Ajax-loader

'erdély' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Passuth László - Sárkányfog
Az ​erdélyi késő reneszánsz korát és Báthory Zsigmond uralkodását bemutató Sárkányfog sok szálon futó krónikája rengeteg szereplőt vonultat fel. Passuth e művéből azonban nem csak szűk három évtized erdélyi eseményeibe nyerhetünk bepillantást; megelevenedik II. Fülöp barokk Spanyolországa, illetve megismerhetjük a francia és a császári udvar intrikus világát is.

Bálint Tibor - Zokogó ​majom
A ​Zokogó majomban egy élhetetlen család kálváriáját akartam elmondani, de ez a család oly népes, hogy tagjai, álom és ébrenlét határán, a legkülönfélébb emberekbe ütköznek. Így hát a regény, amely sok párhuzamos sorsból szövődik, szükségszerűen társadalmi regénnyé terebélyesül, a két világháború közötti időszak s a felszabadulás utáni első évtized freskójává válik. Hőseim, kívül rekedvén a városon s minden szervezett életformán, már csak a látomásaikban tudnak megkapaszkodni, s azon a keskeny ösvényen indulnak el, amelyet kinek-kinek megvilágít a mellére akasztott lámpása. Ezt a képzelgésre épülő családot csak az anya ereje és erkölcsi tisztasága mentheti meg a teljes széthullástól. Mint egy új matriarchatusban, ő veszi kézbe a család irányítását, ő a kenyérkereső és a lelki oltalmazó a nagy tűzvész és a pusztító ínség idején. Szánékom szerint nem törekedtem a kolozsvári külnegyedek kemény szociografikus rajzára, még ha az idő tetten érhető is regényemben. Nem arra figyeltem, hogy az emberek mit esznek, hanem hogy mire vannak kiéhezve; nem azt néztem, hogy a földön alszanak-e vagy ágyban, hanem azt hogy miről álmodnak. És még társadalmi helyzetüknél is jobban izgatott az a rádöbbenés, hogy mindig ezek az egyszerű emberek érezték át leggyötrőbben a lét súlyát, az egszeri életet, s hogy még tragikomikus tévelygéseik közben is szüntelen megigazulásra törekedtek. Épp ezért a történelmet őbennük igyekeztem ábrázolni, s ami a kulisszák mögött történt, azt sajtókivágásokba sűritve építettem be a különböző történelmi szakaszok közé. (Bálint Tibor)

Wass Albert - Elvásik ​a veres csillag
Tánczos ​Csuda Mózsi régi jó ismerőse a Wass Albert-regények kedvelőinek. Igazi székely góbé ő, Tamási Ábeljének kissé korosabb rokona, aki már a Tizenhárom almafa lapjain is székely furfanggal igyekezett boldogulni a történelem viharaiban. Tánczos Csuda Mózsival most újra találkozhat az olvasó, ha kézbe veszi Wass Albert Elvásik a veres csillag című regényét. A valós történelmi eseményekre épülő regény a bolsevista megszállástól az 1956-os magyarországi forradalom utáni erdélyi magyarellenes bosszúhadjáratig követi nyomon a Tánczos család történetét, s egy székely falu erőszakos elrománosításának stációit. A regény két nagy fejezetből áll. Az első a többé-kevésbé sikeres boldogulni próbálás krónikája: Tánczos Csuda Mózsit Dombi-Dombolov elvtárs, az „odesszai magyar”, a székely faluba küldött orosz komiszszár kinevezi „csertifikátos vadőrnek”. A „bizalmi állásban” a legkülönfélébb kalandokat éli meg Mózsi. Afféle húzd meg-ereszd meg játék ez a hatalommal: a főhős úgy próbál boldogulni az új keretek között, hogy egyetlenegyszer se tegyen olyat, ami erkölcsi érzékével szemben áll, viszont mindemellett együttműködjék annyira a bolsevista hatalom képviselőivel, hogy kényelmesen megélhessen a család. Szatirikus látlelet ez a diktatórikus rendszerek működéséről, ahol mindenki függ valakitől, és esetenként az alárendelt ember furfangja védheti meg felettesét a bukástól. Közben az olvasó betegre kacagja magát Mózsi kiszólásain, az abszurdnál abszurdabb jeleneteken. Aztán a regény második részében már kevesebbet kacagunk, mert az ott bemutatott események során minden tönkremegy. Először lecserélik az „odesszai magyart” egy másik komisszárra, majd Mózsi is megszűnik „csertifikátos vadőrnek” lenni. Ezzel kezdődik a Tánczos család és a falu életének megállíthatatlan romlása. Odafönn a bércen mind csak halványul a veres csillag, amelyet a falu népe elismerésként kapott kitűnő termelési eredményéért, amely nem is volt annyira kitűnő, csak Mózsi furfangossága miatt hitte azt róla a településre küldött ellenőrző bizottság. Fenn az ormon mindegyre vásik a veres csillag, miközben odalent az 1956-os forradalom után a szomszéd román falu lakói népirtást rendeznek a helyi székelyek között, s egyre gyakrabban indulnak vagonok a falubeliekkel Dobrudzsába. Az elhurcoltak helyébe besszarábiai románokat telepítenek, hogy a kötet végén Mózsival és feleségével, Rozálival is elinduljon a marhavagon a messzi lápvidék felé, s a családból egyedül az időközben felnőtté cseperedett kicsi Mózsi maradjon meg szülőföldjén, havasi bujdosóként. A regény zárlatából az elkeseredés helyett mégis a bizalom hangja sejlik elő. Akit érdekel, az olvassa el az Elvásik a veres csillag című Wass Albert-regényt, amely abba a mifelénk ismét egyre ismerősebbé váló időszakba kalauzolja el az olvasót, amelynek során „ami ezelőtt okosság volt, az ma lopás, s ami azelőtt lopás volt, az most törvény, s mindezt együtt úgy nevezik, hogy szociálizmus”.

Nemeskürty István - Édes ​Erdély
Az ​erdélyi magyarság helyzete egyre inkább foglalkoztatja hazánk közvéleményét. Súlyosodó körülményeik a tárgyilagosságra törekvő emberekben is indulatokat gerjesztenek. Ugyanakkor Erdély sorsával, az utóbbi hetvenegynéhány esztendő eseményeivel, tényeivel mind kevesebben vannak tisztában. Mi történt? Mikor? Hogyan? Miért? Ez a könyv ilyen és hasonló kérdésekre ad választ. Tényeket, adatokat rögzít. Kerüli az indulatokat keltő vagy fokozó érzelmi mozzanatokat. A tisztánlátást igyekszik segíteni. Erre nagy szükség van. Számos okmány, adat, tény ebben az összefüggésben először lát napvilágot. Ez az olvasókönyv arra törekszik: minél békésebb, emberségesebb, civilizáltabb körülmények között vívhassa ki elemi jogait az erdélyi magyarság.

Paulo Coelho - A ​portobellói boszorkány
Athena ​- eredeti nevén Sherine Khalil - egy erdélyi cigányasszony szerelemgyereke, akit az árvaházból egy tehetős és befolyásos libanoni házaspár fogad örökbe három hónapos korában. Hamar kiderül, hogy különleges képességekkel van megáldva: jelenéseket él át, nagy történelmi, politikai eseményeket lát előre. Fordulatos, élményekben és meglepetésekben gazdag életútja során a legkülönbözőbb helyszínekre, munkahelyekre és emberi kapcsolatokba kerül.

Kós Károly - Varju-nemzetség
A ​Varju nemzetség egy emberöltőt ölel fel Kalotaszeg történetéből. Mikor az elbeszélés megindul, még él Bethlen Gábor, a nagy fejedelem, a végén II. Rákóczi György hal meg 1629 és 1660 között következik be az erdélyi fejedelemség megszilárdulása és hanyatlása. A regényben azért torzul el a magyarországi főúr, a különben mértéktartó gazda I. Rákóczi György alakja, mert "a Varjuknak a pataki úr ellen vívott harcában Kósnak a magyarországi vezető körök ellen vívott korai transzilván csatározásai vannak." A háromszáz év előtti Varjuk nemzetségük egész kivételes tehetségét, szívósságát, a havasok mostoha körülményei között edzett erejét a Bethlenek hűséges szolgálatába állítják: számukra őrzik fönt, a Pojánán a kincset, amit sikerült kimenteni Gyaluból, s talán ott őrzik a másik kincset is, amit az aranycsináló Varju ős rejtett el.

Bethlen Béla - Észak-Erdély ​kormánybiztosa voltam
Ez ​az emlékirat a második világháború egyik kevéssé taglalt epizódjával ismerteti meg az olvasót. Bethlen Béla a második bécsi döntéssel Magyarországhoz csatolt erdélyi területek közigazgatását irányította. Ennek a vidéknek a mindennapjait ismerhetjük meg művéből, melynek utolsó fejezete Bethlen börtönben töltött éveit tárgyalja.

Sütő András - Anyám ​könnyű álmot ígér
Sütő ​András könyvének keretét a Mezőség egyik falujában, Pusztakamaráson, a szüleinek otthonában készült feljegyzések adják, s ebben a keretben egy egész korszak - az ötvenes és hatvanas évek - társadalmi és emberi változásai megnyilatkoznak, nemcsak helyi érvénnyel, hanem országos, sőt európai távlatban. A könyv műfaji meghatározása nem könnyű, sőt alighanem lehetetlen; szociográfia, emlékirat és regény egyszerre: lírai följegyzések, családi levelek és baráti beszélgetések, visszaemlékezések, anekdotaszerű történetek váltakoznak bennük, ellenpontozott szerkezeti elrendezésben; mégis lazának látszó szerkezete ellenére is, az egész romániai magyar társadalmat átfogóan ábrázoló, a valóságot meggyőző erővel, hitelesen tükröző, költőien ihletett regény elsősorban. Nyelve tömör, gazdag, a népnyelv leleményeit, szókincsét értően hasznosítja. Sütő András regényét a legújabb kori magyar irodalom legjelentősebb alkotásai között tartják számon, könyvének Magyarországi fogadtatása - mind az olvasóközönség, mind a kritika részéről - valóságos diadalmenet volt.

Ugron Zsolna - Úrilányok ​Erdélyben
Ugron ​Zsolna első regénye valóságos utazás báltermeken és mosókonyhákon, palotákon és romokon, szövevényes rokoni kapcsolatokon és egy sodró szerelmen át a pesti nyüzsgésből a Kárpátok lábához – majdnem az Üveghegyen túlra. Anna irigylésre méltó életet él Budapesten: tökéletes férfi, érdekes tévés munka, sok utazás, nagy társasági élet, ragaszkodó barátok. Ám egy nap különc bécsi nagynénje és egy megrázó találkozás rádöbbenti, hogy szép üvegburája alatt már alig kap levegőt. Útkeresése közben rátalál örökségére – és egy kis erdélyi faluban a mindent felülíró szerelemmel együtt önmagára is. Pillanatképek az erdélyi arisztokrácia elsüllyedt világából, és kései utódaik nem mindennapi hétköznapjaiból.

Ignácz Rózsa - Torockói ​gyász
Az ​írónő a könyvéről: - Kisgyermekkoromban magam is láttam a havasok közé ékelt erdélyi városkában a fehér falú házak ablak köré meszelt különös jelet, a vörös karikát, amit a néphagyomány torockói gyásznak nevezett, Bányás-atyafiság élőszavából hallottam először emlegetni azt a munkás-néphagyományt, mely egy kicsiny népközösség régi, történelmi jogának emlékét őrizte. Írott emlékekben mintegy tíz évvel ezelőtt találkoztam először az Aranyos menti székelyek forradalmi perének leírásával, okmányaival. Azóta egyre sarkallt a gondolat, hogy méltó emléket kell állítanom történelmünk irodalmilag mindmáig nem méltatott hőseinek: Székely Borbála bányász-parasztleánynak, két vőlegényének: két húsz esztendős bányászlegénynek, Kriza Katalin tizenhét éves papleánynak, aki a maga életét is feláldozva templomot gyújtott fel vészjelző tűzként, csak hogy egy eltiport emberi közösség igazságát világgá kiálthassa.

Tamási Áron - Hazai ​tükör
Több ​mint száz évvel röptet vissza az időben Tamási Áron. A színhely: Erdély, az 1848-as váró és 1849-et is megélő Erdély. A történet: maga a történelem, melynek egy fiatal berecki parasztdiák, Madár Vince a krónikása. Ahogy az ő életén átcsapnak a nagy idők: emberré érésének szakaszai a kisdiák első lépéseitől a tudományok közt az első szerelemig, a forradalom lázas napja, a csüggesztő vereségig és a bujdosásig - úgy éli át az olvasó Madár Vince történetét, és benne Erdély néhány nagy évének történetét. A Hazai tükör Tamási Áron egyik legérettebb regénye. Utolérhetetlen írásművészete és mondanivalója szerencsésen találkozik itt. Kossuth-díjas könyvének ez a hatodik kiadása bizonyára sok új olvasót hódít meg

Benedek Elek - Székely ​Tündérország
A ​nagy mesemondó gazdag hagyatékában jól megférnek egymással a mesék a mondákkal, így van ez e kötet közel húsz darabjával, amely Benedek Elek saját gyűjtéséből közöl magyar népmeséket és mondákat. A Réka királyné sírja a magyar múlt régi, homályba vesző esztendeiig vezet el, amikor a hunok hatalmas királya, Attila élt és uralkodott. A hiedelem úgy tudja: tündérek építették Bálványos várát. Egy tündér állott a hegy tetején, tizenkettő lent a Bálványos patakban, s úgy adogatták föl neki a követ. A mondák szinte az élőbeszéd természetességével elevenítik föl Zeta vára, Hiripné fiai, A kápolna harangja, Mirkó királyfi történetét. Benedek művészetében a mesélőkedv áradása a székely nyelv eleven közvetlenségével párosul (Etéd; Szolokma; Atyha; Szerencsének szerencséje; Firtos és Tartod; A Szentdemeteri kastély; Csicser). Tündérekről és ördögökről szólnak e mesék és aranypalotában lakó szépséges tündérasszonyról, akinek két növendéklánya volt Maros és Olt. Meg kevély, gőgös asszonyról, aki nem ismer el a földön maga felett hatalmat, ám vára pillanatokon belül porrá omlik, s vele megsemmisül Venturné büszkesége is. A gyerekek számára a mesetartalmat hitelesen közvetíti Elek apó tüneményes stílusa.

Botlik József - Erdély ​tíz tételben
Meggyőződésem: ​a magyar és a román nép együttműködésének alapja csak a közös múlt tárgyilagos, prekoncepcióktól mentes és a szigorú önismereten alapuló következetes feltárása lehet. Ehhez kíván a maga szerény lehetőségeivel hozzájárulni ez a könyv, kezet nyújtva a túloldalon álló józanoknak. Vágya, hogy vitáinkat "békévé oldja az emlékezés", s az erdélyi magyarság ajkáról mihamarabb elhaljon a panasz: "....ne kéne nyelvünk / féltünkben lenyelni / s önnön szégyenünkre".

Ugron Zsolna - Erdélyi ​menyegző
1608 ​november, Kolozsvár. A város Báthory Anna esküvőjére készülődik. A fejedelem tizennégy éves húgát családja és a hagyományok tiszteletére nevelték… Vajon engedelmes araként vagy lázadó özvegyként teljesíti be sorsát? Hogyan küzd a három részre szakadt ország politikai játszmái közepette egy fiatal lány a hatalommal bíró férfiak szerelme, érdekei és kapzsisága ellen? Boldog fiatalasszony vagy „ördög, gyilkos kurva”, ahogy az új fejedelem nevezi? Erdély és Magyarország a XVII. század elején a politikai intrikák és álandó háborúskodások világa. Hitviták, árulások és érdekházasságok döntik el országrészek sorsát. A végvárakban, az ostromlott falak mögött jelenésekről, családi átkokról, mérgezésekről és testvérszerelemről suttognak… Ugron Zsolna regénye a 17. század egyik leghírhedtebb, legtitokzatosabb alakját, a bűbájos boszorkányt, Báthory Annát idézi meg. A körülrajongott és gyűlölt Báthoryak világát, melyben az árulások, parancsszóra elhált szerelmek és politikai gyilkosságok közepette egy asszony boldog akart lenni.

Covers_86319
elérhető
2

Kriza János - Vadrózsák
"Száz ​év óta egymás után láttak napvilágot a kisebb-nagyobb székely népköltési gyűjtemények, ám ezek a Vadrózsák jelentőségét nemhogy elhomályosították volna, hanem hozzásegítettek ahhoz, hogy egyre jobban felismerjük és megismerjük egyedülálló nagyságát. Kriza fél emberéletnyi munkával annyi értéket halmozott fel, amennyit és amelyhez hasonlót utódai közül senkinek nem sikerült találnia. Épp ezért gyakorlati folklórmunka közben ma is a Vadrózsákhoz mérjük és igazítjuk sikereinket, eredményeinket. Ha a régi népköltészetet keressük, faluhelyen ma is Kriza nyitott könyvével kezünkben faggatjuk a nagyidejű, nagy tudású énekeseket, mesemondókat. Faggatózunk és feszülten várjuk az eredményt: vajon jó évszázad múltán megtaláljuk-e az élő népköltészetben a Vadrózsák valamelyik meséjét, balladáját, dalát, mi több, talán olyanra is rábukkanunk még, amely elkerülte volna Krizának és munkatársainak figyelmét? Vagy pedig - s ez a leggyakoribb - újra meg újra megbizonyosodunk arról, hogy Kriza olyan kerek-egész kulturális hagyatékot rögzített a maga idején, amelynek ma már csak szétszórt töredékeit, maradványait lehet nagy nehézségekkel, sok utánajárással, száz helyről összekeresgélni. A Vadrózsák múltunknak, művelődésünknek: egykori és mai önmagunknak része. Ha a Vadrózsákat olvassuk és szeretjük, egyszersmind önismeretünket, öntudatunkat, önbecsülésünket munkáljuk." Faragó József

Covers_89037
elérhető
6

Ismeretlen szerző - A ​székely művelődés évszázadai
Magyar ​nyelvű kisebbség, magyar nyelvűek között? Mi teszi azzá a székelyeket? Az, hogy a "héthadú magyaroknál"-nál jó kétszáz évvel korábban érkeztek a Kárpát-medencébe? Az, hogy e hazában sem ért véget vándorútjuk, amelynek legmegrázóbb epizódjai a madéfalvi veszedelem (1764), és a második világháború során végrehajtott bácskai (1941), majd völgységi (1944) áttelepítés? Az, hogy az állattartó népek hagyományait őrző rovásírást a mai napig értik és használják? Az, hogy a Magyarországra is késve érkező modernizáció az ő falvaik "atyafiságos" viszonyait még későbben bomlasztotta fel? A magyarok általában ismerik a székelyek különleges katonai szerepét, s tudják, körükben a feudális úr-szolga megkülönböztetés nem volt olyan egyértelmű, mint az ország egyéb vidékein. Szinte mindenki hallott már a "székely kapu"-ról, sokan ismerik a "székely himnusz"-t, és vannak, akik számára az is egyértelmű, hogy a "székely harisnya" tulajdonképpen nem harisnya. Könyvünk a székelyekhez kapcsolódó "kuriózumok" mögé tekint: a székely kultúra bemutatására törekszik. Olvashatunk a kultúrát teremtő közösség belső rendjéről, az írásról, az oktatásról, a nép építészetéről, ruházkodásáról és díszítőművészetéről, a népszokásokról, s a hozzájuk kötődő dalokról. Megismerkedhetünk a szülőföld hagyományait "tudatalattijában" is folytató "magas kultúrával": a székely származású "hivatásos" képzőművészekkel, irodalmárokkal, a színházi élettel, de néhány nagy egyéniségnek köszönhetően a magyar tudományos világba is bepillanthatunk. Külön tanulmány foglalkozik az orvoslással, amely - tekintettel a székelyek körülményeire - elsősorban a népi gyógyászatról árul el sok furcsaságot. Minden témánál az idő múlása adja a fő rendező elvet; így akár a falutörvényről, akár az irodalomról, akár az orvoslásról kerül szó, megelevenedik a messzi keletről a nyugati "Óperenciáig" vivő, majd újból keletnek forduló, s az erdélyi hegyekig vezető székely vándorút, és átélhetjük a nehezen megtalált haza megtartásáért tett erőfeszítéseket. A könyv 15 tanulmányát alkotó 18 személy között van tudós, tanár, jogász, orvos és lelkész. Azonos bennük, hogy székely származásúak, vagy erős szálakkal kötődnek a székelységhez. Egyikük sem felejti el, hogy a székely művelődés a magyar művelődés része és azt sem, hogy egy népcsoportnak a történelemben változó határok és életkörülmények között is meg kell találnia a békés boldogulás útját. "Tudjuk azt, hogy 1300 éve, amióta népünk kialakult, igen sok meg nem értéssel, tudatlansággal, rosszindulattal kellett megküzdenie. Ha az elmúlt küzdelmeket túléltük, az újabb 1300 évet is túl kell élnünk" - írja az egyik szerző. E hit erősítését szeretné a könyv szolgálni, a ma kétmillió főnyire becsült székely-magyarok értékeinek a lehető legtöbbre figyelő megörökítésével.

Kemény Zsigmond - A ​rajongók
A ​rajongók-ban történelmünk egyik küzdelmekkel teljes korszakát eleveníti meg alkotó képzelete: a regény I. Rákóczi György idejében jászódik. a mozgalmas események három góc köré csoportosulnak. az egyik: a háborús párt küzdelme Kassai István hadviselést ellenző politikájával: a másik: Kassai kísérlete a szombatos szekta s a szektához szító ellensége, Pécsi Simon tönkretételére; a cselekmény harmadik szálát egy szombatos pap tragikus sorsa bontakoztatja ki. Szőke István esendőségével és érzékeny idegrendszerével az író legmegindítóbb hősei közé tartozik. Kassai szökött jobbágya, így a kancellárnak módja van megzsarolni, kémkedésre kényszeríti saját felekezet ellen: elzülleszteni azonban nem tudja: Szőke végül is mindent elkövet egykori társai megmentésére. Kemény Zsigmond A rajongók-ban is kivételes biztonsággal formálja meg nőalakjait: a bölcs, emberszerető Lorántffy Zsuzsanna és Szőke István önfeláldozó felesége mellett megrajzolja az élnivágyó, büszke s felületes sikerekkel soha meg nem elégedő Pécsi Deborah alakját is. Deborah és Kassai Elemér Rómeó és Júlia utódai: boldog, szinte idilli szerelmüket a két család ellenségeskedése dúlja fel.

Gyulai Pál - Egy ​régi udvarház utolsó gazdája
Gyulai ​Pál 1857-es kisregénye a magyar realista epika egyik első nagy teljesítménye. Haladás és nemzet ügye 1849 után szembekerült egymással. Idegen polgárság foglalta el a gazdasági kulcspozíciókat, miközben a nemzeti függetlenség és az alkotmányos államrendszer hívének tekinthető, számában megfogyatkozott köznemesség jobb híján tétlenségbe, úgynevezett passzív ellenállásba húzódott vissza, s az idegen elnyomás megszűnését a nagypolitikai erőviszonyok kedvező alakulásától várta. A köznemesség kitartását a régi értékek mellett és otthontalanság-érzetét saját portáján nagy beleéléssel és együttérzéssel, de e magatartás anakronizmusát sem hallgatva el mutatta be Gyulai Pál kitűnő kisregénye.

Asztalos Miklós - Kossuth ​Lajos kora és az erdélyi kérdés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Franka Tibor - Most ​jöttem Erdélyből
Úgy ​lettem újságíró, hogy nem állt mögöttem senki, csak előttem. Tíz esztendeje, éppen a kilencedik munkahelyemen egy asztalos üzemben dolgoztam, amikor néhány újságíró "belebotlott" itt-ott megjelent riportjaimba. Három hónappal később a kormány lapjához, a Magyar Hírlaphoz kerültem, ahol 1985, vagyis 33 éves korom óta főmunkatárs vagyok. Rendszeresen dolgozom a rádióban és a televízióban, de a papír meg a ceruza más. Akik eddig írásaimat olvasták, azt kérdezték tőlem: ez a könyv mennyire botrányos? 1. amennyire botrányossá vált a Romániában élő magyarság, németség, románság helyzete. 2. amennyire lehetett 3. amennyire nem ismerjük, s nemcsak a saját hibáinkból, a határainkon, kívül élő mintegy 4-4,5 millió magyar sorsát. 4. amennyire egy olyan könyv lehet, amelynek témájához mindenki ért, és amelyhez hasonló 1945 óta Magyarországon nem jelent meg. Az egyik Erdélyből menekült számítógéptechnikus így nyilatkozott: "Engem nem a gazdasági okok hajtottak, nem az éhezés. Szeretnék az maradni aminek születtem, magyar. Különben mi értelme az egésznek?" Különben tényleg mi?

Dávid Antal - Az ​első felvonás
Az ​első magyarországi színtársulat, amelyet Kelemen László szervezett Pest-Budán, 1790 októberében kezdett játszani a régi Várszínházban; Kolozsvárott 1792. november 11-ével kezdődőleg mindmáig, megszakítás nélkül, minden esztendőben teljes színházi évad volt. A Rhédey-ház nagytermében, az erdélyi magyar játékszín színpadán az első magyar szót Kótsi Patkó János, a társulat igazgatója mondta ki. Ettől a naptól fogva Kolozsvár a magyar színészet anyavárosa lett. Egy évtizedig, amíg Magyarországon csak vándortársulatok működtek, a magasabb rendű színművészet képviselőiként a kolozsváriak járták Szegedet, Debrecent, Miskolcot, még Pestet is nyaranként. Óriási léptekkel halad a kolozsvári színház a művészet csúcsa felé, csakhamar megépül az egész magyar nyelvterület első állandó színháza, előadják a Hamletet is: ez az első magyar nyelvű Shakespeare-előadás. A magyar színészet hőseinek állít emléket Dávid Antal ebben a szép és tanulságos történelmi regényében.

Kende Péter - Erdélyből ​jöttek
...Lelkiismeret furdalásom ​van: szökevénynek érzem magam, dezertőrnek. De azt mondom: létezik erkölcsös dezertálás, sőt, kötelező dezertálás is. Aki úgy érzi, a saját világában már nem élhet becsületesen és hasznosan, annak talán megbocsátható a lépés: a tehetetlenségből a talán mégis feladathoz menekülés... ...Hirtelen meghúzták a kötelet, a testem kifeszült. Elém lépett a tiszt: - No, hajlik-e a magyar derék? - És verni kezdett. Módszeresen, alaposan... ...Beárultak, milyen könyvek vannak a lakásomon - el is kobozták a Gesta Hungarorumot, Németh László, Illyés Gyula köteteit... ...Mi, akikre ráomlott a gyűlölet, akik már nem tudtuk elviselni a reménytelenséget - mi kevésbé tudunk gyűlölni. Hiába éltünk meg bármit is, már tudjuk: gyűlöletre nem szabad gyűlölettel válaszolni...

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​rosta
A ​rosta kisebbségi tárgyú regény, az író első regénye, cselekménye a húszas évek második felében játszódik Erdélyben, és egy kolozsvári magyar család széthullásának, tönkremenetelének története - e folyamat külső és belső okainak sohasem didaktikus hanem eleven, életszerű föltárásával, tipikus alakok ábárzolásával. Ez már a kiforrt. stilárisan is izgalmas lebegő iróniával, frappáns és tömör képekkel a világról lesújtó ítéletet mondó könyv a leleplezésben kérlelhetetlen. Ugyanakkor valami megfoghatatlan leheletfinom könnyedség járja át, amelyben helyet kap a remény. A rosta a maga fülledt-fullasztó légkörével érett iróniájával, éles, kritikus látásmódjával a legnagyobb regények előhírnöke.

Makkai Sándor - Ördögszekér
Az ​Ördögszekér történeti regény, de abban az értelemben hogy egy elmúlt kor keretében és jól ismert vezérszemélyiségeivel kapcsolatban egyetlen emberi lélek tragédiáját kívánja fölmutatni, egy asszony lelkét, aki nem korának gyermeke, s akire nézve ezért a kor amelyben élt, útvesztővé lett. Ezt a lelket nem lehet a történelem gyér adataiból megérteni, meg kellett álmodni őt, hogy életre keljen ismeretlen sírjából. A lélek el van rejtve az események között, s hiányzik a kulcs, amely titkait megnyitná. Engem éppen a nagynak és rendkívülinek megsejtett lélek szomorú kibontakozásának valószínű emberi okai izgattak arra, hogy ez a regény létrejöjjön, s az intuíció ereje megszője azt a képet, amely benső menetében tegye szomorúan természetessé a tragikus fejleményt, amely a történelmi adatokban talán csak egy ellentmondásokkal kevert könnyelmű asszonyélet érdekes, de nem jelentős vonalának látszik. De akinek megvan hozzá az érzéke, rögtön látja, hogy Báthori Anna nem lehetett csupán egyike a XVII. század első felében oly gyakori erdélyi dámácskáknak, akik léhaságukkal és érzikiségükkel szereztek kétes hírnevet.

Cserna-Szabó András - Szíved ​helyén épül már a Halálcsillag
Emlék ​Bundás egy nyugodtnak induló vasárnap délután kedvenc férfimagazinjából arról értesül, hogy a szerelem kialakulásáért a feniletilamin nevű hormon a felelős, s hogy pontosan hétféle szerelem létezik. Mire a cikk végére ér, már tajtékzik a dühtől, és ordít: micsoda hazugság, hiszen csakis egyféle van, ,,az elvakult, buta, üres szerelem, ami csak szenvedély és csak rabság. A többi habkönnyű neurózis, polgári házasság, semmi egyéb." Az már az élet humorérzékét dicséri, hogy ebben a pillanatban megcsörren a telefonja, és éppen az a nő keresi, aki elhagyta, és akinek az emlékétől nem tud szabadulni. A regény a vak szenvedélyek karneválja. A fekete szerelem végigsöpör a budapesti Király utcán, Kolozsváron, Pécsen, az adriai tengerparton. Nemet változtató macsó, japán karddal hadonászó írósztár, bánatevésbe menekülő mizantróp apa, transzvesztita szerelemdémon és persze a westernt író főhős kergeti a boldogság kék madarát, vagy ahogy a könyv fogalmazza újra a toposzt: a szerelem pöttyös lasztiját. Mindeközben a Vadnyugaton is zajlik az élet: ármány és szerelem, bűn és bűnhődés, árulás és bosszú. A legendás Mocskos Tizenegyek Bandája az enyészeté lesz, kőkemény gengszterszívek törnek ripityára, de azért Blacklord messze földön híres kuplerájának (Eldorádó Kéjház) szalonjában minden hajnalban felcsendül a Szamár-induló...

Tar Károly - Erdélyi ​mézeskalács
"Örömteremtő ​embernek születtem. Úgy hiszem, tudatos alkotónak. De a vállamra telepedő évek során rájöttem, hogy nincs új a Nap alatt: ha örömöt akarunk, a jót kell utánoznunk, az igazat kell újrateremtenünk, a szépet újraálmodnunk. És meg kell osztanunk titkainkat. [...] ___ A titok, amelyről ez a könyv szól, mindössze néhány mozdulat. ___ Tizenkét éves voltam, amikor reám bízta ezeket a mozdulatokat a mézeskalácsos mester. Mutatta. Nem erőltette, hanem hagyta, hogy megbámuljam, nézzem és eltanuljam. Megengedte, hogy ellopjam. [...] Figyeltem a mester mozdulatait, és láttam, megmagyarázhatatlan módon felfogtam, mit miért és hogyan kell tennem ahhoz, hogy a kezem alól kikerülő Tordai pogácsáknak Tordai pogácsa alakjuk legyen. ___ Már az első sikerült. ___ Immár fél évszázada hordom magamban a Tordai pogácsa elkészítéséhez szükséges mozdulatokat. [...] És immár egyes egyedül maradtam azok közül, akik valamikor Tordai pogácsát készítettek. [...] Belém nyilall a felelősség: mi lesz, ha rendre elhalnak mozdulataink, titkaink, tapasztalataink?! ...mit kezdjek a Tordai pogácsa titkával? Egy eltűnt mesterség rám maradt tudományával? [...] A "harmadik világháború" észokokkal vívott nagy csatája után éppen úgy romokban áll a vesztes fél hazája, ahogyan az előző két világégés utáni időkben. Éppen csak annyi a különbség, hogy most nem a házak, városok, utak, hidak dőltek össze, hanem a lelkek, az embernek az ember iránti bizalma, az erkölcs. És a sokféle mesterségbeli tudás, sokféle szépség és örömteremtő gyakorlat. Ne hagyjuk veszni! - biztatom magam, másokat - és az olvasót is." ___ Így vall szó szoros értelmében varázslatos könyve indíttatásáról, létrejötte okairól a kortárs erdélyi irodalom "mindenese", Tar Károly, s olvastán az ember szinte a szájában érzi az ínycsiklandó ízeket, megelevenedik előtte a mézeskalács- figurák csodás világa, s kedve támad, hogy maga is kipróbálja a szerző régi mesterektől ellesett-eltanult receptjeit.

Lakatos István - A ​kolozsvári magyar zenés színpad (1792 - 1973)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Enyedi Sándor - Az ​erdélyi magyar színjátszás kezdetei 1792-1821
1792. ​november 11-én tartotta első előadását a kolozsvári magyar nyelvű színtársulat a Rhédey-ház báltermében. Bemutatásra került A titkos ellenkezés vagy Köleséri című darab. Az épület falán azóta márványtábla, az időpontra újabban öt-tíz évenként visszatérünk. Az első színielőadás száznyolcvanadik évfordulója most arra ösztönöz, hogy a színhát kevéssé ismert hőskoráról adjunk ki könyvet. Az első három évtizedről, amíg a kolozsvári színtársulat a Farkas utcában állandó otthonra talált, s 1821. március 12-én Körner Zrínyi Miklós drámájával megnyílt a kőszínház. Színháztörténetünk szorgalmas kutatója. Enyedi Sándor most bebizonyította, hogy annyi jeles munka után még mindig lehet újat mondani színjátszásunk kezdeteiről. Levéltári adatok, színlapgyűjtemények, egykori folyóiratok áttanulmányozása alapján sikerült összeállítania a színház első huszonkilenc évének eddig hiányzó játékrendjét. Fő érdeme az, hogy nemcsak a kolozsvári előadásokat dolgozza fel, hanem a vidéki kiszállásokon játszott darabokról is beszámol. Több mint húsz városban és faluban vendégszerepelt színházunk Máramarosszigettől Brassóig és Nagyváradtól Barótig.Thália kolozsvári szekere a legtávolabbi magyar lakta vidékekre is elvitte a hazai darabok mellett Shakespeare, Moliere, Schiller, Goldoni, Kotzebue üzeneteit. E könyvből nemcsak a játékrendet ismerjük meg, hanem az egykori színészek is előlépnek: Haralyi Fejér János, "a társulat elöljárója", s Kótsi Patkó János igazgató és felesége, Fejér Rozália, a hősszínész Pergő Celesztin és Jantsó Pál, a komikus, Székelyné Ungár Anna, e korszak női vezéralakja. Az élőszó művészei mögött ott állnak a hazai művelődés nemes pártfogói, köztük első helyen idősb Wesselényi Miklós, a "zsibói bölény", a nézőtérre pedig felvonul a "nagyérdemű közönség", polgárok, diákok, értelmiségiek, közrendűek, akiknek érdemük, hogy anyanyelvükön igényelték az igazat és szépet. Enyedi Sándor könyve művelődéstörténeti keret és útmutató. Eligazít színházi életünk múltjának egy eddig fel nem térképezett területén.

Gerda Green - Fenevadak ​Erdélyben
A ​Fény és förtelem és A kék macska című krimikből jól ismert Szepesi Herold és Báthory Olga nyomozópáros ezúttal elhagyják Budapestet. Barátaik, Róbert és Ilonka összeházasodnak, és Erdélybe utaznak nászútra. Herold Párizsban szakmai találkozón vesz részt, így Olga egyedül marad otthon. Nyár van és uborkaszezon, Olgának ezért nem sok kalandban van része, míg el nem olvassa Ilonka levelét. Barátnője egy különös nagyasszonyról, a különc viselkedésű Szentkirályi Ágnesről számol be, aki szintén vendége az erdélyi nyaralóhelynek. A nyomozólány, arra gondolván, Jánossy Alfréd rendőrhadnagy barátja szavait idézve, hogy „a bűn soha nem alszik”, elhatározza, hogy ő is felkerekedik és elutazik Szovátára, Erdélybe. Szeretné közelebbről is szemügyre venni ezt a furcsa nagyasszonyt, akinek személyisége igencsak felkeltette a kíváncsiságát. Erdély festői környezetében és tájain semmi sem az, aminek látszik. Hőseinknek egyesült erővel ismét sikerül egy vérfagyasztó bűnügy kusza szálait apránként kibogozni, miközben a helyi kulturális sajátosságokba is betekintést nyernek és Olgát sem hagyja cserben intuitív ösztöne. Kultúra, erotika, horror, nyomasztó éjszakák és nappalok váltogatják egymást. A könyvet Nyári Eszter grafikusművész illusztrációi és nagyszerű borítója díszítik, míg a kiadást újból a Publio Kiadó jegyzi.

Barta Gábor - Az ​erdélyi fejedelemség születése
A ​magyar nép történetének egyik legszomorúbb fejezete az a másfél évszázad, amely - 1526 és 1686 között - a török hódítás jegyében telt el. Emberi életek milliói, anyagi javak fölbecsülhetetlen tömege, a kultúra megannyi pótolhatatlan alkotása ment veszendőbe az örökkön megújuló háborúk poklában. A tragikus korszak kezdete a középkori Magyarország pusztulásának ideje. Ugyanakkor ugyanez az idő látja a romokból kiemelkedni az erdélyi fejedelemséget. A magyar 16. század középső két negyedét két olyan esemény jelzi tehát, amelyiknek mindegyike önmagában is hosszú, a közérdeklődést mélyen megmozgató vitát kavart. Elkerülhetjük-e a második, az erdélyi kérdéskör szemrevételezésénél az elsőt, a mohácsit? Ha abban mindenki egyet is ért, hogy a fejedelemség születése összefügg a régi magyar királyság széthullásával - a kulcsévek egymástól való távolsága azt látszik sugallni, ez az összefüggés csak áttételes, nem maga a széthullás, hanem az annak nyomán támadó hosszas zűrzavar, nemzetközi és hazai politikai kötélhúzás hozza világra az önálló Erdélyt. (Magyarországnak már 1526 decemberében két királya van - a fejedelemséget legkorábban 1541-től, de többnyire csak 1556-tól szokás számítani.)

Adolf Meschendörfer - Leonóra
A ​Leonóra Adolf Meschendörfernek (1877-1963), a hazai német irodalom klasszikusának 1905 telén és kora tavaszán írott kisregénye. "Egy Erdélybe vetődött idegen", bizonyos Dr. Svend és a tizennyolc éves Leonóra különös, már-már wertheri szerelméről szól a könyv. És Brassóról, hiszen ez a város a cselekmény színhelye; és irodalomról-művészetről, hiszen Dr. Svendnek - naplójegyzetei a tanúság rá - kényszerű vesszőparipa ez a téma. És mindezeken túl: elsősorban a Monarchia és Európa nagy századfordulói válságáról beszél ez a goethei bájjal és fegyelemmel megírt kisregény.

Dávid Antal - Erdély ​nagy romlása I-III.
_A ​sárkány papja_ Amikor megszületett, a keze teli volt vérrel, s a fürösztővízben úgy úszkált, mint egy hal. Vérengző és kóbor természetű fejedelemmé lett Báthori Zsigmond. Utóda, a jó szándékú, de hiszékeny András bíboros. Erdélyre a német, a török és a havaselvi vajda feni a fogát. András jóvá akarta tenni elődei sok bűnét, de a Báthoriak iránti gyűlöletet a havaselvi vajda szítja, felbujtja ellene a székelyeket, s azok megölik a bíborost. Fejét a vajdának viszik, aki cserébe a régi szabadság visszaállítását ígérte. De a gyilkosság bére Erdély nagy romlása. A bíboros haláláért százévi böjt és bűntudatot sugalló egyházi átok száll egy csíki falura. Kizöldül-e még a tündérkert fája, vagy végleg eltűnik a kegyetlen század mélységeiben az erdélyi nép? Erre a kérdésre az író következő regénye felel. _A boldogított ország_ A bíboros-fejedelem meggyilkolása után Erdély egymás után kapja a súlyos sebeket. A havaselvi vajda uralma nem tud megszilárdulni, bár Moldova elfoglalása után Lengyelországot, sőt az oroszok földjét is meg akarja hódítani. A Habsburg császártól hiába várja az Erdélyért kialkudott díjat. A leszegényedett országban nagy az elkeseredés. Bástával összefognak a nemesek, és megverik Mihály vajda hadait. Básta árulónak tartja, de ő a császárhoz megy, és újra visszajön Erdélybe, s a kegyetlenségéről hirhedt tábornokkal közösen, egymásra acsarkodva kormányoznak, a császár nevében. Évekig tart Erdély haldoklása, amíg Bocskai új életre nem kelti az országot, amelynek még történelmi hivatása van. Ebben a történelmi keretben szövődik egy krónikaíró diák és szerelmének regénye. _Fordul az idő_ Az éhínség és az embertelen kínzások elől a nép a havasokra menekül, a tehetősebbje házába húzódva várja, mikor múlik el az ország fölül a rettentő vihar. Székely Mózes rövid fejedelemsége gyászos véget ér, az új havaselvi vajda is végigpusztítja az országot. Mintha soha nem érne véget az erdélyi kálvária. A prágai internálásból hazatért Bocskay István kiábrándul a császárból, új szabadságharcot szervez. Hűségére szegődnek a hajdúk, és sorra felszabadítják a várakat. Fordul az idő. Erdély egyik legszörnyűbb korának vége. Az éledő ország újra elindul történelmi hivatása felé: a szabadság, a vallási türelem és a tudományok földje lesz, és megnyílik az út Bethlen Gábor dicsőséges időszakához.

Kollekciók