Ajax-loader

'antropozófia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Rudolf Steiner - Rózsakeresztes ​szellemtudomány
"A ​hazai olvasó számára azt az előadássorozatot kívánjuk átadni, amit Szerzője itt tartott és ezért ehhez a földhöz, ehhez a néphez is tartozik. - Az átélt súlyos körülményeknek is betudható nyolcévtizedes késedelem bizonyos értelemben nem számít: hiszen másik oldalról elébe jött a tisztult belső kereséssel rá érettebbé válás: a korszakok hol langyos, hol szigorú kietlenségének minden igazi benső, a szellem-tagadására kibontakozó néma és íratlan abszolút keresés: az előadásciklus tartalma pedig időtlen. Az ajándékozta, Akit az évszázad Beavatottjai az Új Idők Mesterének neveznek. Néhány Általa kimunkált szövegrész közlését engedjük meg magunknak elöljáróban, mivel azok a Szellemtudomány módszerét, a természettudománnyal való igazi viszonyát, de mindenekfelett az ember és a mai szellemi élet számára való jelentőségét mindennél jobban rajzolják meg. (...)" (Kiadói előszó)

Rudolf Steiner - Az ​emberi test szellemtudományos megközelítésben / A legkorábbi földkorszakok
Rudolf ​Steiner életművében különleges helyet foglalnak el az 1922-24-es évek ún. "munkásoknak tartott előadásai". Ezek témájukat tekintve nem zárt előadásciklusok voltak, és nem is az antropozófiát már jól ismerő hallgatósághoz szóltak. Keletkezésük története az, hogy mikor a svájci Dornachban az Antropozófiai Társaság székhelyének az építése folyt, Steiner az ott dolgozó munkásoknak a kezdetben kötetlen beszélgetések nyomán és az érdeklődés hatására előadásokat kezdett tartani, amelyek végül rendszeressé váltak. A kérdések és témák spontán módon merültek fel, a résztvevők igényeinek megfelelően, amit Steiner mindig szemmel tartott, és azokhoz igazodva fejtette ki az antropozófiai világképét.

Rudolf Steiner - A ​magasabb világok valósága
A ​könyv Rudolf Steiner 1921-ben Osloban tartott nyolc nyilvános előadását tartalmazza. Bár ekkor az antropozófiának már mintegy két évtizedes éves múltja volt, az előadások mégis alapvető kérdéseket boncolgatnak: mi az antropozófia alapja, hogyan lehet a magasabb világokat megismerni, hogyan gondolja el az antropozófia a világ fejlődését, mi a különbség Jézus és Krisztus között, és így tovább. Ezért az antropozófiában csak kevéssé járatos olvasóknak is hasznos közléseket tartalmaz.

Rudolf Steiner - A ​filozófia, kozmológia és vallás az antropozófiában
A ​gondolkodás és a tudat változásainak szemléletes bemutatása, különböző gyakorlatokkal való illusztrálása az antropozófia és különösen az antropozófiai krisztológia megvilágításában. Az antropozófiában való tájékozódás szempontjából alapvető műnek tekintendő. Érintett főbb témakörök: Az antropozófia három lépése. A gondolkodás, érzés és akarat lelki gyakorlatai. Imaginatív, inspiratív és intuitív megismerési módok. Megismerési és akarati gyakorlatok. A lélek alvásélményei. A lelki-szellemi létből az érzéki-fizikai létbe való átmenet az ember fejlődésében. Krisztus az emberiséggel való kapcsolatában. A halál összefüggése Krisztussal. Az Én-tudat sorsának összefüggése a Krisztus-problémával. A lélek akarati részének átélése.

Rudolf Steiner - Életutam
EGY ​KORSZERŰ VILÁGSZEMLÉLET ALAPELEMEI RUDOLF STEINER, a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Ausztria-Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Becsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben; Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült „Goetheanum” lesz működésének központja. AZ ANTROPOZÓFIA a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak; így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet, eurythmia, beszédformálás stb.) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (biodinamikus metódus) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása).

Rudolf Steiner - Az ​Akasha krónikából
Mindaz, ​ami az időben keletkezik, az örökkévalóból ered, csakhogy az örökkévalóság az érzéki észlelés számára nem hozzáférhető. Az ember számára azonban nyitva áll az út az örökkévaló észleléséhez. Kifejlesztheti a benne szunnyadó erőket úgy, hogy ezt az örökkévalót képes legyen megismerni... Ha az ember így kiterjeszti megismerőképességét, akkor a múlt megismerésénél már nem szorul a külső tárgyi bizonyítékokra. Akkor láthatja azt, ami az eseményekkel kapcsolatban érzékekkel nem észlelhető, amit az idő nem rombolhat szét belőlük. Akkor a múlandó történelemtől eljut a maradandóhoz. Ez a történelem azonban más betűkkel van írva, mint a közönséges történelem. A gnózis és az antropozófia "Akasha Krónikának" nevezi... Aki megszerezte magának a szellemi világban való észlelés képességét, ott megismeri azt, ami az elmúlt folyamatokban örökkévaló. Az események nem úgy állnak előtte, mint a történelem holt bizonyítékai, hanem teljesen elevenen. Bizonyos módon lejátszódik előtte, ami történt. Akik beavatottak ennek az eleven írásnak az olvasásában, sokkal távolabbi múltba pillanthatnak bele, mint amit az általános történelem ábrázol, és közvetlen szellemi észlelésük folytán a dolgokat sokkal megbízhatóbban írhatják le, mint azt a történelem teheti...

Rudolf Steiner - A ​Karácsony és a Húsvét misztériuma
Az ​emberiség fejlődéstörténete két jelentős részre oszlik. A fejlődés egyik része az istenekkel teljes állapotból az istennélküliséghez, a másik rész – amelynek most a kezdetén vagyunk – az istennélküliségből a remélt istennel telítettséghez vezet. És közben, a két fejlődési áramlat között áll a golgotai kereszt... Vajon hogyan él a golgotai esemény az emberiség tudatában? „_Kezdetben vala az Ige._” Valóban, kezdetben az ige a csillagok állásában és járásában nyilatkozott meg, s a kozmosz magasságából hangzott az emberiség felé. A Földön nem találhatta meg az emberiség az igét, mert mennyei távolságokból, az Atya birodalmából jött az a Földbe és a Földre. A János-evangélium írója ki merte mondani, hogy „_az Ige testté lőn és közöttünk lakozék_”. Ez azt jelenti, hogy az, ami a csillagokban élt, később abban a testben lakott, amely később a keresztfán függött. Megláthatta az emberiség egy emberben azt, akit azelőtt a kozmikus messzeségekben keresett. Leszállt hozzá, ami azelőtt csak a fénysugárban áramlott a Földre. Az ember a maga világnézetét először a kozmológiára, majd a csillagfényben megnyilatkozó erőtől és az élő kozmikus igétől áthatott „központi ember” szemléletére építi. Így vezeti az embert az isteni gondviselés. Hogy a világ eredete úgy is feltárulhat előttünk, ha megismerjük Jézus benső emberi mivoltát, és kapcsolatot teremtünk a magunk és Jézus benső emberi mivolta között, ahogyan azelőtt kapcsolatot teremtettek a Földön élő ember és a csillagokból megszólaló örök kozmikus ige között, ezt nyilatkoztatja ki a golgotai misztérium az emberiség számára. A golgotai misztérium valóban a legfontosabb eseménye a földfejlődésnek. Ezt adja tudtunkra az Újtestamentum.

Rudolf Steiner - Az ​ember temploma
Mai ​kultúránk talán legnagyobb ellentmondása a szakadék a materiális, egyre embertelenebbé való mindennapi lét és a spirituális, egyre inkább életidegenné váló szellemi élet között. Egy olyan korban, amelyben szellem és anyag, idealizmus és realizmus egyre inkább eltávolodik egymástól, a feladat, hogy ezeket egymás kölcsönös áthatására bírjuk, egyre sürgetőbbnek tűnik.

Rudolf Hauschka - Táplálkozástan
„Az ​itt következő ''Táplálkozástan'' hozzájárulásnak tekinthető az emberiség általános táplálkozási problémájának megoldásához, mégpedig olyan szempontok alapján, amelyeket eddig alig vettek figyelembe. A szerző feladatának tekintette, hogy ezt az egész problémát más szinten közelítse meg. Ennek során azt a tényt vette figyelembe, hogy az ember lelki-szellemi lény, aki egy mindent átfogó összefüggésben áll a világgal, mely összefüggés nemcsak a természettudomány által, hanem a szellemtudomány segítségével is megismerhető, s melynek hallatlan jelentősége van a táplálkozás kérdéseinél. A szerző nem tekintette feladatának, hogy recept- vagy szakácskönyvet írjon, de éppen úgy nem célja, hogy a táplálkozás-fiziológia vagy a tápanyagok kémiájának részletes kézikönyvét adja. A ''Táplálkozástan''-t első kísérletnek tekinthetjük abból a szempontból, hogy az emésztés fiziológiáját, a tápanyagok mérhető és nem mérhető minőségét újszerűen értelmezhessük. Az idő sörgetése arra kényszeríti a szerzőt, hogy ezt a kísérletet már vázlatként is nyilvánosság elé tárja.” (Részlet a könyv előszavából)

Roy Wilkinson - Iskolázás ​a józan ész szabályai szerint
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jakob Streit - Három ​lovagtörténet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rudolf Steiner - Az ​ember talánya
Ha ​áttekintjük, amit így a tizenkét érzékszerv területéről és a hét életfolyamatról mondtunk, vagyis az ember belső, mikrokozmikus állatövéről és bolygórendszeréről, akkor oda jutunk, hogy bevallhatjuk: ez egy olyan tudás, amely azokat a dolgokat tárja fel, amelyek más minőségűek, mint amiket a mai szokásos tudás nyújt. A mai tudás, a mai megismerés csak a külső területet érinti, a dolgok felszínét. De szükség van olyan fogalmak, olyan képzetek szerzésére is, amelyek a szellemi világ küszöbénél helyezkednek el. Nem kell, hogy benne álljunk a szellemi világban, csak olyan fogalmakat kell keresnünk, amelyek a szellemtudomány útján jönnek létre, amelyek a szellemi világ küszöbénél vannak...

Bistey Zsuzsa - Rudolf ​Steiner él
Ki ​az ember? ANTROPOS! Milyen sorsra van szánva? SOPHIA! A válasz a kettő egységében, az antropozófiában várakozik. Az emberiséget a szellemfelejtés nehéz álmából felébreszteni ma talán a legnehezebb földi feladat, amelynek felelőssége alól több senki sem húzhatja ki magát. Ezt minden Földre küldött beavatott közül Rudolf Steiner tudta a legjobban, aki számára ez a feladat egész földi életének meghatározó motívuma volt. Az a ragyogó ív, amelyet hatvannégy földi esztendejével az ember evolúció földi-kozmikus képletébe írt, nem rögzített, befejezett forma, hanem élő szellemi erőközpont, amely a jelenkor emberének szellemi aspirációiból tovább él, formálódik, erősödik. Az emberi élet minden történése mögött a szellem munkál. Ennek a szellemi jelenlétnek a felismerése rendkívüli módon befolyásolja az élet további alakulását. Más szóval: a szellem jövője az emberiség kezében van letéve. Rudolf Steiner öröksége a mi jövőnk záloga. Minden fátyol lehullt, minden eddig rejtett tudás napvilágra került. A kérdés: vállaljuk-e a napvilág fényét, erejét, felelősséget? Aki vállalja, annak lesz szeme és látni fog, lesz füle és hallani fog, lesz bátorsága, ezért benne és általa Steiner és a modern Michael-Krisztus-reveláció földi impulzusa, az antropozófia az emberi jövő szellemi gerincévé válik.

Wolkenberg Alajos - Teozófia ​és antropozófia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rudolf Steiner - A ​Kelet a Nyugat fényében
Ebben ​az előadás-sorozatban az lesz a feladatunk, hogy felemelkedjünk a magasabb világok dolgaihoz, az érzékfeletti birodalmak lényeihez, hogy az ismertet, a kevésbé ismertet és a teljesen ismeretlent közel engedjük a lelkünkhöz, mégpedig úgy, ahogy azok a magasabb világokban láthatók, és aztán feltegyük a kérdést: mit mondtak vajon ezekről a dolgokról a régi idők, az ókor emberei? Más szavakkal a nyugati bölcsességet akarjuk lelkünkhöz közel hozni, és aztán feltenni a kérdést: amit nyugati bölcsességként megismerhetünk, az hogyan egyezik meg azzal, ami keleti bölcsességként vált ismertté?...

Rudolf Steiner - A ​szellemtudomány körvonalai
Az ​ember lénye. A szellemi megismerés. A kozmikus Föld-fejlődés nagy korszakai és a magasabb szellemi lények tevékenysége benne. Az ember kialakulása a kozmikus evolúció folyamán. Az emberi történelem okkult háttere és egyes szakaszai. Krisztus kapcsolata az emberiséggel. Az önállóvá váló emberi Én. Az ember nagy missziója a létfejlődésben: a Szeretet Kozmoszának megteremtése. `Ha könyvünk szellemét és valódi értelmét vizsgáljuk, az igazi tudós nem találhat ellentétet tudománya és az érzékfeletti világ kutatásainak módja között. Mert ő is bizonyos eszközök és módok segítségével dolgozik, feldolgozza azt, amit a természet nyújt neki, s ennek alapján állítja elő eszközeit. Az érzékfeletti megismerési módnak is megvan az eszköze, csakhogy ez az eszköz maga az ember, s ezt az eszközt először alkalmassá kell tennünk a magasabb kutatás számára. A nem az általunk kifejlesztett, hanem a természetadta képességeket és erőket kell magasabb képességekké és erőkké átváltoztatnunk. Így az ember saját magát az érzékfeletti világ kikutatásának eszközévé alakíthatja.`

Gellért Ferenc - Szellemi ​útmutatások a 21. századra
Manapság ​lépten-nyomon olyan spirituális tanításokkal találkozhatunk, amiknek hátterében az önámító, angyalos miszticizmusba emelő luciferi lények és a materialista okkultizmusba terelő ahrimáni lények állnak. A könyv főként e kísértő erők felismerésében és az igaz szellemi út megtalálásában kíván segíteni. Az ezoterikusok alaptudásává kell válnia, hogy mik árulkodnak az ellenerők befolyásairól. Különösen aktuális ez mostanság, amikor Ahrimán emberi testet készül ölteni. A kísértő erők félrevezető tevékenységének, valamint a valóságos szellemi folyamatok ismeretében új fényben tűnnek fel eddig megmagyarázottnak vélt jelenségek és folyamatok is. Például hogy mikor gondolkodunk helyesen a rezgésekről és az atomokról? Mit magyaráz meg a kvantumfizika? Hol a forrása a csodás gyógyulásoknak? Léteznek-e párhuzamos világok? Mi lesz 2012 után? Új dimenzióba lépünk-e? Lesz-e pólusváltás és szellemi felemelkedés? Tényleg csak 144 000 ember számíthat megmenekülésre? Miről árulkodnak az UFO-s élmények? Miben áll valójában az indigógyerekek különlegessége? Mi áll a kitalált középkorról szóló elmélet hátterében? Mik azok a fontos tények, amit kevesen tudnak az auralátásról, az asztrológiáról és a médiumi közlésekről stb.? A megadott válaszok talán szokatlanok és újszerűek lesznek, de megalapozottságukkal sokak nézetében paradigmaváltást is eredményezhetnek.

G. Ekler Ágnes - A ​Waldorf-pedagógia és a korproblémák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rudolf Steiner - A ​bibliai teremtéstörténet titkai
Az ​1910-ben elhangzott előadás témái: Az ősigék misztériuma. A Föld és az Ég. A hét teremtési nap. Az Elohák: a lényformálók és lényteremtők. Az eonok vagy korszellemek. Világosság és sötétség, Jom és Lilith. Az elementáris lét és a mögötte működő szellemi lények. Az első és második teremtési nap. Az emberré válás előrehaladása a hatodik teremtési napig. A Hold-jelleg az emberben. A Biblia és a tisztánlátó kutatás egybehangzása.

Rudolf Steiner - Érzéki ​világ és szellemi világ
Az ​1911. december 27-től, 1912. január 1-ig Hannoverben tartott előadások anyagát olvashatjuk a kötetben.

Thomas Meyer - Én-erő ​és tisztánlátás
"A ​Tao a legmagasabbat fejezi ki. A legmagasabbat látták benne már évezredekkel ezelőtt élt elődeink is, amire felnézhettek, és amiről azt gondolták, hogy a világ, az egész emberiség eléri majd egyszer azt az állapotot, amikor minden egyes ember kifejlesztette legbensőbb természetéből ezt a legmagasabbat, melyet csíraszerűen magában hord. A Tao ugyanis egyszerre jelenti a lélek mélyen elrejtett magját és magasrendű jövőjét. Aki tudja, hogy mit jelent a Tao, az nem csupán a kiejtésekor, hanem pusztán rágondolva is egy szinte félénk tiszteletet érez." - (Rudolf Steiner). A Tao-hangzó esetében egy hatalmas jelentőségű, az emberi Én-t és az egész világot átfogó fejlődés-impulzusról beszélhetünk. A Tao a legmagasabbat fejezi ki. A legmagasabbat látták benne már évezredekkel ezelőtt élt elődeink is, amire felnézhettek, mondja Rudolf Steiner, a Tao ugyanis egyszerre jelenti a lélek mélyen elrejtett magját és magasrendű jövőjét. Ez a D. N. Dunlop emlékének szentelt írás a Tao-impulzus fejlődési útját mutatja be, a régi atlantiszi Tao-tudatosságtól a hyberniai misztériumokon és Goethe Tao-élményén át a taoizmus modern, Rudolf Steiner által A szabadság filozófiájában ábrázolt megjelenési formájáig. Emellett említésre kerülnek a mexikói Taotl-misztériumok, F. Capra műve, a Tao der Physik (A fizika Tao-ja), a Tao-impulzus Ahriman által inspirált modern megjelenési formái, valamit a jövő Tao-technikája is.

Rudolf Steiner - Egészségről ​és betegségről
18 ​előadás, Dornach, 1922. október 19. – 1923. február 10. A második kötet tartalmából: A betegségek a különböző életkorokban. Az emberi fül kialakulása. Sas, Oroszlán, Bika, Ember. A pajzsmirigy és a hormonok. Szaglás és ízlelés. A lélek élete a légzésfolyamatban. Influenza, szénanátha, szellemi betegségek. A láz. A terhesség. Az alkohol hatása az emberre. Az értelem ereje mint Nap-tevékenység. A hód és a darázs építményei. A nikotin hatása. Növényi étrend és állati ételek. A légzés és a vérkeringés összefüggése. A bolygók kapcsolata a fémekkel és ezek gyógyhatása.

Bistey Zsuzsa - Az ​adeptus iskolája
Senki ​sem fogja többé a kezünket. Ennek dacára tudjuk, hogy nem egyedül indulunk az egyetlen megmaradt ösvény irányába. Korszakok, civilizációk névtelenjei jártak már itt előttünk, azok akik az emberiség "láthatatlan" történelmét írják. A labirintus tehát minden mélységét, szögletét megmutatja már csak követnünk kell a Fény fonalát. Ahol azt hittük szörnyeteg vár, ott egy istenség lépett elénk. Ahol másra emeltük kardunkat, ott a sebből mi véreztünk el. Ahol azt hittük, kifelé haladunk, valójában létünk centrumába vitt az út. Ahol azt hittük magunkra hagytak, ott fogadott magába a világ. Tulajdon lábnyomaink vezetnek, de egyedül az Elindulás a miénk...

Rudolf Steiner - A ​színek lényegéről
Rudolf ​Steiner három előadásban beszélt a színek lényegéről, Goethe színeket kutató útján tovább haladva és a színekkel kapcsolatos szemléletünket mérhetetlenül kitágítva. A színek benső lényegét, mondhatnánk beszédét kezdjük érteni az előadások olvasása közben. Számos fontos vonatkozást érint eközben - planetáris vonatkozások, fémek és bolygók kapcsolata a színekkel -, amit élete során már nem tudott alaposabban kidolgozni, de mi magunk tovább gondolkodhatunk a felvetett kérdéseken. A könyv színes melléklettel jelent meg, ami az előadásokban elhangzottakat illusztrálja.

Dubravszky László - Modern ​antropozófiai beavatás
"Az ​Antropozófia a mai emberiség számára megalkotott modern és teljesen krisztusi alapra helyezett okkultizmus. Elterjedésének egyik legnagyobb akadálya, hogy hiányzik olyan összefoglaló mű, amelyből az érdeklődők tudomást szerezhetnének az antropozófia lényegéről és álláspontjáról a legfontosabb kérdésekben. Ezért, aki az antropozófiával komolyan foglalkozni kíván, annak nagyon sok könyvet kell elolvasnia, míg valamennyire is tisztán láthat az alapvető szempontokat illetőleg, ami megnehezíti az áttekintés megszerzését és az Antropozófia elterjedését.Ennek a hiánynak az enyhítésére született meg 1./ "Az antropozófia körvonalai" 2./ "Rudolf Steiner fontos megállapításai" 3./ "A modern /antropozófiai/ beavatás" trilógia, amelyekből az érdeklődők felvilágosítást nyerhetnek az antropozófia alaptételeiről és ezek ismeretében sokkal könnyebbé válik számukra az igen terjedelmes és sokoldalú Rudolf Steiner-i anyag tanulmányozása és megértése." Dubravszky László dr.

Georg Kühlewind - A ​hetedik nap vége
"Ahhoz, ​hogy a teremtés nyolcadik napja, a világnak ember általi továbbteremtése beköszöntsön, az embernek Szent György mozdulatát kellene megvalósítania. Szent Mihály képviselője az emberek világában, a Földön, a földi tudatban küzd a sárkánnyal, akit az arkangyal az égből a földre taszított (János, _Jelenések könyve_, 12,7-8). Hogy féken tartsa, nem a sárkányra néz, hanem a megtisztított egekbe, hogy a küzdelemhez onnan merítsen erőt; vagy pedig rád tekint, a képet nézőre, hogy kövesd példáját: ez néma megbízása és biztatása. Lefordítva mai nyelvünkre: az emberi nem válságát csak úgy oldhatjuk meg, ha tudatos utat találunk a lélek ege felé, az intuíciók forrásának irányában - nem a sárkányra kell szegeznünk a tekintetünket." _Georg Kühlewind_

Rudolf Steiner - Bevezetés ​az antropozófiába
A ​könyv Rudolf Steiner különböző előadásaiból összeállított válogatás, amely arra törekszik, hogy az alapvető antropozófiai témák mellett tájékoztatást nyújtson a Waldorf-pedagógiáról, az antropozófiai orvoslásról, a biodinamikus mezőgazdaságról, az euritmiáról és a hármas tagolású szociális berendezkedésről is. Az egyes témakörök után a könyv felsorolja azokat az irodalmi forrásokat is, amelyek a további elmélyüléshez szükségesek.

Rudolf Steiner - Makrokozmosz ​és mikrokozmosz
Az ​antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így pl. a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet...) éppúgy, mint a mezőgazdaságban és a társadalmi élet területén.

michael spence - Az ​emberi szellem felszabadítása
Szinopszis: A ​jelenkor emberisége óriási eredményeket ért el a külvilág megfigyelésében és az élettelen természet folyamatainak, törvényeinek kutatásában és azok alkalmazásában. A napjainkban tapasztalható számos súlyos válságtünet azonban arra figyelmeztet, hogy egyre inkább meg kellene ismernünk magunkat is, a közöttünk zajló folyamatok természetét. Az élet természetét kutatva új módokat kell találnunk, ha a problémák valódi megoldására törekszünk. A társadalom hármas természetének felismerése az első lépés lehet ebben az irányban. A következő pedig, hogy ennek a hármas természetnek megfelelő társadalmi formációkat, szervezeteket alakítunk ki, vagy meglévő szervezeteinket e felismerés alapján alakítjuk tovább. A Waldorf-iskola mozgalom születésének pillanatától össze van kötve a hármas tagozódás megvalósulásáért indított kezdeményezéssel. Ezért merül fel újra és újra a kérdés, az igény és a vita a Waldorf-intézményekben arról, hogy lehet-e, hogy hogyan lehet, és hogy időszerű-e egyáltalán az iskolákban a hármas tagozódás irányába lépéseket tenni? Michael Spence könyve segíthet tisztázni ezeket a kérdéseket, segíthet rátekinteni saját viszonyainkra és feltárni azokat az akadályokat, melyeket mi magunk gördítünk magunk elé. A többi rajtunk múlik...

Henning Köhler - Rossz ​gyerekek pedig nincsenek
,,...Csak ​átfutni is jó ezeket a felismeréseket, »más emberek« leszünk tőle, vagyis közelebb jutunk önmagunkhoz, és ezáltal a gyerekhez..." VEKERDY TAMÁS Miközben szülők és nevelők lázasan keresik a választ a nap mint nap felbukkanó nevelési problémákra (ezek nem csak speciális iskolában vagy hátrányos helyzetű családokban fordulnak elõ), a világban egyfajta nevelői magatehetetlenség árad szét. Ezt igyekszik ellensúlyozni ez a könyv, melynek szerzője, Henning Köhler a Janusz Korczak intézet alapítója, a Waldorf-pedagógia, továbbá más alternatív pedagógiák kiváló ismerője. A szerző, megkérdőjelezve szokásos nevelési és gondolkodási sémáinkat, egy mély és eredményekkel kecsegtető nevelői és szülői magatartást mutat be.

Dubravszky László - A ​Megismerés titka I–III.
A ​kiváló szellemtudós, antropozófus és asztrológus összefoglaló életmű-sorozatának második kötetében az első kötettel ellentétben nem sok témát, pusztán három tudomány-területet mutat be röviden, tömören és áttekinthetően, megkönnyítve ezzel összehasonlításukat, elemzésüket. E három írás: Bevezetés az okkult tudományokba (a teremtés, reinkarnáció és karma, beavatás, okkult irányok stb). Antropozófia (Az antropozófia körvonalai, Rudolf Steiner fontos megállapításai, Beavatás a tradicionális okkultizmusban stb.). Asztrozófia (bolygómeditáció, a transzcendentális bolygók, a zodiákus jelek, aspektusok stb.).

Bernard Lievegoed - A ​lélek megmentéséről
A ​húszas években, miután Rudolf Steiner egy csoport fiatalemberrel dolgozott búcsúzóul azt mondta: "Elvárom, hogy három hónap múlva, amikor viszontlátjuk egymást, tudjátok, hogy melyik szellemi áramlathoz tartoztok." Rudolf Steiner beszélt bizonyos emberiségvezetőkről, akik szakadatlanul az emberiség fejlődésének szolgálatában munkálkodnak: Bernard Lievegoed három nagy szellemiségre, és az általuk vezetett irányzatra hívja fel a figyelmet, ahonnan a mai időkben a legfontosabb impulzusok indulnak ki. Ez Rudolf Steiner, Christian Rosenkreutz és Mani áramlata. Valamelyik mindig bizonyos hangsúlyt kap, de a három irányzat egymásra van utalva. A történelem folyamán mindig kezet nyújtottak egymásnak és kiegészítették egymást. Saját szellemi áramlatunk megismerése igen fontos ahhoz, hogy személyes életutunkat megtaláljuk és felismerjük megtestesülésünk mélyebb célkitűzéseit. Bernard Lievegoed az antropozófikus, a rózsakeresztes és a manicheista irányzat vezetőiről a halálos ágyán írta meg utolsó könyvét, amelyet saját szellemi hagyatékának tekintett.

Kollekciók