Ajax-loader

'görög-római irodalom' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Publius Vergilius Maro - Vergilius ​összes művei
Vergiliust ​két erénye jelölte ki a nagy alkotásra. Az egyik magas és gáncstalan művészete. A másik a világ sorsán, Róma hivatásán csüggő törődése. A nagy szándék egyúttal nagy élmény lehetett ennek a költőnek. Ilyen szándék még nem volt a világon. Homérosz nem akart nemzeti eposzt írni. Ő egyszerűen hősöket énekelt. A hősök egyének: semmi más. Egy egész nemzetet szimbolizálni egy reprezentatív ősben, egy nemzet sorsát egy ember végzetében: ez Vergiliusra várt. Az Aeneis az első nemzeti eposz a világon... A gyengéd, szelíd költő, anyagtalan édességű versek zenésze, pásztorok, parasztok, szőlők és méhek és jámbor daliák poétája, aki legharciasabb jeleneteibe is bájos kisgyermekek, felejthetetlen holdas éjszakák és szerelmes asszonyok képeit szövi be: a világot átfogó római politika prófétája lett.

Ritoók Zsigmond - A ​görög énekmondók
A ​korai görög énekmondók problémájával az eddigi kutatás is sokat foglalkozott, de századunkban még nem történt kísérlet arra, hogy a sok részeredményt egységes és teljes fejlődéstörténeti összképpé rendezzék Erre az összegzésre vállalkozott Ritoók Zsigmond a görög irodalomtörténeti és az általános epikatörténeti kutatások vizsgálatának alapján. A könyv első fejezetében az énekmondóvá válás folyamatát és az énekmondói alkotás módját tárgyalja, a másodikban az előadói alkalmakról, körülményekről és a közönségnek az előadásban - alkotásban játszott szerepéről szól, végül a harmadikban az énekmondónak a társadalomban betöltött változó helyzetét és szerepét ábrázolja; felvázolja az énekmondás történetét a feltételezhető kezdetektől az elvirágzásig.

Apuleius - Az ​aranyszamár
Az ​Aranyszamár latin irodalom egyetlen nagy regénye, az örökké kíváncsi, nyugtalan és titkokat feszegető ember tragikomédiája. Lucius, a regény hőse, Thessaliába, a mágia és a varázslat hazájába utazik. Madárrá szeretne változni, de végzetes tévedés következtében szamárrá változik. Most ez az emberi értelemmel megáldott vagy megvert szamár a kalandok egész sorát szenvedi végig, míg végre visszaváltozik emberré. Ezt a regényt filozófus írta, Apuleius, i. sz. második századának derekán, Észak-Afrikában, ahol közben egy boszorkánypernek is hőse volt. Apuleius regényének alapgondolata mélységes igazságokat hordoz, maga a regény azonban minden ízében mulattató. Ebben a filozófusban egy ragyogó író is lakott; írói művészetének remekei a novellák, amelyek Boccaccio Dekameron-ján keresztül a világirodalomba is utat találtak. De a regény legszebb virága Amor és Psyche története, a Hamupipőke meséjének ókori változata, a földöntúli szerelem sugárzó költészete.

Jan Kott - Istenevők
Ebben ​a kötetben foglalja össze görögtragédia-látomását a "Kortársunk, Shakespeare" című kötetével világhírre szert tett lengyel-amerikai színháztudós. E modellértékűnek tekintett helyzetek kerete hét görög dráma elemzése. Az elemző tájékozott , olvasott, különösen eredeti látásmódú irodalmár nem klasszika-filológus. Vagyis nem tudományos szakmunka ez, hanem a hagyományostól eltérő asszociációknak is tág teret engedő, személyes hangú, izgalmas gondolatgyűjtemény.

Caius Valerius Catullus - Publius Vergilius Maro - Quintus Horatius Flaccus - Publius Ovidius Naso - Költői ​mesterség
Catullus, ​Vergilius Horatius Ovidius műveiből.

Plutarkhosz - Három ​életrajz
A ​történelem az élet tanítómestere - vallja a latin szólásmondás, s ennek a mondásnak a szellemében írta meg Plutarkhosz, az ókor egyik legnagyobb hatású történésze, Párhuzamos Életrajzok című művét, huszomöt jeles görög és ugyanannyi, nem kevésbé jeles római férfiú életrajzát - mintául és okulásul az utódoknak. Kétezer év nagy idő, és kétszáz híján ennyi telt el azóta, hogy Plutarkhosz művét papírra vetette. De a Párhuzamos Életrajzok-at is abból az "ércnél maradandóbb" anyagból gyúrták, melyet "sem az irigy üdő, sem tűz el nem bonthat". Máig eleven, élvezetes olvasmány. Kötetünk három életrajzot mutat be az ötven közül, Marius, Julius Caesar és Cicero életrajzát: egy hadvezérét, egy államférfiét s egy szónokét, s azért éppen ezt a hármat, mert mindhárman egy kor gyermekei és jellemző képviselői, s így a három életrajzból - ha nem is hiánytalanul - kikerekedik az i.e. első század, Róma sorsfordító századának történelme is.

Covers_77723
Az ​antikvitás irodalmából Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Az ​antikvitás irodalmából
Az ​antik művészet gazdagságában, sokszínűségében az emberi szellem történetének egyik legragyogóbb fejezete. A régi görögök és rómaiak alkotásai példaként és mértékül szolgáltak a későbbi korok alkotói számára. Az irodalomban minden műfaj létezett már akkor is, s mindegyikben remekművek születtek. A csodás szerelmes versektől az izgalmas kalandregényeken át az epés szatírákig, alig fölülmúlt drámákig mindent megtalálhatunk, amit a mai olvasó is kedvvel, örömmel forgat. Ebből az irodalomból ad kötetünk átfogó válogatást. Megjelennek a trójai mondakör izgalmas epizódjai Homérosz előadásában, a görög drámák felséges vagy éppen kacagtató történetei, Szophoklész Antigonéja, Oidipusz királya, Arisztophanész komédiái, a római aranykor lírikusainak, Vergiliusnak, Horatiusnak, Ovidiusnak és Catullusnak legszebb költeményei. A prózát Aiszóposz tanulságos állatmeséi mellett Longosz, Lukiánosz és Petronius írásainak egy-egy részlete mutatja be. A történetírás kedvelői Hérodotosztól, Tacitustól és Suetoniustól olvashatnak részleteket, megtudhatják, saját kora miként vélekedett például Caesarról és Néróról. Az eredeti szövegeket Finley, Szerb Antal, Babits Mihály és Benedek Marcell értelmező kommentárjai egészítik ki. A kötet így egyszerre szöveggyűjtemény és irodalomtörténet, tankönyv és a korszakot fő vonásaiban bemutató, az érdeklődő nagyközönségnek szánt antológia, kézikönyv, amely a középiskolai irodalomórákról éppúgy nem hiányozhat, mint a praktikus összefoglaló munkákat kedvelők könyvtárából.

Caius Valerius Catullus - Caius ​Valerius Catullus versei / Catulli Veronensis liber
Az ​Auctores Latini sorozat 15. kötete Catullus összes versét nyújtja át az olvasónak. A polgárháborúk Rómájának dezilluzionista hangulatú közéletében egy merészen új elveket hirdető, fiatal költőkből álló irodalmi csoport alakult ki, a neóterikusok köre, amelynek egyik legtehetségesebb tagja Catullus volt. Az új költők radikálisan leszámoltak a társadalmi és esztétikai konvenciókkal. Irodalmi mintájukat az alexandriai költészet Kallimachos képviselte irányzatának hallatlanul színes kispoézisében találták meg. A neóterikusok átvették az alexandriaiaktól a forma tökéletes kidolgozását, az igényes és szövevényes szerkesztést, a rejtett finomságokat is feltáró műgondot s a mitológia tökéletes ismeretét. De nem voltak szolgai utánzói alexandriai példaképeiknek, talán azért, mert nemcsak tőlük merítették, hanem a klasszikus görög irodalomból - Homéros, Euripidés, Sapphó műveiből - és az itáliai népköltészetből is. Határozottan megtagadták a hagyományos latin költészetet, Ennius epikai és drámai hagyományait. Új, személyes hangú líra megteremtését tűzték ki célul. Az emberi érzéseknek nemcsak tudós megfigyelői voltak, mint az alexandriai költők, hanem lírai verseik tanúsága szerint szenvedélyesen át is élték az általuk megénekelt nagy érzéseket. Catullus életművét az a kötet őrzi, amely a kódexekben Catulli Veronensis liber címen maradt fenn. A gyűjtemény egy sajátos lobogású költő világa: vallomás Lesbiáról, az önpusztító, jóakaratból és gyűlölködésből összeszövődő szerelemről, szenvedélyesen szeretett barátokról és harsányan utált ellenségekről. Ebben a világban jól megférnek egymás mellett a vidám kocsmai borozgatások eufóriájában fogant versjátékok és a végsőkig csiszolt hellenisztikus epyllionok is. Kötetünk a sokszínű Catullus megértését akarja megkönnyíteni a latin szöveget magyarázó kommentárjaival, bevezető tanulmányával és kritikai függelékével. A feldolgozás bevezet a Catullus-filológia legfontosabb problémáiba, elemzi Catullus művészi eszközeit, nyelvi, verselési sajátosságait, s bemutatja, hogyan váltak a költő képei és gondolatai a magyar líraközkincsévé a humanizmustól napjainkig.

Hérodotosz - Hérodotoszi ​novellák
Hérodotosz, ​a történetírás atyja, az i. e. V. század nagy görög tudósa és utazója korántsem volt száraz krónikása az eseményeknek. Művében igen sok szépirodalmi jellegű, nemcsak tudóst gyönyörködtető történetet találunk. A "Hérodotoszi novellák' c. kötet ezeket az elbeszéléseket közli Szabó Árpád fordításában és bevezető tanulmányával. A legendás ókori uralkodók, Kroiszosz, Darejosz, Xerxész tettei, a régi Kelet mitikus világa, a hősiesség, bölcsesség és furfang remek példái elevenednek meg az olvasó előtt a színes és izgalmas történetekben, melyek együttvéve szinte teljes keresztmetszetét adják a nagy hérodotoszi műnek. Az antik világ hangulatát sikerrel érzékeltető illusztrációkat Varga Győző rajzolta.

Covers_22863
A ​nősténykentaur Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - A ​nősténykentaur
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_181916
Erósz ​és Ámor Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Erósz ​és Ámor
Van-e ​örökebb s emberibb érzés a szerelemnél? És van-e az életnek olyan mozzanata, amelyet több költő énekelt meg, mint a szerelmet? - Épp ezért úgy gondoljuk, sokan fogják gyönyörűséggel lapozgatni kötetünket, amelybe az antik szerelmi költészet legszebb darabjait igyekeztünk összegyűjteni. Sokszor érezzük úgy ezeknek a költeményeknek az olvasása közben, hogy íróik - az európai irodalom megteremtői - úgyszólván mindent elmondtak a szerelem testi-lelki szépségéről és igazáról, a perzselő testi vágytól a hitvesi önfeláldozásig, a lázadó féltékenységtől a pajzán évődésig vagy a szép emlékek lágy felidézéséig

Covers_76654
Apollón ​lantja Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Apollón ​lantja
Valójában ​két könyvet tart a kezében az olvasó. Egy ókori görög-latin irodalomtörténetet és egy gonddal szerkesztett szöveggyűjteményt, amely a tárgyalt műveket vagy azoknak válogatott részleteit be is mutatja. Ezt a kötet tehát nemcsak beszélni akar a görög és római irodalom csodált kivirágzásáról, nemcsak értékeli műveit, hanem közel hozva, magyarázza és folyamatba állítva magukat a remekléseket is felkínálja. Élményt ad az elemző áttekintés, és közvetlen élményhez juttat a műfordítások sorozata. Ez a kettős cél lebegett a tudós szerző előtt, aki ezzel a könyvével mintegy meg akarja könnyíteni a művelődni vágyó fiataloknak vagy bármilyen korú olvasóinak a görög-római irodalmi kultúra megismertetését. Azt a gyönyörűséget szeretné bennük felkelteni és az a szeretetet beléjük plántálni, mely benne is él, és amely egész tanári működését áthatja. A könyv olvasója remekművek élvezetes olvasása közben irodalmi műveltsége szilárd alapjait szerzi meg.

Publius Ovidius Naso - Átváltozások ​(Metamorphoses)
Az ​Átváltozások a nagy római kötőnek legjelentősebb - a görög-római mitológiát gazdagon átfogó és fevonultató - műve. A tizenöt könyvre felosztott költemény-ciklusban minden olyan mítosz szerepel, amely az antikvitásban eleven és kedvelt volt, és amelyet a mi műveltségünk részévé nem utolsósorban éppen Ovidius és éppen ez a munkája tett. Az Átváltozások lapjain a költészetet élvező és a mítoszok iránt érdeklődő mai olvasó számos olyan történettel találkozik, amelyek iskolai élményei vagy más olvasmányai során lépten-nyomon előfordulnak. Virtouzitása, erőteljes és ízléses erotikája mellett tárgyi gazdagsága is növeli varázsát. Az eredet.-mondákat, az égi és földi szerelmes történeteket Ovidius lebilincselő elbeszélő és lírai erővel fűzi egységes, és két évezreden keresztül mindmáig joggal népszerű, játszva tanító és gyönyörködtető olvasmánnyá.

Szabó György - Antik ​portrék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arisztotelész - Quintus Horatius Flaccus - Nicolas Boileau - Poétikák
Arisztotelész, ​Horatius, Boileau. Egy filozófus, egy költő és még egy költő. Mindannyian a poétikáról, azaz a költészetről értekeznek írásaikban. Arisztotelésznek és Horatiusnak az időszámításunk előtti időkből, Boileau-nek pedig a középkorból származó írásai gazdagítják költészettel kapcsolatos alapvető ismereteinket.

Adamik Tamás - Martialis ​és költészete
A ​kötetben Martialisnak, az epigrammairodalom klasszikusának íróportréját kapja kézhez az olvasó. Adamik Tamás, a Martialis-művek alapos ismeretének birtokában újraértékelve a korábbi szakirodalmat, bebizonyítja, hogy a költő nem volt "szegény cliens", de nem tartozott a legfelső rétegek tagjai közé sem; nem volt műveletlen, de nem akarta a tudós látszatát sem kelteni; elítélt mindenféle hangos bölcselkedést, de alkalomadtán szívesen hangoztatott epikureista elveket.

Covers_191703
Görög-római ​mythologia Ismeretlen szerző
elérhető
5

Ismeretlen szerző - Görög-római ​mythologia
Csiky ​Gergely (1842-1891) a 19. század, de teljes magyar literatúránk egyik legjelentősebb drámaírója, műfordító, a Kisfaludy Társaság másodtitkára, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja volt. Előszeretettel foglalkozott római és görög klasszikusok munkáival. 1879-ben Párizsba utazott, hogy az ottani színjátszást tanulmányozhassa. Innentől érezhető művein a francia tézisdráma hatása, valamint színműírói technikájának átalakulása. Drámai munkáit a kor nyugatos felfogása szerint nemesítő és szórakoztató céllal írta. Sok tekintetben a 20. századi színpadi szerzőink (Bródy Sándor, Szomory Dezső, Herczeg Ferenc, Molnár Ferenc) előfutára lett. A jelen műve a magyar művelődéstörténet páratlan alkotása, benne összefoglaló képet nyújt a görög és római mitológia szereplőiről, s miközben az istenek történetét közérthetően meséli újra, kitekintünk az egyiptomi, a szláv és a germán mitológia aspektusaira is, valamint az egyes mondakörök közötti kapcsolatra. A gazdagon illusztrált kötetet bátran ajánljuk az ifjabb olvasóknak is, akik csak most ismerkednek az ókori mondakörök bámulatos világával.

Adamik Tamás - Római irodalom a kezdetektől a nyugatrómai birodalom bukásáig
A római irodalom egészét összefoglaló, a felsőfokú oktatás igényeit is kielégítő kézikönyv magyar nyelven még nem készült. A korábbi magyar nyelvű munkák az egyes korszakokra összpontosítottak; a Római irodalom című, kivételes jelentőségű monográfia azonos terjedelemben és súllyal kívánja tárgyalni az összes korszakot.

Adamik Tamás - Római ​irodalom
A ​római irodalom akkor születik meg, amikor Róma egész Itália irodalmi lehetőségeit magában tudja összegyűjteni. A régi latinok kemény földműves munkával és katonáskodással foglalkozva egyszerű életet éltek; e primitív egyszerűség utáni sóvárgás mindvégig megmarad a római irodalomban. Az etruszk hatás nyomairól viszont az anyagi javak és az élet szépségeinek szeretete, a gladiátori játékok kedvelése árulkodik. Ugyanakkor a római állam szolgálatának eszméje is mindvégig hatott, amely a görög szellemiséggel és a lelki jólneveltséggel párosulva a homo Romanusból homo humánust nevelt.

Fritz Graf - A ​mágia a görög-római világban
Fritz ​Graf könyve az antik mágia kutatásának első olyan összegzése, mely szakít a hagyományos mágia-vallás szembeállítással: az ókori mágiát a fogalom korabeli használatából kiindulva nem az okkultizmus egy formájának, hanem az isten-ember viszony egyik aspektusának tekinti. A könyv középpontjában a mágikus rituálékat végző személy, azaz a mágus alakja, valamint az általa gyakorolt varázslási formák és rituálék állnak. A szerző az antik irodalmi források, illetve a régészeti és feliratos anyag (átoktáblák, mágikus papiruszok) segítségével részletesen bemutatja a mágikus rituálék különböző típusait, külön fejezetben tárgyalva például az antik szerelmi mágiát. Értelmezése szerint a mágikus rítusok célja ugyanúgy az istenivel való kapcsolatkeresés, mint az egyéb ismert vallási formáké, a különbség csak abban áll, hogy a mágus sajátos utat választ e cél eléréséhez. Fritz Graf (1944) a latin filológia és a vallástörténet professzora, jelenleg az Ohio State University oktatója.

Publius Vergilius Maro - Vergilius ​eklogái
Vergilius ​élete köré a későbbi antik és keresztény hagyomány számos legendát szőtt, épp ezért a jelen kiadás bevezetőjében igyekszik a költő fiatalkori életútját e torzításoktól megszabadítva bemutatni, de nem úgy, hogy a régi tradícióból mindent elvet, hanem megpróbálja megkeresni lehetőség szerint az egyes misztikus történetek valóságmagvát, amely köré a majdani legendák kijegecesedtek. Így tárul fel előttünk Vergilius ifjúsága Észak-Itália polgárháborúk rázta komor valóságában, s válik kézzel foghatóvá az eclogák költőjének élményalapja. Feltárul előttünk az az út is, ahogy a kezdő poéta fokozatosan eljut Octavianus, a későbbi Augustus köréhez, akinek végül is majd egyik politikai eszmehirdetője lesz elkövetkezendő műveiben. A kötet elvezeti olvasóját a vergiliusi művészet forrásvidékéhez; a görög bukolikus és epigrammaköltészethez, mindenekelőtt Theokritos művészetéhez, valamint a római elődökhöz és kortársakhoz, akiknek műveiből az alkotóművész egyéni koncepciójának megfelelően merített. Feltárul előttünk a költő eszmeiségének sokszínűsége, amely sajátos módon egymással ellentétes filozófiai irányzatok, az epikureizmus, neopythagoreizmus, sztoicizmus érdekes ötvözetéből jött létre. Vergilius olyan újszerű szemléletmódot alakított ki, amelynek a segítségével a költészet horizontja egész a világmindenségig kitágult, s lehetőség nyílt az univerzum sajátos, Lucretiusétól eltérő értelmezésére a római költészeten belül. Vergiliushoz a környező világ fényei nem a görög költőktől kapott prizmán érkeznek el, hanem olyanon át, amely a maga összetettségében teljesen egyedi. Ez a szemlélet egyszerre speciálisan római és hellenisztikus módon egyetemes. Megismerjük költészetének népi vonásait is, amelyek az emelkedetten elvont gondolatok rendkívül lenyűgöző külső foglalatát megadják. Végül tömör összegzést kapunk Vergilius utóéletéről - a későbbi századokra egyetlen ókori költőnek, még Homerosnak sem volt olyan nagy hatása, mint neki -, nyelvének, stílusának és verselésének sajátosságairól, illetve a témába vágó legfontosabb szakirodalomról. A latin szöveg nyelvi, tárgyi és történeti megértését komplex magyarázatok segítik elő.

Ritoók Zsigmond - Vágy, ​költészet, megismerés
A ​kötet Ritoók Zsigmond, az itthon és külföldön egyaránt jól ismert ókortudós írásaiból válogat. Különlegessége, hogy nemcsak a magyarországi tudományos folyóiratokban megjelent tanulmányok olvashatók benne, hanem sok, eredetileg idegen nyelven publikált szöveg első magyar fordítása is. A gyűjtemény négy tematikus egységet ölel fel, melyek a görög epika kezdeteitől, Homérosztól indulva, a görög tragédián és az ókori esztétikai gondolkodás, különösen a zeneesztétika problémáin átívelve, a római és keresztény irodalomhoz érkeznek el, így az ókori irodalmaknak szinte a teljes időskáláját bejárják. A tanulmányok a tudományos problémákat tág összefüggésekben tárgyalják, a felvetett kérdések az ókorról kialakult képünk legfontosabb vonásait érintik, így nem csak az ókortudomány művelőinek szólnak. A latin és görög nyelvű idézetek magyar fordításban is olvashatók a kötetben. A könyv összeállításával és az idegen nyelvű tanulmányok fordításával tanítványai köszöntik az idén nyolcvanéves tudóst.

Covers_331823
Horatius ​arcai Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Horatius ​arcai
A ​kö­tet, ame­lyet az ol­vasó a ke­zé­ben tart, több­szerzős mo­no­grá­fia Ho­ra­ti­us­ról. Nem ab­ban az ér­te­lem­ben szerzői mo­no­grá­fia, aho­gyan azt év­ti­ze­dek­kel ez­előtt el­kép­zel­ték – tud­ni­il­lik az élet­rajzra és az életmű egy­sé­gére kon­cent­ráló fo­lya­ma­tos el­be­szé­lés –, ha­nem olyan könyv, amely egy egy­sé­ges szem­lé­leti ke­ret­ben az életmű pil­la­nat­nyi­lag fon­tos­nak lát­szó összes as­pek­tu­sá­val fog­lal­ko­zik. A kö­tet fe­je­ze­te­i­nek több­sége egy-egy vers kap­csán fog­lal­ko­zik va­la­mi­lyen ál­ta­lá­no­sabb Horatius-problémával is, de igye­kez­nek a kor­szak, a ró­mai (és eu­ró­pai) kul­túr­tör­té­net és az életmű kon­tex­tu­sá­nak be­mu­ta­tása mel­lett szo­ros szö­veg­elem­zé­se­ket nyúj­tani, ab­ban a meggyőző­dés­ben, hogy a 21. szá­zad ele­jén a vers és an­nak szö­veg­i­sége az, ami az ol­va­só­kat leg­in­kább ér­dekli Horatiusban. Ma­gya­rul na­gyon ré­gen je­lent meg tu­do­má­nyos könyv Eu­rópa egyik leg­na­gyobb lí­rai költő­jéről. Ezért a jelen kö­tet­nek az is fel­adata, hogy be­mu­tassa a hazai ol­va­só­kö­zön­ség­nek, ho­gyan le­het (vagy szo­kás) ma­nap­ság be­szélni róla, ugyan­ak­kor meg­je­le­nítse a magyar Horatius-filológia tel­je­sít­mé­nyeit is.

Pauszaniasz - Görögország ​leírása I-II.
Pauszaniasz ​- a Kr. u. 1. században élt művelt utazó - végigjárta a Peloponnészoszi félszigetet és feljegyzett mindent, amit kortársai és az utókor számára megörökítendőnek vélt: a népek történetét, mítoszait, szokásait, részletes leírást adott a megtekintett templomokról, egyéb jelentősebb épületekről, szobrokról és más művészeti alkotásokról. Olvashatunk könyvében az athéni Akropoliszról, a delphoi jósdáról és egyéb, ma már kevésbé ismert műemlékekről, akárcsak az ókori olümpiai játékok történetéről. Pauszaniasz műve az ókori görög történelem, a művészettörténet és a régészet elsőrendű forrása, amely kezelhető történeti forrásmunkaként csakúgy, mint a mai utazó görögországi útikönyveként.

Szepessy Tibor - Bevezetés ​az ógörög verstanba
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Titus Livius - Ab ​urbe condita
Livius ​négy könyvéből közöl ez a mű magyarázatos szemelvényeket. Az első könyv a római királyság korszakát öleli fel. A kezdetben mondái események a trójai Aeneasnak és társainak itáliai partraszállásával kezdődnek, és a köztársaság megszületésével zárulnak. A második könyv magyarázatos szemelvényei a római plebs köztársaságkori küzdelmeit állítják a történelmi események gyújtópontjába. A huszonegyedik és huszonkettedik könyv a második pun háború története. A hannibáli háborúra vonatkozóan mindmáig Livius műve számít a leghitelesebb kútfőnek. Az Auctores-sorozat itt közölt kötete olyan könyvet ad az egyetemi hallgatók kezébe, amely immár két évezrede minta a történetírás számára.

Szabó Mária - Bevezetés ​az Újszövetség görög nyelvébe
Ez ​a tankönyv (az először 1997-ben, az Agapé Kiadónál megjelent könyv néhány kisebb változtatást, kiegészítést tartalmazó újabb kiadása) elsősorban teológiai hallgatók számára készült, de hasznos lehet mindazoknak, akik szeretnének betekintést nyerni az Újszövetség görög nyelvébe. Felépítését és módszerét tekintve nyelvtan és nyelvkönyv is egyszerre, amelynek célja, hogy összhangba hozza a nyelvtanulást és a szövegfordítást. Két fő részből áll: a nyelvtanból (amely az alaktan mellett a mondattant is áttekinti) és a leckékből, amelyek az Újszövetségből válogatott mondatokat tartalmaznak, szószedettel kiegészítve. Ennek a felépítésnek előnye, hogy a nyelvtant nem szétaprózva találjuk a leckéknél, hanem rendszerezve, áttekinthető formában, tömören összefoglalva. A leckék mondatai nem alkotnak összefüggő szöveget, hanem a nyelvtanban való előrehaladáshoz igazodnak. A szószedet mindig utal az adott leckéhez tartozó nyelvtani anyag megfelelő pontjaira is. Így a leckékkel párhuzamosan – az ott megadott sorrendben – a nyelvtan is fokozatosan elsajátítható. A könnyebb eligazodást segíti a kötet végén található tárgymutató és görög-magyar szótár.

Marcus Tullius Cicero - A ​jóslásról
Cicero ​egy olyan művének lefordítása, amely eddig még nem jelent meg magyar nyelven, önmagában is üdvözlendő teljesítmény. Hoffman Zsuzsanna ezen felül jó érzékkel választotta ki Cicerónak éppen a jóslásról (De dicinatione) című munkáját - gondoljuknk csak a jüslás különféle formái, a horoszkópok, egyáltalán az irracionális témák iránt manapság mind elevenebb érdeklődésre. Nyilván számos olyan olvasó akad, aki kíváncsi arra, hogy volt ez a "régi görögöknél, rómaiaknál"? A munkában Cicero ismerteti, szembeállítja egymással a különböző görög filozófiai irányzatokat a jóslásra vonatkozónézeteit, a jóslatkérés különféle módozatait. Előadása számos -elsősorban római - történelmi példát ad elő ezek illusztrálására ; egyúttal kísérletet tesz a latin filozófiai műnyelv megteremtésére. A latin nyelvű próza legnagyobb mesterének fogalmazása, stílusa ezúttal kétségtelenül nem mindig olyan gördülékeny, mint például beszédeiben, szónoklati műveiben. Ennek oka, mint jeleztem, a görög fogalmaknak megfelelő latin terminológia kialakulatlansága, továbbá a téma, a tárgyalt görög filozófiai elméletek bonyolultsága, amelyeket a nagy Arpinumi helyenként csak némi körülményességgel tudott visszaadni, s -valljuk be - olykor elméleti nehézségei is lehettek. Dr. Maróti Egon

Covers_161380
Ősi ​örökség Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - Ősi ​örökség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Falus Róbert - Az ​ókori görög irodalom története I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Bevezetés ​az ógörög irodalom történetébe
„Minden ​tudományos ismeretnek és a forma minden szépségének Görögországban rakták le az alapját.” E szavakkal találóan jellemzi Herder (Ideen zur Philosophie der Geschichte der Menschheit 3, 13, 5) az egymással legszorosabb kapcsolatban álló görög irodalom és művészet világtörténeti jelentőségét. Görögországban teremtődtek meg a költészet maradandó alapformái: az eposz és a líra, a tragédia és a komédia. Görögországban gyökereznek a tudományok, amelyeket nem véletlenül illetünk még ma is legnagyobbrészt görög elnevezésekkel, és amelyek görög terminológiával dolgoznak. Itt virágzott ki, kezdetben a természettudománnyal legszorosabb kapcsolatban, a filozófia, a történetírás, a földrajz, valamint az orvostudomány. Emellett a legnagyobb tökéletességre fejlődött a rétorika, amelyet a politikai viszonyok hívtak életre. És mindezeken a területeken a görög irodalom teljességgel eredeti. Mert ha a görögök művé- szetükben és vallásukban – ahogy Platón egyik tanítványa mondja – „bármit vettek át idegen népektől, azt még nagyobb tökéletességre fejlesztették”, akkor irodalmuk, legalábbis teremtő korszakában, teljesen függetlennek mutatkozik idegen hatásoktól. Hiszen a nyelv is, amelyen beszéltek, csak nagyon kevés idegen elemet mutat fel: ezeket részben a föld őslakóitól, részben kölcsönszókként kereskedelmi kapcsolataik során a Kelettől vették át. És a számos görög nyelvjárást is oly módon alakították, hogy a négy legelterjedtebb dialektus mindegyike tartósan hozzájárult irodalmuk egyetemes fejlesztéséhez: ión maradt Homérostól kezdve az antikvitás végéig az eposz nyelve és az volt a régebbi próza nyelve is

Acél Zsolt - Orpheus ​éneke
Aczél ​Zsolt monográfiája a klasszika-filológia eszköztárának immár szerves részeként a 20-21. századi irodalomtudomány különféle megközelítési módjait alkalmazva rámutat Orpheus énekének korszerűségére, s mindeközben egy pillanatra sem téveszti szem elől annak az esztétikai hatásnak a jelentőségét, amelyet a Ovidius éppen Orpheus alakján keresztül állít középpontba, immár két évezredre meghatározva a művészet mágikus, varázslatos dimenzióiról való gondolkodást. Aczél Zsolt piarista szerzetes, klasszika-filológus, irodalomtörténész, a Kecskeméti Piarista Iskola tanára. Kutatási területe az Augustus kori irodalom és az ókori művészetelmélet.

Kollekciók