Ajax-loader

'portré' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Tarján Tamás - Kortársi ​dráma
Tartalom Dramatis ​personae A szabad akarat válaszútjai (Sarkadi Imre) Éljen a kérdőjel! (Örkény István) Nemzeti dráma (Hubay Miklós) Hic sunt leones (Szabó Magda) Itt állok, másként nem tehetek (Sütő András) Rabszurdoid (Páskándi Géza) Fölöttünk kard fordul (Száraz György) A történelem elmeklinikusa (Hernádi Gyula) Színházasdi (Karinthy Ferenc) A pálya képe (Csurka István) Az író késsel álmodik (Fejes Endre) Forradalmi színház (Gyurkó László) A gondolat a valóság latján (Maróti Lajos) Családi töredékek (Szakonyi Károly) Dühöngeni, szeretni (Gyurkovics Tibor) Csongor és Juliska (Görgey Gábor) Hogyan történik az ártalmatlanítás? (Eörsi István) A morál monodrámái (Kocsis István) Asztalfiók (Spiró György) Hát itt mindenki mindenkinek a mindenkije? (Bereményi Géza) Jegyzetek

Végh Antal - Megmondom ​őszintén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_91636
Ady ​Endre Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Ady ​Endre
Fellépése ​a századelőn egy nagy hagyománnyal dicsekvő és megújulásra képtelen népies ízléseszménnyel szemben történt, s nem lebecsülhető ellenállásba ütközött. De éppen a konzervatív fenyegetés tartotta össze a progresszió táborát, tompítva és leplezve a belső ellentéteket. Bár Ady szerette magát magányos harcosnak nevezni - ezzel is fokozva szerepe nagyságát -, valójában a századelő reformnemzedéke, a Huszadik Század és a Nyugat köre teljes mellszélességgel felsorakozott mögé. Az irodalmi életben hívek és ellenfelek egyaránt őt ismerték el az új irányzat első emberének. Ady ambíciója több volt: a régi és az új harcát nem kívánta korlátozni az irodalomra; tisztában volt vele, hogy a modern, városias kultúra meghonosítása a tét, s ez a magyar glóbusz mélyreható átalakítását jelenti.

Bart István - Walter ​Scott világa
Ritka ​alkalom az irodalom történetében, hogy egy műfaj eredetének pontos naptári dátuma legyen. A történelmi regény esetében semmi kétség: 1813 őszén fedezte fel Walter Scott, a napóleoni háborúk kábulatából ocsúdó Európa legnyugatibb csücskében, ahol a kérlelhetetlenül előretörő jelenben is még oly valóságosnak tetszett a múlt. Annak idején fél Európa találgatta, ki lehet a páratlan sikerű regények szerzője, hiszen Scott, aki nemcsak író volt, hanem lelkiismeretes tisztviselő és várúr is egy személyben, elrejtőzött a nyilvánosság elől. Évtizedekig vetélytársa sem igen volt a népszerűségben, sikerének nem ártott se nap, se szél, se a kiábrándítóan prózai tőzsdei krach – csak az idő tudta kikezdeni. Újabban azonban Scott szinte reneszánszát éli. Ne csodáljuk, hiszen Rob Roytól, a nemes haramiától az ingatag Waverleyig, Ivanhoe-tól Lucy Ashtonig, azaz Lammermoori Luciáig jó néhány halhatatlan alakot teremtett, és a fordulatos, romantikus mesének, a nagy s igaz történelmi kalandnak máig se született hozzá fogható mestere. Bart István könyve gondosan megrajzolt társadalom- és gazdaságtörténeti hátteret von Scott alakja és irodalmi munkássága mögé, s így valóban lehetőséget ad az olvasónak, hogy a scotti életmű törvényszerűségeit józanul, világosan értékelhesse.

Vámos Miklós - Kedves ​kollégák I-II.
"A ​kortárs magyar irodalom valamiféle kis tükrét tartja kezében az olvasó. Én tartom elébe. Pontosabban mi, vagyis mintegy hetven hazai szerző. Sajnos, hárman időközben elhunytak. Hetven író portréjáról, bizonyos köz- és magánügyeiről hull le a lepel. Személyes kis tükör ez. Elfogult, de azért remélhetőleg nem torzít. Öt éven át beszélgettem a hazai irodalom aprajával-nagyjával, kétheti rendszerességgel. A helyszín (egyetlen kivétellel) az Alexandra Könyvesház Nyugati téri áruháza volt, a negyedik emeleti panorámaterem. Az eszmecseréket rögzítette és műsorra tűzte a Pax és a Duna tévé. Hetvennégy beszélgetés, mert a legkedvesebb kollégákat kétszer hívtam meg. Természetesen rövidítésre, szerkesztésre kényszerültem, hogy beleférjünk két kötetbe, kisimítgattam az élő beszéd írásban nem jól festő lazaságait, de igyekeztem megtartani a természetességét, és kinek-kinek jellegzetes stílusát. Emiatt számomra érdekes írói munkának bizonyult a szövegek formálása. Bízom benne, hogy olyasféle közös mutatvány a végeredmény, mint az artistáké, én a mértékletes untermann szerepét próbáltam játszani. Boldogít, ha lehetővé tehettem, hogy kartársaim fölrepüljenek. A "Kedves kollégák" megjelenése lezár egy korszakot az életemben. Hatvanéves vagyok, ideje átengednem az irodalmi kérdező szerepét alkalmas fiatalabbaknak. Sokat tanultam e beszélgetésekből, az alkotó ember, az irodalmi hétköznapok, a szavakkal vívott küzdelem és az írók családi életének felemelő nehézségeiről, örömeiről. Azt hiszem, olyan tudás ez, amire az olvasók is kíváncsiak. Ha a kérdezett szerzők egyik-másik könyvéhez is kedvet támasztunk, az már a hab a tortán. Tartsanak meg minket jó emlékezetükben." (Vámos Miklós)

Tarján Tamás - Nagy ​Lajos
Nagy ​Lajos (1883-1954) a XX. századi magyar irodalom egyik legérdekesebb, sokat vitatott írója. Szenvtelen, pontos, tárgyszerű novellái elevenen élnek olvasói tudatunkban, a Képtelen természetrajz epés gúnnyal megírt karcolatai egyre népszerűbbek. A Kiskunhalom című szociográfikus regénye és hatalmas ívű, torzóban maradt önéletrajzi kötetei (A lázadó ember, A menekülő ember) modern irodalmunk nagy alkotásai közé tartoznak. A kelleténél talán mégis kevesebb szó esik e "szabálytalan klasszikusunk"-ról. Tarján Tamás fiatal irodalomtörténész arra vállalkozik, hogy tárgyilagosan, az esztétikai értéket hangsúlyozva adjon képet az életműről, Nagy Lajos pályájának alakulásáról.

Covers_210584
elérhető
1

Gyurkovics Tamás - Doszpot
Furcsa ​a gyilkossági zsaru kapcsolata az emberekkel: a legtöbbet gyakran olyanokról tudja meg, akik már nem élnek. A gyilkossági zsaru munkája, nyomozása során szinte személyes kapcsolatba kerül az áldozattal, feltérképezi baráti körét, megismeri a család elől is elrejtett titkos életét, átlátja üzleti kapcsolatait. Tudja, mennyi pénze volt, mire vagy kire költötte, hova járt szórakozni, mi volt a hobbija. Ismeretségük azonban "posztumusz jellegű", találkozni sohasem találkozik a zsaru és a sértett. Látni is legföljebb egyszer látja az előbbi az utóbbit: egy kordonnal elválasztott bűnügyi helyszínen, vérbe fagyva, élettelenül.

Scherter Judit - Hősnők ​és írók
Írás ​közben nővé változni? Lehetséges lenne ez? Egyáltalán: egy író mit tudhat a nőkről, ha férfi? Igaz volna, hogy a legnagyobb regényhősnőket férfiak alkották? Azt jelentené ez, hogy a férfiak többet tudnak a nőkről, mint maguk a nők? Vagy éppenséggel semmit, s mindez csak az irodalomban valóság? És miért mindig Emma Bovary és Anna Karenina neve jut mindenki eszébe, ha regényhősnőkről beszél? Vagy sokkal többen vannak ezek a nők, a hősnők, akiknek alakja átível évszázadokon, görög drámán, operák színpadán és a XX. század filmművészetén? Scherter Judit nem csupán kilenc mai magyar író portréját rajzolja meg, nem csupán kilenc érdekes egyéniség életművét világítja meg érzékeny kérdéseivel, s barangolja be kilenc íróval ezt a titokzatos vidéket, mely tele van csodálatos női alakokkal és erotikus izgalommal, nem csak felidézi, amit a nőalak a művészetben jelent, hanem arról a különös viszonyról is mond valamit, amelyről mintha mindent tudnánk és semmit sem, és ami az emberiség első napjai óta férfit és nőt, anyát és gyermekét, szerelmest és szeretőt összefűz. Nők, hősnők, regényhősnők - csodálatos, titokzatos világ.

Müller Péter - Részeg ​józanok
Soós ​Imréről, a zseniális, a legmélyebb paraszti mélységekből származó, önsorsrontó, nagy színészről számos szépirodalmi alkotás született. (Talán leghíresebb Hubai Miklós Tüzet viszek című drámája.) Életét, sorsát a meghasonlott népi tehetségek szimbólumaként mutatták fel, feleségével együtt elkövetett öngyilkosságát szinte mítosszá költötték, alakjába a modern magyar történelem megvilágosító jelképét sűrítették. Müller Péter regénye némileg más úton jár. Szerepet játszhat ebben az is, hogy az író valóban ismerte, dramaturg kollégaként közelről figyelhette hősét, az öngyilkosság előtti éjszaka egy részét is vele és feleségével töltötte. Regénye nem a mítoszt boncolja, érdeklődése teljességgel emberi, ábrázolásmódja egyszerre verista és értelmező, helyenként szinte esszészerű. A regény ugyan megváltoztatott nevekkel mondja el a történetet, ám teljességgel hű a valósághoz. A mű, amelyben a szerző is színre lép, egyszerre regény és életrajz, műalkotás és biográfiai kommentár, emlékirat és töprengés. Hősét több oldalról, több szemszögből veszi szemügyre, láttatja későbbi felesége, az ideggyógyász orvosnő, a Madách Színház művészei, rendezői, a saját, a pesti srácok, az autogrammkérők, a féltékeny szakma, az éjszakai élet szereplői szemével is, de megvizsgálja értő, empátiával telített "semleges" nézőpontból is. A könyvet elsősorban a nem pletykákra-szenzációkra, hanem humánus megértésre vágyó olvasók értékelik igazán.

Rónay László - Kosztolányi ​Dezső
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Demcsák Zsuzsa - Bali Sándor - Példa-képek
Példaképek. ​Követendő példák. Értékőrzők egy értékválsággal telített korban. A híres riporternő (Demcsák Zsuzsa) és a fotográfus (Bali Sándor) nem hamis messiások, hanem hiteles példaképek nyomába erednek. Kezük nyomán nem sztárpletyka-könyv születik, hanem egy minőségi válogatás: 30 híres magyar személyiség mesél élete küzdelmeiről és az útról, amely a „szegénylegénységből a királyságba”, az ismeretlenségből az ismertségbe vezette őket. A Példa-képek című kötet fotóalbum és vallomáskönyv egyben. Exkluzív ajándékkönyv, egyben útmutató a hiteles és sikeres élethez.

Vita Zsigmond - Áprily ​Lajos
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tótfalusi István - Shelley ​világa
Shelley ​mindössze harminc évet élt. Élete és műve azonban - Petőfihez meg a többi maga-máglyáján elégő költő-titánhoz hasonlatosan - a legendák fénykörében él tovább. A nagy angol romantikus triász tagjaként ő sem csak költőnek, de mindennek jött: a társadalmi haladás előmozdításának, a világ emberarcúvá formálásának mélyen átérzett kötelessége lett költészete egyik legtisztább forrása. Joggal tekintette magát "törvényhozónak". Tótfalusi István könyve beszédes dokumentumok bőséges felhasználásával bizonyítja be e romantikus forradalmárról és költőről, hogy művészete és a művészetét hitelesítő magatartás ma aktuálisabb, ihletőbb erejű, mint valaha.

Ismeretlen szerző - Stúdió ​'81-'84 - interjúk, vitairatok, portrék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Réz Pál - Szomory ​Dezső
"... ​mindig úgy szerettem volna élni, ahogy ezt magamnak megírnám" - mondja Szomory A párizsi regény-ben. Holott ez a vágy - az élet és a mű egységének vágya - Szomory hosszú életében sokszor megvalósulhatott. Megvalósult az életmód különcségében és az írói stílus különösségében, a szokások és az érzések túlfinomult arisztokratizmusában, amelyet Szomory tudatosan vállalt. A szélsőséges magatartás persze mindig támadások céltáblája, Szomory egész életében, de még halála után is támadások kereszttüzében állt. A különböző előjelű gyanakvásokkal vitázva Réz Pál Szomory objektív portréját rajzolja meg. Az íróét, aki nemzedéktársainál, a Nyugat nagyjainál egy évtizeddel idősebb lévén egyedül kénytelen megjárni az irodalom konzervatív formáival való szembefordulás útját, s aki legjobb műveiben arra is képes, hogy meghaladja maga kiharcolta különös stílusát. Mert Szomory voltaképpen romantikus, nyelve szinte vörösmartys ihletésű, de késői romantikus; a romantika illúzióit, a finnyás arisztokratizmust, az érzések dekadenciáját a saját műveiben rombolja le - az irónia eszközével. Hiszen hol is lehetne a reálisan és gúnnyal ábrázolt pesti kis- és nagypolgárok között tere a romantikának? A hősei szájába adott tirádákat Szomory addig nyújtja, gyötri, csigázza, amíg elszakad a húr, a pátosz komikumba csap át, és az irónia kétértelmű furcsa fénybe vonja nemcsak a figurákat, de a lelkesedést is, amellyel az író megformálta őket. Réz Pál ihletetten azonosul könyve hősével: érzékeli és érzékelteti a mű minden árnyalatát, benső rezdülését. Szomory "vallomásaival", a művekből vett idézetekkel nemcsak dokumentálni akar; a citátumokat úgy válogatja, hogy az olvasó is megízlelhesse, csettintve forgathassa a szájában Szomory mondatait. De közben elemez és értékel. Egyszerűsítés nélkül, tiszta tollvonásokkal vázolja az író fejlődésének alaprajzát. Felidézi a kort, a közeget, amelyben Szomory írt és hatott, meghatározza az egyes művek helyét az életműben, s beilleszti az életművet az irodalomtörténet értékrendszerébe.

Illyés Gyula - Iránytűvel ​I-II.
Az ​Életmű-sorozat e kettős kötete a költő majd fél évszázados tanulmányírói működésének mindmáig legteljesebb gyűjteménye. Alapja az 1964-ben napvilágot látott Ingyen lakoma - kiegészülve körülbelül hetven, kötetben eddig kiadatlan tanulmánnyal: az elmúlt évtizedekben született író-, költőportrékkal, irodalmi, alkotáslélektani kérdéseket boncolgató eszmefuttatásokkal, továbbá azokkal az irodalmi tanulmányokkal, amelyeket ma már legfeljebb a régmúlt évtizedek irodalmi folyóiratainak sárguló hasábjain lelhette föl a könyvtárak mélyén búvárkodó olvasó, s az Ingyen lakomából - helyhiány miatt - annak idején kiszorultak. Gazdagodott végül ez a gyűjtemény a magyar nyelv természetét, izommunkáját és titkait oly mélyen ismerő Illyés szinte kötetnyi nyelvészeti tanulmányaival is, a Szerszámaink a szavas ciklussal, valamint - az Élőszóval fejezetben - a költő életútjába, műhelyébe és ars poeticájába bepillantást engedő interjúval.

Kecskeméthy Aurél - Gróf ​Széchenyi István utolsó évei és halála
Kecskeméthy ​Aurél (1827-1877), egy helytartótanácsi kishivatalnok fia, Budán és Vácott végezte tanulmányait, a pesti egyetemen ügyvédi oklevelet szerzett, majd Bécsben és Pesten működött mint ügyvédgyakornok. A Fiatal Magyarország köréhez laza kapcsolatok fűzték, Petőfi és Jókai is barátai közé tartozott. "Nagyon szép gyerek volt, vidám, könnyűvérű fiú - emlékezik rá Jókai -, elmés gúnyora nem kímélt senkit, még saját magát sem. Nagy szenvedéseken át vezette őt világába az élet, s ezek tanították meg tagadni mindent és kikacagni mindent." A szabadságharc küzdelmeiben alig vett részt, a bukás után nem fenyegette kényszerbe sorozás, börtön. 1850-ben kezdte el hírlapírói pályáját, a hivatalos Magyar Hírlap-nál, majd a bécsi belügyminisztérium sajtóosztályának cenzora lett; később is az osztrák kormányt támogató lapok munkatársa, szerkesztője volt. A kiegyezés körül csatlakozott a Deák-párthoz, annak konzervatív szárnyához tartozott. Kákay Aranyos álnéven szellemes, nagyhatású országgyűlési "árny- és fényképek"-et írt, majd igen érdekes beszámolót 1876-os észak-amerikai útjáról, az amerikai politikai, társadalmi, gazdasági viszonyokról. Kecskeméthy Aurél 1857-ben barátja, Török János közvetítésével kapcsolatba került Széchenyi Istvánnal, sűrűn eljárt hozzá Döblingbe, tájékoztatta a világ eseményeiről, a külföldi sajtó cikkeiről. Ezért gyanússá is vált az osztrák rendőrség szemében, 1859-ben házkutatást tartottak nála, felfüggesztették cenzori állásából. Gróf Széchenyi István utolsó évei és halála című munkája, amely 1866-ban jelent meg, a riport, emlékirat, lélekraju, esszé kitűnő ötvözete, pontos és anyaggazdag beszámoló Széchenyi István utolsó éveiről, az öngyilkosságát előkészítő eseményekről, árnyalt, érzékletes portré és korrajz.

Bakcsi György - Dosztojevszkij ​világa
Fjodor ​Dosztojevszkij mindmáig a világirodalom egyik legizgalmasabb, s bízvást mondhatjuk: egyik legrejtélyesebb alakja. Ki ez a zseniális regényíró valójában? Megszállott titoklátó? Tévelygő forradalmár? Isten dicsőségét hirdető teológus? Epileptikus őrült? Mániákus rulettbolond?... Immáron egy évszázada megannyi tudós irodalmár munkálkodik, érvel és szenvedélyes vitákban csap össze, hogy megfejtse „a nagy orosz” titkát. Pedig Dosztojevszkij jószerével olyan művész és gondolkodó, aki minden misztifikáció és belemagyarázás nélkül is megérthető – sőt, talán csupán így érthető meg valójában. Kötetünk szerzője e gondolat szellemében szólaltatja meg magát az írót, elemzi remekmívű regényeit, ellentmondásos világnézeti koncepcióját, s végigkíséri Dosztojevszkij magánéletét: küzdelmeit, szerelmeit, szenvedélyeit, vívódásait.

Tusnády László - Janus ​Pannonius tavasza
A ​mű, melyet az Olvasó kezében tart, különleges és egyedülálló: éppen "korszerűtlenségében" aktuális és "időszerűtlenségében" időtlen. Egy a huszadik és a huszonegyedik század fordulóján élő kései reneszánsz ember és alkotó költeménye egy a tizenötödik századi korai reneszánsz idején élt költőről: olyan "reneszánsz eposz", amelynek nevében bár mind a "reneszánsz", mind az "eposz" kifejezés, de kivált a kettő együtt, idézőjelbe kívánkozik, mégis valódi reneszánszát. a szó eredeti értelmében vett újjászületését jelenti egy régen halottnak hitt müfajnak. Madarász Imre

Kelemen Attila Ármin - Így ​működik Markó Béla
Kelemen ​Attila Ármin interjúkötete nem a hagyományos értelemben vett beszélgetőkönyv, hosszabb lélegzetű portréinterjú. A kérdező és interjúalanya, Markó Béla, nem hátradőlve beszélgetnek, Kelemen Attila nem hagyja szabadon csapongani a beszélgetést, egy pillanatra sem engedi ki kezéből a gyeplőt. A politikus-olvasó-író-költő-színházbarát interjúalanyról így talán többet megtudunk, ha nem is törnek elő minduntalan elfejtettnek hitt gyerekkori emlékek a párbeszéd során. A gondolatmenet szándékos, és sokszori megszakítása hasznosnak bizonyult: meglepetésszerűen záporozik a következő kérdés, és a válaszadó éppolyan hirtelen, és őszintén válaszol. A kötet egyik kulcsszava éppen ez, az őszinteség, egy olyan ember szavait olvashatjuk, aki két világ határán, a közéleti szereplésből való kivonulást követő, intenzívebb alkotói munka kezdete után vall gondolatairól, emberekről, könyvekről, művészetről.

Szalay Károly - Elmondom ​hát mindenkinek
Az ​Így írtok ti, a Tanár úr kérem, a Bűvös szék, az Utazás a koponyám körül írója száz éve született, s negyvenkilenc esztendeje halott. Karinthy Frigyes művei azonban mindmáig élnek és hatnak. Irodalmi paródiáit könyv nélkül tudjuk idézni, egy-egy sora szállóigeként bukkan elénk újra meg újra, diákéveinek nem egy emlékét szinte a magunkénak érezzük, humoreszkjeinek figurái közös ismerőseink, versei, színdarabjai már megzenésítve is hallhatók. Úgy véljük, regényeit, novelláit, publicisztikáját is jól ismerjük. Vagy mégsem? Szalay Károly új monográfiája bizonyítja, hogy van még mit felfedeznünk az író életművében. Karinthy életének és művészetének jeles kutatója a legújabb ismeretek birtokában, friss műelemzések révén összegzi a Nyugat-nemzedék sajátos és egyedülvaló alakjának életpályáját és alkotói tevékenységét, ennek társadalmi, történelmi és irodalmi hátterét.

Széles Klára - Vajda ​János
Vajda ​János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.Vajda János A honárulókhoz I Aki nem az, ne vegye magára Mikor nyugosznak már békén, mikor Az ezeréves sírok szentjei? Mikor nem bántják ősök álmait Az unokák garázda vétkei?… Oh! – az igaz magyar hazafinak Nemcsak éltében kell lakolnia; Galád utódok bűnei miatt Sírjában is meg kell fordulnia! S nincs a haragos égnek mennyköve, Mely megüsse az ily gyalázatot? Mennykő, villám! – Hová is gondolék, Hisz már az is megvásároltatott!… Vagy a napok és csillagok ura A napot rájok sütni engedi? Hát mit csináljon! – Hisz maguknak ők Napot aranyból tudnak önteni! ....

Covers_133396
A ​megnyesett fa kizöldül Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​megnyesett fa kizöldül
a ​könyv az 1983. május 18-án bemutatott dokumentumfilm alapján készült A későbbi esztergomi érsek Lung László néven 1910. március 12-én született Zalalövőn, egy mélyen vallásos család első gyermekeként. Az elemi iskola elvégzését követően középfokú tanulmányait a nagykanizsai, majd - miután hatodikos gimnazista korában jelentkezett a veszprémi egyházmegye szeminaristái közé - a veszprémi piaristáknál folytatta. Lékai egy későbbi interjúban megemlíti, hogy a papi hivatás választásának elmélyülésében és öntudatosodásában nagy szerepet játszott Krizsala Ferenc hittanár egyénisége, aki épp ezekben az években kezdett tanítani Nagykanizsán. 1928-ban a tehetséges fiatalembert egyházi elöljárója Rómába küldte. Pappá szentelésére is az Örök Városban került sor 1934. október 28-án. A Gregoriana Egyetem növendékeként megszerzett teológiai doktorátusát követően 1936-ban hazatért egyházmegyéjébe. Rövid ideig káplán egy zalai faluban, majd hét éven keresztül a veszprémi hittudományi főiskola dogmatikatanára és szemináriumi prefektus. Időközben németes hangzású családi nevét Lékaira magyarosította.

Gergely Ágnes - Oklahoma ​ezüstje
"Nem ​voltak mestereim. Nem volt kinek a lábához ülnöm. Valahányszor a lapok közölték egy-egy írásomat, a barátaim tapintattal és gyanakodva telefonáltak, mint egy szomorú, lázas betegnek (...) Hanem az elérhető klasszikusokból nekem is jutott néhány pillanat, igazán néhány pillanat. Éppen látszólagos törékenysége miatt őrzöm ezt az egyszervolt időt, aminthogy legkedvesebb ékszerem az igazgyöngy, mert a formája riasztóan gyöngéd, de tetszetősen illeszkedő fémlapokba nem csiszolható, nem hagyja magát, emlékszik rá, hogy miből született." (Gergely Ágnes) Portrék - utal szerényen az új kötetbeli írások műfajára Gergely Ágnes. A sokszínűségében is példásan fegyelmezett költői-írói életmű ismerőit azonban aligha lepné meg, ha az alcím Memoár II. volna; és nem csupán azért, mert a legutóbbi igazgyöngyként nemrég nagy sikert arató Két szimpla a Kedvesben is a Memoár alcímet viselte. Tény, hogy az olvasó ezúttal nem egyetlen, saját történetet kap, hanem mindjárt huszonnégyet. Portrékat – pályatársakét, "elérhető klasszikusok"-ét és barátokét. Füst Milánról és Kassákról, Vas Istvánról és Pilinszkyről, Hajnal Annáról, Zelk Zoltánról és Nemes Nagy Ágnesről, Weöres Sándorról és Székely Magdáról, Rába Györgyről és másokról. És mégis: a huszonnégy történetből valamiképpen csak kikerekedik, huszonötödikként, az önarckép folytatása is.

Kerényi Mária - Neményi ​Lili
Ez ​a könyv nemcsak sztárokról divatos nagy nevekről szól, hanem a színészet sok-sok alázatos szolgájáról, akik leírhatatlan nyomort is vállalva, erős-szívós gyökereikkel a haza földjébe, az anyanyelvbe kapaszkodva segítették a magyar színészet virágbaborulását. Kis névtelenekről, akik nagy művészek voltak. Neményi Lili

Covers_14722
elérhető
1

Szalay Károly - Chaplin
Mivel ​lehetne a legjobban jellemezni Charlie Chaplint, a világhírű filmkomikust? Azzal talán, hogy senki úgy meg nem nevetette és meg nem ríkatta az embereket, mint ő? Vagy azzal, hogy a londoni nyomornegyedek ócska bérkaszárnyáinak lakójából milliomossá, Beverly Hills egyik legszebb luxusvillájának, majd Vevey kastélyának tulajdonosává lett? Esetleg azzal, hogy 50 esztendő legnagyobb politikusai, tudósai, művészei keresték társaságát, büszkélkedtek barátságával? Vagy netán botrányos szerelmi kalandjaival és hódításaival, kései , de annál boldogabb családi életével? Az jellemzi-e mindenekelőtt, hogy ő az egyetlen nagy filmkomikus, aki sohasem bukott meg, sohasem ment tönkre, akit a hangosfilm sem söpört le a filmvászonról? Vagy az, hogy mindenben zseniális volt, hogy ő írta, rendezte, játszotta, forgalmazta filmjeit, sőt ő írta legtöbbhöz még a zenét is? Mindez együtt! Páratlan tehetsége páratlan szerencsével párosult. Élete alkotás, elismerés, siker és gazdagság ritka ötvözete. Charlie, a csavargó halhatatlanná vált!

Tüskés Tibor - Pilinszky ​János
Pilinszky ​János verseinek jelentőségét a XX. századi magyar, illetve európai lírában ma már nem vonja kétségbe senki: költészete a modern líra egyik alapvető létmeghatározását adja, amely a világháború poklának, a koncentrációs táborok "botrányá"-nak eksztatikus fehérizzással megidézett, apokaliptikus képeitől a metafizikus szorongás tragikus élményén keresztül a részvét végletesen átérzett és átgondolt vállalásáig ível. Pilinszky határtalan érzékenysége rendkívüli erővel vetíti elénk a történelem - és a mindenkori lét - keresztjére feszített ember passióját, de a részvétet is e szenvedés iránt, a keresztényi együttérzést a megalázottakkal - az emberrel. Tüskés Tibor könyve életrajz és műelemzés. A szerző - részint új, eddig ismeretlen adatok alapján - nyomon követi Pilinszky legendákba burkolt, különös életének legfontosabb állomásait, ismerteti műveinek keletkezéstörténetét és hazai-nemzetközi recepcióját, értőn elemzi legnagyobb verseit. - A kötetet gazdag képanyag egészíti ki.

Megyery Sári - Játékszerelem
"A ​közelmúltban elhunyt Megyery Sári, aki az Én is voltam jávorfácska című 1979-ben megjelent önéletírásával méltán aratott nagy sikert, ebben az utolsó művében lazán összekapcsolódó emlékeiben és kedvenceiről - főleg írókról - rajzolt portréiban is a saját, élményekben gazdag, harmonikus és végtelenül sokoldalú életéről mesél. Ez a mindig megújhodásra kész, változtatni, a tudástól újabb és újabb területeket elhódítani akaró és tudó asszony - túl a nyolcvanon is - csodálatra méltó nyitottságával, mély és egyszerre bájosan naiv emberismeretével, megejtő derűjével valóságos természeti tünemény. Vigasz minden olvasónak a hanyatlás, az öregedés szorongató érzésére;" A kötet a színésznő-írónő portré műfajába tartozó írásaiból válogat. Az Emlékek franciaországi élményeit tartalmazza: De Gaulle bevonult Párizsba, Ignotus Pálnak iránta érzett szerelmének dokumentumairól számol be. Olvashatunk még A halászó macska utcája írójáról, Földes Jolánról, Shakespeare szülőföldjéről, egy párizsi vécés néni nagy bajáról , Körmendi Ferencről, Simone de Beauvoir-ról és Illyés Gyuláról is. A Portrék című második részben külföldi írók és más hírességek életét mutatja be.

Veress Dániel - Vándor ​úton
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tüskés Tibor - Illyés ​Gyula
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bakcsi György - Blok ​világa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kónya Judit - Nagy ​Lajos
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók