Ajax-loader

'életrajz' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Szétesik ​– helyreáll. Két egészen különleges szellem találkozik ebben a könyvben. Géczi János József Attila-díjas író, a máig legendás Vadnarancsok szerzője most a Vad Fruttik énekesének élettörténetét rakja újra, építi fel – darabokból, emléktöredékekből, szorongások és tripek elképesztően izgalmas sorozatából. A Bunkerrajzoló nem Likó Marcell életrajza. Inkább egy fiatal fiú története, aki elmerül a reménytelenségben. A kábítószerek és a céltalanság örvénye mélyre sodorja, ám sorsa az, hogy megkapaszkodjon mégis, és lépjen mindig feljebb. A Bunkerrajzoló azt mutatja meg, tűélesen, hogy Marci a Géczi Jánossal folytatott beszélgetésekben hogyan éli meg, milyennek látja a múltját. Élet a halál előtt. Hol komikus, hol nagyon is drámai hangon – de elejétől a végéig az őszinte feltárulkozás átütő erejével.

Amíg ​Weöres Sándorról beszélünk, semmit sem mondunk verseiről, de aligha mondhatnánk róluk bármit, ha függetlenítenénk őket attól a helyzettől, amelyben megszülettek. A mű elég önmagának, így sosem vezethető vissza az életrajzi tényekre, mint ahogyan más előzetes feltételre sem, ezek ismerete mégis szolgálhat olyan mozzanatokkal és kérdésekkel, amelyek utakat nyithatnak a megértéshez: éppen Weöres Sándor szellemében mondhatjuk, hogy az okok és az okozatok feltételezett kapcsolatát valójában semmi sem támasztja alá. E költészet a humanisztikus logika viszonyai helyett az egymásmellettiség, az elkülönböződés és a megfelelés sorozatait hozza létre, és így áll az életrajz is a költő mű mellett.

Kristine ​Barnett fiának IQ-ja nagyobb, mint Einsteiné, fotografikus memóriával rendelkezik, és két hét alatt egyedül megtanulta a függvénytant. Jacob kilencévesen fogott hozzá egy olyan eredeti asztrofizikai teória kidolgozásához, amelyért szakértők szerint egyszer Nobel-díjat kaphat, tizenkét esztendősen pedig már fizetésért végzett kvantumfizikai kutatásokat. Történetét azonban az teszi még inkább figyelemre méltóvá, hogy Jake rendkívüli elméje kis híján az autizmus ködébe veszett. Kétévesen, amikor állapotát diagnosztizálták, az édesanyjának azt mondták, ez a gyerek talán soha nem lesz képes önállóan bekötni a cipőjét. "A szikra" egy édesanya különleges visszaemlékezése. Miután Jake-et otthon és a fejlesztő óvodában olyan "szakértők" vették körül, akik a legalapvetőbb készségekre próbáltak összpontosítani, és korlátozni igyekeztek mindabban, ami elvonta ezektől a figyelmét - a csillagok, a falon mozgó árnyékok, a skótkockás kanapéhuzat tanulmányozásában -, Jake szellemileg egyáltalán nem haladt előre. Kristine érezte, hogy változtatnia kell ezen. A szakemberek és a férje, Michael helyett a saját ösztöneire hallgatott, kivette Jake-et a fejlesztő óvodából, és hozzálátott, hogy maga készítse föl az óvodai nagycsoportra. A házuk garázsában vezetett családi napközi tapasztalataira támaszkodva eltökélten fáradozott a Jacobban észrevett "szikra" - a szenvedélyes érdeklődés - lángra lobbantásán. Úgy döntött, nem azzal törődik, amire a fia képtelen, inkább a képességeire fog koncentrálni. Ez az alapelv, valamint a játékok és normális gyermekkori élmények (labdázás, kirándulás, kerti sütés) fontosságába vetett hit segítette Kristine-t a hihetetlen akadályok leküzdésében. Barnették nem voltak jómódúak, és az anyagi gondok mellett Kristine-nek saját súlyos egészségügyi problémáival is szembe kellett néznie. Kristine és Michael kitartó munkával, Jake meg két öccse iránti elszánt odaadással, valamint a rokonok, ismerősök összefogásába vetett rendíthetetlen hittel mégis minden várakozást felülmúló eredményeket értek el. "A szikra" drámai, gondolatébresztő, szemléletformáló elbeszélés a félelmetes nehézségekkel szembeszálló szeretet és bátorság erejéről, a káprázatos lehetőségekről, amelyek akkor tárulnak föl, ha megtanuljuk, hogyan aknázzuk ki maradéktalanul a minden gyermekben, valamennyiünkben ténylegesen rejtőző képességeket.

Mi ​teszi az ember személyiségét? Tudatának időtől független, jelent és múltat rendszer nélkül ötvöző működése, valamint az a belső kép, amely az emberről mások tudatában kialakul. A művésznek a kettő egységét kell szem előtt tartania, hogy "hősét", a személyiséget maradéktalanul ábrázolni tudja. "Vizsgáljuk meg egy átlagos gondolkodású embernek egy átlagos napját...Benyomások miriádja éri...Próbáljuk meg kibogozni a mintát, amelyet a látványok és a történések összessége alakít ki a tudatban." Íme a huszadik századi regény egyik legkülönlegesebb megújítójának ars poeticája. Az _Orlando_ , a _Mrs. Dalloway_, _A világítótorony_ és a _Hullámok_ íróját sokszor érte az a vád, hogy műveiben "nem történik semmi". Pedig ennek éppen az ellenkezője igaz: minden megtörténik bennük, ami egy "átlagos gondolkodású emberrel" egy "átlagos napon" megtörténhet. Vagyis: megtörténik bennük az "átlagos", a mindennapi élet egésze. Erről győz meg bennünket Bécsy Ágnes Virginia Woolfhoz méltó, szép könyve, amely tartalmas tájékoztatót ad az angol századelő szellemi életéről is.

A ​zürichi Phönix Panzióba 1872 szeptemberében új lakó költözött. Fiatal, rövid hajú, szőke lány, svédnek vagy németnek gondolták a panzióbeliek. Amikor elfogódottan bemutatkozott, furcsa neve is gondolkodóba ejtette lakótársnőit. „Fau Gräfin Vilma Hugonnai aus Ungarn” –­ a bőröndjén felejtett névjegy elárulta, hogy a fiatal teremtés magyar, és nem is lány, hanem asszony. Ettől fogva Hugonnai Vilma ugyanolyan diáklány, mint a többi. Csak a kitartása, az akaratereje szokatlan. Tanulni akar, orvosi diplomát szerezni mindenáron, aztán hazájába visszatérve betegeket gyógyítani, mint férfi kollégái. Hosszú, keserves évek, évtizedek küzdelme, nélkülözés, megaláztatás az osztályrésze. A férfitársadalom a kiváltságait félti tőle. A svájci diploma nem elég, itthon még ahhoz is vizsgát kell tennie, hogy bábaasszonyként praktizálhasson. „Rettenetesek ezek az emancipált nők! –­ háborog a kultuszminiszter. ­ Fel akarják forgatni a világot! Hiába, nem teremthetünk precedenst. Eddig is megvolt a világ orvosnők nélkül, ezután is meglesz!”

Az ​ismert francia művészettörténész, Catherine Millet arra vállalkozott, hogy elbeszéli saját szexuális életét. Méghozzá zavarba ejtő nyíltsággal és egyértelműséggel. A Catherine M . szexuális élete minden idők egyik legmerészebb és legmegdöbbentőbb könyve, az erotikus irodalom unikális darabja. Ha Freud olvasta volna C. M. könyvét, egész koncepcióját sutba dobta volna a női szexualitásról. Catherine M.-nek számtalan alkalmi partnere mellett vannak állandó társai (akikkel csoportos szexet és mindenféle egyebet is űz), azonban a nagybetűs Szerelem mint olyan soha fel sem merül lehetőségként kapcsolataiban. Szeret a férfiaknak örömet szerezni és szeret maga is örömet kapni tőlük. Ennek különféle módjait számtalan történetben örökíti meg, miközban mindent a nevén nevez. Szexuális fantáziálásairól, maszturbációi során szerzett részletes és alapos megfigyeléseiről is beszámol. És ezenközben nem közönséges, sokkal inkább tárgyilagos. Catherine M. szexuális életéből tanulni is lehet. Nem szexuális fogásokat, hanem a partnerhez, a másik emberhez való elfogulatlan és - bármily szokatlan is egy erotikus munkával kapcsolatban ezt kiemelni, de - tiszteletteljes viszonyulást. Akiben a gyöpös előítéleteknél és fülledt tabuknál nagyobb a kíváncsiság a lehető és létező emberi dolgok iránt, az nagy élvezettel fogja olvasni ezt a könyvet.

Daniel ​Stern Miért halt meg Diana című könyve azért érdekes, mert nálunk eddig még nem közölt részleteket tesz közzé az angol hercegnő életének utolsó óráiról. Ahogy annak a nőnek, "akit a sors nem szánt királynőnek" utolsó párizsi estéje hangulatát leírja, magával ragadó. Befolyásolta Diana életútját a gyermekkori trauma? Milyen volt a viszonya édesanyjához, testvéreihez és Charles herceghez? Dianát az újságírók ölték meg, vagy a részeg gépkocsivezető? Mi volt az oka az "évszázad válásnak": Charles közömbössége, a hercegnő bulémiája, vagy a királyi család arroganciája? Ezekre a kérdésekre keres választ Daniel Stern.

„Jól ​tudom, egyre kevésbé értenek engem. Mit bánom én, ha a többiek eltávolodnak tőlem! A tömeg szemében talány leszek, egyik-másik embernek költő, s előbb vagy utóbb, de a jó elfoglalja méltó helyét. Mindegy, akárhogy áll is a dolog; elsőrendű dolgokat fogok festeni, biztos vagyok ebben… Alapjában véve mindig igazam van a művészetben.” Gauguin

Két ​fivér egy apától de két anyától: a törvényes hitvestől és gazdag polgárlánytól - és a törvénytelentől. Mindkettő tehetséges festő. Mindketten egy asszonyt szeretnek: de a törvényesnek ez az asszony a felesége - a másiknak csupán halványuló álma. Hogyan tudja Lucas Cranach - Lukács mester - a törvényes fiú és hites férj a nagy tehetségű, sok segéddel alkotó festő lelkiismeretével és művész ambícióival összeegyeztetni féltestvérének, vetélytársának létét? S egyszerre haladni a polgári gazdagodásban az udvari ranglétrán - de a festészetben is? Szentképet és aktot festeni, Luther barátjának s a távoli olasz föld rajongójának lenni egyszerre? E kérdésekre csak az egész életút adhat választ. De e pálya a német történelem mozgalmas évitzedein vezet keresztül, fejedelmek vetélkedései, a reformáció s a parasztháborúk mozgalmas véres eseményei a háttér.

Asta ​Nielsen, a némafilm korszakának legünnepeltebb filmsztárja volt. Mikor sok-sok évvel filmszínésznői pályafutásának befejezése után megírta emékeit, hazájában, Dániában ragyogó elbeszélőként is ünnepelték. A kötet a rendkívül változatos életet élt színésznő vallomása. nyomon kísérhetjük, hogyan vezetett útja a színháztól a filmhez, mit jelentett számára a pantomin és a színház, amelyhez sohasem lett hűtlen. Asta Nielsen egész pályafutása során a művészi film megteremtésén fáradozott, ő nemcsak szereplője, hanem létrehozója is volt az általa híressé vált filmeknek. A könyv egy rendkívüli egyén, művésznek és emberrnek is különleges, törhetetlen akaratú és nagy vitalitású személyiség életébe enged bepillantani, aki hosszú élete során sikert és kudarcot, népszerűséget és méltatlan mellőzést egyaránt elegánsan és nagy lelkierővel viselt el, s minden megpróbáltatás közepette megőrizte optimista hitét az életben. Az emlékiratok számos, főleg a művésznő filmjeiből vett fénykép illusztrálja, s a kötet végén Filmográfiában Asta Nielsen valamennyi filmjének adatai megtalálhatók.

Elizabeth ​Gilbert önéletrajzi regénye spirituális utazásra hívja olvasóit, vele együtt tanulhatjuk meg, mit jelent megismerni, megszeretni, és ha kell, elengedni az embereket. Elizabeth harmincas, sikeres nő – volt. Gazdag férj, álomház, fényes karrier. Egyik pillanatról a másikra az élete mégis romokban hevert, látszólag ok nélkül. Egy szörnyű válás és az azt követő depresszió után, megmérgezett kapcsolatokkal a háta mögött nekivágott a nagyvilágnak, hogy végre rájöjjön, ki is ő, és mit akar az élettől. Zarándoklata Itáliába, Indiába és Indonéziába vezet, ahol olasz dzsigolók, indiai guruk, indonéz gyógyítók között bizonyítja, hogy mind a boldog pillanatokat keressük, akármelyik szegletében élünk is e világnak. Őszinte, humoros és mély érzelmű könyve mindannyiunknak szól, akik ébredtünk már úgy, hogy „ettől a naptól kezdve változtatok az életemen”. Egy nő, aki nem akart többé megfelelni. Egy nő, aki elengedte a jelenét, és megtalálta a boldogságát. Egy nő, akiben magunkra ismerhetünk.

A ​fáraó halála után ki teheti fejére Egyiptom Kettős Koronáját? Két fia, a beteges Thotmesz és az Amon-papok neveltje, az erős és nagyravágyó Thutmózisz közül az utóbbi nem a fényes Palotában, hanem az asszonyházban jött világra, tehát fattyú, ha félig "isteni" vér is... A fáraó a lányát, Hatsepszutot jelöli meg örökösének, de ki látott még asszonyt ülni a fáraó trónján? A papok úgy döntenek, legyenek a testvérek házasok, de melyik fiú a kettő közül? Itt csak a csoda segíthet, és az nem is marad el! A regény a Thutmóziszok ádáz viszályának korát eleveníti fel, központi alakja mégis a történelem első fáraónője, aki 20 évig uralkodott a Nílus völgye felett. Hatsepszut Maat-ka-ré fáraónő gyönyörű, rendkívüli egyéniségű, varázslatosan vonzó asszony volt, aki a testvérét,és egyben a Királyi Férjet ütötte ki az uralkodásból, felvirágoztatta Egyiptomot és ritka tehetségével ujja köré csavarta mind a politikusokat, mind a hatalmaskodó papokat. Egy odaadó férfi állt tetteinek hátterében, aki mindvégig a fáraónő "jó szelleme" volt: a hűséges kegyenc, Hatsepszut egyetlen igazi szerelme...

... ​Amikor a gyászoló hozzátartozók és barátok elvonultak Bruce Lee, a kung fu király ravatala mellett, hangosan nevetgéltek és tapsoltak. Ezzel az ősi kínai szokással akarták megfélemlíteni és elűzni az ártó szellemeket, hogy legalább holtában ne háborgassák Bruce-t. Mert igen sokan hittek abban és hisznek ma is, hogy gonosz hatalmak törték ketté a Kicsi Sárkány felfelé ívelő életútját. A Kelet-ázsiai küzdőművészetek mindmáig legnevesebb alakjának halálát krimit sejtető misztikumok övezik. De páratlan mozgáskultúráját, edzésmódszereit filmsztorikba ágyazott hitvallását az egész világ ismerte. A hazai nagyközönség csak a közelmúltban kezdhette el ezt az ismerkedést, most vetítik a mozikban Bruce Lee néhány filmjét. Rövid életéről és az általa kialakított stílusról a jeet kune do-ról szól ez a könyv.

Kate ​Middleton minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, melyet elvárhatunk Nagy-Britannia eljövendő királynőjétől: tökéletes kiejtés, gyönyörű haj és természetesen könnyed megjelenés, sokoldalú tehetség, neves iskolák, kifinomultság és érettség. Claudia Joseph könyvéből megtudhatjuk, milyen utat jártak be Kate ősei, hogy aztán késői leszármazottjuk ilyen közel kerülhessen Anglia trónjához. Kate sokadik ük-nagypapája - még Viktória királynő uralkodása alatt - bányász volt, ahogy a család összes férfitagja egészen az 1800-as évek végéig. Alapos kutatómunka gyümölcse ez a több mint 180 évet felölelő kötet. Kate és közvetlen környezetének leírása exkluzív interjúk alapján született meg. Közelről követhetjük végig Vilmos herceg és Kate találkozásának, kapcsolatuk lassú és finom bimbózásának néhol már-már viharos történetét, hogy aztán 8 év után, 2010. november 16-án végre eljegyezzék egymást. A kötetben eddig máshol nem látható fotók is találhatók.

Heyman ​Évát 1944-ben, Nagyváradon hurcolták előbb gettóba, majd Auschwitzba, ahol személyesen Mengele küldte a halálba. Tizenhárom éves volt. Titkos naplóját édesanyja találta meg, aki könyvvé formálta, és kiadta. Az olykor érezhető anyai beavatkozástól a napló még drámaibb, még megrázóbb lett, főként, mert tudjuk: a megjelenés után Éva édesanyja mély depresszióba esett, majd öngyilkos lett. A napló azóta megjelent angolul és héberül is. Magyarul 1948-ban jelent meg. 1948 óta most, 2011-ben adták ki először újra. Éva, aki körül napról napra esett szét megszokott világa, az utolsó pillanatig próbálta élni a kamaszlányok szokásos életét: szerelem, barátságok, család... Azután a napló 1944. május 30-adikán félbeszakad..." „- No, nézd csak – üvöltött Mengele –, még rühes is vagy, te béka! Mars fel az autóra! – Mengele sárga színűre festett teherautóval szállíttatta az emberanyagot krematóriumai számára. Évát, szemtanúk szerint, maga Mengele tuszkolta fel a halálautóra. Így végződött a tizenhárom éves Éva élete, éppen Lengyelországban, amitől 1941 óta félt.” „Pedig, kis naplóm, én nem akarok meghalni, én még akkor is élni akarok, ha egyedül az egész körzetből csak én maradhatnék itt. Én egy pincében, vagy egy padláson, vagy bármilyen lyukban is kivárnám a háború végét, én, kis naplóm, még a kancsi csendőrtől, aki elvitte a lisztet tőlünk, még attól is hagynám magam megcsókolni, csak ne öljenek meg, csak hagyjanak élni!”

A ​börtönévek alatt a külvilágtól elzárva abban a biztos tudatban, hogy az ellenem felhozott vádpontokban ártatlan vagyok, csak azt a kínzó, gyötrő kérdést lehetett feltenni - s azt is csak önmagamnak - hogyan és miért lehetett mindezt elkövetni? Küzdő ember lévén, a börtönben adódó csöppnyi lehetőséget is igyekeztem felhasználni arra, hogy tisztázzam a helyzetet, s ezzel választ keressek a miért kérdéseire is. A sors iróniája, hogy e csöppnyi lehetőség a börtönben nem volt és nem lehetett más, csak a Rákos Mátyáshoz írott levelek, amelyeket először kihallgatóim követeltek tőlem, később én kértem, hogy írásban nyíltan feltárhassam helyzetemet, amelybe sokadmagammal kerültem.

Tarr ​Ferenc szívsebész könyvének komoly hagyományokkal bíró műfaja a napló, ám ő felrúgja a hagyományos naplóírás kereteit, hogy térben és időben messzire kalandozhasson. Mintha egyetlen nagy füzetbe írná a múlt, a közelmúlt és a jelen történéseit, ami végül egy gazdag, tartalmas élet és egy ellentmondásoktól feszülő kor látleletévé áll össze. Egy orvos naplója önmagában is rendkívül izgalmasnak ígérkezik, hát még, ha a kendőzetlen őszinteség pontos korrajzzal és lírai szépségű emlékekkel, jóízű humorral, valamint örömteli erotikával párosul. A filozofikus hajlamú orvos-író könyvének középpontjában a nagybetűs Erkölcs áll: egy alapvetően erkölcsös és jóra törekvő ember küzdelmei korunkkal, amely – mint azt mindannyian érezzük – a morál terén igencsak kihívásokkal küszködik. Hagyománytisztelet feszül szembe hatalomra és sikerre törekvéssel; beszűkült rutinszerűség újat akarással; jóra való igyekezet a közömbösség és a rosszindulat különböző megnyilvánulási formáival. Tarr Ferenc 1948-ban született Budapesten. 1976-ban diplomázott az Orvostudományi Egyetemen. 1980-ban tette le általános sebészeti, 1985-ben szívsebészeti szakvizsgáját. 1985–87 között kétéves ösztöndíjat nyert a Leedsi Egyetem (Egyesült Királyság) oktatókórházának szív- és mellkassebészeti osztályára, 1988-ban féléves ösztöndíjat a hollandiai Groningeni Egyetem szívsebészeti osztályára. 2003-tól az országos Gyógyintézeti Központ Szívsebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa volt az intézmény 2007-es megszűnéséig. 1998-ban jelent meg monográfiája Az ischaemiás szívbetegség sebészeti kezelése címmel. Társasági tagságok: 1981 – Magyar Sebész Társaság 1981 – Magyar Kardiológus Társaság 1994 – Magyar Szívsebészeti Társaság (alapító tag) 1994 – Magyar Tudományos Akadémia (köztestületi tag) 1994 – DeBakey International Surgical Society (USA) 1996 – Society of Thoracic Surgeons (USA)

Ez ​a könyv, amelynek címoldalán Mág Bertalan portréja látható, a szerző visszaemlékezéseinek harmadik, befejező kötete. Az első és a második részhez hasonlóan - A színésznő halála, Az amatőr bankrabló - ez sem életrajzi adatokkal untatja az olvasót, hanem a hatvanas évek legérdekesebb bűnügyeinek izgalmas nyomozásairól számol be. A könyvből megtudhatjuk, hogy ki ölte meg a Tisza környéki tsz elnökhelyettesét, és a balatoni Borka villa magányos lakóját, megismerkedhetünk egy görög férfi titokzatos halálával, a barbár gyermekgyilkossal, és még fél tucat érdekes nyomozás történetével.

In ​diesem Buch beschreibt die Autorin ihre im kenianischen Busch verbrachten vier Jahre. Das Buch erzählt die Geschichte einer erfolgreichen Schweizer Geschäftsfrau, die sich auf einer Fernreise in Kenia in den Nomaden Lketinga verliebt, sich entschließt bei ihm zu leben und ihn schließlich heiratet. Schon nach kurzer Zeit wird die gemeinsame Tochter Napirai geboren, die das Glück der beiden zu krönen scheint. Jedoch verläuft das Alltagsleben im paradiesischen Kenia nicht ohne Probleme. Lebensbedrohende Krankheiten, Hungersnot und schließlich nicht mehr überbrückbare kulturelle Konflikte machen dem Paar schwer zu schaffen. Nach vier Jahren des Zusammenlebens, in denen die Autorin "Himmel und Hölle" erfahren hat, ist die einst große Liebe endgültig zerstört.

"Csongrádi ​Kata könyvének olvasását receptre lehetne felírni morcos borúlátók számára." Ezekkel a sorokkal ajánlotta az 1988-ban megjelent Millió rózsaszál c. dalregényt a Kossuth-díjas írónő, Gáspár Margit. A mostani kiadás - megőrizve a korábbi nagysikerű kötet önirónikus játékosságát - sajátságos részletekkel bővült ki: ugyanis a szerző nemcsak azt mutatja be, hogy mi minden történt vele, de arra is rámutat, miért alakulhatott minden így és csakis így! Miért NEM mehetett feleségül Latinovits Zoltánhoz és miért mondott IGENT S. Nagy Istvánnak? Mi késztette arra, hogy elzarándokoljon a Szentföldre vagy Erdélybe, és miért tudott ellenállni Monte Carlo és Sydney kísértéseinek? Mire valamennyi kérdésre választ kapunk, addigra jobban megérthetjük saját sorsunk eseményeinek összefüggéseit is... És akkor ez a könyv már nem csupán recept, hanem gyógyír is lehet mindennapjainkra.

"Úgy ​gondolkozol, mint a XIX. század romantikus költői. A lengyel film Mickiewicze lennél?" - kérdezi a kötet interjúrészletében az egyik lengyel filmkritikus Andrzed Wajdától. A kérdés a Wajda-filmeket ismerő olvasó számára meghökkető: romantikus alkotó lenne Wajda? Önvallomásokból, interjúkból, kritikákból, forgatókönyv-részletekből áll össze, mint valami színes mozaik, az egyik legismertebb lengyel rendező portréja, aki a lengyel iskola 1957-58-as fellendülésekor indult. Munkássága a divathullámtól függetlenül, az újdonságíz megszűnése után is kommentárok, értékelések tucatját váltja ki, személye akkor is előtérben áll, ha nem alkot új filmet vagy ha éppen gyengébb művet rendez. Mindez arra mutat: jelentősége több, mint műveinek összessége, filmjei. Mennyivel? Miért? Erre kívánunk választ adni.

Kevin ​Costner napjaink Hollywoodjának egyik legsikeresebb színésze. A Farkasokkal Táncoló (rendezői debütálása, mellyel hét Oscar díjat nyert), a Robin Hood, a tolvajok fejedelme (amelynek 55 millió dolláros költségvetése két héten belül megtérült). és a JFK (Oliver Stone sokat vitatott filmje a Kennedy gyilkosság nyomozásáról) elsöprő sikere óta Costner filmenként 7 millió dollárt keres, holott filmkarrierjét csak 1982-ben kezdte. meg. Kelvin Caddies a Kevin Costner, Hollywood hercege című könyvében feltárja előttünk a sztár igazi valóját. Megismerhetjük az őszinte, becsületes, jó felépítésű, közvetlen fickót, akit a férfiak irigyelnek, és akiért megőrülnek a nők. A halkszavú, csinos férfi filmjeiben inkább a tettek, mint a szavak embere. Leginkább Henry Fondához és Gary Cooperhez hasonlító hollywoodi hős. De a szerény viselkedés mögött agyafúrt üzletember és politikus rejtőzik, aki elismeri, hogy egyéniségének vannak árnyoldalai is. A könyv nyomon követi életét, zaklatott kaliforniai gyermekkorától főiskolai kereskedelmi tanulmányain át egészen 22 éves koráig, amikor is meghozza élete legfontosabb döntését: elhatározza, hogy színész lesz. Kelvin Caddies bemutatja, hogyan küzdötte fel magát Costner mellékszereplőből nagyszerű színésszé, mialatt felesége, Cindy - a bulvárlapok rágalmazásai ellenére - hűségesen kitartott mellette. A Kevin Costner, Hollywood hercege az első, egész életét bemutató önéletrajz a sztárról. Kelvin Caddies nagyszerűen ábrázolja a színész könnyed stílusa mögött megbúvó energikus, céltudatos ember jellemét ; a kisfiús mosoly azonban kemény, néha könyörtelen személyiséget takar. A könvv 75 fényképet tartalmaz.

Mivel ​töltenék ki egy napot, ha nem lennék kerekesszékben? Sosem feküdnék le, nehogy véget érjen az a csodanap! Fogócskáznék, dögös magas sarkúkban sétálgatnék, fára másznék és rengeteget táncolnék. Az összes számomra fontos ember nyakába beleugranék. Sétálgatnék a Duna-parton és a Városligetben, angyalkát rajzolnék a hóba vagy az avarba. És egyvalamit biztosan kipróbálnék nemcsak állva, de fejen állva is... Sokáig kerestem a miértekre a választ. Vajon miért lettem beteg? Miért küzdjek tovább? Mára azonban már tudom. Azért, hogy megmutassam a világnak: nincs lehetetlen! Fanny izomsorvadással született. Az orvosok 18 évet jósoltak neki, ám ő ma már 25 éves, dolgozik és valóra váltja az álmait. Mindig mosolyog, pedig folyamatosan harcot vív a betegségével, az élettel, a hétköznapi nehézségekkel. Kerekesszékét oly könnyedén viseli, mint mások a magas sarkú cipőjüket. Bár egyedül nem tud megfordulni az ágyban, vagy egy kupakot lecsavarni az ásványvizes üveg tetejéről, de imád élni, és célja, hogy egyszer egy asztal tetején táncoljon szilveszter éjszakáján. Fanny hozott egy döntést: nem hajlandó elkeseredni, és pozitív hozzáállása már többször átsegítette a leglehetetlenebb helyzeteken. Megható önéletrajza mindenkinek megtanítja: az életben minden csakis rajtunk múlik!

„Ma ​a metrón az jutott eszembe, hogy vajon az emberek felfogják-e, mit jelent húsz évesen helyt állni ebben a rettenetes viharban, amikor ebben az életkorban éppen hogy a világ szépségét kellene befogadnunk, és ki kellene tárnunk a szívünket az embereknek?” Hélène Berr úgyszólván első perctől tisztában van vele, hogy történelmi időket él, és aggályos pontossággal jegyez fel minden említésre méltót, a megszállt Párizs hétköznapjait; azt a világot, amely fokról fokra merül az egyre áthatolhatatlanabb sötétségbe. A huszonéves lány 1942 kora nyarától 1944 kora tavaszáig dokumentálja érzéseit, élményeit, gondolatait. De a könyv nemcsak arról ad mesteri képet, hogyan ritkul meg egy nagypolgári család körül lassan a levegő, hanem arról is, mennyi lelkierő, méltóság, együttérzés, tudatosság, emberi tartás, bátorság, sőt, hősiesség volt ebben a törékeny diáklányban. Az olvasó ezt a közel hatvan év múltán előkerült művet – a számos publikált visszaemlékezés közül – akaratlanul is Anne Frank naplójával állítja párhuzamba. Az írás személyessége és közvetlensége a Journal d'Hélène Berrt az egyik legkeresettebb könyvvé tette Franciaországban.

"De ​azért meglepetések érték. Például, amikor először járult a dobogóra helyezett tanári asztalnál trónoló Nusi néni elé, aki egy hatalmas pofonnal engedte visszaútjára el. Vagy amikor először térdelt tíz percen át ugyanezen dobogó vasalt szegélyén. Nusi néni egyébként szerette a változatosságot, néha vonalzóval dolgozott, ilyenkor a kinyújtott és összeszorított ujjaknak kellett a körmöst viselnie... Altalánosságban előrebocsátható: több évtizedes iskolai pályafutása alatt Jenő közelről tanulmányozhatta, mint lesz a poroszos, tekintélyelvű, ám hatékony iskola szépen fokozatosan nyugati típusú, liberális és egyben hatástalan intézménnyé, amelyben elébb a nevelés tűnik el teljesen, majd megszűnik a tanítás is. Olyan iskolában kezdte, amelyben a tanár verte a gyereket, és olyanban végezte, amelyben a gyerek verte a tanárt." Így veszi kezdetét Gold Jenő szocializációja. Kilépése az otthon óvó melegéből a nagyvilágba. De körmös ide, körmös oda, az ifjú Gold mindenek dacára egy életre elkötelezett híve marad mindenféle gyermek- és tanintézménynek. Olyannyira, hogy még tanárnak is felcsap egy időre.

A ​92 éves Király Béla elsősorban katonaként idézi meg a múltat, egy katona beszél a Horthy-korszakról, a második világháborúról, a kommunista hatalomátvételről, '56-ról, és nincs ez másként a későbbiekben sem, amikor felidézi, hogyan vált az emigrációban a hadtörténelem professzorává, majd, amikor újra hazatérhetett, országgyűlési képviselővé a honvédelmi bizottságban, később a miniszterelnök személyes megbízottjává a haderőreform munkálataiban. Kalandos életút ez, amely a közelmúlt történetének mélyebb ismeretét egy sajátos nézőpontból teszi lehetővé.

Sinka ​István személyes meghatalmazása alapján a vallomások eredeti szövegéből a személyhez kötött sérelmek és keserűségek áramlásában általánosító részeket törölték. A személyeseket pedig, egykori barátainak és jóakaróinak, gazdáinak és cselédtársainak, ellenfeleinek és ellenségeinek kell elviselni, mert megnőtt az ő igazsága az időben. 1944 elején fejezte be ezeket a vallomásokat. Utána még 25 évig élt, majdnem végig politikai tilalom alatt, Az utolsó éveiben kezdték kiadni újból verseit és elbeszéléseit, amikor már az ideg- és izomsorvadás embertelen kínjai gyötörték.

Megpróbáltam ​egy a múlt században élt ember, egy nagy művész sorsát felidézni, életművét bemutatni. Valahogyan így próbálják kielemezni - a földre eljutott sugaraikból - égitestek anyagát, természetét a csillagászok. Színképelemzés. ... Véletlenül adódott e hasonlat, mégis találóan hangzik: hiszen a festő színeiben él. Lotz Károly fantáziája, ihlete, tudása, szenvedélye, minden érzése, indulata színek és formák kavargásban mutatkozott meg, s maradt örökül reánk, hogy feltárjuk belőle megközelítő hűséggel életsorsát. Ez a sors megkímélte nyomortól, nélkülözéstől, kortársi közönytől, mellőzéstől, mely annyi pályatársának osztályrésze volt. Életét végigkísérte a siker. Magas megbízásokkal, kitüntetésekkel halmozták el. Életének nyugalmát, látszólag, csak a heves és holtáig nem szűnő munka izgalma kavarta fel. De kevesen tudják, s ma még kevesebben tudják, hogy e nagyon boldognak és elégedettnek hitt férfi megismerte a boldogtalanság, az elégedetlenség, a kétség, az elfojtott szenvedély és az önvád gyötrődéseit is.

Mit ​lehet tenni, ha Angliában mindig esik az eső, köd van, mindenki náthás, és Margo pattanásai nemhogy elmúlnának, hanem egyre sokasodnak?... A megoldás: át kell költözni melegebb ég alá, pontosabban a görög szigetvilág paradicsomi fészkébe: Korfura. A nem is kissé excentrikus Durrell család tagjai - a gondterhelt konyhaművész mama, és gyermekei: a kiterjedt baráti körrel rendelkező és rosszkedvű író, Larry: a fegyvergyűjtő és -szakértő Leslie: a szerelmes hajlandóságú Margo, végül pedig - de nem utoljára! - minden rendű és rangú élőlény szenvedélyes barátja: Gerry - mind megtalálják a hajlamaiknak legjobban megfelelő éghajlatot és elfoglaltságot ezen a gyönyörű szigeten, ahol csodával határos módon mindig sikerül emberi és nem emberi állatseregletüket újabb, egyre érdekesebb példányokkal gyarapítani...

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A ​spanyol festészet kiemelkedő alakjának, az egyetemes művészettörténet "kolosszusának" regényes életrajza Francisco Golya festőt fiatal korától, első "művének" születésétől kezdve kíséri végig hosszú művészi életpályáján. Nagyszerű műveit izgalmas módon a szemlélők és műbírálók, gyakran maguk a modellek véleményével, az ő interpretálásukban mutatja be Marlowe. Kerettörténetbe ágyazza az életregényt: a festő már öregen egy párizsi éjszakán kénytelen végiggondolni múltját, hányatott életét, azt az őrült világot, amelynek eseményei pályáját megszabták. Nyomor, betegség, tudatlanság, aljas ösztönök, udvari intrikák, háború és inkvizíció, gáttalan szenvedélyek és mély emberi érzések - ezek közt kellett Goyának élnie, s ezek közt alkotta lenyűgöző, bátor festményeit. És Marlowe levonja a végkövetkeztetést: Goyának mindezen szörnyűség közepette is élnie kellett, a kor tanújának kellett lennie, hogy mindent, amit látott és tapasztalt, megörökíthessen - okulásul az utókornak és még a mai generációnak is gyönyörűségére.

A ​negyvenes-ötvenes évek Picasso-műveiben újra meg újra felbukkan egy rokonszenves fiatal női arc: Francoise Gilot-é, aki közel tíz éven át volt Picasso élettársa; két gyermekük is született. Évekkel szétválásuk után Carlton Lake-kel, a neves amerikai művészeti íróval közösen megírta visszaemlékezéseit a Picassóval eltöltött esztendőkről. A mű mégsem igazi memoár, hanem mindvégig lebilincselő, izgalmas életrajzi regény, amely több nyelven is bestseller lett. Az a Picasso, akit itt megismerünk: a férfi, a férj és apa, a művész, aki asszonyának elmondja forradalmi, meghökkentően eredeti vélekedését az életről és a művészetről. Az érett Picassót bemutató ábrázolások közül egyetlen arckép sem olyan találó, hiteles és megragadó, mint ez, amelyet egy asszony szeme s szíve rögzített. Picasso mellett felvonulnak a könyvben a művészbarátok, és sokan a Riviéra hírességei közül is. A közvetlen hangú, friss, szórakoztató részletekben bővelkedő emlékek nyomán úgy érezhetjük, közeli ismerősünkké válik Matisse, Éluard, Aragon, Gertrude Stein, Chaplin, Gide, Cocteau, Miró és a negyvenes, ötvenes évek izgalmas és ellentmondásos világa.