Ajax-loader

'gyermekkor' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


A ​neves pszichológus könyve a kezdetektől az iskoláskor küszöbéig kíséri el a gyereket – és vele együtt a szülőt – azon az érdekes, izgalmas, olykor fárasztó, mégis nagyon szép felfedezőúton, amelynek során a kicsiből nagy lesz. Segít felismerni a buktatókat, és megmutatja, hogyan tehetjük ezt az időszakot olyanná, hogy a gyermekünk érzelmileg és értelmileg minél kiegyensúlyozottabban fejlődhessen. Tanácsai hozzásegítenek ahhoz, hogy a kisgyerekkor ne csak a gyermeket, de a szülőt is életre szóló élményekkel gazdagítsa. „Csak a sokat és jól játszó kisgyerek tud majd jól és elmélyülten gondolkozni.”

Charles ​Bukowski (1920 -1994) egy kicsit "kilóg" a XX. század amerikai irodalmából. Versei alapján a beatköltők közé sorolták, de ő soha nem harciaskodott. Önéletrajzi ihletésű regényeiben, amelyek főszereplője alteregója, Henry Chinaski, nagyrészt az amerikai társadalom lecsúszott figuráiról írt, nyersen, őszintén, húsba vágó humorral és sajátos bölcsességgel. Alkoholista, napról napra élő, kompromisszumok nélküli életmódja miatt sokan rajongtak - és rajonganak - érte, de ő köszönte, nem kért ebből, sőt ha lehetett, kerülte a rajongóit (kivéve ha azok nők voltak), az embereket, és főleg az írókat. Így az ő arcképe még véletlenül sem került műanyag poharakra, mint például Hemingwayé, a Key West-i Sloppy Joe's kocsma legkedveltebb törzsvendégéé. Charles Bukowski kívülálló volt, és az is maradt. A kezdő című, ismét erősen önéletrajz-szagú írásából végre megtudhatjuk, miért. A kezdő ugyanis Bukowski (illetve alteregója: Henry Chinaski) életének első huszonvalahány évéről szól, amiben egy gramm könyörület nem volt.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hogyan ​hozzuk ki belőlük a legtöbbet? – Kézikönyv szülőknek tanári melléklettel A Nehezen kezelhető gyerekek című könyv lenyűgöző betekintést ad a fiatal serdülők gondolkodásmódjába, ráadásul élvezetes olvasmány. Ami azonban még ennél is fontosabb, hűen tükrözi azokat a kihívásokat, melyekkel napjainkban a szülőknek és a tanároknak szembe kell nézniük. (Virginia Elliott, a sydneyi Sylvania High School igazgatója) Mitől lesznek bizonyos gyerekek „nehezen kezelhetők”? Azért, mert rátaláltak egyfajta érvényesülési módra, és újból meg újból alkalmazzák ugyanazt a módszert. Nem „rossz” gyerekek, mégis azt éreztetik a szüleikkel és tanáraikkal, hogy rosszaságokat művelnek. Miért? Azért, mert hozzászoktak ahhoz, hogy a maguk módján csinálják a dolgokat, és nem olyan típusú emberek, akik könnyedén lemondanának egy előnyről. Ön is ismer ilyen gyereket? Számos fajtájuk létezik: az Alkudozó típus (gondoljunk Bart Simpsonra), a Versenyző típus (Lance Armstrong szellemét idézve), a Fenegyerek (ihletője a néhai Steve Irwin), a nehezen legyőzhető Szónok (Margaret Thatcher visszhangja) – és így tovább. Méretben is különböznek, a kicsinyektől a magas tinédzserekig – és nem lehet bírni velük! Andrew Fuller, aki egykor maga is nehezen kezelhető gyerek volt, 25 évnyi szaktudását adta bele ebbe a humoros és elmés könyvbe. Megmutatja a szülőknek és tanároknak, hogyan értsék meg ezeket az édes kis drágaságokat, hogyan kezeljék hangulataikat, valamint milyen módon segítsenek nekik a pozitív életszokások kialakításában. Ha Ön arról álmodik, hogy néha nyertesként kerül ki az otthoni – vagy az osztálytermi – harcokból, ez a könyv Önnek szól! Andrew Fuller klinikai pszichológus és családterapeuta, aki azon munkálkodik, hogy alkalmazkodást teremtsen a családokban, közösségekben és iskolákban. Tanulmányozza, hogyan tanulnak a gyerekek, hogyan lehet javítani koncentráló képességüket és tanulmányi eredményeiket. Ismert művei a Help Your Child Succeed at School, a Raising Real People és a Beating Bullies.

A ​könyv 72 fontos nevelési kérdést tárgyal – a csecsemőkortól kezdve egészen a serdülőkorig, a felnőtté válás küszöbéig. Ízelítőül néhány: Miért fél a gyerek az idegenektől? Baj-e, ha képzeletbeli lényekkel beszélget? Megőrjít ez a gyerek – miért kérdezi állandóan, hogy ‘miért’? Mit lehet tenni, ha földre dobja magát a boltban? Miért van az, hogy utálja az iskolát vagy egész nap csak a számítógép előtt ül? Mire figyelmeztet, ha jó tanulóból hirtelen rossz tanulóvá válik?

"Ha ​nálunk festés van, akkor apukám is mezítláb mászkál és anyukám is négykézláb csúszkál a padlón és ha véletlenül fellököm a vizesvödröt, akkor nem kiabálnak, hogy mit csináltál már megint, hanem azt mondják a Borinak, hogy látod az öcséd legalább igyekszik segíteni." Nehezen ismeri kis magát az ember az élet dolgaiban, ha hét-, nyolc-, tíz vagy tizenötéves. Janikovszky Éva mindig a gyerekek segítségére van ezekben a kérdésekben, minden könyvében eligazítja kicsit a gyerekek gondolatait - de talán a felnőttekét is. Réber László pedig mulatságos tükröt tart mindenki elé, miközben abban bízik, hogy a tréfa mögött lappangó igazságot is felfedezik.

Miriam ​Stoppard, a népszerű angol orvos-író (a Babakönyv, a Tinilányok könyve, a Nők könyve Magyarországon is megjelent kötetek szerzője) egyik legsikeresebb és talán legeredetibb műve a gyermekbetegségek képes enciklopédiája. A könyv gerincét képező, abc-sorrendben szerkesztett rész a leggyakoribb csecsemő- és gyermekbetegségeket, panaszokat, tüneteket tartalmazza. A könnyen kezelhetőség és a jó áttekinthetőség érdekében minden címszó külön oldalra vagy oldalpárra került. Az egyes címszavak a fogalom rövid meghatározását, okát, leírását tartalmazzák, tájékoztatnak a betegség súlyosságáról, tüneteiről és arról, mit tegyünk elsősegélynyújtásként. A szerző segít eldönteni, hogy mikor kell azonnal orvost hívni, mit kell tenni az orvos megérkezéséig, mikor lehet házi gyógymódokhoz folyamodni, sőt az orvos lehetséges ténykedéséről és a szülő további feladatairól is szól. Minden esetben utal a kapcsolódó szócikkekre is. Külön fejezet foglalkozik a balesetek megelőzésével (otthon, utcán, játszótéren, közlekedés közben stb.) és az elsősegélynyújtással, beleértve az újraélesztés részletes ismertetését is. A kötet mindennapi kézikönyv a családoknak: szülőknek, nagymamáknak, nagybácsiknak, pótmamáknak - mindenkinek, aki gyermeket nevel. Csökkenti az olvasóban a kiszolgáltatottság érzését a betegségekkel és az orvosokkal szemben is.

Thérèse, ​a magányos, fiatal lány megpillant a párizsi metróban egy sárga kabátos nőt, aki különös módon hasonlít évek óta eltűntnek hitt anyjára. A nyomába ered, s e szokatlan keresés közben fölidézi maga előtt a múltját, s igyekszik megválaszolni a nyitva maradt kérdéseket: Mi volt hazugság, és mi igaz? Az anyja valóban meghalt-e Marokkóban, ahogyan azt eddig tudta, vagy mindvégig itt élt Párizsban, s csak karrierje miatt hagyta el lányát, akit boldogabb időkben Kis Bizsunak hívott? S vajon e boldogabb idők gazdagsága honnan származott? Ki volt az anyja tulajdonképpen, és kivé lett ő maga? Jóvá tudja-e tenni a múlt hibáit? A szép, törékeny lány igyekszik eligazodni az emlékezetében megmaradt nevek és helyszínek kavalkádjában, s kikapaszkodni valahogy múltja sötét árnyai közül.

Charles ​Dickens, a XIX. századi angol realista regényirodalom legjelentősebb alakja. 1850-ben jelent meg Copperfield Dávid című regénye, melynek központi témája a szegénység és a kiszolgáltatottság. Hőse egy kisfiú, az ő szenvedésein keresztül tárul fel a felnőtt-társadalom gonosz, embertelen világa. Az író alakjai sorsát részvéttel, felfokozott érzelmekkel, őszinte és mély humanizmussal, humorral ábrázolja. Az enciklopédikus igényű nagy összefoglalás az alkotó legjellemzőbb látomása a világról, egyben nem is túlságosan burkolt önéletrajz.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ez ​a regény arról szól, hogy vakációzott egy csapatra való remek, keménykötésű és aranyos kölyök hajdanán, de azért nem olyan nagyon régen, hanem mondjuk úgy hatvan esztendeje; egy lány akadt csak köztük, de az aztán túltesz bármelyik fiún. Ez a Fehér Csapat különös dolgokat mível; például lepedőkből készült, csuklyás lebernyegekben titokzatos gyűléseket tart a Templomhegy barlangfolyosóinak mélyén, rettenthetetlen hősiességgel veri vissza az ellenséges csapat, a Fekete Kéz támadásait és más effélék. Hanem a nyár legizgalmasabb kalandjára akkor kerül sor, amikor szerencsétlenül jár Ambró bácsi, a magános szőlősgazda. A gyerekek megmentik, orvost hívnak hozzá, ápolják, s az öregapó hálából beavatja őket a titkába; több száz éves iratokat őríz, amelyek kincsesbarlangról beszélnek. Mit találnak fiatal hőseink az ódon bánya mélyén, s milyen szörnyűségtől mentik meg foglyul esett pajtásukat?

Elsa ​majdnem nyolcéves, és „különleges”. Nagymamája hetvennel több, és némileg őrült. Hogy mennyire, azt ki-ki másként értékeli. Másként a szomszéd, akit nagymama mintegy véletlenül eltalál egy paintballfegyverrel, máshogy a saját lánya, aki (többek között) dohányzási szokásai miatt neheztel rá, és megint másképp az ingyenújság terjesztője, aki nem ért a szép szóból, hogy nagymama nem kér reklámot. Olykor Elsa is őrültnek tartja őt, pedig neki nagymama az egyetlen barátja. Az iskolában ugyanis inkább csak zaklatókat tud szerezni az, aki mások szerint nem tud alkalmazkodni a többiekhez, és amúgy is túl érett a korához képest. Nagymamával azonban bármelyik este elutazhat Félálomországba, ahol Elsa mássága ünnepelt erény, és ahol lovagként bátorságot gyűjthet. Amire hamarosan minden eddiginél nagyobb szüksége lesz. Nagymama ugyanis meghal, és leveleket hagy hátra, amelyekben bocsánatot kér azoktól, akiket életében megbántott. Ezeket a váratlan helyeken felbukkanó üzeneteket Elsának kell eljuttatnia a címzettekhez – jobbára házbéli szomszédaikhoz –, akikről olyan meglepő dolgok derülnek ki, amelyek nem csupán a kislány, de az egész közösség életét felbolygatják.

Anne ​Shirley, aki valaha árvalányként került az Edward-szigeti falucskába, Avonlea-be, annyi mulatságos és szívszorító kaland után révbe érkezett: szerelme, Gilbert Blythe oldalán a házasélet örömei és gondjai között telnek napjai a Négy Szél-öböl menti Glenben. Az évek múlásával a család egyre szaporodik, de Anne most is éppoly karcsú, vonzó és csinos - és vörös, mint lánykorában. A kedves és hűséges Susan segítségével irányítja a barátságos ház, a Zugoly életét, értő szemmel figyeli gyerekei fejlődését, biztatja őket az élet kisebb-nagyobb csalódásai között, osztozik álmaikban, boldogságukban. Eközben azonban őt magát kétségek és félelmek emésztik: lehet, hogy annyi év szerelme után Gilbert szíve nem az övé többé?

Mi ​történik akkor, ha egyszer csak egy zakatoló vonaton találjuk magunkat, és azt sem tudjuk, merre robogunk? Ha nem emlékszünk a kisváros nevére, ahonnan elindultunk? Mi lesz velünk, ha Kalkuttába keveredünk, és a múltunkról semmiféle információnk nincs? Szárú, az ötéves indiai kisfiú egy szerencsétlen véletlen folytán India egyik legveszélyesebb városába kerül. Volt otthona, most nincs semmije. Mit várhat az emberektől, az érzéketlen tömegtől? Vajon túl lehet élni azokat a megpróbáltatásokat, amelyek elé az élet állítja őt? Hogy juthat el egy kisfiú Indiából Ausztráliába? Képes lesz új életet kezdeni? Találkozhat még valaha az édesanyjával? Megtudhatja egyáltalán, hol élte le élete első öt évét? Vajon ki lehet az igazi oroszlán? Az Oroszlán Saroo Brierley valós története a kitartásról, az önfeláldozásról és a hitről. A könyv alapján készült a többszörös díjnyertes film Nicole Kidman, Rooney Mara és Dev Patel főszereplésével.

A ​titkos kert valahol Angliában található, szigorú falakkal, vadul burjánzó növényekkel rejtve a kíváncsi szemek elől. A kastély szomorú és titokzatos urán kívül élő ember ide be nem teheti a lábát. Egyvalaki, a csúnyácska, árva, mogorva kis Mary, mégis megszegi a tilalmat. És a varázslatos természet észrevétlenül átformálja a kislányt, s nemcsak barátokra lel, hanem maga is képes gyógyítani, örököt adni - akár a megszelidített, csodálatos vadon.

Az ​észak-német kisvárosban élő Joachim egy pszichiátrián nőtt fel. No nem azért, mert ő maga is ápolt lenne, hanem azért, mert az édesapja a helyi ifjúsági pszichiátria igazgatója, házuk pedig az intézet területén áll, körülvéve síkagyúakkal, debilekkel, trotlikkal, agyrokikkal - ahogy a fiúk, a három testvér, nevezi őket. Különös élet az övék: hétköznapjaikat egyszerre élik a normális világban, iskolában, családi körben, ugyanakkor jelen van az életükben egy egész más, szürreális, abnormális világ is. De vajon ki mondja meg, mi a normális és mi az abnormális? Vajon mekkora esélye van a gyerekeknek, hogy egészséges felnőtteké váljanak? Az önéletrajzi ihletésű könyvben az író saját életéből mesél el történeteket, melyek egyszerre felkavarók, humorosak, olykor pedig végtelenül groteszkek vagy épp megindítóak, mindezt egy nem átlagos család és egy gyermekpszichiátria mindennapjaiba ágyazva.

Palermo ​egyik lerobbant negyedében egy kilencéves fiú életében először száll ringbe. Apja "Lovag" néven a környék leghíresebb bokszolója volt, de nem sokkal a fiú születése előtt meghalt. Nagybátyjára, a hatalmas Umbertinóra marad hát a feladat, hogy felkészítse a bunyós család legújabb reménységét: Davidúnak el kellene nyernie az országos bajnoki címet, amit korábban az apja és a nagybátyja is elbukott. Ez a gondolat- és érzelem gazdag regény ötven év történetét meséli el, a második világháború bombázásaitól kezdve a maffia térnyerésén keresztül egészen 1992-ig, a tragikus palermói merényletekig. Kifinomult érzékkel ötvözi a humort a tragédiával. Brutális, ám ugyanakkor magával ragadó világ bontakozik ki az olvasó előtt: a háború után éledező Szicília mindennapjai.

Marie-Laure ​LeBlanc, a Természettudományi Múzeumban dolgozó zseniális lakatosmester lánya hatéves korában megvakul. Az apja elkészíti számára Párizs tökéletes makettjét, hogy a lány tájékozódni tudjon a fények városában. Ám mire elkészül a miniatűr várossal, a nácik lerohanják Franciaországot és megszállják Párizst... Werner Pfennig egy német árvaházban él és különös képességgel bír: mindenféle rádiót képes megjavítani és megszólaltatni. Tehetségére hamar felfigyelnek, s Werner egy náci katonai iskolában találja magát, ahol kénytelen szembesülni a rendszer embertelenségével... A náci invázió elől Marie-Laure apjával egy távoli, tengerparti kisvárosba menekül, nagyapja egykori házába, nem utolsósorban azzal a megbízatással, hogy elrejtsék a Lángok Tengerének hívott és sötét legendákkal övezett gyémántot, amelyet a megszállók égre-földre keresnek. A háború azonban hamarosan utoléri őket, és Marie-Laure retteg a hírhedt gyémánt átkától... Anthony Doerr lírai szépségű regénye két kamasz gyermek egymásba fonódó sorsán keresztül mutatja be a II. világháború embertelen poklát, a látható sötétséget, amelyből a szilánkokra tört, halványan pislogó humánum mutatja az egyedüli kiutat: a láthatatlan fényt.

Kikészíti ​egy-két éves gyermeke szüntelen követelőzése, hisztizése és engedetlensége? Aggódik, hogy talán nem fejlődik a megfelelő ütemben? Nem tudja eldönteni, mikor és hogyan szoktassa bilire, milyen játékokat vegyen neki, hogyan bírja rá, hogy éjszaka aludjon, méghozzá a saját ágyában? Forduljon ismét Tracyhez! A suttogó titkai nemzetközi sikert aratott első kötete után itt a folytatás, amely a kisgyermekkor elejének (1-2. év) egyszerre gyötrelmes és örömteli időszakával foglalkozik. Minden kérdést tárgyal, amely ebben az életkorban felmerülhet, továbbá részletes, gyakorlati útmutatást ad a rossz szokások rögzülésének megelőzéséhez vagy a megváltoztatatásukhoz, a hisztizés kezeléséhez és megszüntetéséhez, a fegyelmezéshez és az önfegyelemre neveléshez, az úgynevezett érzelmi intelligencia fejlesztéséhez.

a ​Holdon nem lakik senki és az ég is teljesen üres, mint a tévé Van benne apa, anya, nagymama, nagyapa, s persze főként egy kisgyerek. Vannak benne helyszínek, ovi, iskola, udvar, határ, földek, otthon, egy kerítés a posta előtt. Vannak benne tárgyak, ágy, asztal, tévé, járda. Vannak benne állatok, kacsák, libák, tyúkok, kakasok, disznók, két kutya, Matyi és Csöpi és más falusi házőrzők. Vannak benne emberek, szomszédok, tanárok és tanítónénik, osztálytársak, külföldi rokonok (csehszlovákok), apa barátai és más falusi lakosok. Vannak benne érzelmek (de még mennyi), álmok, vágyak és különböző valóságok. Minden épp ott van, ahol lennie kell, s amikor elindul a főszereplő, hogy bejárjon egy darabot ebből a tájból, megszületik egy történet. Harminchatszor indul útnak, és harminchat történet születik. Aztán a végén a többi főszereplő is elindul, hogy átjárja a maga hosszabbra nyúló életét. Ez a négy élet úgy veszi körül harminchat társát, ahogy a kerítés zárja az udvart a házhoz, ahogyan a góré fenyőlécei tartják össze a bedobált kukoricacsöveket. Hát ilyen ez a könyv, meg még másmilyen is, olyan, mint amikor a friss bukta szaga kicsúszik a félig nyitott konyhaablakon. Olyan, mint amikor az orrunkat követve megyünk vissza a múltba. Amikor az emlékek és az érzések úgy kapaszkodnak össze, ahogyan az anya szorítja magához a gyerekét.

"Minden ​ember élete kísérlet, hogy eljusson önmagához. Minden ember élete egy ösvény sejtése. Senki sem volt még teljesen és maradéktalanul önmaga, mégis mindenki igyekszik önmaga lenni: ki tapogatózva, ki ahogy éppen tud." Vajon bűn-e a bűn? Jó-e a jó? Tényleg van szabad akaratunk? Létezik Isten? Mi a valódi szeretet? Kérdések, melyek előbb-utóbb mindnyájan felteszünk. A Demian megjelenése óta a világirodalom egyik fontos műve.

AMIKOR ​EGY EMLÉK FELENGED, A MÚLT SZIVÁROG KI BELŐLE Mit tehet egy hétéves fiú, ha az addig nyugodt, vidéki életet megzavarja valami, ami nagyobb nemcsak nála, de az általa ismert felnőtteknél, sőt az általa ismert világnál is? Ami a világon túlról jött? Hirtelen elszakad a saját családjától, és egyetlen hely van ahová mehet, egy ház a földút végén. Ebben a házban három nő lakik, három nemzedék, nagymama, anya és lánya, akik sokat láttak és még többet tudnak. Ismerik a titkos utakat és lebegő járatokat, értik a halk szavakat és a néma igéket, jártak a földeken innen és a vizeken túl. Ők segíthetnek, csakhogy mint mindennek, a segítségnek ára van. Neil Gaiman új regénye a gyermekkor varázslatát mutatja a felnőttlét karcos szemüvegén át, az ártatlanság elvesztését a tapasztalat párás tükrében, hírnevéhez méltóan egy olyan történetben, amely semmihez sem hasonlít.

Sok ​szülő szenvedi végig az étkezéseket rosszul evő gyermeke miatt. Hol rontottuk el? Tehetünk-e valamit, hogy a fanyalgó gyerek örömmel nyúljon az ételhez? Hogyan tegyük változatossá, gazdaggá gyermekünk étrendjét? Ehhez nyújt segítséget ez a szakácskönyv, mely nemcsak receptek gyűjteménye, hanem hasznos tanácsok tárháza is.

Jean ​Vanier, a _Bárka_ és a _Hit és fény_ közösségek alapítója, fogyatékos emberekkel vállalt életközösséget. Mozgalma mára elterjedt az egész világon. Könyvei számos nyelven váltak közkedvelt olvasmánnyá. Vanier egy gazdag élet tapasztalata alapján fejti ki: minden ember sajátos értéket hordoz, szeretetre képes és szeretetre méltó. A boldoguláshoz egymáson keresztül vezet az út. "Haza kell találnunk" mindnyájunknak, egy olyan közösségbe, amelyben gyarlóságainkkal együtt elfogadnak és szeretnek bennünket, és amelyben mi is megtaláljuk mások szeretetét. Könyvének célja, hogy e hazatérésben segítse az olvasót.

Ami ​a szívedet nyomja, azzal a legnehezebb megbirkózni. Apának, anyának sok a dolga, a tanárod más gyerek gondját is viseli, pajtásod sokszor csak fél füllel figyel rád. Pedig oly jó lenne elmondani valakinek, ami egyre gyűlik és szorít ott belül, az érdekes felfedezéseket, melyekért lelkendeztél, a barátságról, szerelemről kialakult gondolataidat, a felnőttek furcsaságait, a világ zavarba ejtő eseményeit s nem utolsósorban megtalálni helyedet ebben a bonyolult nagyvilágban. Jó volna néha verset írni - abban talán ki lehetne fejezni mindezt. Három svéd költőnő megpróbált azon a nyelven, amely minden gyerek sajátja, verset írni arról - ami a te szívedet is nyomja. Ezt a nyelvet kitűnően érti a fordító, Tótfalusi István, akinek nagy szerepe van a svéd gyerekversek hazai sikerében.

"Amíg ​kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok…Amióta nagy vagyok, és ütődött és nyegle és idétlen, csak ülnek és sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a gyerek." Jót derülhet az éppen kamaszkorát élő olvasó, éppúgy mint a kamasz fiait-lányait nevelő szülő, s fedezhetik fel együtt, hogy változhat divat és technika, a kamaszlélek problémái változatlanok.

Bori ​és barátnői nagyon várják már az osztálykirándulást, régóta tervezik, hogy mind a négyen egy szobában fognak aludni. De a dolgok máshogy alakulnak: az egyik kislánynak, Zizinek nem jut szobatárs, ezért Borinak és Annának át kell költöznie hozzá. Mindennek a tetejébe egy balul sikerült barlangászkaland miatt pont a két legundokabb fiú, Zoli és Dávid szorul Boriék segítségére... A Barátnőm, Bori-sorozat legújabb, kisiskolásoknak szóló kötetében ezúttal egy izgalmas osztálykirándulásra kísérhetjük el Boriékat, és azt is megtudhatjuk, hogyan lettek Zizivel jó barátnők.

"Amikor ​Dani először ment óvodába, nagyon örült annak, hogy már óvodába mehet, csak még annak nem tudott eléggé örülni, hogy ott is kell maradni." Mert így van ez, hogy az ember örül is meg nem is. Akkor is így van, ha az ember történetesen még kicsi. Hiszen nagyszerű dolog az - rang és tisztesség! -, hogy valaki már óvodás! Viszont mégiscsak: nincs ott Anyu, csak az óvó néni, idegen a hely, idegenek a gyerekek, és nem lehet hazaszaladni. Hát így kezdődik. De szerencsére felülkerekedik a kiscsoportosban is az "óvodásöntudat" - és ezzel elkezdődik az óvodai élet, a maga mindennapi kis történéseivel, örömeivel és szorongásaival. Janikovszky Éva vidám, okos, nagy gyermekismeretre valló könyvét - amely számos külföldi kiadást is megért - Réber László derűs, színes illusztrációi egészítik ki.

Egy ​kislányt, Sárikát, karosszékhez köt a betegsége. Mégsem boldogtalan. A gondoskodó apai szeretet különös mesevilágot teremt számára, melyben a szoba tárgyai életre kelnek, és mulatságos kalandokba bonyolódnak. A másik kislány, Sárika öt évvel idősebb nővére, egészséges. Mégis boldogtalan. Minden szeretet a kis beteg kap meg, úgy érzi, őt elhanyagolják, és egyre jobban elvadul. Míg aztán... egy szép napon megoldódik a probléma. Aki elolvassa ezt a megkapó gyerekregényt, sok kedves, érdekes egyéniséggel találkozik, akik mind hozzájárulnak Sárika meggyógyulásához és Gabi visszatérő vidámságához. Kass János ihletett illusztrációi még színesebbé teszik az érdekes gyerektörténetet.

Tavalyelőtt ​lett volna ötvenéves Anne Frank. Életéről naplója vall, halála körülményeiről egy újságíró, Ernst Schabel tovább nyomoz. Anne Frank-furt am Mainban született, de a fasizmus uralomra jutása után, 1933-ban szüleivel Amszterdamba emigrált. A náci zsidóüldözés miatt két évig 1942-1944-ben nyolcadmagával egy amszterdami ház rejtekében bujkált. Egész idő alatt naplót vezetett, mindaddig, míg fel nem jelentették és el nem hurcolták őket. Anne Frank Bergen-Belsenben, a koncentrációs táborban halt meg 1945. március ?-án. Egy volt lágertársa, a ma Svédországban élő Margita Pettersson asszony így emlékszik vissza a tizenhat éves lány halálára: Halott nővére mellett feküdt, próbáltam erőszakkal belédiktálni néhány falatot, de hiába. Emlékszem, egyik nap azt mondta: ’Kérem, ne adjon többet enni. Nem bírok tovább élni.’ - másnap meghalt.

Tom ​Sawyer agyából sorra pattannak ki a jobbnál jobb ötletek. Barátai, Huckleberry Finn és Joe Harper társaságában kalóznak áll, majd kincskeresésre indulnak. Barátnőjével, Beckyvel eltéved a titokzatos és félelmetes barlangban, s miközben a napvilágra vergődnek, elkapnak egy régóta körözött bűnözőt. A gyermekirodalom megkerülhetetlen klasszikusának 6-10 éves gyermekek számára „fogyasztható”, rövidített változata, elragadó illusztrációkkal.

Hajdani ​házunk udvarán számtalan apró kavics tarkállott egy sarokban. Ha esett, felfénylettek a kövecskék, amelyek mi mások lehettek volna, mint drágakövek, mentem volna minden zivatar után kincset gyűjteni, csakhogy tilos volt. Apám, anyám elmondta, a kert kavicsos sarkában valamikor ókút volt, amelyet réges-rég betemettek már, mégsem szabad megközelíteni, mert az ókutak álnokok, a föld bármikor megnyílhat a ráhágó alatt, s már zuhan is: behörpöli a mélység. Nehéz fogadalom volt, de álltam, megígértem, hogy kerülöm a sarkot. Én nem rettegtem az ókúttól, hanem vágytam belé, azt gondoltam, csodálatosabb élmény aligha lehet a lassú süllyedésnél, a látható kutak varázsa is vonzott, hát még az ilyen láthatatlané, amelynek bármi lehet a fenekén. Bármi, esetleg önmagam, én állok odalenn, a törpekirály aranyrudat kalapál, én meg ránevetek saját magamra. Persze nem szegtem meg a szavamat, mintha már akkor tudtam volna, amit csak mostanában értek meg, hogy az én szüleim egész életükben mindig megpróbáltak megvédeni engem valami általuk sem ismert, de születésemtől gyanított veszedelemtől, s megpróbálták előre kiszabni leendő útjaimat, nagyjából úgy, mint egy középkori térképész, aki tisztázatlan földrajzi helyzetű országokban busafejű, nem megbízható jelleműnek ábrázolt gyíkszerű figuráknak a térképre festésével iparkodtak jelezni: itt esetleg sárkánnyal találkozik az utazó. Apám már nem érte meg, míg főfoglalkozású író lehettem, anyám igen, de akkorra már tudta, nemhogy egy fogadalom, semmi sem tudja majd életveszélyes pályámon semlegesíteni az alkotót munkára kényszerítő és kitalálhatatlan szakmai helyzetbe hozó vágyat, hogy elmondja mindenkinek, amiről úgy érzi, tilos hallgatnia. Mikor ezeket a sorokat írom, már senkim nem él, akinek szava megállíthatna, maga az ókút sincs, új épület alapozása tüntette el. Pályámat hivatalosan 1945-ben kezdtem a Magyarok-ban megjelent első, komolyan vehető verssel. Ott állok a szakma ókútja fenekén, senki szeretete nem szól rám, holott a hajdani intelem nem volt balgaság, az alkotás ókútjában bármi történhetik az alkotóval. Bármi. De persze mindegy, hogyne volna mindegy. Sem apám, sem anyám, aki retteghetne, utolsó családtagomat, Konstantint, a macskát, aki az írógépem mellé gömbölyödve kilenc termékeny éven át figyelte, mit kopognak a billentyűk, tegnap váltotta meg kivédhetetlen szenvedésétől a kegyes altatás. Akár táncolhatok is az ókút tetején, nem riasztok meg vele senkit, mert nincs is senkim, csak a mindent megőrző emléke a gyermekkor abszolút biztonságának, a háznak, ahol nem volt határvonal valóság és látomás között, ahol két elvetélt író házasságából megszülettem, felnőttem és megpróbáltam rögzíteni életem első tíz esztendejének irreálisan gyönyörű, boldogítóan abszurd szereplőgárdáját, színpadképét és kulisszáit.

Kollekciók