Ajax-loader

'humoros' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Hector ​egészséges fiatalember, amolyan rendes gyerek. Lányokkal majd harmincéves koráig nemigen volt dolga, és nem elégíti ki különös gyűjtőszenvedélye sem, amelynek tárgya szinte bármi lehet a dinnyecímkéktől az ötórai zajokig. Már-már véget is vetne elrontott életének, amikor egy betegesen hazudozó lány képében végre megtalálja az igazit. Össze is házasodnak, és Hector élete látszólag egyenesbe jön, új foglalkozást választ (fiktív utazásokat szervez), szexuális élete nem sejtett izgalmakat kínál, ráadásul gyűjtőszenvedélyéből is kigyógyulni látszik. A bajok akkor kezdődnek, amikor a boldog férj megpillantja feleségét, amint az ablakot pucolja. Hector a visszaeső szenvedélybetegek vadságával veti rá magát az ablakpucolás témájára... A 29 éves David Foenkinos humora ellenállhatatlan. Regényéről a francia kritika csak szuperlatívuszokban beszél.

Gerald ​Durrell ezt a kéziratát a BBC-ben elhangzott egyik rádiós sorozatának anyagából állította össze. Sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy angol nyelven eddig nyolc kiadást ért meg. Tőmondatokban egy kis ízelítő a tartalomból: A jasszána esete a kajmánnal - A széptevés mestereitől mi is tanulhatunk, persze csak módjával - A tarkateknősök között „az asszony verve jó” gondolkodásmód az uralkodó. A szabómadár építőművész, a császárpingvin csak kontár - Az útonálló darázs a rovarvilág Harley Street-i specialistája - A törpe selyemmajom a legideálisabb férj. Biztosak vagyunk benne, hogy Durrell ezzel a könyvével is sok-sok kellemes, szórakoztató percet szerez számos hazai rajongójának.

Covers_156300
Hahota ​3. Ismeretlen szerző
0
1

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A ​boldog-boldogtalan őslakók által csak Fertő Cityként emlegetett nagyváros éjszakájában tort ül a bűn. És mintha ez nem volna épp elég: jut belőle a nappalokra is. A helyi rendfenntartókat nem véletlenül emlegetik egy napon a középkor szent őrültjeivel. Ehhez a küzdelemhez gyomor kell, idegek. Meg stukker. Meg könyökütés. Mindezen földi jókkal felfegyverezve, oldalán a hirtelen, szőke Kyra Emettel járja a nagyváros dzsungelét a modern szamuráj, Vis Major. A bűnüldözés leghatékonyabb fegyvere ő a húszas kaliberű smasszerpuska óta. Egy-jobb napjain két-lépéssel mindig a rosszfiúk előtt jár. Rendszerint győz. Utcahosszal... Egy regény, melynek tempójával csak egy Ferrari Testrossa, élvezeti értékével viszont az égvilágon semmi sem versenyezhet.

Christiane ​Rochefort regényeiben a mai francia valóság ellentmondásos jelenségeit ábrázolja. Lendületesen és fordulatosan meséli el egy házasság történetét. A regény hősnője, Celine látszólag szerencsés házasságot köt. Feleségül megy egy Philippe nevű dúsgazdag nagypolgárhoz, aki minden jóval és széppel elhalmozza. De ezért cserében ott kell hagynia eddigi kalandos, szabad életét. Végül hiába kap meg mindent, nem képes beilleszkedni ebbe az üres világba.

Tsi-Tsa ​- azaz: Cica - a magyar anyanyelvű angol író, George Mikes eladdig macskátlan londoni házba sétált be egy szép napon, és úgy befészkelte magát a legjobb fotelbe (és Mikes szívébe), hogy onnan soha többé el nem távozott. Illetve... De erről egyelőre ne többet! George Mikes - az egyetlen angol író, aki a Baranya megyei Siklóson született - könyvek hosszú sorában vallott arról, hogyan kell "idegennek", "utánozhatatlannak", "gazdagnak", "szegénynek", "dekadensnek", "jenkinek", és még sok egyébnek, többek között "hetvenévesnek" lenni. A népszerű író, a rádiós személyiség és világvándor homoros írásaiból gyűjtött csokorral adózunk emlékének és - remélhetőleg - szórakoztatjuk el a Vidám Könyvek Drága Olvasóit.

Jared ​MacKade hozzászokott, hogy mindig megkapja, amire vágyik. Főleg ha a nőkről van szó. Savannah Morningstar azonban feladta neki a leckét. igaz, hog a hölgy lélegzetelállító jelenség, de a viselkedése hagy némi kívánnivalót maga után. Sikerül az őrületbe kergetnie a férfit, ráadásul még a büszkeségét is alaposan sárba tiporja. Márpedig ha egy MacKade büszkesége csorbát szenved, kő kövön nem marad.

A ​világhírű, hajdanán cseh, ma már francia író műve valóságos stílusbravúr. Kundera irodalmi esszét ír - regényformában. Az egyes tanulmányokat, a virtuális regény kilenc fejezetét a bennük újra és újra felbukkanó, egymás útját keresztező hősök kötik össze. Sztravinszkij és Kafka, különös barátaik társaságában, Ansermet és Brod, Hemingway és életrajzírója, Janáček és cseh honfitársai, Rabelais és szellemi örökösei. A letűnt századok és a modern kor nagy regényírói és muzsikusai. Ám a kötet legfőbb, valódi hőse maga a regény művészete: a gargantuai szellem, a humor, amelyből született, rejtélyes rokonsága a zenével, három idősíkon zajló története, a harmadik s eddig utolsó kor (a modern regény) esztétikája, egzisztencialista bölcsessége. E "bölcsesség" fényében veszi szemügyre, elemzi Kundera korunk és kultúránk nagy helyzeteit és konfliktusait a század művészete, Céline és Majakovszkij művészete ellen indított morális pereket, a múló, eltűnő-eltűnt időt, amely bizonytalanná teszi az "én", a ma és a tegnap énjének önazonosságát, az emlékezést, mint a felejtés egy formáját, a szemérmet, mint az egyénre épülő korszak alapfogalmát, a napjainkban szokássá és szabállyá váló indiszkréciót, amely az individualizmus alkonyát vetíti előre, a halál akarásának misztikus erejét, a ránk hagyott és megtagadott szellemi testamentumokat, Európa, a művészet és a művészek elárult testamentumait.

Régi ​ismerősünk Fülig Jimmy ez alkalommal egy ifjú amerikai milliomos expedíciójának lesz fontos szereplője. Legalábbis ilyesmire lehet következtetni gondosan vezetett naplószerű levelezéséből, amelyben St. Antonio főhercegnek számol be kalandjairól. Az események végső kimenetelére mégis Piszkos Fred közbelépése válik döntővé, aki a Na, mi újság, Wagner Úr nevű hajón követi válogatott legénységével a milliomos hajóját. Az illusztris hajó legénységének és főleg a Kapitánynak lesz tehát érdeme, hogy a rég eltűnt kutató helyett egy banditát fog felfedezni az unatkozó milliomos - és az is, hogy Fülig Jimmy a "kölcsönkenyér visszajár" elv alapján a küzdelmes dicsőség ünnepléséből kimarad, s ehelyett karanténba kerül.

Vicodinfüggő. ​Bottal jár. (És nem fél használni!) Kiállhatatlanul bunkó, de észvesztően kék szemű. Semmibe veszi a szabályokat, ám nem ismeri a lehetetlent, ha gyógyítani kell. Ráismertél a kedvenc dokidra? Megtudhatod, hogy House Doki kinek köszönhető. Fedezd fel, ki is az a ragyogó brit színész, Hugh Laurie! Világklasszis evezőbajnok; olimpikonivadék; menő egyetem diákja; Emma Thompson egykori pasija; Mr.Bean kollégája; szenvedélyes motoros; bestseller regényíró; kiváló zenész; az amerikai akcentus zsenije… és még sok más. Persze a Doktor House mit sem érne Cuddy, Wilson, Foreman, Cameron és Chase, no meg az őket alakító színészek nélkül. Olvass Lisa Edelstein vad buli-korszakáról, Robert Sean Leonard színpadi múltjáról, Omar Epps művészi hajlamairól, Jennifer Morrison és Jesse Spencer rövid románcáról, és egyéb érdekességekről. Nem tudsz betelni a sorozattal? Pillants be a kulisszák mögé! Olvass az orvosi műhibákról és gyártási bakikról! Kövesd nyomon, mi mindent művel House a botjával! Mindenki hazudik! Nem hiszed? Böngészd át a hazugságok gyűjteményét! Számtalan különleges fotóval !

Úgy ​szerelmeskedni, hogy a kisbaba egy szobában alszik veletek, körülbelül ahhoz fogható, mint ha lábujjhegyen kéne rock and rollt ropnotok. Az apák szívesen vigyáznak a gyerekre, feltéve, hogy focimeccs megy a tévében van elég sör a hűtőben és a gyerek mélyen alszik. A kamaszok észben tartják és fejedre olvassák legcsúnyább szavaidat, de megfeletkeznek ígéretükről, hogy elmosogatnak. Kerüld az ilyen szavakat: "Majd meglátod ha neked is gyerekeid lesznek," mert könnyen lehet hogy a dolog nem soká várat magára.

,, ​A kétlábúak elég kiszámíthatatlan, ingatag lények, de ha megfelelően tudjátok kezelni, akkor könnyedén az uralmatok alá hajthatjátok őket. Ahogy én, az egész világot…” Demény, aki a szerénységet hírből sem ismeri, karizmatikus egyéniségének köszönhetően szinte fénysebességgel több tízezer hódolót szerzett. Jogosan. A négylábú diktátornak rengeteg ugatnivalója van, amit meg kell osztania a világgal. Az egyedi humorral fűszerezett sorok között kitűnik a felelős állat- és gazditartás fontossága, és hogy a boldogsághoz gyakran nem kell más, csak töpörtyű, béka, hosszúcombú csajok és egy melegszívű kétlábú. Demény nem csupán az első kortárs magyar íróvizsla, de egyben a deményista filozófia megalkotója, véleményvezér, gazditréner és békászó bajnok, de töpörtyű-minőségellenőrként is rövid idő alatt komoly elismertségre tett szert. Ráadásul celEB. 2009 körül született Fejér megyében, de kölyökkorát és családi hátterét homály fedi. Életének első hónapjait méltatlan körülmények között, rácsok mögött töltötte, ez meghatározta későbbi munkásságát. Valódi fordulatot az jelentett számára, amikor örökbe fogadta a kennelsorra tévedt, jobb sorsra érdemes kétlábút, Magos Juditot, akit ma már csak Gazdinak szólít, és aki egyben Demény korszakalkotó és humorral gazdagon átszőtt ugatásait lejegyezte. A négylábú írónak ez az első könyve, amelyről a tőle megszokott szerénytelenséggel állítja: ALAPmű. ,,A gazdik nem tökéletesek, hogyan is lehetnének, hiszen nem kutyák. De épp ezért a bénaságért, ezekért a kedves hibákért lehet őket annyira szeretni. Meg persze a töpörtyűért. Főleg a töpörtyűért." EL FOGOD OLVASNI. ALAP.

Elizabeth ​Gilbert önéletrajzi regénye spirituális utazásra hívja olvasóit, vele együtt tanulhatjuk meg, mit jelent megismerni, megszeretni, és ha kell, elengedni az embereket. Elizabeth harmincas, sikeres nő – volt. Gazdag férj, álomház, fényes karrier. Egyik pillanatról a másikra az élete mégis romokban hevert, látszólag ok nélkül. Egy szörnyű válás és az azt követő depresszió után, megmérgezett kapcsolatokkal a háta mögött nekivágott a nagyvilágnak, hogy végre rájöjjön, ki is ő, és mit akar az élettől. Zarándoklata Itáliába, Indiába és Indonéziába vezet, ahol olasz dzsigolók, indiai guruk, indonéz gyógyítók között bizonyítja, hogy mind a boldog pillanatokat keressük, akármelyik szegletében élünk is e világnak. Őszinte, humoros és mély érzelmű könyve mindannyiunknak szól, akik ébredtünk már úgy, hogy „ettől a naptól kezdve változtatok az életemen”. Egy nő, aki nem akart többé megfelelni. Egy nő, aki elengedte a jelenét, és megtalálta a boldogságát. Egy nő, akiben magunkra ismerhetünk.

Egy ​király megunja a magas tábornoki gallért és azt a sok más korlátot, ami őt a közönséges halandóktól elválasztja. Forradalmat szervez maga ellen, és otthagyja ősei trónját. De milyen foglalkozást válasszon, amikor az uralkodáson kívül semmihez sem ért? Természetesen szélhámos lesz. De ehhez sincs semmi tehetsége, a szélhámosságot csak színleli. Szerencsére a véletlen jóvoltából egészen rendkívüli helyzetbe kerül: azt kell szélhámoskodnia, hogy az, ami - VII. Olivér exkirály. Mi ez? A legősibb vígjátéki forrás, a személycsere egy fejtetőre állított változata? Paradoxonok halmozása a kor divatja szerint? Vagy az egzisztencialista filozófia egyik legizgalmasabb problémájának - mi a személyiség? - játékos feldolgozása és persziflázsa egyszerre? Szerb Antal 1942-43-ban A. H. Redcliff angol írói álnév mögé rejtőzve jelentette meg ezt a bűbájos regényt, s nem sokkal ezután Ex címmel vígjáték formájában is feldolgozta a történetet.

Rotterdami ​Erasmus (e. n. Desiderius Erasmus; 1469-1536) németalföldi író, humanista. A keresztény humanizmus legjelentősebb képviselője. A lelki kereszténységet az egyszerű krisztusi filozófiában kereste. Tudományos-filológiai szempontból óriási jelentősége volt saját latin fordítása kíséretében megjelentetett görög nyelvű Újszövetségének (1516). Az antikvitás kulturális befogadásában nagy szerepet játszott az antik irodalomból merített közmondásgyűjteménye, az Adagia (1500). Világhírűvé vált a Balgaság dicsérete (1511) szatírája, valamint a Beszélgetések (1519) című, szintén szatirikus dialógussorozata. Művei az ezt követő szentírásfordításokra nagy hatást gyakoroltak.

Agatha ​és James Lacey esküvője napján ragyogó az idő, kitisztul az ég. Ám sokkal helyénvalóbbak lennének az előző napi viharfelhők, hiszen megjelenik Agatha rég halottnak hitt első férje, Jimmy Raisin, hogy megakadályozza Agathát abban, hogy bigámiát kövessen el. Az ezt követő felfordulásban Agatha megpróbálja a nagyon is élő és emlékeinél kétszer rondább férjet megfojtani. A kínos helyzetbe hozott James felbontja az eljegyzést. Így amikor másnap Jimmyt holtan találják, Agatha és James lesznek az első számú gyanúsítottak. Közösen kell felgöngyölíteniük az ügyet, hogy tisztázhassák magukat. De vajon az újbóli közeledésük – a sors iróniája, hogy a nyomozás során férjnek és feleségnek adják ki magukat – elég lesz-e, hogy Agatha ismét rabul ejtse James szívét?

A ​kisdiáknak vannak gondolatai. Mindenféle gondolatai, okosak meg képtelenek. A maga kis világában többnyire a helyükön vannak. A kisdiáknak van szeme. Úgy lát vele, ahogy neki kell. Füle is van, azt hallja vele, amire szüksége van. De mi történik, ha gondolkodása, látása, hallása kénytelen a felnőttek világához igazodni? Egyszerre minden kisiklik, eltorzul, kilódul a helyéből. A kisdiákkal az iskolában dolgozatot íratnak. A dolgozat címe a felnőttek eszéhez igazodik. A kisdiák meg mondja a magáét. Próbálja összecsirizelni törmelékismereteit. Nem azt mondja, amit kell, hanem, amit tud. A nagyok világa meg a kicsik világa egymásba tolakszik. S ez ellenállhatatlanul humoros. Karinthy tudta ezt: zseniális hamisítványt írt a Tanár úr kérem-ben. Ebben a könyvben igazi dolgozatok vannak. Nápoly környéki gyerekek írták. Náluk különbet Karinthy se tudott. De kificamodott mondataik, kancsal látásuk, meghökkentő igazmondásuk nemcsak viharos jókedvre derítik az olvasót. Be kell látnia, az együgyű fejekben valami romlatlan bölcsesség is fészkel.

Szupermodell. ​Sikerre éhes, és még valamire… Lou Kipinski. A férfiak megőrülnek érte. Bársonyos fehér bőre, formás hosszú combja, milliódolláros mosolya a modellvilág első számú csillagává avatja. Gyönyörű nő… halálos harapással. Egyedül gyerekkori barátnője tudja a szörnyű titkot, hogy Lou havonta egyszer vérszomjas fenevaddá változik, farkasszőr lepi el a testét, éles tépőfogai nőnek, és nem kegyelmez… Két nőt holtan találnak New Yorkban, akik hasonlítottak Lou-ra. A nyakukon marták meg őket. Miközben egy szadista fenevad liheg a nyomában, Lou-t rémálmok gyötrik; szenvedélyes szeretkezések, melyek szörnyű mészárlásba torkollanak. Vajon tényleg az ünnepelt sztár járja éjjel az utcákat zsákmány után kutatva? Ahelyett, hogy vonyítana a holdra, Lou magándetektívet fogad, aki szintén nem akárki… A New York Times bestsellerírója, Ronda Thompson felejthetetlen karaktert teremt napjaink „báránybőrbe bújt farkas” történetében. Celebek, sztárok, modellek és rajongók; mind mások, mint aminek képzeljük őket. Sikerkönyve humoros, izgalmas és szenvedélyes bepillantás a modellvilág színfalai mögé.

Vajon ​mit gondolnak az állatok rólunk? Vajon mit mondanának nekünk, ha emberi nyelven megszólalhatnának? Szeretnéd tudni? Olvasd el ezt a könyvet! Negyvenöt állat beszél, morog, kacag, kiabál benne, és kevés dicséri az embert. Mind ugyanazt szeretnék, ugyanazt mondják: tudjuk, hogy szereted az állatokat, és mi is szeretünk téged, de kérünk, ésszel szeress bennünket, ne csak szívvel!

Pézsma ​gazda ki tudja mi okból éppen egy tevetetemet ás el a hadházi határban, amikor is átlovagol a színen egy félelmetes, páncélos, sisakos lovag. Hogy maga az Ördög látogatja-e meg Hadháza lakóit, és ha igen, kiből fog előbújni, hát azt még a falu doktora, Feri nagyapa sem tudja biztosan, pedig pepita füzetéből sok titokra fény derül. Mialatt a péklapáton repülő narrátor elmeséli nekünk a bütyköslábú Óvarga tata, Kalácska nagytiszteletű, Sümeg Gyula, a sűrűn szellentő férficukrász, a torztestű Kostökő, Tubarózsi, és a titokzatos idegen, Földi, (alias Zrini), vagyis hát a hadházi falucska lakóinak minden agyafúrtsággal megbolondított történetét, addig garabonciások, lidércek, fekete paripákon csörtető lovagok, beszélő tárgyak és vajákosok népesítik be Görbekert környékét. A Zöldvendéglő-t olvasva néhol Tamási Áron vagy Lázár Ervin mágikus és lenyűgöző mesevilága jut eszünkbe, máskor pedig mintha García Márquez fantasztikummal átszőtt történetei kelnének életre Hajdúhadházán. Fehér Béla egyedien megalkotott nyelvezettel, szeretetteljes humorral megírt regénye nagyszerű nyári olvasmány, hideg sörrel, hűs terasszal tálalva.

Joseph ​Hellert A 22-es csapdája indította el a világhír útján, 1961-ben. Most pályája végén súlyos betegségből lábadozva "hattyúdalában", harminchárom év múltán visszatér a szállóigévé vált című alapkönyv szereplőihez: mi történik velük, mi maradt belőlük mára - az öregkori depresszióban szenvedő, de így is csillapíthatatlanul életvidám és dévaj Yossarianból, az egymást kiegészítő két jó barátból, a nyápic entellektüel Sammy Singerből és a robusztus üzletember Lew Rainowitzból, a gyanús üzelmeit egyre magasabb körökben és nagyobb mértékben űző Milo Minderbinderből és a szerencsétlen Tappman lelkészből, akinek sajátságos urológiai problémája - hogy tudniillik engedély nélkül nehézvizet pisil - átvezet a regény szürrealisztikus szatírává bomló, négy cselekményszálból sodort jelen idejű vonulatába, amelyben a század- és ezredvégi Amerika hatalmi berendezkedésének fekete humorban pácolt lidérces torzképe mered ránk. A Záróra többértelmű cím: zárórája és összefoglalása a könyv Heller egész írói munkásságának, fő témáinak, stiláris és szerkesztési módszereinek, zárórája természetesen a szereplők életének: végül pedig zárórája az "amerikai évszázadnak" amelyet Heller mindig is kételkedve és kritikusan szemlélt. Különösen ötvöződik benne az öregség melankóliája, a felháborodás és a nekivadult humor. Pokolian mulatságos, egyszersmind mélyen megindító olvasmány.

Három ​testvér néhány órája magukra maradt a világban, de megesküdtek, hogy soha senki nem választhatja el őket egymástól. A legidősebb Siméon, tizennégy éves. Cingár, barna szemű. Különleges ismertetőjele: intellektuálisan koraérett, már az érettségire készül. A középső Morgane, nyolcéves. Barna szemű, elálló fülű, osztályelső. Különleges ismertetőjele: a felnőttek minduntalan elfeledkeznek a létezéséről. A legkisebb Venise, ötéves. Kék szemű, szőke, elragadóan bájos. Olyan kislány, amilyet mindenki szeretne magának. Különleges ismertetőjele: forró szerelmi történeteket játszik el a Barbie babáival. A Morlevent gyerekek nem hajlandók a sorsukat az első jöttment szociális asszisztensre bízni. Az a cél hajtja őket, hogy kikerüljenek a gyermekotthonból, ahová elhelyezték őket, és családra leljenek. Két személy lehetne a gyámjuk. Csakhogy eleinte egyiknek sem fűlik hozzá a foga. Aztán meg egyszerre mindkettőnek. De az egyik nem túl rokonszenves, a másik meg felelőtlen, ráadásul... Ja igen! És ez a két személy ki nem állhatja egymást.

Akárcsak ​előző két könyvében, Woody Allen a Tollatlan jószág szösszeneteiben is előszeretettel rántja le a leplet mindenről, amiről lerántható. Otthonosan mozog az irodalomban, a filozófiában és a művészettörténetben, nagy élvezettel figurázza ki a sznobokat. Úgy tesz mint akinek fikarcnyit sem imponál Szókratész, Kant, Kierkegaard, vagy akár Descartes... hogy Strindbergrol, Freudról és Kafkáról már ne is beszéljünk.

Humor ​és feszítő izgalom keveredik _Az előretolt helyőrség_ című vérbeli P. Howard-regényben. Nemcsak azért, mert a Galamb nevű légiós, aki az afrikai kikötők félelmetes hírű verekedője, tulajdonképpen valamikor szép jövő előtt állott, de elszegényedett angol nemesifjú, aki minden verekedésben nemcsak azért van benne, mert a halált keresi - hanem azért is, mert a sorozatos véletlenek folytán egy rejtélyes gyilkos nyomát kutatja, miközben ő maga is a gyilkosság vádjával hadakozik. Az izgalmas kalandok során megtudjuk, hogy a karóra nem feltétlenül az idő múlását hivatott szolgálni, és azt is, hogy a legváratlanabb helyzetekben fel-felbukkanó és furcsa módon mindig dalos kedvű szellemből lehet bátor és egyben bűbájos feleség is...

Az ​elátkozott partból megismert együttes – Csülök, Tuskó Hopkins, Senki Alfonz és a Török Szultán – újabb sötét rejtélyek felkutatására indul. Igaz, hogy nem egy úton, hiszen Csülökék, miként a „három testőr”, az izgalmas és halálos veszélyeket ígérő kalandok során lovagi szolgálatot is teljesítenek egy francia lány, Yvonne oldalán, a Török Szultán viszont – úgy tűnik – aljas árulásaival egyre nagyobb veszélyekbe sodorja őket. De Yvonne apja, Duron tábornok megmentése és egy óriási panama leleplezése után kiderül, hogy „aljas” módszereivel a Török Szultán is csak leplezte magát, s az igazság kiderítésében, a veszedelmes kalandok sikeres kimenetelében őneki is jókora része van.

Igazság ​szerint mindenkinek lehet rossz napja. Ez hozzátartozik az élethez. A Rossz napom könyvében található fotókból és képaláirásokból ráébredhetünk, hogy rossz nap ellen is van orvosság: a dolgokat a maguk valójában kell nézni, felvállalva a következményeket. El kell fogadnunk, hogy kudarc és veszteség mindenkit érhet; be kell ismemi a lét abszurditását, és örülnünk kell minden apró felmerülő lehetőségnek. A Rossz napom könyve bájos fekete-fehér állatfotók segítségével, sok humorral és mély átéléssel közvetíti ezt az üzenetet. A képek meghökkentően emberiek és mindenféle előítélettől mentesek. A fényképek és a hozzájuk tartozó vidám szövegek mosolyra fakasztanak és véget vetnek a rossz napnak.

Az ​1933-ban született amerikai Richard Brautigan mindenekelőtt igen ravasz író:regényei tanúsága szerint pompásan érzi magát a mai Amerika bármelyik táján, városában, ahová gyalogszerrel vagy egy autó matuzsálemmel, négykerekű roncsteleppel eljut; gusztussal élvezi félnótás hippi-megváltók vagy "felszabadult" milliomoslányka prostituáltak társaságát, mindenkiét, akit a rendes világ dohogó undorral, megvetéssel elveszettnek titulál. Mintha a talán sosem-volt "amerikai Ádám" ártatlanságával a környező ellen-Édenben, mintha vak lenne az erőszakra, torzságra, gonoszságra, katasztrófákra - Brautigan irigylendően derűs regényeket ír. Látszólag, mert éppen az ábrázolás, a nézőpont gyermeki optimizmusa, a hangvétel önfeledt humora leplezi le az igazi szándékot: a lázadást a személyiséget megrontó környezet ellen, amelyet rafináltan, rejtve-közvetve meg is jelenít. Mintha azt mondaná: túl lehet élni az állandó fenyegetettséget, sőt megalázni is lehet, éppen azzal, ami a legjobban sérti: ha úgy teszünk, mintha nem is létezne.

This ​is a warm, funny and mostly true account of the first year that Gervase Phinn spent as a schools' inspector in North Yorkshire. His brilliantly portrayed cast includes his fellow inspectors who range from endearing to eccentric, sporting lords of the manor, Ministry bigwigs, formidable teaching nuns and a very attractive head-teacher who happens to be single, adding up to an enchanting montage of experiences. But it is the children themselves who steal the show, whether fresh-faced from the farms or worldly-wise from the towns. Gervase Phinn is a born raconteur who has transferred his talents to the written word with outstanding success.

Melyik ​a világ legőrültebb, legdrágább és legcsábítóbb városa? Los Angeles, mi más! Becky, kedvenc boltkórosunk csomagokkal, hitelkártyákkal, és több ezer dollárt érő mosollyal az arcán érkezik az angyalok városába, hogy végre testközelből lássa a sztárokat, akiket eddig csak a magazinok címlapjáról ismert. Szerelme, a celebek körében is egyre népszerűbb Luke fontos megbízatást kap egy gyönyörű színésznőtől, és Becky úgy érzi, kedvező a csillagállás saját stylist-karrierjének beindítására. Ahogy várható, a kétéves Minnie-vel az oldalán, az anyaság és karrier között vergődve Becky ezúttal is hibát hibára halmoz. Márpedig Hollywood a hidegvérű játékosok világa, ahol egyetlen tévedés is végzetes lehet, és a jógatáborok, mámoros estélyek és vörös szőnyeges bevonulások helyébe rosszindulatú pletykák, gyilkos női rivalizálás és egy minden lében kanál anyós lép, így Becky egy csapásra a hollywoodi rémálomgyárban találja magát… Sophie Kinsella immár sokadik Boltkóros regényében az álmok és vágyak szélesvásznú világába repíti rajongóit. Az imádnivaló, de mániákusan vásárló Becky élete nagy lehetősége előtt áll, most, hogy a sikeres és sármos férj és az imádnivaló gyermek rovatokat kipipálta, elérkezettnek látja az időt, hogy úgy istenigazából befusson. A kérdés csak az: hova és legfőképpen miből? „Alkalmi vétel” – USA TODAY

- ​Itt van. - Hol? - Ott - intett a szemével Tim. A mező túloldalán, apró mozgó pontként egy nyúl tűnt fel. Egy fehérszőrű nyuszi, s látszólagos félénkséggel szimatolt körbe. Úgy tűnt, még nem vette észre őket Arthur nem értette a dolgot. - A... nyúlon túl? - Nem, a nyúl az. Arthur királynak és lovagjainak majdnem igaz történetén egy nemzedék röhögte betegre magát a mozivászon előtt. Ám a Monty Python első számú remeke azóta nemcsak halhatatlan, de hallhatatlan is lett (mi több: láthatatlan) Magyarországon, így vettük a bátorságot, hogy papírlapok közé préselve őrizzük meg a poénokat az utókor számára. Egyesek szinte kívülről fújják és lépten-nyomon idézik. Másokat idétlen ismerőseik fárasztanak a fenti és ehhez hasonló idézetekkel, felcsigázva kíváncsiságukat. És vannak, akik még csak nem is hallottak az angol abszurd humor eme alapművéről. Ön akármelyik csoportba tartozik, megvan az oka, hogy miért tegye magáévá ezt a könyvet. És most... Galoppra fel!

Gyilkos-Anders, ​egy recepciós és egy kiugrott lelkésznő találkozása a boncasztalon... vagyis nem, egyelőre nem a boncasztalon, hanem egy motelnek álcázott kuplerájban a keresztény egyháztörténelemnek és a svéd kriminalisztika menetének teljesen új irányt szab. A regényben ,,nem szokványos" pénzkereseti lehetőségek után kutat első (és második) pillantásra jelentéktelennek tűnő fiatal portás, egy nagydumás istentagadó lelkészcsaj és egy reménytelenül fafejű verőember. Először céges szintre emelik a verési-pénzbehajtási szolgáltatást, utána bibliai alapokon nyugvó, borban tocsogó egyházat alapítanak, végül újrafazonírozzák a Mikulást, s közben - ahogy azt Jonasson korábbi hőseitől, a százéves embertől és a remekül számoló analfabétától megszokhattuk - folyton menekülnek valakik elől, közben milliókat veszítenek, hogy aztán újra nyerjenek, s közben Jonasson egy pillanatra sem áll le a sziporkáival. Vagyis ismét itt az év legviccesebb könyve!

Adrian ​Rookwhistle, a szegény sorsú angol fiatalember, bánatosan álldogál kis padlásszobájában egy kora nyári reggelen. Halálosan unja eseménytelen és szűkös életét, melynek utolsó tíz évét jórészt egy kitűnő cég csemegeáruházában pergette le, tizenöt shilling hetibérért. Ám ez a reggel más, mint a többi. Mert, valamivel hét óra után, Adrian ajtaján végre bekopogtat a Kaland, egy elfelejtett nagybácsi furcsa hagyatékának képében. S ettől fogva a fiatalember nem panaszkodhat rá, hogy életéből hiányzik az izgalom. Hangulatos vándorútja során egy rendkívül bájos, bár némi emberi gyöngével rendelkező elefánttal kettesben kocognak át Dél-Anglia kies tájain, s mulatságosnál mulatságosabb, noha nem veszélytelen kalandokba bonyolódnak. S mire minden elrendeződik, és hőseink végre révbe érnek, Adrian is megbékül a gondolattal, hogy ezentúl egy rokonszenves elefánthölgy társaságában töltse napjait.