Ajax-loader

'államalapítás' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Makkai Sándor - Magyarok ​csillaga
"Nincs ​többé széthúzás s apróka hadnagyok fejedelemségei... Utánam csak egy úr lehet: te, s csak egy akarat: a tied!... Mert különben nincs többé magyar nemzet!" - mondja a haldokló Géza fejedelem fiának István hercegnek, a későbbi királynak, amikor előkésziti őt feladatára, az uralkodásra, a királyi hatalom megteremtésére. Makkai Sándornak a magyar államalapítás születéséről és István királyról szóló történelmi regénye azokat a válságos pillanatokat a 900-as évek végét idézi fel, amikor a magyar urak, élükön Koppány vezérrel szövetkeznek Géza fejedelem központosító törekvései, a kereszténység felvétele ellen, de lázadásukat István leveri, s ezzel megteremti a magyar állam kialakulásának lehetőségét. A mozgalmas, fordulatokban bővelkedő regényben megelevenedik az esztergomi fejedelmi udvar élete, Koppány és híveinek tábora, de megismerheti az olvasó a korabeli szegényeket is, egy Balaton-parti halásztelepülés lakóinak hétköznapjait, s két fiatal minden akadályt legyőző romantikus szerelmi történetét.

Covers_214674
elérhető
0

Ágoston Julián - Esteván
Esteván ​olvasása nyomán szinte elvarázsoltan teszi le a szépséges írást az olvasó. Elvarázsoltan, - a hatvan felé haladó vagy hatvanon túljutott nemzedékhez tartozó Ágoston Julián Szent Mór története ugyanis - fél évszázaddal megírása után - úgy röpít vissza hazánk keresztény kezdeteihez, Európa szellemiségével való tényleges találkozásunk első lépéseihez, hogy a mai idősödő generációkat ugyanakkor visszaviszi gyermekkoruk kedvenc olvasmányainak világába és stílusába. Bíborral festett hullámtarajokon ringatózni, a pannonhalmi egyházban harangok elnémulását meghallani, gyertyák sercegését megcsodálni - a könyv vajúdási és születési korszakának kiváltsága volt. Nagy vizek zúgása, gyermekkorunk lelkes idealizmusa, szent titkok fátylát lebbenteni akaró pedagógia varázsa... ennek a lelkünk legmélyére taposott élmény- és érzésvilágnak egy csapásra felébresztése: ez Julián atya ajándéka ma számunkra.

Szekfű Gyula - A ​magyar állam életrajza
Nemcsak ​Szekfű pályájának, de a magyar történetírás fejlődésének is jelentős mérföldköve ez a kötet. Szekfű megállapítja, hogy a magyar tömegek romantikus és liberális történeti illúziói rendületlenül tartják magukat, s "szinte gyermekesnek tetsző, színpadias történetszemlélet" jellemzi a "nagyközönséget". A magyar állam életrajzával Szekfű jelentős kísérletet tesz a történeti hamis tudat homályainak szétoszlatására. Felfogásában gyökeresen eltér minden korábbi összegzéstől. Gondolatmenetének pillérei Szent István és Széchenyi István. Szekfű bennük olyan államférfiakat lát, akik nemzetük számára új, dinamikus, a fejlett környezethez közelítő pályát jelöltek ki; akik európai léptékkel mérték a magyarság távlatait. Mindez a könyv 1917-es magyarországi megjelenésekor alapvetően újnak számított, de meglepő volt beosztásában, periodizációjában és a felhasznált források kezelési módjában is. Szekfű Gyula munkája egy nagy gondolkodó véleménye a magyar történelem "anatómiájáról".

Balázs György - István ​király - Az államalapító
Jött ​egyszer egy harcos lovasnép Keletrõl, megtelepedett a Duna és a Tisza táján. Nyilai hegyén a vakrémületet hordozta szerte Európában - aztán egyszerre támadt egy királya, aki harciasságát megfékezte, letelepítette, új életet és új vallást adott neki, s megalapozta országát. Ennyi is elég ahhoz, hogy I. István király alakja nemzedékeket izgató történelmi hõsként vésõdjék bele minden fiatal olvasó emlékezetébe. De: ilyen simán ment volna mindez? Kik, hogy pártolták István újításait, és kik, miért küzdöttek ellene? Magyarok, szlovákok, görögök, németek, maguk felett senkit sem ismerõ urak és mindenkinek alávetett szolgák, törvénybírók és kalmárok - emberek alakították akkor is a történelmet, s István neve azzal vált örökké élõvé, hogy õ megértette a kor szavát, és engedelmeskedett neki. Balázs György érdekes, színes korrajza I. Istvánról, az államalapító királyról, a magyar nép történetének egyik legkavargóbb korszakát és annak vezéralakját állítja az olvasó elé.

Csomor Lajos - Szent ​István koronája nyomában
Több ​mint három évtized után 1978-ban került haza a magyar Korona, s ezáltal mód nyílt arra, hogy művészettörténész kutatók ismét megvizsgálhassák. Tőlük függetlenül, 1983-ban két másik érdekes vizsgálatot is végeztek, de ezt már aranyműves szakemberek, azaz ötvösök. Ez utóbbi csoport vizsgálati eredményeit, következtetéseit, feltételezéseit ismerteti röviden Csomor Lajos, a csoport egyik tagja ebben a könyvben. Mivel ténymegállapításaink nem mindenben egyeznek meg a tudományos kutatókéval, természetes, hogy következtetéseik és feltételezéseik is eltérőek. A szerző elöljáróban közli, hogyan történt a két vizsgálat és kik vettek részt benne, majd leírja a Koronát mai állapotában és ismerteti a Koronakutatás eddigi eredményeit. S miután az ötvösök a Korona "mérésekor" már azon is tűnődtek, hogy a szakemberek szemében nyilvánvaló változtatásokat milyen okból és miképpen hajthatták végre - a páratlan ötvösalkotás szerkezetéből arra is következtettek, hogy milyen - ma már nem látható - részletek lehettek még a Koronán. A Korona-kutatás szempontjából ez a tényekben és következtetésekben gazdag fejezet munkájuknak talán legfontosabb eredményeit tartalmazza. A szerző - lévén gyakorló aranyműves - ezenkívül még arra is vállalkozott, hogy a maga szemszögéből bizonyítsa a Korona mint ötvösalkotás egységét, következtessen arra, hogy milyen lehetett eredetileg és mai szakmai tapasztalatai alapján elmondhassa tervezésének menetét. De még ennél is tovább lép: egy középkori munkafolyamat-leírás és a részmunkafolyamatok logikája alapján nagyon meggyőző módon írja le, hogy eredetileg miként készülhetett a Korona? Az olvasók számára talán ez a könyv legérdekesebb része. A kézi mesterségek eszközei és munkafolyamatai nagyon lassan változnak, nagyon konzervatívak; az aranyműves szerző tehát joggal szólhat erről, és feltétlenül figyelni kell megállapításaira. (Hiszen ő most is tudna dolgozni ezer év előtti szaktársai munkaeszközeivel és azok is tudnának az övéivel. Nem is szólva a munkafolyamatokról, amelyeknek sorrendjét a használt anyag természete határozza meg alapvetően!) A könyv utolsó fejezeteiben a vizsgálati eredményekből adódó következtetések és feltételezések összefoglalását tárja elénk a szerző. Figyelemre méltóan állítja párhuzamba aranyműves szempontból a Koronával rokon ötvöstárgyakat, érzékeltetve, hogy ez az aranyművesség inkább kapcsolható Kelethez, mint Nyugathoz. Végül a történelmi események és a kor ideológiája segítségével próbál magyarázatot adni mindarra, amit magából a "tárgyból", a Koronából sikerült "kiolvasniuk". A szerző bízik abban, hogy a tudomány feltételezéseinek eredménnyé merevedése előtt könyvének sikerül megteremteni ebben a kérdésben is - László Gyula szavaival - a termékeny bizonytalanságot. A kötet végén 32 oldal szakmai rajzot találunk. Valamennyi Csomor Lajos munkája.

Covers_344306
Nemzeti ​Nagyvizit I. Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Nemzeti ​Nagyvizit I.
A ​Nemzeti Nagyvizit című TV- és rádióműsor hétről-hétre a nemzet sorskérdéseit, társadalmunk fizikai, lelki állapotát és változásait, múltunk és jelenünk értékeit és tanulságait próbálta a nézők, hallgatók elé vinni. Mi most írott formában igyekszünk ezt a nagyszerű műsorfolyamot még szélesebb körben megismertetni. A nemzeti nagyvizit asztalához mindig egy-egy szakterület legjobbjai ültek, olyan jeles szakemberek, akiknek mérvadó és gondolatébresztő felvetéseik vannak a történelem, a régészet, az antropológia, a nyelvészet, a népművészet, a teológia, a szellemtörténet, a népzene, a genetika, a járványtan, a népegészségügy, az onkológia, a hadtörténet, a művészettörténet, a pszichológia területén. Főpapok, akadémikusok, egyetemi tanárok, egy-egy témakör avatott szakértői vállalták fel és tekintették küldetésnek a beszélgetést.

Badiny Jós Ferenc - Sorsdöntő ​államalapítás
Az ​államalapításhoz szorosan kötődik a Szent Korona, amit más megközelítésben az államalapítás tárgyiasult emlékének is tekinthetünk. Az államalapítás óta eltelt évszázadokban pedig kialakult a magyar közjogi gondolkodásban a Szent Koronának egy sajátos közjogi funkciója is, melyet Szent Korona Tanként ismer az államtudomány. A Szent Korona Tan szerint a Szent Koronában testesül meg a történelmi alkotmányosság, az alkotmányos államhatalom. Ez a könyv nem vád! Célja: a történelmi Igazság tanítása. Ismét a vérünkkel testé lett Jézus Urunkra hivatkozom, mert Ő mondta: Az igazság tesz szabaddá benneteket! De ennek a visszája is érvényes. Ezt bizonyítja ezeréves múltunk..., így mondva és élve: a hamisság tesz szolgává benneteket!

Ismeretlen szerző - Magyarország ​története – Előzmények és magyar történet 1242-ig I-II
A ​sorozat 1. kötete minden eddigi vállalkozást felülmúló részletességgel dolgozza fel az eseményeket. A régebbi kőkor tárgyalásával kezdve, régészeti kultúrák, majd pedig népek (kelták, trákok, szarmaták, hunok, germánok, avarok, szlávok) történetén és a magyar őstörténeten át érkezik történelmünk nagy fordulópontjához, a honfoglaláshoz. A kibontakozó kép jól érzékelteti, hogy a Kárpát-medencében megtelepedett magyarság szintetizálta saját múltját és a helyi előzményeket: a honfoglalásban e két történeti vonulat egyesül; az Uráltól az Alpokig terjedő roppant térségen történtek lépnek elénk. Az államszervezés, a középkori magyar állam megerősödése - államiságunk évezredes létének bizonyítékai -, a feudalizmus kialakulásával és megszilárdulásával együtt járó kemény küzdelmek, belviszályok és a külső ellenséggel vívott harcok elevenednek meg a kötet lapjain. Képet kapunk középkori keresztény műveltségünk kezdeteiről, az anyagi és szellemi kultúra kibontakozásáról. A szerzők az 1241 - 1242. évi tatárjárás eseményeivel adják át a szót a következő kötetnek. A több száz kép és számos térkép, a részletes értékelő bibliográfia és időrendi áttekintés az egyes kérdések mélyebb tanulmányozását is elősegíti.

Szlatky Mária - Szent ​István
Majdnem ​ötven év telt el István király halála után, amikorra már a nagy király érdemeit a Vazultól leszármazott királyok nem hallgatták el. 1083-ban, László király uralkodása idején, a székesfehérvári templomban István tetemét nyugvóhelyéről kiemelték és az első keresztény magyar királyt a katolikus egyház előírása és szertartása szerint szentté avatták. Azóta Szent István a neve. Angyalábrázolással ékes kőkoporsóját még ma is őrzik a székesfehérvári István Király Múzeum gyűjteményében. A szentté avatáskor a tetem kiemelésekor a sírból csodás épségben került elő István király jobb keze, amit a szent csodákban hívő emberek ma is ereklyeként, mint Csodatevő Szent Jobbot tisztelnek.

Covers_215992
1000-1100 ​years ago... Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - 1000-1100 ​years ago...
Történelmi ​kódexek képeivel illusztrált, angol nyelvű exkluzív album „Csak elvétve akad európai állam, amely 1100 éve él a földjén, a kezdetektől állami keretek között. A 895–896-ban a Tisza, majd a Duna vidékén hazát talált magyarság néhány év alatt betöltötte a teljes Kárpát-medencét, egyben egyesítette az itt élő kisebb népeket. 907-ben, a pozsonyi csatában egész Európának megmutatta, hogy megvédi új hazáját. A csaknem évszázados európai katonai ’kalandozások’ után véglegesítette határait, tekintélyét, fejedelmei, majd első királya, István révén elfoglalta megbecsült helyét Európában, amelynek aztán majd egy évezreden át védőpajzsa lett. Most, 1100 évvel később, történetesen akkor, amikor Magyarország tölti be a 27 tagállamból álló Európai Unió elnöki tisztét, tisztelettel tárjuk olvasóink elé első európai lépéseinket, azt az időt, amikor végleges hazát teremtettünk a Kárpát-medencében a magyaroknak és a velünk együtt oly sokáig békében élő népeknek” – írja előszavában dr. Gubcsi Lajos, a könyv szerkesztője.

Emilijan Sztanev - Szibin ​herceg legendája
Emilijan ​Sztanev, a bolgár próza élő klasszikusa, kisregénye témáját az államalapítás viharos, izgalmas korszakából, a bolgár történelem legsorsdöntőbb évtizedeiből merítette. Művének hőse, Szibin preszlavi herceg, két vallás - és két világnézet - között vergődve végül is minden dogmát megtagadva, az életet, a szerelmet választja. A kisregényt pontos korrajz ellenére sem lehet történelmi regénynek nevezni, mert Sztanev mindenekelőtt arra keresett művészi feleletet, hogy létezhet-e, fennmaradhat-e egy olyan erkölcs, amely ellentmond a világról alkotott felfogásunknak. Sztanev célja nemcsak az életszerű etikai mozzanatok elemzése volt, hanem a világ és az ember értelmezése.

Covers_276494
1000-1100 ​évvel ezelőtt... Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - 1000-1100 ​évvel ezelőtt...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gyócsi László - Lelkét ​őrzik a sasok
- ​Meneküljünk nagyúr! Térjünk vissza Somogyvárra! Ott biztonságban lennénk. Hírnökeid, tisztjeid körbejárnák Somogyvárot, hogy zászlód alá gyűjtsék a fegyveres férfiakat. Akkor lenne idő és remény a túlélésre... De így és most... A táltos szavai pillanatok alatt eljutottak a harcosok fülébe, a legtávolabb tartózkodókhoz is. Nagyon jól tudták, hogy az öreg ösztönei és jóslásai régtől fogva megbízhatóak. Ezért élvezte Koppány bizalmát. Somogy hercege mindent megértett, de tudta, ha visszafordul, akkor üldözni fogják. Fáradt embereivel még esélytelenebbek lennének egy ütközetre. Ráadásul azok a gyötrő, rendre visszatérő álmok világossá tették számára a kiúttalanságot. Akik a vesztét akarják, el is érik a szándékukat. Ellenségeinek az ő vére kell és ebből a lakomából nem kívánnak kimaradni!

Révész László - Emlékezzetek ​utatok kezdetére...
A ​régész szerző saját ásatásainak eredményeire támaszkodva vezeti be az olvasót a honfoglalás és az államalapítás korába. Megelevenednek előttünk a Kárpát-medence eddigi leggazdagabb honfoglaláskori temetőinek, a karosi lelőhelyek feltárásának a mindennapjai. Segédtankönyvként iskoláknak is ajánljuk. A terep a Kárpát-medence leggazdagabb honfoglaláskori temetői, a karosi lelőhelyek. A kötet az egyetemen tankönyv, a laikusoknak régészeti csemege...

Tormay Cécile - Magyar ​legendárium
A ​magyarok földjén Szent István építette az oltárt, Szent Imre tette rá az áldozatot, és Szent Gellért gyújtotta meg felette az örök tüzet. Távol idegen országból, messze partokról a tenger felett, mint titokzatos Erőtől hajtott tiszta láng jött el Magyarországba a Szent Földre induló barát. Jött tengeri szelek zúgásában, akaratán kívül. Szállt vizeken, hegyek között, vad folyók sodra felett ismeretlen térségeken − a Duna völgyéig. És itt megállt a láng és a Szent Lélek erejéből a néki idegen népnek hirdetni tudta az Igét, s a másnyelvben születettek megértették őt. Ezért hajlították el a Szelek a tengeren hajójának irányát, ezért kellett eljönnie Szent István országába, hogy térítsen és tanítson, s mikor majd felindul a lázadás szelleme, a pogány diadalnak útját szent vérével ő torlaszolja el, ő, akit kiküldött az Úr, hogy Krisztus hitének vértanúja, de egy sokat vádolt népnek is a tanúja legyen.

Lugosi Győző - Rizsföldjeim ​határa a tenger
A ​kötet, mely a Kultúrák keresztútján sorozat része a sajátságosan afroázsiai – az Indiai-óceán menti kultúrák nagyjából egy évezredes érintkezésének eredményeként kiformálódott – madagaszkári társadalom prekoloniális (17–19. századi) történelmét kíséri nyomon. Az elemzés középpontjában a 12–15. század folyamán több hullámban a szigetre érkezett „új jövevények” politikai-hatalmi „elhivatottsága”, illetve az ennek hatására kibontakozott tradicionális monarchikus államszerveződés kérdésköre áll. A szerző bemutatja, milyen belső (gazdasági-társadalmi és ideológiai) feltételek, illetve az európai jelenléttel kapcsolatos külső hatások tették lehetővé, hogy e (kis)királyságok egyike, a madagaszkári Felföld közepén létrejött Imerina a 18. század végén és a 19. század első felében szilárd politikai-területi egységbe szervezze az addig széttagolt, egymással versengő-háborúzó (bár nyelvi-kulturális értelemben alapvetően egységes) malgas népcsoportok többségét. Az elemzés elméleti keretéül a Polányi Károly-féle gazdaság- és társadalomszemlélet, illetve a marxista (indíttatású) politikai gazdaságtan, gazdaság- és szociálantropológia fogalomrendszere szolgál.

Marczali Henrik - Szent ​István királysága
István ​- Géza fejedelem és Sarolt fia - atyjától 997-ben örökölte az uralkodói címet. A II. Szilveszter pápa által küldött koronával és III. Ottó császár jóváhagyásával 1000-ben Magyarország első királyává koronáztatott. 1083-ban Istvánt fiával, Imre herceggel együtt szentté avatták. A Szent István király életéről és uralkodásáról szóló első legteljesebb, korhű krónika Marczali Henrik történészprofesszor tollából született a millenium ünnepére. A magyar állam megalapításának 1000. évfordulójára megjelenő Szent István-életrajz bemutatja a honfoglaló magyarok életét, szokásait, ünnepeit, hétköznapjait; a király kormányzási módszereit, törvényeit, belső és külső ellenséggel viselt háborúit; az államalapítás hatalmas munkáját; a keresztény Magyarország alapjainak megteremtését; fiához írt intelmeit és az örökösödési harcokat.

Magyar Kálmán - Szent ​István államszervezésének régészeti emlékei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_264563
1

Ismeretlen szerző - Szent ​István király intelmei
Az ​eredetileg "Erkölcsökre oktató könyvecske" címet viselő mű a maga teljességében olvasható és Lukács Sándor előadásában meg is hallgatható a Jel Kiadó és a Magyar Katolikus Rádió gondozásában megjelent Szent István király intelmei című hangoskönyvben.

Covers_266368
Szent ​István nemzetsége Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Szent ​István nemzetsége
Az ​első magyar uralkodóházat első királyunk után a középkorban gyakran csak Szent István nemzetségeként emlegették. Az államalapító nyomdokain járó Árpád házi uralkodók erős királyságot teremtettek, s ha kellett, megvédelmezték a németek és bizánciak seregeitől. Noha a korszak nem szűkölködött trónviszályokban, pártharcokban, véres háborúkban, a kunok és tatárok pusztító betöréseiben, mégis a magyar história egyik legfényesebb periódusa. Az Árpádok dinasztiája adta a lovagkirályt, Szent Lászlót, a műveltségéről elhíresült Könyves Kálmánt, az aranykort megteremtő III. Bélát, az aranybullát kiadó II. Endrét, s a második honalapítót, IV. Bélát.

Bódis Istvánné - Dénes György - Jakucs László - Aggtelek
Aggtelek ​Község Önkormányzata ezzel a könyvvel olyan hiányt kíván pótolni, amely a Világörökség részét képező csodálatos barlangvilág ábrázolásán túl Aggtelek községgel is megismerteti az olvasót, mivel az eddig megjelent írásokból kimaradt, vagy csak alig kapott szerepet a község bemutatása.

Kristó Gyula - Levedi ​törzsszövetségétől Szent István államáig
Az ​utóbbi évtizedekben örvendetesen megélénkült hazai őstörténeti kutatások irodalmának minden bizonnyal egyik legfontosabb műve lesz Kristó Gyula új politika- és társadalomtörténeti munkája: Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig. Biztosan elkülöníthető régészeti leletanyag, illetve ellentmondásoktól mentes, megbízható írásos forrásanyag híján történelmünknek és történettudományunknak meglehetősen ingoványos területe ez. Bevezetőjében Kristó Gyula is utal rá, hogy a források szűkössége és hézagossága miatt maga sem élhet az egzakt tudományos bizonyítás - más területeken szokásos - teljes értékű módszereivel, s ennek következtében nem is akarja végleges érvénnyel megoldani "sem a IX - X. század egészének, sem célba vett néhány részletének ágas - bogas problémáit, ha nem egy lehetséges megoldást nyújt az olvasónak, továbbgondolásra, vitára..., csak annak valószínűsítésére (>> elhitetésére <<) törekszik, hogy a dolgok és a fejlődési folyamatok ekként is megeshettek". A szerző az őstörténetnek általa vizsgált szinte mindegyik problémájában új, eredeti megoldást terjeszt elő. Az eddigiektől eltérő véleménye van a magyar törzsszövetség létrejöttének időpontjáról, vezetéséről, a magyarok vándorlásáról, a kazár birodalomhoz való tartozásuk idejéről és módjáról a kettős fejedelemség nálik meggyökeresedett rendszeréről, Kurszán és Árpád vezéri szerepéről (melyikük volt a kündü" és melyikük a "gyula" ), a honfoglalás szakaszairól és időrendjéről, a "katonai demokrácia" társadalomszerkezetéről - hogy csak mutatóba említsünk néhány kérdéskört az általa vizsgáltak közül. Saját feltevéseit, teóriáit az eddigi értelmezéseket is ismertetve, azokkal szembesítve adja elő; műve így valósággal tudománytörténeti kézikönyvvé is válik, segítve a tájékozódásban és a maga álláspontjának kialakításában. A könyv jelentős előnye előadásának elevensége, stílusának világossága és olvasmányossága.

Szabó Judit - Szent ​István király
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​honfoglalás és az államalapítás olvasókönyve
"Száll ​a madár, száll az ének Két fiáról szép Enéhnek; Zengő madár ágrul ágra, Zengő ének szájrul szájra." Arany János: Rege a csodaszarvasról

Tóth Gergely - Szent ​István, Szent Korona, államalapítás a protestáns történetírásban (16-18. század)
A ​Magyar Tudományos Akadémia Lendület Szent Korona Kutatócsoportjának új kötetében Tóth Gergely arra a kérdésre keresi a választ, hogy a 16-18. században Luther és Kálvin honi követői, a legjelentősebb protestáns gondolkodók és történetírók hogyan viszonyultak első királyunkhoz és a Szent Koronához. Az erőteljes katolikus múltszemlélet ellenében hamarosan kialakult egy alternatív Szent István- és Szent Korona-értelmezés a protestáns oldalon. A 17. század elején az evangélikus koronaőr, Révay Péter felfedezte a bizánci császárok zománcképeit a magyar koronán, s ennek alapján kijelentette, hogy a felségjelvényt nem a pápa, hanem Nagy Konstantin császár készíttette. A református Kocsi Csergő János pedig nem sokkal később arra a következtetésre jutott, hogy a magyarságot eredetileg görög papok térítették meg, és Szent István tiszta hite is ennek köszönhető. A szétágazó elméleteket végül az evangélikus Schwarz Gottfried fogta össze a 18. század közepén, aki frontális támadást indított a katolikus Szent István- és Szent Korona-imázs ellen. Tóth Gergely ezt a századokon át formálódó protestáns ellen-narratívát követi végig monográfiájában, a reformáció feltűnésétől egészen a 18. század végéig. A könyv bátran ajánlható mindenkinek, aki érdeklődik államalapító királyunk, a Szent Korona és a hazai protestantizmus története iránt.

Tihanyi István - István ​és Orseolo Péter
A ​magyar királyok és uralkodók életét feldolgozó sorozat második kötetének főszereplői államalapító uralkodónk, Szent István valamint baljós emlékezetű utóda, a velencei származású Orseolo Péter. A kötet első felének néhány oldalas fejezetei megszületésétől követik nyomon első szent királyunk pályafutását. A hatalom megszerzésének és megszilárdításának elbeszélése után külön-külön fejezetek foglalkoznak uralkodói teljesítménye egyes elemeivel, államszervezői, hittérítői, hadvezéri és törvényhozói eredményeivel. A kötet második fele az István halálát követő zavaros évek történéseit foglalja össze, amelyhez Péter kétszeri uralkodása mellett a pogánylázadás és Aba Sámuel rövid életű uralma is hozzátartozik. Az elbeszélést ezúttal is gazdag illusztrációs anyag kíséri. A szerző bár a kötet irodalomjegyzékének tanúsága szerint ismeri a közelmúltban született történészi összefoglalókat is, szívesebben hagyatkozik a középkori krónikákra és a későbbi elbeszélő forrásokra az események könnyed, időnként kissé keresetlen stílusú, némileg kiszínezett és regényesített elbeszélése során

Ismeretlen szerző - Államalapítás, ​társadalom, művelődés
A ​Magyar Történelmi Társulat, a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Akadémiai Bizottság és a Szegedi Középkorász Műhely 2000. április 17-18-án Szegeden rendezte meg konferenciáját a „Szent István-i Magyarország” címmel. A szervezők szándéka az volt, hogy lehetőség szerint minél szélesebb tablót nyújtsanak az első ezredforduló Kárpát-medencéjéről. Ennek érdekében kértek fel 14 szakembert, akik között a történettudomány (ezen belül a társadalom-, a had-, az egyház-, a liturgiatörténet) művelői éppen úgy megtalálhatók, mint a régészet, a művészettörténet, a numizmatika kutatói. Arra törekedtünk, hogy a hajdanvolt élet egységét az egyes élettevékenységeket vizsgáló szaktudományok jeles képviselőinek előadásai révén rekonstruálhassuk, azok apró darabokra törött mozaikjait szinte teljes egészében együtt láthassuk és láttathassuk. A konferencia nem Szent Istvánról, az emberről szólt, hanem a Szent István-i korról, első királyunk alkotásairól, az országról, amely a mai napig alapjaiban az ő keze nyomát viseli.

Hajnal Gyöngyi - Szakrális ​örökösödés Szent István korában és az asztrálmítoszi tér-idő elmélet
A ​„SZAKRÁLIS ÖRÖKÖSÖDÉS SZENT ISTVÁN KORÁBAN ÉS AZ ASZTRÁLMÍTOSZI TÉR-IDŐ ELMÉLET” című ezen kiadványt a szakrális dinasztia öt ága és István idejében már csak egy ága kérdéskör iránt behatóbban is érdeklődő, annak megismerését mélyebb kontextusban is igényló olvasóink figyelmébe ajánljuk.

Szabó Péter - A ​magyar állam születése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók