Ajax-loader

'algériai' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Apuleius - Az ​aranyszamár
Az ​Aranyszamár latin irodalom egyetlen nagy regénye, az örökké kíváncsi, nyugtalan és titkokat feszegető ember tragikomédiája. Lucius, a regény hőse, Thessaliába, a mágia és a varázslat hazájába utazik. Madárrá szeretne változni, de végzetes tévedés következtében szamárrá változik. Most ez az emberi értelemmel megáldott vagy megvert szamár a kalandok egész sorát szenvedi végig, míg végre visszaváltozik emberré. Ezt a regényt filozófus írta, Apuleius, i. sz. második századának derekán, Észak-Afrikában, ahol közben egy boszorkánypernek is hőse volt. Apuleius regényének alapgondolata mélységes igazságokat hordoz, maga a regény azonban minden ízében mulattató. Ebben a filozófusban egy ragyogó író is lakott; írói művészetének remekei a novellák, amelyek Boccaccio Dekameron-ján keresztül a világirodalomba is utat találtak. De a regény legszebb virága Amor és Psyche története, a Hamupipőke meséjének ókori változata, a földöntúli szerelem sugárzó költészete.

Yasmina Khadra - A ​merénylet
A ​terrorizmus fenyegető jelenléte kísért Yasmina Khadra világhírű regényében, amely a közel-keleti arabizraeli konfliktust mutatja be egy férfi történetén keresztül. Az arab származása kényszereiből kitört Amín álomba illő körülmények között él: sikeres orvos, jómódú tel-avivi polgár, szerető és szeretett férj, megbízható barát. Egy öngyilkos merénylet azonban egyetlen villanás alatt zúzza porrá idilljét. A sérültek ellátásában kimerült sebészt a rendőrség arra kéri, azonosítsa a felesége holttestét, akiről kiderül, hogy maga volt a merénylő. A gyászában és értetlenségében fuldokló férj ámokfutásszerű nyomozásba kezd, hogy kiderítse, ki és mi vette rá imádott feleségét arra, hogy gyermekek életét kioltva hirdesse azokat a palesztin szabadságelveket, amelyeknek otthon sosem adott hangot. A nyomozás megrendítő eredményekhez vezet, s a sebész szeméről végül lehull a hályog. De miféle tisztánlátás az, amely a történet végén rá vár? Miféle ébredés? Vagy miféle álom? Yasmina Khadra, az algériai származású, női álnév mögé rejtőző szerző a terrorizmus elleni harcot személyesen tapasztalta meg közel négy évtizedes katonai szolgálata során. Az írónak nem az a szerepe, hogy döntőbíró legyen - vallotta Khadra saját regényéről -, hanem a hibákra kell rámutatnia, az emberi tényező szeizmográfja kell hogy legyen. Megértetni valamit szép dolog, ám érzékennyé tenni a másikat ez még remekebb.

Mouloud Mammeri - Ópium ​és ököl
Majdnem ​teljesen felfedezetlen világ számunkra az arab nyelvű és francia nyelvű ágra oszló jelenkori algériai irodalom. Mouloud Mammerit a francia nyelvű ág egyik legjelentősebb alakjának tartják, ezt a regényét pedig az élő algériai próza egyik legfontosabb alkotásának. A nemzeti felszabadító háború éveinek képét rajzolja meg Mammeri az irodalom közelítő eszközeivel: francia helyőrségeket és erdei partizánfészkeket, a könyörtelenül felhőtlen égbe metsző izzó hegy-éleket, egy franciás műveltségű, kétlelkű arab orvos vívódásait, szerelmeit és magáraeszmélését, egy szikrázó világváros szépségét és közönyét, egy idők homályába vesző hagyományait őrző, méltóságteljesen szegény berber falu tragédiáját.

Apuleius - A ​mágiáról / Virágoskert
Apuleiust, ​az ünnepelt szónokot, sikeres írót, könnyű tollú költőt, sokaktól csodált természettudóst i. sz. 158-ban beidézték az észak-afrikai Sabrata város bíróságára. Hatalmas tömeg gyűlt össze a tárgyalás napján, hogy meghallgassa a vádat - Apuleius mágikus üzelmekkel házasságra kényszerített egy nála tizenhárom évvel idősebb özvegyet -, és még inkább az író bravúrosnak ígérkező védekezését. Nem csalódott a hallgatóság: az író védőbeszéde - A mágiáról - ragyogóan szellemes érvelésével valóban nagyszerű szórakozást nyújtott. De a rejtélyek nem oszlottak el: Mire használta a tükröt? Miért vásároltatott halakat? Csakugyan tartott-e éjszakai varázsszertartást? Mi történt az epilepsziás fiúval? Mi volt az a kendőbe burkolt tárgy? Csontváz volt-e a szobor vagy Mercurius képmása? ... A Virágoskert ókori válogatás Apuleius beszédeinek legszebb helyeiből. Különös egyveleg anekdotákból, földrajzi, történelmi, természetrajzi érdekességekből, morális eszmefuttatásokból, dús verbális pompájú hasonlatokból, szinte verssé és zenévé párolódó szónoklattöredékekből. Az olvasó élvezettel fogja fölfedezni, hogyan kapcsolódik ezer szállal ez a méltatlanul elfeledett két Apuleius-írás a világhíres főműhöz, az Aranyszamárhoz.

Yasmina Khadra - Kabul ​fecskéi
A ​forró Kabulban a pusztítás és a lelkek romjai között fiatal férfi mászkál céltalanul. Álmait az orosz megszállás zúzta szét és a tálib uralom tette tönkre végleg. A kétségbeesett és kimerült Mohsen a piacon nézelődik, amikor egy házasságtörő asszonyt megkövező tömegbe keveredik. Megdermedve a hisztérikus légkörtől, a halálra ítélt nő arcába dob egy követ. Ez a tette meghatározza további sorsát... Mivé tesz a tömeg, mivé tesz a félelem, mi törheti darabjaira az addig biztosnak vélt életet? A Kabul fecskéi, a Franciaországban oly népszerű regény, briliánsan leplezi le a különbséget vallásosság és az életveszélyes vallási fanatizmus között. Felejthetetlen beszámoló arról, milyen az élet az ezredfordulón egy embertelen teokráciában.

Abdelhamid Benzine - A ​tábor
S ​ez az élet folyt tovább... Odakinn az orvosok a rákot gyógyították, mindenütt békéről beszéltek. Gagarin az ég felé szállt, Boghariban elszabadult a pokol.... Abdelhamid Benzine "Boghariban elszabadult a pokol... a légiósok ütöttek, egyre csak ütöttek, és senki sem hallotta meg kiáltásaikat. A jajra nem kélt visszhang." Abdelhamid Benzine ezzel a megrázó üzenettel elsőnek töri át a hallgatás falát, és felfedi, milyen kálváriát járnak a foglyul esett algériai katonák azokban a táborokban, ahová a francia kormány zárja őket. Szögesdrótok mögött, Boghari gyötrő magányában várják az algériai Nemzeti Felszabadító Hadsereg katonái, a szerző társai a nyomorban s a reményben, hogy a világ tumást szerezzen a népük ellen folyó háború történetének e szörnyűségekkel, borzalmakkal teli lapjáról. E rémító krónikában, vér és sár közepette, vicsorgó porkolábok, kínzók és hóhérok versengve gyötrik, alázzák meg és gyilkolják áldozataikat gyors vagy lassú halállal. Megáll az ész, ha felfogni próbálja, hogyan lehetnek emberek ily kegyetlenek, hogyan süllyedhetnek ilyen mélyre a vadságban. "Annyit sem értünk a szemükben, mint a kutyák" - írja Benzine. "A kutyáknál is alávalóbbak vagytok" - lihegi korbácsolás közben a légió rabhajcsárja, és ez a mondat mindent megmagyaráz. Az elvetemült zsoldosoknak és gazdáiknak, akik mást nem tudnak, csak gyalázni a szabadságáért felkelt nép méltóságát, akinek abban telik örömük, ha sárba taposnak embereket, Benzine arcába vágja minden becstelenségüket. Hazafiként teszi, aki hazáját szolgálja, s aki tudatában van, hogy tartozik megmondani az igazságot a világnak. De hősként is, aki tudja, hogy bátorsága életébe kerülhet....

Apuleius - Apologia ​(de magia) / Védőbeszéd (a mágiáról)
Apuleius ​mint filozófus a középső platonizmus képviselője, a Platonicus név büszke viselője, rhétorként az újszofisztika (második szofisztika) művelője. Védőbeszéde sokat köszönhet a változatlan emberi jellemnek. Bölcselők hosszú sora fejtegette, hogy az embernek az önfenntartásra való törekvése a legfontosabb ismertetőjegye. Az ember mivolt jellemzője az egoizmus, "az ember embernek farkasa" törvénye, igény a másik mindenkori leküzdésére. Az összeférhetetlenség, az irigység, a féltékenység, a másik sikerével való azonosulás képtelenség segítette megszületni a világirodalom első - a szerző saját maga érdekében kifejezett - Apologiáját.

Apuleius - A ​világról
A ​Krisztus utáni második században élt karthágói szerzőt, korának ünnepelt vándorfilozófusát a legtöbb olvasó csak mint Az aranyszamár szerzőjét ismeri. Ez a kötet, mely Apuleius összes szónoki művét és - magyar nyelven eddig meg nem jelent - filozófiai írásait tartalmazza, kalandra hívja az olvasót. Kalandra, melynek során újra meg újra felteszi magának a kérdést, mi köti össze a frivol történetek mesélőjét, a platonikus filozófia pontos ismertetőjét és a csengő-bongó szavú szónokot.

Apuleius - Amor ​és Psyche
Apuleius, ​aki a második században élt, korának legnevezetesebb szónoka és költője volt. Nagyon híres a valószínűleg önéletrajzi elemekkel tűzdelt Aranyszamár, aminek egyik hosszú részlete az Amor és Psyche. A történet keretében egy öregasszony mesével próbálja megvigasztalni egy lányt, akit az esküvőjéről raboltak el. A mese főszereplője az összehasonlíthatatlanul szép Psyche, egy királylány, akibe Vénusz fia, Amor visszafordíthatatlanul beleszeret. 12 színes reprodukcióval illusztrálva.

Kamel Daoud - Új ​vizsgálat a Meursault-ügyben
Meursault ​a főszereplője és narrátora Albert Camus „L’étranger” (Az idegen) c. világhírű regényének, amely Magyarországon „Közöny” címen vált ismertté. A történet a francia Algériában játszódik az 1940-es évek elején. Az Algírban élő francia Meursault a tengerparti strandon a kora délutáni izzó napfényben gyilkosságot követ el, áldozata egy arab férfi. A regény szereplőinek, így Meursault szerelmének, szomszédainak, ismerőseinek nevet adott Camus, de az áldozat névtelen maradt, ő csak „az arab”, akiről több szó nem is esett. Kamel Daoud könyve, amelyet kezében tart az olvasó, róla szól. E könyv narrátora, az „arab” öccse hét éves volt, amikor Meursault lelőtte a bátyját, attól kezdve egész élete a halott árnyékában zajlott és ment tönkre. Hetven évvel a gyilkosság után egy oráni kocsmában beszéli el az ő történetüket egy Franciaországból érkezett fiatal irodalmárnak, aki disszertációt ír Camus regényéről.

Yasmina Khadra - What ​the Day Owes the Night
As ​a boy Younes' life is irrevocably changed when he leaves his broken home in the Algerian countryside for the colourful and affluent European district of Río Salado. Renamed Jonas, he begins a new life and forges a unique friendship with a group of boys, an enduring bond that nothing – not even the Algerian Revolt – will shake.Yet with the return to Río Salado of Emilie – a beautiful, beguiling girl who captures the hearts of all who see her – an epic love story is set in motion that will challenge the bond between the four friends and force Jonas to choose between two worlds: Algerian or European; past or present; and at last decide if he will surrender to fate or take control of his own destiny.

Boualem Sansal - 2084
Az ​idő: valahol a jövőben, ahol 2084 már csak bizonytalan szóbeszéd: rejtélyes szám, ősrégi dátum, talán égi jel. Abisztán hatalmas birodalmában egy az Isten: Yölah, és Abi az ő Küldötte. Tilos az önálló gondolat, bűn az egyéni érzés, Yölah népe pedig üdvözülten éli múlt és jövő nélküli változatlanságba dermedt mindennapjait. Lehetséges-e, érdemes-e vajon kételkedni, bármit keresni ebben a világban, ahol kérdések már rég nincsenek, s ahol mindenre megvan a válasz? A regény csetlő-botló, ám céltudatos főhőse mégis útnak indul, hogy kérdésekre s újabb kérdéseket hozó válaszokra leljen. Boualem Sansal a kortárs francia nyelvű irodalom egyik meghatározó hangja. Hol ironikus, hol pedig profetikusan komor vagy éppen filozofikusan elemző látomása egy régi-új veszedelem, a szélsőséges vallási radikalizmus lehetséges következményeit viszi el a néhol már szinte abszurd végletekig. Akárcsak Orwell regénye, Sansal műve is szenvedélyes figyelmeztetés: olyan disztópia, amely a világ egyes részein már megvalósulni látszó borzalmakból táplálkozik. A vallás otthona a valódi hitnek és ürügye a vakhitnek. A vakhitnek azonban már semmi szüksége ürügyre: egyszerűen csak van. És ahol vakhit van - fűtse bármely ideológia -, ott minden más megszűnik. Ha hagyjuk. Boualem Sansal, a kortárs francia nyelvű irodalom egyik nagy jelentőségű képviselője egy algériai faluban, Theniet El Hadban született 1949-ben. Mérnöki képesítése és közgazdasági doktorátusa megszerzése után számos területen tevékenykedett: dolgozott az oktatásban, volt tanácsadó és cégvezető, valamint egy ideig magas pozíciót töltött be az algériai közigazgatásban, ahonnan a hatalomnak kevéssé tetsző írásai miatt 2003-ban mennie kellett. Jelenleg is Algériában él, ahol regényeit és egyéb írásait cenzúrázzák, őt magát pedig rendszeresen érik fenyegetések és személyes támadások. Annál nagyobb népszerűségnek örvendenek könyvei Európában, nem utolsósorban Franciaországban és Németországban. Számos irodalmi díjban és kitüntetésben részesült. Goncourt-, Renaudot-, Femina-, Flore- és Médicis-díjra is jelölt, 2084 című regényéért 2015-ben elnyerte a Francia Akadémia Regény- díjat. „Jelentős eseményről volt szó, nagyon régóta nem volt boszorkánysági per, már nem is remélte senki, hogy valaha is lefolytathat ilyet, pedig a vallás elszegényedik, elveszti életerejét, ha senki sem támadja hátba. Inkább a stadionban meg a harcmezőn, semmint a hitoktatás derűs légkörében kap újból erőre.” „…aki pedig kérdez és jártatja a száját, az eretnek.”

Kollekciók