kell tudnom. Akkoriban hét- vagy talán nyolcéves lehettem, nem tudom pontosan megmondani, mert nem voltam beszületésiévezve, amint majd kiderül, ha jobban megismerjük egymást, és gondolják, hogy érdemes. - Miért nem válaszol, Hamil úr? - Nagyon fiatal vagy, és jobb, ha nagyon fiatal korában bizonyos dolgokról nem tud az ember. - Élhet az ember szeretet nélkül, Hamil úr? - Igen - mondta, és lehajtotta a fejét, mintha szégyellné magát. Erre sírva fakadtam." Megesik. Néha megesik, hogy az életet egy nagy fekete felhõnek látjuk. És nem akar eloszlani. Ilyenkor kell elolvasni ezt a könyvet. Ha abban az évben már negyedszer, hát akkor negyedszer. Hogy kiderüljön Hamil úrnak ugyan igaza van, de talán nincs veszve minden. Hogy ebbe a talán-ba bele lehet kapaszkodni? Hát mibe másba, drága testvéreim? Mibe másba?

Nossrat Peseschkian - A ​tudós meg a tevehajcsár
Mitévő ​legyen az, aki a mindennapi élet nyomását elviselhetetlennek, s magát emiatt betegnek érzi? Például keresse fel Nossrat Peseschkiant, aki alaposan kikérdezi panaszairól, majd elmond egy régi keleti történetet, amely a tünetek mögött húzódó konfliktust nemcsak feltárja, hanem modell értékű megoldást is ad rá. Aki pedig nem tud elmenni Peseschkianhoz (és ilyenek sokan vannak), az olvassa el ezt a könyvet. Peseschkian módszere, bár egyedülálló, látszólag igazán egyszerű: "csupán" észre kell venni a személyiség neuralgikus pontjait, ismerni kell néhány ezer mesét, ezek közül ki kell választani azt, amelynek elemeibe beleilleszthető a páciens lelkében zajló konfliktus: ennek révén kell őt rávezetni a gyógyulás útjára, amelyen ezek után - mint a könyvben leírt esetek is tanúsítják - jóformán magától is végigmegy. Már e folyamat leírása is tanulságos és érdekfeszítő volna, még inkább azzá teszik a könyvet az esetleírások, ám a legérdekesebbek mégiscsak a mesék: egy-egy pillanatra érezhetővé válik a régi Kelet atmoszférája, fantáziája, bölcsessége - s a könyvet olvasva magunk is megtanulunk lelkünk mélyére pillantani.

Szuad - Akit ​elevenen megégettek
Szuad ​tizenhét éves és szerelmes. Falujában - ahogy más arab faluban is - a szerelem elítélendő dolog, de a házasság előtti szerelembe esni: egyenlő a halállal. A család a lány sógorát jelöli ki "ítélet-végrehajtásra". Másnap az udvaron csak annyit vesz észre, hogy sógora egyre közelebb jön hozzá - leönti benzinnel, majd felgyújtja. A lány teste lángba borul. Szuad a csodával határos módon túléli a szörnyűséget, majd közel két évtizeddel az eset után úgy dönt: elmondja a világnak a történetét, hadd tudja meg mindenki, mi történik a barbár hagyományokhoz ragaszkodó világban.

Yasmina Khadra - A ​merénylet
A ​terrorizmus fenyegető jelenléte kísért Yasmina Khadra világhírű regényében, amely a közel-keleti arabizraeli konfliktust mutatja be egy férfi történetén keresztül. Az arab származása kényszereiből kitört Amín álomba illő körülmények között él: sikeres orvos, jómódú tel-avivi polgár, szerető és szeretett férj, megbízható barát. Egy öngyilkos merénylet azonban egyetlen villanás alatt zúzza porrá idilljét. A sérültek ellátásában kimerült sebészt a rendőrség arra kéri, azonosítsa a felesége holttestét, akiről kiderül, hogy maga volt a merénylő. A gyászában és értetlenségében fuldokló férj ámokfutásszerű nyomozásba kezd, hogy kiderítse, ki és mi vette rá imádott feleségét arra, hogy gyermekek életét kioltva hirdesse azokat a palesztin szabadságelveket, amelyeknek otthon sosem adott hangot. A nyomozás megrendítő eredményekhez vezet, s a sebész szeméről végül lehull a hályog. De miféle tisztánlátás az, amely a történet végén rá vár? Miféle ébredés? Vagy miféle álom? Yasmina Khadra, az algériai származású, női álnév mögé rejtőző szerző a terrorizmus elleni harcot személyesen tapasztalta meg közel négy évtizedes katonai szolgálata során. Az írónak nem az a szerepe, hogy döntőbíró legyen - vallotta Khadra saját regényéről -, hanem a hibákra kell rámutatnia, az emberi tényező szeizmográfja kell hogy legyen. Megértetni valamit szép dolog, ám érzékennyé tenni a másikat ez még remekebb.

Covers_202938
Az ​ezeregy éjszaka meséi Ismeretlen szerző
8

Ismeretlen szerző - Az ​ezeregy éjszaka meséi
"Azt ​mesélik - de Allah jobban tudja, mert kifürkészhetetlen az ő útja -, hogy rég elröppent esztendőkben, letűnt nemzedékek látta ősidőkben, hosszú századok ködében, a sötét múltak ölében Perzsia Khoraszán nevű városában élt két fivér, egy apa-anya gyermekei; egyiknek neve Kászim volt, a másiké Ali Baba. Apjuk már nem élt, a testvérek vita nélkül, emberségben osztozkodtak békességben a csekélyke örökségen. Az osztozkodás után Kászim gazdag nőt vett feleségül; az asszonynak mérhetetlen vagyona volt, pénz, föld, kert, ház, megtömött bolt: telis-teli minden jóval, drága kelmével. Viszont öccsének, Ali Babának szegény leány lett a párja: nem volt annak se háza se telke, se egy fél dinárja. Ezért hamar el is érték a jó módnak végét, igen gyorsan elköltötték apjuk örökségét és így történt, hogy a szegénység hamar nekik rontott, s ínségével rájuk rótt sok súlyos, terhes gondot. Ali Baba nem tudta, hogy mihez fogjon, hogyan keresse meg a kenyeret. Pedig észre és tanultságra alig akadt mása, oly finom volt műveltsége, oly nagy a tudása." - Részlet a könyvből

Germanus Gyula - Kelet ​varázsa
Útleírás, ​riport, kultúrtörténet, történelem, de elsősorban és legfőképpen igazi memoár Germanus Gyula könyvének új kiadása, mely egy kötetbe foglalja A félhold fakó fényében és Kelet fényei felé c. műveket. A kilencvenedik életévén túljutott világhírű orientalista tudós, aki egész életét az iszlám művelődéstörténet kutatásának szentelte, könyvében elmond egy buddhista mesét. Ebben a mesében a Tanítvány az élet eredetének és okának kérdésére vár választ mesterétől. A Mester tanácsa az, hogy vonuljon el a vadonba, és elmélkedjék a titokról, s ha majd megtalálta nyitját, jöjjön vissza hozzá, mondja el neki is. A tanítvány csak harmadik elvonulása alkalmával fejti meg a talányt, de többé nem tér vissza mesteréhez, mert "mindenki csak magának találhatja meg az élet értelmét és a boldogságot." Így a mese. De ilyenformán talál rá Germanus Gyula is saját életének értelmére, amikor mint kisdiák törökül kezd tanulni, majd arabul, hogy később Vámbéry Ármin fürdőkádban tárolt könyvei és folyóirtai elindítsák az "Ezeregyéjszaka" huszadik századi világának meghódítására. Ebben a memoárban nem egy szobatudós hajlamaival, vonzalmaival, látásmódjával találkozik az olvasó, hanem egy bátor, már-már vakmerő, az ismeretlennel megküzdő és azt legyőző, szellemi és fizikai fáradtságot nem ismerő tudós életútjával ismerkedhetik meg.

Denise Zintgraff - Emina Cevro Vukovic - Az ​ezeregyéjszaka asszonya
A ​szerző, Denise Zintgraff nevelőnőként dolgozott Riadban, egy ifjú szaúd-arábiai hercenő mellett. A kosztümöt fátyolra cserélve fokozatosan felfedezte az arab világot, ahol a férfiakra más törvények vonatkoznak, mint a nőkre. Idővel a háremhölgyek is a bizalmukba avatták, és olyan titkokat osztottak meg vele, melyek messze felülmúlják az európai emberek fantázáját. A könnyed, helyenként humoros könyv révén az olvasó előtt is feltárulnak az arab társadalom titkai.

Covers_17114
Az ​ezeregyéjszaka meséi Ismeretlen szerző
10

Ismeretlen szerző - Az ​ezeregyéjszaka meséi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rajaa Alsanea - A ​rijádi lányok
Újabb ​szingliregény? Egy másik Született feleségek? Netán egyszerű lányregény? Nos, bár négy rijádi (szaúd-arábiai) lány – Michelle, Lamees, Sadeem és Gamrah – történetét beszéli el a fiatal arab szerzőnő, szó sincs egyikről sem. Egy kiváló regényt kapunk kezünkbe, mely egyszerre letehetetlenül olvasmányos, ugyanakkor döbbenetes társadalomkritika is. Női sorsok a napjainkban még mindig merev erkölcsi és vallási szabályokba burkolódzó arab világról, ahol az évszázados előírások és a családi tradíciók fontosabbak a szerelemnél. Egyfelől modern világ – a lányok számára is nyitott egyetemi tanulmányokkal, tévével, mozival, telefonnal és internettel –, másfelől továbbra is zárt közeg a kötelező abayá-val, az arcot fedő fátyollal, a szülői kívánság, sőt parancs megfellebezhetetlenségével (ez utóbbi a fiúkra is vonatkozik). Mindez a XXI. században. A szerzőnő, Rajaa Alsanea merész tettet hajtott végre ezzel a könyvével: látleletet ad, egyúttal kemény kritikával is illeti ezt az oly gazdag, mégis számunkra oly primitív, nőket elnyomó rendszerét a szaúd-arábiai társadalomnak.

Covers_136832
Arab ​népmesék Ismeretlen szerző
elérhető
14

Ismeretlen szerző - Arab ​népmesék
Az ​Ezeregyéjszaka meséinek varázslatos hangulattá eleveníti fel válogatásunk. Az Aladdinról szóló jól ismert történeteken kívül a magyar olvasó előtt feltárul a különös színekben és fényekben pompázó, kalandos és lenyűgöző keleti világ.

Ahdaf Soueif - Szerelmem, ​Egyiptom
Egy ​nyugati nő és egy keleti férfi szenvedélyes szerelme Egyiptom sivatagjainak izzó homokjában, ősi városainak hófehér palotái között. És egy titokzatos láda, benne egy száz évvel ezelőtti szerelem lassan feltáruló titkai, egy nyugati nő és egy keleti férfi legendás találkozásáról... Lenyűgöző történet szerelemről, barátságról, kultúrák találkozásáról és egy több ezer éves ország elmúlt száz esztendejéről. Vajon megtalálta-e a boldogságot egykoron Lady Anne, az előkelő angol úrilány, és megtalálhatja-e ma Isabel, a modern amerikai nő? És vajon lehet-e összefüggés kettőjük sorsa között? Egy Booker díjra jelölt regény, az irodalom, a szépség és az egzotikumok kedvelőinek.

H. A. W. Treffz - Sivatag ​és tenger között
„Sziget ​a tenger és a sivatag között" — így nevezik az algériaiak sokatpróbált szülőföldjüket. Valaha a római birodalom ragyogó gyémántja, később a mohamedán kultúra egyik fellegvára volt ez az ország. Az évtizedes francia gyarmati uralom idején azonban elsatnyult ősi kultúrája, s e kultúra hordozói a föld legnyomorultabb, jogfosztott népévé süllyedtek. H. A. W. Treffz, német újságíró az elmúlt években hosszabb időt töltött Algériában. Útiélményeiről beszámoló könyv a német, cseh, és orosz nyelvű kiadás után most a magyar olvasókhoz is eljut. riporter keresztül-kasul bejárja az országot, leírja vonzó tájait, népeinek — berberek, arabok, négerek, zsidók, spanyolok, franciák — életmódját, szokásait. Érzékletes képet fest gazdag műemlékeiről és e műemlékek nyomán felidézi a régi korokat, amikor Algéria a világ kultúrája élén haladt. Szinte magunk előtt látjuk Algírt, „a fehér várost", felhőkarcolóival és nyomornegyedeivel, Sidi bel Abbest, az idegenlégió fészkét, a termékeny Mitzsidát, virágzó kertjeivel és a fehéren izzó sottokat, a sókitermelő munkások poklát. A szerelemre termett uled nail törzs lányai táncolnak a sivatagi tábortűz előtt, és a Felslzabadító Hadsereg; ezredese okos szavai nyomán megelevenedik előttünk a nép legbátrabb fiainak harca. Végigkísérjük a riportert a romantikus Kabilföld nyaktörő szerpentin útjain és a sivatagi törzsek karavánútjain. Meghallgatjuk beszélgetéseit a francia szőlőtermelővel, akinek már a nagyapja is itt ápolta tőkéit, és az örmény kereskedővel, az elkülönített medinában élő zsidókkal, akiknek ősei Jeruzsálem pusztulása után kerültek Észak-Afrikába. Ellátogatunk a XI. században alapított öt sivatagi szent városba, a m'za-bok földjére, ahol a legbigottabb mohamedán szekta éli kilenc század óta változatlan életét, és megismerkedünk a jobb jövőért harcoló szabadságharcosok küzdelmeivel. A könyv kétségtelenül legérdekesebb része az utolsó ötven oldal. Itt Treffz élményszerűen számol be az algériai felszabadító hadsereggel való találkozásáról, amelynek kötelékében rövid ideig maga is harcolt.

Covers_359601
elérhető
15

Ismeretlen szerző - Az ​Ezeregyéjszaka legszebb meséi
Seherezád ​mesél, ezer és egy éjszakán át mesél az álmatlan, haragos szultánnak. Meséit akkor kezdi, amikor a szultán kertjében megszólalnak a bülbülszavú fülemülék. És a mese csak akkor ér véget, mikor fölhangzik a rigók hajnali pityegése. Ezeregy mesét mond Seherezád, de egyetlen meséje is több színnel ragyog, mint a mesék szépséges úrnőjének koronája; pedig abban olyan gyémántok csillognak, amiket Szindbád, a mesék hajósa hozott a Kígyók Szigetéről. Seherezád mesél, és amikor meséit hallgatjuk, mi is Szindbáddal együtt hajózunk csodálatos szigetekre.

Hackl J. Vilmos - Arab ​konyha
Nem ​tudok kellemesebb érzést elképzelni, mint a szemet kápráztató, vakító napsütés elől bemenekülni egy arab vendéglőbe, letelepedni a hűs árnyékot adó ősfák alá, a csobogó szökőkutat körülvevő asztalok egyikéhez. Azonnal és kéretlenül előttünk terem a jéghideg vizet tartalmazó ónkancsó, egy tálka pörkölt pisztácia vagy földimogyoró. Ha testünk-lelkünk már kissé megpihent - és csakis ekkor - fognak érdeklődni, hogy mit kívánunk fogyasztani. Ha meg akarjuk ismerni az arab konyhát, akkor feltétlenül rendeljük meg az előétel-egyveleget, a "mezzét", ami 10-20 kis tálkában felszolgált ínycsiklandozó finomfalatból, többek között fűszeres hideg mártásokból,olajbogyóból, kaviárból, apró húsfalatokból áll; óhatatlan kísérője a lepénykenyér és a kis, lapos üvegben felszolgált ánizspálinka, az "arak". bármilyen nehezünkre is esik, csak csínyján kóstolgassuk az ízelítőket, mert a tulajdonképpeni ebéd még el sem kezdődött. Ha étvágyunkat kellően felcsigáztuk, válasszuk ki a főfogást. Dúskálhatunk a legkülönbözőbb módon elkészített húsok, szárnyasok, halak között, feltárulkozik előttünk az arab konyha hihetetlenül bőséges választéka. Ne siessünk azonban az evéssel, mert bűn lenne kóstolatlanul hagyni valamelyik arab süteményt vagy édességet, nem is beszélve a páratlanul ízletes gyümölcsökről, és az ebédet megkoronázó szívet is megdobogtató - beduin módra készült feketekávéról.

Mario Vargas Llosa - Izrael, ​Palesztina
Napjaink ​egyik legismertebb regényírója, a perui Vargas Llosa politikai és társadalmi kérdésekben is gyakran hallatja szavát, egy jobb- és baloldali diktatúrát egyaránt elutasító, bátor gondolkodó hangját. Ezzel a lebilincselő riportkönyvével valóságos darázsfészekbe nyúl: a sok évtizedes közel-keleti viszályba (Vas István versének szavaival: "a rossz testvérek háborúiba"). 2005 vége felé beutazta Izraelt és Palesztinát, alkalma nyílt így találkozni több fontos izraeli és palesztin kormánypárti és ellenzéki személyiséggel, politikussal, értelmiségivel, "egyszerű emberekkel", harcias és békés izraeli és palesztin "aktivistákkal", ortodox zsidókkal és muzulmán fundamentalistákkal. Utána az El País című madridi liberális lapban tette közzé tapasztalatait, beszélgetéseit. Harminc éve Izrael támogatója és csodálója a szerző, de tárgyilagosan elemzi a régió elfajult konfliktusát. Nem hajlandó minden palesztint antiszemitának tekinteni, és - az izraeli ellenzékkel összhangban - éppen úgy elítéli az izraeli kormány egy-egy döntését, a hadsereg egy-egy föllépését, mint a palesztin fanatikusok véres merényleteit. Alig másfél év telt el Vargas Llosa közel-keleti útja óta, de Saron miniszterelnök már kómában, Arafat elnök már halott. Mégsem veszített semmit időszerűségéből ez az okosan árnyalt, drámai helyzetkép. "Szinte hihetetlen, olyan gyönyörű volt a cionisták hőskölteménye: annyit szenvedtek Európában, majd eljutottak Palesztinába, hogy gyümölcsöskertté varázsolják a sivatagot, és fölépítsenek egy testvéries, szabad és nagylelkű társadalmat - és most ez a szégyen!" A kötet Morgana Vargas Llosa fényképeivel jelenik meg.

Ismeretlen szerző - A ​világirodalom legszebb elbeszélései I-III.
„A ​világirodalom egységes, összefüggő folyamat, egyetlen hatalmas vérkeringés. Mikor Goethe először észrevette és nevet adott neki, már réges-régen létezett: mert sokkal régibb, mint a nemzeti irodalmak. Csakhogy akkor még nem hívták »világirodalomnak«, hanem jelző nélkül, pusztán csak »irodalomnak«. Jelző inkább az egyes nemzetek külön literatúráját illette. A világirodalom nem ezekből állt össze nagyobb egységgé. Ellenkezőleg: az egyes nemzeti irodalmak különültek el a világirodalmon belül, mint állam az államban, külön nyelveik védbástyái mögött, mindjobban önálló életet kezdve...” (Babits) Egy válogatásban bemutatni a novellát, úgy, hogy a vállalkozás a legkülönbözőbb szempontoknak megfeleljen – hogy bemutassa mindazt, ami előzménynek tekinthető: a görög és latin műveltséggel érintkező perzsa, indiai, arab elbeszélés-gyűjtemények egy-egy darabját. Magáét a görög és latin elbeszélő prózát, a középkori fabliau-t, az európai és kisázsiai fejlődéstől függetlenül létrejött távol-keleti elbeszélést, a modern novella megteremtőjétől, Bocacciótól a ma élőkig, a reneszánsztól a XX. századig feltérképezze a novella egész világföldrajzát, úgy, hogy egyszerre adjon képet az irodalomtörténet korszakairól, tükrözze a többé-kevésbé elfogadott értékrendet s az ettől gyakran (s szükségszerűen) eltérő nemzeti értékskálát is reprezentálja, reménytelen vállalkozás, hisz csak az utóbbi két követelmény is kibékíthetetlenül áll szemben egymással, lévén, hogy a legnagyobb irodalmakból magasabb színvonalú gyűjtemény állítható össze, mint a nemzeti irodalmak összességéből. E közhellyel, hogy ilyen gyűjteményt csinálni reménytelen vállalkozás, szemben áll a gyakorlat: antológiák születnek, mert szükség van rájuk. Novellaantológiák is. Se szeri, se száma az ilyen átfogó vállalkozásoknak, mint a mienk, a legszélesebb skálában a két véglet: a tudós válogatás és ez impresszionista között. Mit tehet a szerkesztő egy ilyen nagy példányszámú, „standard” kiadványnak szánt antológia esetében, mint az, amelyet az olvasó a kezében tart? Igyekszik az egyes irodalmakat előbb úgy venni, mintha külön antológia készülne mindből, s az irodalom történetének a fonalát szépen felgömbölyíteni, mintha szöveggyűjteményt készítene. A kialakult értékrendet nem megsérteni, mintha disszertációt írna. S amikor ilyenformán előállt a megengedettnél két-háromszor terjedelmesebb anyag, megpróbálja csökkenteni. Pontosabban: csökkenteni, számtalan menetben. Úgy, hogy minden követelményt megsért. A térkép helyett tájékozódási pontok maradnak, a történeti fonal elkalandozik, az irodalomtörténetiség súlyos sérelmet szenved. A sérelem elkövetésében magyarázhatóan, de védhetetlenül, ha úgy tetszik, önkényesen, de elkerülhetetlenül most már a szerkesztő ízlése az eszköz. Mert ha már nem lehet teljes - és lehet e egyáltalán teljes egy antológia? -, adjon csak valamelyest eligazítást, vázlatot műfajról, korokról és nemzetekről, és legyen szép, jó, megrázó, emlékezetes olvasmány. Erre törekszik ez a válogatás is, amely kezdve az elbeszélő próza legrégibb ismert alkotásaival, a négyezer éves óegyiptomi A paraszt panaszai-val hetvenhárom elbeszélést, illetve novellát tartalmaz: a régebbi korokból tizenhármat, a tizenkilencedik század elejétől napjainkig hatvanat. Nem tesz egyenlőségi jelet az egyes irodalmak közé, de igyekszik, ha és ahol a színvonal sérelme nélkül ez megoldható, minél több irodalomból válogatni, s képviseltetni a később felvirágzott irodalmakat is. Egyezően a hasonló célkitűzéssel készült, ugyancsak az Európa Kiadónál megjelent A világirodalom legszebb drámái és A világirodalom legszebb versei című antológiákkal. A burkolón Pablo Picasso Minotaurosz és áldozata c. tusrajza látható.

Muhammad an-Nefzawi - Az ​illatos kert
A ​15. század utolsó harmadában keletkezett mű az arab világ szerelmi kultúrájába enged bepillantani, abba a világba, amely két egymáshoz tartozó ember meghitt kapcsolatában a szerelmet a legszentebb földi jónak, az élet legnemesebb örömének tartja. Természetesen az iszlám világában a nő és férfi kapcsolata korántsem olyan idillikus, mint e könyv sugallja, hiszen évszázados szigorú hagyományok rendelik alá a nőt ura és parancsolója minden akaratában. Mégis az egész könyv a tartalmas kapcsolat igényét, egymás megbecsülésének fontosságát, a kölcsönös odaadás és a házasság nagyszerűségét hirdeti. Hol bölcs, hol megmosolyognivalóan együgyű tanácsok, korabeli pajzán szerelmi históriák, utolérhetetlen női fortélyok és egyéb "csodaszerek" kavalkádjában tárul elénk a kor pezsgő, vérbő, prűdnek alig nevezhető arab világa.

Wilhelm Hauff - Hauff ​legszebb meséi
Wilhelm ​Hauff meséi közül a legszebbeket adjuk közre gyerekeknek szóló feldolgozásban, hogy a mi fiataljaink is szívükbe zárják a felejthetetlen, küzdelmes sorsú Orros törpét, a kis Mukkot, az álruhás kalifát és Szénégető Pétert, a Kőszív című népszerű mese szenvedő hősét. Az író több mint száz évvel ezelőtt írta meg történeteit, melyeket azóta a világirodalom értékeiként tartunk számon. Nem ok nélkül: Hauff úgy egyesíti a tanulságost a csodálatossal, ahogy rajta kívül kevesen. A színvonalas mesekötetet kitűnő műfordítói az eredetivel egyenértékű fordítást alkottak meg; a mesékhez illő rajzok Heinzelmann Emma tehetségét dicsérik.

Leon Uris - A ​zarándok
E ​könyvében Leon Uris visszatér arra a helyszínre, ahol a világszerte bestsellerré vált műve, az Exodus is játszódik. visszatér egy olyan történet kedvéért, amely a gyűlöletről, a szeretetről, a bosszúállásról és a megbocsátásról szól. A cselekmény színtere ezúttal is a Közel-Kelet, ahol egy arab vezető megpróbálja megvédeni népét a pusztulástól, de nem tudja őket megvédeni saját maguktól. A zarándok ebben a zűrzavaros időszakban játszódik, amikor Palesztina véráztatta földjén tombol az erőszak.

Szalontai Leila - Az ​arab konyha remekeiből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Júszuf Idrisz - A ​bűn
Egy ​egyiptomi nagybirtokon gyilkosság történik. Az esemény felkavarja a birtok poshadt levegőjét, s megindulnak a találgatások, majd a nyomozás. A nyomok végül Azizához, egy háromgyermekes napszámosasszonyhoz vezetnek. Júszuf Idrisz kisregénye, Aziza bűnének igazi okait kutatva, széles bepillantást enged az egyiptomi nagybirtok életébe, leleplezi a léha hivatalnokréteg képmutató, üres életét, s ugyanakkor mély szeretettel ábrázolja a fellahok sorsát. A fiatal tehetséges egyiptomi író kisregénye az utóbbi évek legnagyobb arab könyvsikerei közé tartozik. Több európai nyelvre lefordították.

Gömöri Endre - Irán
A ​"császárok császára" kénytelen volt elhagyni fenekestül felfordult birodalmát, amely több évtizedes - kemény kézzel kikényszerített - nyugalom után, történelmi mértékeel mérve, pillanatok alatt sodródott a polgárháború szélére. Milyen erők működtek eddig is a síma felszín alatt; milyen elégedetlenségek, keserűségek halmozódtak fel; mely pontokon találkozik politikailag a polgári ellenzék, a radikális baloldal és a nagyhatalmú egyház, s mely pontokon válik el? Mi az, ami nem sikerült - és talán nem sikerülhetett - a sahnak? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ a szerző az iráni történelemnek, főként századunk történelmének ismertetésével, egy pillanatra sem tévesztve szem elől, hogy az ország egyébként is saját fejlődését nagymértékben befolyásolta közvetlenül a nemzetközi erőviszonyok alakulása ebben a stratégiailag kényes térségben.

Ljudmila Ulickaja - Daniel ​Stein, tolmács
„Én ​annyiszor kaptam ajándékba az életemet, hogy már nem is volt az enyém, és odaadtam. Mert már egyáltalán nem engem illetett. Értsd meg, én nem bánom, hogy szerzetesi fogadalmat tettem; igent mondtam, és Isten segedelmével életem végéig szerzetesként fogok élni.” Daniel Stein, a lengyel zsidó menekült, aki szinte gyerekként a Gestapo tolmácsa lesz a megszállt Litvániában, közben életét kockáztatva zsidókat szöktet a gettóból, aztán partizánnak áll, majd a háború után egy krakkói kolostorban szerzetesi fogadalmat tesz, hogy néhány év múlva Izraelbe utazzon; föltett szándéka, hogy ott az őskeresztény közösségek mintájára föléleszti Jakab, az Úr testvére egyházát. Egész élete csupa hit, csupa szeretet, csupa szolgálat. Ám egy idealistának a Szentföldön sincs könnyű dolga, a világ mindenütt a maga módján bánik az idealistákkal… Keresztények, zsidók, arabok, hívők és hitetlenek, boldogtalanok és megszállottak – Ulickaja kimeríthetetlennek tűnő fantáziával és emberismerettel népesíti be regényében a Daniel Steint körülvevő világot a huszadik század második felének történelmi forgatagában és hétköznapjaiban. Ulickaja lebilincselően mesél, a mese azonban nem fedi el a nyugtalanító kérdéseket sem. És az író válasza mindig egy hős sorsa: ezúttal Daniel testvéré, aki tolmácsként „nyelveken szól”, emberként fáradhatatlanul keresi és meg is találja a fényt – önmagában is, a világban is.

Rozvány György - Jemen
Színes ​útikönyv az ország történelmének, kultúrájának, látnivalóinak áttekintésével, térképekkel és egyéb hasznos információkkal.

Patrick Robinson - Űzött ​vad
A ​királyi család mértéktelen életmódján felháborodott szaúdi koronaherceg úgy dönt, véget vet a céltalan fényűzésnek, s ehhez titokban nyugati szövetségese támogatását kéri. A halálos erejű atomtengeralattjáró-flottával rendelkező Franciaország készen áll segíteni, s bármekkora áldozatot hajlandó meghozni azért, hogy részesüljön a világ legnagyobb kőolajvagyonából. Amint az olajmezők lángba borulnak, és a világgazdaság soha nem látott válságba kerül, kezdetét veszi a sivatagi királyság birtoklásáért vívott kegyetlen csata.

Ibn Fadlán - Beszámoló ​a volgai bolgárok földjén tett utazásról
Ibn ​Fadlán útja a nagy jelentőségű utazások történetében az egyik nagy ismeretlen ismerős. 920 körül a volgai bolgárok királya levelet írt al-Muqtadir bi'lláhi kalifának, hogy küldjön embereket, akik őt és népét az iszlám tanításaiban eligazítják, és mecsetet építenek számára. A kalifa útnak indított egy küldöttséget, amelynek Ibn Fadlán is tagja volt. A küldöttség 921. június 21-én indult útnak Bagdadból. Először Bukhárába mentek, majd Khwárizmon keresztül az oghuz törökök, a besenyők és baskírok földjén átutazva 11 hónapnyi utazás után 922. május 12-én megérkeztek a volgai bolgárok földjére. A küldöttségnek az iszlám terjesztése mellett egyéb feladatai is lehettek: a kor nagyhatalmi harcában a potenciális szövetségesek fölkutatása és biztosítása, valamint a kevéssé ismert népek földrajzi, politikai viszonyainak és szokásainak a megismerése az egyre bővülő kereskedelmi kapcsolatok szolgálatában. Ibn Fadlánnál jobb, eszesebb és élesebb szemű megfigyelőt aligha küldhetett volna a kalifa: nemcsak mindenre kíváncsi volt, hanem különleges érzéke volt a másra, a szokatlanra, amit pontosan, lényegretörően ragadott meg, s színesen és plasztikusan tudott megfogalmazni. Számos mai etnológust megszégyeníthet azzal, ahogy beszámol például az oghuz törökök házassági szokásairól, a betegekkel való bánásmódjukról, arról, hogyan tisztálkodnak, és a nők viselkedéséről. Ám leginkább a volgai bolgárok mélyreható és sokoldalú etnográfiai jellemzését bámulhatjuk: az étkezési szokásoktól, néhány fontos mitológiai hiedelmüktől a gyereknevelésen, örökösödésen, jogszolgáltatáson át a temetkezési szokásokig és a két nem kapcsolatáig. Ibn Fadlán útijelentését mindeddig az őstörténészeink csak egy szűk köre használhatta alapvető forrásként, hiszen a baskírokról és a kazárokról szóló beszámolók alapvető adalékok a magyar őstörténet 8-9. századi szakaszához. Eljött az idő, hogy az őstörténészek mellett a történelem és a kultúrtörténet iránt érdeklődők népesebb tábora számára is hozzáférhetővé váljon e rendkívül becses szöveg első magyar kiadása a fordító, Simon Róbert kimerítő kommentárjai és tanulmánya kíséretében.

Uszáma Ibn Munqidz - Intelmek ​könyve
Uszáma ​ibn Munqidz (1095-1188) memoárja joggal tekinthető a klasszikus arab irodalom egyedülálló alkotásának. Mindenekelőtt ez az egyetlen és ráadásul elsőrangú forrásunk, amely a keresztes hadjáratokat arab szemmel mutatja be. Uszáma ibn Munqidz a kis sajzari fejedelemséget uraló Munqidziták kiemelkedő tagja időnként nem jelentéktelen résztvevője volt az első két keresztes hadjárat arab-frank érintkezésének... ...aki viszonylag jelentős szerepet játszott a végnapjaikat élő Fátimidák udvarában Kairóban (1144-1150), harcolt Atabég Zangí seregében (1135-1138), tíz esztendőt töltött Núr ad-Dín udvarában (1154-1164), s élete végén még néhány esztendőt Szaláh ad-Dín kedveltjeként Damaszkuszban élt mint fontos események megfigyelője. Ám a mai olvasó - s ez ennek a páratlan munkának másik vonzereje -, Uszáma memoárjának feltehetően azokat a beszámolóit becsüli igazán sokra, amelyek a kor mindennapjairól árulnak el máshol fel nem lelhető érdekességeket: a muszlimok és a frankok békés érintkezéséről, a kor étkezési szokásairól, a frankok és a muszlimok orvoslásáról, a különböző korabeli betegségekről, a muszlim források között kivételes módon a nők világáról is, s már-már egyedülállóan a korabeli vadászatokról, melyek egyúttal csak nála föllelhető zoológiai ismereteket nyújtanak a korabeli Szíriához és Egyiptomhoz. A mű harmadik sajátossága pedig az, hogy a szíriai emír munkája a klasszikus arab irodalom ritka önéletrajzi alkotásai között is egyedülálló helyet foglal el, s a finoman megrajzolt, mély emberi tanulságokat kínáló történetek egy felvilágosult, hallatlanul kulturált, a harcban, vadászatban és a politikai életben egyaránt kimagasló muszlini humanistát állítanak elénk, aki a „másikban", a frank ellenfélben is képes volt meglátni és megbecsülni a bátorságot, az esetleges jó tulajdonságokat, s az emberséget.

Németh V. Ádám - Sejkek ​és manók
A ​kalandos napló-regény olvasója az Egyesült Arab Emirátusok, közelebbről Dubai és Al Ain életét vagy legalábbis az ottani élet bizonyos részleteit ismerheti meg - egy sajátosan humoros -ironikus -könnyed ráadásul magyar(os) nézőpontból. A főszereplők: az építész-dizájner mérnöknő, Szilvia és a markentiges férj, Ádám több mint két éve él és dolgozik az Emírségekben. A napló eseményei az ő hétköznapjaikkal ismerteti meg az olvasót, azzal az elszánt küzdelemmel, amivel a fiatal pár, a maga területén, megpróbál - ha kell minden áron - érvényesülni, beilleszkedve az addig ismeretlen társadalom életébe. Nem minden megy simán, meg kell ismerni a helyi elvárásokat, trükköket, stikliket, az arab bürokráciát.A kelet-közép európai értelmiségi számára szokatlan társadalomhoz való alkalmazkodás sokszor burleszkbe illő jeleneteket produkál. A kezdeti csetlés-botlás és az apró földhözragadt küzdelmek után azonban jön a siker, amivel az elvárásoknak való megfelelés, majd a beilleszkedés jár. Az eleinte megoldhatatlannak látszó nehézség könnyen legyőzhető lesz, a kezdeti izgalmak humorba fordulnak, míg főszereplőink eljutnak odáig, hogy már kritika nélkül élvezik új tartózkodási helyükön az életet.Új életük minden mozzanatát szorgalmasan és aprólékosan megörökítette a szerző, az élménybeszámolókat hosszú e-mailekben küldte haza. Az eredetileg a családtagok, barátok számára készített jegyzetek lassanként szétfeszítették a magán-közlés kereteit, a rokonok továbbküldték a leveleket barátaiknak, azok meg tovább, az ő barátaiknak.

A Tisztaság Testvérei - Az ​állatok és az emberek pere a dzsinnek királya előtt
A ​Tisztaság testvérei enciklopédiája az arab irodalom egyedülálló alkotása. E sajátos és egyedülálló enciklopédiából a legmaradandóbb hatást az állatok és emberek ,,ökológiai meséje" gyakorolta. A híres történet ma időszerűbb, mint valaha, hiszen arról szól, hogy az Istentől elrendelt ökológiai egyensúlyt az ember miként veszi semmibe, az élőlények számára rendelt életteret hogyan hágja át azzal, hogy határtalan és zabolátlan fogyasztási igényeit kiterjeszti a földön kívül a levegőre és a tengerekre is, és az állatok természetes egymásra utaltságát és egymást kiegészítő életmódját kíméletlenül felborítja. A történet szerint az állatok a dzsinnek királya elé viszik az ügyet, bevádolják az embereket, és szabályos bírósági tárgyalás folyik le a szemünk előtt, amelyben az ember lépten-nyomon a rövidebbet húzza, és végső felmentése voltaképpen a Jób-történet végéhez hasonlítható, amelyben a nem-igazságos és nem-racionális isteni elrendelés lenne a végső érv.

Buzurg Ibn Sahrijár - India ​csudálatosságai
A ​136 történetet tartalmazó India csudálatosságai a klasszikus arab irodalom egyedülálló alkotása, amelyet feltehetően 953-ban írt a khúzisztáni Rámhurmuz városából származó iráni Buzurg ibn Sahrijár, aki az öbölmenti kikötővárosokban, Szíráfban, Baszrában, Ubullában, Adenben és Szuhárban följegyezte hajósismerősei és barátai történeteit. E kikötőkben Közel- és Távol-Kelet mindenféle etnikuma megfordult, s beszámoltak egymásnak a távoli vidékekről, népekről, szokásokról, azokról a "csudálatosságokról", amelyek ámulatba ejthették a hálás hallgatóságot: az indiai erős asszonyokról, az akkor még csodaszámba menő cetekről és bálnákról, a sellőkről, sárkányokról, kannibalizmusról, az indiaiak rituális öngyilkosságáról, a távoli népek szerelmi életéről, furcsa ételekről, s a mesebeli szigetekről. Szórakoztató történetei az Ezeregyéjszaka Szindbád-történeteit idézik.

Amir Ahmed Nasszer - Én ​és az iszlám
Öngyilkos ​merénylő vagy Al Kaida terrorista lehetett volna a kis Amirból, ha szülei nem látják be időben, hogy a vallási iskolákban hirdetett radikalizmus egy életre eltorzíthatja gyermekük lelkét. Véletleneken múlott, hogy az ő kezében a „bombát” végül egy internethez csatolt komputer jelentette. Amir Ahmed Nasszer 25 évesen lett az arab világ legismertebb bloggere, és 27 évesen írta meg saját átváltozásainak izgalmas történetét ebben a könyvben, mely aligha véletlenül lett hónapok alatt világsiker. Az Én és az iszlám voltaképpen az Arab Tavasz szellemi előtörténete. Lefegyverzően őszinte és izgalmas beszámoló az útjukat kereső muszlim fiatalok kétségeiről, lelki gyötrelmeiről és szabadságvágyáról. Egyszersmind behízelgően őszinte és felemelő memoár arról, hogyan nyitotta fel egy ifjú arab szemét a szélesebb világra a bloggolás és az internet. Vélemények a könyvről: „Az Én és az Iszlám egy jó internetes blog bájával íródott: ellenállhatatlan, skrupulusok és pretenziók nélküli, minden friss gondolatra nyitott, elismeri más szerzők érdemeit, és ha próbálja is leplezni, voltaképpen grandiózus írás” –The Wall Street Journal „Az Én és az Iszlám egy szép történet szerelemről és megváltásról, arról, hogyan szakad meg a szív. Olvasd és lelkesülj!” – Szalman Ahmed, a Junoon vezető énekese „A szeptember 11 utáni világban vitriollal öntötték le a muzulmán hitet. Ez a könyv ennek a méregnek az ellenanyagát tartalmazza. Olyan valaki írta, aki általunk alig felfogható körülmények között nőtt fel. Ez egy nagyon bátor és és nagyon megható könyv, amelyben szó van Palesztináról, terrorizmusról, internetes aktivizmusról, szerelemről és életről, s amely megmutatja az iszlámon belüli árnyalatokat is. Csak gratulálhatok a szerző azon döntéséhez, hogy elutasítja a fundamentalizmust. Ez bennünk is megkérdőjelezi, mit tett valamennyiünkkel „a terrorizmus elleni háború.” – Antony Loewenstein

Covers_418388
elérhető
0

Matt Jones - Dubaj
Az ​utazáshoz szükséges összes információ elfér a zsebében! -Látnivalók: részletes áttekintés Dubaj nevezetességeiről - felhőkarcolók, bazárok, strandok, mecsetek -Programok: tippek a szabadidő eltöltésére - sivatagi szafari, dhow-kirándulás, arany-, textil- és gyöngypiacok, tevegelés -Kulturális érdekességek: eligazodhatunk Dubaj múltjában és jelenében - kulturális örökségek, kulináris különlegességek, solymászat -Praktikus információk: szállások és éttermek, szórakozóhelyek listája, arab kifejezések, térképek, hasznos tanácsok a közlekedéshez

Kollekciók