Ajax-loader

'családregény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Emily Brontë - Üvöltő ​szelek
A ​korabeli kritika értetlenül fogadta ezt a "rendhagyó" regényt, Emily Brontë egyetlen prózai alkotását. Még nővére, Charlotte is jóformán mentegetni, magyarázni, szépíteni próbálja ezt az elemi erejű, jóformán a semmiből kiszökkent alkotást - az _Üvöltő szelek_ második kiadásához, 1850-ben írt előszavában "primitív műhelyben, egyszerű szerszámokkal" készült, gránittömbből durván faragott szoborhoz hasonlítja immár halott húga regényét. Ma már a Brontë nővérek közül a kritika is, az olvasói közvélemény is Emilyt tartja a legnagyobbnak, az _Üvöltő szelek_-et nemcsak jobbnak, mint akár a _Jane Eyre_-t, hanem világirodalmi rangú műnek, a 19. század egyik reprezentatív nagy regényének. Gyűlölet és szerelem együttélését, egymást erősítő-romboló hatását Emily Brontë előtt talán senki, azóta is csak kevés alkotó érzékeltette ilyen elemi erővel. Emily Brontë - írja Ruttkay Kálmán - "nem moralizál, nem a büntető törvénykönyv paragrafusaiban gondolkozik, nem gondol a társadalom működését szabályozó erkölcsi normákkal, nem hívja segítségül az isteni igazságszolgáltatást, s ő maga sem szolgáltat költői igazságot. Nála, mint minden más, a jó és a rossz is a »lenni vagy nem lenni« nagy alapkérdésének függvénye."

Thomas Hardy - A ​weydoni asszonyvásár
Thomas ​Hardy (1840-1928) angol regényíró, novellista és költő, a falusi élet, az iparosodástól érintetlen környezet egyik legihletettebb ábrázolója. Regényeiben - Hazatérés, Egy tiszta nő, Lidércfény - döntő szerepet juttat a véletlennek, a váratlan fordulatokat előidéző félreértéseknek, az embertől független külső erőknek. A weydoni asszonyvásár főhőse, Michael Henchard sorsát azonban nemcsak ezek befolyásolják, pályáját sokkal inkább gazdag, ellentmondásos jellemének szélsőséges vonásai, idulatai, érzelmi kedélyhullámzásai alakítják.

Lydia Netzer - Ragyogj, ​édesem!
Amikor ​Maxon megismerte Sunnyt, 7 éves, 4 hónapos és 18 napos volt. A Föld 2693 alkalommal fordult meg a tengelye körül addigra. Maxon más volt. Sunny is más volt. Együtt mások lehettek. Most, 20 évvel később házasok, és Sunny csak arra vágyik, hogy ,,normális" legyen. Háziasszony és anya, míg férje, a zseniális mérnök épp NASA kiküldetésen van a Holdon, új robotkolónia programozásán munkálkodva. Kívülállók voltak, akik halálosan egymásba szerettek. Különleges, eltéphetetlen szálak kötik őket egymáshoz. Van egy autista kisfiuk, és Sunny újra gyermeket vár. Édesanyja kórházban haldoklik. Az űrben pedig szörnyű tragédia történik. Sötét titkok, rég elfeledett gyilkosságok, és egy libbenő szőke paróka, mely hirtelen mindenre fényt derít. És minden megváltozik.

Covers_149386
elérhető
21

Diane Pearson - Csárdás
„EZT ​A TÖRTÉNETET NEM KÖNNYŰ ELFELEJTENI. NAGYSÁGRENDILEG AZ „ELFÚJTA A SZÉL…” MÉRCÉJÉVEL MÉRHETŐ.” -így értékeli a Sunday Mirror kritikusa ezt a lenyűgöző regényt. Diane Pearson regénye irántunk , magyarok iránt érzett szenvedélyéből született. Ebből az ihletből a zsidó gyökerű Ferenc, a Rácz-Rassay és a Káldy család tablóképszerű történetének vonulatai bontakoznak ki. A történet az első háború előtti években kezdődik, átível a két háborún és 1956 előtt zárul. A regényt olvasva önmagunkról is többet tudunk meg. Kiderül, hogy ma, a XXI. század második évtizedében, a gazdasági válságok, a szétesni készülő világok, a szétziláltság háborúiban, vannak-e még elsírni való könnyeink, van-e bennünk vágy, hogy sokadszor is szembesüljünk a szembesülhetetlennel, a két háború még mindig fájó, el nem felejthető sebeivel, az önmagát ismétlő történelem tragikumával, a mások megsemmisítésére szinte azonnal kész emberi gonoszsággal, az újra meg újra megjelenő pusztításvágy őrületével. Megtudjuk, van-e bennünk elég érzékenység egy ilyen nagyformátumú vállalkozás szereplőinek csodálatos-meghökkentő átváltozásaira, az erős nők portréira, a gyengeség-gyengédség pillanataira? Elhisszük-e az emberi-emberséges gesztusok, az örök emberi érzések csodáit, azt, hogy sokadszor is bebizonyosodik: nem élhetünk nélkülük. Elindulunk-e a szereplőkkel, és velük tartunk-e, hogy azután annyira hozzánk nőjenek, hogy el sem akarjuk elengedni őket? Ami értékes, nem adja magát könnyen: ez a regény is kiköveteli a jussát, s annak, akitől ezt megkapja, gazdag és eredeti gondolatokat, felejthetetlenül szépen megkomponált képeket ajándékoz.

Tatay Sándor - A ​Simeon család
I. ​kötet Tatay Sándor A Simeon család c. regényciklusának első kötete részint a dunántúli Úrkúton, a Simeon család régi kúriájában, részint Budapesten játszódik. A család feje, József, Úrkúton él, és élete egyetlen nagy szenvedélyének, a versenyló-nevelésnek hódol. Három lánya közül a legidősebb, Klára, egy tanító menyasszonya, de nem szereti jövendőbelijét, s mivel nem akarja hazugságban leélni az életét, rokonai segítségével Pestre kerül, ahol beleszeret a földijébe, a gazdag Lupovics Ivánba. A férfi számára ez a szerelem nem több kalandnál. Kitör a világháború, s az író megdöbbentő képet rajzol a háború vámszedőiről, a hadiszállítókról, kufárokról, feketézőkről. A háborús évek zűrzavarában nő fel Viola, a kisebbik lány, aki tanítónő lesz egy bányászfalucskában, majd a Tanácsköztársaság idején minden erejét latba vetve dolgozik a népjóléti bizottságban a sokat szenvedett bányászasszonyok érdekében. A forradalom. bukása után az úri társadalom természetesen kiveti magából, a hatóságok internálják. Ezzel a motívummal zárul A Simeon család első kötete. II. kötet A regény a Simeon család történetének második kötete, középpontjában Violá alakja áll. Nemcsak a társadalom, a család is kivetette a maga köréből a "megtévedt" gyermeket, aki az 1919-es események "bélyegét" hordja magán. Violát végül egy távoli vidéki városba adják férjhez, s így az írónak a falusi és fővárosi színtér után most alkalma nyílik bemutatni az első világháború utáni kisváros céltalan, fülledt életét. A kisvárosban, amely egy nagy bány közelében épült, a munkásokat elnémítja az ellenforradalmi terror, a város urai és kispolgári társaság pedig éli a maga tartalmatlan, képmutató hétköznapjait. A város életét egy nagy botrány kavarja föl, melyet Viola férje támaszt, aki egy hamis Stradivari-hegedűvel szélhámoskodik, e botrány középpontjába kerül szenvedő alanyként Viola, a második Simeon leány. III. kötet A Simeon családról szóló nagyszabású regényfolyam harmadik kötetében a legkisebb leány, Katalin s a középső fiú, Tamás történetével ismerkedünk meg, a kötet első részében Katalin szerelmeinek csírázó-bontakozó rajzát, a másodikban pedig Tamás emberré cseperedését kísérjük végig. Katalin három férfival játszik, kacérkodik egyszerre, míg végül megszökik egy negyedikkel, egy adóügyi jegyzővel, s a csinos, faluszépe lánynak a sorsa a vidéki élet kietlenségében való elmerülés lesz. Tamás, a fogékony-érzékeny lelkű, tehetséges, fiatal diák pedig a Horthy-nevelés béklyóiban vergődik, jobbra, nemesebb eszmékre s érzelmekre vágyódó fiatal lelke reménytelenöl tipródik a társadalmi hazugságok szövevényében. A Simeonok tervei, elképzelései mind homokra épülnek: sorsukkal az író azt példázza, hogy a Horthy-világban minden nemesebb szándék, vágy és akarat füstbe megy. Tatay Sándor nagyszabású regényciklusának emberteremtő ereje, borongó lírája, mértéktartó egyszerűsége, tömör és egyszersmind hajlékony stílusa biztosít maradandóságot.

Mihail Solohov - Csendes ​Don
"A ​már életében klasszikussá vált, Nobel-díjas orosz író világhírű alkotása ez a regény. A mű szétfeszítve a szokásos családregények kereteit, a korszak hatalmas panorámáját bontakoztatja ki, de a kompozíció középpontjában mindig a Melehov család áll, sorsukon át a történelem végső tanulságait összegezi az író. A doni puszták kozákságának balladai szépségű regényeposzáról írja Radnóti Miklós: "Érzelmességtől mentes, pontos és kemény líraiságában szinte egyedülálló, valóságábrázoló erejének titka pedig tapintatos aprólékosságában rejlik... mely az ábrázolás hitelét szolgálja".

Dave Eggers - Az ​árvízi csónakos
Hát ​valóban megtörtént mindez? Itt, az Egyesült Államokban? És velünk? A szíriai halászcsaládból származó Zeitoun Abdulrahman hosszas vándorlás után köt ki New Orleansban, ahol építési vállalatot alapít, és tisztes vagyont gyűjt. Feleségül vesz egy elvált amerikai asszonyt, aki egy fiút hoz a házasságba, majd három kislányt szül. 2005-ben a Katrina hurrikán erre a rokonszenves, egyszerű családra is lesújt. A hivatalos felszólításnak engedelmeskedve Zeitoun felesége a gyerekekkel együtt elhagyja a várost, ő azonban marad. Küldetést érez: emberéleteket akar menteni, hogy lerója háláját választott hazája, imádott városa iránt. Ám egyszer csak eltűnik, és a család egyre borúlátóbb a sorsa felől. A hírek a kihalt városban dúló rablóbandákról, gyilkosokról, gyújtogatókról szólnak. A valóság azonban minden képzeletet felülmúl. A New Orleansba özönlő, fegyelmezhetetlen „rendcsinálók”, katonák, rendőrök, nemzeti gárdisták egy különítménye saját házában fogja el Zeitount és három társát, akiknek egyike szintén arab. Csak amikor már ott sínylődnek a Guantánamo mintájára épült szabadtéri ketrecben, derül ki, hogy fosztogatással és terrorizmussal, aktív tálib szimpátiával gyanúsítják, ami 9/11 után, egy katasztrófa közepette, végzetes lehet.

J. D. Salinger - Franny ​és Zooey
Salinger, ​aki 1951-ben megjelent első, és azóta is egyetlen regényével, a Zabhegyező-vel vált kultikus íróvá a hatvanas években, később egy sor novellával bizonyította kimagasló írói kvalitásait. Az író Kilenc történet című novelláskötetének egyik darabjában. Ilyenkor harap a banánhal, kezdett bele az excentrikus Glass család történetébe; életműve további részében ennek kibontására vállalkozott. A Franny és Zooey két hosszabb történet egy testvérpárról. Franny, a végzős kollégista egy hétvégén barátjával találkozik, és az összeomlás határára kerül, annyira elégedetlen a fiúval, önmagával és általában az élettel. Bátyja, Zooey, a tévében szereplő színész ez után a katasztrofális hétvége után a maga érzékeny módján megpróbálja megvigasztalni, s ennek történetét bátyjuk, Buddy (Salinger alteregója) írja meg. A kötet a nagy virtuális Salinger-regény, a soha el nem készült Glass-krónika egyik mozaikja, amely utoljára több mint tíz éve jelent meg magyarul.

Ljudmila Ulickaja - Médea ​és gyermekei
Minden ​nyáron összegyűlik a rokonság a krimi görög Médea Szinopli hegyi házában. A gyermektelen Médea szülei elvesztése után egymaga tartja össze a viharosan gyarapodó családot. Nyári kalandjaik, tragédiáik, szerelmeik, elválásaik, csetepatéik hátterében pedig folyamatosan peregnek a történelmi események: háborúk és forradalmak. Médea háza azonban végig az összetartás szigete marad. Ulickaja bölcs iróniával, finom távolságtartással, és a legnagobb orosz írókat idéző, magával ragadó stílusban vall arról, hogy az emberi értékek minden sorscsapás ellenére megőrizhetőek. A Booker Díjas szerzőnek az 1980-as évektől jelennek meg írásai. A Médea a kortárs irodalom egyik remekműve. Médea addig a napig egy és ugyanazon a helyen élte az életét, ha nem számítjuk ide egyetlen moszkvai utazását Szandrocskával és elsőszülöttjével, Szergejjel, és ez az állandósult élet - amely egyébként önmagában véve viharosan változott: forradalmak, kormányváltás, vörösök, fehérek, németek, románok, egyeseket kitelepítettek, másokat - a menekülteket, a hontalanokat - meg betelepítettek, eredményezte végül is Médeában az olyan fáéhoz hasonlatos szilárdságot, amelyik belemélyeszti gyökereit a köves talajba, fölötte ugyanaz a nap süt, és nap mint nap, évről évre ugyanaz a szél éri, és hoz évszakhoz kötött illatokat, amelyek hol a parton száradó vízi hínárból, hol a nap alatt rothadó gyümölcsből, hol meg a keserű ürömből származnak.

E. M. Hull - Kelet ​árnyéka
Barry ​Craven, a dúsgazdag angol földbirtokos egy napon feleségül veszi szépséges gyámlányát, Gillian Locke-ot. A kívülállóknak úgy tűnik, nincs náluk boldogabb pár széles Albionban: fiatalok, vagyonosak, kiegyensúlyozottak. Ám mindez csak látszat. Ez a házasság valójában csak papíron létezik. Barry és Gilian, bár szeretik egymást, mégsem lehetnek egymásié: "házasságukra" végzetesen vetül rá a Craven família titkokkal teljes történetének nyomasztó árnya...

Rebecca Stonehill - A ​költő felesége
Felejthetetlen ​utazás egy háború által megtépázott család szívébe-lelkébe. Granada, 1920 A szabad szellemű Luisa és Eduardo, az ifjú költő egymásba szeretnek, és eltéphetetlen kötelék szövődik közöttük. A jázminillatú udvar mögött, egy dombtetőn felhőkként gubbasztó házak között áll egy gyönyörű villa, a Carmen de las Estrellas. Ennek falai között él egyre gyarapodó családjával Eduardo és Luisa, de a közelgő háború fenyegető árnyékot vet a ház lakóira. Amikor végül valóban kitör a polgárháború, Luisa és Eduardo kénytelen hevesen védelmezni mindazokat, akik kedvesek számukra. Ám ezek zavaros idők, és ahogy a gyermekeik megkezdik útjukat a világban, az otthon nyugalma már nem oltalmazhatja meg őket a háború borzalmaitól. A költő felesége egy ötven éven át ívelő történet, amelyet három rendkívüli nő beszél el csodálatosan - szívszorító regény egy családról, amelyet feldúl a háború, de összeköt a szeretet, a veszteség és a remény. "Gyönyörű és erős könyv… élénken megrajzolt szereplői szinte leugranak a lapjairól, és befészkelik magukat a szívünkbe." Renita D'Silva

Fábián Janka - Koszorúfonat
Az ​1867-es magyar–osztrák kiegyezés körüli mozgalmas és ellentmondásos évek eseményeiről szóló hírek a Lotti örökségéből jól ismert Zemplén megyei nyugalmas birtokra, Ágfára is eljutnak. Itt nevelkedik Lotti és Móric már idősödő lányának, Tinkának a védőszárnyai alatt a két dédunoka, Ella és Blanka. A lányok sorsát már gyermekkorban megkeserítik a családi tragédiák, amelyek következtében kénytelenek elhagyni őseik birtokát. Ám a talpraesett nagynéninek, Tinka mamának köszönhetően az éppen rohamosan fejlődő fővárosban, Budapesten új otthonra találnak. Az idősebb lány, Ella, felcseperedve a példaképét, Hugonnai Vilmát, az első magyar orvosnőt, és a dédanyja, Lotti emlékét követve Svájcba utazik, hogy régi álmát valóra váltva elvégezze az orvosi egyetemet. A húga, Blanka neveltetéséről eközben Lotti harmadik lánya, a bohém és nagyvilági bécsi dáma, Charlotte néni gondoskodik. A két lány ekkor kissé eltávolodik egymástól, de mindketten tudják, hogy továbbra is számíthatnak egymásra. Szükségük is lesz egymás támogatására, különösen akkor, amikor egy fiatalember felbukkanása próbára teszi a testvéri szeretetüket, és újabb váratlan, tragikus események tépázzák meg a megmaradt családot. Végül azonban a múlt már elfeledett árnyai közül ismét feltűnik valaki, akinek a segítségével Ella és Blanka is révbe érnek. Ahogy az olvasó Fábián Janka regényeiben már megszokhatta, ezúttal is rengeteg történelmi helyszínre, eseményre látogathatunk el, kezdve az 1867-es koronázástól egészen a századforduló előtti években történt, csodaszámba menő változásokig. Ott lehetünk a bécsi világkiállításon, megélhetjük Pest, Buda és Óbuda egyesülését, és láthatjuk, hogyan bolygatja fel Bécset Rudolf trónörökös halála. Közben pedig megismerhetjük a szereplők között szövődő szerelmeket, az emberi kapcsolatok alakulását, valamint a mindennapi élet gondjait és örömeit, amelyekhez a történelem csupán grandiózus háttérként szolgál.

Grecsó Krisztián - Jelmezbál
Két ​lányt holtan találnak a faluban valamikor az 1960-as években. A harmadik még él, amikor rábukkannak, de mire odaér az orvos, a sebesült lány eltűnik. Szerelme, a fiatal rendőr évtizedek múlva, Budapesten, egy különös találkozás után jön rá az igazságra. E talányos bűnügyi történetből bomlanak ki egy családregény mozaikjai. A Jelmezbál napjainkig nyúló történetének szereplői unokák, nagymamák, asszonyok - nők. Élik az életüket, keresik egymást, önmagukat vagy épp a vér szerinti anyjukat. Elköltöznek, visszatérnek, szerelem, árulás, alakoskodás, hit és féltékenység van az életükben. Sok elmaradt ölelés, és szerencsére még több olyan, amelyik nem maradt el. Grecsó Krisztián új könyvének fejezetei önmagukban is kiadnak egy-egy képet, mintha mindegyik történet más családtag vagy szomszéd élete lenne. Az utak keresztezik egymást, és végül, bármennyire is összekeveredtek térben és időben a darabkák, összeáll a nagy, drámai egész.

Francoise Mallet-Joris - Allegra
A ​Svenson-Santoni családban ketten viselik az Allegra nevet: nagyanya és unokája, a villogóan fekete matriarcha és a szelíd szőke fiatalasszony, aki nyilvánvalóan az apjára ütött. A svéd Hjalmar Svenson és a korzikai származású Vanina Santoni Párizsban alapított családot, három lányuk háromféleképpen valósítja meg az örökül kapott családi eszményt. Három típus, három látszólag egyszerű képlet: Paule, a kozmetikaszalon-tulajdonosnő a lázadó, húga, Josée, a megkeseredett polgárasszony a konformista, Allegra, a "tulajdonságok nélküli" kishúg pedig a két irányzat között őrlődő mintagyerek, újdonsült feleség és dolgozó nő egy személyben. a fordulatos cselekmény alaposan megbolygatja ezt az osztályozást: a hidegfejű üzletasszony végül a szívére hallgat, és hajmeresztő cselekedetre vetemedik, az alapítványi hölgy perbe száll Istennel az anyai szeretet jogán, a mindenki kedvét kereső ártatlanság pedig legártatlanabb tettével kihívja maga ellen az engesztelhetetlenül törvénykező családot, amely őt vetik ki, nem két nővérét. Francoise Mallet-Joris Allegrát, az antihősnőt magasztalja fel tragikus hősként, rávilágít, milyen konvencionális lehet a "modern egyéniség" , milyen embertelen a "jó szándék", az ősi igazságnak szerez érvényt: önmagunk vállalása az igazi bátorság.

Covers_107217
elérhető
32

Sarita Mandanna - Tigrisdomb
1878-at ​írunk. Hatvan év után először születik leánygyermek a Nacsimanda családban: a gyönyörű és talpraesett Devit mindenki imádja. A kislány együtt nő fel Devannával, Dél-India buja dzsungelei és gazdag kávéültetvényei között – a kisfiúval szinte elválaszthatatlanná válnak. Devi még gyermek, amikor találkozik Macsuval, a híres tigrisvadásszal. Bár Macsu már felnőtt férfi, a kislány arról álmodik, hogy egy nap feleségül megy a nagy vadászhoz. Ez a szerelem örökre sebet üt Devi és Devanna barátságán, egy olyan tragédia magvait elhintve, amely a következő generációk életét is végérvényesen meghatározza. Az írónő első regénye a gyarmati India mesés világába kalauzol minket, a megkapó történetet nem csak a családregények szerelmeseit ejti rabul.

Gabriel García Márquez - Száz ​év magány
E ​könyvet az író saját gyermekkori emlékeiből, tapasztalataiból kiindulva írta. A regény Kolumbia egy kis eldugott falujában, Macondoban játszódik. Nem jó kifejezés a "játszódik", mert ez a mű minden szempontból rendhagyó. Ahogy az író mondja: "Macondo nem annyira földrajzi hely, mint inkább lelkiállapot." Ezt a falut sok száz kolumbiai falu hangulatából, az író ezekben töltött gyerekkori emlékeiből ollózta össze. A hangulatot alapvetően meghatározza az éghajlat. Állandóan száraz forróság van, az emberek a napjuk nagy részét árnyékos függőágyakban töltik, hiszen még megmozdulni is nehéz ilyenkor. Ezekben a falvakban mindent vastag por lep, amit a szél felkavar - de nincs eső, ami lemosná. Az élet hihetetlenül monoton, még az évszakok is csak alig észrevehetően változnak. Az eldugott falvacskákban semmi sem történik. Ilyen körülmények között követhetjük végig egy család történetének száz évét. A hatalmas házban, ahol a Buendíák élnek, minden megtörténhet. Az öt generáció életét végigköveti a magány. Nincs olyan tagja a családnak, aki életét valamilyen módon ne magányosan élné le. Van, amelyikük a tengert járja, másikuk szerzetes módjára elvonul a világtól, de híres, forradalmár katona is található közöttük. A család férfitagjainak két közös vonásuk van, az egyik a nevük: csak két variáció fordul elő José Arcadio és Aureliano. Ez azért is fontos, mert csak az Aureliánok magva termékeny, és viszi tovább a családot. A másik közös vonás a magány, amelynek oka abban keresendő, hogy nem tudnak szeretni. Egyikük sem szerelemből született és egyikük sem tanult meg szeretni. Ahogy az író mondja: "A magány az én szememben a szolidaritás ellentéte." Végeredményben e család történetének nincs optimista kicsengése. Egyikük sem tud boldogan élni, nem találják meg helyüket a világban. Talán olyan emberekből állt az öt generáció, akiknek nincs is dolguk itt a földön, csak véletlenül pottyantak ide. Ennek ellenére a Száz év magány fantasztikus könyv. Minden megtörténhet és minden meg is történik benne. Gyerekek születnek malacfarokkal, egy asszony egész életében földet eszik, és szülei csontjait a nyakában hordja, az első José Arcadio felesége, Ursula pedig legalább 120 évig él. És történik mindez teljesen természetesen.

Cecilie Enger - Anyám ​ajándékai
Ez ​a regény egy norvég középosztálybeli család története a századfordulótól napjainkig: Cecil Enger családjáé. Szerető közelségben, mégis ironikus távolságtartással mutatja be őket. A családtagoknak fel kell számolniuk a régi családi otthont, mert anyán elhatalmasodott az Alzheimer-kór. Egy gondosan összekészített papírköteg azonban megússza a nagy selejtezést. Ezek anya karácsonyi ajándéklistái. Pontosan részletezi bennük, hogy mit vásárolt, mit készített, kinek mit adott és kitől mit kapott a család, ily módon lesznek a listák a szülők, testvérek, nagynénik közötti családi saga vezérfonalává. A családi sagából megismerjük anya útját, szeretett személyiségének drámai felmorzsolódását a betegség évei alatt, a bánatot és keserűséget, melyet mindennek a feldolgozása hozott magával, hogy végül ez a nagyon személyes regény megszülethessen. Nemcsak letehetetlen olvasmány hanem, – mivel a szerző újságíró – jól megírt társadalmi és politikai mikrotörténelem Norvégiáról, s egyben kivételes antropológiai vizsgálódás is az ajándékozás mibenlétéről.

Szabó Magda - Régimódi ​történet
Anyámat ​1967-ben vesztettem el, azt hittem, sose lesz belõlem ép ember a temetése után. Hogy valahogy talpra álltam, férjemnek köszönöm, aki szokott csöndes estéink egyikén nagyon is felfogott hallgatásomból azzal a szelíd mondattal idézett vissza reális életünkbe: „Rajtad mindig a munka segített, miért nem élsz a magad gyógyszerével? Lenke – mindketten így hívtuk anyámat – mióta élsz, mindig begyógyította minden reális-irreális sebedet. Tündér gyermekének születni nagy áldás, miért nem akarod rögzíteni az emlékét, hogy mások is megismerhessék? Te vagy az egyetlen, aki megteheti és képes erre.” Kétségbeesetten hárítottam a csendes biztatást, képtelenségnek éreztem, hogy megbolygassam összemetélt tudatomat azzal, hogy megpróbáljam visszaidézni a holtat, részint úgy gondoltam, képtelen ötlet, részint olyan beteg és nyomorult voltam a jelenléte nélkül, hogy eleve kudarcnak éreztem a kísérletezést is. A férjem sose kényszerített semmire, ezen az estén és sok rákövetkezõ, szintén hallg–atag estén se tette, csak annyit mondott: „Majd meglátjuk. Lenke megérdemelné, hogy megmutasd az anyádat a világnak, és neki kevés a rózsaszín márvány sírkõ a pár soros verssel. Ha valakinek, neked, és egyedül csak neked fog Jablonczay Lenke válaszolni, ha megkérdezed, és elmondatod vele, ami megértéséhez nem voltál a haláláig elég ép vagy teherbíró, magad is asszony, felnõtt.” Az én férjem sose tévedett, ha utat mutatott valahová, behunyt szemmel elindulhattam, jobban ismert önmagánál. A könyvet, amelynek Jablonczay Lenkét életre kellene keltenie, megvalósíthatatlan feladatnak éreztem, ha olykor eszembe jutott, iparkodtam elûzni a gondolatát is. Anyám úgy parancsolt nekem mivoltával, szellemiségével egész életemen át, hogy tudtam, ha õ akarná azt, amit a férjem ajánlott, valami rejtelmes módon elmondaná nekem. Múltak a hónapok, eltelt három év, amikor férjemmel együtt meghívtak Amerikába, a State Department vendégei voltunk. Lenke Amerikában szólt hozzám és utasított: ha vágyol utánam, támassz fel és keress meg. Szavadra visszatérek az örökkévalóságból és elmondom neked mindazt, ami megértésére még túl fiatalnak ítéltelek. De most szabad a pálya, keress meg, egymagad kevés leszel hozzá, de segít neked, ha megkéred, egyház, állam, minden hajdani rokonunk, barátunk, életünk szereplõi és szemlélõi. Ne félj, kicsim, én is segítek. Ha hazakerülsz Amerikából, állj neki a munkának, keresd meg életem történelmi hátterét, egykori helyszíneit, famíliánkat, egy valamikori régimódi történet drámájának fõszereplõit. Papok fognak segíteni, apácák, bankárok, tudósok, most megcsinálhatod a saját magyar Elektrádat, és én melletted leszek addig a percig írás közben, míg oda nem kell, hogy testembõl adjalak a valóságos életnek, és boldogan és rémülten elõször látom meg az arcodat azon a bizonyos langyos október ötödikén.

Jeffrey Archer - Ütött ​az óra
Egy ​végső vallomás, egy végzetes szerelem, világokat alakító politikai manőverek... A Clifton-krónika hatodik, utolsó előtti kötetében végigkísérhetjük a Barrington és a Clifton család tagjainak életét az 1970-es éveken. Ez az az évtized, amely a világpolitika színterén is példátlan változásokat hozott, és hasonlókat tartogat a főszereplők számára is. Az Emma Barrington ellen indított per végkimenetele egy hajszálon múlik csak, az asszony azonban visszautasítja a védelmére felsorakozókat. Testvére, Giles a Berlinben ragadt szerelme után epekedik, csakhogy Karin kiszabadításához fel kellene adnia politikai karrierjét. Sebastian Clifton találkozik egy gyönyörű és okos indiai lánnyal, akinek a jövőjét azonban már elrendezték a szülei, kiválasztva számára a megfelelő férjjelöltet. Édesapja pedig, a világhírű író, Harry Clifton továbbra is minden követ megmozgat, hogy kiszabadítsa Anatolij Babakovot a szibériai fogságból, de a bátor orosz férfi leleplező kézirata még mindig újabb és újabb veszedelmet hoz a fejére... A Clifton-krónika legújabb kötete (Majd az idő eldönti, Apám bűne, Féltve őrzött titok, Gondold meg, mit kívánsz!, Erősebb a kardnál) szokás szerint lenyűgöző fordulatokkal bizonyítja, hogy a szerző a cselekményszövés mestere.

Sarah Lark - A ​vörös mangrovefák
Deirdre ​Fortnam a szépségével minden férfit levesz a lábáról, körülzsongják az udvarlók. A jamaicai előkelő társaság azonban vonakodik köreibe fogadni, és a jövője felől sem lehet nyugodt. A lány ugyan a jómódú cukornád-ültetvényes, Doug Fortnam gyermekeként nőtt fel, de azt beszélik, hogy egy fekete rabszolgától származik, aki évekig tartotta fogva a lány anyját, Norát a szökött feketék falujában. Victor szintén gazdag családból származik egy francia gyarmatról, szülei nem is nézik jó szemmel, hogy a birtok gondozása helyett orvoslással keresi kenyerét. A két fiatal első látásra egymásba szeret, és az öntörvényű, szabadságvágyó kisasszony az elhivatott orvost választja férjéül, és követi őt szülőföldjére. A kezdeti fellángolás azonban nem tart sokáig: Deirdre bezárva érzi magát az idegen szigeten. Egy éjszaka azonban ismeretlen fekete férfi kopogtat az orvos ajtaján, kezében egy félholt lányt tart. Deirdre akkor még nem sejti, hogy egész addigi életét megváltoztatja ez az éjszaka, és nemsokára szembe kell néznie ismeretlen múltjával is. Az ezer forrás szigetének izgalmas folytatásában tovább bonyolódik a Fortnam család története: Sarah Lark újabb regényében, amely az előzmények ismerete nélkül is lebilincselő olvasmány, az ellenállhatatlan szenvedély és a sors kiszámíthatatlan keze veszi át a főszerepet.

Barbara Taylor Bradford - Veszélyes ​ismeretség
Sebestian ​Locke ötvenhat éves korában is fiatalos, jóképű és elbűvölő férfi. Nemcsak hallatlanul gazdag, hanem művelt, intelligens, széles látókörű ember is, akinek legfőbb becsvágya, hogy segítsen az elesetteken. Vállalatainak vezetését alkalmazottaira bízza, ő maga a Locke Alapítványnak szenteli minden erejét és energiáját - örökké úton van, kormányokkal tárgyal, hogy millióit azoknak juttassa, akik a legjobban rászorulnak. Ezért is tanácstalan a rendőrség, amikor rejtélyes körülmények közt holtan találják vidéki nyaralójában. Meggyilkolták volna? A világ legnagyobb emberbarátját? Öngyilkos lett? Amikor éppen a legboldogabbnak látszott? Vivienne Trent, az amerikai újságírónő már gyerekkorában beleszeretett Sebestianba, majd felcseperedvén hozzá is ment feleségül és válásuk után is bizalmas jó barátja maradt. Mélyen megrendíti a baleset, és mindenáron ki akarja deríteni, hogy mi is történt - bármennyire nincs ez ínyére Sebastian két felnőtt gyerekének és örökösének. A titok, amelyre fény derül, sokkal megdöbbentőbb, mint bárki is gondolta volna. Mint korábbi nagy sikerű könyveiben, az írónő ezúttal is lebilincselően kalauzolja végig az olvasót egy rendkívüli életút állomásain és egy különleges család érzelmi útvesztőin.

Virginia C. Andrews - Éjféli ​suttogások
A ​szállodatulajdonos család története a következő generációval folytatódik. Dawn és Jimmy szép és tehetséges lánya, a zongoraművésznek készülő Christie a tizenhatodik születésnapját ünnepli. Szülei fényűző bált adnak a tiszteletére, ahol ott van Gavin Longchamp is. Ezen a bálon bontakozik ki a két fiatal egymás iránt érzett forró szerelme. A családi átok azonban ismét lesújt, olyan hirtelen és olyan kegyetlen módon, ahogy eddig még soha.

William Makepeace Thackeray - A ​virginiai testvérek
Önálló ​regény ez, mégis, aki már olvasta Henry Esmond történetét, ráismer néhány szereplőre, és Esmond ezredes unokáinak sorsát követheti a könyv lapjain. A két ikerfiú, a társaságkedvelő, vidám, nyílt szívű Harry és a művelt, fanyar George életfonala egymástól eltérően bonyolódik. Thackeray a virginiai testvérek története mellett a XVIII. sz.-i Anglia irodalmi és művészeti életének hatalmas tablóját mutatja be, és elviszi az olvasót az amerikai Függetlenségi Háború izgalmas harcaiba is. A regény szereplői, a főhősök kivételével mind valóságos történelmi személyek, s a regényben előforduló politikai, közéleti események is megtörténtek. Sokoldalú jellemek, nagy egyéniségek, izgalmas fordulatok, szellemes párbeszédek olyan bőségét tartalmazza ez a könyv, amivel csak a legnagyobb regényírók ajándékozhatják meg az olvasót.

Sandra Brown - Texas! ​Chase
A ​Tyler családot- Sandra Brown Texas- trilógiájának hőseit- mindenki jól ismeri Milton Pointban. Chase és Lucky, akik a családi olajfúró-vállalkozást vezetik, örökké a város érdeklődésének középpontjában állnak. Nemcsak mert temperamentumos, meggyőződésükért ölre menni se rest, ritka szép szál férfiak és híresen jó testvérek: életük fordulatai is folyvást új meg új beszédtémát jelentenek. Hetedhét országra szóló boldogságból a gödör aljára kerülni: Chase-nek ez is kijut, mikor imádott felesége gyermekkel a szíve alatt autóbaleset áldozata lesz. Chase összeomlik, kétségbeesett önpusztítása már szinte a züllés útjára taszítja, nem mer otthon lenni, csak a pillanatnyi feledést hajszolja. S éppen mikor szó szerint a porban hever, mert a rodeón leveti hátáról a bika, megcsillan az újrakezdés reménye... Egy régi iskolatársnő, aki titkon hő szerelmet ápol iránta az iskolai évek óta, szemtanúja a jelenetnek. Csakhogy kicsoda ez a nő? Marcie Johns, az ingatlanügynök, aki a halálos balesetkor az autót vezette- egy házat akart éppen megmutatni szegény asszonykának. Marcie, akit az iskolában Libusnak neveztek el, ugyan nem tehet semmiről, hiszen a másik kocsi nézte el a stoptáblát, de gyötri a lelkiismeret. Hogyan vigasztalhatná meg a gyászoló férjet? Hogyan állíthatná talpra? Az esze vagy a szíve segíti-e jobban tervét? Vagy a sors?

Sandra Brown - Texas! ​Lucky
Kocsmai ​verekedésből megváltó szerelem? Úgy bizony! Lucky Tylernek semmi kedve Grál-lovagot játszani a fullánkos nyelvű, feminista hevületű ismeretlen oldalán, mikor úgyis beborult az ég a Tyler család felett. Meghalt a családfő, nem megy az üzlet, harminckét éves fővel a fenegyereknek meg kellene komolyodni. Mikor leteríti a hölgyet megkörnyékező két jópipát, a sonkaöklű Dugó Alvint és utálatos cimboráját, Jack Edet, a szoknyavadász Lucky a becsület és a tiszta erkölcs mellett tör lándzsát, s eleinte úgy fest, nagyon nem éri meg neki. Attól a perctől, hogy engedelmeskedik a belső parancsnak, egymást érik a viszontagságok, véletlenek záporoznak rá, s maga sem tudhatja, pokoljárás lesz-e a sorsa vagy megdicsőülés. De már az előbbit sem bánná, csak elnyerhetné a szép Devont. A fordulatokban bővelkedő érzelmes történet végig lebilincseli az olvasót, s kíváncsiságot kelt a melegszívű, összetartó Tyler család iránt, akikről sokat tudhatunk még Sandra Brown trilógiájának további két kötetéből.

Isabel Allende - Kísértetház
Kik ​ezek a szellemek, akik végigkísértik ezt a vaskos történelmi, család- és kalandregényt? A Trueba család több nemzedékének különc nő és férfi tagjai? Vagy a chilei társadalom és történelem nemes és kárhozatos alakjai? És mi ez a kísértetház? A maga erejéből meggazdagodott Esteben Trueba földbirtokos-szenátor vidéki kúriája vagy fővárosi palotája? Vagy maga Chile, az "Elnök" és a "Költő", meg a szélhámos politikusok és arisztokraták, vérszomjas katonák és csendőrök, dévaj parasztlegények, prostituáltak, izgága diákok országa, ahol szüntetlenül torzsalkodnak a maradiság áporodott vagy elszánt erői a megújulás álmodozó vagy tettre kész híveivel?: Az 1942-ben született chilei Isabel Allende szándékosan többértelmű választ ad rá ebben az egész évszázadot átfogó és világszerte nagy sikert arató regényfreskóban, amelyben venezuelai száműzetéséből idézi vissza családja és hazája múltját és közelmúltját, személyes viszontagságait és közösségi megpróbáltatásait. És közben mégis átdereng ezen a színességében is nyomasztó képen a mesélés ősi öröme.

Lisa See - Sanghaji ​lányok
Sanghaj ​az 1930-as évek végén Ázsia Párizsa, a jólét és csillogás városa, ahol milliomosok, koldusok, gengszterek, szerencsejátékosok, hazafiak és forradalmárok, művészek és hadurak élnek. A 21 éves Gyöngy és húga, May apjuk jól menő riksa-vállalkozásának köszönhetően a viszonylag jómódúak közé tartoznak: Gyöngy a Sárkány évében született, erős és makacs, míg May igazi Kecske, bájos, kellemes teremtés. Mindkét lány gyönyörű, modern és gondtalan… addig a napig, amíg apjuk nem közli velük, hogy eljátszotta félretett pénzüket. Ráadásul csak úgy fizetheti vissza adósságait, ha feleségül adja lányait azokhoz a kérőkhöz, akik Kaliforniából jöttek idáig, hogy kínai feleséget keressenek maguknak. A két lány elmenekül a japán bombák sújtotta Sanghajból. Los Angelesben megpróbálnak új életet kezdeni azokkal a vadidegen férfiakkal, akikkel kényszerházasságot kötöttek. Ennek során éppúgy meg kell küzdeniük Hollywood csábításával, mint a faji megkülönböztetéssel, a kommunisták ellen irányuló boszorkányüldözéssel, vagy a Kínai negyed ósdi szokásaival. A regény valójában két testvér története, akik elválaszthatatlanok egymástól, ám olykor kicsinyes vetélkedés és irigység is vezérli a cselekedeteiket. Hatalmas áldozatokat hoznak, nehéz döntésekkel vívódnak, és súlyos titkot hordoznak, amelyre természetesen csak a regény végén derül fény. Ez a könyv is az Újvilágba emigráló kínaiakról szól, akárcsak az Aranyhegyen, csak épp a 20. század véres forgatagában, a 30-as és 50-es évek között. A részleteket az írónő tehetségén és empátiáján kívül aprólékos háttérmunka teszi hitelessé: személyes beszélgetések és a vonatkozó oral-history szakirodalom. A történelem forgatagában küzdő két nő sorsa azért is izgalmas, mert értékrendjükben Kelet és Nyugat, régi és új ütközik meg.

Gárdonyi Géza - Ida ​regénye
A ​félárva, zárdában nevelkedett Idának az apja, Ó Péter borkereskedő gazdag hozománnyal, hirdetés útján keres férjet: sürgősen szabadulni akar leányától, hogy továbbra is szabados életmódjának hódolhasson. A leendő férjnek életmentő a pénz, hisz tehermentesítheti vele nővére birtokát, s jómagának is alkalma nyílik festői ambíciói megvalósítására. Az esküvő előtt Balogh Csaba és Ó Ida megfogadja egymásnak: üzleti alapú és szigorúan formális házasságukat egy esztendő múltán felbontják...

Sidney Sheldon - Mesterjátszma
A ​középpontban: Kate Blackwell. Ő a siker szimbóluma - egy csodálatos nő, aki az apjától örökölt vagyonból az egész világot behálózó óriáscéget teremtett, kivételes pozíciókra tett szert a leggazdagabb, leghatalmasabbak között is. Élete egy igazi mesterjátszma. Kate Blackwell legyőzhetetlen, megingathatalan, fáradhatatlan, mint az apja, aki nincstelenből, nyomorult dél-afrikai gyémántmosóból lett az élni akarás és a bosszúállás nagymestere. Lánya már a manipuláció, a pénz és a hatalom finomabb eszközeivel irányítja élete nagy játszmáját. És ezúttal is, mint mindig, nyerni és csakis nyerni akar...

Tormay Cécile - A ​régi ház
A ​biedermeier Pest ködös-párás Duna-parti világából rejtélyesen dereng föl a messzi földről érkezett Ulwing Kristóf építőmester hatalmas háza, ahol három generáció élete tárul elénk: a nagy gazdagságot szerző, kemény és elszánt építőmesteré, a vagyonnal és az érzelmeivel egyaránt takarékos fiú, János Hubert sorsa, valamint a tékozló unokáé, Ulwing Kristófé. A család históriája mégsem egyszerűen egy feltörekvő, majd romlásba vesző polgárdinasztia története. Titkos, ki nem mondott, meg nem élt szerelmek itatják át a regény lapjait, amelyből – amikor minden elvész – egy asszony odaadó hűsége és szeretete ad reményt a fennmaradásra. A felszínen a vagyon megszerzése, megtartása és az elszegényedés megfékezése mozgatja a szereplőket, a mélyben azonban leányok utáni be nem teljesült vágyak, vagy a mástól elvett asszonyok iránti hűség hajtja előre mindhárom generáció férfitagjait. Egy elhallgatott női név kísért az idős Kristóf és testvére, Sebestyén viszonyában is: Borbáláé, az asszonyé, aki az erősebb férfié lett.

Brunella Gasperini - Én ​és ők
Egy ​szeleburdi, kócos, csupacsont anya mikroszkopikus méretekkel, aki kávé, porok, cigaretta háromszögében egyszerre próbál írni, telefonhoz menni, gyerekekre felügyelni, konyhai katasztrófákat elhárítani, háztartást vezetni; három istenadta, pontosabban istenverte gyerek; egy javakorabeli kutya; egy lerobbant kocsi, egy rendhagyó háztartási alkalmazott és „én, aki a család egyetlen normális tagja vagyok, jóllehet nõm gyakorta olyképpen viselkedik, mintha legszívesebben pszichoanalízisbe küldene. – Egyetlen gyerek – sóhajtja fejcsóválva. A feleségem szerint ugyanis az embernek, hogy megközelítõleg normálisszámba mehessen, legalább két testvére kell hogy legyen. Neki volt valami öt, minek következtében õ aztán szupernormális, ami viszont komplett õrültet jelent” – köszön be Brunella Gasperini családi trilógiájának elsõ krónikása, a férj. Egy milánói família zûrös életének nagyjából fél esztendejét meséli el. Az ellenállhatatlan humorral, szellemesen megírt történetfüzérben sok az önéletrajzi elem.

John Steinbeck - Édentől ​keletre
Steinbeck ​egyik legnagyobb és legismertebb regénye, az Édentől keletre egy család történetét mondja el az amerikai polgárháborútól az első világháborúig. A mű a Káin-Ábel-történet modern változata - két fiútestvér (Aron és Cal) kapcsolatát mutatja be egymással, az apjukkal, valamint gonosz és rosszerkölcsű anyjukkal. A regény az emberi választás jogát és felelősségét kutatja a jó és a gonosz harcában. A sokfelé ágazó és sokfelől egybefutó cselekményekből szinte határtalan körkép rajzolódik elő: a század eleji Amerika bonyolult társadalmi ellentmondásokkal zsúfolt, látványos freskója. Két család története bontakozik ki a regény lapjain, s a Trask fiúk sorsa szorosan egybefonódik az író, John Steinbeck családjának sorsával. Át- meg átszövik a regényt a szerelem szálai: a bajt hozó, sötét erő testesül meg a gyalázatosan romlott Kate alakjában, s a történet végén egy erős, igaz érzés ragyog fel, két fiatal élet megváltó, boldog ígérete. A gyakran komor színezetű eseményláncolat ellenére a mű végső kicsengése optimista: az Édenből kiűzött ember helyzete nem reménytelen, mert az akarata szabad, így győzhet a külvilág és saját lelke sötét hatalmain. A regényből Elia Kazan rendezett nagy sikerű filmet 1955-ben.

Kollekciók