Ajax-loader

'filozofikus regény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Voltaire - Candide ​vagy az optimizmus
A ​voltaire-i életmű meghatározó jelentőségű alkotása, a Candide vagy az optimizmus egyszerre tézis- és kalandregény. Hősét, az egyszerű és hiszékeny ifjút - akit filozófus nevelője, Pangloss a nagy Leibniz nyomán arra tanít, hogy ez a világ a lehetséges világok legjobbika - Voltaire végigvezeti benne az egész földgolyón, Vesztfáliától Hollandián keresztül Portugáliáig és Eldorádóig, majd vissza, Európán át Isztambulig és végül Rodostóig. Candide útja társaival együtt háborúból háborúba, katasztrófából végveszélybe visz; végigszenvedik mindazt a rosszat, ami igencsak ellentmond mestere tanításainak. Candide ki is ábrándul ez utóbbiakból, de nem esik kétségbe. Voltaire (1694-1778) a filozófiával szemben az élet elsődlegességét hirdetve ráébreszti hősét, hogy földünk nem mennyország ugyan, de nem is pokol. Candide földet vásárol, és imádott hölgye, Kunigunda, meg a többiek társaságában békés munkálkodásba fog.

Milan Kundera - A ​lét elviselhetetlen könnyűsége
Milan ​Kundera negyedik magyarul megjelenő regénye - mint korábbiak is - a szűkebb értelemben vett sztori, valamint filozófiai-történelmi-politikai eszmefuttatások mesteri ötvözete, amely azonban mindig megőrzi szépirodalmi jellegét. Főhőse egy jó nevű sebész, Tomas, nagy szoknyabolond, naponta váltogatja szeretőit. S egy szép nap e Don Juan-i figura mögött felsejlik egy másik legendás férfialak, Trisztán: hősünk beleszeret egy kisvárosi pincérnőbe, Terezába, s feleségül veszi. Korábbi gazdag és mozgalmas szexuális életéről azonban nem tud és nem akar lemondani, jóllehet ezzel elmondhatatlan fájdalmat okoz az egyetlen valóban szeretett lénynek. Tomas ellentmondásos alakja mögé háttérnek Kundera felrajzolja a "prágai tavasz" eseményeit, majd 1968 drámáját, az orosz inváziót, az első napok euforisztikus gyűlöletét, végül a "normalizáció" éveinek megaláztatásait. Tomas és Tereza a nemzeti remények bukásával Svájcba költözik, de később hazatér, hogy otthon vállalja sorsát, Sabina, a festőnő, Tomas egyik szeretője, az emigráció útját választja, megkapaszkodik odakint, de minden kötöttségtől megszabadulva a lét elviselhetetlen könnyűségét érzi. Jellemző életérzés e korunkban, amikor a történelem és a technika a világot olyan jövő felé vezeti, melyet az ember sem alakítani, sem előrelátni nem képes.

Covers_1469
elérhető
68

Hermann Hesse - Demian
"Minden ​ember élete kísérlet, hogy eljusson önmagához. Minden ember élete egy ösvény sejtése. Senki sem volt még teljesen és maradéktalanul önmaga, mégis mindenki igyekszik önmaga lenni: ki tapogatózva, ki ahogy éppen tud." Vajon bűn-e a bűn? Jó-e a jó? Tényleg van szabad akaratunk? Létezik Isten? Mi a valódi szeretet? Kérdések, melyek előbb-utóbb mindnyájan felteszünk. A Demian megjelenése óta a világirodalom egyik fontos műve.

Covers_147797
elérhető
259

Janne Teller - Semmi
_"Semminek ​sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá."_ Ezekkel a szavakkal hagyja el Pierre egy nap az iskolát. Osztálytársai elhatározzák, hogy bebizonyítják neki - és maguknak - az ellenkezőjét. Egy régi pajtában gyűjtenek össze mindent, aminek van értelme. Ám először csak egy fejetlen játékbaba, egy zsoltároskönyv, régi fényképek, elszáradt rózsaszirmok gyűlnek össze - ezért a gyerekek azt találják ki, hogy mindenkinek valami számára különlegesen fontosat kell odaadnia. Olénak a bokszkesztyűjét, Hansnak a vadonatúj biciklijét, Hussainnak az imaszőnyegét... Minél nagyobb az áldozat, annál nagyobb az értelme. Ami ártalmatlan játéknak indul, hamarosan kontrollálhatatlanná válik. Ekkor lépnek közbe a szülők és a rendőrség, no meg felbukkan a média. Csak Pierre marad flegma, akinek ezért súlyos árat kell fizetnie...

Muriel Barbery - A ​sündisznó eleganciája
Az ​ötvennégy éves Renée egy párizsi magánpalota házmestere. Kövér, tyúkszem van a lábán, hitvány ételeket eszik és szappanoperákat néz. Csakhogy Renée-nek van egy titka: hihetetlenül művelt. Szereti a filozófiát, a zenét, és a japán művészetet. Álarca mögül mélyen lenézi a luxuslakások gazdag lakóinak üres életét. A 12 éves Paloma, az ötödik emeletről, látszólagos engedelmességgel igyekszik belesimulni a tizenévesek popkultúrájába, de ő is kimagasló intelligenciát takargat. És mivel lesújtó véleménnyel van a világról, azt tervezi, hogy tizenharmadik születésnapján felgyújtja lakásukat, majd véget vet életének. Ők ketten a regény főszereplői és egyúttal narrátorai. Meg a házba költöző dúsgazdag japán férfi, aki puszta létével, no meg azzal, hogy átlát a szitán, izgalmas mozgásba hozza az eseményeket...

Covers_77909
elérhető
3

Anatole France - Thaisz
Anatole ​France, az értelem és az emberiesség nagy írója, derűs, egyben gúnyos nyugalommal és fölénnyel szemléli az emberi nem ezer ostobaságát és kártékony őrületét. Ebben a művében érzéki színekkel kelti életre Thaiszt, a legendás hírű alexandriai kurtizánt. a hanyatló Róma és fiatal kereszténység világa, harca és szenvedélye kavarog színesen a háttérben, miközben Paphnutius apát, a sivatagban élő szerzetes elkárhozik Thaisz iránt táplált "bűnös" szerelmében. Ellenben Thaisz, a tündöklő kurtizán, aki szerette az embereket, a szépet, a természetet, a művészetet, és egész életében a szerelem oltárán áldozott, tiszta szívvel üdvözül. Anatole France Thaisz megtérését gúnyos, bölcs mosolyával meséli el úgy, ahogy ő látja: a késői kor kételkedő tekintetével. A nagy író, a szépség szerelmese, ebben a kötetben is az emberi értelem és a harmonikus szépség hű szószólója marad. Európa Könyvkiadó, 1962

Stanisław Lem - Az ​Úr Hangja
A ​tudományos-fantasztikus irodalom talán legősibb témája az idegen civilizációkkal történő kapcsolatfelvétel lehetősége. Lem regénye a közeljövőben játszódik, közvetlenül az atomháború veszélyének elhárítása után. Egy tévúton járó asztronómiai kutatássorozat „melléktermékeként” váratlanul különös neutronsugárzást fedeznek fel. A kozmikus térségből érkező jelzéssorozatot a katonai-biztonsági szolgálat által összeállított tudósgárda veszi vizsgálat alá egy elhagyott atomkísérleti telepen. A második világháború idején létrehozott Manhattan-tervre emlékeztető vállalkozás felidézi az újabb háborús konfliktusok veszélyét, – az észlelt sugárzás segítségével a reakció helyétől függetlenül „távirányított” atomrobbantás hajtható végre. A vállalkozásban részt vevő tudósok nem tudják megakadályozni, hogy a fegyver a katonai vezetés birtokába jusson. A szupercivilizáció üzenete azonban mégsem vált az emberiség végzetévé. A rejtélyes jelek ugyanis csak kísérleti méretekben alkalmazhatók: egyértelműen az emberi tudás fejlesztését szolgálja. Lem tudatosan választja ezt a megoldást. Nem annyira az emberi értelem diadalában, mint inkább a tudás egyensúlyában bízik. Regényének aktualitását erősíti a már-már megtévesztő dokumentumstílus, a részadatok hitelessége.

Paulo Coelho - A ​fény harcosának kézikönyve
Űrutazások, ​klónozás – lassan mindkettőt természetesnek tekintjük, de ahhoz még mindig nem vagyunk elég bátrak, hogy alámerüljünk saját bensőnk mélységeibe. A fény harcosának kézikönyve épp ilyen utazásra hív: a lelkünkben munkáló ellentétes erők megértésére, régi álmaink feltérképezésére, Személyes Történetünk beteljesítésére. A gyűjtemény rövid elmélkedések füzére, és arra emlékeztet bennünket, hogy mindannyian a fény harcosai vagyunk. Harcosok, akik képesek meghallani a szív csendjét és félelem nélkül megbirkózni a nehézségekkel. Akiknek időnként szükségük van a megállásra, a befelé fordulásra, hogy újra derűvel és kitartással szemlélhessék az életet. Akik észreveszik a mindennapi élet apró csodáit. Akik tudják, hogy megéri hinni, hiszen minden vereségre két győzelem jut.

Apuleius - Az ​aranyszamár
Az ​Aranyszamár latin irodalom egyetlen nagy regénye, az örökké kíváncsi, nyugtalan és titkokat feszegető ember tragikomédiája. Lucius, a regény hőse, Thessaliába, a mágia és a varázslat hazájába utazik. Madárrá szeretne változni, de végzetes tévedés következtében szamárrá változik. Most ez az emberi értelemmel megáldott vagy megvert szamár a kalandok egész sorát szenvedi végig, míg végre visszaváltozik emberré. Ezt a regényt filozófus írta, Apuleius, i. sz. második századának derekán, Észak-Afrikában, ahol közben egy boszorkánypernek is hőse volt. Apuleius regényének alapgondolata mélységes igazságokat hordoz, maga a regény azonban minden ízében mulattató. Ebben a filozófusban egy ragyogó író is lakott; írói művészetének remekei a novellák, amelyek Boccaccio Dekameron-ján keresztül a világirodalomba is utat találtak. De a regény legszebb virága Amor és Psyche története, a Hamupipőke meséjének ókori változata, a földöntúli szerelem sugárzó költészete.

Covers_288571
elérhető
125

Mark Helprin - Téli ​mese
Az ​1900-as évek első évtizedének New Yorkjában egy téli reggel Athansor, a csodálatos képességű fehér ló megmenti a rokonszenves csirkefogó, Peter Lake életét. A jobb sorsra érdemes betörő, aki mindemellett a modern kor gépeinek mestere, szakadatlanul menekülni kényszerül a Kurtafrakkosok bandája elől. A Téli mese szövevényes története átível az egész huszadik századon. A filozofikus szépségű regényben bármi megtörténhet - s meg is történik egy apokaliptikus hóvihar után. Helprin végigkalauzol minket a zajos huszadik századon, háttérben a folyton változó, delejesen vonzó, nyüzsgő New Yorkkal. Szereplői szinte mindannyian egy jobb világ megteremtésének szentelik az életüket. Várva, hogy az ezredfordulón pusztító tűzvész után beköszönt az aranykor az Igazságosság Városában. A Téli mese 1983-as megjelenése óta méltán vált kultuszkönyvvé szerte a világon. A Téli mese kalandos története megihlette a filmkészítőket is. A csodálatos regényt Jennifer Conelly, Will Smith, Colin Farrell és Russel Crow főszereplésével mutatják be a mozik világszerte. Mark Helprin (1947) amerikai író, esszéista, újságíró. New Yorkban született művészcsalád gyermekeként. Szolgált a brit kereskedelmi flottánál és az izraeli hadseregben. A Wall Street Journal, a The New Yorker és a The New York Times újságírója. Novelláskötetek, regények és gyermekirodalmi művek szerzője.

Covers_417454
elérhető
62

Milan Kundera - Lassúság
Miért ​tűnt el életünkből a "lassan járj" öröme, és miért nem fogadjuk meg a "tovább érsz" jó tanácsát? Hová lettek a népdalok sehová sem siető vándor-legényei, akik a szabad ég alatt háltak, s egy cseh közmondás szerint "a Jóisten ablakait nézegették"? - teszi fel a kérdést legújabb regénye elején a cseh származású, de immár franciául író Milan Kundera, és két vidéki utazás - egy XX. századi rohanó és egy XVIII. századi ráérős - valamint két szerelmi kaland elbeszélésével adja meg a választ. Az író és felesége egy szállodává alakított Párizs környéki kastélyban tölti a hétvégét. A kastély, ahol a környékbeliek szerint a hajdani lakók kísértenek, a XVIII. században különös, libertinus szerelmi románc színhelye volt. E kaland nem mindennapi tapasztalatokat szerzett hőse találkozik össze a kastély parkjában XX. századi hasonmásával, egy, a kastélyban zajló nemzetközi konferencia résztvevőjével, aki éppoly különös szerelmes éjszakát élt át. A két hős próbálná megosztani egymással érzéseit, élményeit, gondolatait, ám próbálkozásuk kudarcra van ítélve. Mintha nem is egy nyelven beszélnének. A világhírű szerző korunk két nagy egzisztenciális témáját vizsgálja-elemzi ebben a szellemes, vidáman ironikus, remekül megszerkesztett, igazi intellektuális élvezetet nyújtó, szórakoztató regényben: a rohanást (a történelemét és az egyénét), valamint az exhibicionizmust (az intellektuellek és a politikusok erkölcsi exhibiciozizmusát, féktelen vágyát, hogy indiszkrét módon közszemlére tegyék magánéletüket.)

Covers_428036
elérhető
258

George Orwell - 1984
1988-ban ​kommentálva az 1984-et, a valóságos és jelképes évszám között tűnődően botorkálva szükségszerű a kérdés: a történelmi rémképet illetően érvényes-e, érvényes maradt-e Orwell regénye? Nem és igen. Igen és nem. Nem, ha megkönnyebbülten nyugtázhatjuk, hogy az a totalitárius diktatúra, amely az 1984-ben megjelenik, a regény megírása óta nem valósult meg a valóságos történelemben, és a kommentár fogalmazása közben nincs jele - kopogjuk le, persze - , hogy a közeljövőben bármelyik nagyhatalom megvalósítani kívánná. Igen, ha a tegnapi történelem némely államalakzatára gondolunk. Nem a náci Németországra, nem a sztálini Szovjetunióra, hanem időben közelebbi képződményekre: Enver Hodzsa Albániájára, Pol Pot Kambodzsájára. Hogy jelen idejű államképződményeket a diplomáciai illem okából ne említsünk. Röviden elmerengve ennyit mondhatunk ma az 1984 történetfilozófiai érvényességéről. És a regény? Ünnepelték és kiátkozták a hidegháború hosszú évei során. A sorompótól balra ezért, a sorompótól jobbra azért. Jelképpé és jelszóvá lett. Sorompó arra kell, hogy két oldalán ugyanazt a szöveget kétféleképpen lehessen érteni és értelmezni. Regény azonban nem arra való, hogy jelkép és jelszó legyen. Regény arra való, hogy olvassák, hogy szabadon olvasható legyen.

Covers_182116
elérhető
205

James Joyce - Ulysses
Az ​Ulysses, mint maga a szerző mondja: minden. Tragédia, regény, szatíra, komédia, eposz, filozófia. Szintézis. Az egész világ a maga rendezett rendszertelenségében, vagy rendszertelen rendezettségében, felbontva, összefoltozva, ahogy egy hétköznapi ember agyán átcsurog; felidéz átélt, olvasott, hallott gondolatokat és képzeteket, aztán eltűnik, de nem nyomtalanul, mert újra feltűnik, mint szín vagy részlet, vagy ha szín és részlet volt, mint mozgató erő vagy központi probléma. (Hamvas Béla, 1930) Joyce-nak az egész világon igen nagy tekintélye volt, mint sok mindenkinek, akit senki sem ért meg, de senki sem meri bevallani. Ha valaki intellektuális körökben megkockáztatta kifogásait, lenéző mosolyok fogadták. Most már meghalt; halottakról vagy jót, vagy semmit. Most már talán sohasem szabad bevallani, hogy blöff volt az egész. (Szerb Antal, 1941) Noha Joyce megszállottja a reklám-közhelyekből, handlékból és szirupos érzelgésből összeragadt Dublin városának, érdeklődése mégis egyetemes: az egész világ, az egész és örök ember érdekli, nem egyetlen osztály, vagy egyetlen korszak. Teljesen különbözik a századforduló naturalizmusától abban is, hogy műve tele van forma-játékkal: minden fejezet más és más kompozíciós ötlettel dolgozik: van dráma és van egy szuszra leírt belső monológ, van viktoriánus-érzelmes stílus-paródia, és van egy óriás katekizmus – műve realitás-tartalma így sokkal, de sokkal inkább érvényesül, mintha egyenletes regényformába öntötte volna. (Szentkuthy Miklós, 1947) Joyce művében az európai kultúra abban a pillanatban látható, amikor irtózatos robajjal hullik, omlik szerteszét, s csak a törmelékek, a romok utalnak arra, hogy mindez valaha, ha egyáltalán, egységes egészként működött. Thomas Mann a zárt forma, James Joyce a nyitott forma apostola. Thomas Mann a hit mitikusa, s ezért olyan komoly, James Joyce a hitetlenség mitikusa, s ezért olyan derűs. (Nádas Péter, 1978/2000) Ő akkor semmihez se kapcsolódva hirtelen azt mondta: „Tudod, mit szerzek, András fiam?” A magas ember fölvonta magát. „No?” „Egy hatalmas James Joyce-képet. – És aztán úgy, ahogy Marci úr a bajuszt mutatja: – Vumm! Az egész szobafalra!" (Esterházy Péter, 1979) Az új magyar kiadás szövegében is új: Szentkuthy Miklós fordítását a Magyar James Joyce Műhely tagjai, Gula Marianna, Kappanyos András, Kiss Gábor Zoltán, és Szolláth Dávid dolgozták át. Az utószót Kappanyos András írta.

Szerb Antal - Utas ​és holdvilág
Mikor ​döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét „csak úgy" a házasság jármába, ha nem a nászútján? Szerb Antal regénybeli utasa holdvilágos transzban szökik meg fiatal felesége mellől, hogy kiegészítse, továbbélje azt az ifjúságot, amely visszavonhatatlanul elveszett. A szökött férj arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lélek időgépén vissza lehet-e szállni a múltba, vajon torzónak maradt élet-epizódokkal kiteljesíthető-e a jelen, és megszabadulhat-e valamikor az ember énje börtönéből vagy hazugnak gondolt „felnőttsége" bilincseitől? Az Utas és holdvilág a magát kereső ember önelemző regénye. Mihály, a regény hőse hiába akar előbb a házassága révén konformista polgári életet élni, s hiába szökik meg ez elől az élet elöl, a regény végén ott tart, ahol az elején: mégis bele kell törnie mindabba, amibe nem akar. „És ha az ember él, még mindig történhet valami" - ezzel a mondattal zárul a finom lélektani részletekkel megírt, először 1937-ben megjelent regény, amely első megjelenése óta hatalmas világsikerre tett szert.

Ottlik Géza - Iskola ​a határon
Az ​író új regénye egyrészt szabályos diákregény, mulattató, néha tragikumba forduló diákcsínyekkel, ártatlan vagy borsos kamasztréfákkal, ugyanakkor jóval több is ennél: egy társadalom lélektani regénye. A Horthy-korszak leendő katonatisztjeinek neveléséről, a határszéli kadétiskoláról szól a regény, ahová az úrifiúkat küldik, hogy a legérzékenyebb kamaszkorban történő kínzatások és az embertelen fegyelembe való nevelés után legtöbben maguk is nevelőikhez hasonló kínzókká, fegyelmezőkké legyenek. Azaz: egy erkölcstelen társadalom áldozataiból ennek a társadalomban a védelmezői. Ottlik hitelesen és nagy művészettel ábrázolja ezt a testi-lelki terrort, aminek védtelenül ki vannak szolgáltatva ezek a kamaszok, és azt a folyamatot, amely odáig zülleszti őket, hogy ezt a természetellenes világot természetesnek és egyedül lehetségesnek fogadják el. A kadétiskola komor, baljós épülete a huszas évek ellenforradalmi Magyarországának szimbóluma - és a regény ennek a szimbólumnak társadalmi és erkölcsi tartalmát, valóságát mutatja be, ítéletet mondva fölötte.

Eric Weiner - A ​boldog zarándok
Mi ​kell a boldog élethez? Mi boldogítja az embereket úgy általában? Különleges és ínycsiklandó étkek, hozzá való bódítóan finom borokkal? Egzotikus utazás egy távoli szigetre, és naplemente a tengerparton? Kitartó szerelem, vagy éppen egyéjszakás szenvedély? Vagy elég egy pihentető alvás, vásárlókörút a plázában, vagy a kedvenc zenénk bömböltetése? Miért vidámak és optimisták egyes népek, és miért szomorúak és gondterheltek mások? A szerző a föld legkülönösebb és néha legkiesebb pontjain találta meg a boldogságot, ott, ahol nem is várnánk, míg más országok „boldogságot csak nyomokban tartalmaztak”. Akárcsak Elizabeth Gilbert, az itthon is nagy sikerű „Eat, Pray, Love” írónője, Eric is nyakába vette a világot, mert tudni akarta, hol lakik a boldogság, van-e rá recept, és ha igen, ki tudná felírni neki? Így jutott el szinte mindenhova, ahova régóta akart; keresve a boldogságot a Himalájában, izlandi cápavadászaton, bangkoki sztriptízbárban és holland kocsmákban. Bestsellerét olvasva talán mi is boldogabbak leszünk egy kicsivel…

Covers_15037
elérhető
2

Vercors - Tropi-komédia
Mi ​lenne ha... Mi lenne, ha a tudósok megtalálnák az emberszabású majom és ember közötti hiányzó láncszemet, nem megkövülten és egy példányban, hanem elevenen és több ezer példányban? Ebből a fantasztikus feltevésből indítja el a pergő cselekményt Vercors, tragikomikus bonyodalmak, ötletes fordulatok, szellemes epizódok láncolatán keresztül és vezeti az izgalmas végkifejlet felé. A legnehezebb kérdésre kell választ adni: emberek-e a tropik vagy állatok? Mi teszi az embert emberré? Mert hát végül is az angol bíróságnak kell döntenie róla, hogy gyilkos-e vagy nem gyilkos az újságíró, aki egy tropi nősténnyel nemzett csecsemőjét meggyilkolta... A voltaire-i és france-i hagyományokat folytató filozofikus-fantasztikus regényében Vercors hangot ad gyötrő aggodalmának az emberi méltóságra érdemes emberért, az emberséges emberiségért.

Jaan Kaplinski - Ugyanaz ​a folyó
"Ha ​boldogult az állambiztonságaiakkal és a pártemberekkel, a lányokkal is boldogulni fog." Az 1960-as évek elején egy félig orosz származású észt egyetemista fiú, aki, mint minden rendes észt értelmiségi, már tisztában van a szovjet rendszer hitványságával, hosszan tűnődik naplójában Nagy Imre "állítólagos" mondásán - hogy ő inkább a jó kapitalizmust választaná, mint a rossz szocializmust... Nyelveket tanul, verseket ír, s közben megismerkedik a ragyogó intellektusú Tanítóval, akit a mesterévé fogad. A visszavonult költő és teológus, akit a rendszer nem enged tanítani, most csak a lakásán fejti ki gyakran meghökkentően eredeti nézeteit a legkülönfélébb témákban - Európa történelméről, a nemek kapcsolatáról, India kultúrájáról, a finnugor nyelvekről... A fiút, miközben próbál valamiféle misztikus beavatás során közelebb kerülni az élet értelméhez (és saját hivatásához), egészen egyszerű vágyak is gyötrik: szeretne végre férfivá válni! Majd egyszer csak igazi emberpróbáló kaland kezdődik életében: "szovjetellenes versek terjesztése" miatt rászáll a KGB, és a büntetlenségért cserébe rá akarják venni a besúgásra. Az 1941-ben született Jaan Kaplinski a modern észt költészet megújítója világszerte megjelent nagyszerű esszéregények alkotója, nyelvész, szociológus, műfordító - egyszóval a mai észt irodalom kimagasló képviselője, akit a Nobel-díjra is többször felterjesztettek már.

Covers_409644
elérhető
117

Stanisław Lem - Solaris
A ​nálunk igen népszerű író, a tudományos-fantasztikus irodalom világszerte ismert művelője, ebben a sok nyelven sikert aratott regényében ugyancsak érdekes lélektani, tudományos és filozófiai problémák boncolgatásával köti össze az izgalmas cselekményt. Nemzedékek óta kutatják a tudósok egy távoli bolygó rejtélyes, élő óceánját, mindent elkövetnek, hogy megfejtsék érthetetlen jelenségeit és csodálatos képződményeit, kapcsolatot akarnak vele teremteni, de hiába. Vagy mégis felfigyelt volna az emberekre a gigászi élőlény? Titokzatos lények jelennek meg az óceán fölött úszó kutatóállomáson, öngyilkosságba, vagy félig-meddig őrületbe kergetve az állomás lakóit, pedig saját legrejtettebb gondolataikra, vágyaikra ismernek bennük... A tudósok fantasztikus élményeinek tükrében a mai ember lelkivilágát, gondolkodását, a világmindenség meg nem értett jelenségeire való reakcióját mutatja be a szerző.

William Golding - Látható ​sötétség
Goldingnak ​ez a műve tárgyában is titokzatos, sokrétű alkotás. Tekinthetjük kriminek, de korunk látleletének, mi több, kisenciklopédiájának is. Szereplői, helyszínei, cselekményének fordulatai érzékelhetően maiak és érzékelhetően egyetemesek – ettől ismerősek annyira. Matty, a háborús londoni bombázás tüzéből kivetett kisfiú, aki a szeretetet és a szánalmat egy, a világ szemében perverznek számító tanárban leli fel, s felnőttkorában az őt zaklató kérdésekre előbb Bibliájából, majd szellemlényektől vár választ; Sophy és Toni, a gyönyörű külsejű, belül azonban baljós hatalmaktól megszállott ikerpár; az öreg könyvkereskedő és mindenféle vallási-filozófiai divathóborttal sodródó barátja – ők „játsszák el” ezt a különös történetet. Életük, vezérelje bár az együgyű tudni akarás, az érzelemhiánytól eltorzult intelligencia vagy a szánalmas kapaszkodás, úgy érezzük, végzetszerűen fut össze egy terrorista gaztett gyújtópontjába – hiszen a regénybeli tüzek időtlen idők óta égnek, s terjesztik a „látható sötétet”. A könyv a jó és rossz világszínpadra kiterjedő misztériumjátékával a korábbi Golding-regények gondolatiságának továbbfogalmazása.

Milan Kundera - Halhatatlanság
Milan ​Kunderának ez a regénye egyetlen mozdulatból születik, egy nő hanyag gesztusából az úszástanára felé - ez teremti meg az új mű főhősét a történetben tevékeny szerepet játszó, s történetesen Kundera nevet viselő író agyában. Miként Flaubert Emmája vagy Tolsztoj Annája, Kundera Agnese is olyan varázzsal bír, amely meghatározhatatlan vágyódást ébreszt. Ő az ihlető forrása a műnek, a képzelet gesztusának, amelyben megtestesül és kifejeződik Kundera eszménye a regényről (és a regény céljáról): a létezés nagy témáinak vizsgálata. A Halhatatlanság hét fejezete négy mai szereplő - Agnes; a férje, Paul; a húga, Laura és a szomorú hedonista, Rubens - kapcsolatait ábrázolja, s ezzel párhuzamosan meleg iróniával festi le az öregkorba hajló Goethe és a fiatal Bettina von Arnim különös viszonyát. Ezeken az alakokon keresztül Kundera a modern életről és a nyugati társadalomról mond erőteljes, mélyreható véleményt, ám a regény igazi témája - miként Kunderánál mindannyiszor - máshol van: egzisztenciális és metafizikai szinten. A szentimentalizmus kultusza, szerepe életünkben és a Nyugat történelmében, a konfliktus a személyiség és önnön képe között - ezek a mű fő pillérei: egy felejthetetlen jelenetben Hemingwayt látjuk a túlvilágon, amint Goethével vitatja meg a halhatatlanság okozta mély bánatot, az ember tehetelenségét a róla kialakult képpel szemben, amely fölött nincs hatalma.

Irvin D. Yalom - A ​Schopenhauer-terápia
Julius ​Hertzfeldről, a jó nevű pszichiáterről egy rutinvizsgálaton kiderül, hogy gyors lefolyású bőrrákja van. A férfi rákényszerül, hogy szembenézzen a rideg ténnyel: hamarosan meghal. Ez arra készteti, hogy számvetést készítsen az életéről. Felkeresi egykori, szexfüggő páciensét, Philip Slate-et, akin húsz évvel korábban hiába próbált segíteni. Philip mégis gyógyultnak tekinti magát, felépülését pedig a nagy német filozófus, Arthur Schopenhauer pesszimista tanításainak tulajdonítja. Az érzelmeit kifejezni képtelen, kapcsolatfóbiás férfit Julius meghívja terápiás csoportjába. Csakhogy az idő vészesen fogy. Vajon jut-e még ideje arra, hogy valóban segítsen Philipnek? Sikerül-e megvívniuk egymással a csoport tagjainak szeretetéért és elismeréséért? Talán még nem késő. Gyönyörűen szőtt mese egy pszichoterápiás csoport utolsó évéről, megindító elmélkedés az élet alkonyáról.

Kajetan Kovič - Sem ​isten, sem állat
Egy ​elmúlt nagy szerelem emlékét hordozza magában Andrej, a harmincöt éves, magányosan élő mérnök. Már egy esztendeje, hogy elbúcsúzott Milenától, de ez a kapcsolat ma is átszövi tudatát, érzéseit, hangulatait. És ekkor találkozik egy huszonhárom éves, szép fiatal lánnyal, aki néhány napi ismeretség után az övé lesz. Mártát, a vonzó partnert, Andrej egyre közelebb érzi magához - s felbukkan előtte egy újabb szerelem lehetősége. E két sajátos összetartozás történetét beszéli el díjnyertes regényében Kajetan Kovic, a jugoszláviai szlovén irodalom rangos képviselője. Férfi-nő intim kapcsolatának ábrázolása mindig hálás téma a szépirodalomban - Kovic regénye azonban nagyobb igényű ennél: a szerző Andrej figurájában a gondolkodó, töprengő modern értelmiségi típusát rajzolja meg, aki vállalja a szembenézést a társadalom és az egyén problémájával: alkotómunka, morál, házasság, közöny, magányosságérzet, egzisztenciális törekvések, polgárosodó szemlélet nálunk is időszerű kérdéseivel. Az ember nem lehet közönyös, mint az isten, sem elégedett, mint az állat: a közöny elleni lázadás viszi előbbre az életet. Csupán ez a felismerés vezethet el az alkotó életformájához és az igazi szerelemhez - ezt példázza Kajetan Kovic regénye.

Covers_155335
elérhető
0

Alfred Andersch - Efraim
A ​regény egy író története, aki a könyvével, s egy férfié, aki az életével ül szemközt egy asztalnál, pókerezik és veszít. Higgadtan veszít ugyan, de amikor föláll és elmegy, tönkrement ember. Az európai polgár-életforma megüresedésének, a világnézet-vesztésének, a prefasizmusnak és a fasizmusnak, a második világháborúnak utóhatásait, áttételeit, idült tüneteit vizsgálja Andersch regénye. A főszereplő Efraim ön- és világvizsgálata nagy erővel hozza felszínre azokat a motívumokat, amelyek a gyökértelen, otthontalan, örökkön bolyongó nyugat-európai entellektüelnek - a világháború utáni Európa jellegzetes típusának - létét meghatározzák.

Covers_323303
elérhető
8

Mo Yan - Békák
A ​Nobel-díjas kínai író, Mo Yan 2013 novemberében magyarul is megjelent műve, a Szeszföld után jelenik meg a Békák (Wa) című regénye. A Békák 2010-ben elnyerte a Kínában legrangosabbnak számító Mao Dun irodalmi díjat. Furcsa, humoros, groteszk, néhol naturalistának látszó, némi egzisztencialista filozófiával is átitatott, sok színből és sok szálból összeszőtt regény, melyből megérthetjük, hogy miként zajlott az élet a kínai vidéken a legutóbbi ötven évben.

Rejtő Jenő (P. Howard) - Csontbrigád
A ​Csontbrigádot Rejtő nem más műveiből ismert fortélyos stílusában írta: egyszerű bűnügyi regény ez. Az alaphelyzet egy megsértett gentleman-agreement játékára épül. Az idegenlégió viszontagságaiban megfáradt két barát - Henry Fécamp és John Carew - elhatározza, hogy egyikük a másik halála árán leszerel a légióból. A szabadító ötlet Carewé: egyikük egy már elkövetett gyilkosságot - a másik bizonyító feljelentésének segítségével - vállal magára. Az ötleten túl a felkínálkozó szabadság is az övé: a fej vagy írás játék neki kedvez. De az erkölcsi jóvátétel és a végső igazság mégis Fécampé, mivel a regény végén kiderül, hogy a játékhoz ürügyül választott gyilkosságot Carew követte el. Fécamp meghurcoltatásának voltaképpen barátja bűnös jelleme az oka, mint ahogy a főhőssel egyetemben, a Csontbrigád többi száműzöttje is emberi vétkek miatt szenved - ártalanul.

Joseph Heller - Képzeljétek ​el
A ​súlyos adósságokkal küszködő Rembrandt 1653-ban egy gazdag szicíliai nemesúr megbízásából a Homérosz mellszobra fölött elmélkedő Arisztotelészt festi, aki nedvesnek érzi magát a vastag festékréteg alatt, utálja a festő kapzsiságát, mindazonáltal bámulja káprázatos ecsetkezelését, és leplezetlen irigységgel gondol vissza hajdani vetélytársára, az i. e. 4. században élt Platónra, aki művei főhősének egykori mesterét, Szókratészt tette meg, akit felforgató eszméi miatt halálra ítéltek a kicsinyesen gyűlölködő athéniak, akiket esztelen hadi vállalkozásba hajszolt egy nagyszabású politikai kalandor, Alkibiadész, aki nem ismert sem istent, sem embert, kivéve Szókratészt, aki mindenkit hajlandó volt tanítani, még Platónt is, aki nagyot röhögött volna a festék alatt roskadozó Arisztotelészen, aki szeretne már megszabadulni a festőtől, aki talán nem is maga Rembrandt, hanem egy nagy tehetségű tanítványa, aki a képen nem is Arisztotelészt festette meg, aki... Sorsoknak, történeteknek, gondolatmeneteknek a játék kérlelhetetlen logikájával felépített egymásba fonódása, oda-vissza tükröződése, elmélkedés alany és tárgyi csiki-csuki viszonylagosságáról, a műről, amely egyszersmind a művész, és a művészről, aki egyszersmind a mű: ez Joseph Heller új regénye, a Képzeljétek el. ...

Ernest Hemingway - Az ​öreg halász és a tenger
Az ​író reprezentatív műve, amelyért 1954-ben Nobel-díjat kapott. Santiago, a kubai halász kissé fáradt, majdnem primitív ember. A 20. század irodalmának igazi hőse. Nyolcvannégy napi sikertelen halászat után újra tengerre száll, s valóban sikerül elfognia egy óriási marlint. Három napig küszködik vele a tengeren, de a cápák megfosztják zsákmányától, s nem visz haza mást a kikötőbe, csak a nagy hal csontvázát. A regény az emberi bátorság, helytállás és akaraterő himnusza. "Az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet" - mondja Santiago. Kevés felemelőbb igazságot mondtak még ki az emberről. Hemingway varázsos, az élőbeszédre emlékeztető stílusa drámai feszültségeket teremt a műben.

Lion Feuchtwanger - Narrenweisheit
A ​XVIII. század világába vezet el bennünket a neves német író, Lion Feuchtwanger regénye. A felvilágosodás nagy gondolkodójával, Jean-Jacques Rousseauval ismerteti meg olvasóit. Hősének életét mesélve mondja el annak nézeteit és eszméit, melyek harcra buzdítottak a feudális eszmék és intézmények ellen. Rousseau rendíthetetlenül hitt abban, hogy az embereket meg lehet szabadítani a jellemüket megrontó társadalomtól. A fordulatos cselekményű regény azonban túl is lép hősének életén, s bemutatja leghívebb tanítványainak, a francia jakobinusoknak törekvéseit mesterük gondolatainak megvalósítására. A könyv egyszerre szolgál élvezetes és tanulságos olvasmánnyal az érdeklődőknek.

Ljuben Dilov - Az ​Ikárosz útja
A ​kortárs Ljuben Dilov bolgár író (sz. 1927) mintegy harminc eddig megjelent könyve között külön vonulatot alkotnak tudományos-fantasztikus regényei, hogy csak néhányat említsünk: Az atomember (1951), A félelem sok neve (1967), Különös csillagász barátom (1971), Az Ikárosz útja (1974), A tükör paradoxona (1976), Kegyetlen kísérlet (1985). Dilov “fantasztikus” művei mindig a modern világ nagy politikai, filozófiai és erkölcsi problémáival foglalkoznak. Fantasztikus bennük a díszlet,a környezet, de ez csak kerete a kötetlen eszmefuttatásnak és az olvasóval való párbeszédnek. Az Ikárosz útja, az írónak ez a legjobb regénye elnyerte az Eurocon-III 1976. évi különdíját.

Anatole France - A ​Lúdláb Királynő
Anatole ​France 1892-ben írta ezt a könyvet. A tizennyolcadik századot keltette életre benne, az ő kedves századát, amelyről, azt tartotta, hogy a "legmerészebb, a legszeretetreméltóbb, a legnagyobb" valamennyi század közül. A Lúdláb Királynő egy régi-régi párizsi fogadó cégére. Ott nevelkedett Nyársforgató Jakab, ennek a vérbő történetnek az elbeszélője. Ez a regényes mű a világirodalomban kivételes módon egyesíti a játékos könnyedséget a magvas modanivalóval, s népszerűségére mi sem jellemzőbb, mint a századelő Lúdláb Királynő divatja, a számtalan Lúdláb Királynő vendéglő Párizstól Budáig.

Edwin A. Abbott - Olof Johannesson - Síkföld ​/ A nagy számítógép
A ​múlt század végén megjelent _Síkföld_ igazi tudományos fantasztikus csemege. Az író a negyedik dimenzió létét igyekszik valószínűsíteni az euklidészi geometria leleplezésével. A történet a kétdimenziós világ egyik polgára: egy Négyzet meséli el, aki végül is eretnek nézetei miatt börtönbe kerül. _A nagy számítógép_ a földi civilizáció egy sajátos, elképzelt jövőbeli változatát tárja az olvasó elé. Az ember megalkotta a számítógépeket, de ember és számítógép együttélése, a „szimbióziskor” és egy katasztrófa után a számítógépek olyan tökéletes civilizációt szerveznek, amelyben az ember teljesen fölöslegessé válik, legfeljebb kegyeletből, rezervátumban őrzik néhány példányát. Így semmisíti meg a tökéletes civilizáció önmagát, kiiktatva célját és értelmét: az embert.

Kollekciók