Ajax-loader

'filmadaptáció' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Agatha Christie - Temetni ​veszélyes
A ​Coral tyúkszemtapasz- és lábápolószer-gyár gazdag tulajdonosát váratlanul elragadja a halál. Fia, lánya nincs: öccsei, húgai, sógornői búcsúztatják díszes temetésén a rájuk váró csinos örökség reményében. Mindnyájan alaposan rászorulnak némi pénzmagra. A temetést követő bőséges villásreggeli után kiderül, hogy nem ok nélkül reménykedtek, s immár a rózsásabb jövő boldog tudatában sajnálkozhatnak a megboldogult hirtelen halálán, amikor az egyik örökös váratlanul megszólal: - Hiszen meggyilkolták, nem?! És másnap - őt gyilkolják meg otthonában. Van-e összefüggés a két haláleset között, s ha igen, milyen? A boldog örökösök közül gyilkolt-e valaki, s ha igen, miért? Ezt a rejtélyt kell megoldania Hercule Poirot barátunknak, a belga mesterdetektívnek - s talán nem árulunk el nagy titkok, ha megnyugtatjuk a nyájas olvasót: Poirot ezúttal sem hagyja cserben a zseniális képességeiben reménykedőket.

Jókai Mór - Egy ​magyar nábob
"Ne ​vegye tőlem rossznéven, hogy oly ritkán és oly sokára írok. Kétannyi a dolgom, mint amennyi az időm: a lappal való foglalatosságok elveszik annyira egész nap az időmet, hogy csak estefelé pihenhetek meg - pihenésnek nevezem pedig azt, amikor leülök írni." 1853-ból datálódik e levélrészlet, melyet Jókai Mór írt édesanyjához. A pihenésképpen írott regény pedig az Egy magyar nábob volt. És valóban: olyan belefeledkező kedvvel, édes színeket szőve meséjének szövetébe, annyi természetes, üde bájjal, humorral adja azt elő, mint talán egyetlen regényét sem. A regény keletkezéséről több változatot ismer az irodalomtörténet; a szerző maga kétízben is megemlítette, hogy az alapötletet, "az első akkordokat" feleségétől kapta. Hogy így volt-e valóban, nem tudjuk, aminthogy az sem eldöntött, ki szolgált a regény főhősének, a nábobnak modelljéül. Talán - legalábbis így mondotta később Jókai - Józsa Gyuri, a hirhedt alispán, akiről adomák sora keringett akkor a két hazában. Mikszáth Kálmán szerint a regény valóságos történelmi alapja Kékkő várurának, báró Balassának története, aki hetvenéves korában egy fiatal, szegénysorsú lányt vett feleségül. Bennünket persze sokkalta jobban érdekel, hogy Kárpáthy János személyében Jókai a magyar középnemesség halhatatlan típusát alkotta meg, kinek öregkori megifjodása mintha távolról azt a másik, nagy változást is példázná, ahogyan egész Magyarország megújult a reformkor éveiben. Valóságos történelmi személyek rejtőznek Szentirmay Rudolf, István gróf, Miklós báró figuráiban is. E férfiak a reformkor vasakarattal, izzó értelemmel küzdő hősei; nem nehéz felfedezni bennük Széchenyi Istvánt, Wesselényi Miklóst. Hogy ösztönösen vagy tudatosan - nem fontos -, de Jókai egy ígéretesen tündöklő, gyönyörű korszak eszméit elevenítette fel az 1853-as esztendő szomorú Magyarországában.

Gabriel García Márquez - Szerelem ​a kolera idején
A ​csodálatos történet 1880-ban kezdődik, amikor a gyönyörű Fermina élvezhetné életét, helyette választania kell két udvarlója között, a jóképű Florentino Ariza és a népszerű Juvenal Urbino doktor között. Ez a gyötrődés és háromszög csaknem 50 éven át tart. A meghökkentő befejezésű szerelmi történet egy buja, lüktető, letűnt világban játszódik, melyet egyaránt uralnak a misztikus események és a sztentori hangú bölömbikák; ahol a tengerben olykor még feltűnik egy éneklő vízitehén keblén a borjával, vagy egy gyönyörű vízihulla; ahol még a legjózanabb gondolkodású embernek is természetesnek tűnik, hogy a tárgyak olykor elsétálnak a helyükről. Teljesen más világ ez, mint a mi közép-európai, misztikumtól mentes és romantikátlan valóságunk.

Daphne du Maurier - A ​Manderley-ház asszonya
Nesztelen ​léptű inasok, pattogó tűz a könyvtár kandallójában, fehér damasztabrosz és ezüstkészlet a teázóasztalon, dédanyák képei a galérián - ez Manderley. De baljósan vöröslő rododendronok és temetőket idéző, sápadtkék hortenziák a kertben, a tenger vészjósló mormolása - ez is Manderley. Szertartásos étkezések, vizitek és vendégfogadások, séták a Boldog-völgyben, és készülődés a jelmezbálra - ennyiből áll Manderley lakóinak élete, legalábbis a cselédség meg a garden party szerencsés meghívottai szemében. Ám a mindvégig névtelen főszereplő, az érzékeny idegrendszerű új úrnő híven beszámol ennek az életnek a fonákjáról is: a titkos bűntudatról, a névtelen szorongásról, a rettegésről, ami ugyanúgy elválaszthatatlan Manderleytől, mint a kényelem és a fényűzés. Mert félelem mérgezi az itt élők lelkét: a fiatalasszony a halálfej arcú Mrs. Danverstől fél, még inkább a halott Rebecca kísértetétől - ám valójában attól retteg, hogy méltatlan lesz Manderleyre, és kiűzetik onnan. Maxim de Winter a bűntett leleplezésétől és a botránytól retteg - de lényegében ő is Manderleyt fél elveszteni, mint ahogy Manderley kedvéért tűrte oly soká, néma cinkosként, egy démoni asszony aljasságait. Sejti-e vajon, hogy - bár az igazságszolgáltatástól megmenekült - végül is ezért kell bűnhődnie, s éppen Manderley lángjainál - s vele együtt az ártatlanoknak is? A Hitchcock-film alapjául szolgáló regény páratlan sikerét, a hátborzongatóan izgalmas cselekmény mellett, bizonyára az is magyarázza, hogy rendkívül finom pszichológiával érzékeltette a harmincas évek Európájának szorongásos életérzését, gyáva meghunyászkodását - s tette ezt 1938-ban, egy évvel a Manderleyk egész féltett világát felperzselő tűzvész előtt.

Seth Grahame-Smith - Abraham ​Lincoln, a vámpírvadász
Egy ​nemzet gyerekkorának tétova éveiben látja meg a napvilágot spártai körülmények között, messze a civilizált városoktól, az indián határvidéken Abe, egy telepes fia, aki már gyermekkorában sok legendát hall az átutazóktól, és korán megtanul vigyázni magára, hiszen tudja, hogy nagyapját olyan indiánok ölték meg, akik kiásták a fehér ember ellen a csatabárdot. Így hangzik legalábbis a kézenfekvő magyarázat, amit Abe készséggel el is hisz, míg egy éjszakán tanúja nem lesz egy vendégük rejtélyes és hátborzongató színeváltozásának. A kiskamasz eddig is több rokonát veszítette el; a végvidéken gyakori a baleset és betegség idején messziről kell hívni az orvost. Szeretett édesanyja halálának körülményei azonban elgondolkodtatóak, és Abe rövidesen megtudja apjától az igazságot a lényekről, amelyek a korai amerikai köztársaság mindennapjaira hatalmas befolyással vannak, s maholnap élet és halál urai lesznek az egész kontinensen. A favágáson izmosodó, elméjét a civilizáció határára csak ritkán eljutó könyvekből lelkesen csiszoló fiatalember tizenhét évesen ejti el első vérszívóját, de csak évekkel később, egy különös szövetségkötésnek köszönhetően kezd hivatásszerűen vadászni a vámpírokra. Ügyvédként, népszerű politikusként, családapaként egyaránt végzetes hivatásával viaskodik, míg végül az Egyesült Államok elnökeként azt a feladatot rója ki rá a sors, hogy az élőhalottak térnyerését minden áron - akár polgárháború kirobbantása árán is - visszaszorítsa. A könyv alapján nagy sikerű szuperprodukciót forgattak Hollywoodban.

Covers_35451
elérhető
114

Henry Gidel - Coco ​Chanel
Coco ​Chanel neve fogalom a divat világában. Alighanem ő volt a divat világtörténelmének első s talán mindmáig legnagyobb diktátora. Az elegancia és sikk netovábbjának számító szegélydíszes kosztümjeit és "kis fekete ruháit" ma is nők milliói hordják, királyok és trónörökösök hitvesei éppúgy, mint egyszerű háziasszonyok. Chanel forradalmat csinált a maga szakmájában. Nem csoda hát, hogy nem mindennapi, sikerekben és kudarcokban egyaránt bővelkedő, hol csupa ragyogás, hol árnyékba borult élete sokakat megihletett, köztük a francia Henry Gidelt is.Az egyházi árvaházban, jótékonyságból felnevelt Gabrielle Chanel igazi self-made lady volt s rendkívüli egyéniség. Hamar megunta, hogy egy gazdag aranyifjú kitartottja legyen, és Párizsba ment, hogy maga keresse meg a kenyerét. Az első években kalaposként dolgozott, csak az I. világháború alatt kezdett ruhákkal foglalkozni, de akkor rögtön fenekestül felforgatta a divatszakmát: felszabadította a nőt a fullasztó fűzők, a szűk bukj-el-szoknyák, a malomkeréknyi, virágoskertekkel és madárfészkekkel díszített kalapok, a mesterkéltség, a cicomák uralma alól. A divat puritánja, janzenistája lett, a szabásvonalakat saját fiús, vékony alakjához igazította, bő, levegős, lezser ruhákat tervezett. Innen ívelt fel a fantasztikus karrier: hatvan alkalmazottól háromezerig, a milliós bevételekig, a pazar villákig és kastélyokig, a híres Chanel-parfümökig és bizsukig, a szenzációszámba menő divatbemutatókig, amelyekre a tengerentúlról is tódult a publikum, hiszen Chanel - francia létére - sokak számára az amerikai álmot testesítette meg. Coco azonban nemcsak zseniális divattervező, hanem bámulatos üzletasszony is volt: kemény, megalkuvást nem ismerő, végtelenül konok, szarkasztikus és egocentrikus egyénisége éppúgy fogalommá vált, mint stílusa. A szerelemben nem volt olyan szerencséje, mint a munkájában. Igaz, soha nem akart férjhez menni, s szeretői között egyaránt akadt angol királyi herceg és német diplomata, híres költő és még híresebb filmrendező. Reneszánsz egyéniségéhez hozzátartozott, hogy iskolázatlan és kezdetben műveletlen fiatal nő létére mecénásként pártfogolta kora művészeit: Sztravinszkijt éveken át családostul eltartotta, Gyagilevet ő temette el, Cocteau lakbérét és gyógykezeléseit a saját zsebéből fizette. A két világháború között házába, pontosabban palotájába bejáratos volt a francia kultúra színe-virága, és ő maga nem egy korszakosnak tekintett színházi produkcióhoz tervezett jelmezeket. Gidel monográfiája, a téma jellegénél fogva, miközben hosszan elidőz a magánélet festőibb epizódjainál, elsősorban a szakmai és társasági élet jeleneteit sorjáztatja. A mű talán legnagyobb erénye, hogy izgalmas karrier-regényként, egy színes s ellentmondásos egyéniségű, vasakaratú nagyasszony életének krónikájaként és hiteles, az egész XX. század történetét felölelő kordokumentumként is olvasható.

Karl May - Az ​inka öröksége
Az ​igazság rettenthetetlen bajnoka, a vasöklű, nagyszívű és bölcs Jaguár apó Dél-Amerika pampáin és égbe nyúló hegyei között jár e regény lapjain kicsi, de mindenre elszánt csapatával, hogy a jókat megoltalmazza, és az elvetemült orgyilkosokat megbüntesse. Az inka öröksége, az utolsó perui uralkodó mesés kincsei titkukkal a kalandorok sokaságát vonzzák, de egyetlen méltó örököse, a szelíd és bölcs inka unoka inkább az enyészetnek adja őket, mintsem hogy az emberi gonoszság és kapzsiság újabb démonait szabadítsák fel. - A népszerű író egyik legfordulatosabb és legjobban komponált regényét Szinnai Tivadar átdolgozása formálta korszerű, érdekes olvasmánnyá, Csergezán Pál illusztrációi pedig a cselekmény izgalmas pillanatait elvenítik meg.

Lucy Maud Montgomery - Váratlan ​utazás 2.
Folytatódnak ​Sara kalandjai! Sara Stanley édesapja kínos bírósági ügybe keveredik, és kénytelen kislányát vidéki rokonokhoz, egy isten háta mögötti kanadai szigetre küldeni. A faluban persze minden más, mint a nagyvárosban: maguknak való, régimódi emberek veszik körül a kislányt. Sara azonban megszeretteti magát, s nyomban ezután a tettek mezejére lép: folyamatosan és mindenkin segíteni akar, csakhogy jó szándéka a legtöbbször visszájára fordul. A kislány állandó felfordulást okoz. Szerencsére azonban - mint ezt a hasonló című, nagy sikerű tévésorozatból is tudjuk - a végén minden rendbe jön...

Herbjørg Wassmo - Dina ​vagyok
"Észak-Norvégia, ​az 1800-as évek közepe. Dina Gronelv sorsa megpecsételődik, amikor gyermekkorában egy tragikus baleset során saját édesanyja halálát okozza. Fájdalmában és dühében apja egy tanyára száműzi, ahol nem részesül megfelelő nevelésben, ezért évekkel később teljesen elvadulva tér vissza a családi birtokra. Apja barátját, Jacobot azonban megbabonázza a lány ellenállhatatlan erotikus kisugárzása. Az öntörvényű és különc Dina tizenhat évesen férjhez megy a nála jóval idősebb férfihoz, aki azonban rejtélyes körülmények között nem sokkal később meghal. Az újabb tragédia után Dina megnémul, de gyermeke születése visszahozza az életbe, és hamarosan a gazdaság irányítását is kezébe veszi. A Dinából áradó nyers erő mindenkire hatással van: vágyai és ösztönei irányítják, de igazságot tesz a körülötte élők között. Már érett nőként ismeri meg az orosz utazót, Leo Zsukovszkijt, akibe életében először szerelmes lesz. Vajon megtalálja-e végre a boldogságot? A regényből 2002-ben azonos címmel nagy sikerű film készült Maria Bonnevie és Gérard Depardieu főszereplésével, melyet a hazai mozik is bemutattak. "

Joseph Heller - A ​22-es csapdája
Ismét ​egy kitűnő amerikai regény a második világháborúról. Joseph Heller könyve Norman Mailer, James Jones, Irvin Shaw világhírű műveivel egyenrangú alkotás: a legjobbak egyike. Heller tétele, hogy a háború a legnagyobb őrültség, amit az ember valaha kitalált. S ezen az abszurd helyzeten -a háborún - belül minden abszurd, ami csak történik. Sorra feltárulnak a hadat viselő amerikai társadalom ellentmondásai, amelyek közül a leglényegesebb, hogy Yossariannak és társainak, a Pianosa szigetén állomásozó bombázóegység pilótáinak igazi ellensége nem más, mint a saját parancsnokuk, aki a háborút remek alkalomnak tartja a saját karrierje előmozdítására. Yossarian keresztüllát a parancsnokok számításain, és elhatározza, hogy ezentúl csak egy dologra fog ügyelni: a saját testi épségére. Közben persze állandóan összeütközésbe kerül a felsőbbséggel, és folyton beleesik a 22-es csapdájába... A 22-es csapdája abszurd, vad, őrült szatíra, amelynek olvasása közben az ember hahotázik és káromkodik.

J. K. Rowling - Harry ​Potter és a Titkok Kamrája
A ​szemközti falon valami fénylett. Óvatosan közelebb mentek, s közben hunyorogva fürkészték a sötétséget. A lobogó fáklyák fényében egy felirat csillant meg. Valaki fél méter magas betűkkel ezt mázolta a két ablak között a falra: FELTÁRULT A TITKOK KAMRÁJA. AZ UTÓD ELLENSÉGEI RESZKESSENEK! Harry Potter varázslónak született, és jelenleg második tanévére készül a Roxfort Boszorkány-és Varázslóképző Szakiskolában. De már a szünidő sem telik eseménytelenül: egy nap különös szerzet , egy házimanó jelenik meg a Privet Drive-on, és közli Harryvel, hogy nagy veszély leselkedik rá, ha visszatér az iskolába. Harry a riválisa, Draco Malfoy mesterkedését sejti az üzenet mögött, és nem törődik a figyelmeztetéssel. Sőt, valójában el is feledkezik róla, ugyanis barátja, Ron egy repülő autón megszökteti a kibírhatatlan Dursley-éktől, s Harry a nyár további részét Weasley-éknél tölti. Ám a Roxfortba visszatérve hamarosan beigazolódik, hogy Dobby, a házimanó nem a levegőbe beszélt. Szörnyű dolgok vannak készülőben... A Kate Greenaway-díjjal kitüntetett Jim Kay pazar illusztrációkkal jeleníti meg J.K. Rowling varázslatos világát az immár klasszikus sorozat második kötetében.

Pierre Boulle - Híd ​a Kwai folyón
Egy ​Pierre Boulle nevű fiatal francia tartalékos tiszt, a gaulle-isták Kínában tevékenykedő titkosszolgálatának tagja, 1942 augusztusában útnak indul egy törékeny bambusztutajon, hogy a Nam-Na folyón leereszkedve, titokban eljusson Haoiba és felvegye a kapcsolatot az ottani antifasisztákkal. De elfogják, s több mint két évet tölt a japánokkal cimboráló pétainista franciák börtönében, míg végre sikerül megszöknie. A fiatal francia, aki eredetileg villamosmérnök, majd gumiültetvényes volt, a háború után új foglalkozást választ magának: író lesz, s fő műve a Híd a Kwai folyón ugyanabban a hátsó-indiai dzsungelben játszódik, amelyet a háború alatt megismert. A háttér azonos, a mesterien megírt történet drámaian izgalmas: japán parancsra angol hadifoglyok vasútat építenek az őserdőben, Calcuttából pedig útnak indul egy háromtagú angol különítmény, hogy felrobbantsa a vasútvonal egyik legfontosabb hídját, amely a Kwai folyón épül. A lélegzet-elállítóan fordulatos történet nemcsak magával ragadja, de el is gondolkoztatja az olvasót az emberi magatartás, a kötelességteljesítés helyes és helytelen értelmezésének problémájáról.

Nathaniel Hawthorne - A ​skarlát betű
Még ​a legszigorúbb irodalmkritikusok is úgy tartják, hogy Nathaniel Hawthorne a XIX. század amerikai irodalmának egyik legnagyobb alakja. 46 éves korában készült el az első, ám azonnal nagyhatású regénye, A skarlát betű. A rendkívül komor hangvételű regény egy házasságtörés története, amelyben az erkölcs és az álszentség keveredik a bűntudat mardosásával és a bosszúvággyal. Hősnője Hester Prynne, akit hűtlenség vádjával elítélnek. Tüzes vassal megbélyegzik, és a vörös A betűt (adultery=házasságtörés) ruháin is hordania kell. Az új-angliai szélsőséges puritanizmus megnyilvánulásaként ez a büntetési forma valóban elterjedt volt a puritánok között. Hester azonban emelt fővel vállalja a megbélyegzést, és gyöngéd szeretettel neveli gyermekét. Hawthorne azokat a hőseit ábrázolja rokonszenvesnek, akik saját belső erkölcsi törvényeik irányítása alatt felül tudnak emelkedni a bigott kötöttségeken. Közéjük tartozik Hester Prynne is. A regény legizgalmasabb erkölcsi dilemmája, amely Hestert és szerelmét, a fiatal lelkész Artur Dimmesdale-t is foglalkoztatja, a bűn és az érzelmek felvállalásának kettőssége. A skarlát betű nem a képmutatást ajánlja a dilemma feloldásaként, hanem a természetes erkölcs belső parancsainak követését.

James Dashner - Az ​útvesztő
Thomas ​egy hideg, sötét liftben tér magához, s az egyetlen dolog, amire emlékszik, az a keresztneve. Minden más eltűnt az emlékezetéből. Amikor a lift ajtaja kinyílik, Thomas a Tisztáson találja magát egy csapat srác között. A Tisztáson élő fiúk mindennap Futárokat küldenek a lakóhelyüket körbeölelő Útvesztőbe, amelyet nehéz kiismerni, mivel a falai minden éjjel elmozdulnak. Thomas, az utolsóként érkező újonc számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az Útvesztő egy kód, ami megfejtésre vár. Úgy dönt tehát, hogy ő is Futár lesz. Annak viszont, hogy a megfejtés közelébe kerüljön, komoly ára van: például olyan lényekkel is találkoznia kell, akik elől mindenki más menekül. EGYSZER CSAK MINDEN MEGVÁLTOZIK… …megérkezik a Tisztásra az egyetlen lány, Teresa, aki nemcsak Thomasra lesz nagy hatással, hanem az egész csapat sorsára is. James Dashner trilógiájának első kötete egyszerre borzongató, izgalmas és elgondolkodtató. Az Útvesztőben megidézett világra akkor is kíváncsiak vagyunk, ha nem valljuk be. A tudatalatti és az emlékezet különböző szintjei mindannyiunk életét befolyásolják, és Dashner erre az ismerős érzésre építi Az Útvesztőt, és csalogat bennünket egy saját szabályai szerint működő másik világba, a Tisztásra, ahol a fantázia és a valóság egyszerre van jelen. „Üdv a Tisztáson!”

Paula Hawkins - A ​lány a vonaton
Ritkaság, ​hogy egy könyv vezesse több országban egyszerre, szinte az összes fontos sikerlistát. A New York Timesét és a BarnesandNoble-ét, például. Az végképp szokatlan, hogy ezt egy debütáló író tegye. 2015 elején Paula Hawkins regénye berobbant az angolszász piacokra. Ahogy Stephen King fogalmazott, ebben a történetben csak fokozódik és fokozódik a feszültség. Nem véletlenül hasonlítják Hitchkockhoz és Agatha Christie-hez az írót, a Gone girlhez a történetet. Rachel ingázó, minden reggel felszáll ugyanarra a vonatra. Tudja, hogy minden alkalommal várakozni szoktak ugyanannál a fénysorompónál, ahonnan egy sor hátsó udvarra nyílik rálátás. Már-már kezdi úgy érezni, hogy ismeri az egyik ház lakóit. Jess és Jason, így nevezi őket. A pár élete tökéletesnek tűnik, és Rachel sóvárogva gondol a boldogságukra. És aztán lát valami megdöbbentőt. Csak egyetlen pillanatig, ahogy a vonat tovahalad, de ennyi elég. A pillanat mindent megváltoztat. Rachel immár részese az életüknek, melyet eddig csak messziről szemlélt. Meglátják; sokkal több ő, mint egy lány a vonaton!

Agatha Christie - Gyilkosság ​a paplakban
Amikor ​a közutálatnak örvendő veterán hadfit a paplakban holtan találják - kétség nem férhet hozzá, hogy gyilkos kéz fegyverétől -, voltaképpen senki sem csodálkozik. Hiszen maga a galamblelkű pap is kijelentette, méghozzá népes társaságban, hogy ha valaki netán meggyilkolná Protheroe ezredest, ugyancsak nagy szolgálatot tenne az emberiségnek. Bizony, sokan örültek volna, ha az ezredes nem áll az útjukban - kezdve fiatal feleségén, aki első perctől fogva boldogtalan volt mellette. Vagy nézzük például az első házasságából való lányát, aki szerint, ha apjában volna annyi tisztesség, hogy beadja a kulcsot, megoldódna minden probléma, nem beszélve a sikkasztással és pápista szimpátiákkal vádolt ifjú káplánról, akit az ezredes nyilvánosan megszégyenített, avagy a fiatal festőművészről, aki Protheroe lánya körül legyeskedik, de a feleségét szeretné megszöktetni. A rejtélyes gyilkosság kivizsgálásával megbízott Slack felügyelő roppant rossz modorú ember; nem is megy semmire a kihallgatott falubeliekkel. A nyomozás már-már zsákutcába jut, amikor közbelép Miss Marple, a finom, törékeny öregkisasszony, az emberi lélek nagy ismerője. Előbb derűsen közli, hogy legalább hét olyan személyt tud, aki nagyon örült volna, ha Protheroe ezredes jobblétre szenderül, majd (a tőle megszokott finom tapintattal) kezébe veszi a dolgot, és nem is nyugszik, amíg ki nem deríti az igazságot, ám a tettes leleplezésének dicsősét átengedi Slack felügyelőnek: hátha ettől egy kicsit megjavul a modora.

Covers_179707
elérhető
208

Jack Kerouac - Úton
Jack ​Kerouac (1922–1969) az amerikai beatnemzedék egyik kiemelkedő alkotója és teoretikusa, a beatéletmód és a beatideológia modelljének megteremtője – egyben az 1950-es–60-as évek amerikai ifjúságának képviselője és prófétája, a tiltakozás, a menekülés hangjainak megszólaltatója. Lelkes követőket és ádáz ellenségeket szerzett, gondolatai a szexről, a kábítószerekről Európában tovább gyűrűztek akkor is, amikor hazájában már csillapodtak a beat körüli viharok. Könyvei lírai, vallomásos jellegűek, más-más néven majd’ mindegyiknek ő maga a hőse.Főműve, az Úton a nagy utazások, száguldások története. 1947 és 1950 között barátjával, Neal Cassadyvel beautózta az Egyesült Államok és Mexikó legkülönfélébb tájait, utána egy évig tervezte az erről szóló beszámoló formáját, szerkezetét, majd pedig befűzött az írógépbe egy negyvenméteres papírtekercset – és megszületett a "spontán próza" műfaja.Az eredmény: a 60-as évek "ellenkultúrájának" beharangozása és majdani Bibliája, általános kritikusi értetlenség, valamint hatalmas közönségsiker. Sal Paradise és Dean Moriarty (Kerouac és Cassady fiktív megfelelője) szédületes dzsesszfanfárral került be az amerikai és a világirodalom halhatatlanjai közé.

Rhonda Byrne - The ​Secret - A Titok
Nemzedékről ​nemzedékre örökítették, mohón sóvárogtak utána, elvesztették, ellopták, hihetetlen pénzekért adták-vették. Az évezredes Titok tudói olyan történelmi nagyságok voltak, mint Platón, Galilei, Beethoven, Edison, Carnegie, Einstein és még sok más feltaláló, teológus, tudós és elismert gondolkodó. De most végre fellibben róla a fátyol. ""Ha megismered a Titkot, megtudod, hogyan érhetsz el és tehetsz magadévá bármit, amit csak szeretnél. Igaz valód tárul fel előtted. Rájössz, hogy micsoda nagyszerű dolgok várnak rád az életben." - a Bevezetésből _A Titok_ filmes változatáról a www.thesecret.tv internetes honlapon olvashatsz angol nyelven.

Covers_4884
elérhető
5

Jorge Amado - Zsubiabá
Jorge ​Amado (1912-2001), minden idők egyik legnépszerűbb brazil írója Bahia államban született, Bahia városában nőtt fel, majd Rióban jogi tanulmányokat végzett. Tizenkilenc éves volt, amikor az első regényét megírta, aztán szinte évenként jelentkezett új művel. Írásai rendre művészeti és politikai botrányt kavartak: Amado pornográf írónak és forradalmárnak számított, a harmincas évek közepén többször le is tartóztatták, majd hosszabb-rövidebb időkre száműzetésbe kényszerítették. Hazatérése után az akadémia tagjává és az írószövetség elnökévé választották. Műveit negyvennyolc nyelvre fordították le, rangos irodalmi díjakkal jutalmazták, és filmforgatókönyvek, színházi adaptációk készültek belőlük. A szülőföld, Bahia, ez a tarka metropolis szinte egész életművében ott kavarog kétes sikátoraival, lebujaival, kikötőjével, csavargóhadával, szépasszonyaival, utcalányaival. Az 1935-ben megjelent Zsubiabá már teljes pompájában ábrázolja ezt a színteret: megelevenedik a holdfényes bahiai kikötő, a matrózkocsma, a délszaki utca, a nyomorúságában is erőteljes, sőt többnyire derűs néger, fehér, mulatt szegény ember, a hitlerizmus eljövendő győzelmében bízó, szoknyavadász német gyáros, és óhatatlanul rabul ejt bennünket a vidék dohányültetvényeinek sivárságában is tömény vitalitása, Zsubiabá - a bahiai varázsló - tudománya, az afrikai vallási szertartások rejtelmes hangulata. António Balduíno, a regény fekete hőse ebbe az Amado által újjáteremtett mitológiába születik bele, itt tanul meg életben maradni, csavarogni, dolgozni, szeretni - és végül egy sztrájk iskolájában érettségi vizsgát tenni.

Emily Brontë - Üvöltő ​szelek
A ​korabeli kritika értetlenül fogadta ezt a "rendhagyó" regényt, Emily Brontë egyetlen prózai alkotását. Még nővére, Charlotte is jóformán mentegetni, magyarázni, szépíteni próbálja ezt az elemi erejű, jóformán a semmiből kiszökkent alkotást - az _Üvöltő szelek_ második kiadásához, 1850-ben írt előszavában "primitív műhelyben, egyszerű szerszámokkal" készült, gránittömbből durván faragott szoborhoz hasonlítja immár halott húga regényét. Ma már a Brontë nővérek közül a kritika is, az olvasói közvélemény is Emilyt tartja a legnagyobbnak, az _Üvöltő szelek_-et nemcsak jobbnak, mint akár a _Jane Eyre_-t, hanem világirodalmi rangú műnek, a 19. század egyik reprezentatív nagy regényének. Gyűlölet és szerelem együttélését, egymást erősítő-romboló hatását Emily Brontë előtt talán senki, azóta is csak kevés alkotó érzékeltette ilyen elemi erővel. Emily Brontë - írja Ruttkay Kálmán - "nem moralizál, nem a büntető törvénykönyv paragrafusaiban gondolkozik, nem gondol a társadalom működését szabályozó erkölcsi normákkal, nem hívja segítségül az isteni igazságszolgáltatást, s ő maga sem szolgáltat költői igazságot. Nála, mint minden más, a jó és a rossz is a »lenni vagy nem lenni« nagy alapkérdésének függvénye."

Covers_2341
elérhető
27

Felix Salten - Bambi
Bambi ​a rengeteg legmélyén, mogyorócserjék, som- és kökénybokrok, magas juhar- meg bükkfák védte zugban született. A kis őz botladozó lábakkal indult el az erdő úttalan útjain, és mind távolabb merészkedett. Bambival együtt tanul meg az olvasó önfeledten játszani és száguldani, élvezni a szabadságot. De megtanulunk félni is és keserűen tudomásul venni minden élet halandóságát. Salten költői prózája egyszerre szól gyermekekhez és felnőttekhez - mindannyiunk okulására és gyönyörűségére.

Bolton Ervin - Visszaszámlálás
Mit ​szokott csinálni hétköznap este fél nyolc tájban? Csak nem a Barátok közt című népszerű sorozatot nézi az RTL Klubon? Ha igen, akkor most már a nyári adásszünet idejére is ajánlunk programot. Olvasson és legyen barátok közt! Emlékszik még, hogyan kezdődött kedvenc sorozata? Ha nem, frissítse föl emlékeit! A sorozat első köteteként most megjelenő Visszaszámlálás - A Berényi klán című könyvből megtudhatja, mi történt a Barátok közt hőseivel a tévé képernyőjén kívül. Kiderül - most először napvilágot látó izgalmas háttértörténetek és felvételek segítségével -, hogyan is lettek barátok a Barátok. Sejtette, hogy Berényi Zsuzsa, Berényi Klaudia és Marosi Krisztina ugyanazt a férfit szerette valamikor? Rémlik valami? Ismerkedjen meg Berényi Zoltánnal, a kilencvenes évek magyar álomlovagjával. Ha szereti az izgalmas, szellemes olvasmányokat, lapozzon bele a Visszaszámlálásba - nem fogja tudni letenni.

Covers_167877
elérhető
231

Szabó Magda - Az ​ajtó
Ez ​a könyv, pontosabban mostani új kiadása, több okból kivételes állomás írói életutamon: elsősorban amiatt, hogy míg készült, szüntelenül azt éreztem, hasztalan tettem papírra, senkit nem fog érdekelni Szeredás Emerenc, még kevésbé az én nem is valami vonzó arcképemet rögzítő gyónás, mely összetört tükörcserepekből egybetákolt keretbe szorítja az írót és a megsérthetetlen, mégis megsértett igazságot. A mindig is mitológiai személyiségnek érzékelt Emerenc aztán megtette első csodáját: az első kiadás megjelenése utáni héten már nem volt kapható története, a könyv üzenetét, amelynél magánabb magánügy igazán nem volt elképzelhető, személyes ügyüknek vállalták fel azok, akik az írót élete minden buktatóján átsegítették: az olvasók. A sepregető öregasszony, aki ha teheti, mindenki útjából el iparkodott seperni a bajt, veszedelmet, áthágta a magyar határt, alakját éppúgy ismerik német földön, mint az Északi-tengernél vagy Svájcban, a Columbia Egyetem Kelet-európai Arcképek sorozatából holdtükör arcába nézhetnek az olvasni szerető New York-iak. Lakásomat vadidegenek keresik fel miatta, állnak az erkélyemen, ahonnan még látni egykori otthonát, kértek tőlem már fényképet róla és valami emléket Viola kutyáról. Az Európa Könyvkiadó is nyilván Emerenc ösztönzésére döntötte el, hogy mikor újraindítja a szerző életműkiadását, nem a pályakezdő Freskó megjelentetésével teszi, amikor az arénába visszatért fiatal író szenvedélyének lángjai először lobbannak a higgadttá modulált mondatok között, hanem Az ajtó-val, amely alkotója jelenlétét harmincnégy nyelven igazolja vissza a nemzetközi könyvpiacon. Testi anyámnak, Jablonczay Lenkének megépítettem a síremlékét a Régimódi történetben, negyedszázad eltelte után nem hittem volna, hogy lesz még egy kifizetetlen adósságom. De lett, s ennek kiegyenlítése Az ajtó: halott anyám kezéből Emerenc munkától elformátlanodott ujjai vették át legjobb önmagam irányítását. Mindent értett bennem, jobban eltájékozódott életem zilált szálai között, mint én magam. Becstelen adósa volnék, ha én el nem mondtam volna róla azt, amit meg én tudtam.

Robert Merle - Mesterségem ​a halál
A ​nácizmus s egyben a huszadik század egyik legrejtélyesebb figurája a becsületes, nyílt tekintetű, kék szemű, német családapa, aki pedáns tisztviselő módjára elvégzi munkáját a haláltáborban, majd hazamegy, és példás családi életet él. Hogyan lehetséges? Sokan próbáltak már felelni erre a kérdésre, de nem lehet: egyszerűen felfoghatatlan. Merle a legrégibb, legegyszerűbb írói módszert választja: egyes szám első személyben, belülről ábrázolja a táborparancsnokot kamaszkorától kezdve. És az olvasó egyszer csak azon kapja magát, hogy már maga is tervezget, számol, gondolkozik, hogyan lehetne ésszerűbben, hatékonyabban megszervezni a transzportok mozgatását, hogyan lehetne megduplázni az üzem napi termelését. Annyira azonosul a főhőssel, hogy a Feladat teljesítése közben elfeledkezik róla, hogy miről is van szó. S ha nem csapja falhoz dühében a könyvet, akkor rájön, hogyan lehetséges: hát így. Ennyi az egész. Ez ennek a könyvnek a legelképesztőbb tanulsága.

Covers_123908
elérhető
9

Fekete István - Tüskevár
Egy ​vakáció története elvenedik meg a regény lapjain, mégpedig egy olyan vakációé, amilyenről minden fiú álmodik. Két pesti diák -Tutajos és Bütyök - a Kis-Balaton sás- és nádrengetegében tölti a szünidőt, Matula Gergelyt, az öreg pákászt bízzák meg a fiúk nevelésével. Gergő bácsi, aki úgy ismeri a nádak, sások, tocsogók és tavak vadregényes vidékét, mint a tenyerét, szárnya alá veszi a városi gyerekeket, és kijáratja velük a természet és valóság nehéz, de sok örömet, igaz élményt tartogató nyári iskoláját. Halászat, vadászat, egy kis híján tragikus kimenetelű nyári vihar, a török időkbeli Tüskevár felfedezése, egy leheletfinoman bontakozó gyerekszerelem - csak úgy rohannak a napok. Mire a vakáció véget ér, a két fiút szinte kicserélték, búcsújuk a berektől fájó, de nem végleges: a téli szünidőben visszajönnek. A két fiú története az író Téli berek című regényében folytatódik.

James Fenimore Cooper - Vadölő
A ​nagy sikerű Geronimo, Az utolsó mohikán, vagy a Farkasokkal táncoló mind a sokunk fantáziáját megmozgató indián mítoszt vitték vászonra. A számos romantikus western alapját képező történetet J. F. Cooper írta meg először, a már klasszikus Bőrharisnya-könyvekben. A vadregényes tájakon játszódó romantikus történetekben könyörtelen skalpvadászok és harcedzett telepesek állnak szemben egymással, miközben egy fiatal vadász, Natty Bumppo példamutató emberséggel, igazságosztóként áll ki indián és fehér barátaiért. A Vadölő nevet kiérdemelt ifjú Csingacsgukkal, a delavár főnökkel járja a hadiösvényt, ahol az őslakos "rézbőrűek" és a gyarmatosító "sápadtarcúak" között dúl a véres háború, a feltérképezetlen vadon meghódításáért. Cooper regényei ma is több generációból "szedik" rajongóikat, hiszen lebilincselően izgalmas műfajt talált ki, amelyben az indiánok hősi korszakának állít emléket, a rezervátum előtti időkből. A Vadölő a Nagy indiánkönyv első része, amelyet Az utolsó mohikán, a Nyomkereső, a Bőrharisnya és A préri követ soron.

Kurt Vonnegut - Bajnokok ​reggelije
Ez ​a lexikonként is forgatható, gazdagon illusztrált regény valójában születésnapi ajándék. Kurt Vonnegut, Jr. írta önmagának, az ötvenedik születésnapjára. Az volt vele a célja, hogy - miként hajdan a rabszolgatartók tették a rabszolgákkal - felszabadítsa kitalált szereplõit. Személyesen. A Bajnokok reggelije világszerte sokmillió olvasót nevettetett meg és gondolkodtatott el, mert bizony nagyon különös könyv. Sok-sok könyv született arról, hogy a Bajnokok reggelije mennyire nagyon különös könyv.

Laurie Halse Anderson - Hadd ​mondjam el...
Hadd ​mondjam el... Miért kerülik Melindát iskolatársai? S ő miért viselkedik olyan különösen? Alig beszél, egyre inkább magába zárkózik, pedig nagyon is szeretne ismét a közösséghez tartozni. Történhetett valami, de mi és mikor? Mi okozza a zavart a tizennégy éves lányban s körülötte? Mi oszlathatja el annak a borzalmas nyári bulinak az emlékét, s teheti a helyére az ott történteket? Ezt meséli el a szerző díjnyertes, több nyelvre lefordított, drámai erejű, ugyanakkor az iróniát sem nélkülöző könyvében.

Covers_13054
elérhető
18

E. L. Doctorow - Ragtime
Doctorow ​világhírű regénye, a "Ragtime lüktet", szaggatott ritmusával, káprázatosan színes kavalkádjával mindvégig lebilincseli az olvasót. Számtalan történet szövi keresztül-kasul egymást, némelyik drámai, mint a korabeli amerikai sajtó által máris az évszázad bűntényének nevezett eset (noha még csak 1906-ot írnak), amikor a különc milliomos Henry K. Thaw egy rendezvényen az úri közönség előtt lövi főbe háromszor Stanford White-ot, felesége egykori szeretőjét, a hírneves építészt, vagy mint a fekete zongorista becsületbeli ügye, aki Kolhaas Mihályként követel elégtételt megpocsékolt Ford T-modelljéért, s maga veszi kezébe a törvényt. A képzelt személyek és a valóságos történelmi alakok megelevenedő panoptikuma nemcsak a kort, az erkölcsök és eszmények változását idézi elénk, hanem egy roppant szórakoztató "alternatív történelmet" is, amelyben Freud és Jung végigcsónakáznak a Szerelem alagútján; Peary álló nap ide-oda csoszog a jégen, mert képtelen meglelni azt a pontot, amelyre rámondhatná, hogy az az Északi-sark; Henry Ford elárulja Pierpont Morgannak, hogy egy huszonöt centes könyvből tudta meg mindazt, ami a lelkét megnyugtatja; Ferenc Ferdinánd főherceg pedig gratulál a legendás szabadulóművésznek, Harry Houdininak a repülőgép feltalálásához... A "Ragtime"-ot az Oscar-díjas cseh származású rendező, Milos Forman varázsolta hasonlóan remekmívű filmmé.

Gaston Leroux - Az ​operaház fantomja
"Az ​operaház fantomja nem mese. Egyáltalán nem az volt, aminek sokáig hitték, nem holdkóros művészek, babonás igazgatók találták ki, nem a kartáncos kisasszonyok, a balettmamák, a jegyszedőnők, a portások és a ruhatári alkalmazottak túlfűtött képzeletének fura teremtménye. Bizony hogy létezett, hús-vér ember volt, noha mindent megtett, hogy szakasztott olyan legyen, mint egy igazi fantom, vagyis egy árnyalak." Így kezdi világhírű regényért Gaston Leroux, a francia krimi század eleji nagy klasszikusa, aki az "igazi" irodalom olyan nagyságait mondhatta rajongó barátainak, mint Apollinaire vagy Éluard, és akinek hatvan (!) kötetét ma már a _posztmodern_ előképeit is újra felfedező rácsodálkozással szokás emlegetni.

Covers_363301
elérhető
153

Alessandro Baricco - Selyem
Minden ​történetnek zenéje van. Ennek fehér zenéje. Ez fontos, mert a fehér zene különös muzsika, időnkint zavarba ejtő: halkan szól, és lassan kell táncolni rá. Ha jól játsszák, olyan, mintha a csönd szólna, s akik szépen táncolják, úgy tűnik, meg sem mozdulnak. Átkozottul nehéz a fehér muzsika. Sok hozzáfűznivalóm nincs. Talán jobb, ha tisztázom még, hogy tizenkilencedik századi történetről van szó: fontos, hogy senki se várjon repülőgépeket, mosóautómatákat és pszichiátereket. Nincsenek. Bár ma se volnának. Alessandro Baricco 1958-ban született Torinóban. Harmincegy évesen, első regényével kezdte gyűjteni a díjakat. Három regénye után van egy francia és egy olasz díja, köztük a legrangosabb, a Viareggio-díj. jelen regényét valamennyi világ- és sok kis nyelvre lefordították. Most magyarra.

William Somerset Maugham - Színház
A ​"Színház" című regény díszlete a színház, főszereplője egy korosodó, ámde nagyszerű színésznő, aki soha nem volt képes különbséget tenni a valódi és a játszott világ között. Élete úgy telt, mintha az egész egy nagy és hosszan tartó színjáték lenne. Amikor aztán beleszeret egy, a fiával csaknem egykorú fiatalemberbe, majd viszonyt is kezd vele, rádöbben, milyen fájdalmasak tudnak lenni az igazi érzelmek: a szenvedély, a szenvedés, a féltékenység, a düh, a megalázottság, a bosszúvágy. (ekultura.hu) A mozik nemrégiben mutatták be a regényből készült Csodálatos Júlia című filmet, melyet Szabó István rendezett.

Kollekciók