Ajax-loader

'gyermekkor' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Marie-Laure ​LeBlanc, a Természettudományi Múzeumban dolgozó zseniális lakatosmester lánya hatéves korában megvakul. Az apja elkészíti számára Párizs tökéletes makettjét, hogy a lány tájékozódni tudjon a fények városában. Ám mire elkészül a miniatűr várossal, a nácik lerohanják Franciaországot és megszállják Párizst... Werner Pfennig egy német árvaházban él és különös képességgel bír: mindenféle rádiót képes megjavítani és megszólaltatni. Tehetségére hamar felfigyelnek, s Werner egy náci katonai iskolában találja magát, ahol kénytelen szembesülni a rendszer embertelenségével... A náci invázió elől Marie-Laure apjával egy távoli, tengerparti kisvárosba menekül, nagyapja egykori házába, nem utolsósorban azzal a megbízatással, hogy elrejtsék a Lángok Tengerének hívott és sötét legendákkal övezett gyémántot, amelyet a megszállók égre-földre keresnek. A háború azonban hamarosan utoléri őket, és Marie-Laure retteg a hírhedt gyémánt átkától... Anthony Doerr lírai szépségű regénye két kamasz gyermek egymásba fonódó sorsán keresztül mutatja be a II. világháború embertelen poklát, a látható sötétséget, amelyből a szilánkokra tört, halványan pislogó humánum mutatja az egyedüli kiutat: a láthatatlan fényt.

Kikészíti ​egy-két éves gyermeke szüntelen követelőzése, hisztizése és engedetlensége? Aggódik, hogy talán nem fejlődik a megfelelő ütemben? Nem tudja eldönteni, mikor és hogyan szoktassa bilire, milyen játékokat vegyen neki, hogyan bírja rá, hogy éjszaka aludjon, méghozzá a saját ágyában? Forduljon ismét Tracyhez! A suttogó titkai nemzetközi sikert aratott első kötete után itt a folytatás, amely a kisgyermekkor elejének (1-2. év) egyszerre gyötrelmes és örömteli időszakával foglalkozik. Minden kérdést tárgyal, amely ebben az életkorban felmerülhet, továbbá részletes, gyakorlati útmutatást ad a rossz szokások rögzülésének megelőzéséhez vagy a megváltoztatatásukhoz, a hisztizés kezeléséhez és megszüntetéséhez, a fegyelmezéshez és az önfegyelemre neveléshez, az úgynevezett érzelmi intelligencia fejlesztéséhez.

Thérèse, ​a magányos, fiatal lány megpillant a párizsi metróban egy sárga kabátos nőt, aki különös módon hasonlít évek óta eltűntnek hitt anyjára. A nyomába ered, s e szokatlan keresés közben fölidézi maga előtt a múltját, s igyekszik megválaszolni a nyitva maradt kérdéseket: Mi volt hazugság, és mi igaz? Az anyja valóban meghalt-e Marokkóban, ahogyan azt eddig tudta, vagy mindvégig itt élt Párizsban, s csak karrierje miatt hagyta el lányát, akit boldogabb időkben Kis Bizsunak hívott? S vajon e boldogabb idők gazdagsága honnan származott? Ki volt az anyja tulajdonképpen, és kivé lett ő maga? Jóvá tudja-e tenni a múlt hibáit? A szép, törékeny lány igyekszik eligazodni az emlékezetében megmaradt nevek és helyszínek kavalkádjában, s kikapaszkodni valahogy múltja sötét árnyai közül.

a ​Holdon nem lakik senki és az ég is teljesen üres, mint a tévé Van benne apa, anya, nagymama, nagyapa, s persze főként egy kisgyerek. Vannak benne helyszínek, ovi, iskola, udvar, határ, földek, otthon, egy kerítés a posta előtt. Vannak benne tárgyak, ágy, asztal, tévé, járda. Vannak benne állatok, kacsák, libák, tyúkok, kakasok, disznók, két kutya, Matyi és Csöpi és más falusi házőrzők. Vannak benne emberek, szomszédok, tanárok és tanítónénik, osztálytársak, külföldi rokonok (csehszlovákok), apa barátai és más falusi lakosok. Vannak benne érzelmek (de még mennyi), álmok, vágyak és különböző valóságok. Minden épp ott van, ahol lennie kell, s amikor elindul a főszereplő, hogy bejárjon egy darabot ebből a tájból, megszületik egy történet. Harminchatszor indul útnak, és harminchat történet születik. Aztán a végén a többi főszereplő is elindul, hogy átjárja a maga hosszabbra nyúló életét. Ez a négy élet úgy veszi körül harminchat társát, ahogy a kerítés zárja az udvart a házhoz, ahogyan a góré fenyőlécei tartják össze a bedobált kukoricacsöveket. Hát ilyen ez a könyv, meg még másmilyen is, olyan, mint amikor a friss bukta szaga kicsúszik a félig nyitott konyhaablakon. Olyan, mint amikor az orrunkat követve megyünk vissza a múltba. Amikor az emlékek és az érzések úgy kapaszkodnak össze, ahogyan az anya szorítja magához a gyerekét.

Hogyan ​hozzuk ki belőlük a legtöbbet? – Kézikönyv szülőknek tanári melléklettel A Nehezen kezelhető gyerekek című könyv lenyűgöző betekintést ad a fiatal serdülők gondolkodásmódjába, ráadásul élvezetes olvasmány. Ami azonban még ennél is fontosabb, hűen tükrözi azokat a kihívásokat, melyekkel napjainkban a szülőknek és a tanároknak szembe kell nézniük. (Virginia Elliott, a sydneyi Sylvania High School igazgatója) Mitől lesznek bizonyos gyerekek „nehezen kezelhetők”? Azért, mert rátaláltak egyfajta érvényesülési módra, és újból meg újból alkalmazzák ugyanazt a módszert. Nem „rossz” gyerekek, mégis azt éreztetik a szüleikkel és tanáraikkal, hogy rosszaságokat művelnek. Miért? Azért, mert hozzászoktak ahhoz, hogy a maguk módján csinálják a dolgokat, és nem olyan típusú emberek, akik könnyedén lemondanának egy előnyről. Ön is ismer ilyen gyereket? Számos fajtájuk létezik: az Alkudozó típus (gondoljunk Bart Simpsonra), a Versenyző típus (Lance Armstrong szellemét idézve), a Fenegyerek (ihletője a néhai Steve Irwin), a nehezen legyőzhető Szónok (Margaret Thatcher visszhangja) – és így tovább. Méretben is különböznek, a kicsinyektől a magas tinédzserekig – és nem lehet bírni velük! Andrew Fuller, aki egykor maga is nehezen kezelhető gyerek volt, 25 évnyi szaktudását adta bele ebbe a humoros és elmés könyvbe. Megmutatja a szülőknek és tanároknak, hogyan értsék meg ezeket az édes kis drágaságokat, hogyan kezeljék hangulataikat, valamint milyen módon segítsenek nekik a pozitív életszokások kialakításában. Ha Ön arról álmodik, hogy néha nyertesként kerül ki az otthoni – vagy az osztálytermi – harcokból, ez a könyv Önnek szól! Andrew Fuller klinikai pszichológus és családterapeuta, aki azon munkálkodik, hogy alkalmazkodást teremtsen a családokban, közösségekben és iskolákban. Tanulmányozza, hogyan tanulnak a gyerekek, hogyan lehet javítani koncentráló képességüket és tanulmányi eredményeiket. Ismert művei a Help Your Child Succeed at School, a Raising Real People és a Beating Bullies.

"Minden ​ember élete kísérlet, hogy eljusson önmagához. Minden ember élete egy ösvény sejtése. Senki sem volt még teljesen és maradéktalanul önmaga, mégis mindenki igyekszik önmaga lenni: ki tapogatózva, ki ahogy éppen tud." Vajon bűn-e a bűn? Jó-e a jó? Tényleg van szabad akaratunk? Létezik Isten? Mi a valódi szeretet? Kérdések, melyek előbb-utóbb mindnyájan felteszünk. A Demian megjelenése óta a világirodalom egyik fontos műve.

„Aki ​nem olvasta a Tom Sawyer kalandjai címû könyvet, mit se tudhat rólam, de az nem tesz semmit. A könyvet egy Mark Twain nevû úriember írta, és nagyjából az igazságot írta meg. Néha lódított egyet-mást, de azért a java igazság, amit írt." Huckleberry Finn szavai ezek, a regény izgalmas eseményeit ugyanis az õ elbeszélésébõl ismerjük meg. De ott van mellette hûséges barátja, Tom Sawyer is. Minden nagy vállalkozásuk közös: hajóznak a Mississippin, szélhámosok társaságába keverednek, nagy és izgalmas „rabszolga-szabadító"akciót folytatnak - úgy, ahogy az igazi nagy regényekben meg van írva - az öreg Jim megszöktetésére. A legnehezebb mégis: mindezt megírni. Huck Finn õszinte szavai szerint: „Ha tudtam volna, hogy milyen fene nehéz dolog egy ilyen könyvet megírni, bele se fogtam volna; nem is kezdek ilyenbe még egyszer." - A könyv új kiadása Kass János rajzaival jelenik meg.

AMIKOR ​EGY EMLÉK FELENGED, A MÚLT SZIVÁROG KI BELŐLE Mit tehet egy hétéves fiú, ha az addig nyugodt, vidéki életet megzavarja valami, ami nagyobb nemcsak nála, de az általa ismert felnőtteknél, sőt az általa ismert világnál is? Ami a világon túlról jött? Hirtelen elszakad a saját családjától, és egyetlen hely van ahová mehet, egy ház a földút végén. Ebben a házban három nő lakik, három nemzedék, nagymama, anya és lánya, akik sokat láttak és még többet tudnak. Ismerik a titkos utakat és lebegő járatokat, értik a halk szavakat és a néma igéket, jártak a földeken innen és a vizeken túl. Ők segíthetnek, csakhogy mint mindennek, a segítségnek ára van. Neil Gaiman új regénye a gyermekkor varázslatát mutatja a felnőttlét karcos szemüvegén át, az ártatlanság elvesztését a tapasztalat párás tükrében, hírnevéhez méltóan egy olyan történetben, amely semmihez sem hasonlít.

Miriam ​Stoppard, a népszerű angol orvos-író (a Babakönyv, a Tinilányok könyve, a Nők könyve Magyarországon is megjelent kötetek szerzője) egyik legsikeresebb és talán legeredetibb műve a gyermekbetegségek képes enciklopédiája. A könyv gerincét képező, abc-sorrendben szerkesztett rész a leggyakoribb csecsemő- és gyermekbetegségeket, panaszokat, tüneteket tartalmazza. A könnyen kezelhetőség és a jó áttekinthetőség érdekében minden címszó külön oldalra vagy oldalpárra került. Az egyes címszavak a fogalom rövid meghatározását, okát, leírását tartalmazzák, tájékoztatnak a betegség súlyosságáról, tüneteiről és arról, mit tegyünk elsősegélynyújtásként. A szerző segít eldönteni, hogy mikor kell azonnal orvost hívni, mit kell tenni az orvos megérkezéséig, mikor lehet házi gyógymódokhoz folyamodni, sőt az orvos lehetséges ténykedéséről és a szülő további feladatairól is szól. Minden esetben utal a kapcsolódó szócikkekre is. Külön fejezet foglalkozik a balesetek megelőzésével (otthon, utcán, játszótéren, közlekedés közben stb.) és az elsősegélynyújtással, beleértve az újraélesztés részletes ismertetését is. A kötet mindennapi kézikönyv a családoknak: szülőknek, nagymamáknak, nagybácsiknak, pótmamáknak - mindenkinek, aki gyermeket nevel. Csökkenti az olvasóban a kiszolgáltatottság érzését a betegségekkel és az orvosokkal szemben is.

Sok ​szülő szenvedi végig az étkezéseket rosszul evő gyermeke miatt. Hol rontottuk el? Tehetünk-e valamit, hogy a fanyalgó gyerek örömmel nyúljon az ételhez? Hogyan tegyük változatossá, gazdaggá gyermekünk étrendjét? Ehhez nyújt segítséget ez a szakácskönyv, mely nemcsak receptek gyűjteménye, hanem hasznos tanácsok tárháza is.

Jean ​Vanier, a _Bárka_ és a _Hit és fény_ közösségek alapítója, fogyatékos emberekkel vállalt életközösséget. Mozgalma mára elterjedt az egész világon. Könyvei számos nyelven váltak közkedvelt olvasmánnyá. Vanier egy gazdag élet tapasztalata alapján fejti ki: minden ember sajátos értéket hordoz, szeretetre képes és szeretetre méltó. A boldoguláshoz egymáson keresztül vezet az út. "Haza kell találnunk" mindnyájunknak, egy olyan közösségbe, amelyben gyarlóságainkkal együtt elfogadnak és szeretnek bennünket, és amelyben mi is megtaláljuk mások szeretetét. Könyvének célja, hogy e hazatérésben segítse az olvasót.

Ami ​a szívedet nyomja, azzal a legnehezebb megbirkózni. Apának, anyának sok a dolga, a tanárod más gyerek gondját is viseli, pajtásod sokszor csak fél füllel figyel rád. Pedig oly jó lenne elmondani valakinek, ami egyre gyűlik és szorít ott belül, az érdekes felfedezéseket, melyekért lelkendeztél, a barátságról, szerelemről kialakult gondolataidat, a felnőttek furcsaságait, a világ zavarba ejtő eseményeit s nem utolsósorban megtalálni helyedet ebben a bonyolult nagyvilágban. Jó volna néha verset írni - abban talán ki lehetne fejezni mindezt. Három svéd költőnő megpróbált azon a nyelven, amely minden gyerek sajátja, verset írni arról - ami a te szívedet is nyomja. Ezt a nyelvet kitűnően érti a fordító, Tótfalusi István, akinek nagy szerepe van a svéd gyerekversek hazai sikerében.

"Amíg ​kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok…Amióta nagy vagyok, és ütődött és nyegle és idétlen, csak ülnek és sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a gyerek." Jót derülhet az éppen kamaszkorát élő olvasó, éppúgy mint a kamasz fiait-lányait nevelő szülő, s fedezhetik fel együtt, hogy változhat divat és technika, a kamaszlélek problémái változatlanok.

Bori ​és barátnői nagyon várják már az osztálykirándulást, régóta tervezik, hogy mind a négyen egy szobában fognak aludni. De a dolgok máshogy alakulnak: az egyik kislánynak, Zizinek nem jut szobatárs, ezért Borinak és Annának át kell költöznie hozzá. Mindennek a tetejébe egy balul sikerült barlangászkaland miatt pont a két legundokabb fiú, Zoli és Dávid szorul Boriék segítségére... A Barátnőm, Bori-sorozat legújabb, kisiskolásoknak szóló kötetében ezúttal egy izgalmas osztálykirándulásra kísérhetjük el Boriékat, és azt is megtudhatjuk, hogyan lettek Zizivel jó barátnők.

"Amikor ​Dani először ment óvodába, nagyon örült annak, hogy már óvodába mehet, csak még annak nem tudott eléggé örülni, hogy ott is kell maradni." Mert így van ez, hogy az ember örül is meg nem is. Akkor is így van, ha az ember történetesen még kicsi. Hiszen nagyszerű dolog az - rang és tisztesség! -, hogy valaki már óvodás! Viszont mégiscsak: nincs ott Anyu, csak az óvó néni, idegen a hely, idegenek a gyerekek, és nem lehet hazaszaladni. Hát így kezdődik. De szerencsére felülkerekedik a kiscsoportosban is az "óvodásöntudat" - és ezzel elkezdődik az óvodai élet, a maga mindennapi kis történéseivel, örömeivel és szorongásaival. Janikovszky Éva vidám, okos, nagy gyermekismeretre valló könyvét - amely számos külföldi kiadást is megért - Réber László derűs, színes illusztrációi egészítik ki.

Egy ​kislányt, Sárikát, karosszékhez köt a betegsége. Mégsem boldogtalan. A gondoskodó apai szeretet különös mesevilágot teremt számára, melyben a szoba tárgyai életre kelnek, és mulatságos kalandokba bonyolódnak. A másik kislány, Sárika öt évvel idősebb nővére, egészséges. Mégis boldogtalan. Minden szeretet a kis beteg kap meg, úgy érzi, őt elhanyagolják, és egyre jobban elvadul. Míg aztán... egy szép napon megoldódik a probléma. Aki elolvassa ezt a megkapó gyerekregényt, sok kedves, érdekes egyéniséggel találkozik, akik mind hozzájárulnak Sárika meggyógyulásához és Gabi visszatérő vidámságához. Kass János ihletett illusztrációi még színesebbé teszik az érdekes gyerektörténetet.

Tavalyelőtt ​lett volna ötvenéves Anne Frank. Életéről naplója vall, halála körülményeiről egy újságíró, Ernst Schabel tovább nyomoz. Anne Frank-furt am Mainban született, de a fasizmus uralomra jutása után, 1933-ban szüleivel Amszterdamba emigrált. A náci zsidóüldözés miatt két évig 1942-1944-ben nyolcadmagával egy amszterdami ház rejtekében bujkált. Egész idő alatt naplót vezetett, mindaddig, míg fel nem jelentették és el nem hurcolták őket. Anne Frank Bergen-Belsenben, a koncentrációs táborban halt meg 1945. március ?-án. Egy volt lágertársa, a ma Svédországban élő Margita Pettersson asszony így emlékszik vissza a tizenhat éves lány halálára: Halott nővére mellett feküdt, próbáltam erőszakkal belédiktálni néhány falatot, de hiába. Emlékszem, egyik nap azt mondta: ’Kérem, ne adjon többet enni. Nem bírok tovább élni.’ - másnap meghalt.

Tom ​Sawyer agyából sorra pattannak ki a jobbnál jobb ötletek. Barátai, Huckleberry Finn és Joe Harper társaságában kalóznak áll, majd kincskeresésre indulnak. Barátnőjével, Beckyvel eltéved a titokzatos és félelmetes barlangban, s miközben a napvilágra vergődnek, elkapnak egy régóta körözött bűnözőt. A gyermekirodalom megkerülhetetlen klasszikusának 6-10 éves gyermekek számára „fogyasztható”, rövidített változata, elragadó illusztrációkkal.

Ez ​a regény arról szól, hogy vakációzott egy csapatra való remek, keménykötésű és aranyos kölyök hajdanán, de azért nem olyan nagyon régen, hanem mondjuk úgy hatvan esztendeje; egy lány akadt csak köztük, de az aztán túltesz bármelyik fiún. Ez a Fehér Csapat különös dolgokat mível; például lepedőkből készült, csuklyás lebernyegekben titokzatos gyűléseket tart a Templomhegy barlangfolyosóinak mélyén, rettenthetetlen hősiességgel veri vissza az ellenséges csapat, a Fekete Kéz támadásait és más effélék. Hanem a nyár legizgalmasabb kalandjára akkor kerül sor, amikor szerencsétlenül jár Ambró bácsi, a magános szőlősgazda. A gyerekek megmentik, orvost hívnak hozzá, ápolják, s az öregapó hálából beavatja őket a titkába; több száz éves iratokat őríz, amelyek kincsesbarlangról beszélnek. Mit találnak fiatal hőseink az ódon bánya mélyén, s milyen szörnyűségtől mentik meg foglyul esett pajtásukat?

"...az ​életből lestem el, mégsem egy bizonyos fiúról mintáztam - három jól ismert gyerek vonásait egyesítettem benne, a regényszerkesztés szabályai szerint" - így ír a szerző e történet egyik főszereplőjéről, ám jóval többet tett ennél. Mindenkiről szól, tehát mindenkinek szól, ezért örök életmű a Tom Sawyer kalandjai, amely már megírása (1884) idején hatalmas sikert aratott. Az ifjúsági irodalom sok szép alkotása között egyike a legkiválóbbaknak. Mark Twain, Amerika nagy klasszikus írója 1910-ben halt meg, halála óta sok kiadást megértek páratlan humorú, érdekes művei, legnagyobb sikere mégis ifjúsági regényeinek van. Nincs olyan felnőtt, aki gyerekkorában legalább egyszer ne olvasta volna a Tom Sawyer kalandjait, a Huckleberry Finnt vagy a Koldus és kirlyfit.

Hajdani ​házunk udvarán számtalan apró kavics tarkállott egy sarokban. Ha esett, felfénylettek a kövecskék, amelyek mi mások lehettek volna, mint drágakövek, mentem volna minden zivatar után kincset gyűjteni, csakhogy tilos volt. Apám, anyám elmondta, a kert kavicsos sarkában valamikor ókút volt, amelyet réges-rég betemettek már, mégsem szabad megközelíteni, mert az ókutak álnokok, a föld bármikor megnyílhat a ráhágó alatt, s már zuhan is: behörpöli a mélység. Nehéz fogadalom volt, de álltam, megígértem, hogy kerülöm a sarkot. Én nem rettegtem az ókúttól, hanem vágytam belé, azt gondoltam, csodálatosabb élmény aligha lehet a lassú süllyedésnél, a látható kutak varázsa is vonzott, hát még az ilyen láthatatlané, amelynek bármi lehet a fenekén. Bármi, esetleg önmagam, én állok odalenn, a törpekirály aranyrudat kalapál, én meg ránevetek saját magamra. Persze nem szegtem meg a szavamat, mintha már akkor tudtam volna, amit csak mostanában értek meg, hogy az én szüleim egész életükben mindig megpróbáltak megvédeni engem valami általuk sem ismert, de születésemtől gyanított veszedelemtől, s megpróbálták előre kiszabni leendő útjaimat, nagyjából úgy, mint egy középkori térképész, aki tisztázatlan földrajzi helyzetű országokban busafejű, nem megbízható jelleműnek ábrázolt gyíkszerű figuráknak a térképre festésével iparkodtak jelezni: itt esetleg sárkánnyal találkozik az utazó. Apám már nem érte meg, míg főfoglalkozású író lehettem, anyám igen, de akkorra már tudta, nemhogy egy fogadalom, semmi sem tudja majd életveszélyes pályámon semlegesíteni az alkotót munkára kényszerítő és kitalálhatatlan szakmai helyzetbe hozó vágyat, hogy elmondja mindenkinek, amiről úgy érzi, tilos hallgatnia. Mikor ezeket a sorokat írom, már senkim nem él, akinek szava megállíthatna, maga az ókút sincs, új épület alapozása tüntette el. Pályámat hivatalosan 1945-ben kezdtem a Magyarok-ban megjelent első, komolyan vehető verssel. Ott állok a szakma ókútja fenekén, senki szeretete nem szól rám, holott a hajdani intelem nem volt balgaság, az alkotás ókútjában bármi történhetik az alkotóval. Bármi. De persze mindegy, hogyne volna mindegy. Sem apám, sem anyám, aki retteghetne, utolsó családtagomat, Konstantint, a macskát, aki az írógépem mellé gömbölyödve kilenc termékeny éven át figyelte, mit kopognak a billentyűk, tegnap váltotta meg kivédhetetlen szenvedésétől a kegyes altatás. Akár táncolhatok is az ókút tetején, nem riasztok meg vele senkit, mert nincs is senkim, csak a mindent megőrző emléke a gyermekkor abszolút biztonságának, a háznak, ahol nem volt határvonal valóság és látomás között, ahol két elvetélt író házasságából megszülettem, felnőttem és megpróbáltam rögzíteni életem első tíz esztendejének irreálisan gyönyörű, boldogítóan abszurd szereplőgárdáját, színpadképét és kulisszáit.

10-12 ​éves olvasóinkat örvendeztetjük meg ezzel az angol ifjúsági regénnyel, amely reméljük, kis olvasóink apjának, anyjának is kedves emléke. Hogy miről szól? Hát gyerekekről. 10-14 évesekről, fiúkról, lányokról, versenyzésről, nyárról és örömről! Mert ez aztán a vakáció! Ez az igazi nyaralás! Nem kell hozzá más, csak néhány vidám, derék gyerek, no meg egy kis fantázia, amely őserdővé varázsolja a kis erdőt, tengerré a tavat és "bennszülötté" minden felnőttet, a szülőket is beleértve. Akkor aztán kezdődhet a játék! Az izgalmas lopakodás, a "tengeri" hajsza, az ellopott kicsesláda felkutatása mind-mind egy csodálatos vakáció maradandó emléke lesz. S nemcsak a regény hősei, a Walker gyerekek számára. Az olvasó sem tud majd szabadulni az angol gyerekirodalom nagy klasszikusának hatása alól, aki minden sorában azt sugallja nekünk: próbáljátok meg, hátha nektek is sikerül!

Ahhoz, ​hogy egy gyermek sikeresen teljesítsen az iskolában, rendkívül sok készség és képesség megfelelő fejlettsége szükséges. A gyermekek egy-egy óvodai csoportban vagy iskolai osztályban, a biológiai érési és életkorbeli különbségek miatt is, rendkívül különböző készség- és képességstruktúrával rendelkeznek. Sokan közülük kisebb-nagyobb nehézségekkel küzdenek. E nehézségek megelőzése, kiküszöbölése, illetve gyengítése érdekében fontos a nehézségre utaló jelek mielőbbi azonosítása, a gyermekek megsegítése. A tanulási zavar előjelei már óvodáskorban mutatkozhatnak, és jó, ha már akkor felfigyel rá a környezet. A fejlődést segíthetjük, ha a gyermeknek ingergazdag környezetet, sokféle elfoglaltságot biz-tosítunk. Így megelőzhetjük óvodáskorban a tanulási nehézség kialakulását, iskoláskorban pedig csök-kenthetjük annak súlyosságát, illetve meg is szüntethetjük. A gyermek számára biztosított sokféle elfoglaltság között fontos szerep jut a fejlesztő játékoknak.

A ​harmincéves Cordelia Hopkins életében látszólag minden nagyon rendben: imádott apja nagy szeretetben nevelte fel, szép kislánya, elbűvölő vőlegénye van, a munkájában - amely eltűnt személyek felkutatásából áll - rendkívül sikeres. Egy elfeledett emlékkép felbukkanása miatt azonban egy pillanat alatt mindez összeomlik: feltárul az eltitkolt múlt; kiderül, hogy semmi sem úgy igaz, ahogy ő azt addig hitte. Anyja mégsem halt meg évtizedekkel ezelőtt autóbalesetben. Apja elrabolta őt, megváltoztatta a családi nevüket, lakóhelyüket, s átírta egész addigi életüket. Jodi Picoult - éppúgy, mint előző, A nővérem húga címú, nagy sikerű könyvében - izgalmasan, krimiszerű feszültséget teremtve, mesterien gombolyítja a cselekmény fonalát az emberi viszonyok-érzések, a szerelem, a szenvedély és a szülői szeretet útvesztőiben. Vajon előkerül-e az a személy, aki azt sem tudta eddig önmagáról, hogy elveszett?

A ​Ne bántsátok a feketerigót! írónőjét feltételezhetően nem kis mértékben ihlették személyes élményei regénye megírásakor. Ezt nemcsak abból a tényből következtethetjük, hogy a regény cselekménye Alabama államban játszódik le, ahol a szerző maga is született, hanem más életrajzi adatokból is. Mint az eseményeket elbeszélő regénybeli leánykának, az írónőnek is ügyvéd volt az édesapja. Harper Lee gyermek- és ifjúkorát szülőföldjén töltötte, ahol valóban realitás mindaz, amit regényében ábrázol, és ez a valóság vérlázító. A regénybeli alabamai kisvárosban ugyanis feltűnésszámba megy az olyan megnyilvánulás, amely a négerek legelemibb jogainak elismerését célozza, különcnek számít az olyan ember, aki síkra mer szállni a színesbőrűek érdekei mellett. A regény egyik legnagyobb érdeme éppen abban van, hogy sikerül erős érzelmi hozzáállást kiváltania az emberi egyenjogúság megvalósítását célző eszme mellett. Harper Lee a középiskola elvégzése után jogtudományt tanul. Egy évig Oxfordban diákoskodik ösztöndíjasként, aztán Alabamában folytatja tovább tanulmányait. Mint az egyetem folyóiratának szerkesztője, itt kerül először kapcsolatba az irodalommal. Tanulmányai befejezése után New Yorkba költözik, de nem folytat ügyvédi gyakorlatot, hanem különböző szerkesztőségekben dolgozik, sőt egy időben tisztviselői munkát vállal egy légiforgalmi társaságnál. A Ne bántsátok a feketerigót! 1960-ban jelent meg, a következő évben Pulitzer-díjjal tüntették ki. A regényt számos nyelvre lefordították, s talán nem érdektelen az sem, hogy a belőle készült film is hatalmas sikert aratott.

Az ​igazság az, hogy eleinte csak egy lány ül a szekrény tetején, s úgy érzi magát odafönt, mint várkisasszony a kacsalábon forgó várban. Persze, ha az embernek van egy húga, akkor csöndes magányát néha elkerülhetetlenül fel kell áldoznia a nemkívánatos társaság kedvéért. De mi történik akkor, ha egy szép napon a rég nem látott nővérke is betoppan? Elfér vajon három lány is a szekrény tetején? G. Szabó Judit ellenállhatatlan humorú regénye egy eseménydús vakáció krónikája. A szórakoztató könyvet Várnai György szellemes illusztrációi egészítik ki.

A ​neves pszichológus könyve a kezdetektől az iskoláskor küszöbéig kíséri el a gyereket – és vele együtt a szülőt – azon az érdekes, izgalmas, olykor fárasztó, mégis nagyon szép felfedezőúton, amelynek során a kicsiből nagy lesz. Segít felismerni a buktatókat, és megmutatja, hogyan tehetjük ezt az időszakot olyanná, hogy a gyermekünk érzelmileg és értelmileg minél kiegyensúlyozottabban fejlődhessen. Tanácsai hozzásegítenek ahhoz, hogy a kisgyerekkor ne csak a gyermeket, de a szülőt is életre szóló élményekkel gazdagítsa. „Csak a sokat és jól játszó kisgyerek tud majd jól és elmélyülten gondolkozni.”

"A ​hatalmas, szürke, ezerablakos palota mögött, amely akkorának tűnt, mint egy egész város, sőt ország", bújt meg a régi kis ház többszörös társbérleteivel és petróleumbűzével. Vagyim Glebov, azaz Vekni Vágyka a kis házban lakik, s ritka adománnyal rendelkezik: semmilyen, márpedig "akik ilyen zseniálisan semmilyenek tudnak lenni, sokra viszik". Hogy közben megkérdezik tőle: "...mit fog most csinálni? Hogy akar ezután élni?", hogy véletlen bámészkodó-e avagy cinkos? Hát, istenem...

A ​vihar egy új-zélandi kikötő partjától elold egy vitorláshajót, amelyen tizenöt fiúintézeti növendék alussza az igazak álmát. A hajón e pillanatban vétkes könnyelműségből senki más nem tartózkodik, s az orkán szédítő sebességgel elragadja. Mire a szerencsétlenséget felfedezik, a vitorlásnak - tizenöt fiatal utasával együtt - nyoma vész. A hatóságok és a hozzátanozók hosszas, eredménytelen kutatás után beletörődnek a megváltoztathatatlanba, nem úgy, mint a nyílt óceánon felriadó utasok: a gyerekek. A szigetre vetődésük után a gyerekek felépítík ideiglenes társadalmukat, és összefogásukkal átvészelik a kényszerű helyzetet.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Margaux ​Fragoso torokszorítóan őszinte visszaemlékezésében elmeséli, hogyan hálózta be kisgyerekként egy férfi, és hogyan tartotta a markában 15 éven keresztül. 7 éves korában, egy uszodában találkozott először Peter Currannel. A férfi, aki ekkor 51 éves volt, nagyon kedvesen bánt vele, és meghívta a kislányt édesanyjával együtt a házába. Ezzel vette kezdetét viszonyuk, aminek végül a férfi öngyilkossága vetett véget. A kislány számára a férfi otthona egy egzotikus állatokkal teli mesebirodalomnak tűnt, ahol menedékre lelt az otthoni pokol elől: anyja szinte állandóan pszichiátriai kezelés alatt állt, apja pedig alkoholista volt. A szexuális visszaélések csak egy idő után kezdődtek, míg végül eljutottak a születésnapi ajándéknak nevezett aktusig. Curran elrabolta a lány fél életét. Az elszakadás iránti vágy végig tetten érhető Fragoso elemi erejű könyvében. Saját naplója és a férfi hátrahagyott levelei, fényképei és feljegyzései segítségével zavarba ejtő részletességgel, mégis lírai hangvételben idézi fel az átélt szexuális és pszichikai visszaéléseket. Margaux Fragoso nemrég szerezte meg PhD fokozatát a Binghamton Egyetemen angol irodalomból. Már számos verse és novellája jelent meg különböző irodalmi lapokban, többek között a The Literary Review és a Barrow Street hasábjain. Első könyve, a Csak ha te is akarod eddig 23 országban jelent meg és mindenhol óriási vihart kavart.

Sokan ​emlékezhetnek még Kiss Ottó Csillagszedő Márió című verseskönyvére. Most itt az új könyv, az Emese almája, ami, ha tetszik, a Márió párjának is tekinthető. A versek a szerzőtől megszokott, szellemes és ötletes, „svéd gyerekverses” hangnemben, ezúttal egy kisfiú hangján szólnak. Versek A-tól Zs-ig, ősztől nyárig, az élet kis és nagy, komoly és komolytalan, jó és rossz dolgairól – és közben egy szerelem is kibontakozik…