Ajax-loader

'monda' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Balogh Béni - A ​rablólovag aranyai
Izgalmas, ​kedves humorú történetek gyűjteménye ez a Delfin-könyv - a magyar honfoglalástól az 1848-as szabadságharcig terjedő időszakból. Helyet kap benne néhány betyártörténet, meseelemekben bővelkedő népmonda is.

Lengyel Dénes - Magyar ​mondák a török világból és a kuruc korból
Ez ​a kötet szerves folytatása az eddig több kiadást megért "Régi magyar mondák"-nak. A Mátyás halálát követő időtől a Rákóczi-szabadságharc leveréséig beszéli el a "két pogány közt" viaskodó magyarság történetét. A mondafeldolgozások híven őrzik forrásaik nyelvi ízeit, fordulatait, szemléletét, a szerző sikerrel elkerülte a romantikus feldolgozások túlzásait. A bőséges jegyzetanyag a jobb tájékozódást segíti elő, a korabeli fekete-fehér illusztrációk pedig a rég múlt idők embertípusait, viseletét, környezetét idézik. A kötet nem csupán érdekes olvasmány, hanem kiválóan alkalmas elmélyültebb, iskolai feldolgozásra is.

Luby Margit - Bábalelte ​babona
Bábalelte ​babona, bolond aki kap rajta : ezzel a pompás ritmusu szólással rótta meg egy fiatal parasztleány Luby Margitot, a kitünő néprajzi irót, azért, mert házukban babonákat kutatott. E mondásból azt lehetne következtetni, hogy a babona már csak a mult emléke. Pedig a babona él, mint Luby Margit könyve is bizonyítja. Együtt él a néppel, össze is gyűjtötték csokorba a babonaköröket mind, de - sajnos - még nincs babonakataszterünk. Pedig fontos lenne megállapítani, hogy vidékenkint milyen babonakörök ismeretesek, melyek virágoznak legdusabban. Annak a gyüjtésnek, melyet Luby Margit Bábalelte babona cimmel tett közzé, az a nevezetessége, hogy egységes területről való, magja a szatmármegyei Tunyog és Matolcs, távolabbi köre Cseke és Nyirmegygyes, de a gyűjtés zöme Matolcs, a babonában leggazdagabb falu. Luby Margit nagy mestere a gyűjtésnek, de kitűnő iró is, így könyve nem csak a tudományt szolgálja, hanem a szórakozást is, mert igazán élvezetes olvasmány. Mi mindent tanulhat belőle a városi ember! Megtudja, hogy mi a rontás, ki és milyen a rontó, miben lehet valakinek ártalmára, meg lehet-e mindenkit rontani, miféle az a szerelmi rontás, meg az állat megrontása, olvashatunk boszorkányos történeteket, aztán a lidércről, táltosról és egyéb babonáról tudunk meg sok érdekeset. Városaink babonái (tudjuk, van bőven) hijjával vannak általában a nemzeti bélyegnek, a nép azonban még az idegen babonának is magyar jelleget kölcsönöz. Európa minden népe tele van babonával, s a babonákban sok a közös elem, de szinmagyar a kocsisbabonakör s a táltosmondakör. Ázsiai örökségünk ez, velünk élt az őshazában és ma is él eldugott falvak zárkozott parasztjainak ajkán. Luby Margit könyvében külön fejezetek szólnak ezekről a babonakörökről. A könyvet több eredeti, helyszínen készült fényképfelvétel teszi még érdekesebbé.

Lengyel Dénes - Régi ​magyar mondák
Lengyel ​Dénes könyve eltér a magyar mondavilág korábbi feldolgozásaitól. Más, mint Jókai Mór, Benedek Elek, Móra Ferenc gyűjteményekből és tankönyvekből ismert történetei. Nem hasonlítható Komjáthy István Mondák könyve című, hét kiadásban közkézen forgó művéhez sem. Lengyel Dénes ugyanis egyetlen kötetben a teljes régi magyar mondavilágot feldolgozta: a hun mondákat, a honfoglalás mondáit, a királymondákat, egészen a Mátyás királyról szóló történetekig. Megőrizte a mondák hangját, a naiv történeteket semmiféle történelmi és néprajzi anyaggal nem keverte. Írásain megérződik hiteles forrásmunkáinak, a krónikáknak, a népmondáknak jellegzetes stílusa. A kötetet magyarázó, okos utószó és bőséges, betűsoros jegyzet zárja le - ezekből az érdeklődő olvasó sok mindent megtudhat a mondák forrásairól, a történelem minduntalan felbukkanó mozzanatairól, a mondák hőseiről.

Benedek Elek - Székely ​Tündérország
A ​nagy mesemondó gazdag hagyatékában jól megférnek egymással a mesék a mondákkal, így van ez e kötet közel húsz darabjával, amely Benedek Elek saját gyűjtéséből közöl magyar népmeséket és mondákat. A Réka királyné sírja a magyar múlt régi, homályba vesző esztendeiig vezet el, amikor a hunok hatalmas királya, Attila élt és uralkodott. A hiedelem úgy tudja: tündérek építették Bálványos várát. Egy tündér állott a hegy tetején, tizenkettő lent a Bálványos patakban, s úgy adogatták föl neki a követ. A mondák szinte az élőbeszéd természetességével elevenítik föl Zeta vára, Hiripné fiai, A kápolna harangja, Mirkó királyfi történetét. Benedek művészetében a mesélőkedv áradása a székely nyelv eleven közvetlenségével párosul (Etéd; Szolokma; Atyha; Szerencsének szerencséje; Firtos és Tartod; A Szentdemeteri kastély; Csicser). Tündérekről és ördögökről szólnak e mesék és aranypalotában lakó szépséges tündérasszonyról, akinek két növendéklánya volt Maros és Olt. Meg kevély, gőgös asszonyról, aki nem ismer el a földön maga felett hatalmat, ám vára pillanatokon belül porrá omlik, s vele megsemmisül Venturné büszkesége is. A gyerekek számára a mesetartalmat hitelesen közvetíti Elek apó tüneményes stílusa.

Balogh Béni - Szépen ​szálló sólyommadár
Mesék, ​mondák, régi históriák kelnek életre ezeken a lapokon. Egyik vidám, a másik szomorkás, a harmadik meg oly titokzatos és izgalmas, akárcsak egy krimi. Egyben azonos valahány: hűen tükrözi a magyar nép mesélő kedvét, képzeletének gazdagságát. Az észak-magyarországi tájakat, nagyjából a Pesttől Zemplénig terjedő vidékeket járva, hosszú esztendők munkájával gyűjtötte össze Balogh Béni e kötet anyagát. Öreg nénikék, bácsikák meséit hallgatta nagy türelemmel, s bizony nemegyszer ő lett az, aki az utókornak megmentett egy-egy felejtésre ítélt történetet. A kötet külön érdekessége, hogy a szerzőnek nem is egyszer úttörők, iskolások is segítettek a gyűjtőmunkában...

Covers_367592
elérhető
15

Ismeretlen szerző - Németalföldi ​regék és mondák
A ​két leghíresebb németalföldi mondát, A Bolygó Hollandi és A hattyú­lovag történetét mindenki ismeri, ám azt már kevesen tudják, hogy ennek a területnek amely a mai Hollandiából, Luxemburgból, valamint a Bel­­gium északi részén található Flandriából áll lenyűgözően változatos mese- és mondavilága van. A tengerésztörténetek legendás hajósai mellett a kötetben színre lépnek Németalföld korabeli lakói cselédek, parasz­tok, iparosok, nemesek és hős lovagok csakúgy, mint a táj jelleg­ze­­tes mesealakjai: manók, sellők, óriások, farkasemberek, ördögök, kí­sér­tetek, és persze a nevezetes utrechti szörny, a mérgező pillantású baziliszkusz. A németalföldi regék és mondák a 19. század elejéig szájhagyománnyal terjedtek, ezért olyan is akad közöttük, amelynek csaknem harminc különböző változata ismert. Csokonai Attila több klasszikus holland gyűj­te­ményből válogatta össze ennek az izgalmas és színes kötetnek az anyagát, amelyhez hasonló gyűjtemény még sosem jelent meg Magyarországon. A könyv végén kiejtési szótár, valamint jegyzetek segítik az olvasót.

B. Kovács Fréda - A ​tihanyi visszhang
A ​szépséges, ám gőgös Tihany nem szánja meg Balaton fiát, ezért sziklabörtönben kell élnie... A közismert monda ezúttal Simorka Sándor reneszánsz hangulatú illusztrációival jelent meg.

Lengyel Dénes - Új ​élet hajnalán
A ​kötet Lengyel Dénes mondakönyveinek negyedik, záró darabja, szerves folytatása az előzőeknek. A régi magyar mondák, Mondák a török világról és a kuruc korról, Kossuth Lajos öröksége utána ebben a gyűjteményben hetven én, az 1849-től 1919-ig terjedő korszak mondáit dolgozza fel a szerző. A Kossuth-emigráció, Türr és Klapka, az otthoni ellenállás, Teleki László, a paraszt- és munkásmozgalmak, a kiegyezés előkészítése, Deák, Tisza Kálmán, a kor irodalmi és művészeti nagyjai, az első világháború, a Tanácsköztársaság: Kun Béla, Szamuely, Landler - nagyjából így jelezhető a mondai anyag történeti tartalma. Forrásai jórészt kortársi feljegyzések, történelmi munkák, emlékiratok, irodalmi alkotások. A kötetet utószó, időrendi tábla, jegyzetek, s mintegy félszáz korabeli kép, valamint térkép egészíti ki.

Covers_41680
Buddhista ​regék és mondák Ismeretlen szerző
elérhető
34

Ismeretlen szerző - Buddhista ​regék és mondák
Sorozatunk ​tizedik kötete ismét a kelet világába kalauzolja a történelem és az irodalom iránt fogékony olvasót: Thaiföldre, Kambodzsába, Burmába és Laoszba. Számos dolog összeköti ezeket az országokat, kultúrájuk nem határolódik el egymástól éles vonalakkal. A legfőbb közös vonások az életmódban, a vallásban, a hasonló gondolkodásmódban és a hagyományok tiszteletében keresendők. Ennélfogva könyvünk történeteiben is fontos szerepet játszik a természetközeli, a természet ritmusa által megszabott élet, az ősök tisztelete, az uralkodónak és a szülőknek való feltétlen engedelmesség. Talán ennél is fontosabbak azonban a regék varázslatos elemei, a repülésre is képes bátor hős, aki varázsfegyverével mindenkit legyőz, a hős segítségére siető Indra isten, vagy a varázsláshoz ugyancsak értő remete. A legerősebb kapocs a négy ország, következésképp a négy ország kultúrája között a buddhizmus, mégpedig a buddhizmusnak a hinajána (keskeny ösvény, kis kocsi) ága, ezen belül is a reinkarnációba vetett hit. A reinkarnáció nagy fegyelmező erő, jelentős hatással volt és van a lakosságra, hiszen aki az életben becsületes, nem lop, nem hazudik, segíti a gyengéket, és hozzájárul a templom fenntartásához, az következő életében érdemei szerint kerül jobb sorba. Aki pedig hazug, gonosz vagy kapzsi, az újjászületésekor alacsonyabb sorsú ember, sőt akár állat is lehet. Kötetünk regéi és mondái a Thaiföld, Kambodzsa, Burma és Laosz buddhista templomaiban őrzött szent könyvekből (pl. Tripitaka gyűjtemény) származnak, amelyek azonban bőségesen tartalmaznak világi történeteket is. Ugyancsak gazdag forrása a mondáknak mind a négy országban a szájhagyomány; vándor mesemondók terjesztették a történeteket a XII. századtól fogva. A Buddhista regék és mondák kötet fordítója, összeállítója és válogatója Maróczy Magda, akit a távol-keleti irodalomban kicsit is járatos olvasó számára aligha kell bemutatni.

Móra Ferenc - Mondák ​és mesék
Móra ​Ferenc az ifjúsági irodalom klasszikusa e monda- és mesefüzérben a magyar történelem jeles eseményeinek és szereplőinek szájról szájra szálló történeteit foglalta össze és írta meg a gyerekek számára. Az eredetmondák ( mint pl. a Rege a csodaszarvasról vagy a Hadak útja), a híres Mátyás király anekdoták, a kuruckor hőseinek legendás cselekedetei csakúgy sorra kerülnek ebben a gyűjteményben, mint az egyszerű, furfangos emberek kalandos, csattanós történetei. Így olvashatunk e könyvben Attiláról, az Isten kardjáról, Árpádról, a honalapítóról, Nagyétkű Kórogyiról, Nagy Lajos király kuktájáról, a tömlöcbe vetett Zsigmond királyról, Mátyás király tudós iródeákjáról, vagy a szalontai kovácsról, és a vadkörtés emberről, a becsei molnárokról, igazmondó Csür Istókról és Kuckó királyról. Móra Ferenc 60 mondáját és meséjét kitűnő mesélőkészség, világos, magyaros stílus jellemzi. Írásaiban a kalandos meseszövés a társadalmi igazságtalanságok és visszásságok bírálatával párosul, meséiben pedig gyermekkori élményei is visszatükröződnek.

Covers_134117
501 ​híres mondás Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - 501 ​híres mondás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Patrick Ness - A ​daruasszony
"Te ​körülbelül hatvanöt százalék vagy, és azt hiszem, az én minimális elvárásom olyan hetven körül lehet - mondta a felesége, amikor elhagyta." George Duncan negyvennyolc éves, elvált és végtelenül magányos, mivelhogy túl jóindulatú ahhoz, hogy igazán komolyan lehessen venni. Egy éjszaka éles, fülsértő hangra riad fel, és amikor elindul, hogy felkutassa a zaj forrását, egy nyíllal átlőtt szárnyú, óriás, fehér darut talál a kertjében. Nekigyürkőzik, kihúzza a daru szárnyából a nyílvesszőt, a madár elrepül - ám George-nak attól a naptól fogva új, mesés irányt vesz az élete. Megismerkedik Kumikóval, a titokzatos, ki tudja, honnan érkezett lánnyal, aki felforgat benne mindent, amit addig a valóságról, önmagáról vagy a szerelemről gondolt. Kicsoda Kumiko? És kicsoda George? És végül, de nem utolsó sorban: miféle megváltást várhat egy daru egy tűzhányótól? A Káosz-trilógia vagy a Szólít a szörny Magyarországon is népszerű, számos díjjal kitüntetett szerzője ezúttal felnőtteknek szóló könyvet írt, amely egyszerre klasszikus komédia az életközépi válságról és misztikus mese. S mint a jó mesék általában, szép és kegyetlen...

Ráth-Végh István - Magyar ​kuriózumok
A ​szerző az előszóban kifejti, hogy mit is jelent a szó: "kuriózum". Szerinte nincs rá megfelelő magyar szó, mert jelenti azt, hogy "ritka, érdekes, furcsa, különös, rendkívüli" és lényege a hitelesség. E könyvében csak olyan adatokat dolgozott fel, amelyeknek megtalálta az eredetét, forrásait. A kuriózumok irodalmát különféleképpen lehet feldolgozni: lehet tudományosan, lehet lexikonszerűen sorba szedni, legélvezetesebben a franciák tálalták, könnyű, olvasmányos formában. Ráth-Végh István tíz évig gyűjtötte anyagát és igyekezett olyan kuriózumokat közreadni, amiket az olvasók nem ismernek. A kultúrtörténeti adatokat témák szerint csoportosítja. Kezdi a Katonadolgokkal, fényt derít többek közt arra, hogy honnan származik a mondás: "keményfejű magyar". Szerepelnek a könyvben Csodagyerekek (volt akit két és fél éves korában beírattak az iskolába). Csodagyereknek számított Bolyai János is, akinek villámgyors felfogása volt és 12 éves korában a hatodik gimnázium anyagából vizsgázott. Tünemények (a mai UFO-k elődei) már a 16. században is léteztek. Pl. 1525-ben három Napot láttak az égen megjelenni, ez jelképezte, hogy Magyarországnak három uralkodója lesz: János, Ferdinánd és a török. Kuriózumként említi a szerző a régi szerelmes leveleket a 16. századtól kezdve a 20. századi apróhirdetéseikig. A száműzött betű összefoglaló cím alatt azonos magánhangzóval írt verseket sorol fel a gyűjtemény, valamint egy ige nélküli regényt. Parnasszusi játékok közül különösen érdekes Werbőczy törvénykönyve és Magyarország földrajza versben. Szócsintani példatárat, vagyis szógyártási rendszert (szókat csinálni tanít rövidítésből származik) is bemutat, amelyre számos példát sorakoztat fel (a kaktusz huszúr, mert húsos és szúr; embrió lemb, leendő ember). A hónapnevek erőszakos magyarítására példa a 16. századból: főhó, fagyhó, fűhegy stb., vagy későbbi időkből január - zúzoros, február - enyheges, szeptember - gyümölcsönös stb. A Magyar kuriózumok 1934-ben jelent meg először - a ma olvasójának is szórakoztatást, "kuriózumot" jelent a könyv elolvasása.

Covers_137808
Mondák ​a kuruc korból Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Mondák ​a kuruc korból
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lipták Gábor - Amiről ​a vizek beszélnek
Az ​író népszerű mondafeldolgozásait, táji és tárgyi emlékekhez fűződő történeti elbeszéléseit nem kell már bemutatni az olvasóknak. Könyvei hosszú évek óta kedvelt olvasmányai a romantikus történeteket kedvelő ifjúságnak. Közülük nem egy, például az Aranyhíd, a Regélő Dunántúl vagy a Sárkányfészek több kiadást ért meg. Most megjelenő új könyve nyolc elbeszélést tartalmaz, mindegyikük valamilyen módon a magyar folyók, tavak, vizek életéhez kapcsolódik. A török időktől a XIX. századig terjed a kor, melyből az író történetei témát meríti, s szívesen színesíti elbeszéléseit nép- és tájrajzi érdekességekkel. Az illusztrációkat Szántó Piroska készítette.

Covers_368984
elérhető
0

Tóth Béla - Mendemondák
A ​szállóige és a mendemonda egy atya két gyermeke, írja a neves szerző, kinek számos könyve nemzedékek kedvelt olvasmánya volt és maradt. Tóth Béla a köztudatban és a napi társalgásban is gyakran használt történelmi pletykákat gyűjtötte össze. Eredetüket, keletkezésüket nem tudjuk vagy nem tudjuk pontosan, de frappáns voltuk miatt sokszor élünk velük. Sok érdekes históriai pletykára ad feleletet a könyv: Igaz-e, hogy Diogenész hordóban lakott? Volt-e Kossuth fején a szent korona? Miként próbálták kiszedni a puskapor feltalálójából találmánya titkát? Feléledt-e Haynau a boncasztalon? Nemcsak nemzetenként (magyar, orosz, német, olasz, spanyol stb.), hanem témánként is keresgélhetünk benne rövid, szórakoztató és történelmi ismereteinket bővítő olvasnivalót.

Covers_140176
Japán ​regék és mondák Ismeretlen szerző
elérhető
93

Ismeretlen szerző - Japán ​regék és mondák
A ​Regék és mondák sorozat legújabb kötetében japán mesék és legendák kaptak helyet. A távoli Japán idegen kultúrájában az ragadja meg az olvasót, ami minden nemzet irodalmában közös, és talán a legfontosabb: az emberség. Könyvünk meséi zömmel olyan gyűjtésből származnak, amelyet Kr. u. 1100 és 1350 között jegyeztek le, és olyan eseményekről szólnak, amelyek a 850 és 1050 között eltelt két évszázadban, a japán kultúra klasszikus századaiban történtek.

Tóth Béla - Csodás ​esetek, különös emberek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiss Attila - Ambultan ​utazása
Valamikor ​réges-régen, a keleti pusztákon élt egy ifjú, aki hűséges lovának nyergében hosszú utat tett meg, hogy megszerezze az aruvát, a kígyómarást gyógyító virágot. Vándorlása közben régi mondákra emlékezett: az idők hajnalán született első asszonyra, a napot elnyelő sárkányra, a testvérháborúkra és a nemzetségek közötti véres harcokra, a mesebeli óriásmadár tetteire. A Szent Hegy bércein lakó istenek azonban nem kívántak osztozni senkivel az aruva erején, Ambultan hiába indult a csodás növényért. Vajon elég-e a varázslat ereje, hogy az egyszerű ifjú szembeszálljon a hatalmas istenek uralmával?

Kriza Ildikó - Mesék ​és mondák Mátyás királyról
Az ​igazságos, okos király fogalma a magyar néphagyományban Mátyás király alakjában testesül meg. Róla mindig szeretettel beszélnek, akár jutalmaz, akár büntet, akár pedig megleckéztet. A mesék, mondák, anekdoták, viccek, közmondások és a környező népek Mátyás-énekei sok évszázadon át formálódtak, vették fel mai alakjukat. Kötetünk ebből a gazdag Mátyás-folklórból ad ízelítőt. A szegény emberek igazságát, a kapzsiak megbüntetését, az okoskodók nevetségessé tételét, a bölcsek megbecsülését hirdeti a Mátyásról szóló írott és szóbeli költészet, mely - mint kötetünk is bizonyítja - az egész magyar nyelvterületen elterjedt.

Lengyel Dénes - Kossuth ​Lajos öröksége
Nemzeti ​történelmünk kimagasló csúcsa, egyik állandó viszonyítási pontja a reformkor és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. Az utána következő rendszerek mindegyike valami módon a magáénak vallotta. De vajon hogyan látták a kortársak, miként alakultak eseményei a mondatképződés szabályai szerint? Lengyel Dénes két előzmény kötetéhez (Régi magyar mondák, Mondák a török világból és a kuruc korból) hasonlóan ez is folyamatosan olvasható történelmünk és egyben kiválóságaink arcképcsarnoka. Hiteles forrásai, értelmező apparátusa, gazdag fekete-fehér illusztrációs anyaga miatt nemcsak érdekes olvasmány, hanem kiválóan felhasználható az iskolai oktatásban is.

Benedek Elek - Székelyföldi ​mondák és mesék
Benedek ​Elek saját gyűjtésű meséiből és mondáiból válogat e kötet, melyek Székelyföldhöz kötődnek. Nevezetes helyek, régmúlt személyek és csodás lények történetei elevenednek meg a lapokon a jó és a rossz örök harcának tükrében. A nagy mesemondó egyedi előadásmódja hős királyfik, világszép királykisasszonyok, gonosz és jó tündérek, ördög szántotta vidékek, hatalmas várak és sziklák, titokzatos folyók és tavak, mesebeli üveghegyek és selyemrétek csodálatos világát vetíti elénk. A felejthetetlen történeteket Sárkics György hangulatos illusztrációi kísérik.

Lipp Tamás - Medvenemzetség
"Mai ​mozdulataink és mondataink igazi értelmét csak úgy tárhatjuk föl, ha a történelem és az emberi természet legrejtettebb zugaiba is bemerészkedünk... A múlt itt van bennünk, akkor is, ha nem _tudunk_ róla. Zsigereinkben, mint egy mélységes mély kútban, évezredes emléknyomatot őrzünk. Csak jó hívó szó kell, s a régi képek újra felködlenek" - írja az író könyve előszavában. Regénye olvastán az olvasóban föltárul a múlt mélységes kútja, testet ölt az öregember, a nemzettség atyja. Azé a nemzetségé (nemzeté), melynek története talán akkor kezdődött, mikor a bátor öreg először nevezte nevén a "fényes állatot": a medvét, kitől egykoron ő maga is származott. Talán ezzel vette kezdetét népünk, nemzetünk története.

Lázár Ervin - Magyar ​mondák
Lázár ​Ervin a kimeríthetetlen magyar mondakincs legszebb darabjait dolgozza fel. Az Attiláról, a honfoglaló és kalandozó magyarokról, a tatár és török elleni harcokról, Lehel kürtjéről, Szent Istvánról, Szent Lászlóról, Mátyás királyról és másokról szóló jól ismert történeteket nemcsak újrameséli, hanem varázslatos írói világának részévé teszi: művészetének derűs, groteszk elemeit, eltéveszthetetlen stílusát megőrizve, valósággal újraalkotja azokat.

Gaál Mózes - Hun ​és magyar mondák
"Megfesteni ​képét, nagy, régi időknek, melyekre világot a históriának fáklyája ingyen sem vet; összerakosgatni a töredékeket igazságos kézzel és becsületes hűséggel: íme ez volt a szándékom. Neked festem meg sok jóakarattal ezt az ódon képet édes nemzetemnek nagyramenendő ifjúsága, kit szívemen hordok, mióta pennám forgatom." Gaál Mózes

Alena Jezková - Cseh ​és morva regék és mondák
Čech, ​Bivoj, Krok, Libuše, Přemysl... És a többiek. A csehek régmúlt ködébe vesző ősei, a pogány kor óta szájról szájra szálló regék megannyi hőse... Mi mindent vittek véghez! Mily fényes, dicső, mily daliás időkről tudósítanak a róluk szóló mondák! A kötet sokszínű válogatást tartalmaz e történetekből. A szentek életéről szóló legendák mellett a középkori uralkodóházakhoz és nemesi családokhoz kötődő mondák szerepelnek. Némelyikük egy-egy vár alapítását, elnevezését magyarázza. Különleges hangulatúak a fejedelmi szerelmespárok romantikus, majdhogynem tündérmese-jellegű regéi. Mindezek közül pedig önálló és rendkívül izgalmas mondakörként válnak ki a pogány cseh mitológia máig fennmaradt, sok vitát kiváltó töredékei.

Erdal Öz - Korkut ​apó történetei
Ők ​is e világra jöttek és elmúltak, Karavánként elvonultak, A halál őket is elvitte, most rejti. A múló világban ezt ki érti? Tünékeny a világ, Halandó a világ. Ha jön a sötét halál, Segítsen át, Adjon egészséget magadnak, Erőt birodalmadnak Az a magasságos Isten Barátod, segítőd legyen!

Tácsi István - Görög ​mítoszok és a magyar mondák azonos gyökerei
Édesanyám ​emlékének, és minden szülőnek ajánlva: A kultúrtörténeti jellegű művemben, találva sem lehetne tán érzelmesebben kifejezni az emberek vágyakozását a tiszta és boldog lélek megélésére, miként ez a „Karácsony ünnepén” című Halász Judit dalnak a refrénjében elhangzik: „Ki mondja meg nekem, Hogy éljek, s mit tegyek, Hogy Karácsony ünnepén Boldog legyek?”

Magyar Zoltán - Hunyad ​megyei népmondák
Hunyad ​megye a magyar történelmi emlékezet emblematikus tájegységeinek egyike. Az Árpád-kor óta folyamatosan magyarok lakta vidéken ma már csak szórványok és nyelvszigetek maradtak. A néhány máig életképes magyar közösség népi kultúrájának sokszínűségét bizonyítja e mondagyűjtemény.

Frankovics György - Katona ​a majmok országában
A ​tündérmesék főhősei irracionális könnyedséggel vezetik az olvasót a cselekményekben gazdag világ megannyi útvesztőin, erdőrengetegein, a föld feletti és a föld alatti világon keresztül, míg végül el nem érnek a vágyvilág aranymennyországába.   A Dráva menti horvát falvakban a gazdag repertoárral rendelkező horvát és cigány mesemondók még a huszadik század hetvenes éveiben is rendszeresen mondták történeteiket. Volt hallgatóságuk. Frankovics György évek hosszú során át jegyezte le e meséket és mondákat – közülük teszünk most közzé száztizenkettőt.   A gyűjtés szakmailag is értékes, ritkaságokat is tartalmaz. Néprajzosoknak, vallástörténészeknek ugyancsak: tárház. A magyarországi Dráva menti horvátság megőrizte a pogány kori szláv ősvallás nyomait, a villámló főisten Perun és a vele szembe helyezkedő Velesz hasonmásait, akik Marcsetin Frányó és az ördög, illetve kígyó-nők alakjában jelennek meg a történetekben. Felbukkan a magyar hős, Hunyadi János is, akinek alakja leginkább a hősi énekekből átformált mesékben jelenik meg – társulva a török vazalussal, a szerb Márkó királyfival (Marko Kraljević), aki a balkáni népek hagyományában igen népszerű figura. Színfoltja a válogatásnak a verses formában előadott mese, amelynek soraiban ott lüktet az epikus költemény tízes szótagú verssora.   E horvát és cigány gyűjtéskincsek azonban elsősorban és természetesen: gyermeki és felnőtt fantáziát röptető, színesítő mesék.

Frankovics György - A ​bűvös puska
Ez ​a meseválogatás épen olyan sokszínű, mint maga a cigány kultúra: eredetmonda, vámpírtörténet, tréfás mese és fordulatokban gazdag, egzotikus népmese egyaránt található benne. A történetek hősei többnyire nagy szegénységben élő romák, akik kalandjaik során a legkülönfélébb alakokkal találkoznak: keménykötésű sárkánnyal, szaunában melegedő ördöggel, kacér pávalánnyal, vámpírasszonnyal, huncut pappal vagy éppen a Halál komával.

Kollekciók