Ajax-loader

'monda' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ritka ​vállalkozás kétkötetnyi eredményét veheti kézbe az Olvasó. A nagy és kis finnugor, valamint a magyarral távolabbi nyelvrokonságban lévő szamojéd népek rege- és mondakincséből kaphat ízelítőt. E roppant gazdag, ősi, a civilizációtól szinte a közelmúltig érintetlen folklóranyagban a magyarság kultúrájának - történelmének, néprajzának, hitvilágának - forrásvidékét sejthetjük. Ezért is van helye éppen ebben a környezetben néhány közismert, illetve kevésbé ismert magyar regének és mondának is. Minden egyes összetartozó mondatömböt bevezető tanulmány előz meg, részletes jegyzetanyag és ajánló bibliográfia követ. A válogatás figyelemreméltó értéke, hogy a szövegek túlnyomó részét eredeti nyelvből fordították, sőt, némely darabja friss gyűjtésből származik. Mindkét kötet végén gazdag, nagyobbrészt archív fekete-fehér és színes fotóanyag található. A Móra új kiadványát mind az érdeklődő fiataloknak, mind pedig a magyar, a történelem szakos tanároknak és a szakembereknek is szívesen ajánljuk.

A ​kelta eredetű Trisztán-monda első írásos feldolgozásai a XII. századból maradtak ránk. Ezeket a jobbára töredékes francia és német forrásokat olvasztotta egybe Joseph Bédier francia irodalomtörténész gyönyörű, modern prózaritmusban írott műve. Nem változtatott rajtuk, csak avatott és ihletett kézzel csiszolta őket pompás formába, megőrizte a rege naív báját, a keresztény lovagi világgal éppen csak beoltott kelta álomvilágot, s kerek háromszáz kiadásban diadalra vitte a halálhozó szerelem halhatatlan megfogalmazását. Tarkabarka hűbéri világban játszódik a történet, a két szerető még csodák, sárkánykígyók, torzonborz állatemberek, irdatlan óriások közepette küzd a boldogságért. De a szerző, a modern ember - bár maga is álmélkodó szemmel nézi, fürkészi a képzelet alkotta valóságok országát - már tudja, hogy "ami varázslóknak van hatalmában, azt a szív is véghez tudja vinni szerelem és vitézség erejével". Ezt hagyja örökül a késői olvasóknak "minden szeretőknek, senkinek se másnak".

Lengyel ​Dénes könyve eltér a magyar mondavilág korábbi feldolgozásaitól. Más, mint Jókai Mór, Benedek Elek, Móra Ferenc gyűjteményekből és tankönyvekből ismert történetei. Nem hasonlítható Komjáthy István Mondák könyve című, hét kiadásban közkézen forgó művéhez sem. Lengyel Dénes ugyanis egyetlen kötetben a teljes régi magyar mondavilágot feldolgozta: a hun mondákat, a honfoglalás mondáit, a királymondákat, egészen a Mátyás királyról szóló történetekig. Megőrizte a mondák hangját, a naiv történeteket semmiféle történelmi és néprajzi anyaggal nem keverte. Írásain megérződik hiteles forrásmunkáinak, a krónikáknak, a népmondáknak jellegzetes stílusa. A kötetet magyarázó, okos utószó és bőséges, betűsoros jegyzet zárja le - ezekből az érdeklődő olvasó sok mindent megtudhat a mondák forrásairól, a történelem minduntalan felbukkanó mozzanatairól, a mondák hőseiről.

Az ​Aranyhíd, a Regélő Dunántúl és a Délibáb után ez a negyedik kötete annak a munkának, melyben az író a magyar tájak mondáit, regéit a honismeret szolgálatába állítja. "Észak-Magyarország romantikus szépségű tájairól s gazdag történelmi emlékeiről sokkal több mondai motívumot találunk, mint más hazai vidékeken. A terület majd minden városához jelentős históriai események fűződnek: sokat ezek közül kiváló írók örökítettek meg, elevenítettek fel" - írja Lipták Gábor. Mint előző köteteiben, itt is inkább a kevésbé ismert tájakra kalauzolja olvasóit, a helytörténet kevésbé ismeretes mozzanataival összefüggő mondákat kereste meg.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A ​nagy mesemondó gazdag hagyatékában jól megférnek egymással a mesék a mondákkal, így van ez e kötet közel húsz darabjával, amely Benedek Elek saját gyűjtéséből közöl magyar népmeséket és mondákat. A Réka királyné sírja a magyar múlt régi, homályba vesző esztendeiig vezet el, amikor a hunok hatalmas királya, Attila élt és uralkodott. A hiedelem úgy tudja: tündérek építették Bálványos várát. Egy tündér állott a hegy tetején, tizenkettő lent a Bálványos patakban, s úgy adogatták föl neki a követ. A mondák szinte az élőbeszéd természetességével elevenítik föl Zeta vára, Hiripné fiai, A kápolna harangja, Mirkó királyfi történetét. Benedek művészetében a mesélőkedv áradása a székely nyelv eleven közvetlenségével párosul (Etéd; Szolokma; Atyha; Szerencsének szerencséje; Firtos és Tartod; A Szentdemeteri kastély; Csicser). Tündérekről és ördögökről szólnak e mesék és aranypalotában lakó szépséges tündérasszonyról, akinek két növendéklánya volt Maros és Olt. Meg kevély, gőgös asszonyról, aki nem ismer el a földön maga felett hatalmat, ám vára pillanatokon belül porrá omlik, s vele megsemmisül Venturné büszkesége is. A gyerekek számára a mesetartalmat hitelesen közvetíti Elek apó tüneményes stílusa.

Komjáthy ​István a mondai töredékek, krónikás naivságok és történelmi, művelődéstörténeti tények tiszteletben tartása mellett, írói szabadsággal ismerteti a csak népmesenyomokban fennmaradt magyar mitológiát, "naiv eposzukat", amelyet már Arany János is sajnálkozással említ elveszett értékeink között. A kötet darabjai - akár egy regény fejezetei - egy kerek egészt alkotnak: a magyar népmesékből és a rokon népek hagyománykincséből kialakított teremtésmondától, a krónikaírók által őseinknek hitt hunok mondáin át, színes meseszál vezet egészen a honfoglalásig, majd Árpád dédunokájának, a későbbi Istvánnak megszületéséig. E szépen kikerekedő messzi világból egy rész a tényekkel igazolható történelmi valóság és másik rész a monda, amely mögött szintén a történelem rejtőzik: a magyarság kialakulásának és őstörténetének, honfoglalás előtti életének homályba vesző évszázadai.

Egy-egy ​tájegység népi mondakincsének irodalmi adaptációja a leghálátlanabb írói-könyvkiadói feladat. Szombathy Viktor azonban eleve többre vállalkozik a regényes történetek romantikus átköltésénél. A fennmaradt műemlékekben igen gazdag terület - a mai Szlovákia - váraihoz fűződő eredetmondákat és regéket gyűjti egybe, s azokat az írott történelem sokszor hiányos adataival összevetve a Felvidék sajátos történelmi lexikonját nyújtja. Szembeötlő erénye, hogy elkerüli a történelmi aktualitás látószögtorzulásait. Mértéktartó és ugyanakkor rendkívül fordulatos történetei mindenkor a folklórörökség szerkezeti, tematikai törvényeihez igazodnak. A Dévénytől Komáromon és Nyitrán át Zemplénig terjedő vidék, várainak története sokban azonos a magyar történelmével. A serdülő gyerekeknek íródott könyv tehát egyszerre gazdagítja a fiatalok földrajzi ismereteit s teszi életszerűvé történelmi tudatukat.

»Firdauszí ​hatalmas terhet tart. Hazájának, népének egész ősi történetét, történelemformálásban is részt vevő történetet, kultúrának alapot vető egykori kultúrák együvé fonódó, teremtő és alakító emlékét. A Szászánidák házának, korának oly emlékművét, mely egyébként összeomlott volna, megadta volna magát az időnek. Firdauszí összefogta az emlékeket, megőrizte a kincseket, példaként léptette fel az ősöket, és emberi mivoltukban is bemutatta a félistenbajnokokat. E tekintetben tehát - de elsősorban a mérhetetlen költői erővel eggyé fonódó kifogyhatatlan emberi gyöngédség okán - némi joggal nevezhetik hazája Homéroszának. S ezek mellett, de éppen nem ezektől függetlenül, a nagy összefoglaló nagy újító is; hazája Dantéjának is nevezhető, ő a későbbi perzsa költői nyelv megalapozója, bizonyos értelemben ő az első újperzsa költő.« (Devecseri Gábor)

Covers_335955
Mondák ​Rákóczi korából Ismeretlen szerző
0
0

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hosszú ​gyűjtőmunka eredménye a kötet, melyben regék, mondák, régi históriák kelnek életre.

Covers_144598
0
0

A ​László királyról szóló leghíresebb legendákat gyerekek számára összegyűjtő, színes rajzokkal illusztrált mesekönyv.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_159964
Mondák ​a török korból Ismeretlen szerző
0
1

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anglia. ​Misztikumok és legendák sora. A Kerekasztal félelmetes erejű lovagjainak korszaka, Arthur, Lancelot és a varázsló Merlin világa. A kard, az Excalibur sorsa döntheti el Anglia jövőjét, a királyság birtokosát. Egyedül Merlin, a titkok tudója látja kié lesz a hatalom, Angolhon trónja, és a kard. Az Excalibur. John Matthews könyve kiválóan kalauzol bennünket ebben a letűnt világban, s megismerhetjük vele együtt mi is a teljes európai ős-mondakör eredetét.

Két ​évezreden át nevelte az ifjúságot önfeláldozó hazaszeretetre és férfias helytállásra Mucius Scaevola, Horatius Cocles és a többi római hős példája, akiket Livius, Vergilius és Ovidius klasszikus írásai tettek halhatatlanná. Ma már nem oktatják széltében a latin nyelvet, s így a római jellem évezredes példái sem hatnak közvetlenül a nyelvórai olvasmányok anyagán át. Éppen ezért olyan fontos, hogy ma is minden fiatal korán megismerje ezeket a halhatatlan történeteket, amelyek Boronkay eleven stílusú feldolgozásában jutnak el az olvasók új generációjához.

Ez ​a kötet szerves folytatása az eddig több kiadást megért "Régi magyar mondák"-nak. A Mátyás halálát követő időtől a Rákóczi-szabadságharc leveréséig beszéli el a "két pogány közt" viaskodó magyarság történetét. A mondafeldolgozások híven őrzik forrásaik nyelvi ízeit, fordulatait, szemléletét, a szerző sikerrel elkerülte a romantikus feldolgozások túlzásait. A bőséges jegyzetanyag a jobb tájékozódást segíti elő, a korabeli fekete-fehér illusztrációk pedig a rég múlt idők embertípusait, viseletét, környezetét idézik. A kötet nem csupán érdekes olvasmány, hanem kiválóan alkalmas elmélyültebb, iskolai feldolgozásra is.

Covers_186955
Hétágú ​csatacsillag Ismeretlen szerző
0
3

Hétágú ​csatacsillag címen adjuk közre a Híres könyvek első kötetét, amelyet a magyar mondák és legendák bőséges tárházából válogattunk. Az antológia anyaga több történelmi korszakot ölel át: a honfoglalástól egészen a XIX. szd. végéig követhetjük nyomon a nép emlékezetét.

Vogul ​mondafeldolgozás Földet előbuktató istenfiam! Hetedik, legkisebb istenfiam! Mellerővel immár ellátottak, háterővel immár ellátottak. További életedet te alakítod. Hanem egy tanácsot mindig megfogadj, hanem egy okos szót soha el ne felejts: Most a földem még kopár, kérges földem még sivár, de ha ember korabeli világot alakítok, ember idejebeli világot rendelek, te földön járó lábas istenke, földön álló fényes bálványka leszel. Akkor az ember mind elébed járul, jó ételáldozattal, bő véráldozattal téged kényeztet. Segíts rajta, hogyha tudsz! És ha ínségbe jutott, és ha éhségbe jutott, s vízben bő házad elé csak üres fazekat helyez, táplálékban gazdag házad előtt abban csupán vizet forral, fogadd úgy, mint a bő véráldozatot, fogadd úgy, mint a jó ételáldozatot. Mert ki azt adja, amije van, a legtöbbet adja!

Covers_184903
Finnugor ​regék és mondák Ismeretlen szerző
0
24

A ​sorozat legújabb kötete a finnugor népek folklórjából válogat. A másfél száz történetből megismerjük e népek életének színterét, természeti, földrajzi környezetüket, egykori életmódjukat, szokásaikat és viszontagságaikat, melyeket többüknél írásos följegyzések, krónikák egyáltalán nem rögzítettek. A történelmi forrást így kizárólag a népi emlékezet, a mondák és a mondatöredékek jelentik. S ahogy fokozatosan az ismeretlenből ismerőssé, majd ismertté válik előttünk nyelvrokonaink világa, pontosabban e világnak az az apró szöglete, amelyet a monda megvilágít, úgy válhat szilárd meggyőződésünkké, hogy amit ezek a többnyire apró töredék népek szellemiekben létrehoztak, arra a legnagyobbak is büszkék lehetnének.

Covers_17114
Az ​ezeregyéjszaka meséi Ismeretlen szerző
0
9

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

"Szávitrinak, ​a halállal viaskodó, szerelmes királylánynak a története a régi Indiát idézi fel, az ezer és ezer éve elsüllyedt világot, azt a szigorú csodákkal és szigorú hittel átszőtt régidőt, amikor a hajnalból, a tűzből, a napból, a sötétből, a halálból, a szerelemből, az élet és a világ minden lélegzetvételéből, még az esőcseppekből is istenek, főistenek, tündérek, varázslók, halhatatlanok léptek ki... Szávitri története apró tisztás a Mahábhárata ősrengetegében. Beleszőtt kicsi mese. Egy pillangószárny rebbenése. Mindössze háromszáz sor a kétszázezerből." Ezt a mesét dolgozta fel Illés Endre mesteri módon - megőrizve, felidézve az eredeti mű költőiségét, hangulatát.

Dan ​Brown A Da Vinci-kód című regénye lélegzetelállító bestseller a legendás Szent Grál utáni kutatásról. A főhősök célja az, hogy megtalálják a Grált, mielőtt örökre elpusztulna – Krisztus valódi történetével együtt, mely alapjaiban rengetné meg az egyházat. A magával ragadó történelmi spekulációk milliókat varázsoltak el – Mona Lisa mosolyának jelentésétől kezdve az elnyomott „apokrif evangéliumokon” át a Da Vinci festményeiben állítólag fellelhető rejtett utalásokig. Azonban sok olvasóban joggal merült fel a kérdés, hogy a történet mely részei valódi történelmi tények, mely részei alapulnak ősi legendákon – s mely részeit szülte a szerző fantáziája. Sharan Newman középkorkutató jelen kötetben feltárja a világszerte sikert arató regény mögötti történelmi igazságokat és mítoszokat, választ adva többek között a következő kérdésekre: - Prostituált volt Mária Magdolna? Vagy apostol? Esetleg Jézus felesége? - Miért hagyták ki az „apokrif evangéliumokat” az Új­szö­vetségből? - Évszázadokon át összeesküvés folyt Jézus emberi, sze­xua­litástól sem mentes oldalának az eltitkolására? - Mi a Szent Grál – létezik-e egyáltalán ez a legendás kincs? - Kik voltak a templomos lovagok, miért üldözték őket olyan brutálisan, és fennmaradt-e mindmáig a rendjük? A Da Vinci-kód a történész szemével enciklopédikus szer­kezetű, rövid, világos válaszokat ad a Dan Brown regénye által a történelmi alakok, helyszínek és események kapcsán felvetett kínzó kérdésekre – új megvilágításba helyezve a kora középkor legmélyebb rejtélyeit. Így vagy úgy, de mindannyian hiszünk bizonyos legendákban. Mindannyian hiszünk bizonyos mítoszokban. A társadalmak a közös hiedelmeken alapszanak. Ezt példázza A Da Vinci-kód nép­szerűsége is. A történet maga a szó klasszikus értelmében vett krimi: gyil­kossággal vádolnak egy ártatlant, hajsza folyik egy értékes tárgyért, titkos szövetségek tevékenykednek a háttérben, hogy segítsék vagy gátolják a főhőst. Ismerős elemek ezek. Minderre rárakódik rengeteg ezoterikus legenda, és talán-talán néhány csipetnyi valódi történelem is. Ezek szintén magukban hordozzák a maguk rejtélyét. Végül pedig ott van a nyugati civilizáció legismertebb legendáinak, a Szent Grálnak, a templomosoknak, a keresztes hadjáratoknak a keveréke, illetve az a lehetőségfelvetés, hogy a történelem leghíresebb férfialakjai (mindig férfialakokról van szó) kettős életet élhettek. Nagyszerű keverék. Amikor megjelent A Da Vinci-kód, több ismerősöm is megkért, hogy válasszam szét számukra a könyv­ben található tényeket és legendákat. Középkorkutatóként és regényíróként korábban már számos felmerülő témában folytattam kutatásokat, olyanokban is, melyek központi szerepet kapnak a regényben, és olyanokban is, melyeket éppen csak érintenek a szereplőink. Miután néhány hónapon át szinte folyamatosan özönlöttek felém a kérések-kérdések, úgy döntöttem, leírom a válaszokat ahelyett, hogy újra és újra elismételjem őket. Ennek az eredményét tartja a kezében az olvasó.

Az istenekről és isteni származású hősökről szóló elbeszéléseket nem véletlenül nevezzük éppen görög szóval mítoszoknak. Az ókori görögöknél bontakozott ki ugyanis a leggazdagabban a mítoszok rendszere - a mitológia -, az európai kultúra tiszta forrása. Ösztönzést merített belőle a filozófia, a képzőművészet és a költészet, amely témák és szimbólumok kimeríthetetlen tárházát tálalja meg a görög mítoszok világában. A görög regéket a klasszika-filológia tudományának neves művelője, Trencsényi-Waldapfel Imre dolgozta át a fiatal olvasók számára. A több kiadást megért munka nemcsak élvezetes olvasmány, hanem pontos ismeretek forrása, az iskolai tanulmányok jól bevált kísérője és kiegészítője is.

Nagy ​múltú műfajt élesztget új könyvével is az emlékezetes sikerű Aranyhíd szerzője. Ahogy ott a Balaton-vidék, úgy itt a Dunántúl tájai, városai, nevezetes műemlékei jelennek meg mondák, regényes történetek tükrében. "Oly mélyre ástam, amennyire lehetett - írja Lipták Gábor. A mondák, irodalmi feljegyzések, a népművészet emlékei, a történeti regeanyag vagy emlékezés pár szavas történetei nyomán újra kellett alkotnom a vidékek történelmi mondavilágát, valahogyan úgy, ahogyan a régészek néhány omló falmaradványból újra formálják a régi épület képét" Az ezerarcú táj szépségét és történelmünk lelkesítő küzdelmeit idézik az elbeszélések, a kort a hangulatot pedig művészi erővel érzékeltetik Szántó Piroska rajzai.

Ebben ​az új kötetben, melyet most vesz kézbe az olvasó, tizenkét történeti tárgyú, gyakran mondai eredetű elbeszélés található. Földrajzilag szinte az ország valamennyi vidékét felsorakoztatják: Soprontól Sárospatakig és Zsámbéktól Siklósig. Izgalmas és romantikus a zsámbéki török kúthoz és Árpád-kori templomhoz, egy alsóörsi ház turbán alakú kéményéhez, a kenesei barlanglakásokhoz vagy a jáki pogány kori oszlopokhoz fűződő történet. Különösen érdekes és talán kevésbé ismert a sárospataki habánok megpróbáltatásokkal teli életét ábrázoló elbeszélés.

Lipták ​Gábor a magyar tájakhoz és történelmi emlékekhez fűződő rege- és mondafeldolgozásaival egy régi műfajt keltett új életre: "Munkám célja nem a halott történelmi anyag feltámasztása, hanem múltunk eleven hagyományainak olvasmányos, érdekes formában történő megírása és népszerűsítése. Olvasóimat honismeretre, műemlékeink megbecsülésére, az ország szép tájainak megkedvelésére, a jó értelemben vett hazaszeretetre szeretném buzdítani" - vallja az író.

Covers_351293
0
1

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_153983
A ​Tollaskígyó fiai Ismeretlen szerző
0
11

Alkonyodik. ​Az asszonyok és gyerekek a tisztás szélén fát gyűjtenek az éjszakai tűzhöz, azután lassan a kunyhókba húzódnak. A bársonyos sötétség váratlanul, átmenet nélkül beborít mindent. A tisztás széli bozótosban szentjánosbogarak villannak. Tökéletes a csend, csak cirpelés, brekegés, zümmögés hallatszik a szavanna meg a folyó felől. S ekkor tompán, rezegve megszólalnak az indián bambuszfurulyák. Először ritmikusan búgnak, majd emelkedve a fülledt éjszakába szórják különös dallamaikat.A kunyhóban öt indián ül. Közöttük tűz parázslik, mellettük a maniókalisztből főtt ital. A dalolás után következik a meseszó: "Régebben az ég sokkal közelebb volt a földhöz, mint manapság. De a madarak elhatározták, hogy kicsit feljebb emelik..."A trópusi őserdők különös világa, ismeretlen tájak, ismeretlen szokások, különleges növények, állatok, "az élet kezdete" tárulkozik az olvasó elé ebben a mesekötetben. Boglár Lajos hosszú időt töltött a Mato Grosso négyezer méteres fennsíkjain, együtt halászott, vadászott az indián férfiakkal, velük hallgatta az esti meséket, részt vett szertartásaikon, segített gyógyítani gyerekeiket. Ő válogatta kötetünkbe - a mi olvasóink részére - az indiánok legszebb meséit, eredetük képzelt történeteit. A sejtelmes, különös mesevilágot neves magyar műfordítók dolgozták át.A második kiadásban megjelenő mesegyűjteményhez Würtz Ádám álomszépségű új illusztrációt készített, amely a dél-amerikai őserdei indián népművészet hagyományaiból táplálkozik, s amelyhez Boglár Lajos eredeti gyűjtését is ihlető forrásként használta fel.

Covers_195540
Mátyás ​az igazságos Ismeretlen szerző
0
1

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev ​Tolsztoj több évtizedes pedagógiai munkásságának gyümölcse az Új ábécé és a négy Orosz olvasókönyv. A meséket különös gonddal alkotta meg, mert legfogékonyabb, leglelkesebb olvasóinak a gyermekeknek szánta őket. "Nagyon nehéz elmondanom, hogy mit jelent számomra ez a sok éves munka - írja az Ábécéről egyik levelében. - Sok merész, büszke álmot szövögettem róla: belőle és csak belőle fog tanulni minden orosz gyerek... És ebből a könyvből kapják majd az első költői benyomásokat, élményeket. Ha befejeztem, úgy érzem, nyugodtan meghalhatok." Határtalan egyszerűség és világosság jellemzi ezeket a kis történeteket, párosulva a magvas gondolatisággal és tartalmas érzelmekkel, színes hangulatokkal. Mintha csak szó szerint vette volna Tolsztoj azt, amit így fogalmazott meg: ahhoz, hogy írásainkat megértse a nép is, "sorainkat alá kell vetnünk a béresek, kocsisok, mosogatólányok cenzúrájának".

Covers_42039
0
33

Észak ​borongós vidékének színes regéit adja a magyar olvasó kezébe Dömötör Tekla könyve. Az ősgermán költészettől, amely istenek, hősök, óriások és szörnyetegek alakjában keltette életre a természet erőit, a középkor híres eposzain, a _Nibelung-ének_en és a _Gudrun-ének_en át a német népkönyvekig ível a germán mondakör. Számos hatalmas zenei és irodalmi alkotás alapjául szolgál, mint például Wagner: A _Nibelungok gyűrűje_, Goethe _Faust_ja vagy Shakespeare _Hamlet_je. Magyarországon kevésbé ismertek, de éppen ilyen értékesek a kelta népek tündérregéi s a híres Artus-mondakör. A fontos könyv ötödik kiadásban jut el újra az olvasókhoz.