Ajax-loader

'antiszemitizmus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


André Schwarz-Bart - Igazak ​ivadéka
1185-ben, ​York városában, a pogrom elől menekülő zsidók rabbijukkal együtt önként mennek a halálba. Ez a rabbi egyike a világ harmichat Igaz Férfiújának. (A középkori legenda szerint az Igaz Férfiú nincs tudatában hivatásának, de átveszi és elszenvedi a világ szenvedésének harminchatod részét.) Leszármazottai a legváltozatosabb módon halnak vértanúhalált, bizonyítva, hogy a barbárság változatai végtelenek. Ernie Lévynek az Igazak utolsó, nemzedékünkhöz korban legközelebb álló ivadékának kisgyermekkora óta mérhetetlenül sok szenvedés jut osztályrészül a fasizmus küszöbén álló Németországban. Hitler uralomra jutása után a kamaszfiúban egy pillanatra felvillan a tettvágy, meg a gyűlölet is - de végül az utolsó Igaz is, még önként vállalt halálában is, csak a részvét és könyörület mozdulatait tudja megtenni.

Fehér Klára - Hová ​álljanak a belgák?
Az ​író könyvéről: A brüsszeli kaszárnyákban az őrmester sorakoztatja az újoncokat. - Falamandok balra, vallonok jobbra - harsogja. Kovács Péter, akinek szülei ötvenhatban disszidáltak, egy darabig tanácstalanul topog, azután kilép az őrmester elé. - Őrmester úr kérem, hová álljanak a belgák? Ezt a tragikusan komoly és mély viccet választottam regényem címéül és mottójául.

Závada Pál - Egy ​piaci nap
Mi ​vezet arra embereket, hogy csoportba verődve mások ellen támadjanak? És miféle helyzetek, beidegződések és indulatok idézhetik elő azt, hogy falusi járókelők, piaci vevők nekiessenek olyan szomszédaiknak, akik nemrég halálgyárakból menekültek meg? Hogy kerülhet valaki lincselők közé? Závada Pál új regénye 1946-os magyarországi antiszemita pogromok történetén keresztül keresi a választ. Egy piacnapon az elbeszélő főszereplő, a falu tekintélyes kereskedőjének lánya, egy tanárember felesége tanúja lesz egy zsidó tojáskereskedő elleni támadásnak, amely vérengzéssé fajul. Asszonyok vezetik a rettentő pusztítást, amely nem kímél sem nőket, sem gyermekeket. A pogromot követően nyomozás indul, és tárgyalások során tárulnak fel az előzmények, a háború alatti és az utána kialakult állapotok. Az események előterében azonban emberek és eltorzuló emberi viszonyok állnak. A történelem, amely bármely pillanatban ma is próbára tehet bármelyikünket.

Covers_160568
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Zsidókérdés ​asszimiláció antiszemitizmus
Hézagpótló ​könyvet tart a kezében az olvasó. Ha valamire illik ez a kifejezés, akkor erre a kötetre nagyon ráillik. De kevés csak ennyit mondani. Íme, egy tanulmánykötet, amelynek felszabadító hatása lehet - bízom benne, hogy lesz is - a lelkekre. Negyven évvel a fasiszta iszonyat után tárgyilagos eszmecseréket, vitairatokat, esszéket, tudományos értekezéseket olvashatunk a zsidóságról, főként a magyarországi zsidók történetéről, helyzetéről. Az embereknek arról a csoportjáról van itt szó, amely Európában kevés híján majdnem teljesen elpusztult a világtörténelem legaljasabb politikai rendszerének fajelméleten alapuló népirtó programjától. A finánctőke lealjasodott söpredékhatalmának, diktatúrájának volt egy segédcsapata apokaliptikus tettének végrehajtásához, ez pedig az előítéletek serege volt, amelynek hadrendje mögött felsorakozott a közöny, a "nem az én dolgom" hányavetiségével együtt a gyávaság, a cinizmus, a "nem tudhattam, hová vezet" gondolkodásmódja. Ez a kötet elsősorban erről az előítéletről tudósít.

Dr. Bernáth Zoltán - Horthy ​Miklós
Dr. ​Bernáth Zoltán 2006-ban töltötte be 90. életévét. A bírói ítélkezés jóformán minden területén dolgozott. Tanácsvezető bíróként ment nyugdíjba. A II. világháború alatt bejárta Európát - többnyire gyalogmenetben mint katona vagy hadifogoly - Ukrajnától a Párizsi-medencéig. Eddig megjelent nagysikerű könyveiben jogi szemszögből vizsgálja a XX. sz. történéseit, különösen a békediktátumok hatását Magyarországra. "Vallom, hogy Horthy Miklós volt az utolsó lovaguralkodó. Vallom, mert kortársa voltam - legalábbis egy ideig - és mint tanú én is belekerültem abba a kavarodásba, forgószélbe, amelyik a XX. században végigsepert a világon, és Európában annyi tragédiát okozott. Nem véletlen, hogy Horthy Miklóst ez a korszak tette naggyá, és egy idő elteltével a világtörténelemben is jelentős szerepet fognak neki tulajdonítani." - Dr. Bernáth Zoltán

Marschalkó Lajos - Kik ​árulták el 1918-ban Magyarországot?
A ​kiváló jobboldali újságíró nagy sikerű műve a trianoni országcsonkítás és az 1919-es patkánylázadást előkészítő hazaárulás történetét ismerteti, miközben a szerző megfeledkezik a hazaárulók tettének és másságának kötelező tiszteletéről és utódaik, elvtársaik érzékenységéről.

Michael L. Brown - Kezeink ​vérrel mocskolva - Az "Egyház" és a zsidó nép tragikus története
A ​vallásos eredetű munka a holocaust tragédiájából kiindulva azt vizsgálja, hogy a negyedik századi zsidóüldözésektől kezdve napjainkig hogyan alakult a zsidóság sorsa. Teológiai következtetései valószínűleg minden oldalról vitákat váltanak ki, a történeti tények pedig más művekből alaposabban ismerhetők meg.

Csepeli György - ...és ​nem is kell hozzá zsidó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Kovács M. Mária - Liberalizmus, ​radikalizmus, antiszemitizmus
Kovács ​M. Mária a Közép-európai Egyetem professzora. Korábban az ELTE, az University of Maryland és az University of Wisconsin-Madison tanára volt. A zsidótörvényekről írott könyve (Liberal Professions, Illiberal Politics) angolul 1994-ben jelent meg az Oxford University Press, 2001-ben pedig magyarul (Liberalizmus, radikalizmus, antiszemitizmus) a Helikon Kiadó kiadásában. 1938-tól 1944-ig a magyar kormányok diszkriminatív törvények egész sorával kívánták korlátozni, majd egészen megszüntetni a zsidók jogát arra, hogy az orvosi, az ügyvédi és a mérnöki szakmában dolgozhassanak. Vajon miért elsősorban e szakmák ellen irányultak az antiszemita intézkedések? Kik és hogyan hajtották végre ezeket? Miként történhetett, hogy az ügyvédi kamara sokáig szabotálta e törvények érvényesülését, miközben az orvosi kamara a zsidótörvények kezdeményezőjeként és könyörtelen végrehajtójaként lépett fel? A könyv a tizenkilencedik századi liberális reformoktól kezdve sorra veszi azokat az eseményeket és folyamatokat, amelyek a magyar szakértelmiség politikai magatartását alakították. Bemutatja az értelmiségi antiszemitizmus és a szervezett fajvédelem megjelenését, a numerus clausus és a zsidótörvények történetét, s végigköveti a zsidó szakértelmiség sorsát a német megszállás és a nyilas hatalomátvétel alatt.

Róbert László - Zsidónak ​születni
"Nem ​tehetsz róla, hogy zsidónak születtél, de sose szégyelld! És vésd az agyadba fiacskám: az antiszemitizmus egyik oka a gyáva zsidó…” Ez a nagyapai mottó vezérli az 1938-as tiszaeszlári cserkésztábor kispajtását, a pécsi Széchenyi István reálgimnázium pingpong bajnokát, az 104/7-es büntetőszázad gúzsba kötött ifjoncát akkor is, amikor az SS-tizedes - mielőtt megásatná vele a sírját - megparancsolja: tisztítsa meg az ásót. Róbert László későbbi élete is egyfajta kalandregény. A tiszta szívű, naiv ifjúkommunistából a Rajk-per után bútortróger, később a Rádió római, illetve párizsi tudósítója lesz. Egyik vietnami könyvéhez Graham Green ír előszót. A Tisztelendők című, eddig harmincöt epizódból álló és folytatódó sorozata - amelynek ideáját XXIII. János pápától kapja - bejárja Európa számos televízióját. Mózes-Jézus-Mohamed című filmje az első hiteles kelet-európai tanúságtétel a zsidó-keresztény-muzulmán dialógus mellett. A szerző élete egyik legnagyobb kalandjának tekinti, hogy felkutassa az igaz, az etikusan hatékony embert a háborúk, a faji és társadalmi elnyomás rettenetei között is, a Tízparancsolat és az Evangélium igéinek segítségével. Ebben a könyvében, remélhetőleg folytatandó önéletrajzának az ifjúkori éveket felidéző első kötetében nemcsak szabósegéd öregapjának állít emléket. A emberi tartás példájaként ismerkedhet meg az olvasó a pécsi latintanár Petrovics Ede atyával éppúgy, mint a Luftwaffe katonájával vagy a sváb Wágner hadapród őrmesterrel, aki a szó szoros értelmében a sír széléről hozza vissza az életbe a tizennyolc éves munkaszolgálatost. Elsősorban az vegye kézbe Róbert László könyvét, aki egyszerre szeret - vagy tud - sírni és nevetni.

Eötvös Károly - A ​nagy per
A ​81. Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a M-érték Kiadó Eötvös Károly A nagy per, amely ezer éve folyik, s mégsincs vége című történeti munkáját a híres-hírhedt tiszaeszlári vérvád perről, amelyet a mai kor olvasójának Simoncsics Péter professzor - aki egyébként szerkesztője is a könyvnek - segít befogadni tudós, de élvezetesen közérthető tanulmányában. Tiszaeszláron 1882. április 1-én eltűnt egy 14 éves szolgálóleány, Solymosi Eszter. Egy faluban, ahol szinte mindenki ismeri egymást és ritkán történnek egetverő dolgok, ez bizony nagy hír, megmozgatja kicsinyek és nagyok fantáziáját. A helybéli zsidó hitközség metszőjének alig ötéves kisfia és a falusi bíró szomszédban lakó húga 12 éves leányának és pajtásainak gyermeki fantáziálásából kapott lábra a hír, hogy a Peszach-ünnepére készülődő zsidók vették vérét Solymosi Eszternek. A valóságmagva ennek a borzasztó vádnak annyi, hogy a kisfiú látta, amint hetekkel korábban elhalt csecsemőhúgának testét szülei megmosták, mielőtt koporsóba tették volna, (a csecsemőhalál, mondhatni, közönséges esemény volt még akkoriban), s ezt elcsacsogta a szomszéd leányoknak, akiknek szájáról kelt szárnyra szüleik gonosz befolyásolására a rituális gyilkosság vádja a faluban. Íme a vérvád genezise, amelyet a folklorisztikus felfogás nemzedékeket átfogó voltában szemlélhetünk.

Magyar Imre - "Oly ​korban éltem én..."
A ​deportálás negyvenedik évfordulójára megjelenő könyv századunk legszégyenletesebb tragédiájának egy látszólag perifériális metszetéről szól; a budapesti zsidóságról, a gettóházakról, a munkaszolgálatos századokról. Tehát azokról a viszonylag szerencsésebb áldozatokról, akik nem járták meg a koncentrációs táborok poklát, akiket nem gázosítottak el, akiknek volt némi esélyük a túlélésre. Amit ők persze ott és akkor nem tudhattak. A kiszolgáltatottság, a fenyegetettség, az életveszély a mindennapok szerves részévé vált - ezt érzékelteti két barát, az orvos Heller László és a mérnök Fehér Pál sorsának, az utóbbi szereplő és egy fiatal lány bontakozó szerelmének kibontakozása tükrében, meggyőző erővel az író, miközben rendkívül plasztikus portrékkal, a drámai epizódok sokaságával idézi föl a borzalmas időszak atmoszféráját. Kényszerűen összezárt emberek a légópincékben, nyilas razziák, hosszú menetelések, pánikhangulatok, megalázó kihallgatások, rémhírek - egyszóval 1944. Magyar Imre könyve tehát nem csak a gettóról szól: sem a szó szoros, sem a szó tágabb értelmében. Hanem a korszakról. Mert a regény rendkívül széles társadalmi horizontján időről időre felbukkantak, olykor epizódok főszereplőivé válnak azok a nem zsidók is, akiknek cselekedeteivel, gesztusaival árnyalja a szerző műve alapproblematikáját: a nemzeti felelősség kérdését.

Kádár Gábor - Vági Zoltán - Hullarablás
A ​huszadik században a magyar állam különböző ideológiák nevében gyakran tette rá kezét polgárainak vagyonára. A fajvédők, antiszemiták és nyilasok a zsidókat, a háború utáni koalíciós kormány a magyarországi németeket és az arisztokratákat, a kommunisták a parasztságot és a polgárságot fosztották ki. A tömeges rablás azonban csak egyszer, 1944-ben torkollott hullarablásba. A holokausztig Magyarországon élt Európa egyik legnagyobb és leggazdagabb zsidó közössége. Vagyonuk elrablását évtizedeken keresztül javasolták, követelték és tervezték a haza politikusok, hivatalnokok, közgazdászok és értelmiségiek. A régóta áhított árjásítás a zsidó törvényekig bújtatott, majd 1938-tól nyílt formában zajlott, végül az 1944-es német megszállás után államilag szervezett, kaotikus fosztogatássá változott. Miután a holokauszt történetében példátlan gyorsasággal Auswitzba deportált zsidókat a nácik megölték, Magyarországon az elhurcolt szomszéd ékszerét, lakását, bútorát, ruháját, üzletét ellopva vagy kiigényelve százezrek váltak a hullarablás tettestársaivá. Két fiatal történész sok éves hazai és nemzetközi kutatásai nyomán született meg ez a hiánypótló munka, amely a dualizmustól a Kádár-korszakig Auswitztól a sváci bankokon át egészen a kommunista költségvetésig követi a magyar zsidó vagyonok sorsát és átfogóan elemzi a magyar történelem legnagyobb rablássorozatát.

Covers_109405
A ​Talmud magyarul Ismeretlen szerző
9

Ismeretlen szerző - A ​Talmud magyarul
Luzsénszky ​Alfonz A Talmud magyarul című műve a magyar szélsőjobboldali és antiszemita körökben máig népszerű. A benne szereplő tematikus és tendenciózus idézetek, valamint a fordítás kérdései miatt máig viták tárgya. „Fordítása” miatt már a Horthy-korszakban perbe fogták, mely során bebizonyosodott, hogy Luzsénszky az eredeti Talmud szövegét nem látta, ehelyett August Rohling Der Talmudjude című, a Talmudot keresztényellenesnek beállítani igyekvő 19. századi összeállítását ültette át magyarra, amely maga sem eredeti, hanem Johann Andreas Eisenmenger, 1700-ban megjelent Entdecktes Judenthum című művének kivonatos feldolgozása, mely a Talmudot és a rabbinikus irodalmat sötét színben festő számtalan hasonló munka közül a legismertebb, máig ható forrása az antiszemita célú Talmud-„ismertetéseknek”. Fordítási hibáit többek között Franz Delitzsch mutatta ki a Rohling művét elemző munkájában. Annak ellenére, hogy Luzsénszky ugyanezen összeállítása miatt antiszemita körökben máig népszerű - műve e témában lényegében az egyetlen, állandóan idézett „alapműnek”, személye pedig alapvető hivatkozási pontnak számít -, tudományos körökben soha senki nem vette és ma sem veszi komolyan, forráskénti idézettsége és ezzel együtt tudományos értéke nulla, említése kizárólag az antiszemita polémiáknak köszönhető. A Magyar katolikus lexikon, illetve a Szinnyei-féle életrajzi lexikon rövid szócikkein kívül más forrásban nem lelhető fel, nevét (és kétséges munkásságát) sem a Jewish Encyclopedia, sem a judaisztikában alapműnek számító Encyclopaedia Judaica nem említi (még a Talmud-félrefordítások között sem), jelentősége ebből következően alapvetően megkérdőjelezhető.

Covers_123744
Befogadók Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Befogadók
A ​kötetben olyan magyar politikusok, írók beszédeit, írásait olvashatjuk, akik az elmúlt évszázad során fölemelték szavukat az antiszemitizmus ellen. A kötet az anti-antiszemiták tevékenységét próbálja meg illusztrálni, válogatva a gazdag anyagban.

Kende Péter - Röpirat ​a zsidókérdésről
"Kik ​azok, akik életben és itthon maradtak a zsidóüldözések után? Hogyan kezdte újra sorsát a magyar zsidóság a II. világháború rémségeit követően, s mi minden történt vele a negyvenes-ötvenes években? Hogyan volt jelen a zsidókérdés a földreform, az államosítások, a Rajk-per, az 1953-as fordulat és 1956 során? Mit jelent a zsidókérdés a mai Magyarországon? Milyen a mai antiszemitizmus? Ezek azok a kérdések, amelyekre e röpirat választ keres. Kende Péter négy évet várt könyve megjelenésére. Talán nem is azért, mert e történelmi labirintus olyan szövevényes, hanem inkább mert a tények bátor feltárása elé az elhallgatás tilalmi táblái meredtek egyrészt a"fasiszta nép", a háborús halottak, a hadifogoly- és a lágersors megítélésében, másrészt a"zsidó kommunisták", az "antiszemita népiesek" leegyszerűsítések feloldásában is. Könyvében Kende Péter legyőzte az akadályokat, olyasmiről beszél, amit ugyan mindnyájan végiggondoltunk magunkban, de nyilvánosságra eddig nem került: arról a balítéletről, amely elhallgatva fertőz, de felfedve, kimondva talán a gyógyulást segíti. Amikor tudós-esszéisztikus feldolgozásban felrajzolja az elmúlt negyvennégy év "zsidókérdés-kezelésének" és antiszemitizmusának lázgörbéjét, tisztázza az okokat is: miért éltek tovább és hogyan módosultak az előítéletek, a fel nem oldott görcsök, a kimondatlan újabb és újabb traumák.Kínál-e Kende Péter gyógymódot? Egyetlen orvosságot ismer: az egyenes beszédet, a vélemények szabad összecsapását, a társadalmi megértést és türelmet, egyszóval a demokratikus közéletet."

Covers_259313
Auschwitz ​- Múzeumi kalauz Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Auschwitz ​- Múzeumi kalauz
Ez ​a könyvecske nem csupán egy múzeumi kalauz. Lapjairól informálódhatunk egy kiállítás látnivalóiról is, de olvashatunk az auschwitzi koncentrációs tábor létrejöttének és működésének körülményeiről, találkozhatunk dokumentum-részletekkel, vallomásokból vett idézetekkel is, melyek a „halálgyár” mindennapjaival ismertetnek meg bennünket.

Sándor Iván - A ​vizsgálat iratai
Egy ​múlt századi per körülményeiről tudósít Sándor Iván ebben a könyvében, a tiszaeszlári perről, amelynek okai, lefolyása, kihatásai ma sem hagyhatnak senkit közönyösen. Világra szóló per volt, híreit egykori angol, francia, holland, német, osztrák, cseh, lengyel, orosz, japán lapok őrzik, Európa és Amerikai nagyvárosaiban nincs olyan jelentős könyvtár, ahol az érdeklődő ne találna adatot róla. Botrányos per volt, a civilizált emberekben mélységes megdöbbentést keltett, hogy a XIX. század utolsó negyedében, egy európai országban még szerephez juthattak középkori hiedelmek és előítéletek, vérvádat emelhettek ártatlan személyek ellen. Miért, hogyan - ezt kutatja eddig ismeretlen korabeli, és mai dokumentumok alapján a könyv, feltárva a védő, Eötvös Károly impozáns harcának módszereit, a per társadalmi és európai hátterét.

Ónody Géza - Tiszaeszlár ​a múltban és jelenben
E ​mű elolvasása után bárki meggyőződhetik, hogy a zsidók ellen emelt... századok óta élő vérvád jogosultsága..., mint komoly valóság, kétségbevonhatatlan tényeken alapszik...

Ungváry Krisztián - A ​Horthy-rendszer mérlege
A ​szociálpolitika egyúttal mindig újraosztást is jelent, és az újraosztás legszélsőségesebb formája a hátrányban részesítettek megsemmisítését is eredményezheti. A magyar zsidóság történetének és a holokausztnak számtalan megközelítési módja és értelmezése létezik. A szerző a kérdést a társadalom nemzsidó részének oldaláról vizsgálja meg, Célja nem csupán az eseménytörténeti rekonstrukció, hanem a tettesek tevékenysége alapján a magyar holokauszthoz vezető út bemutatása és a diszkrimináció dinamikájának vizsgálata. Értelmezése szerint a zsidóság kárára folytatott politika a 19. században látensen egyúttal egyfajta államszocialista átalakulás lehetőségét is magában hordozta. Az ellenforradalmi rendszerben ez különböző, későbbiekben részletezett okok miatt nem tárulhatott fel teljes mértékben, de mint lehetőség folyamatosan jelen volt és egyre inkább meghatározta a kor közbeszédét. A könyv a zsidóság kifosztásának szellemi előzményeit és eseménytörténetét a magyar történelem szélesebb összefüggéseibe helyezve mutatja be. Ezért számos olyan kérdést is érint (mint például a németek kitelepítése, az irányított tervszerű gazdálkodás, a szociálpolitika és a modernizáció), amelyeket a témával eddig foglalkozó szerzők nem tartottak a holokauszt szempontjából fontosnak.

Jean-Paul Sartre - Vádirat ​az antiszemitizmus ellen
A ​zsidógyűlölet - Sartre szerint - valójában az antiszemiták kisebbrendűségi érzéseit fedi, megvetésük éppen az önmegvetéstől való szorongásban gyökeredzik. Az a csoport, mely képes hagyományőrzésre egy kevéssé hagyományteremtő közegben, kiváltja társadalmi környezete dühét, s ha e csoport mentalitása érinthetetlennek, vagy értékeiben hozzáférhetetlennek bizonyul - e társadalmi környezet előbb-utóbb kedvét fogja lelni e csoport tagjainak egyéni sebezhetőségében, legyőzhetőségében. Sartre szerint a zsidóság éppen hogy karakterisztikus pozitív tulajdonságaival vált ki kontrollálhatatlan indulatokat. Az antiszemitizmus - és általában a fajüldözés a valamikori kannibalizmus és emberáldozati jelleg jegyeit viseli magán: az elsajátíthatatlan vagy érthetetlen iránti pusztítás vágyát. Az író gondolatmenetének összegzése annak az egyetemességnek az áhítása, mely lényegtelenné teszi a hasonló eredetű különbségtételeket s ennélfogva elkerülhetővé a sokféle értelmű fasizmust.

Hanni Münzer - Az ​örökség
A ​fiatal amerikai doktornő, Felicity nagyanyja meghal, az édesanyjának pedig nem sokkal később nyoma vész. A szálak Rómába vezetnek, ahol Felicity egy rejtélyes naplóra akad. Ezzel pedig kezdetét veszi az időutazás, amelynek során a lány előtt feltárul családja végzetes története. A dédnagyanyja, Elisabeth és a lánya, Deborah az emberiség történelmének legsötétebb időszakában, Hitler Harmadik Birodalmában hazugságok és intrikák útvesztőiben tévelyegve igyekezett szembeszállni a gonosszal, ám egy sorsszerű szerelem a hatalom játékszereivé tette őket. Borzalmas titkukat mindketten magukkal vitték a sírba… Ám a múltat nem lehet eltörölni, s árnyékot vet a ma élőkre is. Az örökség a szerelem és a megszállottság, a bűn és a bűnhődés, az árulás és a bosszú keserédes története.

Ladislaus Löb - Megvásárolt ​életek
Kasztner ​Rezső személye a mai napig heves vitákat gerjeszt: némelyek árulónak, mások hősnek tekintik. Ez a könyv annak az embernek a történetét meséli el, aki sok száz – sőt, valószínűleg sok ezer – ember életét mentette meg. Ugyanakkor egy gyermek története is, aki Kasztner Rezsőnek köszönhetően megérte a felnőttkort. Ez a krónikát és emlékiratot egyesítő könyv nyomon követi Kasztner tárgyalásait az SS-szel és Adolf Eichmann-nal, miközben részletesen leírja a szerző és társai életét Bergen-Belsenben. Löb közvetlen beszámolója kivételes képet nyújt a „zsidók elleni háború” legkevésbé ismert és legdöbbenetesebb epizódjairól.

Ungváry Krisztián - A ​Horthy-rendszer és antiszemitizmusának mérlege
A ​Horthy-rendszer és antiszemitizmusának mérlege leírása Ungváry Krisztián a XX. század talán legvitatottabb történeti időszakát értékeli. A korszakban meghatározó szerepet játszott a zsidóság és a róluk alkotott ellenségkép, és ez a helyzet majdnem minden egyéb társadalmi kérdést is befolyásolt. Az ellenségkép azért tudott hatékonnyá válni, mert a megkésett magyar társadalomfejlődés következtében a zsidók a modernizáció első számú hordozójának számítottak. Magyarországon a modernizáció, illetve annak félelmetesként érzékelt kísérőjelenségei jobb- és baloldalon egyaránt radikálisan antiliberális válaszokhoz vezettek. Az 1919-es kommunista kísérlet sokkot okozó élménye után a jobboldali válaszok közül azok tudtak igazán érvényesülni, amelyek mondanivalójukat antiszemita köntösbe öltöztették. Az antiszemitizmus tekintetében Horthy Miklós és rendszere kétarcú: a rendszer jóval radikálisabban volt antiszemita, mint elsőszámú vezetője. 1944-ig a kormányzó a közhangulattal is szembeszállva mérséklő politikát folytatott. A német megszállást követően viszont hozzájárult a parlament többsége által már régóta követelt antiszemita intézkedések végrehajtásához, beleértve a deportálást is, holott ennek következményeivel már régóta viszonylag pontosan tisztában volt. A terjedelmében is jelentős mű valódi áttekintést és fontos, sokszor megrendítő felismeréseket kínál az olvasónak. Ungváry Krisztián 1969-ben született Budapesten. Fő kutatási területe az első és második világháború hadtörténete; a XX. század politikatörténete; a szélsőjobb, valamint az állambiztonság szervezetei. Az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa és a _Jahrbuch für Historische Kommunismusforschung_ (Berlin) szerkesztőbizottsága tudományos tanácsának tagja. 2015-ben szerezte meg az MTA doktora fokozatot _A Horthy-rendszer mérlege_ című, 2012-ben könyvként publikált disszertációjával, melyet Akadémiai Díjjal is kitüntettek. Ennek a munkának javított és átdolgozott kiadását tartja kezében az olvasó.

Thomas B. Kirsch - A ​jungiánusok
Végre ​magyarul is olvasható a Carl Gustav Jung svájci pszichiáter követőiről elnevezett nemzetközi mozgalom, a jungiánusok hiteles története. A könyv nyomon követi az analitikus pszichológia fejlődését és legfontosabb képviselőinek útját a XX. század elejétől napjainkig, Zürichből a világ legkülönbözőbb sarkaiba is, és segít képet alkotni a mozgalom jelentőségéről. Az olvasó számára érthető módon ír a freudi és a többi mélylélektani iskolával való kapcsolatokról, a különbözőségekről, és segít megérteni azt is, hogy ezek az irányzatok miért közelednek napjainkban újra egymáshoz. Történetileg és szociálpszichológiailag is izgalmas, ahogyan a különböző országokban megalakultak az egyes szakmai társaságok, és többek között a könyv olyan, eddig tabunak számító témákat is tárgyal őszintén és tényszerűen, mint Carl Jung kapcsolata a nácikkal és a zsidókkal vagy az antiszemitizmus vádja. A könyvben egy kis fejezetet kapott a magyar jungi mozgalom története is, de a könyv magyar nyelvű megjelenésének még inkább az adja különös aktualitását, hogy a Magyar C.G. Jung Analitikus Pszichológia Egyesülete 25 éves fennállás után, de végül szintén csatlakozott a Nemzetközi Analitikus Pszichológia Egyesülethez.

Hábel János - "Elköltözött" ​szomszédaink
Nem ​visszaemlékezéseken, hanem eredeti forráskutatásokon nyugvó könyv, amely főleg két vonatkozásban összesíti – az előbb kiszolgáltatott, majd megalázott, 1944 májusában gettóba kényszerített, végül július 4-én Auschwitzba hurcolt – pécsi zsidóság tragikus történetét. Egyrészt kirajzolódik a pécsi zsidó közösség felszámolás előtti elhelyezkedése, topográfiája, továbbá a foglalkozása, amit egy jegyzék is összefoglal. Másrészt (jegyzékben is) megismerhetőek a zsidó tulajdonban lévő üzletek, üzemek, műhelyek és tulajdonosaik. Külön fejezet emlékezik meg a pécsi zsidó orvosokról és ügyvédekről. Végezetül a különböző indíttatású (magán, közületi, közigazgatási, államigazgatási, itt állomásozó német egységek) vagyonszerzési törekvésekből a zsidók lakásainak és vállalkozásainak árjásítási elveiről és gyakorlatáról nyújt áttekintést a szerző.

Kőbányai János - Az ​elbeszélhetetlen elbeszélés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Randolph L. Braham - A ​holokauszt Tinódija
Randolph ​L. Braham A népirtás politikája című magisztrális művének, vagyis a magyar holokauszt regényének, befejezése után is folytatta a holokauszt nagy elbeszélésének írását. A most negyedszázados Múlt és Jövő folyóiratban jelentek meg ezek az egységes kötetté összeállt írások, amelyeknek időbeli egymásutánisága szintén magukon hordozzák a regényszerűséget - s így a holokauszt-diszkusszió fejlődését is megérzékítik (mint például a Vatikán és a magyar egyházak szerepe a tragikus történetben, Észak-Erdély különös helyzete a holokausztban két impériumváltás között vagy a holokauszt recepciója a kommunista blokk államaiban). Kötetünkben helyet kapott a holokauszt-kutatás doyenje művének szintén folyóiratbeli recepciója: Heller Ágnes, Hernádi Miklós, Miskolczy Ambrus, Ágoston Vilmos, Pók Attila és Tibori Szabó Zoltán értő elemzései. Karsai László, Molnár Judit és Kőbányai János interjúi (ez utóbbi összeállításunk alkalmából készült) a tudós emberi és tudósi arcélét rajzolják meg. A 90 éves tudóst köszöntő kötettel kívánunk a magyar holokauszt 70. évfordulója évébe lépni, s az emlékezés, a feldolgozás még ma is gyötrő munkáját elősegíteni.

Sándor Iván - A ​tiszaeszlári per és 2015
Az ​1883-as tiszaeszlári vérvádper Magyarországon az utolsó, Európában az egyik utolsó faji gyűlölködésre alapozott koncepciós per volt. Akkor alakult meg az Országos Antiszemita Párt. Sándor Iván 1973-ban felkereste a falut. Azt kutatta, milyen formában élnek még a középkori boszorkányperekre emlékeztető fantomeszmék. Könyvet írt tapasztalatairól, a per anatómiájáról, Eötvös Károlynak, az ártatlan megvádoltak védőjének munkájáról, a koncepciós pertechnikáról, a politikai antiszemitizmus születési körülményeiről, a holokausztba torkolló következményeiről. A vizsgálat iratai című esszé immáron hetedszer jelenik meg, ezúttal jelentősen kibővítve. Kötetünkben szerepel az 1967-ben bemutatott Tiszaeszlár című drámája, egy, az esszékötet születési körülményeiről, visszhangjáról, a hatvanashetvenes évek politikai-kulturális helyzetéről szóló interjú, valamint a legújabb hazai eseményekről szóló, 2015-ben írt esszéje. Külön jelentősége a kötetnek, hogy tartalmazza mellékletként az 1973-ban Tiszaeszláron felvett mélyinterjúk eredeti hanganyagát.

Covers_379088
elérhető
1

Ismeretlen szerző - A ​holokauszt Magyarországon hetven év múltán
A ​magyar holokauszt történetéről és magyarázatáról a nyolcvanas évek óta folynak a történészek között élénk és termékeny viták. Ez a kötet a negyedik azok sorában, amelyek 1984 óta a magyar holokauszt kerek évfordulói alkalmával e kutatásokról és vitákról adnak képet.

Kovács M. Mária - Törvénytől ​sújtva
A ​könyv az 1920-as numerus clausus törvény történetének részletesen dokumentált feldolgozása. Igyekszik megválaszolni azt a kérdést, hogy a törvény történetének számos elemével a történetírás eddig miért nem foglalkozott, illetve bemutatni, hogy a közgondolkodásban és a publicisztikában a numerus clausus történetét milyen legendák és tévhitek övezik. A könyv a numerus clausus részletes történetét kiterjedt szakirodalmi és levéltári kutatások alapján mutatja be. A forráskutatás során vált elérhetővé az országgyűlési jegyzőkönyvek és az MTI híranyagának internetes adatbázisa, amelyre támaszkodva teljesen új tényeket tart fel a szerző. Kovács M. Mária professzor nélkülözhetetlen alapművet ad mindazok kezébe, akik a Horthy-korszak története és a magyar zsidóság sorsa iránt érdeklődnek.

Kollekciók