Ajax-loader

'20. század' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Cornelius Ryan - A ​leghosszabb nap
Az ​Overlord hadművelet, a szövetségesek európai partraszállása pontosan 1944. június 6-án éjfél után tizenöt perccel kezdődött, annak a napnak első órájában, melyet ezentúl D-napként ismer majd a világ. Azokban a percekben az amerikai 101. és 82. légiszállítású hadosztály néhány különlegesen öszeválogatott ejtőernyős katonája kiugrott a repülőgépből Normandia fölött a holdfényes éjszakában. Öt perccel később és nyolcvan kilométerrel arrább a brit 6. légiszállítású hadosztály egy kis csapata ereszkedett le. Ők voltak a jelzők, azok a katonák, akik azt a feladatot kapták, hogy fényekkel kitűzzék a leugrási övezeteket az őket hamarosan követő ejtőernyősök és a vitorlázógépeken szállított gyalogság számára. A szövetséges ejtőernyős egységek világosan megjelölték a normandiai hadszíntér szélső határait. Közöttük húzódott, végig a francia tengerparton, az öt inváziós partszakasz: a Utah, az Omaha, a Gold, a Juno, és a Sword. A kora hajnali órákban, miközben az ejtőernyősök Normandia sötét sövényei között harcoltak, a legnagyobb hajóhad, melyet valaha látott a világ, gyülekezni kezdett e partok előtt: majdnem ötezer hajó szállított több mint kétszázezer katonát, tengerészt és a partvédelem katonáit. A támadás reggel fél 7-kor kezdődött, hatalmas légi- és haditengerészeti bombázás és tüzérségi össztűz előkészítése után, az invázió első hullámában néhány ezer katona gázolt ki a partra. Ami itt következik, az nem hadtörténet. Egyes emberek története: a szövetséges hadsereg katonáié, az ellenségé, akik ellen harcoltak, és polgári személyeké, akik belekeveredtek a D-nap véres forgatagába.

Szász Béla - Minden ​kényszer nélkül
"...A ​nyomozó, mint az óraingát, két térde között lengette gumibotját, és akárha nem hallaná feleletemet, nyomatékosan megismételte: - Mit üzent az a Wagner? - Aztán a testes fiatal hangja csattant fel: - Mikor szervezték be az amerikaiak? - Majd kórusban kiáltották: - Ki szervezete be? Tiltakozó válaszomra mindannyian megrohantak, aztán újra kérdeztek, újra megrohantak, végül letepertek, hogy a talpamat vegyék kezelésbe. Valamiképp leráztam őket, mire egy ötödik férfi segítségével, aki addig nézőként csak a fal mellett lapult, becsavartak a szőnyegbe..." Szász Béla (Szombathely, 1910), aki egyetemistaként részt vett az illegális kommunista mozgalomban, s 1937-ben Franciaországba, majd Argentínába emigrált, 1946-ban hazatért Magyarországra. Építeni az itthoni új rendet. 1949 tavaszán, kémkedés hazug vádjával, letartóztatják, s a Rajk-per egyik mellékperében tízévi fegyházra ítélik. 1954-ben szabadon bocsátják, rehabilitálják. A felajánlott vezető állást visszautasítva kiadói lektorként dolgozik. Rajk László temetésén, 1956. október 6-án a volt fogolytársak nevében ő mond gyászbeszédet. 1957-ben ismét emigrál, családostul. Azóta Angliában él. Híres műve, mely 1963 óta magyarul és idegen nyelveken bejárta a (külföldi) világot, a Rajk-pernek és a körötte történet törvénytelenségeknek döbbenetes krónikája. De több is annál: önvizsgálat és számvetés. A szabadon választott, majd kényszerűen végigjárt személyes útnak - egyben egy egész ország útjának - újra bejárása. Lebilincselő ereje abban a szinte hűvös tárgyilagosságban rejlik, amellyel Szász Béla az átélt iszonyatot ábrázolni képes, a letartóztatás pillanataitól kezdve a magyar, majd a szovjet vallatók vezette vizsgálatok kegyetlenségén át a törvénysértő ítéletig, a börtönbeli szenvedésektől a szabadulásig. Hiteles a tényekhez való szigorú ragaszkodásban, de hiteles az összefüggéseknek, a mélyebben rejlő indítékoknak feltárásában is. Korszerű írás. Gyűlölködés nélkül, de megingathatatlan etikai meggyőződéssel ítéli meg mindazt, ami azokban a nehéz években a szerzővel és szenvedő társaival - de bizonyos értelemben mindannyiunkkal - történt.

Vaszil Bikov - A ​harmadik rakéta
A ​német harckocsik áttörték a szovjet vonalakat. Fülsiketítő zúgással és csörömpöléssel kúsznak előre a félelmetes acélszörnyek. Egy szovjet páncéltörő ágyú kezelőlegénysége más parancs híján ott reked a tüzelőállásban, és egyre fogyó lőszerkészlete ellenére igyekszik megakadályozni az ellenség előrenyomulását... Nyomasztó és izgalmas huszonnégy óra történetét beszéli el az író: kendőzetlen őszinteséggel vall a háborúról, rendkívüli helyzetek teremtette hőstettekről, gyávaságról, árulásról, gyengéd és titkolt szerelemről. Az ádáz élethalálharcban mindennél tisztábban elválik, ki az igazi ember, ki szereti igazán Ljuszját, a kis egészségügyi nővért, aki önfeláldozóan siet a fiúk segítségére... A mindvégig feszülten izgalmas, ízig-vérig modern hangvételű mű - melyben egyesül a szerkesztés és a drámai sűrítés szigora az igaz szenvedélyek lírai izzásával - érett művészi erővel örökíti meg a hat férfi és a lány történetét.

Ngo Tat To - Ngo Tat To - Amint ​a lámpa ellobban
Még ​nem Vietnam ennek a kisregénynek a színtere: még francia Indokína. Cselekményének ideje szintén Francia Indokína-i. Szükségszerűen ugyanolyan (embertelenségig adekvát) a cselekmény. Adót kell fizetnie a parasztnak, bár egyetlen rézpénze sincs. Az adót csendőr, pandúr, elöljáró, nagyúr, mandarin hajtja be. Ha nincs mit behajtania a nyomorult paraszton, ha veréssel, gúzzsal, kalodával sem lehet kisanyargatni belőle egyetlen piasztert sem, akkor el kell vele adatni a kisgyerekét kiscselédnek, a kutyáját és a kutyakölykeit selyemköntösös úrinék és kölykeik számára mulatságul - egy fiatal parasztasszonyt pedig szintén adható-vehető, emberként semmibe vehető tárgynak lehet tekinteni. A nyomorúság és elnyomatás legmélyéről fölhozott vádbizonyítékok ez a kisregény, 1939-ből.

Aziz Nesin - Szabály ​az szabály
"Nevetésről ​ismerszik az ember" - e klasszikus szállóige jegyében írja mulatságos szatirikus elbeszéléseit Aziz Nesin, az élő török irodalom kétségkívül legnépszerűbb humoristája. Nyitott szemmel jár a világban és merészen tollhegyre tűz mindent, ami rossz és hitvány, ostoba vagy hamis. Miközben szellemes, fordulatos történetein mulatunk a "nagy írót" vakon imádó nőről, Sherlock Holmes legújabb bűnügyi kalandjáról vagy az amerikai "segélycsomagokban" érkező fegyverekről, szatirikus formában reális képet nyerünk egy számunkra még igen kevéssé ismert nép: a törökök mai életéről.

Kamila Shamsie - Istent ​a kőben
Ritkán ​áll módunkban a történelem egy adott szakaszát két ennyire ellentétes nézőpontból szemügyre venni. A nagy háborúban Kajjum a brit hadseregben harcol, de megsebesül, egyik szemét elveszítve hazatér, és az indiai erőszakmentes mozgalom híve lesz. Vivet eleinte csak a régészet és főleg a vonzó Tashin bej érdekli, de ahogy a történet eseményei sűrűsödnek, egyre jobban megérti és képviseli azt a nézetet, hogy egymás kultúráját tisztelni kell, védeni, akár a saját kultúránk ellenében is. A világ éppen attól lesz élhető hely, ha a különbségek nem ellentét forrásai, hanem a közös kincsestár egyformán felbecsülhetetlen darabjai. A történet Törökországban kezdődik az I. világháború előtt, és az indiai Pesavár városába érkezünk meg. Ez a Pesavár, Shamsie városa csupa élet, lüktető szíve a bazár, a "Mesélők utcája", ahol a pastu történelem íródik a gyakran inkább másra figyelő közönség szeme láttára. A történet csúcs- és gócpontja az 1930. április 23-i tömeggyilkosság a Mesélők Bazárjában. Négyszáz embert lőttek agyon, a vértelen és fegyvertelen ellenállás itt vált országos mozgalommá, mikor zavargástól tartva megtagadták a várostól, hogy tisztességgel eltemethesse halottait. Az Istent a kőben magával ragadó történet barátságról és árulásról. Világ körüli utazás elbukott és leigázott birodalmak szívébe, emlékeztető, hogy mindannyiunknak megvan a helyünk a történelem káoszában, és hogy milyen sok minden veszett el, de nem merülhet feledésbe sosem. A huszadik század első felében járunk, de visszanyúlunk a perzsa Dáriosz idejébe, a régészek egy abból a korból fennmaradt, csodálatos fejéket keresnek. Az indiai Kajjum és az angol Viv két szálon futó, össze-összetalálkozó ikertörténete mégsem csak a szépirodalmi igényű forrásmunkák palettáját gazdagítja. Barangolunk Pesavárban, járunk a Mesélők utcáján, hallunk versbe szedett legendás történetet, látjuk a piacot, az írástudók asztalait, a tiltott házak hölgyeit, tanúi leszünk emberi sorsoknak, gyerekek tudásért, nők emberi jogokért folytatott küzdelmének. És annak is, hogyan vonulnak ki az országból a brit katonák az erőszakmentes mozgalom híveinek lemészárlása után. Figyeljük a pakisztáni nemzeti hőst, a határvidék Ghandiját, aki nem akarja, hogy Pakisztán önálló állam legyen, mert fontosabbnak tartja, hogy India egységes maradjon. Érezzük a piac fűszeres illatát, az olajfákkal párbajozó szellőt.

Christopher Paul Curtis - Bud ​vagyok, uram!
1936 ​Flint, Michigan állam. Kemény idők, gazdasági világválság. Bud, árva néger kisfiú elhatározza, hogy megkeresi az apját, akit sohasem ismert. Fontos és titkos dolgaival teli bőröndjével indul útnak, egyszál maga. Anyja sosem beszélt apjáról, de hagyott valami nyomot. Egy szórólapot, amit nagy becsben tartott, haláláig őrzött. Ez egy híres jazzbanddé volt, a Herman E. Calloway vezette Dusky Devastators of the Depression-é. Bud a fejébe veszi, hogy az ő apja nem más, mint a híres zenész...

Laurie Halse Anderson - Hadd ​mondjam el...
Hadd ​mondjam el... Miért kerülik Melindát iskolatársai? S ő miért viselkedik olyan különösen? Alig beszél, egyre inkább magába zárkózik, pedig nagyon is szeretne ismét a közösséghez tartozni. Történhetett valami, de mi és mikor? Mi okozza a zavart a tizennégy éves lányban s körülötte? Mi oszlathatja el annak a borzalmas nyári bulinak az emlékét, s teheti a helyére az ott történteket? Ezt meséli el a szerző díjnyertes, több nyelvre lefordított, drámai erejű, ugyanakkor az iróniát sem nélkülöző könyvében.

André Malraux - Az ​obszidián fej
Picassót, ​a gondolkodó művészt faggatja ki szinte észrevétlenül André Malraux, a művészettel foglalkozó gondolkodó. A "gyakorló" művész válaszai, frappáns, lényegre törő megfogalmazásai segítik az ő szemlélete kialakulását, amely szerint az alkotás az emberi élet legmagasabb rendű célja, az alkotó tevékenység révén lehet úrrá az ember életen és halálon.

Kathy Kahn - Ó, ​ti hillbilly nők...
Beszél, ​még dalol is ez a könyv. Hősei lányok és asszonyok, anyák és özvegyek. Valamennyien _hillbillyk_. Gúnynév a hillbilly. Az Appallache-hegyvidék szegénységét csúfolják így. A "hill" dombot, hegyet jelent, a legtöbb angol férfi pedig, aki itt megtelepedett, a William nevet viselte. A Bill vagy Billy ennek becéző alakja. Beszél a könyv, mert Kathy Kahn amerikai riporternő és folk-beat-énekes tizenkilenc hegyvidéki nő elbeszélését rögzítette hangszalagra. S ez a tizenkilenc nem csupán beszél életről, halálról és szerelemről, hanem dalol is; lévén közöttük néhány nótafa, népdalok és munkásdalok, balladák szerzői. A századforduló táján tört be dübörögve a hillbillyk kék hegyei közé a szénbányászat és a textilipar. A férfinép "fekete tüdőt" szerzett a tárnák mélyén, a nők "barna tüdőt" a textilgyárak szállongó porában. S aki itt szervezkedni mert, puskával járhatott, mert lestek rá a "szenesurak" pribékjei. Nem is olvasnunk, szinte hallgatnunk kell ezt a könyvet. Tiszta vizű forrásként buggyannak föl az emlékező szavak a gátlástalan egoizmus szennyes tavának mélyéből...

Vladimír Páral - Kísértések ​Á-tól cettig
Vladimir ​Páral tematikai és stílusbéli megújhodást hozó tudományos-fantasztikus regénye valamikor a XXI.században játszódik. A technika hatalmasat fejlődött, de a föld lakóinak az élete jóformán semmit : ugyanazokkal a kisszerű, mindennapos gondokkal küszködnek, mint a XX.század második felének az embere. Nincs nehéz dolguk hát a távoli Agala bolygó küldötteinek, amikor megkörnyékeznek négy prágait: Sarlik Libichet, a Prágai Vízművek szürke elnyomott kishivatalnokát, költői ambíciókat dédelgető feleségét, doktor Antal Navarát, a vízművek rangban ötödik igazgatóhelyettesét és Juna Jandekovát, a szerelmi bánattal kínlódó diáklányt. Először ígéretekkel és ajándékokkal, a legtitkosabb álmok és vágyak teljesítésével, majd apró ellenszolgáltatások kérésével-követelésével, végül a lelki-testi terrorral igyekeznek rábírni a négyest feladatuk teljesítésére. Hogy miben áll ez a feladat, az persze csak a kalandos, olvasmányos sci-fi legvégén derül ki.

Georges Simenon - A ​Bicêtre harangjai
René ​Maugras, az ötvennégy éves francia lapvezér, aki legközvetlenebb baráti körének szokásos hó eleji összejövetelén vett részt, egyszer csak arra eszmél, hogy orvosprofesszor barátja gondozása alatt bicétre-i kórházban fekszik: oda szállították, amikor szélütés érte. Gyógyulása majd fél évig tart - Simenon aprólékos gonddal, minden részletre kiterjedő figyelemmel ábrázolja ezt a folyamatot. Nem kevésbé fontos azonban az az önvizsgálat, amelyet a korábban hallatlanul energikus, ambíciózus, magabiztos s most hirtelen kiszolgáltatottá vált, mások segítségére szoruló főhős tart múltja és jelene fölött. Végiggondolja életét, pályáját, de főként szerelmeinek történetét, a sok alkalmi kapcsolat mellett első s mostani, második házasságának konfliktusait. Ennek a belső számvetésnek az eredményeképpen jut el aztán - Barta Andrásnak, Simenon avatott fordítójának szavaival - "addig a felismerésig, hogy meg kellene változtatni az emberekkel szembeni magatartását".

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő
Kosztolányi ​Dezső történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál - üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a "véresen-fájó dilettantizmus" drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.A mű első megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsőről, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett.

François Mauriac - Regények
Mauriac ​négy legizgalmasabb, legdrámaibb kisregényét olvashatjuk ebben a kötetben: ifjúkora egyik első remeklését, az _Anyaisten_ -t, érett kora két mesterművét, _A szerelem sivatagá_ -t és a _Thérése Desqueyroux_ -t, s végül öregkora egyik remekművét, _A kis idétlen_ -t, amely Mauriacot ma is tehetsége töretlen fényében mutatja. Az _Anyaisten_ a zsarnoki, a kisajátító, anyai szeretet drámája, _A szerelem sivataga_ a pusztító, sóvárgó, beteljesületlen szerelem kétszólamú története, a _Thérése Desqueyroux_ egy önnön énjét és útját kereső, szenvedélyes lélek fényárny-játéka, és _A kis idétlen_ egy szeretetre vágyó, megnyomorított gyermeklélek gyötrelmes tragédiája. Csodálatosan sűrített, belülről ízzó stílusával Mauriac egészen átszellemíti, a nagy emberi sorstragédiák közelségébe emeli ezeket az alapjában mindennapi szerelmi és családi históriákat.

John Updike - Gyere ​hozzám feleségül
Jerry ​Conant szereti Sally Mathiast, - de Sally nem a felesége, Sally szereti Jerry Conantot, - de Jerry másnak a férje. Számtalanszor megírt téma: szerelmi háromszög, válás... A könyv azonban mást mond a szerelemről; azt, hogy az nem két ember magánügye, hogy van felelősség is, sőt hogy a szerelem maga nem egyértelmű érzés. Jerry is, Sally is tétován bolyong abban a morális félhomályban, amit a lelkiismerete, neveltetése ellen lázadó érzelmei borítanak rá; bolyong, de nem talál kiutat, a hagyományos kötöttség nem elég erős, hogy szerelmét lehűtse, a szerelem nem elég erős, hogy e félhomályt eloszlassa. Az élet nem fekete-fehér, mint a sakktábla, nincsenek szigorú szabályai - mindössze egy biztos: minden emberi kapcsolat, férj-feleség-szerető, szülő és gyermek kapcsolata egyaránt bonyolult, s mind fájdalmat rejt - a sérült lelkiismeret fájdalmát.

Bernard Malamud - A ​lakók / Isteni kegyelem
A ​lakók: Két író - egy zsidó és egy néger - ül egy lebontásra ítélt New York-i házban s regényét írja. Ebből a szélsőséges helyzetből indul a nagy amerikai író új regénye: a romos ház azonban, meg a két elnyomott kisebbséghez tartozó író, az ő egymáshoz s a művészethez való viszonyuk hamarosan nagyszabású jelképpé növekszik. Regényével Bernard Malamud többet mond el a mai amerikai társadalmat feszítő valódi ellentétekről meg az e társadalomra oly jellemző, benne gyökerező irracionális gyűlölködések kísértet-leple mögé búvó tragikus álellentétekről, mint megannyi szociológiai tanulmány. Az Isteni kegyelem: A termonukleáris háború sújtotta világról szól, arról, ami maradt belőle - Calvin Cohn paleológusról s néhány majomról. Az új "társadalom" létrehozása természetesen nem sikerül ebben a fanyar robinzonádban. A mű groteszk-tragikus paródia az emberről és világáról.

Covers_31035
elérhető
10

John Barth - Az ​út vége
Egy ​középkori állatmese-gyűjteményből szalajtott bagoly, páva, kaméleon, szamár és papagáj egy személyben, és egyszerre óriás és törpe, teli és üres, bámulatra és sajnálatra méltó" - így jellemzi önmagát a regény főszereplője, Jacob Horner, korunk jól ismert irodalmi antihősének egy újabb, amerikai változata. Hornerra csakugyan jellemző mindez, és még sok más is, de legfőképpen az, hogy tehetelen: tehetetlensége néha fizikai mozgásképtelenséggé fajul. Ez nem akadályozza meg abban, hogy egy szerelmi háromszög egyik tagjává és egy tragédia előidézőjévé váljék, sőt talán épp az a törvényszerű, hogy a tehetetlenségből ilyen tragédiák fakadjanak. Groteszk, abszurd, kegyetlen történet Jacob Horneré, és ahogyan John Barth, az újabb amerikai írónemzedék egyik kiemelkedő képviselője előadja "fekete humorával", valami mellbevágó, szimbolikus értelmet is kap: az egész értelmiségről, egy egész korról, egy egész világról mond nagyon kellemetlen véleményt.

Covers_35579
elérhető
3

Robin Cook - Szfinx
Az ​orvosi krimijeiről ismert szerző ezúttal klasszikus helyszínt választott könyve színteréül. A huszonnyolc éves amerikai egyiptológus, Erica Baron megérkezik álmai országába, Egyiptomba, hogy saját szemével lássa az ókor csodáit. Alighogy elindul első útjára a kairói bazárban, máris véletlen szemtanúja lesz egy gyilkosságnak és egy titokzatos módon előkerült, felbecsülhetetlen értékű ó-egyiptomi szobor eltűnésének.

Walter Lord - A ​Titanic pusztulása
Az ​elsüllyeszthetetlennek hitt Titanic, a kor technikai csodája, mi is lett volna más, ha nem úszó "társadalmi minta", amelyen - akárcsak az igazi társadalomban - felül találjuk a milliomosokat, középütt a polgári középosztályt, legalul pedig a koldusszegény kivándorlókat. Amikor 1912. április 14-ének éjjelén, az első atlanti átkeléskor a Titanicot elérte végzete, több volt ez közönséges katasztrófánál. Bizonyos értelemben jelkép az óriás hajó: a polgárság önbizalma súlyos sebet kapott: a végzetes éjszaka után "semmi sem volt többé ugyanolyan", írja világsikert aratott művében Walter Lord. A feszülten érdekes könyv aprólékos nyomozó munka eredménye: megragadóan tárja elénk a katasztrófa emberei aspektusait. A visszaemlékezések nyomán maguk a szemtanúk beszélik el a hihetetlen éjszaka történetét.

Carson McCullers - A ​Szomorú Kávéház balladája / The Ballad of the Sad Café
A ​város maga nagyon sivár, alig is álla másból, mint a pamutszövödéből, a munkások lakta kétszobás házakból, néhány őszibarackfából, a két színes ablakkal hivalkodó templomból és az alig száz méter hosszú nyomorúságos főutcából. Szombatonként a közeli farmok bérlői bejárnak piacozni és pletykálkodni egy kicsit. Máskor a város elhagyatott, szomorú, olyan, mint egy távoli, a világ többi részétől elszakadt hely. A legközelebbi vasútállomás Society Cityben van, és a Greyhound és White autóbuszjáratok a három mérföldre fekvő Forks Falls Roadon járnak. A telek rövidek, és kemények, a nyarak fehéren izzanak a vad hőségtől.

Covers_314903
elérhető
40

Szabó Magda - A ​Danaida
"A ​Danaidá-ban először nyúltam hivatásos író kezével a minta értékű antik mitológia figurái közé: Danaus király lányai azzal bűnhődtek bűnükért, hogy az idők végezetéig feneketlen hordóba kellett vizet hordaniuk. Beteget nem enyhített a szétszivárgott víz, szomjat nem oltott, vért se mostak vele, elcsorgott, mint Csándy Katalin könyvtárvezető élete, ez a gyűrű-élet, amelyben elválaszthatatlanul kitapinthatni a kezdettel azonos véget. Az én Danaidámnak az a bűne, hogy csak önmagára figyel élete kétharmad szakaszában, s nem veszi észre, hogy minden kor történelmi időszak, amelyben nemcsak alakul az emberi sors, hanem maga a benne élő is adhat jelzést, esetleg valami fordulatot a hazai vagy világtörténelemnek. Csándy Katalin a nagy emberi érzésekre érzékeny, szerelemre, féltékenységre, szégyenre, nem veszi észre, hogy az idő nagy folyója olykor hidat, olykor gázlót kínál, esetleg jelzés mutatja, hol nem tanácsos vízbelépnie. Környezetében minden megváltozik, ő csak addig a határig, míg felismeri, ne bukdácsoljon már holtáig a számára kilátástalan koordináták között, hanem mentse meg, ami az életébõl megmenthető. Az elvarázsolt királylány sose figyelt jól, mire feleszmélt, problémáin és személyén átlépett a történelem, amin még módosíthat, tárgyilagos, holdverte frázis, se indulat nem perzsel, se kétségbeesés, nem a nap süt, csak a hold. Ebben a regényben két későbbi regény jelzi valamikori születését, a még irónia nélküli antik világ ábrázolása és Melinda személyében az öregek világát nem vállaló ifjúság könyve, a leendő Mózes I. 22. Szerettem írni, vonzott az ábrázolható alakok sokfélesége, Anyuci, a sunyi, Somos Aranka, a tisztaság megszállottja, Nóra és persze Elek is, aki gondosan mérlegel ötvenhatban s az utca helyett az otthon biztonságát választja, mert nem érdemes dönteni szerinte, míg a dolgok véget nem érnek. Legnagyobb kedvvel persze Melindát formáltam, riasztó fekete anyja fehér negatívját. Formául a hatvanas évek állandó tennivalóját, a folytonos „írjuk meg az életrajzunkat”-kötelezettséget választottam, maga a regény egy fejezetenkénti mottósor, szétkaszabolva, ha az olvasó összeolvassa, megdöbben, mert Katalin minden az életrajzban írt szava igaz, éppen csak nem ez volt a valódi élete, mert arra, ami a valódi élete valakinek, részint nincs füle a kérdezõnek, részint nincs fogalmazásbeli megoldás. Minden ember titok. Minden titok titok. Az író mestersége valahol szakrális, még önmaga számára is elemezhetetlen. Mikor befejeztem, kinéztem a minden munkámat végigfigyelő lombok közé, és eltûnõdtem rajta, ad-e Isten új munkára erőt még, hogy megírhassam ezentúl is, amit észrevettem és amit az emberekről és az emberi szenvedélyekről megtanultam." Szabó Magda

Covers_405368
elérhető
111

Sigmund Freud - Álomfejtés
A ​pszichoanalízis megalapítójának nagy hatású összefoglaló műve a klinikai lélekelemzéshez anyagot adó egyik legfontosabb jelenséget, az álmot vizsgálja, bebizonyítva, hogy az álom nem véletlenszerű és értelem nélküli, hanem a pszichikumnak logikusan értelmezhető, belső törvényei szerint létrejött terméke. A klasszikus műhöz írott utószavában állapítja meg Hermann István: ebben a felfogásban új "nemcsak az, hogy a régimódi babonás álomfejtéssel Freud tökéletesen szakít, és nem is csupán az, hogy az álmok egy részét vágyálomnak tekinti, vagy a vágyak valamiféle torzulása variációjának. Ezeknél sokkal fontosabb, hogy először von bele a pszichopatológia tárgykörébe egy olyan életterületet, amely látszólag a mindennapi élet tárgykörébe tartozik. Ennek az eljárásnak megvannak a maga veszélyei. Az egyik veszélye az, hogy a normális életet is pszichopatologikusnak kezdik sokan tekinteni. De megvannak az előnyei is. Arról van szó, hogy nincsen teljesen külön, teljesen elválasztott pszichológia és pszichopatológia. A pszichopatológiának, vagyis az ideggyógyászatnak és a lélekgyógyászatnak azon kell alapulnia, amit a normális életben a lelki működésekről tapasztalunk. Az álom tehát még nem ideggyógyászati vagy lélekgyógyászati jelenség. De az álom magyarázata, értelmezése feltétlenül hozzájárulhat egy-egy személyiség lelki világának tudatos rekonstrukciójához".

Rácz Antal - Kwa ​heri Tanzánia!
Rácz ​Antal az egyik legnevesebb magyar vadász, hónapokat töltött Kelet-Afrikában, Tanzániában. Mint vendég - és egyszer-egyszer mint hivatásos White hunter, fehér vadász - egy sor izgalmas, sőt, a szó szoros értelmében életveszélyes kaland résztvevője volt, s így módjában állt megkülönböztetetten gazdag élményanyagra támaszkodó vadászkönyvet írnia. Útjáról kivételesen értékes trófeagyűjteménnyel tért haza, de ennél is nagyobb ritkaság a személyesen hosszú időn át megfigyelt vadakról - a leopárdtól és elefánttól az oroszlánig, rinocéroszig szinte mindegyik Kelet-Afrikai vadfajtáról - gyűjtött tapasztalatainak bősége, melyet könyvében az olvasó elé tár. De nemcsak nagyragadozókról, vadállatokról ír, hanem az országról és népéről, a még csaknem nomád állapotban létező törzsek élet- és gondolkodásmódjáról, tájakról, emberekről, társadalomról, a tanzán állam továbbfejlődésének távlatairól. Meg kell kockáztatnunk azt a véleményünket, hogy az utóbbi évek legtartalmasabb és legizgalmasabb magyar vadászkönyvét tartjuk a kezünkben.

Covers_78
elérhető
100

Hugh Laurie - A ​balek
Hugh ​Laurie története könyvben olyan, mint Guy Richie filmjei, A Ravasz, az Agy…, vagy éppen a Blöff. Vérbeli angol humor, csibészes gonosztevők. Rejtő Jenő és P. G. Woodhouse legjobb napjait idéző karakterek, lendületes cselekmény. Nem túlzás azt állítani, hogy miközben azért mégiscsak egy feszültséggel teli, pergő, izgalmas krimit tart az olvasó a kezében, úgy érzi, a könyv mellé egy Monty Python előadásra is jegyet váltott. Mert szinte nincs olyan bekezdés, amin ne nyerítene önfeledten. Laurie szarkasztikusan ironikus humora zseniális - ezek után érthető, honnan is merítette magának Dr. House karakterének legfőbb jegyeit.

Covers_193656
elérhető
0

Kő András - Papp ​Laci
"Kiválasztott ​volt. Mélyről jött gyermek, aki elhozta nekünk az aranyhegyet. Magától értetődően akár egy kör. Egyszeri és megismételhetetlen. Száz évben egyszer születik egy ilyen sportoló. Úgy érkezett, mint a hullámverés. Láttuk őt magasra csapódni a sziklafalon, féltve, szeretve és csodálva benne mindazt, ami mi is lehettünk volna, és már soha többé nem lehetünk. Élete példázat...ragyogás, amelynek napja és napjárása ismeretlen."

James Hilton - A ​Kék Hold völgye
Titokzatos ​tibeti pilóta eltérít egy repülőgépet, és leszáll vele valahol egy ismeretlen, hóborította síkságon. A repülőgép utasai - nők, férfiak, angolok, amerikaiak - végül egy kolostorba kerülnek, civilizált körülmények közé, távol a háború felé rohanó világ eseményeitől. Csak fokozatosan derül ki, hogy elrablásukat megtervezték, s az is, hogy a kolostor lakói szinte az időn kívül élnek, s arra készülnek, hogy a pusztulás után újra közkinccsé tegyék az emberiség örök értékeit, segítsenek a világ átrendezésében. Az utasok vérmérséklete azonban különböző. Van, aki megérti a tervet, s jól érzi magát távol a zűrzavaroktól, de van, aki börtönnek érzi a holdsütötte völgy békéjét, s menekülni akar. Ezektől az emberektől, jellemük kibontakozásáról, szerelmükről, kalandjaikról szól James Hilton szomorkás hangulatú regénye.

Rejtő Jenő (P. Howard) - Piszkos ​Fred közbelép Fülig Jimmy őszinte sajnálatára
Régi ​ismerősünk Fülig Jimmy ez alkalommal egy ifjú amerikai milliomos expedíciójának lesz fontos szereplője. Legalábbis ilyesmire lehet következtetni gondosan vezetett naplószerű levelezéséből, amelyben St. Antonio főhercegnek számol be kalandjairól. Az események végső kimenetelére mégis Piszkos Fred közbelépése válik döntővé, aki a Na, mi újság, Wagner Úr nevű hajón követi válogatott legénységével a milliomos hajóját. Az illusztris hajó legénységének és főleg a Kapitánynak lesz tehát érdeme, hogy a rég eltűnt kutató helyett egy banditát fog felfedezni az unatkozó milliomos - és az is, hogy Fülig Jimmy a "kölcsönkenyér visszajár" elv alapján a küzdelmes dicsőség ünnepléséből kimarad, s ehelyett karanténba kerül.

Rejtő Jenő (P. Howard) - A ​szőke ciklon
Jim ​Hogan, az életfogytiglanra ítélt dartmoori fegyenc végrendeletében egymillió font sterling értékű, dió nagyságú gyémántot hagyományoz Miss Emily Westonra, az ifjú londoni bölcsészhallgatóra, aki egyetlen látogatója volt börtönévei során Emilynek "csupán" meg kell találnia a tizenöt évvel korábban készült Buddha-szobrocskát, amelyben a gyémánt rejtőzik. Nem lesz nehéz, alig pár darab készült belőle, és mind itt van valahol a Földön. A végrendelet tartalmát azonban mások is megismerték...

Anthony Doerr - A ​láthatatlan fény
Marie-Laure ​LeBlanc, a Természettudományi Múzeumban dolgozó zseniális lakatosmester lánya hatéves korában megvakul. Az apja elkészíti számára Párizs tökéletes makettjét, hogy a lány tájékozódni tudjon a fények városában. Ám mire elkészül a miniatűr várossal, a nácik lerohanják Franciaországot és megszállják Párizst... Werner Pfennig egy német árvaházban él és különös képességgel bír: mindenféle rádiót képes megjavítani és megszólaltatni. Tehetségére hamar felfigyelnek, s Werner egy náci katonai iskolában találja magát, ahol kénytelen szembesülni a rendszer embertelenségével... A náci invázió elől Marie-Laure apjával egy távoli, tengerparti kisvárosba menekül, nagyapja egykori házába, nem utolsósorban azzal a megbízatással, hogy elrejtsék a Lángok Tengerének hívott és sötét legendákkal övezett gyémántot, amelyet a megszállók égre-földre keresnek. A háború azonban hamarosan utoléri őket, és Marie-Laure retteg a hírhedt gyémánt átkától... Anthony Doerr lírai szépségű regénye két kamasz gyermek egymásba fonódó sorsán keresztül mutatja be a II. világháború embertelen poklát, a látható sötétséget, amelyből a szilánkokra tört, halványan pislogó humánum mutatja az egyedüli kiutat: a láthatatlan fényt.

Philip Agee - CIA ​napló - A cégen belül
Amint ​visszanéztem a párra, hosszú kabátjukra és nagy utazótáskáikra, hirtelen rájöttem, mi történik. Becsuktam az ajtót, félrevontam Catherine-t, és a fülébe súgtam, hogy a férfi és a nő valószínűleg egy lehallgatóművelet megfigyelői, és azt akarják kideríteni, hol lakom. Erre ő azt mondta, hogy a férfi fülében hallásjavító készüléket látott, amiből arra következtetett, hogy a rádióvételemet az elmúlt két napban zavaró idegesítő sípolások a megfigyelés jelei voltak. Catherine követte a párocskát lefelé a lépcsőn, hogy megnézze, merre mennek; zavarukban lementek egészen a pincéig, amelynek ajtaja mindig kulcsra van zárva...

Móricz Zsigmond - Úri ​muri
Szakhmáry ​Zoltán, a tehetséges fiatal földbirtokos több száz hold földön gazdálkodik a Kiskunságon. Nem éri be az elmaradott földművelői módszerekkel, modernizálni akar. Mindezt azonban úgy, hogy közben saját társadalmi osztályához is ragaszkodik, ő dzsentriként akar mintagazdaságot létrehozni. A lehetetlent kísérti, mint egyébként minden dolgában. Ezt tetézi magánéleti konfliktusa: szeretik a nők, és ő is odavan a szerelemért, de afféle "egyasszonyos ember", mondta róla maga Móricz. Olyan ember, akinek egyszerre csak egy nő fér meg a vágyaiban: bárhogy rajong is a feleségéért, ha mégis beleszeret valaki másba, akkor már csak érte, a szeretőjéért fog megveszekedni, élni és halni. Regény és dráma "ikerköteteinknek" az Úri muri a negyedik darabja. A sorozatban eddig a Rokonok, a Légy jó mindhalálig és a Nem élhetek muzsikaszó nélkül jelent meg.

Camilo José Cela - Az ​archidoniai bájdorong páratlan és dicsőséges hőstette
A ​spanyol kisvárost, Archidonát hideg zuhanyként...ámbátor inkább meleg zuhanyként éri a hír, miszerint egy moziban egy vállalkozó kedvű lány kiemeli rejtekéből azt, ami csak férfiaknak van, s addig babusgatja a jótékony mozisötétben, mígnem, túláradván, nyakon nem loccsantja a két sorral hátrább ülőket. Botrány, bíróság! A törvény lesújt a vétkesekre, ez azonban nemhogy csorbítaná, inkább növeli a spanyol férfiúk diadalmát. Ódák születnek a spanyol férfiasság újabb megmutatkozásáról! Camilo José Celát 1989-ben Nobel-díjjal tüntették ki. Talán nem ezért a játékos művéért. De ezért is megérdemelte volna!

Kollekciók